Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. január 19. « A kőkúti vadászat • HÍREK* \ törtemet ott kezdődött, amikor Kőkút termelőszövetkezeti köz- ség tanácsházán a titkár felvette a telefonkagylót és beszél­getést kért Kaposvárral A hívott szám, a színházi jegyiroda hamarosan jelentkezett. A beszélgetés eredményeképp pár nap múlva nagy csoport kőkúti tsz-tag utazott Kaposvárra és végigtapsolta a János vitéz előadá­sát. Megérte, mert Kökúton ismét vagy kilencvenén készülnek Kapos­várra, a színházba, annyit hallottak a János vitézről. Az előadás szünetében a kőkútiak összedugták a fejüket. — Azzal a színésszel, aki a János vitézt játszotta, Juhász Pállal beszélni kéne: Talán még Kőkútra ;s-kijönnének játszani. így történt, hogy az előadás után megismerkedtek Juhász Pállal, Miszlay Istvánnal és Rassy Tiborral. A beszélgetés végéin baráti láto­gatásra hívták a kőkútiaik a színészeket. — Vagy jöjjenek ki egy vadászatra — mondták, — Egy kos falusi levegő amúgy sem ért meg a sápadtságuknak. Hogyne fogadták volna el a meghívást! Napokkal előbb megkezdték a készülődést. Másról se esett szó köztük, mint a készülő kirándulásról, a vadászatról. Egyszerre megnőtt az érdeklődés a vadászat tudománya iránt, de más szákirodalom híjén Rassy Tábortól kölcsönözték is vették ki egymás kezéből Kittenberger Kálmán: Afrikai vadászkalandök című könyvét. Igaz, nyúl vadászatról szó se veit benne, de annál több orosz- lánvadászatról, vízüófogásról és más afrikai vadállatok lövéséről. Saj­nos, annak bálvány 'reménye sem merült föl, hogy ezek közül bármelyik puskájuk elé kerül a kőkúti »őserdő ben«. A nagy nap előestéjén mindhárman — szokástól eltérően — korán, ágybabújtak. Hajnaliban a vonat indulása előtt már fél óráv;ai ott izgul­tak az állomáson. Mindhármójukon csizma (kölcsönözve a honvéd­ségtől). Rassy hátán vadásztarisznya, benne kés a nyúl. megnyú- zásához és hosszy zsineg a vadászzsákmány lábainak összekötésére. 1/ adarkútiPól Vagy hét kilöihé ért gyalogoltak Kőkútig, ahol már várták őket. A tapasztalt kőkúti vadászok ezúttal 'lemondtak a nyúl'.övés gyönyörűségéről, ígéretükhöz híven, a vendégeik: hátéra akasz­tották puskájukat, s ők cs<aik mint tanácsadók — no meg mint vadász- engedé’.lye-l rendelkezők — egy fürge vadászkutyával kísérték az erdőbe a négy puskást. Nagy volt az izgalom. A puska olyan komolyságot kölcsönzött mind­hármójuknak, hegy egymáshoz is alig szólták. Vajon melyikük nem gon­dolt akkor arra a jelenetre, amikor színósztársiaik irigykedő pillantásai közepette, hátuk mögött nagy kalandokkal, s kezükben a vadászzsák­mánnyal hazaérnek. A vadászat azonban még előttük volt. Most 'arról beszélték, milyen jó, hogy csizmáikat kaptak. Így aztán jöhet a víz, a sár... Épp egy zsembékos, vizenyős részen haladtak ke­resztül, amikor Miszlay rémülten felkiáltott. ■— Te, Pali, beázik a csizma. Juhász nem felelt, de az ő csizmája sem lehetett különb, mert na­gyon ráncolgatta a homlokát. Sanyi bácsi, a tapasztalt vadász nevetve vetette közbe: — Ja, a könnyű csizma nem az erdőbe készült. Ragyogó napsütéses idő volt, s a három színész el-elbámult az erdő szépségein. Az öregek a kutyával felhajtották az első nyulat. A rémült tapsifüles