Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

Szerda, 1956. február 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 MUNKÁBAN A HAZAFIAS NÉPFRONT 1V1 egyezze itt* igen népszerűek aziciőszeiű nemzetközi kérdéseket ismertető * leadások A Hazafias Népfront bizottságai­nak' egyik fontos feladata a helyes saemlélet kialakításának elősegítése. E feladat megvalósítására határozta el a Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága, hogy az időszerű nemzetközi eseményeket ismerteti a megye dolgozóival, s hogy a Béke- hiao* tságga.i közösein, január és feb­ruár hónapban az ENSZ feladatát, célját ismertető békegyűléseket szervez a községekben. E gyűlések folytatásai a decemberben tartott előadásoknak, amelyeken hazánk és a 15 állam ENSZ-be való felvételé­nek jelentőségéről tájékoztatták a fa’vak dolgozóit. Az ismertető előadások szükséges­ségét a megyei elnökségi ülésen el­hangzott felszólalások is bizonyítot­ták Több elnökségi tag elmondta, hegy az ENSZ működését, hatás­körét sokan nem ismerik még a megye községeiben.. A megyei elnök­ségi ülést követően a járási elnök­ségek értekezletén az egyéb felada­tok megbeszélésén kívül fontos he­lyet foglalt el az ENSZ működését itmsntető békegyűlések előkészíté­se A járási értekezletek részvevői­nek felszólalásaiból ki'űnt, hegy míg hazánk nem volt az ENSZ tag a, az a kérdés foglalkoztatott mindenkit, vajon felveszik-e ha­zánkat az ENSZ-be. Most. hogy hazánk is az ENSZ tag­államai közé került, felmerült egy másik kérdés is: mi az ENSZ, mi a feladata, hatásköre és hogyan mű­ködik? Ezért vált szükségessé az ilyen ismertető előadások megrende- Stése s amint bebizonyosodott, ezek a gyűlések igen eredményesek vol­tak. A megyében eddig 41 községben tartottak az ENSZ feladatát ismer­hető gyűléseket, amelyeken mintegy háromezer dolgozó vett részt. A bé­kegyűléseket a járási pártbizottsá­gok örömmel fogadták, annál is in­kább, mert — mint Juhász elvtárs, a Marcali Járási Pártbizottság titká­ra e'mcndotta — a községekben ők is találkoztak téves nézetekkel az UNSZ feladatát és hatáskörét ille­tlen, s a gyűlések segítettek a téves né­zeteket eloszlatni. A járási pártbizottságok segítséget adtak a gyűlések megszervezéséhez és lebonyolításához. Több járási pártbizottság jól felkészült előadót küldött, ,s a pártbizottságok munka­társai Is többízben tartottak elő­adást. A ‘békegyűlések igen népszerűvé váltak. Több községben a békegyű-. lés mellett kisgyűléseket is tartottak egy-egy gazda házánál, ahová meg­hívták a szomszédokat is. s közösen vitatták meg az előadást. Csornában például 85 dolgozó paraszt vett részt a békegyűlésen, 23-an szólaltak fel közülük. Tótújfaiuban 51-en hallgatták meg az előadást, ezenkí­vül három kisgyűlést is tartottak. Itt az egyik felszólaló azt kérdezte, hogy Kínét miért nem a népi Kína képviselője képviseli az ENSZ-foen, miért Csang Kaj-sekék? Hasonló­képpen történt Büssü'oen és a többi helyen is. Kőröshegyen különösen jól sikerült az előadás. 108 dolgozó paraszt hallgatta meg az ismertetést. Kovács István, az egyik felszólaló azt kérdezte az előadótól, hegy kik akadályozzák a népi Kína felvételét az ENSZ-be. Balatonberényben a felszólalók az tmeriikai i léggömbH provokációk ellen tiltakoztak. Mindezek a példák azt bizonyít­ják, hogy a népfront-bizottságok tö­rekvése helyes volt, s hasznosnak bi­zonyultak a nemzetközi kérdéseket ismertető előadások. A feladat most az, hogy . a községi népfront-bizottságok továbbra is adjanak választ az érdeklődőknek. Tartsák meg az előadásokat ott ahol ezideig nem került rá sor, s ilyenmóden járuljanak hozzá a 'he­lyes szemlélet kialakításához, a nemzetközi kérdések ismertetéséhez. Kaposvárott is sikerültek a béke­gyűlések. A