Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
SOMOGYI NÉPLAP Va&áraa», 195«. február 8«. « Két levél, melyen elgondolkodhatnak megyénk dolgozó parasztjai „Bátran ajánlom a termelőszövetkezeti életet“ Losonczi Pál elvtárs a következő választ küldi a Somogyi Néplap útján Menyhárt István dányi középparasztnak Kedves Menyhárt Elvtárs! Leveléből megértem azt a vívódását, ami nemcsak Magában, hanem nagyon sok egyéni paraszt lelkében az utóbbi időben végbemegy Így van ez rendjén, hogy ha valaki mielőtt belép a szövetkezetbe, alaposan meggondolja. Mi is ilyen alapos meggondolás után léptünk rá arra az útra, amelyen már 8 éve haladunk. Nem csalódtunk számításunkban, mert az elmúlt évek során a növénytermelésben csaknem megkétszereződtek terméshozamaink. Én magam két lovat, 1 tehenét, 6 birkát, az összes jó állapotban lévő gazdasági felszereléseimet, a szükséges vetőmagot, takarmányt és ezenkívül 86 mázsa szemes kukoricát vittem be, amikör beléptem. Leveléből kitűnik, hogy Maga sem lehet utolsó gazda, éppen ezért nem akarom itt felsorolni azokat a lehetőségeket és előnyöket, amelyek a nagyüzemi gazdálkodásban rejle nek, hiszen Maga éppúgy tudja, mint én. Ezek az előnyök megmutatkoznak a tagság jólétén és a közös vagyon szüntelen növekedésén. Ma már annyi tartalékkal rendelkezünk, hogyha bármilyen rossz id őjárás és termés is lenne az idén, nem. látszana meg a tagok jövedelmén. Tavaly egy munkaegység értéke 59.62 forint volt nálunk, ami azt jelenti, hogy a jól dolgozó tagok 3000 forinton felül kerestek havonta, a kisgyermekes anyák is 1800—1300 forintot. Eredményeinkrijl. szövet-( kezeiürik fejlődéséről igen sokat lehetne mondani, ezeket Maga is ismeri az újságokból. Hogy gazdag, erős léit termelő szövetkezetünk, annak köszönhetjük, hogy becsületesen dolgoztunk,- egyetértésben, egy célért. Bátran ajin-i lom Magának is a termel ószövetkezeti életet. Elvtársi üdvözlettel: LOSONCZI PÁL A kulákok tartozását miért a becsületes gazdákkal pótoltatják Nagybajomban ? Az ország minden részéből érkeznek levelek tsz-tagoktól, egyér ni gazdáktól az országoshírű barcsi Vörös Csillag TSZ-hez. A levelek írói arra kérik a barcsiakat, írják meg, hogyan szakítottak az egyéni gazdálkodással, hogyan tették országoshírű milliomos szövetkezetté a Vörös Csillagot. Nemrégiben Menyhárt István dányi dolgozó paraszt írt Losonczi Pál elvtársnak, a Vörös Csillag TSZ elnökének. Levelét és Losonczi Pál elvtárs válaszát az alábbiakban közöljük: „Igen sokat foglalkozom a belépés gondolatával.. Tisztelt Losonczi Elvtárs! Engedőimet kérek, ha netán zavarnám soraimmal, de úgy gondoltam, hogy Losonczi elvtárs tud legjobban választ adni kételyeimre. A mi községünkben van egy dolgozó paraszt, aki már volt Barcson tsz-látogatáson — személyesen is beszélt Losonczi elvtárssal — és igen sokat mesélt a szövetkezetről. Ö mondta el azt is, hogy Losonczi elvtárs is 16 holdas dolgozó paraszt volt, és mégis a nagyüzemi gazdálkodást választotta, Úgy gondoltam, levélben megérdeklődöm, hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy belép a szövetkezetbe, mert én is igen sokat foglalkozom a belépés gondolatával. Az újságban olvastam, hogy a barcsi Vörös Csillag az ország egyik legjobb szövetkezete. Mennyi jövedelme van ott egy- egy tagnak? Azt is szeretném tudni, hogy Losonczi elvtárs mit vitt be a tsz-be, amikor belépett? Nagyon kérem, írjon nekem, világosítson fel, és tájékoztasson mindenről. Maradok tisztelettel: MENYHÁRT ISTVÁN középparaszt, Dány, Pest megye. Nagybajcm becsületes dolgozó parasztjai — s ők vannak többségben — mindig pontosan teljesítik adófizetési és begyűjtési tervüket. Tojás- és toaromlibeadásükat tavaly pL 118 százalékra teljesítették. Vágómarhabeadási tervüket 90, hízottser- tésbeadásükat ipedig 89 mázsával túlteljesítették. Idei első negyedéves beadási tervüket is már majdnem 80 százalékra teljesítették. Vannak azonban kulákjai ás a f3» lun&k. Beadásra kötelezett összesen 24. Nagyrészük nemcsak a beadással, hánem az adóval is elmaradt. 16 kulák pl. összesen 190 ezer forinttal tartozik. A község a tervét mégis teljesítette. Most a becsületes dolgozók túl« szárnyalták előirányzatukat. Ez pótolta a> kulákck okozta jelentős hiányt. Ahelyett, hogy a kulákok adóhátralékát követelnék meg szigorúan, Bosznai Sándomé, Gyócsi József és Hegedűs Béla pénzügyi dolgozók a jól fizető gazdákat zaklatják. Komoly hibák mutatkoznak a begyűjtési hivatalban is. A kulákok tartozását itt ás a becsületes gardákkal pótoltatják. A kulákck elszámoltatása ugyan most folyik, de gyakori az eset, hogy elhiszik: a kuIáknak »nincs semmije«. Pedig álcád ögynéhánjr példa, amely ennék éppen' az ellenkezőjét bizonyítja. Laki Ferenc kulák is pl. a leányánál rendezte be raktárát. Ez és a hascnió eseteik azonban még mindig nem tanították meg a hivatal dolgozóit -az alaposabb körültekin« tésre. Ok ds előszeretettel idézgetik be a pontos gazdákat. Figyelmeztetnünk kell Táskái Vince elvtársat, a »Begyűjtés kiváló dolgozója« cím nem hatalmazza fel arra, hogy a dolgozó parasztokkal bántó szigorral ■beszéljen. Alkalmazza ezt a hangnemet a kulákokkal szemben. Osztályharcosabb állásfoglalás, ez az. amit a nagybajomi pénzügyi és •begyűjtési osztály dolgozóinak magukévá kell tenniük. Fordítson több gondot a két osztály munkájára a tanácstitkár is. Aktivizálja a pénzügyi állandó bizottságot, s vizsgálja meg, mit tettek és mit akarnak tenni a 190 000 forintos kuláikhátra- lék rendezésére. Ez nem éppen nevetnivaló, somogyi állattenyésztők lCr.«KfJ»yKISTtHfW % s y'-L'riSr ÄS0 Régi, régi szép idők, messze tűnt szeptember! — De volt akkor tejem is, s velem büszkélkedtek. Úgy adtam a tejet bogy fejőgép sem kellett. De most meg sem jártatnak, mindhiába várunk. Azt hiszik rádióra magunkban tornászunk. Még inni sem kap az emb . . . azaz, hogy az állat. Hiába kérünk vizet, tovább is kártyáznak. S ki sem nyitnák az ajtót, a bűzze! kínoznak. Gondozóink inkább mind gázálarcot hordnak. S ime, itt az eredmény; cibálhatják tőgyem: Nem tudnak egy liternyi tejet fejni tőlem. Tótújfalun március 20-ig mindenki befizeti első negyedévi adóját Túri László tótújfaiui levelezőnk arról számol be levelében, hogy községe dolgozó parasztjai elsőrendű kötelességüknek tartják az adó pontos 'befizetéséi. Községünk első negyedévi adóbevételi tervét 66.8 százalékra teljesítette, elsők vagyunk ü járás községei között. Gazdagyülésen elhatározták dolgozó parasztjaink, bog» első negyedévi adójukat március 2t- ig valamennyien befizetik, így tehát községünk március 20-án teljesíti adóbevételi tervét — írja Túrt e’V- társ. Vállalásunkat ezután is álljufc. Balatonbaglár elfogadta öreglak sajtiszervezési felhívásit öreglak község pártszervezete és tanácsa sajtószervezési versenyt indított hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére. .Vállalták, hogy isajtótervüket 120 százalékra teljesítik, minimumra csökkentik azoknak a számát, akik nem újítják meg havonta a sajtóelőfizetést, minden erejükkel segítik a termelőszövetkezetet a sajtószervezésben, hogy elnyerhesse az 59# forint értékű könyvtárat. Az öreglakiak versenyt elhívásához elsőnek a balatonboglári községi pártszervezet csatlakozott. Telje* egészében elfogadták a versei^ szempontjait, és most azon igyekeé* nek# hogy jó 'agttációs munkával túlszárnyalják az öreglakiak tárni« ményeit. EGYÜTT KELL LÉPNI AZ IDŐVEL A kapospulaiaknak sem érdemes tovább halogatniuk a tss-alakítást nal közbelép. A hárem szakcsoport ösztönzésére sil ózták le a gazdák majd mind egy szálig a tengeriszá- rat. A faluban csaknem 400 köbméter silóit készítettek. Sok gazda máris megvalósította a zöld futószalagot. Amire elfogy a süó, már bőven lesz zöld takarmány is. Hetedhét határop túl is híresek a kapospulai gazdák virágzó szarvas- marhatenyésztósükről. Ha vásárra 'úszik állataikat, azoic mint a cukor pillanatok ■ alatt elkelnek, mert a vevők tudják. a pulaiak csak jó állatokat nevelnek. Büszkék ig erre, s ez a jogos büszkeség még szebb eredmények elérésére ösztönzi eket. Állat tény észté- táük hírnevének öregbíttéséűrt végzett szorgalmas munkájuk elismeréséként tavaly májusban jeles tudósok, a megyei és járási pártbizottság és hivatali szervek küldötteinek részvételével nagyszerű népi ünnepéllyel egybekötött állattenyésztési ankétet tartottak a faluban.. Ez ,a .kitüntetés szárnyakat adott a további fejlődésnek. A rövid egy év alatti fejlődést az mutatja, hogy az 1100 holdas határra- ma 450 he-' iyett 554 marha jut. A törzskönyvezett . tehenek száma pedig öt vénről 114-re emelkedett. Egyre több a 25—26 literes tehén. Teljes egészükben magukévá tették pártunknak és kormányunknak az ál!af.tenyésztés fejlesztéséről szóró határozatait. A törzskönyvezett tehenek borjait szinte kivétel nélkül szerződésesen .nevelik. Jelenleg 50 hús- és 30 tenyészbikát neveljek * államnak. Államunk pedig cwjszo'igáltetásd könnyítésekkel, a tejért kerpajuttafásókkal segíti őket a szerződés egyéb előnyei mellett. Ennyit tudunk meg röviden a tanácselnöktől p falu nevezetességeiként. De nézzük meg, mi újság a faluban ilyenkor, amikor »Gergő rázza a szakállát«. Akiknél aranyat kamatozik a szorgalom, a tanulás Biróéknál az istállóban — a lovakon kívül — hét marha van. Két kicsiny fejű, nagytőgyű tehén, négy növendék és egy méltóságteljes tenyészbika. Biróék szinte futószalagon nevelik a szebhnél-szebb szerződéses állatokat. Az ólban öt hízó, két anyasüldő és 8 bárka egészíti ki a 'lábasállományt. Valóságos pénzbánya. Persze ez úgy értendő, hogy egy forint értékű abrakért az állatok száján keresztül ők ötöt kapnak. A takarmány változatos, szakszerű összeállítása, a zöld futószalag, az ezüstkalászos gazdatanfolyaman tanult • korszerű állattenyésztési módszerek alkalmazása az, amely az egy forintból ötöt varázsol. Mondanunk sem kell, Bíróék adó- és beszolg'áltatási kötelezettségük teljesítéséiben! mindig élenjárnak. Ezért választották be a legutóbbi farácsválasztásckcn Bíró bácsit a megyei tanácsba. Nem ijed meg az új módszerektől Retek József sem. Bátran kihasználja ez állam ad:a lehetőségeket. Istállójában 10 marha — köztük 'hárem tenyészbika — 'bizonyítja ezt. Most, hogy a kemény hideg beszorította a háziakat a fedél alá, s a nők kötnek meg formák, a férfiak kukoricád morzsolnak vagy magokat tisztítanak, azért ki-kinéznek az istállóba, hegy megigazítsák a jószág alatt az állmot, és hogy megnyugtassák magukat: ott is minden rendben vari. Retekek jóhírű állattenyésztők. Tavaly ősszel Panni, nevű tehenük az országos mezőgazdasági kiállításon. második díjat nyert, s 15 000 forintért kelt el. így válik arannyá szorgalmukkal a gazdaitanfolyamon hallott sek jótanács. Retekék és Bíróék példája azonban csak kettő a sok közül. Szabó Ferenc, Szakács József, Barkóczi Nándor, de a faluban szinte minden gazda kísérletezik valamivel.1 Ki gyümölcstermeléssel, nemesebb fajták meghonosításával, ki kukoricával. Baranyó Ferenc tavaly például 17-féle burgonyával próbálkozott pontosan betartva Miklósi elv- társnak, a gazdatanfolyam vezetőjének utasításait. Idén már a legjobban bevált fajtákat szaporítja tovább. A Mercur-burgonya például tizemhatszorosát adta vissza az elvetett magnak. Most is azt válogatja. Előtte sorakoznak a teknők, mindegyikben más-más fajta van, Mint a tikkadt föld az esőt, úgy szívják magukba * tudomány legújabb vívmányait. A már. említett ezüstkalászos tanfolyamnak 28 ál- 'fr.dó hallgatója van, de eljár oda lényegében a falu apraja-nagyja. Tavaly pedig ez ankét alkalmával állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti szakcsoportot alakították a. gardák. Az állattenyésztési szakcsoport rendszeresen ellenőrzi az istállókat, ólakat, gyakorlati tanácsokat ad a gazdáknak, törzskönyvezésre javasolja a megfelelő teheneket. Előfordult már az is, 'hogy ha az istállót * nexh találták elég tisztán, azonnal bemeszeite+ték a gazdával. A növénytermesztési és kertészeti szakcsoport patronálja a kísérletezőket, ellenőrzi a határt, s ha -váahol lemaradást észlel, ott azonLépjenek együtt az idővel És itt új dologhoz érkeztünk. A gyorsaság és a tapasztalatszerzés kedvéért a silózást közösen háromnégy gazda kalákában végezte el. A kalákaszellem már nem újkeletű náluk. Az egész faluban végighúzódnak a gabonabetakarító kalákák, így például Kovács József, Baranyó Ferenc, Retek József és Kovács István már évek óta közösen végzi azt a munkát. így nem érheti őket meglepetés az időjárás miatt. A világ azonban már ennél is előbbre lépett. A falut jóldolgozó, még a pulaiaké- nái is nagyobb jövedelmű termelő- szövetkezetek veszik körül. Pedig azek nem is voltak olyan .'híresek állattenyésztésükről. Az Uj Élet szele azonban őket sem hagyja nyugton. Estefelé, etetés, idején átnéznek egymáshoz. Megnézik, hogyan etet a szomszéd, mi az óka annak, hogy ugyanannyi eieségtől annak sokkal szebbek az állatai. Mert ititka van ar.nak. Vacsora után együtt mennek a tanfolyamra, s már talán század- szőr is, de újból megbeszélik a szövetkezet hegy és mint — volt jót. Kivétel nélkül elismerik a nagyüzem előnyeit. Határtalan lehetőségek előtt »Hát ami igaz, az igaz — ismeri be Retek József — a gépeket csak nagyüzemben lehet kihasználni. Azpk pedig nagycin, sok munkától felszabadítják az embert, aki aztán kedvére foglalkozhatik mással.« Retek gazda fején találta a szöget. Bíró-ék, Retekek, Kovácsék kedvükre nevelhetnék a szebbnél szebb állatokat, a legjobb fajták»*. S mennyire nagyobb hasznára fennének maguknak is. a közösségnek, ar államnak is, ha minden tehén 28 átér tejet adna a faluban, mint az övék most. Szaktudásaikat csak a közösben gyümölcsöztetbe6- nék igazán. Milyen jövedelmük ten« ne például akkor, ha az egész határ termelési színvonalát a legjobb specialisták terméseredményeinek színvonalára emelnék fel, ha Bárányé Ferenc nemcsak a sajátján, hanem az egész falu fourganyaföldjón 169 mázsát termelne haldiánként? Rómái Bálint pedig nem 25-re, hanem legalább 400-ra emelhetné a méhcsaládok számát. Barkóczi Nándor az egész faluban meghonosíthat:® híres Jonathán-almáit. A lehetőségek határtalanok, s a mezőgazdaság minden ágának megvan a kiváló szakembere. Annál jobb lesz, minél előbb tető alá hozzák a szövetkezetei »Azért csak várunk még egy éret« — mondják többen — »nincsenek' istállók, ahová elhelyezzük az állataikat, ólak és más gazdasági épületek«. Valóban nincsenek megfelelő épületek, de ahogy mondták: »egyszer mégiscsak el kell kezdenünk« —, s ezért nem érdemes tovább halogatni a dolgot. Emellett' az első típus« szövetkezethez megvannak a föltételek. I t't még csak a legfontosabb munkákat végzik közösen, a mégis- a munkaszervezés eiőiskolája. Mellette pedig megérő k a harmadik típusba való átaU-kulás feltételei,, felépí thetnék a szükséges épületeket. Nagy kérdés ez most Kapospulán. De meggondolandó, hegy már ne csők ekkor szövetkezzenek, amikor az időjárás sürget, hanem előrelátásból. a gépek és nagyüzemi gafadái- kedás korszakának- szellemében. Bíró Jéasef.