látása megdobogtatta a puskások szívét, de mire leemelték a fegyvert a vállról, a nyuszi fehér hátsórészét mutatva nekik, egy pil­lanat alatt eltűnt előlük, csak Trefi, a kutya zaváínta csaholva. Rassy az erdő másik végén várt. — Rassy, lőj már, lőj, megy a nyúl! _ kiabálták. Rassy fel is emelte a puskát A nyúl ott volt tőle három lépésre. A fegyver azonban nem dördült el. Ahogy Rassy mondja, megsajnálta a rémült nyulat. Vadásztársa, aki ott állt mellette, elJemkező véleményen volt, amely szerint Rassy nem nyitotta fel a biztosítót, így aztán persze, hogy nem sült el a puskája, Á Kőkút körüli erdők nyuiai ez.gh a napon mintha megérezték vol­na,, kék járnak az erdőben,, megbolydulva szaladgáltak összevissza. Rö­vid egy óra alatt alig félnégyzetkilométemyi sávon 9 nyúl bukkant fel jäldördült az első lövés. A tapsifüles visszafordította fejét, s várt. Az el­sőt második követte. A nyúl megunva a dicsőséget hátsólábaival majd orronrúgta az őt hajszoló ebet — Miszlay elé szaladt. Miszlay is rápus­kázott, de a sörétek valahol messze a fák között kavarták fel az avart. Igaz, később mindhárman úgy vélték, nem szaladhatott messze a nyúl. Egyikük a nyakánál találta el — egészen jól látta —, a másik állítólag a többi testrészét. A vékony csizma tömi kezdte a lábat. A pár milliméter vastag­ságú csizmataüpom minden apró göröngy, ág nyomását megsokszorozód­va érezték. Ismét felbukkant egy nyúl Rassy előtt. Most már senki sem kiabált, várták a lövést, s biztosak voltak a találatban. Rassy azonban nem lőtt, 's a nyúl élttűnt a fák között. Ahogy később Rassy magyarázta: — Nem lőhettem, féltem, hogy Trefit találom el. Végre Juhász Pali előtt is feltűnt egy nyúl. — Lőj már — biztatta Sanyi bácsi. A hosszúlábú nyúl ott vágtat pár lépésre előttük. A lövés után Juhász behunyta a szemét, majd felnézett. A nyúl azonban már Misziay előtt szaladt. Ö is elvétette. — Sanyi bácsi, fogja — nyújtotta a puskát Juhász az öreg vadász felé — én többet nem lövök vadra. Rassy is mérges volt. Egy varjú tűnt föl az égen, felemelte a puskát Várható " időjárás csü­törtökön estig: Erősen fel­hős, párás, enyhe idő. Helyenként köd. Sok he- I lyen ködszitálás, eső. | Mérsékelt délnyugati,. ké­sőbb élénkebb nyugati, északnyugati szél. Várha- _____________tó legmagasabb hőmér­séklet csütörtökön 7—10 fok között, he­lyenként 10 fok felett. é l/fobdutá 78 évvel ezelőtt, 1878. január 19-én halt meg Szigligeti Ec'e színműíró. 76 ol művelődjünk, hol szórakozzunk? Csiky Gergely Színház: Kacsóh—Hol­tai: János vitéz. Daljáték három felvo­násban. Este 7 órakor, bérletszünet. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Ösrégészeti, Ka­posvár város történeti. Somogyi pász- tormüvészeti, Palóc népművészeti ki­állítások. i TTIT-klub: Pedagógus klubest. A Pe­dagógus. Szakszervezet és a TTIT közös rendezésében, ... Megyei Tanács kisterme: s»Á stílusból« címmel dr. Páti Ferenc gimnáziumi ta­nár a szabatos, magyarod és szép fo­galmazás,szabályairól tart előadást. ÉDCS7-kultúrotthon: Klubdélután. Könyvkölcsönzés és . olvasótermi szol­gálat, Illyés Gyula-kultúroítHon: Nyomda- Járási Tanács bajnoki asztalitenisz mér­kőzés, klub- és sportdélután. Barcsi Móricz Zsigmond Járási Kul- túrház: »A szőlő- és gyümölcstermelés« címmel ismeretterjesztő előadás. Elő­adó: Zathureczki Béla főagronómus. Nagyatádi Járási KUltúrház: Ifjúsági akadémia, klubest megbeszélése. Báb­szakkör, gépíró tanfolyam, képzőművé­szeti kör és zeneiskola. Vörös Csillag Filmszínház: Tiltott sze­relem. Francia film 16 éven felülieknek. KIOSZ Béke-mozi: 18—19-én 5, 7, 9 órakor: Kis Katalin házassága. — Kaposvár anyakönyvi hírei: Születés: Göncöl János leánya Má­ria, kovács László leánya Margit, Orsós Imre fia Elemén, László Béla fia Béla, Mecseki János leánya Má­ria. Halálozás: Nagy Józsefeié 63 éves, Knó István 91 éves. Méhész József 88 éves. — A FÖLDRENGÉS KÖVETKEZ­TÉBEN károsult lakosság segítésére a pénzbeli küldemények »Földren­gés következtében károsultak segé­lyezése, Budapest« elnevezésit 100—10 számú csekkszámlára fize­tendők, a természetbeni adományok a Ráckevei Járási Tanács VB címé­re küldendők, — Országos állat- és kirakodóvá­sár lesz ma Kadiarikútcm és január 25-én Csökölybett'. — Megnyílt a Kaposvári Járási Tanács népművelési csoportja fotó- szakkőrének kiállítása: a TTIT klub- helyiségében. A tíz tablóiból álló ki­állítás több mint ötven művészi fényképet mutat be. A nyolc legsi­kerültebb fényképet díjazzák. A négy első a legjobbaknak járó okle­vélen kívül értékes ezüst tárgyat is kapott jutalmul. — Az »Édes anyanyelvűnk« című előadássorozat legközelebbi előadá­sának »Szájról szájra, nemzedékről nemzedékre« a címe. Dr. Páti Fe­renc gimnáziumi tanár tart előadást legszebb szólás-mondásairól. — Dr. Csiky Gergely, a Buborékck írójának egyetlen élő nakania részt- vesz a színház január 20-1 bemuta­tóján. A Székesfehérváron élő Csiiky Gergely a színház igazgatósá­gának meghívására érkezik váro­sunkba. v és résüfötte. —• Kér, kér — kiabált vissza a varjú. Miszlay szerint nem is káro­gott, hanem nevetett. Estére járt már az idő. A tisztásokon egyre hosszabbak lettek a pi­henő üldögélések. Az öregek hazafelé invitálták a csalódott vadászokat, akik bosszankodtak a balszerencsén, legalább egy nyulat vihettek volna haza, az izomlázzal együtt. Miszlay már afelől érdeklődött, lehetne-e valahol egy vadnyulat venni. Sanyi bácsi azonban megnyugtatta'őket: — Hiába — mondta —, ha nem is olyan nehéz a vadászmesterség, mint eljátszani a János vi­tézt, azért ez sem megy egyszerre. Ez a kis kirándulás mag amúgy sem ártott. F ■^bben aztán mindnyájan egyetértettek, s míg a vendégszerető kők útiak szinte kívánságukat is ellesték, hogy a színházi élményt viszo­nozzák, vendégeik jól érezzék magukat — a három színésznek egyre az járt a fejében, hogy legalább ne harangozták volna tele a színházat a készü'ő vadászatról. De sebaj, csak elfeledik egyszer, hogy nyúl nélkül tértek haza, akkor aztán nyugodtan mesélhetik: »Egyszer éppen Kőkúton vadásztunk, amikor ... A történet folytatását sajnos még nem ismerjük. Ez már az ő fan­táziájuk dolga. Nagy Tamás iiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN Könyvespolc Kolozsvári Grandpiere Emil: El­més mulatságok. Több minit ötszáz, jórészt' elefeledett. elkallódott régi magyar anekdotát foglal magában Kolozsvári Grandpiere Emii Elmés mulatságok című könyve, tárgykör és az anekdotákban szereplő hősök szerint csoportosította a tanulságo­kat rejtő, szellemes történeteket a szerző. Mátyás királyhoz fűződő anekdo­ták, . papi furfangok, huncut cigány- történetek, Csirunadárd, a világo tjárt obsitos nagyotmondásai, hűtlen asszonyok csínytettei és még sok más vidám téma köré fonódnak az elmés elbeszélések. A nép színes képzelő ereje, alko­tó képessége duzzad a mintegy 150 év terméséből kiválogatott gyűjte­mény minden darabjában. ízes nyelv, ma is eleven helyze ­tek, találó csattanók derítik jókedv­re, olykor hangos kacagásra a könyv olvasóit. Hofherr dobszecskavágó, kézi vagy motorhajtású, keveset használt, eladó. Kanizsai u. 20. ______________________(667) 1 25-ös piros export Csepel, kitűnő ál­lapotban eladó. Honvéd u. 7. Horváth Ferenc. __________________ (666) Szakképzett kertészt és patkolóková- c. ot keres azonnali belépésre a gyugyi Április 4 mezőgazdasági termelőszövet­kezet. ahol az egy munkaegységre eső osztalék 60 forint volt. Lakást is bizto­sítunk_______________________ (663) K ét szép szekrény, két asztal, össze­csukható vaságy, egy íróasztal, duny­ha, párnák eladók. Farkas, Május 1 u. 38.. 4. ajtó.__________________ (665) E ladó egy Hohner, 120 basszusos, 2 váltós tangóharmonika. Hegyaljai u. 30. ______________________________________(364) K ét szoba, konyha gyümölcsössel el­adó. Azonnal beköltözhető. Baracsy, Zi­mány,________________________________(662) B eköltözhető kétszobás, összkomfortos lakást megvételre keresünk. Cím Állami Hirdetőben.___________ (1070) E lcserélném lillafüredi 1 szoba, kony­ha, speizos lakásomat hasonló kaposvári lakásért. Cím: Ladányi József törzsőr­mester 6978/9. Zalka Máté laktanya. _____________________________________(1071) B runsviga szorzógép eladó. Cím Álla­mi Hirdetőben._____________________(107^) K aposvári lakásomat elcserélném pé- csiért. Cím Állami Hirdetőben. (984) Beköltözhető új családi ház eladó. Ér­deklődni: Május 1 u. 79., 12 után. (1059) A Csurgói Uj Élet Termelőszövetkezet szakképzett gyümölcs- és konyhaker­tészt keres belépésre. Lakást részére a szövetkezet biztosít. (668) SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth János Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka S. u. 7. Tel.: 15-11 Kiadóhivatalt tel.: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: Hidas Janos ^ SPORT # Az 1955. évi megyei labdarúgóbajnokság ...11. Csiírgwi FSK 1955-ben a megyei labdarúgóbajnok­ságban a Csurgói SK csapata volt a fo- nyódiak mellett a másik újonc együttes. Korábban, amikor a csurgóiak kiestek az I. osztályból, sokan úgy vélekedtek, hogy aligha lesz' még egyszer a csurgói labdarúgás a megye élvonalában. A sportkör vehetőinek azonban más volt a véleményük. Hozzáláttak a fiatalítás­hoz, s 1954-ben a csurgóiak megnyer­ték a II. osztályú bajnokságot, s" felju­tottak az I. osztályba. A rajt kitünően sikerült. Legyőzték Fonyódot. Zamárdit, a K. V. Meteort. A hármas győzelmi sor után egyesek már túl szép álriiot kezdtek szövögetni, s felütötte fejét az elbizakodottság is. Jórészt ez utóbbinak volt az eredmé­nye, hogy Balatonbogláron aztán veresé­get szenvedett a csurgói csapat. Ettől kezdve aztán már hullámzó lett a csa­pat teljesítménye. Nagy gólaránnyal győzték le a csurgóiak a Barcsi Trak­tort. a K. Bástyát, de aztán váratlanul vereséget szenvedtek pl. a Kaposvári Törekvéstől is. A tavaszi idény legszebb eredménye, a Siófok elleni 1:1 arányú döntetlen volt. Összgl u“y5hcsak hullámzott a csapat ttíljésitménye. A legmeglepőbb győzel­meket (Csurgó—K. Dózsa 4:1, Csurgó— Nagyatád 3:1) váratlan pontves/.tések, vágy vereségek követték. Hogy a csa­patban nemcsak szív és lendület volt. hanem kellő tudás is. arra a siófoki 0:0 a legszebb bizonyíték. A siófoki csapat ezidőben már bajnokesélyes volt. S-még­sem bírt a nemcsak lelkesen, hanem jól is játszó csurgóiakkal. A csurgói tá- madósor, különösen »Tóth, az őszre már megtalálta a góllővö-cipöt. Ezt mutatja a Tab elleni 7:0, vagy a Zamárdi elleni 9:1 arányú győzelem is. Végeredményben a Csurgói SK labda­rúgói 29 pontot gyűjtöttek össze a baj­noki idényben s a bajnoki táblázat 11. helyén végeztek. Ez a hely a csurgóiak szempontjából annál inkább . értékes, mert hisz e 29 ponttal és ezzel a he­lyezéssel kivívták maguknak a közép­csapat nevet. Valóban a csurgóiak a középmezőnyhöz tartoztak mindvégig s még csak egy pillanatra sem fenyegette őket, mint újoncokat a kiesés réme. Ha nem következett volna be néhány vá­ratlan pontvesztés, abban az esetben a csurgóiak olyan nagymúltú ellenfeleket is megelőzhettek volna, mint a K. V. Lobogó, vagy a K. Dózsa. A csurgói siker mögött komoly és ál­dozatos munka rejlik. Hogy aránylag sok játékos jutott szóhoz a csurgói csa­patban (az egész idényben 26, a tava­szi idényben 19), az annak tudható be, hogy elég nagy játékosanyag állt a csurgóiak rendelkezésére. De egyúttal azt is bizonyítja ez a számadat, hogy a csurgói vezetők nem voltak elég határo­zottak, nehezen alakult ki az állandó 11, sokáig tartott a csapatkeresés, s bizony egyetlen játékos sem akadt, aki a csa­pat valamennyi mérkőzésén részt vett volna. A legtöbbet szereplő játékosok a kö­vetkezők voltak: Bolla, Pápa, Szabó, Ol­vasó, Nagy I., Vörös, Németh, Tóth, Bo- nyár, Jakoda, Nagy II., Csabai, Kozma. A fentieken kívül szóhoz jutottak még Tacsó, Hottó, Pallag, Táskái, Hideg, va­lamint az őszi idényben Novák, Nagyvi- zeli, Németh II., Gál, Bogádi, Vlda. Ko­vács és Peperő. Az őszi idényben senkit sem állítot­tak ki a csurgói csapatból. A tavaszi, idényben Is egy kiállítás történt csu­pán, amikor a Kaposvári Törekvés el­leni mérkőzésen Szabó a kiállítás sor­sára jutott. Két érdekes rekordot tart a csurgói csapat. 74 rúgott gólja közül 5 gólt öngólból értek el, de az ő csapa­tukban foglal helyet a megyei gólrekor­der is Tóth személyében, aki nem ke­vesebb mint 31 gólt szerzett. Tóth a ta­vasszal még csak 9 gólt rúgott, az ősz- szei 22-t. Viszont rajta kívül csak Bo- nyár és Hottó az, aki 6—6 gólt rúgott, a többiek egy —négy gólt szereztek. A csapat kiemelkedően legjobb tel­jesítményé* mégsem a gólrekorder Tóth nyújtotta, hanem a középhátvéd Szabó. A kitűnő kullancs többfzbeu bejutott á hét 11-ébe is, s 29 játszott mérkőzése közül 18 alkalommal jó teljesítményt nyújtott. Rajta kívül Tóth. Nagy II. és Vörös volt az, aki a csapat fő támasza volt. A többiek esetenként nyújtottak csak kiemelkedő teljesítményt. Viszont mint egység, sokszor példát mutató volt a csurgói csapat. Erre a legjellemzőbb a már említett Siófok elleni 0:0-as mér­kőzés, amikor jó egynéhány nagynevű játékos hiányzott a csapatból, s . mégis majdnem kétvállra terítették a megyei bajnokot. Ha nem is voltak nagynevű játékosok a csurgói együttesben, mégis dicséret illeti valamennyi labdarúgót, de az SK vezetőit is, hogy mint újonc együttes egyenlő ellenfelei tudtak lenni 1955-b‘en sok esetben a legjobbaknak is. Csurgón most az a feladat, hogy­találják meg a sportkör vezetői á továbbfejlődéshez vezető utat. Eh­hez megvan a játékosanyag. Meg­vannak a megfelelő*szakemberek. vezetők, továbbra is bátran hozzá kell nyúlni a fiatalokhoz, s végre ki kell alakítani a csapat állandó ge­rincét. A váz adva van. A néhány bizonytalan: poszton meg kell találni az arra ráter­mett fiatal tehetségeket, akik az idő­sebbekkel jól kiegészítik egymást. Ez. esetben Csurgó 1956-ban tovább fejlőd­het. s még többet nyújthat, mint 1955- ben. Bzt is várja a most mái- szakszerve­zett sportkörré átalakult csurgói labda­rúgóktól nemcsak a csurgói szurkoló- tábor, hanem a megyei sportközvéle- m;ény is. KÖVETENDŐ PÉLDA Laptársunk, a Pécsett megjelenő Du­nántúli Napló január ll-i száma hírt ad arról, hogy egységes sportkör ala­kul Szigetváron. A sportemberek előtt ismeretes, hogy az egykor Somogy megyéhez tartozó Szigetváron pár évvel ezelőtt megbom­lott a működő sportkörök egysége. A Szigetvári Cipőgyárra felépülő Vörös Lobogó és a Szigetvári Konzervgyár ál­tal patronált Kinizsi sportkörök két­felé húzták a szigetvári sport szekerét. Az eredmény' mi lehetett volna más, mint hogy valamennyi sportágban visz- száesés állt be. Érthető is. Szétforgácso- lódtak az erők, s az energia egy része a torzsalkodásokra, vagy azok leveze­tésére pocsékolódott. Most a sportkörök vezetői Szigetváron megtalálták az egymáshoz vezető utat, új egységes sportkört hoztak létre. A szigetvári sportvezetők és a sportoló fiatalok te­hát a jövőben egy táborba tömörülnek, s együttes erővel harcolnak a jobb- eredményekért. Mikor látják be már Somogybán is, pl. Barcson, hogy a széthúzás kiküszö­bölésére milyen út vezet. (A fúziós tár­gyalások ugyanis kátyúba jutottak Bar­cson. Szerk.) 'Mikor tanulnak a szigetvári példából Marcaliban, ahol a meglévő sportkör mellé új sportkört akarnak alakítani. Mikor szűrik le a szigetvári példa ta­nulságait Siófokon, ahol az állandó sportköri torzsalkodás gátjává vált a fejlődésnek. De még a kaposváriak is tanulhatná­nak ez esetből. Igaz, hogy akkor talán nem lenne majd hat I. osztályú labda­rúgócsapat Kaposvárott, hanem esetleg: csak kettő vagy három. Az is igaz vi­szont, hogy ez esetben a kaposvári lab­darúgás nem játszana olyan alárendelt: szerepet a megyei labdarúgóbajnokság- ban, mint 1955-ben. Új sportág születik Somogybán A dicsőséges magyar sport légered: ményesebb sportágai közé tartozik az öttusa. Ez a sokoldalú sportág, mely a lovaglást, vívást, céllövést, úszást és a futást öleli fel, igeiv sokoldalú, jól felkészült sportolót kíván. Ha valame­lyik sportágra áll, hogy nem adják in­gyen a babért, .akkor ez különösen áll az öttusára. Érdemes megismerni az öttusa szü­letésének történetét. Ez a sportág ko­moly honvédelmi célokat szolgál. Hogy öt számból tevődik össze, annak egy kis képzeletbeli története van. E ne­mes sportverseny kialakítása abból az elvből indult ki. hogy egy hírvivő lo­von indult- el. hogy harci küldetését tel­jesítse. Útközben lovát kilövik, s neki 'tőrrel és pisztollyal kell megküzdenie azért, hogy teljesítse a rábízott felada­tot. Amikor ezt is sikeresen oldotta meg, akkor egy mintegy 300 méternyi víz állja útját, melyen úszva kell ke­resztül jutnia. A parttól pedig a négy km-nyi utat futva teszi meg, hogy gyor­san végrehajtsa kapott feladatát. A sok dicsőséget szerzett magyar öt­tusa-sport egyre szélesebb körben ter­jed el. Miután azonban mindenütt nincs mód az öt különböző versenyszámból álló versenyek lebonyolítására, ezért vált igen népszerűvé igen sok felé az öttusa-sport alapjait jelentő, a Munkára Honvédelemre Kész mozgalommal szo­ros kapcsolatban álló, a tömegek be­kapcsoláséra igen alkalmas összetett: versenyszám: a háromtusa. Ez a sportág a pisztolylövést, úszást és a terepfutást tartalmazza. Az úgyne­vezett technikai versenyágat, az ügyes­séget fejlesztő pisztolylövés, míg a fi­zikai versenyszámokat az úszás és a futás képviseli, mely gyorsaságot ad, az erőt és állóképességet növeli. 1955-ben már országszerte Béke-kupa versenyeket bonyolítottak le a három­tusában. S ma már az élvonalhoz tar­tozó legjobb öttusázóink közül pl. Fer- dinnádi, Moldrich, Bódi, Mezei, Móra és még sokan mások, a háromtusán ke­resztül váltak eredményes öttusa ver­senyzőkké, s tagjaivá az öttusa olimpiai keretnek. Az öttusa utánpótlás -elkép­zelhetetlen a háromtusa kifejlődése nél­kül. Miután Kaposvárott is többen érdek­lődtek e szép sportág iránt, azért a- Magyar önkéntes Honvédelmi Szövet­ség kaposvári szervezete elhatározta* hogy felállítja háromtusa szakosztályát. Éppen ezért a MÖHOSZ felkéri azokat a sportolni akaró fiatalokat, akik ked­vet éreznek e szép sportághoz, jelent­sék be részvételi szándékukat a Ma­gyar önkéntes Honvédelmi Szövetség­nél. örömmel köszöntjük a MÖHOSZ kez­deményezését, s az első háromtusázó- kat. Azt kívánjuk, hogy mielőbb ter­jedjen el megyénkben is ez a szép sport­ág. Rövid sporthírek Jugovics Lajos, a K. V. Lobogó já­tékosa álnév alatt részt-vett a járási bajnoki döntő küzdelmekben a Gól­lei FSK csapatában. Az LTSZ ala­pos vizsgálat után határozatot ho­zott ez ügyben s a göllei sportkör labdarúgó-szakosztályának vezetőjét, edzőjét és Intézőjét a tisztségviselés­től 1956. április 30-ig eltiltotta. Ju- gővics úgyszintén április 30-ig nem játszhat bajnoki mérkőzést. * * * 1956. évben a megyei labdarúgó­bajnokságban' az alábbi csapatok jo­gosultak indulni: Siófoki V. M., Bar­csi Törekvés, Balatonboglári Trak­tor, Nagyatádi Kinizsi, Marcali Trak­tor, K. V. Meteor,, K. Kinizsi II. Fonyódi SK, K. V. Lobogó, K. Dó­zsa, Csurgói Bástya, K. Törekvés, Ba- latomlellei Vörös Meteor^ és a Kapos­vári Traktor. E héten elkészül i március 4-én kezdődő bajnokság sor solása is. (A sorsolást ismertetni fog­juk. Szerk.) * * * A Magyar Népköztársasági Kupi középdöntő küzdelmeiben megyén! színeit a Siófoki Vörös Meteor és : Balatonboglári Traktor labdarúgó csapata képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom