Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-03 / 2. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. január 3. Üdvözöljük a 10 éves Társadalmi Szemlét A Magyar Dolgozók Pártja tudo­mányos folyóirata jelentős évforduló­hoz érkezett. Tíz évvel ezelőtt — alig háromnegyed évvei hazánk felsza­badulása után — Rákosi elvt’árs cik- Kcvel indult harcos útjára. A folyóirat olyan időben kezdte pá­lyafutásét, amikor a párt tagjainak, sőt tisztségviselőinek nagy része sem ismerte a marxi —lenini elmélet alap­jait, de még az elmélet jelentőségével sem volt mindig tisztában. A Társa­dalmi Szerűiének jelentős része van abb3n, hogy a felszabadulás utáni idő­ben a párttagság nagy része viszony­lag gyorsan pótolta ezt az elmara­dást — az elmélet jelentőségének megértésében — s a marxizmus —le- ninizmus alapjainak megismerésében — amely a 25 éves kíméletlen és vé­res fasiszta elnyomás velejárója volt. Elmondhatjuk: az elmúlt évek harcait — amelyeket a dolgozó nép élén a kommunisták vezettek — azért koro­názta siker, mert pártunkat az élen­járó elmélet irányította. S ennek az elméletnek elterjesztéséből, gyakorlati alkalmazásából a Társadalmi Szemle is kivette méltó részét. A folyó rat megjelenésének ötödik évfordulóján Rákosi elvtárs méltatta erdemeit. Egyben megállapította, hogy az új feladatokat csak akkor lát­hatjuk el kielégítően, ha megszerez­zük azt a képességet, hogy a marxiz­mus elméletét a magunk munkájá­ban, a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudjuk. »Meg kell tanul- niok a mi elvtársainknak is, hogy az elmeieti munka, a? agitáció, a propa­ganda helyességét, jóságát szinte azon nyomban, számszerűleg le lehet olvasni" a termelés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból — írta Rákosi eivtárs. — S megfordítva: minden eredmény a termelés frontján igazol­ja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempontokat és érveket, szélesebb perspektívákat ad az elméletnek és az agitációnak«. Ma, amikor z Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtása, az ipar műszaki és technikai színvo­nalának emelése van napirenden, kü­lönösen nagy és fontos feladatot tölt be a párt elméleti folyóirata. — »Biz­tosítani kell, hogy... a Társadalmi Szemle minden elhajlástól mentesen harcoljon a párt helyes politikájának végrehajtásáért, nevelje pártunkat, pártunk kádereit a párt marxista — le­ninista politikájának szellemében« — szögezi ie a márciusi határozat. A Társadalmi Szemle cikkeivel alátá­masztja a párt politikáját, megvilágít­ja e politika elméleti alapjait, megma­gyarázza a gazdasági építés felada­tait, a magyar és nemzetközi munkás- osztály harcainak legfontosabb elvi kérdéseit. A Társadalmi Szemle azonban csak akkor töltheti be maradéktalanul hi­vatását, ha mindenekelőtt a vezető be­osztásban dolgozó elvtársak kellő fi­gyelemmel kísérik cikkeit, megjegyzé­seikkel segítik a szerkesztőség mun­káját s felhívják munkatársaik figyel­met a folyóirat egyes írásaira. így, kö­zös erővel, könnyebben igazodhatunk el a bonyolultnak látszó kérdések kö­zött, könnyebbem ragadhatjuk meg azt a következő láncszemet, amely ügyün­ket előbbre viszi. Együtt a lappal, se­gítve munkáját és felhasználva a se­gítségét minden bizonnyal siker koro­názza törekvéseinket, hogy — a párt útmutatásához híven — több fegye­lemre, példamutatásra, áldozatkész­ségre, bátor kiállásra, éberségre és elszántságra neveljük népünket. Ehhez a felemelő, szép és megtisztelő mun­kához kívánunk sok sikert, amikor köszöntjük a most második évtizedét kezdő, mégis nagymúltú folyóiratot. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Wiiheim Pieck elvfárshoz Wilhelm Pieck elvtársnak, a Né- ! met Demokratikus Köztársaság el- [nökének, Berlin, Engedje meg, elnök elvtárs, hogy magyar nép, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisz- I terianácsa, a Magyar Dolgozók I Pártja Központi ‘Vezetősége és a (magunk nevében forró szerencse- > kívánatainkat fejezzük ki 80, szü­letésnapja alkalmából. A magyar dolgozók a német dol- 1 gozókknl és az egész nemzetközi 1 munkásosztállyal együtt ünnepük Ima önt. mini a német munkásosz- [tály fáradhatatlan és önfeláldozó ' harcosát, mint a német militariz- ' mus feltámasztása ellen harcoló férők egyik legkiválóbb vezetőjét [A magyar nép jól tudja, hogy ön- nek a Német Demokratikus Köz- . társaság felvirágoztatása érdekében [kifejteit fáradozásai döntő mérték­ében hozzájárulnak az egységes és demokratikus,j béikeszerető Német­ország megteremtéséhez. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsoljuk, amikor teljes szívből kívánunk elnök elvtársnak erőt és egészséget, hogy még hosszú-hosszú éveken át munkálkodjék iaj német nép haladásáért és felemelkedésé­ért, ezzel is hozzájárulva a Szov­jetunió vezette béketábor megerősí­téséhez, a nemzetközi' feszültség enyhítéséhez. 1956 január 2. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke^ Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédének további világvisszhangja A F mák DELHI Szovjetunió Legfelső Tamácsá- N. A. Bulganyin és N. Sz 'Hruscsov /beszéde alapján hozlott 'határozatát a Hindustan Times "A barátság és a béke ügyének megszi­lárdítása — jóváhagyták a szovjet .vezetők ázsiai utazásának eredmé­nyeit« címmel közli. KAIRO Hruscsov — írja az A1 Ahram icímű lap — elítélte az imperialis- iták által Izrael számára nyújtott f.ámcgátás'ti.i tBulgainyiin rámutatott^ [(■hogy az arab országokban erősödik la nemzeti felszabadító mozgalom. A 'lap hangsúlyozza, hogy a szovjet ve­hetők »elítélik a bagdadi paktumot • és más olyan katonai jellegű intéz- tkedéseket, amelyeket az imperial is- ‘ta határnak agresszív céljaik ér- ’ dekében fcganafosítainaki.« PÁRIZS Egyes lapok megkísérlik eltorzí- ^ itatni e jbajráti látogatás ijelentősé- fgét, amely újabb lépés volt a bő­ikéért és a nemzetközi feszültség toVálÖttii .-'enyhíítösláértl vjvciíiti harci­ban. A Figaro például abban a ényiben. hegy Bulganyin és Hrus- i csov ebit élte a gyarmati, rendszert, i a Szovjetunió oly irányú szándékát i látja, hogy az ázsiai országokban »Nyugat-elienes érzéseket szítson..« Az Humamíté N. A Bulganyin és iN Sz. Hruscsov beszédét i Szov­jetunióinak az egész világhoz inté- •'stett i »békeüzemetkér^./« értékeli. 1 Hangsúlyozza, hogy a szovjet ál­lamférfiak indiai, burmai és afga­nisztáni útja ,a Szovjetunió és az ázsiai országok népei' közti kapcso- latck és barátság elmélyítésének szimbóluma volt. Wilhelm Pieck eivtárs 80 éves W/Thém Pieck, Németország Szocialista Egysógpórtjának ei- " nöke és a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, 1876. január ,3-áin született Gubeniben. AszMcsmesfcerséget tanult. Miiint aiszt-alc-ssegéd, 1894-ben belépett a faipari munkások szakszerveze­tébe, majd 19 éves korában, 1895. július 1-én a Német Szociálde­mokrata Pártba, Abban az időben még nagy bátorság kellett ahhoz, hegy valaki szervezetileg is kiáll jen a »vörösök« mellett, a csá­szári kormány a reakciós állam apparátusra ilámasakodv-al ádáz harcot folytatott a munkásmozgalom elnyomására. Wilhelm Piecket 1906-foan a szociáldemokrata párt brémai szervezetének elnökévé választották meg. Szoros kapcsola­tot tartott fenn Kari Liebikinech ttel és Roza Luxemburggal. 19-15- ben besorozták. Amikor 1917-bsm újra a hadszíntérre akarták vinni, Hollandiába emigrált és, onnan harco t a háború ellen. 'ilihelm Pieck az 1918. évi ncvemberi forradalom egyik él­harcosa volt. Egyik alapító tagja az 1918. december 31-én megalakult Német Kommunista Pártmiajki. Amikor a fasiszlták 1933-bain Ennst Thaíimurmt elhurcolták, Wilhelm Pieoket válasz« tették a kommunista párt köv.pcm ti bizottságénak elnökévé. 1935. óta a Koipinte*n végrehajtóbizottságálnak tátikára. A fasizmus évei­ben az ellenállási harcot vezette. 1939-ban a Szovjetunióba emig­rált, onnan irányította a Német Kommunista Párt illegális munká­ját. Németország felszabadítása után visszatért hazájába, hogy megteremtse a munkásosztály akcióegységét. 