Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-15 / 13. szám
« SOMOGYI KtPLAT Vasárnap, 1956. január 15. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS, ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A rádió nagy feltalálója Íría: Z. Topurija, a Szovjetunió postaü^yi miniszterhelyettese Január 13-án emlékeztünk meg Alekszandr Sztyepanovics Popov kiváló tudós, a rádió feltalálója halálának ötvenedik évfordulójáról. Popov neve az orosz tudomány és technika történetének egyik legdicsőbb lapján szerepel. A. Popov 1895-ben mutatta be a nyilvánosság előtt a világ első rádió- készülékét. 1896. márciusában továbbította először rádión keresztül Henrich Herz ktiváió német tudós szavait. Henrich Herz fedezte fel az elektromágneses hullámokat és ő bizonyította be a fény elektromágneses teóriájának helyességét. Ezt az elméletet Maxwell angol tudós állította fel 1864-ben. A. Popov az elektrodinamika megalapítói — Faraday Maxwell és Herz — eszméit műszakilag megvalósította. Uj távközlési eszközt adott az emberiségnek: a nagy távolságra történő elektromos jelzések vezetéknélküli távadási rendszerét. A rádió élete életmentéssel kezdődik A. Popovot 1899. novemberében megbízták, hogy létesítsen rádióösz- sieköttetést a Finn-öbölben egymástól több mint ne<rwen kilométerre fekvő Kotka város és d sziget között. 1900. januárjában ezt meg is valósította. Az első Kotkából történt rádióadás a Jermak jégtörő parancsnokához szólt. A Jermak akikor Hoglar.d szigetén horgonyzott. Sürgős segítséget kellett nyújtania azoknak a halászoknak, akik egy úszó jégtáblán a tengerbe sodródtak. A rádió see!'sédével 27 halász életét sikerült megmenteni. Az iparilag fejletlen cári Oroszországban á szűklátókörű cári tisztviselők bizalmatlansága ellenére A. Popov, majd halála után követői, számos tökéletesítést eszközölitek a vezetéknélküli távíróközlési rendszerben. Sikerült megszervezniük, hogy a hadsereget és a flottát rádióállomásokkal lássák el. A Nagy Októberi Forradalom után lehetőséget 'biztosítottak a szovjet rádiótechnika gyors fejlesztésére. A harmincas évek elején a szövetséges köztársaságok és a távoli kerületeit s bekapcsolódtak a rádiórendszerbe. Gyors ütemben bővült a rádióállomások -hálózata, amelynek kapacitása az első helyen áll a világon. Az ország rádióval történő ellátása terén igen nagyjelentőségű a vezetékes rádióhálózat kiépítése. A Szovjetunióban jelenleg új, nagykapacitású rádióállomások épülnek, nagyrészüket már a közeljövőben üzembehelyezik. Tervbe vetnék a meglévő rádióállomások -kapacitásának növelését is. A Szovjetunióban néhány esztendőn tbel-ül meghonosítják az ultrarövidhullámú rádióadást, amely véglegesen megoldja a többműsoros rádióadás PBC problémáját. Napjainkban Moszkvában, Lenin- grádban, Kijevben, Rigában, Harkovban, Minszkijén, Tallimban, Vlagyivosztokban, S zveydlovs zkban, Omszk- ban és még sok városban működnek televíziós központok. Tbilisziben, Jerevánban, Bakuban, Taskentben, Sztaiinoban és Sztalinogorszkban rövidesen megkezdik adásukat a televíziós központok Számos ipari terü- ’eti és .határvidéki városban épülnek televíziós központok. Sok városban, így Odesszában, Gorkijban és Voro- nyezsben is amatőr-televíziós központok működnek. A Szovjetunióban a rádiótechnika a nép szolgálatában áll. Eredményei az ország gazdasági és kulturális fejlődését, a lakosság növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítését segítik elő. Északi fém A szovjet) gépgyártás legrégibb központja -— Leningrad, régitől fogva messziről odaszállított fémet dolgozott fel. Sokezer kilométeres távolságról érkeztek ide a vassal, acéllal, hengerelt áruval megrakott vonatok. A gépgyártók nemzedékei álmodoztak közeli, északon előállított fém -feldől gozás'áróli.. Ezt á'vágyait a szovjet hatalom váltotta va'óra. Csere- pcvecben, két közlekedési vonal- találkozásánál, tavaly üzembehelyezték a kohómű első nagyolvasztóját. Rövidesen munkába áll a második nagyolvasztó is. A csetrepoveci fémet a moszkvai, az arhangelszfci, a kirovi, a kosztromai, a jaroszlavi, a kalimyingrádi, a novgorodi területre, továbbá a Ka- rélnFinn, a Lett és az Észt Szövetséges Köztársasága szállítják. Kölcsönök egyéni lakóházépítésre Állami kölcsönök segítségével a Szovjetunió városaiban és munkás- telepein tavaly több, mint négymillió négyzetméter területű egyéni házat építettek. Jóváhagyták az 1956. évi egyéni lakóházépftkezésre folyósítandó (hittelek tervét. A városokban és munkástelepeken lakó munkásoknak és alkalmazottaknak folyósítandó kölcsön összege a tavalyihoz képest 150 millió rubellel emelkedik. Ez évben összesen körülbelül egymilii- árd rubel hitelt folyósítanak egyéni lakó házépítkezésre. A kölcsönöket az üzemeken, szervezeteken és hivatalokon keresztül községi és városi bankok folyósítják. A -kölcsön legmagasabb összege 7000 rubel, amelyet a ház felépítésétől számított hét esztendő alatt kell letönleszjteni. A Sárga-folyó jövője Állandóan hatalmas tömegek keresik fel a pekingi »Kukung« <csá- szári palota) történelmi múzeumé- ban rendezett kiállítást, amely »A Hoangho megfékezése« címet viseli. A kiállítás előcsarnokának falán a Hoangho-medence plasztikus térképe látható. Kék kígyóként tekereg rajta a makrancos folyó, amely nagyságra nézve Kína második vízi ütőere. II 4845 kilométeres Hoangho hét tartományt szel át és a Sárga tenger bahai öblébe torkollik. Középső folyása hatalmas lősztalajos síkságon vezet keresztül. Amikor iitt, különösen júliusban és augusztusiban, megindulnak a nagy esőzések, a lefolyó víz lemossa a talaj felső -rétegét, a folyóba (hordja, amelybe így rengeteg homok és iszap kerül. A Hoangho zavaros sárga színűvé válik. Ezért is hívják Hoanghoinak, ami kínaiul »Sárga folyót« jelent. A Hoangfho folyó medencéjében, amelynek területe 745 000 négyzetkilométer, Kína lakosságának körülbelül egyharnnad része éli Itt találjuk az ország megművelhető földjének kétötödét. Az összes búza, és gyapot felét a Hoangho völgyében terméliiik. . A medencében gazdag ez-üst-, olaj-, réz-, valamint szénlelőhelyeket tártak fél. De maga a Hoangho is kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik. Eddig ki nem aknázott energiája sok tízezer milliárd kilowattra tehető. A Sárga-folyó vize bő termések forrása. A folyó vízéiben .található iszap kitűnő trágya: sok foszfort, nitrogént és káliumot tartalmaz. A Hoanghoról sok legenda és monda kering. A nép azonban arra a rengeteg csapásra is emlékszik, amellyel a Sárga-folyó az évszázadok során sújtotta Kínái Ezek köziül a legborzáímasabbak azok az árvizek, amelyek különösen az alsó folyásnál okoztak na-gy pusztítást. A folyó fenekén lerakodott iszap és homok minden évben magasabb lesz. A lakosság, hogy megvédje magát az áradásoktól, a folyó partján már régtől fogva gátakat, töltéseket és egyéb védőberendezéseket kezdett építeni. Ezek azonban nem mindig segítettek. A folyó szintje évről évre emelkedett. Emelkedtek a töltések is. Most a Hoangho alsó folyásánál -magas vízállás esetén a folyó szintje több méterrel magasabb, mint a környező területek színvonala. Itt a folyó tulajdonképpen mestersége« partok között folyik. HAsi harc az áradások ellen A történet tanúsága szerint a Sárga-folyó négyezer év alatt 1503-szor -törte át a gátakat, árasztotta el a vetéseket pusztította el a falvakat és városokat, szedte emberi áldozatait. A kínai nép évszázadokon át- vívta szakadatlan harcát a Hoangho áradásai ellen. Partjain még ma tó állnak a több évszázaddal, sőt évezreddel ezelőtt épített hidrotechnikai létesítmények és hirdetik a kínai nép nemzedékeken át folytatott -hősi munkájának dicsőségét. A régi Kína népei éveken át ábrándoztak arról, hogy teljesen megzabolázzák a Hoanghot. Ezek -az ál* mok azonban nem váltak valóra. Áz uralkodó osztályok népelienes politikája nem tette lehetővé a természet elemi erőinek megfékezését. A felszabadított területek népi kormánya már 1946-ban intézkedett a Hoan-gho á só folyásán épített gátak megerősítéséről. De az elemi csapások ellen szervezett harc itt különösen -a Kínai Népköztársaság megalakulása után öltött nagyobb méreteket.-Kna népi kormánya a Hoangho hidrotechnikai létesítményeinek építésére 1946-tól 1954-ig 154 millió jüan-t fordított. Ez harminchárcm- szorosa cnmak az összegnek, amelyet a Kuomintang uralom 18 esztendeje alatt beruházásokra fordítottak« — hangzik röviden, de plasztikusan a kiállítás egyik felirata. A Hoangho alsó folyásánál Csen- gesou városától egészen a torkolatig mindkét partén több, mint 1800 kilométer hosszú töltés -húzódik, amelyet sok évszázaddal ezelőtt építettek. Mivel az ország felszabadításáig senki sem viselte gondjukat, a töltések nagyon megrongálódtak A népi -hatalom első évedben azonban a töltéseket alaposan rendbehozták, kiszélesítették és a Hoangho egész alsó folyása mentén felemelték. A töltések építésének méreteit a következő adatok jellemzik: több mint 105 millió köbméter földet és körülbelül két és félmillió köbméter' rőzseanyagot, téglát építettek -be, 14 350 000 fát ültettek el. Ma a Hoangho partján valamennyi gátat kővel erősítették meg. Ne felejtsük el, hogy hat évvel ezelőtt még a gátak háromnegyed részét szalma és gyékényszőnyegek védték. Miközben a kínai nép erélyes harcot vív a szeszélyes folyóval, igyekszik vízi erőforrásait is kihaszinálni. Hcnan -tartományiban megépítették az 53 kilométer hosszú »Népi győzelem« csatornát. Ez a Hoangho vizét a Vej folyóba vezeti. Ennek köszönhető, hogy a Vej hajózhatóvá vált. A Kínai Népköztársaság megalakulása után a Hoangho medencéjében geológiai és hidrológiai kutatásokat, -topográfiai fölvételeket végeztek és részletesen; tanulimányoz- ták e kerület gazdasági adottságait. Egyidejűleg beutazták a Hoangho mellékfolyóit, összesen 16 000 kilométer -hosszúságban. A hatalmas kutatómunka eredményeképpen bőséges anyagot gyűjtöttek össze, ezeket a folyószabályozási terv elkészítésénél felhasználták. Grandiózus tervek Különös érdeklődésre tárthat számot a kiállításnak az a része, amely az 1967-iig befejezendő munkálatokkal kapcsolatos tervet ismerteti. E terv szerint a Hoanghon két hatalmas komplex vízierőközpontot létesítenek: az elsőt a Szanmeinhszia szakadékban, nem messze Senhszien várostól {Honan tartományiban), a másikat a Liucsi-ahszia szakadékban L-ancsou városhoz közel (Kanh- szu tartományban).-Ezenkívül tervibevették, hogy 1967-ig a Hoangho nagyobb mellékfolyóin -három gátat, és- több mint tíz kise-bb-n agyebb víztárolót építenek.-E terv végrehajtása után a Sárgafolyó alsó folyásánál teljesen megszűnik az áradás ve-szélye. A szan- menhsziai és & liucsialhsaiai vízi-erőművek a népgazdaságnak évente mintegy tízmi-lCiárd kilowattóra olcsó áramot adnak. Az öntözhető földek területe a folyó medencéjében eléri a 47 millió műt. A Hoangho iszaptartalma a felére csökken, a folyót 1800 kilométer hosszúságban teszik hajózhatóvá. (Még grandiózusabb perspektivikus tea-vet készítettek a Hoangho vízi erőforrásainak, kihasználásával kapcsolatban a későbbi évtizedekre. A Hoanghon épülő vízierőművek évente 110 milliárd kilowattóra áramot adnak, tehát tízszer annyit minit amennyit 1954-ben egész Kínában termeltek. Az öntözhető földek ösz- szes terül-eta hétszeresére .növekszik és eléri a 116 millió műt. A Hoangho 3600 kilométer hosszúságban válik hajózhatóvá és az ország legnagyob víziútja lesz. DCiffULftálaknak, átlőfökatk Kedves Pajtások Nagy öröm érte húsz iskolánk nyolcadikos pajtásait. Az új félév első napjaiban ifjúsági szövetségünk soraiba léphetnek. A DISZ tagjának lenni _ különösen általános iskolás korban — nagy megtiszteltetést jelent. A megtiszteltetés azonban komoly kötelezettségekkel jár: élenjárni a tanulásban, jó úttörő munkát végezni — megismerkedni a DISZ életével, munkájával, szervezeti szabályzatával. A pajtások felkészültek erre. A felvétel után nem szűnik meg a munka, ellenkezőleg: tovább kell haladni a megkezdett úton és diszistaként meg több feladatost vállalni: segíteni az úttörőcsapat munkáját és jó DISZ szervezeti életet élni. Ehhez a munkához kívánunk minden pajtásnak munkakedvet, jó egészséget és sok sikert. DISZ SOMOGY MEGYEI VB Iskolai Osztály. Egymást segítve, jó tanulással előre ! Véget ért a téli szünidő. Na-gy lépéssel közelebb jutottatok a tanév végéhez. Most a második félévben még- j óbban kell tanulnotok, mint eddig. Egyetlen feladat lebegjen a szemetek előtt: a jó tanulás. Csapatotok tűzze célul, hogy a második félévben egyetlen pajtás sem kap elégtelen osztályzatot. A gyengébb tanulók mellé állítson a csapat segítő pajtást, használjátok fokozottabban a tanulószobáikat. Szervezzetek tantárgyi raj- és őrs-összejöveteleket. Az összejöveteleken a nehezebb tantárgyakat: fizikát, kémiát, nyelvtant gyakoroljátok. Ha jobban tanultok, ha többet tudtok, jobb bizonyítványt kaptok néhány hónap múlva, s ezzel nemcsupán magatoknak, hanem szüléiteknek is örömet szereztek. Egyben a jubileumi év sikeréért is harcoltok. Előre tehát pajtások a jó bizonyítványért, a jubileumi év sikeréért. TANULJ. uuzzoqó képű kisdiák, Előtte irkája, Szomorúan, immel-ámmal Ceruzáját rágja. Tanul, azaz tanulna, ha Sok csábos gondolat Pajkos manóként agyában Nem lelne száz utat. Tanulni, amikor ragyog a nap, Ha focizni lehet, Mikor száz vidám játékkal Vár a gyerek-sereg? NevetOszemü napsugár Az ablakon beles. Megszánja a bús kis betyárt Es így szólítja meg: »Tanulj, tanulj, te kisdiák. Hisz tudni, hidd el, jó! Tanulj, s szeresd iskolád Pajkos kis nebuló! Hisz lesz idő, ha majd a kor őszre festi hajad, Es szemed fénye megtörik, Fáradtan cseng szavad. Akkor, mit ma kínnak érzel, Vállalnád boldogan, Csak gyerekként tanulhatnál. Játszhatnál gondtalan .., Tanulj hát most te kisdiák, Örülj, hogy teheted, Tanulj, mert hidd el — így lesz szép Es boldog életed! TÖRÖK LASZLONÉ Erzsiké megmagyarázza a földrengést. . . A kilencéves Erzsiké is arra ébredt úgy hét óra tájban, hogy megremegett alatta a kis fehér ágy, megzör- rentek a fénylő ablaküvegek, megmozdultak a falon a családi képek, s ni csak, még a szekrényajtó is kinyílt. — Nagymama, nagymama — ugrott ki hosszú hálóingében ágyából a kislány, s lelkendezve kiabálta: — Gyere be gyorsan, mozog a szoba! A jelenség azonban alig tartott néhány másodpercig, de a nagymama riadtan kapta ölbe a kislányt. — Jaj, teremtőm, földrengés van! — ijedt meg az asszony. S alig egy félóra múlva, mikor már elmúlt az ijedtség is, a rádió bemondta, hogy az ország több helyén földrengést észleltek, s felhívták a hallgatókat, írják meg észrevételeiket. A családban ebédnél másról nem esett szó, mint a földrengésről. Az apa az 1925-ös földrengésről beszélt, s arról, hogy van olyan ország, ahol rendszeresek az ilyen földmozgások. Erzsiké okos szemekkel figyelt a felnőttekre. — Milyen érdekes — mondta a nagymama — a tudomány még most se tudja, mitől van a földrengés, még mindig nem tudták kikutatni, mi az igazi oka, nem tudtak választ adni erre a kérdésre. Az eddig szótlanul figyelő kislány a család nagy meglepetésére felugrott, s a nagymamához fordulva már magyarázott is. — Ej, dehogynem tudták kikutatni. Tudják azt már régen, még én is tudom. — Te? Nézett rá hitetlenkedve a nagymama. Ugyan, mondd akkor, mert én bizony nem tudom, nekem még senki sem magyarázta meg. S a kilencéves kislány okosan magyarázta a föld belsejében, 'végbemenő változásokról, a föld felépítéséről beszélve indokolta a reggeli földmozgást, a földrengéseket. A család, de különösen a nagymama meglepetten hallgatta, s szinte egyszerre kérdezték: — De Erzsiké, honnét tudod ezt, tanultátok már az iskolában? — Dehogy, legyintett a kislány, a »Kerek egy esztendős-ben olvastam, mert abban nemcsak mesék vannak ám, — S már hozta is elő a könyvet, mutatta, honnét tudja a földrengés okát. A nagymama egy szót se szólt, csak nézte, nézte hosszasan az ő okos kis unokáját, s a maga gyerekkorára gondolt, a maga könyveire, s arra, hogy milyen más, milyen jó és szép ma fiatalnak lenni. Aztán a kislány felé nyújtotta a kezét: — Add ide csak a könyvet, elolvassa azt a nagymama is... FEJTSD MEG! L 2 4 r6 7 8 9 10 11 12 ijjjjjl1* illl ÜÜÜ 14 15 Hí;;; jjjjj: 16 17 18 19 :::::: ijjjj: 2. | :::::: 21 jjjjjj 22 23 11124 Iliül 25 ÜÜÜ 26 27 28 29 I ijjjjj 3° 31 32 33 34 :::::: 35 jjjjjj jjjjj; 36 iiiiii Iliül 37 jjjjj! 38 jsjjjj39 40 jjjjj: 41 :::::: ÜÜÜ 42 43 44 Ül45 ijjjj:::::: :::::: 46 üini’47 iiiiii liiil 48 49 50 jjjjjj 51 | 52 iiiiii 53 54 Vízszintes: 1. Feladat. (Folytatás: vízszintes 18. 31. 42, 43, 54). 11. övék a feladat. 12. Ellenkezés. 13. Humán mássalhangzói. 14. Csúnyán étkezned). 16. Régies volt. (Ékezetfelesleg). 18. Vízszintes 1. folytatása. 20. EEEEE. 21. Pihen. 22. N. H. 24. ösvény. 25. Névmás. 27. Gyáva volt. 29. Állati lakhely. 30. Az egyik nem. 31. Vízszintes 18 folytatása. 33. Tej betűi keverve. 34. Mutatószó. 35. Az egyik irányba. 39. Az ügyész terjeszti elő. 41. Vízben él. 42. Vízszintes 31 folytatása. 43. Vízszintes 42. folytatása. 44. Dunaparti város. 45. Eltulajdonít. 49. Kereskedelmi cikk. 51. Lángoló. 53. Szőlő része. 54. Vízszintes 43 folytatása. Függőleges: 1. Vasúton halad. 2. Lángész. 3. Ös. 4. Vissza: haza.. 5. Eltávozhat! 6. Talán. 7. U. S. 8. Elsuhan. 9. ÁAAAA. 10. Szótlanul. 15. Keserűség. 16. Vén mássalhangzói.. 17. Talál. 19. E. K. 23. Ragadozó madár. 24. Régies út. 25. Lét. 26. Meleggel. 28. Jel betűi keverve. 29. Férfinév. 30. Magasodik. 32. Igavonó. 36. Piac. 37. Csomagol. 38. Becézett Ilona. 39. V. S. V. 40. Nyakasság. 41. Helyhatározó kérdőszava. 46. Rendszer. 47. Ékezet hiánnyal járom. 48. Ebédet készít. 49. Keresztül. 50. Nem érdekel. 51. Kés része. 52. Dédapa. 53. Állóvíz. Beküldendők: Vízszintes 1. 18, 31, 42, 43, 54. Függőleges 1, 8, 26, 36, 37. A beküldés határideje: január 19. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Fazekas Mihály, a Ludas Matyi írója. A keresztrejtvény szorgalmas megfejtéséért könyvjutalmat nyertek Tóth Sarolta Marcali, Horváth Árpád Lengyeltóti pajtások. Szorgalmas keresztrejtvény fejtéseikért megdicsérjük Szegfű Ilona kapos- szentbenedekl, Temesi Károly kaposvári, Bita Anna kaposvári, Kovács Árpád kaposvári, Muretics János attalai pajtásokat.