megyei és városi nép­front-bizottságok tagjai eddig húsz helyen tartottak nemzetközi kérdé­seket ismertető előadást. Az előadá­sokon a többi között ismertették Bulganyin elvtáfiis leveliéit Eisen­hower elnökhöz, de ismertették a varsói tanácskozás eredményeit is. Dr. Tarján László megyei elnökségi tag a kórház dolgozóinak tartott eredményes előadást,' Nádasdy Ist­ván a Faipari Vállalat dolgozóit Is­mertette meg az időszerű nemzet­közi kérdésekkel. Az időszerű nemzetkö'I kérdé­sek ismertetése továbbra is egyik legfontosabb feladata népfront-bizottságainknak. Nem álltunk meg ebben a munká­ban, s az ENSZ feladatait ismertető előadások .befejezése után a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kong­resszusa anyagának ismertetését ter­vezi a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. Poeza János A jég hátán is „megélnek“ a Balatoni Halászati Vállalat brigádjai A Balatoni Halászati Vállalat bri­gádjai nagy versengésben vannak egymással: melyikük fog több halat. Eddig a tihanyi brigád vezet, ne­gyedévi tervét ugyanis már 97 szá­zalékra teljesítette. Második a sió­foki brigád 81 százalékkal. 75 száza­lékos teljesítményükkel a balaton- szemesiek lettek a harmadikak, bár nemes halból ők fogták a legtöbbet: 130 százalékra teljesítették nemes hai fogási tervüket. Mióta azonban a Balatont jégpán­cél borítja, a h alá szőr i gádok jeget vágnak. Persze ezt is versenyben. Azon versengenek, hegy melyik brigád tud legjobban "-megélni-« a jég hátán. 161000 FT É RTÉKŰ TÖBBTERMELÉS EGY HÓN %P ALATT Az év eleje óta folyó munkaver­seny szép eredményeket hozott a Kefeanyagkikészítő Vállalatnál. Az üzem dolgozói éves versenyvállalá- sukiban többek között azt ígérték, hogy tervkötelezettségüket havonta 5 százalékkal, túlteljesítik. Felajánlá­suknak ezt a pontját januárban ma­gasan túlszárnyalták: 161 000 forint értékű termékkel állítottak elő töb­bet. mint amennyit tervük előírt. Igyekezetük, hegy hazaival helyet­tesítsék az importanyagot, szintén eredménnyel járt. Ezzel kapcsolatos megtakarításuk 11 316 forint volt januárban. Az egy főre eső termelé­si érték pedig a tervezett 3448 fo­rint helyett 4383 forintra emelke­dett. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Az SZKP XX. kongresszusa nyomán Üzemi vállalati, hivatali vezetőd és dolgozók egyaránt nagy érdek­lődéssel tanulmányozzák az SZKP XX. kongresszusának anyagát. A tör­ténelmi jelentőségű kongresszus a mi életünk további fejlődéséhez is felbecsülhetetlen segítséget adott, a beszámolóban és felszólalásokban feltért hibák nálunk is tipikusak, kijavítási módjuk nálunk is alkalmaz­hatók. Ezért tanulmányozzák elmélyülten a XX. pártkongresszus anya­gát, ezért keresik vezető elvtársaink a módot, hogy hogyan lehetne Ja­vítani a hibákon. fi 23. sz. Autóközlekedési Vállalat kommunistái taggyűlésen vitatták meg a XX. kongresszus anyagát Az AiKÖV pártszervezetéinek ve­zetősége már napokkal előbb közölte a kommunistákkal, hogy a párttag- gyűlésen részletesen megbeszélik a onigresszius anyagát. A taggyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvá­nult meg. Varga elvtárs, az alap-szer­vezet párttitkára ismertette röviden a kongresszus anyagát. Ezután sokan szót kértek és mondták el vélemé­nyüket a kongresszuson elhangzot­takról. Hojjman Sándor elvtárs, a válla­lat igazgatója Hruscsov elvtárs be­szédéinek .ahhoz a részéhez szó’t hoz­zá, amelyben a gépkocsifuvarozás problémáit említette. Idézte az elő­adói beszédből; hogy bár a gépkocsi­ül varozás a Szovjetunióban az ötödik ötéves terv alatt kétszeresére emel­kedett, ezt a kapacitást még tovább lehet növelni, ha jobban kihasználják a még feltáratlan tartalékokat. Hoff­man eilvtárs ezután vállalati példát említett: elmondta, milyen sokat fejlődött a md ötéves tervünk ideje alatt a vállalat utas- és teherforgal­ma, s milyen mértékben fejlődik eb­ien. az éviben. Többek között 30 új gépkocsi kezdi meg működését, eb­ből öt autóbusz és öt teherautó mar meg is érkezett. Hruscsov elvtárs előadói beszéde — mondta befejezésül Hoffman elvtáss — bennünket is ösztönözzön arra, hogy ki-ki a saját munkaterületén alaposan .«körülnézzen, s úgy szervez­ze munkáját, hogy gépparkunkat sokkal jobban kihasználhassuk, mint eddig, hogy ezzel is elősegítsük a megnövekedett forgalom zavartalan e bonyolítását. fi mi szakszervezeteinknek is egyik legfőbb feladata a technika nagyarányú fejlesztésének elősegítése Körtés Gábor elvtárs, az SZMT el­nöke különös figyelemmel tanulmá­nyozza Hruscsov elvtárs beszédéinek és a kongresszusi felszólalásoknak a ‘echnika fejlesztésével foglalkozó ré­szét. Ennek tükrében a mi szakszer­vezeteink egyik legfőbb feladatának is a technika fejlesztésének dősegí- ését tartja. E téren igen sok a ten­nivaló nálunk. Gazdasági és szak szervezeti vezetőink ugyanis még máig sem ismerték fel teljesen a technika fejlesztésének mibenlétét, annak módjait. Az új technika be­vezetését sokam kizárólag hatalmas beruházásokkal látják megvalósítha­tónak, s nem gondolnak a meglévő gépparik kapacitásának ésszerűbb ki­használására, az újítómozgalom fel­lendítésére, az új munkamódszerek elterjesztésére és alkalmazására. Igen nagy hiba, hogy üzemi dol­gozóink sokhelyütt egyedül a mű­szakiak feladatának tartják az újí­tást, azzal, hogy csak a műszakiak rendelkeznek olyan szakképzettség­gel, amely az újításokhoz szükséges. U gyáraikkor a fizikai dolgozók nem olvassák a szakkönyveket. A Finom­mechanikai Vállalatnál pl. állandóan Csiky Gergely Színház: V O L P O N E D >n Jcnson nagyszerű renais- sance-kcmédiájáit. a Vdpo- xe-t mutatta be színházunk s játssza anmár február 17-eóta. Ben Jomson —* Shakespeare kor társa és pálya­társa — valamennyi kemédiéja kö- aül a Volpcme bizonyult legidőt- ál!óbbnak; a mai színpadon is olyan «övei hat, mint korában, a XVI. «zúzád Angliájában. Volpcme a tár­sadalmi szatíra remekműve; a kép- mutatást, a polgárság erkölcsi züllé­séi. emberi gyarlóságait, a polgári- kalmár társadalom ferdeségeit, pánzéhségét leplezi le kíméletlen szatírával. Az író maróan éles tár- aadalcmbíráiaia a Volpcne-ban tel­jesedett ki a legjobban, és ez a tár- sada'ombírálat, a darab nagyszerűen megrajzolt figurái, élő típusai, a vígjáték kiváló formája, nyelve, fel­építése együttesen adják, amiért a modern színpadokon ma is hódít a darab, s amiért színház,umk is műso­rára tűzte. A polgári társadalom élősködőinek, a pénzéhség meg- «zállottjainak hajszája az arany, az örökség körül, és szinte a Moliére- darabekra emlékeztető fe'sütésük — ee adja a vígjáték cselekményét. Nem könnyű feladatra vállalko­zott színházunk, amikor a vígjátékot, a Volpome-t műsorára tűzte E nagy feladattal színész és rendező jól- rosszul meg is birkóztak. A remde- aés nehéz feladatát Miszlay István­ra. a színház fiatal gyakorlórendező- |ére bízták, akinek egyben ez vizs- garemdezése is. Érthető alapossággal készült vizsgarendezésére, s igyeke­zett az író — illetve a fordítás és a némi változtatás -r- elgondolásait híven követni, s ami már nagyobb hiba, a Nemzeti Színház Volpone- rendezését, előadását egy-két rész­letében lemásolni. Félreértés ne es­sék, nem azt hibázhatjuk, hogy ta­nult a Nemzeti előadásából, ez szük­séges és jó is — csupán több ön­állóság, ötlet nem ártott volna a rendezésben. Nem kellett volna csaknem mindenütt a Nemzeti elő­adásából tanultakat mankóként fel­használni, aZ egyes színpadi képek •beállítását is teljesen a budapesti Volpcme felvételei után színpadra másolni. Érthető nehézséget okozott ez a színészeknek, de nem segített az első felvonás vontatottságán sem, amely néhol éppen a jelenetek gyor­sabbá, pergőbbé tétele híján itt-ott már unalmassá is vált. Különösen az első felvonás vér­szegény ötletekben. A második és a negyedik feivemésban 'már jobban érződik Miszlay egyéni rendezői el­gondolása, lüktetőbbé, pergőbbé vál­nak a jelenetek is. Persze, a Vol- pone rendezése nem könnyű munka, és Miszlay rendezésének megvannak az előnyei is: a legnagyobb, hogy a vígjáték mondanivalója hiánytala­nul érvényesült. A z egyes alakításokról szólva ^ Volpcneval, a címszereppel kell kezdenünk a felsorolást. Voipo- met Szép Zoltán alakította. Volpome, a gazdag velencei úr ravasz, mint a róka, s még több aranyait szeretne magának szerezni. Szolgája, Mosca segítségével ő bonyolítja a szálakat, s élvezi, hogy minden az ő aranyai, az ő öröksége körül forog. Szép Zol­tán igyekezett megbirkózni ezzel a szereppel — s meg kell mondani, kevés sikerrel. Minduntalan a War- renmé mestersége Crafts-sát láttuk viszont benne. Igen kevés beleéiő- készséggel játszott, mozgott ebben a különben hálás szerepben, s nem az író által elképzelt, a közönség által várt Volpomet, hanem csak az ön­magára vonatkoztatható sajátságo­kat tudta kivetíteni, ábrázolni — azaz önmagát és nem Volponet ad­ta. Mozgásán; beszédén mindvégig érezhető volt valami erőszakolt mo­dorosság, s a közönséget egyénisége nem kárpótolta szerep© ckjektív vonásaiért. Alakításának legnagyobb hibája, hegy nem tudta az ábrázolt személyiséggel azonosítani önmagát. A drámai feszültséggel telített vég­ső jelenetében sem teremti meg azit a hangulatot, ami szükséges volna. Pusztai Péter Mosca szerepében sikerült áakítást nyújtptit. Az első felvonásban még nála is érezhető némi bizcnytalanság, később azon­ban már jobban feltalálja magát szerepében, s jól eleveníti meg Moscát. a szellemesen szemtelen tréfacsinálót, a Vo'ponen élősködő, s mindenki fölé kerülő eszes ingyen­élőt.' A z örökségért küszködő három ^ figura közül Homokay Pál Corvinája volt a legtökéletesebb, el­hihető, jól .felfogott aíaikitás. A pén- zárt, a remélt örökségért mindent, még a becsületet, s a feleségét Is odadobni hajlandó féltékeny kal­márt formálta meg művészi eszkö­zökkel. Jól jellemez, stilizál és képes megfelelően ‘beleélni magát szerepé­be. Corbacciót, a vén uzsorást Kö- rösztös István játszotta sok ötletes- séggel. túlnyomórészt egész kivá­lóan, néha azonban kevés hiteles­séggel. Kár, hogy néha karikatúrába torzítja figuráját, ahelyett, hogy ta­láló emberi vonásokkal formálná meg. Voltore közjegyzőt Rassy Tibor keltette életre', találóan ' kiemelve annak jellemző, ellenszenves voná­sait Mértéktartó, jó alakításáért méltán érdemli meg a közönség el­ismerő tapsát. Leone kapitány figurája — Sallós Gábor játékéban — elhibázott, túl­zott volt. Vásárhelyi András bíró alakításáról ugyanezt el lehet mon­dani, azzal a különbséggel, hogy ná­la még szembetűnőbb volt a túlzás. Feltétlen meg kell jegyezni, hogy nem ártana, ha szerepét jobban megtanulná, s akkor nem fordulna elő, ami a bemutatón is megtörtént: egy végszó eltévesztése miatt a bí­rósági jelenetből kimaradt Colomba igen szellemes és ‘hatásos kihallga- tási jelenete és Corvinotól is jópár mondat ■— elmaradt Vásárhelyi miatt. ^orvino feleségét, Colomba sze- repében Kerpely Judit hite­lesen játssza a féltékeny férj máltai megfélemlített tehetetlen fiatalasz- szenyt. Sikerült túlzás nélküli finom eszközökkel érzékeltetnie Colomba -belső világát is. Mészáros Joli mint Canina hasztalanul küszködik a n«m neki való szereppel, nem tudja szí­nesebbé, élettelibbé tenni a figurát — nem a maga hibája, hanem a rossz szereposztás miatt. Tóth Béla mint a poroszlók pa­rancsnoka kis szeredben sem tudta azt adni, amit vártak tőle. A néző­nek szinte kedve tamad felkiáltani a színpadra az örökérvényű shakes- pearei törvényt — nemcsak Tóth Bélának, hanem a darab más szerep­lőinek is, akik e hibába estek — »Szavald a beszédet, kérlek ... mert ha oly teli szájjal mondod, mint sok színész, akár a város dobosa kiáltaná ki verseimet«. ‘Gálfy László mint Androgynó,: Bán Tamás mint Castmne és Kom~ csökken a műszaki könyvtár olva­sóinak száma, a szekrényben poro­sodnak -a könyvek. Az építőiparba» pedig bem használják ki megfele­lően a gépeket, s még mindig nem •ezefték be teljes egészében az egy- öeszegÖ munkautalványozást, pedig ez fejlettebb munkamódszer az ed­diginél. Változtatni kellene az új munkamódszerek bevezetésének, &- let-ve be nem vezetésének .gyakoris- fán is. Eddig ugyanis, ha valaki ki­kísérletezett egy új munkamódszert, íó munkafegást, az igazgató számom- tartotta egy ideig, esetleg az illető munkás jutalmat is kapott, de utá­na lassan, anélkül, hogy valaki is átvette volna az új módszert, fele­désbe merült. Nincs ugyan rendelet, amely kötelességévé teszi az igazga­tóknak az új munkamódszerek beve­zetését és elterjesztését, de vajon / nem kívánja-e a kommunista er­kölcs, hegy minden területen támo­gassák a szocialista építést? Az említett hibák elkövetése miatt ■nagy felelősség terheli az üzemi szak- szervezeti bizottságokat is, amelyet közül sok még mindig nem érti ez- irányú feladatát, ebből következő­leg nem is harcol a technika fejlesz­tésével kapcsolatban az, hogy létre­hozzák a műszaki fejlesztési bízott-• ságokat, hogy a dolgozók minél na­gyobb tömegeit vonják be a szakmái oktatásba. Ennek elengedhetetlen fet­tétele, hogy sokkal több gondot for­dítsanak a műszaki könyvtárak fej­lesztésére, s arra, hogy a dolgozók olvassák is ezeket a nélkülözhetett«» szakkönyveket — fejezte ‘be nyilatko­zatát Körtés edvtárs. Somogyi mesterek műveinek kiállítása Pécsett Ujelbfo tárlatén állítják ki a So­mogy megyei Képzőművészeti Cse­pert tagjainak a festményeit, me- yoket a Műcsarnok kiállítására küldtek el. A somogyi mesterek műveit: Kunffy Lajos három képét, Soós István két művét és Ruise György, Szikra János egy-egy mű­vét, melyek a budapesti kálliításo*. szerepeltek, a Műcsarnok most Pé­csett állítja ki. Hazánkban egyedülálló módszerrel készítik a kerámiai tárgyakat a kaposvári háziipari szövetkezetben Az Agyagiparcsok Kaposvárt Házi­ipari Szövetkezetének dolgozói a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére új eljárással kerámiai ,, T ,, , -NT- a « _ „i„n mintapéldányokat készítenek. Ha a lós István Nanó, a törpe alakításé-, Népművészeti Ilntézet „egfclelfin* val segített teljesebbé tenni az elő- ♦ találja a mintapéldányokat, megkee- adást. 1 dik tömeggyártásukat s a népi m«K A szép díszletek minden dicsére- • ^vmokkal, hasanó'!ati tár­tét megérdemelnek. (Díszlettervező: ^ ^ ? -o"™ —, _ _ ... | folyamán darusításra kerülnek. Bures Jenő.) Csupán azt nem ért-. Többek között feketekávés és teás jük. a második felvonásbeli, Cor-1 készletek, valamint különböző fajta vinóék háza díszleteit mért kellett |.virágvázák mintapéldányát készítet­I lék el. A mintapéldányokat az úgy- X nevezett ónmázas bevonattal látják ár, hegy a sok jólsikerült |el- Ilyen módszerrel hazánkba« maszk mellett olyan teljesen | egyedül a kaposvári háziipari sző- elhibázott- maszkot is láttunk, mint t vetkezet dolgozik. A mintapéldányo- P‘l. Vásárhdyí András bíró maszkja. | kát egyelőre fehér alapszínnel gyárfc­* ják, de már megkezdték a sárga és Nagy Tamás kék alapszín kikísérletezését is. összeszűkíteni. K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom