Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

SOMOGYI NÉPLAP Va&áraa», 195«. február 8«. « Két levél, melyen elgondolkodhatnak megyénk dolgozó parasztjai „Bátran ajánlom a termelőszövetkezeti életet“ Losonczi Pál elvtárs a következő választ küldi a Somogyi Néplap útján Menyhárt István dányi középparasztnak Kedves Menyhárt Elvtárs! Leveléből megértem azt a vívódását, ami nemcsak Magában, ha­nem nagyon sok egyéni paraszt lelkében az utóbbi időben végbemegy Így van ez rendjén, hogy ha valaki mielőtt belép a szövetkezetbe, ala­posan meggondolja. Mi is ilyen alapos meggondolás után léptünk rá arra az útra, amelyen már 8 éve haladunk. Nem csalódtunk számítá­sunkban, mert az elmúlt évek során a növénytermelésben csaknem meg­kétszereződtek terméshozamaink. Én magam két lovat, 1 tehenét, 6 birkát, az összes jó állapotban lévő gazdasági felszereléseimet, a szükséges vetőmagot, takarmányt és ezenkívül 86 mázsa szemes kukoricát vittem be, amikör beléptem. Leveléből kitűnik, hogy Maga sem lehet utolsó gazda, éppen ezért nem akarom itt felsorolni azokat a lehetőségeket és előnyöket, amelyek a nagyüzemi gazdálkodásban rejle nek, hiszen Maga éppúgy tudja, mint én. Ezek az előnyök megmutatkoznak a tagság jólétén és a kö­zös vagyon szüntelen növekedésén. Ma már annyi tartalékkal rendel­kezünk, hogyha bármilyen rossz id őjárás és termés is lenne az idén, nem. látszana meg a tagok jövedelmén. Tavaly egy munkaegység értéke 59.62 forint volt nálunk, ami azt jelenti, hogy a jól dolgozó tagok 3000 forinton felül kerestek havonta, a kisgyermekes anyák is 1800—1300 forintot. Eredményeinkrijl. szövet-( kezeiürik fejlődéséről igen sokat lehetne mondani, ezeket Maga is is­meri az újságokból. Hogy gazdag, erős léit termelő szövetkezetünk, annak köszönhetjük, hogy becsületesen dolgoztunk,- egyetértésben, egy célért. Bátran ajin-i lom Magának is a termel ószövetkezeti életet. Elvtársi üdvözlettel: LOSONCZI PÁL A kulákok tartozását miért a becsületes gazdákkal pótoltatják Nagybajomban ? Az ország minden részéből ér­keznek levelek tsz-tagoktól, egyér ni gazdáktól az országoshírű bar­csi Vörös Csillag TSZ-hez. A le­velek írói arra kérik a barcsiakat, írják meg, hogyan szakítottak az egyéni gazdálkodással, hogyan tet­ték országoshírű milliomos szö­vetkezetté a Vörös Csillagot. Nemrégiben Menyhárt István dányi dolgozó paraszt írt Losonczi Pál elvtársnak, a Vörös Csillag TSZ elnökének. Levelét és Lo­sonczi Pál elvtárs válaszát az alábbiakban közöljük: „Igen sokat foglalkozom a belépés gondolatával.. Tisztelt Losonczi Elvtárs! Engedőimet kérek, ha netán za­varnám soraimmal, de úgy gon­doltam, hogy Losonczi elvtárs tud legjobban választ adni kéte­lyeimre. A mi községünkben van egy dolgozó paraszt, aki már volt Barcson tsz-látogatáson — szemé­lyesen is beszélt Losonczi elvtárs­sal — és igen sokat mesélt a szö­vetkezetről. Ö mondta el azt is, hogy Losonczi elvtárs is 16 hol­das dolgozó paraszt volt, és mégis a nagyüzemi gazdálkodást válasz­totta, Úgy gondoltam, levélben megérdeklődöm, hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy belép a szövetkezetbe, mert én is igen sokat foglalkozom a belépés gon­dolatával. Az újságban olvastam, hogy a barcsi Vörös Csillag az ország egyik legjobb szövetkezete. Mennyi jövedelme van ott egy- egy tagnak? Azt is szeretném tudni, hogy Losonczi elvtárs mit vitt be a tsz-be, amikor belépett? Nagyon kérem, írjon nekem, vi­lágosítson fel, és tájékoztasson mindenről. Maradok tisztelettel: MENYHÁRT ISTVÁN középparaszt, Dány, Pest megye. Nagybajcm becsületes dolgozó pa­rasztjai — s ők vannak többségben — mindig pontosan teljesítik adó­fizetési és begyűjtési tervüket. To­jás- és toaromlibeadásükat tavaly pL 118 százalékra teljesítették. Vágó­marhabeadási tervüket 90, hízottser- tésbeadásükat ipedig 89 mázsával túlteljesítették. Idei első negyedéves beadási tervüket is már majdnem 80 százalékra teljesítették. Vannak azonban kulákjai ás a f3» lun&k. Beadásra kötelezett összesen 24. Nagyrészük nemcsak a beadás­sal, hánem az adóval is elmaradt. 16 kulák pl. összesen 190 ezer fo­rinttal tartozik. A község a tervét mégis teljesítette. Most a becsületes dolgozók túl« szárnyalták előirányzatukat. Ez pó­tolta a> kulákck okozta jelentős hiányt. Ahelyett, hogy a kulákok adóhátralékát követelnék meg szigo­rúan, Bosznai Sándomé, Gyócsi Jó­zsef és Hegedűs Béla pénzügyi dol­gozók a jól fizető gazdákat zaklatják. Komoly hibák mutatkoznak a be­gyűjtési hivatalban is. A kulákok tartozását itt ás a becsületes gar­dákkal pótoltatják. A kulákck el­számoltatása ugyan most folyik, de gyakori az eset, hogy elhiszik: a kuIáknak »nincs semmije«. Pedig álcád ögynéhánjr példa, amely ennék éppen' az ellenkezőjét bizonyítja. Laki Ferenc kulák is pl. a leányá­nál rendezte be raktárát. Ez és a hascnió eseteik azonban még min­dig nem tanították meg a hivatal dolgozóit -az alaposabb körültekin« tésre. Ok ds előszeretettel idézgetik be a pontos gazdákat. Figyelmeztet­nünk kell Táskái Vince elvtársat, a »Begyűjtés kiváló dolgozója« cím nem hatalmazza fel arra, hogy a dolgozó parasztokkal bántó szigorral ■beszéljen. Alkalmazza ezt a hang­nemet a kulákokkal szemben. Osztályharcosabb állásfoglalás, ez az. amit a nagybajomi pénzügyi és •begyűjtési osztály dolgozóinak ma­gukévá kell tenniük. Fordítson több gondot a két osztály munkájára a tanácstitkár is. Aktivizálja a pénz­ügyi állandó bizottságot, s vizsgál­ja meg, mit tettek és mit akarnak tenni a 190 000 forintos kuláikhátra- lék rendezésére. Ez nem éppen nevetnivaló, somogyi állattenyésztők lCr.«KfJ»yKISTtHfW % s y'-L'riSr ÄS0 Régi, régi szép idők, messze tűnt szeptember! — De volt akkor tejem is, s velem büszkélkedtek. Úgy adtam a tejet bogy fejőgép sem kellett. De most meg sem jártatnak, mindhiába várunk. Azt hiszik rádióra magunkban tornászunk. Még inni sem kap az emb . . . azaz, hogy az állat. Hiába kérünk vizet, tovább is kártyáznak. S ki sem nyitnák az ajtót, a bűzze! kínoznak. Gondozóink inkább mind gázálarcot hordnak. S ime, itt az eredmény; cibálhatják tőgyem: Nem tudnak egy liternyi tejet fejni tőlem. Tótújfalun március 20-ig mindenki befizeti első negyedévi adóját Túri László tótújfaiui levelezőnk arról számol be levelében, hogy köz­sége dolgozó parasztjai elsőrendű kötelességüknek tartják az adó pon­tos 'befizetéséi. Községünk első negyedévi adóbe­vételi tervét 66.8 százalékra teljesí­tette, elsők vagyunk ü járás közsé­gei között. Gazdagyülésen elhatá­rozták dolgozó parasztjaink, bog» első negyedévi adójukat március 2t- ig valamennyien befizetik, így tehát községünk március 20-án teljesíti adóbevételi tervét — írja Túrt e’V- társ. Vállalásunkat ezután is álljufc. Balatonbaglár elfogadta öreglak sajtiszervezési felhívásit öreglak község pártszervezete és tanácsa sajtószervezési versenyt in­dított hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére. .Vállalták, hogy isajtótervüket 120 százalékra teljesítik, minimumra csökkentik azoknak a számát, akik nem újít­ják meg havonta a sajtóelőfizetést, minden erejükkel segítik a termelő­szövetkezetet a sajtószervezésben, hogy elnyerhesse az 59# forint érté­kű könyvtárat. Az öreglakiak versenyt elhívásá­hoz elsőnek a balatonboglári közsé­gi pártszervezet csatlakozott. Telje* egészében elfogadták a versei^ szempontjait, és most azon igyekeé* nek# hogy jó 'agttációs munkával túlszárnyalják az öreglakiak tárni« ményeit. EGYÜTT KELL LÉPNI AZ IDŐVEL A kapospulaiaknak sem érdemes tovább halogatniuk a tss-alakítást nal közbelép. A hárem szakcsoport ösztönzésére sil ózták le a gazdák majd mind egy szálig a tengeriszá- rat. A faluban csaknem 400 köbmé­ter silóit készítettek. Sok gazda máris megvalósította a zöld futószalagot. Amire elfogy a süó, már bőven lesz zöld takarmány is. Hetedhét határop túl is híresek a kapospulai gazdák virágzó szarvas- marhatenyésztósükről. Ha vásárra 'úszik állataikat, azoic mint a cukor pillanatok ■ alatt elkelnek, mert a vevők tudják. a pulaiak csak jó állatokat nevelnek. Büszkék ig erre, s ez a jogos büsz­keség még szebb eredmények eléré­sére ösztönzi eket. Állat tény észté- táük hírnevének öregbíttéséűrt vég­zett szorgalmas munkájuk elismeré­séként tavaly májusban jeles tudó­sok, a megyei és járási pártbizott­ság és hivatali szervek küldöttei­nek részvételével nagyszerű népi ünnepéllyel egybekötött állatte­nyésztési ankétet tartottak a falu­ban.. Ez ,a .kitüntetés szárnyakat adott a további fejlődésnek. A rövid egy év alatti fejlődést az mutatja, hogy az 1100 holdas határra- ma 450 he-' iyett 554 marha jut. A törzsköny­vezett . tehenek száma pedig öt vén­ről 114-re emelkedett. Egyre több a 25—26 literes tehén. Teljes egészükben magukévá tet­ték pártunknak és kormányunknak az ál!af.tenyésztés fejlesztéséről szó­ró határozatait. A törzskönyvezett tehenek borjait szinte kivétel nél­kül szerződésesen .nevelik. Jelenleg 50 hús- és 30 tenyészbikát nevel­jek * államnak. Államunk pedig cwjszo'igáltetásd könnyítésekkel, a tejért kerpajuttafásókkal segíti őket a szerződés egyéb előnyei mellett. Ennyit tudunk meg röviden a ta­nácselnöktől p falu nevezetessége­iként. De nézzük meg, mi újság a faluban ilyenkor, amikor »Gergő rázza a szakállát«. Akiknél aranyat kamatozik a szorgalom, a tanulás Biróéknál az istállóban — a lova­kon kívül — hét marha van. Két kicsiny fejű, nagytőgyű tehén, négy növendék és egy méltóságteljes te­nyészbika. Biróék szinte futószala­gon nevelik a szebhnél-szebb szer­ződéses állatokat. Az ólban öt hízó, két anyasüldő és 8 bárka egészíti ki a 'lábasállományt. Valóságos pénzbánya. Persze ez úgy értendő, hogy egy forint értékű abrakért az állatok száján keresztül ők ötöt kapnak. A takarmány vál­tozatos, szakszerű összeállítása, a zöld futószalag, az ezüstkalászos gazdatanfolyaman tanult • korszerű állattenyésztési módszerek alkalma­zása az, amely az egy forintból ötöt varázsol. Mondanunk sem kell, Bíróék adó- és beszolg'áltatási kötelezettségük teljesítéséiben! mindig élenjárnak. Ezért választották be a legutóbbi farácsválasztásckcn Bíró bácsit a megyei tanácsba. Nem ijed meg az új módszerek­től Retek József sem. Bátran kihasz­nálja ez állam ad:a lehetőségeket. Istállójában 10 marha — köztük 'há­rem tenyészbika — 'bizonyítja ezt. Most, hogy a kemény hideg beszo­rította a háziakat a fedél alá, s a nők kötnek meg formák, a férfiak kukoricád morzsolnak vagy magokat tisztítanak, azért ki-kinéznek az is­tállóba, hegy megigazítsák a jószág alatt az állmot, és hogy megnyugtas­sák magukat: ott is minden rendben vari. Retekek jóhírű állattenyésztők. Tavaly ősszel Panni, nevű tehenük az országos mezőgazdasági kiállítá­son. második díjat nyert, s 15 000 forintért kelt el. így válik arannyá szorgalmukkal a gazdaitanfolyamon hallott sek jótanács. Retekék és Bíróék példája azon­ban csak kettő a sok közül. Szabó Ferenc, Szakács József, Barkóczi Nándor, de a faluban szinte minden gazda kísérletezik valamivel.1 Ki gyümölcstermeléssel, nemesebb fajták meghonosításával, ki kukori­cával. Baranyó Ferenc tavaly pél­dául 17-féle burgonyával próbálko­zott pontosan betartva Miklósi elv- társnak, a gazdatanfolyam vezető­jének utasításait. Idén már a leg­jobban bevált fajtákat szaporítja tovább. A Mercur-burgonya például tizemhatszorosát adta vissza az elve­tett magnak. Most is azt válogatja. Előtte sorakoznak a teknők, mind­egyikben más-más fajta van, Mint a tikkadt föld az esőt, úgy szívják magukba * tudomány leg­újabb vívmányait. A már. említett ezüstkalászos tanfolyamnak 28 ál- 'fr.dó hallgatója van, de eljár oda lényegében a falu apraja-nagyja. Tavaly pedig ez ankét alkalmával állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti szakcsoportot alakítot­ták a. gardák. Az állattenyésztési szakcsoport rendszeresen ellenőrzi az istállókat, ólakat, gyakorlati ta­nácsokat ad a gazdáknak, törzsköny­vezésre javasolja a megfelelő tehe­neket. Előfordult már az is, 'hogy ha az istállót * nexh találták elég tisz­tán, azonnal bemeszeite+ték a gazdá­val. A növénytermesztési és kerté­szeti szakcsoport patronálja a kísér­letezőket, ellenőrzi a határt, s ha -váahol lemaradást észlel, ott azon­Lépjenek együtt az idővel És itt új dologhoz érkeztünk. A gyorsaság és a tapasztalatszerzés kedvéért a silózást közösen három­négy gazda kalákában végezte el. A kalákaszellem már nem újkeletű náluk. Az egész faluban végighú­zódnak a gabonabetakarító kalákák, így például Kovács József, Baranyó Ferenc, Retek József és Kovács Ist­ván már évek óta közösen végzi azt a munkát. így nem érheti őket meg­lepetés az időjárás miatt. A világ azonban már ennél is előbbre lépett. A falut jóldolgozó, még a pulaiaké- nái is nagyobb jövedelmű termelő- szövetkezetek veszik körül. Pedig azek nem is voltak olyan .'híresek állattenyésztésükről. Az Uj Élet sze­le azonban őket sem hagyja nyug­ton. Estefelé, etetés, idején átnéznek egymáshoz. Megnézik, hogyan etet a szomszéd, mi az óka annak, hogy ugyanannyi eieségtől annak sokkal szebbek az állatai. Mert ititka van ar.nak. Vacsora után együtt mennek a tanfolyamra, s már talán század- szőr is, de újból megbeszélik a szö­vetkezet hegy és mint — volt jót. Kivétel nélkül elismerik a nagy­üzem előnyeit. Határtalan lehetőségek előtt »Hát ami igaz, az igaz — ismeri be Retek József — a gépeket csak nagyüzemben lehet kihasználni. Azpk pedig nagycin, sok munkától felszabadítják az embert, aki aztán kedvére foglalkozhatik mással.« Retek gazda fején találta a szö­get. Bíró-ék, Retekek, Kovácsék ked­vükre nevelhetnék a szebbnél szebb állatokat, a legjobb fajták»*. S mennyire nagyobb hasznára fenné­nek maguknak is. a közösségnek, ar államnak is, ha minden tehén 28 átér tejet adna a faluban, mint az övék most. Szaktudásaikat csak a közösben gyümölcsöztetbe6- nék igazán. Milyen jövedelmük ten« ne például akkor, ha az egész határ termelési színvonalát a legjobb spe­cialisták terméseredményeinek szín­vonalára emelnék fel, ha Bárányé Ferenc nemcsak a sajátján, hanem az egész falu fourganyaföldjón 169 mázsát termelne haldiánként? Rómái Bálint pedig nem 25-re, hanem legalább 400-ra emelhetné a méh­családok számát. Barkóczi Nándor az egész faluban meghonosíthat:® híres Jonathán-almáit. A lehetőségek határtalanok, s a mezőgazdaság minden ágának meg­van a kiváló szakembere. Annál jobb lesz, minél előbb tető alá hozzák a szövetkezetei »Azért csak várunk még egy éret« — mondják többen — »nincsenek' istállók, ahová elhelyezzük az állatai­kat, ólak és más gazdasági épüle­tek«. Valóban nincsenek megfelelő épü­letek, de ahogy mondták: »egyszer mégiscsak el kell kezdenünk« —, s ezért nem érdemes tovább halogat­ni a dolgot. Emellett' az első típus« szövetkezethez megvannak a föltéte­lek. I t't még csak a legfontosabb munkákat végzik közösen, a mégis- a munkaszervezés eiőiskolája. Mel­lette pedig megérő k a harmadik típusba való átaU-kulás feltételei,, felépí thetnék a szükséges épülete­ket. Nagy kérdés ez most Kapospulán. De meggondolandó, hegy már ne csők ekkor szövetkezzenek, amikor az időjárás sürget, hanem előrelá­tásból. a gépek és nagyüzemi gafadái- kedás korszakának- szellemében. Bíró Jéasef.

Next

/
Oldalképek
Tartalom