Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

Szombat, 1956. január 14. SOMOGYI TíMpLAP l A második ötéves terv első tíz napja Megyénk dolgozói nagy lelkesedés­sel láttak hozzá az 1956-os temvév feladatainak megvalósításához. Üzemeink egymásután je-erjtetiték, ühogy az új év első dekádtervét si­keresen teljesítették, illetve túltelje­sítették. Még azokban az üzemekben is sikerekről számolnak be, ahol a múlt évben nem volt tenvteljesítés. így a Baromfifeldolgozó Vállaiat és Kefeanyaigfciikészítő Vállalat is túl­teljesítette első dekádtervét, De töb­bi üzemünk is — egy-két kivételtől eltekintve — igen jó eredményekről számol be, ami mutatja, hogy dol­gozóink fokozott kedvvel és lelkesedéssel láttak munkához. Az első napok versenylendülete, az egyes dolgozók kimagasló teljesítmé­nye a versenyszeillieim emelkedéséről tesz tanúságot. Túlteljesítették az el­ső dekád tervét legnagyobb üzeme­ink: a Cukorgyár, a Textilművek, ■ élelmiszeriparunk, 'közlekedésünk, Nemcsak a mennyiségi tervek, ha­nem a minőségi mutatók is igen kedvezően alakultak az év első tíz napjában. Kiváló minőséget értek el ,a Texffi.rrúveikben, a Cukorgyárban, ,a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Kefeany agkikészítö Válliaiaitnál és általában legtöbb üzemünkben, örvendetesen nőtt az új iránti érdeklődés. Ebben az évben a' Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalatnál márts két nagy­jelentőségű újítást vezettek be. Ezek az újítások az évi többszázezer ío- ximtcs megtakarításon kívül azt is eredményezik, ijogy a kőolajvezeté­kek építése sokkal jobb, sokkal tar- tósáibb lesz. A napokban fogadták el a Délsomogyi Húsipari Vállalatnál azt Bz újítást, amely a Hűtőipari Vállalattól elfolyó vizet hasznosítja. Ez nemcsak _ jelentős anyagi megta­karítást jelent a Húsipari Vállalat­nak, hanem a város vízfelhasználá­sát is csökkenti. Ugyancsak több újítást vezettek mér be éhben az év­ben a Ruhaüzemben is. Az év első tíz napján üzemeink­ben nem volt igazolatlan mulasztás, a dolgozók nagy felelősségérzettel kezdték meg r második ötéves terv első esztendejét. Vannak azonban hibák is, ameiye- ket üzemeinknek sürgősen fel kell számolniuk. A Vaökomibiinátiban pl. még csak nem is értékelik az első de­kád eredményeit; azt mondják, nem érnek rá arra. Mér pedig a rend­szeres, ütemes termelés biztosítéka a dekádtervek pontos teljesítése. En­nek az értékelésére mindig keli idő­nek lenni! Ha az első dekád eredményei biz­tatók is, okot nem adhatnak a meg­elégedésre. Hiszen csak az év első tíz napjának eredményeiről van szó. És 356 nap még előttünk van! Ebben a 356 napban pedig méz igen sok feladat vár megoldásra Har­mincöt dekádtervet kell még ponto­san teljesíteni, sőt túlteljesíteni. A rendszeres termelés még sok szerve­zőmunkát igényel. Mag keli valósíta­ni a fejlettebb technika alkalmazá­sát, új munkamódszereik bevezetésér' és elterjesztését, biztosítani kell az újító mozgalom kiszélesítését, az újí­tások bevezetését, jelentősen kell ja­vítani a minőséget és csökkenteni az önköltséget. Az első dekád tapasztalatai azt mutatják: dolgozóink nagy lelkese eléssel kezdték el ezeknek a felada­toknak megvalósítását. Munkaked­vük, versenylendüleítik hatalmas erőt képvisel. Olyan erőt, amely a legnagyobb feladatok megoldására is' képes. Erre a nagy erőre, munkás­osztályunk szorgalmára, versenyien- dül-etére támaszkodjanak gazdasági vezetőink, műszaki dolgozóink, segít­sék, fejlesszék azt és teremtsék meg a feltételét ainnak, hogy megyénk becsülettel teljesíthesse kötelessé­gét: az 1956-os népgazdasági terv teljesítését. Hol a panasskönyv ? A következő eset a kaposvári vasútállomás várótermi büféjé­ben történt meg velem. Igaz, cse­kélység, de 'érdemes rá felfigyelni, mert a kis hibákból adódhatnak nagyobbak is, és ha többször előfordul, megkárosíthatják az illetők az államot, is és a dolgo­zókat is. Az történt ugyanis, hogy a kiszolgálónőtől egy nagy málnát kértem dupla szörppel. Ki js fizettem az árát, a kisaoü- gátónő azonban/ csak egy »sima« málnát tett elém, mire arra kér­tem, öntsön bele még egy ada­got, hiszen kifizettem. Ö azon­ban rám sa hederíteiít, szóra se méltatott. Annyira felháborított viselkedése, hogy kértem a pa- maszikönyvet, de ezt is megtagad­ta. Hosszas vita után, amikor már iaz állomáson szolgálatot teljesítő rendőr elvtárs ;is segít­ségemre sietett, a kiszolgóiónő kijelentette, hogy a panaszkönyv nincs meg, »ismeretiem helyen van-«. Ezekután ügyet sem vetve rám, végezte tovább munkáját. Mit csináljak — tűnődtem — hol lehet az az »ismeretlen hely«, ahol a panaszkönyv tar­tózkodik? Nem maradt más ■hátra, mint a lapon keresztül mdgkérdiezni az illetékesektől, nem tudják-e, hol van az a Pa­naszkönyv. Egyben arra is ké­rem őket, tegyenek valamit, hegy ebben a büfében — amely­re egyébként is több panasz van — megjavuljon a kiszolgá­lás. Udvarias, pontos és főleg becsületes munkát várnak az utasok a kiszolgálóktól. GméMing István A Somogyi Népfap jogi tanácsadója KINEK JÁR KÜLÖNÉLÉS! DÍJ? Gyakran előfordul, hogy népgaz­dasági érdekből más városban vagy községben lévő munkahelyre helyez­nek át egy dolgozót. Az áthelyezett dolgozó rendszerint nem viszi azon­nal magával a családját — mivel új munkahelyén mm tudnak részébe rögtön lakást biztosítani. Külön él tehát családjától, ami növeli kiadá­sait Ezért az áthelyezett dolgozót — ha lakás hiányában kénytelen külön éfni családjától — különélési költsé­geinek fedezésére hat hónapig kü­lönélés,i, díj illett meg. A különélési díjat persze csak akkor fizetik ki. ha az illető új munkahelyén már igé- '.nyelt lakást, de még nem kapott. Ezt egyébként írásban kell igazolnia. A vállalat, az üzem vagy az intézmény^ naponta 10 forint külömé’ési díjat fi­zet, beleértve a vasár- és únnepna-í pokat is. A díjat attól a naptól szá-? mítják, amikor a dolgozó új munka­helyén jelentkezett és a hónap végén' fizetőik ki a munkabérrel együtt. Mi történik, ha a dolgozó közben X beköltözhető lakást kap? Terrné- szétesem efeiker megszűnik a jogosult-1 sága, s a vállalat megszünteti a díj kifizetését is. Ha a hat hónap letelt, s az áthelyezett dolgozó még mindig nem kapott lakást, akkor a minisz­ter, vagy az országos főhatóság veze­tője — ahová a vállalat tartozik — további hat hónapra meghosszabbít­hatja a különélési díj fizetését. 'Tőáxy Qónos kalandjai A BÍRÁL AT ES A VALASZ KORUL Háry a mesébe ismét belekezdett: Igaz szavaimról mindenütt ismernek. Akármiről szólak* megköszönik szépen, mert ahova célzok, soha el nem vétem. A furfangos diák szörnyet prüsszente rá, de Háry ő meséjét tovább is folytató. Nem mondok én soha senkiről se rosszat, ilyet bíz Háryra senki rá nem foghat. Segít ott az ember, ahol még segíthet, s bármiről szólhatok, megköszönnek mindent. Ilyen emberekkel nem volt soha dolgom, elvárják, az ember csak igazat szóljon. Egyik vállalatunk kint a városszélen, amiről beszélek, arról híres éppen. Minap is az történt: egyik dolgozójuk kitálalta nekik egyikét furcsa dolguk. Őszinte volt a szó, megköszönték néki, mert ott a bírálót mindenki megvédi. Prüsszentett a diák, mert biz ő mást látott, • úgy tudta, elküldték mindjárt a bírálót. Halk volt a tüsszentés, -mert ugye, ki tudja, holnap lehet, őt is valaki »megfúrja«. Nem ritka az eset — így folytatja Háry — ily vitézi tettet nem is egyet látni, önkritikus ember sok van megyeszerte, ki az őszinte szót mindig elviselte. A diák csak kezét kapta szája elé, mert az igazságot majdnem icilüsszenté. Háryt azonban ez cseppet sem zavarta, tüsszenthet a diák, ő abba nem hagyja. Szaporodnak már a köszönő levelek, őszinteségemre válaszolnak ezek. Az egyik azt írja: »aranyszájú Háry«. Kit bekötött szájjal szeretnének látni — emígy szála közbe a fiftfangos diák, ki már kitüsszentett jó egynéhány hibát. A másik levélben — de jólesett nékem — dicsérik és áldják, az őszinteségem., A fuiiangos diák csak tüsszentett erre, de Háry dühös leit, majdnem orrba verte. Lám — legyint a diák — így szóljak igazat, de Háry már tovább folytatta ezalatt. Kritikát olvastam egyik kultúrházról, meg is jött a válasz mindjárt Nagyatádról. Tárgyilagos ember ott a? igazgató, akinek jólesik mindig az igaz szó. Megköszönte szépen, amit írtak róla, n és e köszönetét senki fel nem rója. Nagy tüsszenthetnék je támadt a diáknak, s így szólt: Háry engem a mese nem áltat. Ahogyan elmondta, bár úgy lenne igaz, de hát az a válasz nem volt nékünk vigasz. Ez már másik eset — legyint erre Háry — no de azért ő is én mellettem állt ki. Mert a hőseimet csupán csak te sérted, a szívükre veszik közbetüsszentésed. De a levélírást, jaj, abba ne hagyják, akik az igaz szót örömmel fogadják. Már mozdult a diák, de nem tüsszentett mégsem, észbekapott, nehogy valakit megsértsen. MI OKOZTA A FÖLDRENGÉST? Az MNDSZ sok hasznos dologra tanítja meg az asszonyokat, és elősegíti fejlődésüket s ez a termelőszövetkezet gazdaság', ■politikai megerősödését szolgálja. Nem szükséges rossz —- mint ahogy azt egyes terma! őstóvetkezefben képzelik —, hanem az asszonyok ne­velése szempontjából szükségszerű az MNDSZ-szervezel létrehozása. A termelőszövetkezeti MNDSZ-szerve- zeitek munkájának gyengeségét iga­zolja az a tény, hogy még mindig nem tudtuk áttörni azt a lebecsü­lést, ami egyes termelőszövetkeze­tekben a nőkkel szemben megnyil­vánul. A marcali járásban a tsz-ek MNDSZ-szervezetei nem nevelik az asszonyokat ama, hogy harcoljanak egyenjogúságuk * érvényesítéséért. Rendkívül kevés nő vesz részt a ter­melőszövetkezetek vezetésében. A szenyéri Uj Élet Termelőszövetke­zetnek 42 nő tagja van. de a vezető­ségben egyetlen egy nő sincs. Hason­ló a helyzet a Béke Termelőszövet­kezetben, s hozzátehetjük, a terme­lőszövetkezetek megy többségében. A pártszervezetek segítésén és tá­mogatásán kívül az MNDSZ-szerve­reteknek sok egyéb teniniiva’ój'uk is van. Elsődleges féladat az asszonyo­kat ama nevelni, hogy saját maguk legyenek következetes harcosai egyenjogúságuk megvalósításának, s harcolniuk kell azok ellen a maradi­ak ellen, akik a, nőktől ezt a jogot eil akarják vitatni, s kihagyják őket a vezetésiből A községi MNDSZ-szervezetek is értek el eredményeket. A falusi szervezetek különösen a,.nagy mun­kák idején dolgoztak lelkesen. Meg­rendezték a nemzetközi nőnapot, aa nemzetközi gyermeknapot, a pedagó­gusnapot és most a Télapó-ünnepsé­geket. A legjobb aktívák vettek részt a békakölcsümjegyzésben . és mindama feladat megoldásában, amelyet pántunk célul tűzött elénk. A marcali szervezet megvitatta a párt Központi Vezetőségének ifjúsá­gi munkáról szóló határozatát és el­határozták, hegy a gazda&szonykönö- keit a DISZ-szieí közösen szervezik. Létrehozták saját erejükből a báb­osepontot, amellyel egyaránt nevelik és' szórakoztat jak a felnőtteket és a gyermekeket. Sok szán, ötlet jellem­zi a marcali falusi alapszervezetek munkáját. A hiba, hogy egy-egy kampányfeladat után visszaesés je­lentkezik. Több asszonyt a falusi MNDSZ-szervezetekbe! A szervezett életét még nem tud­juk megtölteni megfelelő itaintalom- mal, mivel a falusi szervezetek zö­mében kevés asszony tevékenykedik (általában 8—10 asszonyból áll az MNDSZ), s azok bár rendkívül sokat dolgoznak, mégsem tudják a falu egész nőlakosságát mozgósítani egy- egy feladat végrehajtására. Így van ez Mesztegnyőn, Puszta­kovácsiban, még jónéhány szerve­zetben. Munkánk 1 szervezettségét ve­szélyezteti, hogy az alapszervezetiek többségében hónapokon át nem tar­tanak vezetőségi ülést, nem beszé­lik meg a feladatokat, s így mun­kájuk csak a legkiemelkedőbb or­szágos időszaki feladatokra terjed, ki. Nincs állandó, folyamatos munka, nem megfelelő munkánk tartalma sem, s ebből következik, hogy iaz asszonyok nagy többsége nem von­zódik az MNDSZ-be. Vannak nagyon sokain — s ez különösen a régi ve­zetőségi tagokra jellemző —, akik az MNDSZ egyedüli feladatának a bá­lok rendezését tartják. Igaz, szüksé­ges az is, hogy a különböző szóra­kozások megszervezésében segítsen az MNDSZ, legyen ott »háziasszony«, de ez a kisebbik része a dolognak, a fő fe'adiaí :—- amiért pártunk létre­hozta szövetségünket — a nők poli­tikai, kulturális nevelése. Tartalmasabbá kell tenni a szervezeti életet Helyes a marcali járás M.NDSZ- saenvezeteinek az a kezdeményezése, mellyel nagyobb teret enged mun­kájában a pedagógiai propagandá­nak. Böhönyén az dkta/tás ünnepé­lyes beindítását ismeretterjesztő elő­adással! kötötték egybe, amely a csa­ládjogról, a házasságról szólt. Ez igen érdekelte a megjelent 300 hall­gatót. A megyei elnökség és a T'TIT rendezésében most folyik a »Gyér mek játéka« című előadássorozat Ez nagy népszerűségnek örvend, é sorozatosan kérik a szervezetek a ilyen irányú előadások tartását. M ezeket az igényeiket kielégítjük. Hl ■ba, hogy a marcali járás szervezetei tői kevés ilyen igény érkezett hoz zánk. Pedig nem sok munkát igé nyelne, csupán annyit, hogy megkér deznék az asszonyokat, milyen elő adást hallgatnának szívesen. Mind járt tiSirtaímasabbá válna munkánk s erősödne a 'helyi MNDSZ-szerveze tekintélye is. A téli oktatásnak — olvasó- es igazd asszony köröknek — már meg kellett volna kezdődniük, de ezen téren igen. lemaradtak a marcali szervezetiek. Mindössze 5 gazdasz- szeny- és 8 olvasókör működik. Nem mintha e rendezvényeiken nem szí­vesen vennének részt az MNDSZ-en kívülálló asszonyok is, hanem azért mert a köröket nem szervezték meg a megbeszélésen túl még nem jutot­tak szervezeteink. Az olvasó- és gazdasszenykörök célja, hogy a já­rásban legalább hárem-négyezer asz- szenyt tanítsanak olyan hasznos dolgokra, amelyekét háztartásukban haszraosíthatnalk, ezenkívül a felol­vas ásoken keresztül ismertessük a legfontosabb napi politikai esemé­nyeket, szépirodalmi szemelvények segítségével szélesítsük asszonyaink látókörét, szerettessük meg velük a szépirodalmait. Oktatási formáink rendkívül alkalmasak arra, hogy sokrétűvé, színessé tegyük nevelő- munkánkat. Szervezeteink lépjenek fel e .téren nagyobb igénnyel mind saját maguk, mind a járási, mind a megyei elnökséggel szemben. A marcali járás MNDSZ-szerve- zeteinek munkája fejlődő irányt mutat. De ez még nem elégséges. A hibáik kijavításának módja a járási és . a megyei elnökség segítő és irá­nyító munkájának további javítása. A »futó« ellenőrzések, látogatások helyett á.t kell térni a. gyakorlati se­gítségadásra, mert nem elég csak megállapítani a hibákat, hanem cse­lekedni is kell. Kollár Rozália, az MNDSZ megyei elnöke. A földrengés és kísérőjelenségei­nek okát a Föld belsejében kivi ke­resni. Hazánk, a szomszédos kisebb országok nagy részével együtt az Al­pok—Kárpátok hatalmas hegységei­nek környezetében fekszik. E föld­tanilag fiatalon, a Föld történetének másodkora végén és harmad-, sőt ne­gyedidőszakában keletkezett hegysé­gekben, valamint a szomszédságuk­ban levő dombvidéki, s síksági terü­letek alatt a Föld mélyében még máig sem, szűnt meg a hegységképző, más szóval tektonikus erők hatása. Ezek az erők feszültséget idéztek elő az alattunk levő földkéregben. A mélyben fellépő feszültség túllépte azt a határt, amelyet a kissé rugal- •mas kéregrészek még elbírnak. A fe­szültséget szenvedett kéregrész ug­rásszerűen megváltoztatta alakját, vagy összetöredezett és elmozdult a mélyben. Az elmozdulás miatt nagy mennyiségű rugalmas energiameny-- nyiség vált szabaddá, amely földren­géshullámok formájában jelentke­zett é« rázta meg fővárosunkat, s a távolabbi környéket. Az említett mozgások hullámmoz­gás alakjában nemcsak az összenyo­mást vagy deformálódási szenvedett kéregrészben jelentkeznek, hanem átveszi azokat a környezet is. Ilyen módon a földrengéshullámok a szom­szédos földkéregrészben is tovater­jednek, sőt, elérik és megrázzák a földfelszínt is. Legerősebben érez­hető a rázás közvetlenül a földrengés kiindulási helye, vagyis a fészek fö­lötti földfelszíni ponton, ez az epi­centrum. A rengésfészek a hipo­centrum. A fészek mélysége a két centrum közötti távolság kilométe­rekben. Az úgynevezett sekély ren­gések 0—70 kilométerre a felszín alatt keletkeznek, a közepes mély­ségű rengések 70—300. a mélyfészkű rengések pedig 300—720 kilométer mélységben pattanhatnak ki. Hogy a csütörtöki magyarországi öldrengés milyen mélységben kelet­kezett és milyen részletes tulajdon­ságai voltak, azt természetesen még nem állapíthatta meg a tudomány. Az Országos Földtani Főigazgató­ság munkatársai a budapesti, a kecs­keméti, a szegedi és a kalocsai meg­figyelő állomások észlelései, vala­mint a lakosság tapasztalatai alap­ján teljes képet adnak a földrengés­ről. Adataikat egyeztetik a külföldi megfigyelő-állomások észrevételeivel s ezek alapján állapítják meg a földrengés eredetét is. Azt azonban már tudjuk, hogy ez a rengés a ma használatos Mercalli—Sieberg-féle földrengéserősségi fokozatok soréban valószínűleg a VI. fokozatba, az erős rengések sorába tartozik. A VI, fo­kozat. jellemző sajátosságai közé tartozik az, hogy a földrengésre jellemző gyorsulásérték itt 5—10 centiméter másodpercenként. Magyarországon a VI. és ennél erő­sebb fokozatú földrengések már rit­kák, több évtized is eltelhet két egy­másutáni erősebb földrengés között. A gyengébb, de műszerek nélkül még érezhető rezgések úgyszólván éven­ként ismétlődnek, úgyhogy 1400 óta nálunk több száz földrengést tarta­nak nyilván. Pusztító jellegű volt nálunk 1763-ban a komáromi (9-es erősségű, komoly, épületkárral), 1810- ben a móri (9-es erősséggel), 1868-ban a jászberényi (8-as erősségű), 1908- ban és 1911-ben a kecskeméti (9-es erősségű). 1925-ben az egri (9-es erősségű). Világviszonylatban körülbelül min­den órára jut egy-egy földrengés. Erős rezgések 10—17 naponként, vi­lágrengések átlag 18 naoanikéint je­lentkeznek. A leggyakrabban és leg­erősebben a Csendes-óceán partjain, a földréteg peremén húzódó fiatal lánchegységek területein észlelhetők földrengések. Láng Sándor egyetemi docens, a földrajztudományok kandidátusa — Csiky Gergely: Buborékok cí­mű hánomfelvoinósos vígjátékát jn- nuáir 20-ám este 7 óraikor mutatja be a színház, a jegyek árusítását a Buborékok előadásaira ma kezdi meg a színházi jegyiroda. A János vitéz továbbra is műsoron marad, s minden héttem számrekeriil. • — »Szőlő- és gyümölcstermelés« címmel Zathunecki Béla főagnomó- mus tart előadásit január 19-án a barcsi Móricz Zslgmomd járási fcul- túrházbain. Az ismeretterjesztő elő­adásit a TTIT barcsi, járási szerveze­te rendezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom