Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
Szombat, 1956. február 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A Cukorgyár dolgosói lelkesen késsülnek a kínai fű feldolgozására 4 Kaposvári Cukorgyárban. «Poet a téd idején is nagy a 'lelkesedés, ' * a munkakedv az éves terv teljesítéséért. A cukorgyártási idény befejezése és az újabb üzem megindulása — a kínai fű, a «nami« (értékes textilt alapanyag) feldolgozása — között alig pár hét áll a dolgozók rendelkezésére, hogy a karbantartási munkálatokat időben, jó minőségeién elvégezhessék. A munkások hősies helytállására van szükség. Gondos munkát, szaktudást igényel a gépek átszerelése, az alkatrészek ki- aserélése és tisztítása. A dolgozók már eddigi jó munkájukkal is bebizonyították, hegy a legnagyobb nehézségek közepette is helytállnak. A nyersgyárban, ahol majd a **rami« kerül feldolgozásra, a Króm- jók-brigád dolgozik. A brigád tagjai: Horváth János I., Horváth János II. és Nyári János állandóan 100 százalék fölött teljesítik napi tervüket. A szelepkaröantartó részlegnél dolgozó Gyimesi-brigád ugyancsak elismerést érdemel. A brigád tagjai 110—113 százalékot teljesítenek rendszeresen. Az erőtelepen Gál Jözsef brigádja 133, ifj. Fekete Béla brigádja 114, Takács János -brigádja 126 százalékot teljesít, de sorolhatnánk így tovább a jól teljesítő brigádok nevét.' Meg keü még említeni az építkezés dolgozóit, akik a hideggel dacolva állandóan 100 százalékon felül tedje- iitik napi tervüket. Kerek János csoportja 131, Vas Lajos 121, Ringler János brigádja 115 és Szálvási István 111 százalékos átlagteljesítménynyel dolgozik. Amint a százalékok is mutatják, dolgozóink megállják helyüket a üyár tervének teljesítéséért folyó harcban. Megérdemlik, -hogy köszönetét mondjunk példás munkájukért. Szegedi Béláné levelező. — öt földművesszövetkezet nyerse «4 az élüzem-címat megyénkben az 1955. utolsó negyedében végzett j° •munkájáért. Élüzem lett a kaposvári, barcsi, esokonyavisomtai. babócsai és lakócsai földművesszövetkezet. — Takarékbetétgyűjtési versenyt folytattak az elmúlt évben egymás közt országszerte a postahivatal-ok. A versenyben megyénk postahivatalai a hetedik helyre 'kerültek. GÉPEK A HÓ ALATT A Nagybajomi Gépállomás neve az elsők közt szerepel a megyében. A dolgozók dacolva a kemény hideggel, rohammunkával fejezték be február 8-ra a léli gépjavítást. A gépállomás udvarán — a gép- szemle után — katonás rendben sorakoznak a cséplők, erőgépek, kembáino-k, vetőgépek és ekék — a szabad ég alatt. És itt van a nagy baj. Valóban, a gépállomás vezetőségének rendkívüli feladatot kellett megoldania, amikor a megnövekedett gépállományt tető alá kellett vinni. S nem csupán a gépállomást terheli a felelősség, hogy ez csak részben történhetett meg. A Soíjronyárugyár szállította összerakható vasvázas gépszín használhatatlan. Ugyanis a vállalat ismeretlen okokból még a mai napig sem szállított hozzá tetőzetet. így a több millió forint értékű gépek ponyva alatt állnak. 50 cséplő áll az udvaron lepony- vázva. Egy gépponyva 4000 forint — és két év alatt tönkremegy Ez 200 000 forint veszteség! Hány szükségszínt lehetett volna építeni ezen a költségen? Vajon a gépállomás dolgozói nem tudtak volna hulladékanyagból, deszkából, gerendákból, szigetelőpapírral, /es »Jég pádtetővel sziikségszínt építeni az ekék, vetőgépek és traktorok számára? Sokkal nagyobb gonddal kell keze'ni a nép vagyonát! Nem szabad hagyni, hogy fagy szívja, hóié mossa a drága gépeket. — MAGYAR — Meddig dédelgetik még a hátralékos hutáitokat a marcali járásban? A Somogyi Néplap e hó 8-d számában megjelent «-Begyűjtési dolgo- xr.nk szorítsák rá a kúákoka* törvényeink megtartására-« c. cikkünkben több sürgős tennivaiióra hívtuk iel a marcali járási,, községi tanácsi és 'begyűjtési szervek figyelmét. Mát tettek a cikk nyomán, hogyan javították meg munkájukat a marcali járás illetékes szervei, felszámolt-ák-e a kulák-hátralékokat, ezit vizsgáltuk meg a minap. A cikk elolvasásán, a kuüák- hé'trai!ék-osek megállapításán kívül nagyon keveset -tettek a járási begyűjtési hivatal vezetői. Látszólag ugyan önbírálatot gyakoroltak, ezt azonban n-em követték tettek. A marcali járásban a helyzet változatlan, jelenleg is 50 kulák tartozik még a múlt évről tetemes összegű beadási cikkel. Mintha mi sem történt volna, a járási hivatal vezetői mély megnyugvással az íróasztalhoz kötötték nemcsak saját magukat, hanem az apparátus más -tagjait is. Sifter Jenő elv- társ arról panaszkodik, hogy a terv- íeíbcntás köti le az asztalhoz a községi apparátus munkáját, s a kulá- fcök e’számoltatására ezért nem jut idejük Ezzel magyarázza, hogy a kulák-hátralékosokat nem számoltatták el I-gaz, hogy a tervfelbontás alapos szervezettséget, sok időt követel a községi megbízottaktól, de ha az elmúlt negyedév-ben jól dolgozott vo'na az apparátus, ha nem bántak volna kesztyűs kézzel a ku- lákokkal, akkor nem kellene még most februárban is a ku-'ákok múlt évi kötelezettségének begyűjtésével foglalkozni. S ha most sem lépnek fel kellő szigorral a hátralékosokkal szemben, hogyan számítanak eredményes 'begyűjtésre a továbbiakban? A járási begyűjtési hivatal vezetői sem lépnek fel megfelelő szigorral a «-szegény kulák« elmélettel szemben. A begyűjtő szervek mulasztását, tehetetlenségét sok esetben ők maguk is «■behajthatatlansággal magyarázzák. Nem egyszer támogatja ezt a nézetet Leiner Nándor elvtárs, a begyűjtési hiva'al helyettes vezetője is. Fapp Sándor 33 holdas szőkedencsi kulikét például csak a járási pártbizottság utasítására volt hajlandó elszámoltatni a község -begyűjtési megbízottia. Papp kulák 28 hold földet kishaszonibérlet útján művelte- te-tt tava'y, 'beadását nem teljesítette, a begyűjtő szervek szívét megolvasztották a kulák krokcdi1köny- nyei, s nem léptek fel ellene a törvény szigoréval. Az elszámoltatáskor azonban mindjárt tudott fizetni a «szegény« kulák. A Marcali Járási Begyűjtési Hivatal vezetőinek sokkal jobban kell érezniük felelősségüket. Rendet kell teremteniük saját portájukon. Az utóbbi időben a járási begyűjtési hivatal belső munkarendjét, a dolgozók egymásközti viszonyát, a hibákkal való megalkuvás, az elnézés szelleme jellemzi. Hetek is elmennek anélkül, hogy a '■éirási előadók kimenmónek vidékre. A beosztottak nem hajtják végre ocn-tcsan a vezető utasításait. Sifter és Leiner elvtárs idejük nagy részét nem a közös feladatra, hanem személyi problémáik intézésére fordítják. Mindez csökkenti a járási 'begyűjtési szerv ellenőrző, segítő szerepét. Sürgősen véget kell vetni e tarthatatlan állapotnak. Teljesit- tessék minden kulákkaj -beadási kötelezettségét. KÖRHINTA- ÉS MÉG VALAMI... Qarkadi Imre—Fábri Zoltán gyönyörű, filmjét, a Körhintá-t teg- napelőtt, csütörtökön mutatta be a Vörös Csillag Filmszínház, 'le a közönség — a legjobb kritikus — máris szétvitte hírét a filmnek: igazán kitűnő, művészi, nagy magyar film. Tegyük hozzá: a Talpalatnyi föld c. film óta tökéletesebb művészi eszközökkel, nagyobb drámai erővel ebben a filmben találta meg végre igazi hangját a magyar filmmü- ■észet. ' ' ' .' ’ Az új élet derűjét, szépségét, a múlt halványuló szomorúságát érzékelteti, ábrázolja a film, amelyet Sarkcudi Imre Kútban c. novellájából írtak filmre. A móriczi hagyományok tudatos folytatója, Sárkadi Imre figyelmét itt elsősorban a falu szocialista átalakulására szenteli, az 1955. júniusi kormányprogram után játszódó cselekmény középpontjában a termelőszövetkezetből kilépők problémája áll. Kevés szó esik a termelőszövetkezetről, de mégis ez áll a cselekmény középpontjában, s nem is annyira a szavak, mint a megmutatás mélysége adja dicséretét a közös gazdálkodásnak. Pataki Mari és Biró Máté szerelme, fiatalos hite és rajongása — egy gyönyörű szerelem története adja keretét a filmnek. Pataki Marit a -körhinta, a debreceni Nagyerdő vásárának kavargó forgataga repíti közelebb szerelméhez, Biró Mátéhoz. S aztán forog a körhinta, Mari csak Biró Mátét látja, aki túlkiabálja a vásári zajt: -Jó dolog ám repülni, Te!...« A szülők közben már megegyeznek Farkas Sándorral. Mégis csak kilépnek, s hozzáadják Marit Farkas Sándorhoz. S a körhinta újra visszatér, mint ahogy a filmben többször is — Mari előtt elmosódnak az arcok, csak az apja szigorú alakja tűnik fel előtte egy pillanatra. S a körhinta-kép visszatér még nagyobb érővel, még líraibb hatással, amikor Biró Máté mit se m törődve a lány apjával, a vőlegénnyel, forgatja, repíti a táncban szerelmét. Itt is összeolvadnak, homályosakká válnak a kislány szeme előtt a körbeállók, csak az apja tekintete rebben rá szigorúan. A nagy táncos este után Mariból kitör minden keserűség. Odakiáltja szüleinek: «Nekem nem vőle gényem! Énnekem nem kell... Maguk tanálták ki!... Engem meg se m kérdeztek ... Mer én semmit sem számítok itt ... Engem csak úgy adnak, vesznek ... Ha hagynám«. S megmondja, de úgyis tudják: Má*ét szereti, akivel a tsz-ben együtt dolgozott, égy brigádban. Az apa haragra gerjed, hiszen közösbe vették a lovat Farkassal, s a szántást is már így csinálják. «Főd a fódhoz házasodik.'« — mondja ki a kisparaszti élet örökérvényűnek hitt törvényét. «Ezt a törvényt akarnátok tik keresztülhúzni?/« S Mari és Máté keresztülhúzzák ezt a megváltozhatatl annak hitt törvényt. Amikor az apa fejszével támad lányára, az világgá akar szaladni, de nincs ereje elválni a fiútól. Kézenfogva indulnak vissza az apai házba. Megérkezésüket feszült csend, fogadja. Máté szólal meg végül: «Pataki bátyám... feleségül veszem Marit-. — -Ti dógotok« — feleli kimérten az apa, s amikor a fiatalok megrészegedve az örömtől csókolják egymást, újra megjelenik szemük előtt a körhinta; Pataki felnéz az égre, megtörli a homlokát, s az asszony kérdésére semmit sem felel. Nincs kimondva, de érezni — a fiatalok győzelmével az ő útja is visszavezet a szövetkezetbe. IW agy szerűen megalkotott típusok, az új paraszti élet típusait al- 1" kotta meg író, rendező és színész a filmben. Színes, sokrétű iellemábrázolással, kedves és megkapó, majd drámai erejű jelenetek sorával ragadja magával a film a nézőket. » * * ,, És még valami, amit a péntek esti előadásról — úgy érezzük — el kell mondani. Nem is az előadásról — a közönségről. A film egyes nézőiről. Szinte hihetetlen, hogy vannak emberek, akik a film legmegragadóbb, legdrámaibb pillanataiban ízléstelen, kihívó viselkedésükkel akarják elterelni a közönség figyelmét a filmtől. S még furcsább, hogy ezt olyanok teszik, akik ugyancsak visszakaphatják ezt a közönségtől. Az erkélypáholy második sorának jobbszélső páholyában két színész és egy nő ült. Az egyik színész a Csíky Gergely Színház társulatának tagja, a másikat állítólag a következő évadra szerződteti színházunk. Megmondhatjuk a nevüket, s meg is kell mondani. Kenessi Zoltánról és Vörös Tiborról van szó, akik az előadás alatt állathangutánzással, hangos röhögéssel, szellemtelenül szellemeskedő a filmre tett megjegyzéseikkel zavarták a Jogqal megbotránkozó embereket a film élvezésében. Vajon mit szólnának ahhoz, tetszene-e nekik, ha a közönség az 6 játékukat is hasonló módon »élvezné« végig, mint ők a Körhinta c. film vetítését? Ne olcsó szellemeskedésükkel, feltűnő viselkedésükkel akarjanak közismertté válni, inkább színpadi alakításukkal. Vagy ez nehezebb? Igen, de hé- lásabb ... A földművesszövetkezetek dolgozói ne csak boltosok, hanem a szövetkezeti eszme hű megvalósítói is legyenek! Barcson a politikád oktatásból is ki80 000 földműves-szövetkezeti -tag viseli a vállán megyénkben azt a «iágy feladatot, hogy a falvak népét •gyre több áruval lássa el, s a me- aőgazdaságj termékeket mentői za- rartalemabbui továbbítsa a városi lakosság folyamatos élelmezésére. Megyénkben a falvak népének egész gondolatvilágát át kell itatniuk a szövetkezeti eszmével. E gondolatok jegyében ült össze a megye földművesszövetkez-eteinek küldöttsége a jubileumi évfordulón. Többet kell törődni a falusi vá-tárlók termeled gondjaival drachma János elvtárs megyei igazgatósági elnök beszámolójában kifejtette, hogy a 2500 főnyi igazgatósági és felügyelőbizottsági tag kö- aül 596 már termelőszövetkezeti tag. Kiemelte azokat a — lapunk hasábjain is többször megdicsért — föld- mövesszövetkezeti dolgozókat, akik néhány tsz életrehívásában jelentős szerepet töltöttek be. Igen ígéretes fejlesztési fokozatként visz a szocialista mezőgazdaság felé a jől működő 69 termelési szakcsoport is. Helyes az, hogy az idén megyénkben 206 millió forintért vásárolnak a termelőszövetkezetektől vegyes cikkeket, zöldséget, -gyümölcs- és faüvelyesfaj-tákiat. Haszna van népgazdaságunknak abból is, hogy míg az előző években export-célokra csak a’mát és paradicsomot vásároltak, idén már burgonyát és hüvelyeseket is megvesznek termelőinktől. Mégsem sáfárkodtak elég jól tgyük-ben a földművesszövetkezetek. A megnőtt feladatokhoz nem tudtak mindig hozzáidomulni földművesszövetkezeteink, elhanyagolták a politikai munkát — s mint Barchna elvtárs mondta — az ellenséges .elemek befurakodását már csak azután vették észre, miután kiáltóan nagy károkat okoztak. 203 osztályidegen kártevőt ugyan a tavaly őszi vizsgálat után eltávolítottak, de még mindig sok ellenséges elem húzódik meg saraikban. Sok még a sikkasztás, a dolgozók vagyonával való visszaélés, amiről a bírósági tárgyalások tanúskodnak. Hogy a «bolti« haszon nagyobb legyem, sokhelyütt csak a pult mögül nézték az áruelosztás dolgát. Nem gondoltak azzal, hegy a fö’dműves- szövetkezetokmek többet kell törődniük a boltjaikba betérő falusi vásárlók termelési gondjaival Másutt meg a tanácsot mint államszervet mellőzték, s «szövetkezeti államként« saját maguk akarták megoldani a község csészének érdekére kiható ügyeiket. Míg a Zelicségben a föld- műVéss7övetkezetek megyei vezetősége — feladatát helyesen felismerve és kiszélesítve — három termelőszövetkezeti községet hozott létre, ugyanakkor másutt nemcsak a tsz- mozgalom fejlesztésétől tartózkodtak a föMművesszövetkezetek, hanem még a pártszervezetekkel sem tartottak semminemű kapcsolatot. A földművFSSZövetkezetek munkájának színvonala esett. A feladatokhoz vak sokoldalí felkészülésre annyira nem voltak készségesék, hogy például maradtak. Hibák, eredmények A jubileumi gyűlés — mint a hibák és eredmények összegezésére szolgáló alkalom — nem nézett szembe a -néhol létrehozott tsz-ek továbbpatronálásának ügyével sem. Pedig erre a párt központi és megyei 'ap iának hasábjain is kaptak útmutatást. A földművesszövetkezetek dolgozói közül sokan felszólaltak, de többem csaik szőrmentén nyúltak a hibákhoz. A csurgód ügyvezető, Kücher elvtárs azonban már kitért arra, hegy vásárlóikat termelőknek is tekintik. Az országos hírű iharos- berényi sze'idgesztenye- és más tájfajta gyümölcsösök fejlesztése érdekében gyümölcsfavfjskolát létesítenek. Oppelman István, aki lapuim hasábjain az ünnepség előtt néhány nappal jelentette, -hogy Feüsőmocso- iádon 16 holdon sző'őtarmelésii szakcsoportot alakítottak, itt már hozzátette: azóta újabb tíz taggal nőtt létszámuk. Sajnos, más felszólalás már kevésbé tanúskodott arról, hogy felismerték, milyen jó lépcső a dolgozó parasztság számára a földművesszövat- kezetd tagság, amely egyenesen a termelőszövetkezetbe visz tovább! Heckl János tabi ügyvezető, Ilics József nagyatádi párttitkár, Krivarics József lábodi tsz-dnök s mások felszólalásai az ünnepségen részvevő Vas Zoltán elvtárs pártos, szókimondó megjegyzéseire, félreérthetetlenül építő bírálataira jobb mederbe -terelték az egész ünnepséget. Egynek nehez, ötnek nem teher, tíznek könnyű! Ahhoz, hogy ízig-vérig népi szövetkezet harcosaivá váljanak, Vas Zoltán elvtárs alapos, sokfelé szét- t-ekimitő eligazítása, pártos bírálata mutatott utat. Elsősorban azit szögezte -le, hogy a földművesszövetkezetek dolgozóinak a Párt politikájához kell tartanuk magukat. Ha nemi csak egyszerű boltosok, hanem a lenini szövetkezeti eszme hű -letéteményesei is, akkor több politikai felismeréssel, a bővebb termelés körül- tekin'ő megszervezésével még a maradi falvakat is gyorsabban elindíthatják la termelőszövetkezat felé vezető úton. Szerencsére akad uiár olyan földművesszövetkezet, amely vásárlóinak iszőlővesszőkét, naposcsibéket szerez -be, sőt még gépeket ás kölcsönöz, s közös gyümölcsápolásra mozgósítja a parasztokat. De a többi földművesszövetkezetnek is jól kell tudnia: mi rejlik az ösz- szefogás erejében. Minden földművesszövetkezetnek fel kell ismernie igazi hivatását. A jó áruellátáson kívül a közös munkára való megszervezéssel, jó példákkal 'bebizonyíthatják a falu népének, hogy ami egy gazdának megoldhatatlanul n*- héz, kettőnek, háromnak, ötnek m® nem teher — tíz pedig már köményen, játszva elvégzi! 4z fmsz-ek csak a párt irányításával végezhetnek jó munkát Szőke elvtárs a Megyei Pártbizottság részéről szintén méltányolta azt a hatalmas erőt, amely megyénk 80 ezer főnyi földművesszövetkezeti tagságában él, de a földművesszövet- kezet-eknek egyre jobban meg kell barátkoztatniúk a parasztságot • szövetkezeti gondolattal. Halász elvtárs a pártközpont résziéről mutatott rá arra, hogy pártunk valóban egyik legnagyobb tömésszervezet á mozgalomként kezeli a földművesszövetkezeteket. Hangsúlyozta, hogy a földművesszövetkezeitek hivatásának -kereskedelmi tevékenységgé szűkítése helytele*. E’őtérbe kell hozni a politikai mura« kát. A földművesszövetkezetek nera szakadhatnak el a párt irányítási« tál, A földművesszövetkezetek a P°” litiikailag helyesen felismert, sokági tennivalót csak a pártra támaszkodva végezhetik el jól, csak így leihet nek hű megvalósítói a lenini szövetkezeti eszmének. Biztosak vagyunk abban, *hogy a kommunista kritika jegyében lezajlott jubileumi ünnepségről hazatéri szövetkezeti dolgozók valóban fd* ismerték hivatásukat, g a szociális* ,ta kereskedelem és a szocialista termelés szolgálatában — mint az egyik legnagyobb tömegszervezet —* a párt erőteljes szolgálatában dolgoznak tovább.