1946. április 22-én Bs-bin dómokra iikus övezetében ünnepélyesen kimondották a két munkáspárt, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egye­sülését. -létrejött Németország Szocialista Egységpártja/, amelynek Wilhelm Piecä^ azóta is elnöke. Amikor 1949. október 7-én kikiál­tották a Német Demokratikus Köztársaságot, nem is találhattak volna méltóbb elnököt, mint Wilhelm Picéket, a kiváló mumkiás- vezórt és nagy hazafit. A 80 éves Wilhelm Pieck immár több mint 60 éve küzd a ™ munkásság ügyéért, a békéért, a népek barátságáért. Nevét világszerte ismerik és tisztelik. A NYOLCVANÉVES Hans Marchwitza író megemlékezése Wilhelm Pieck, a met forradalmi munkás­mozgalom egyik legmar­kánsabb alakja, nyolc­van éves. Ez a nyolcvan eszten­dő hosszú és gazdag éle­tet jelent. Olyan életet, amely ia munkásosztály elnyomói és halálos el­lenségei elleni harcok­ban és viharokban telt el és állta meg a próbát. Wilhelm Pieck, a meg­- bízhatóság, a hűség és a- szoCMiairitás, az igazi és állhatatos évtárs minta­képe, ?ki a német tör­ténelem hosszú és ke­mény szakaszát harcol­ta végig rendíthetetle- MiU August Bebel, Ro­za Luxemburg, Karl Liebknecht és Ernst . Thälmann " oldalán. Számtalan pártkemfe­rencián és muinkásgyű- ilésen láthattuk nyugodt, jóságos arcát, számtalan viharos, csendőrök meg rendőrök által körül- tcmbcilt tüntetésen meg­nyugtató mosolyát: Mi vagyunk és maradunk az erősebbek! Wilhelm Pieck csodá­latos tulajdonsága . az egyszerűség, amellyel az embereket! megnyeri. Nem alaptalan az a jel­lemzés : »Mindenkinek tud valami jót monda­ni.« Ezt csupán el’ensé- gei nem mondják róla, ez pedig érthető. Az egykori asztalos­segéd ma a Német De­mokratikus Köztársaság elnöke. 1956. január 3- án hatalmas munkástö­megek egyembeaiként ünnepük meg születés­napját. Az a szeretet árad felé, amelyet csak a nemzetközi munkás- osztály nagyságába és győzhetetlen erejébe ve­tett erős hit tud lángra- lobbantanti. Hiába igyek­szik az ellenség ezt az erőt, ezt a bizalmat semmibe iverni, soha­sem tudta és a jövőben sem tudja kioltani a szeretet hatalmas para­zsát. Nyolcvan év — gaz­dag, büszke élet. A jo­got és szabadságot kö­vetelő dolgozó emberi­ség az átkozott múlt sö­tétségéből a forradalmi párt vezetői mellé állí­totta a névtelent. Ma a 80 éves Wilhelm Pieck neve világszerte egybe­forrott a békeharc, a felemelkedés; a haladás, a kultúra, a humaniz­mus, a nemzet egységé­nek és tisztaságának fo­galmával. A német nemzet nagyságát nem a fegyr verek, a népek leigázá­sa és kifosztása döntik el. A német nemzetet icsak saját áilfcotómun(- fcája. más nemzetek fá­radozásának, munkájá­nak és alkotásának meg­becsülése teheti ruagy- gyá. Ez volt a fiatal és ez marad a nyolcvan éves i Wilhelm Picék­nek, Marx, Engels, Le­nin és Sztálin, á legma- gasztos-a-bb emberi tudo­mány mesterei tanítvá­nyának legszentebb tor­vénye. Éljen a 80 éves Wil- he’m Pieck! A BÉKEHARC EGY ÉVE 1955 jelentős eredményeket hozott a békeharchan. A nemzetközi poli­tikában érvényre jutott, a tárgyalások szelleme, a Szovjetunió következetes békepolitikája sok tekintetben előbb­re vitte a béke fenntartásának ügyét. Ismét erősödött a dolgozók milliói­nak békemozgalma, tovább szilárdult a szocialista tábor országai és az 'im­perialista elnyomás ellen küzdő ma még elnyomott-'népek kapcsolata. Az év szinte minden hónapjában világ­jelentőségű események bizonyítják, hogy megnövekedtek és egyre növek­szenek a világ haladó erői. Most, az új év kezdetén tekintsük át röviden a legfontosabb eseményeket! JANUÁRBAN magv nemzetközi visszhangot keltett a Szovjetunió nyilatkozata, amely szerint hajlandó nemz etközi értekez­leten ismertetni az első szovjet atom- villanytelepet. Ez a nyilatkozat, s az atom-villanytelep ismertetésére tett intézkedések bizonyítják, hogy a Szovjetunió kizárólag békés célok­ra kívánja felhasználni áz atomener­giát. A Szovjetunió ezzel meghiúsítja azokat az imperialista kísérleteket, amelyek a titokzatosság homályába akarják -rejteni az atomerő problé­máit, s az atomenergia háborús fel- használását szorgalmazzák. FEBRUÁRBAN a Szovjetunió vezető állami érfiai amerikai újságírókkal folytatott be­szélgetéseikben fejtették ki a Szov­jetunió békepolitikájának lényegét, s az időszerű nemzetközi kérdésekkel — elsősorban a Kínai Népköztársaság és Tajvan viszonyával — kapcsola­tos álláspontjukat. E -beszélgetések során világosan kitűnt a béke erőinek fölénye az imperialista háborús kö­rökkel szemben. A februári események arra is rá­világítanak,. hol keressük a béke el­lenségeit. Anglia dolgozói felháborod­va értesültek az angol kormány el­határozásáról, amely szériáit Angliá­ban is megkezdik a hidrogénbomba gyártását. MÁRCIUSBAN fasiszta elemek szégyenteljes kísérle­teiről számol be a sajtó. Február 14-én a Román Népköztársaság -berni követsége ellen elkövetett merénylet után szinte sorozatosan következnek a fasiszta provokációk. Olaszország­ban felfegyverkezett banditák megtá­madták az Olasz Kommunista Párt székházát, Nyugat-Németországban provokációs per indításával kísérle­teznek a Német Kommunista Párt el­len. Nem sokkal később arról olvas­hattunk, hogy — valószínűleg csang- kajsekista — merénylők a bamdungi értekezletre igyekvő kínai küldöttség repülőgépét robbantották fel. Ez a merényletsorozat megmutatja, meny­nyire nem válogatósak némely im­perialista körök, ha háborús tervei­ket látják veszélyben.. ÁPRILISBAN összeült az ázsiai országok értekezle­te Uj-Delh’bén. Az értekezlet hatá­rozatokat fogadott el a tömegpusz'í- tó fegyverek betiltásáról és ellenőr­zéséről, a külföldi támaszpontok el­távolításáról. a Kínai Népköztársaság elismeréséről, s más fontos nemzet­közi kérdésről és megfogalmazta a békés együttélés öt a'apeivét a követ­kezőkben: a) a területi integritás és szuverenitás kölcsönös tisztelet ben- tartása, b) meg írem támadás, c) más országok fcelüayeite való be nem avatkozás, d) egyenlőség és kölcsönös előnyök, e) -békés együttélés. Röviddel e határozat -megszületése után Bandungban összeült az ázsiai és afrikai országok tanácskozása. Ez a tanácskozás új kapcsolatokat ho­zott létre az ázsiai és afrikai függő országok között és ez országok né­peinek érdekeit figyelembe véve nagyjelentőségű határozatokat ho­zott, » . .. Az ázsiai és afrikai orszá­gok sorsa és óhaja azonos« — álla­pította meg Csou En-laj elvtárs a zá- róüiésen. Ez az érdekazonosság első­sorban a gyarmatosítás ellenzésében, a világ béke megóvásában, a politikai. gazdasági és kulturális együttműkö­dés javításában jut kifejezésre. MÁJUSBAN zajlott le az európai államok varsói értekezlete, amelynek az európai bé­ke és biztonság biztosítása volt a cél­ja. Az értekezletein a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlo­vák Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság a Magyar Népköz- társaság a Román Népköztár­saság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést kötött és határo­zatot hozott közös katonai parancs­nokság létrehozásáról. A varsói szer­ződés tovább szilárdítja a békeszerető országok kapcsolatait és növeli az egész béketáber erejét. JÚNIUSBAN a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormánya közös -nyilatkozatot adott ki, amelyben ál­lást foglalnak a normális kapcsolatok helyreállítása, a baráti együttműkö­dés fejlesztése érdekében. Ez a közös nyilatkozat újabb bizonyítéka a Szovjetunió békés törekvéseinek, egy­úttal leszereli azokat az imperialista törekvéseket, amelyek .Jugoszláviát ki akarták szakítani a békéért -küzdő európai országok sorából. JÚLIUSBAN összeült a négy nagy hat alom kor­mányfőinek genfi értekezlete. A Szov­jetunió, az Amerikai Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kor­mányfői megbeszéléseket folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdések­ről és valamennyi napirendi -kérdés­ben megegyezéses döntést hoztak, majd kidolgozták irányelveiket a kül­ügyminiszterek számára. Az irányel­vekben utasítják a külügyminiszte­reket az európai biztonság és Német­ország, a leszerelés, a Kelet és Nyugat közötti -kapcsolat©!? fejlesztése kérdé­seinek tüzetes megvizsgálására a bé­ke megszilárdítása érdekében. E meg­egyezésekkel a kormányfők genfi ér­tekezlete bebizonyította, hc-gv a vi­tás nemzetközi kérdéseket meg lehet oldani tárgyalások útján. AUGUSZTUSBAN ülésezett a nemzetközi atomenergia- értekezlet. Az atomerő békés felhasz­nálása ügyében tartott nemzetközi tu­dományos és műsza-ki értekezleten 73 •ország több mint 1400 tudósa, illetve -mérnöke vett részt, több mint ezer tudományos beszámolót és jelentést terjesztettek elő, s az értekezlet so­rán- széleskörű kapcsolatok alakultak ki a -különböző országok atomfiziku­sai között. Ennek a nagyszabású ér­tekezletnek legfőbb jelentősége, hogy az atomenergia nemzetközi méretek­ben való békés felhasználásának az útját egyengeti. E hónapban került nyilvánosságra a Szovjetunió kormányának az a ha­tározata, amely szerint 640 000 fővel csökkenti a fegyveres erők létszámát. Ez a lépés fényes bizonyítéka a Szov­jetunió békés szándékának. Ismeretes, hogy nem sokkal később a Magyar- Népköztársaság és több né­pi demokratikus ország is elhatározta a fegyveres erők csökkentését, meg­mutatva a béke fenntartásának egye­dül helyes útját. SZEPTEMBERBEN tovább erősödött a tárgyalások szel­leme. Genfben nagyköveti 'megbeszé­lés folyt a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kö­zött. A megbeszélésen többek között megegyezés jött létre a két tárgyam fél területén lévő polgári személyek­nek saját országukban való hazatéré­se ügyében. Ugyancsak tárgyalások folytak Moszkvában a Szovjetunió és Nyugat-Németország kormánya kö­zött. OKTÓBERBEN jelentős eseménye volt a Saar-vidéki népszavazás, amelynek során a Saar- vidék lakossága nagy többséggel el­vetette az ú. n. »európai statútumot«, amely szerint a Saar-viöók »európai területté« vált volna, külön »európai biztos« igazgatása alatt. Ez a válasz­tás korántsem tekinthető pusztán bel- ügynek, mert jelentős szerepe van Franciaország és Nyugat-Németország viszonya alakuláséban, s egyben ki­fejezi azt is, hogy az egyszerű dol­gozók többsége nem ért egyet a Nyu- gat-Európában folytatott imperialis­ta -politikával, a párizsi egyezmé­nyekkel. Októberben kezdte meg tanácsko­zásait a genfi külügyminiszteri érte­kezlet, amelynek feladata lett volna a kormányfők által -kidolgozott irány­elvek valóra váltása. Ezt a feladatát azonban a három nyugati külügymi­niszternek az irányelvekkel ellento­tes álláspontja folytán nem oldotta meg teljesen és csupán részeredmé­nyek születtek. NOVEMBERBEN az egész világ közvéleménye India felé figyelt. Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai utazása a szovjet—in­diai barátság valóságos diadalmeneté volt. Nagygyűléseken, -baráti beszél­getéseken, fogadásokon és ünnepsé­geken számtalan formában fejeződött iki a két nagy nép egymás iránt ér­zett testvérisége. D. Nehru korábbi moszkvai látogatása és Bulganyin és Hruscsov elvtárs novemberi útja még közelebb hozta egymáshoz a Szov­jetunió és India -népét. India kormá­DECEMBERBEN sorra jelentek meg a Szovjetunió kor­mányának India, Burma, majd Afga­nisztán kormányával közös nyilatko­zatai, amelyek mindezen országok kapcsolatainak szilárdítását, a béke védelmét, a közös gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítését tűzik ki célul. Nemzetközi méreteiben is nagyje­lentőségű volt, hogy az ENSZ végre határozott a felvételét kérő 18 állam ügyében és tizenhatot, közte hazán­kat, felvett gz ENSZ tagjai közé. Az ENSZ-ben helyet foglaló országok ezzel egyenjogúnak ismerték el ha­zánkat és lehetővé tették számunk­ra, hogy az ENSZ fórumain is hal­lassuk szavunkat a béke érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom