Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

I L A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i Néplap Hosszúnak igéi k ez! k a francia kormányválság Új tagsági könyvvel a szívetek fölött... Évforduló — ünnepeltek nélkül TJA S O M O GY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XUi. évfolyam, 9. szám. ■ >• i U.lik Szerda, 1956, január 11. A vezctőségválaszfások tanulságul — feladatok írta: Hevesi János, a Megyei Párt-VB titkára Somogy megyében a Központi Ve­zetőség határozata értelmében, ja­nuár 2-ával megkezdődtek a veze­tőségválasztó taggyűlések Az első tapasztalatok arra engednek követ­keztetni, hogy pártbizottságaink és alapszervezeteink gondosan felké­szültek a taggyűlésekre, eddig mind­össze öt taggyűlést kellett elhalasz­tani B gyenge politikai és szerveze­ti előkészítés miatt. A póribból.'sági tagok, munkatár­sak é? aktívák csaknem egybehang­zó véleménye alapján megátlap't- ható. hogy az új pártvezetőségekbe becsületes, a párt- és a termelőmun­kában kitűnt e'vtársakat választót? ták be. Baj van azonban a nők be­vonásával. Az elmúlt héten megtar­tott taggyűlések statisztikájából ki­tűnik, begy a megválasztott vezető­ségi tagoknak csupán 11 százaléka, nő. Ez rendkívül kevés. Bár több­ször fe'hívtuk járási pártbizottsár gairk figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak a 11 ölt bevonására a- úi vezetőségekbe, mégsem szorgalmaz­ták ezt eléggé az alapszervezeteknél Gadácson pl az alapszervezetrev van három igen éríe’mes, lelkes női tagin, egyet sem javasoltak a párt- vezetőségbe. A járási pártbizottság instruktora a taggyűlés előtti napok ban megfeledkezett arról, hogy r párttagság figyelmét erre is felhív­ja. Keresznyén — ahol a pártszerve zet tagságának mafdnem fele elv­társnő — szintén csak azután vettek fel p, jelölőlistára nőt, miu'ám az egyik elvtársnő felszól a1 áá ban kifo­gásolta, hogy miért nem jelölnek kö­zülük is az új vezetőségbe Fzek a tapasz'a’at-ck arra figyelmeztetnek bennünket, hagy nagyobb gondot fordítsunk a nők bevonására az új párt vezetőségek be. Ami a vezetőségválasztó taggyűlé­sek tartalmi részét illeti, pozitív jelenség, hogy többségükben érvé­nyesül a pártdemolsrácia, kü’önö- sen a bírálat és önbírálat. A párt­tagok bátran, harcosan minden gát- iá? nélkii’ elmondják azokat a hiá­nyosságokat, amelyek a pártszerve­zet munkájában vagy egyes vezető­ségi tagok magatartásában megmu­tatkoztak. Sok bírá’at hangzott el a járási pártbizottságok vezető és irá­nyító (munkájáról is. Több alapszer­vezetben névs'erint bírálták a járá­si pártbizottság egy-evy vezetőjét, vagy instruktorát A bírá'at mellett a vezetőség beszámolója és r>. taosag nem fukarkodik az önbírálattal sem. Számos helyen elmondták, hogy az alapszervezetben meglévő hibákért a tagság Is felelős a gyékényesi párt- szervezet taggyűlésén Kiss János elvtárs pl arról beszélt, hogy a veze­tőségi ülések, taggyűlések (elmara­dásáért nemcsak a vezetőség a hi­bás, hanem a párttagság is, mert nem követelte meg a tagság által megválasztott pártveze*őségtől, hogy rendszeresen beszámoljon munkájá­ról. A taggyű*ések fontosságának meg­felelően foglalkoztak a be’y gazda­sági feladatokkal is. Különösen jel­lemző ez az üzemi és a tsz-párt- szervezetek taggyűléseire. Itt már si­került a kommunisták figye’mét — a helyi sajátosságokat figyelembe- véve — a legfontosabb tennivalókra irányítani A fejekben megtartott taggyűlések & párt belső életének megiavítása mellett nagy figyelmet szenteltek a tsz-ek megszilárdításá­nak politikai feladataira, A ráksi U.j Élet TSZ taggyűlése pl. határoza­tot hozott a kommunisták feladatai­ról az őszi vetések ápolásában és az állattenyésztés fejlesztésében. Nem lehet ugyanezt elmondani a községi, a falusi pártszervezetek ve- zetőségválasztó taggyűléseiről, ahol — egy-két helytől eltekintve — sem a beszámoló, sem az azt követő vita nem foglalkozott a kommunisták fel­adatával a meglévő tsz-ek megszilár­dításában és számszerű fejlesztésé­ben. Kgvés szó esik ezekben 'a párt- szervezetekben arról, hogy a jövő­ben a helyi erőknek és elsősorban a kommunistáknak, tsz-tagoknak kell felvilágosító munkát végezniük a tsz-mozgalom fejlődése érdekében A falusi pártszervezetek taggyű­léseire jellemző: a beszámolón ke­resztül igyekeztek megmutatni, hogy a pártszervezet jó vagy gyen­ge politikai munkája hogyan haH tott ki a, község gazdasági és politi­kai életére. Mint hibát kell azonban megemlíteni, hogy ezeken a taggyű­léseken keveset beszéltek a tavaszi mezőgazdasági munkákra való fel­készülésről, különösen a lábon álló kukoricaszár levágásáról, Alig, vagy egyáltalán nem esett szó a fa­lusi osztályharcról, elsősorban a kulákok elleni harcról. Igen harcosak voltak az ipari üzemekben megtartott taggyűlések, a megjelenés is a legjobbnak itt mondható. A pártcscportbizalmiak jól készítették fel a tagságot. Mind a beszámolóban, mind a hozzászólá­sokban sok szó esett a KV novem­ber 12- i határozatáról, a termelé­kenység növeléséről, az önköltség csökkentéséről, a technikai színvonal emeléséről. A bőszénfai téglagyár taggyűlésén pl komoly bírálatot ka­pott a válla-at vezetősége, mert a pártszervezet javaslatát a fentiek érdekében nem hallgatta meg Emeli a taggyűlések tartalmi színvonalát é? növeli a párttagok felelősségét az is, hogy mélyrehatóan fogla’koznak a párt belső életének megjavításával, ezen belül a párt tekintélyének nö­velésével, a párt és tömegek közötti kapcsolat megszilárdításával. a tag- és tagié1 ö’tfelvé‘ellel, a tagdíjak át­lagának eme’ésével, a népnevelő- és a, propaga0(Iamitn k áv a 1. Az eddigi eredmények tehát biz­tatóak, de az nem adhat okot az el­bizakodottságra. Nem szabad e’fe- ’ednünk. hogy a vezetőségválasztó taggyűlések többsége még előttünk van. Az első tapasztalatoknál fel­színre került fogyatékosságok min­denesetre megmutatják, melyek a további tennivalók Mindenekelőtt pártbizottságainknak — az első tag­gyűlések tanulságaival gazdagodva — úgy kell irányítaniuk a munkát, segíteniük az ' alapszervezeteket, hogy a következő taggyűlések még jobbak, még aktívabbak legyenek Hívják fel a párttagság figyelmét az»kr=>, a becsületes,' jó munkál vég­ző elvtársnőkre is, akik érdemesek arra, hogy az ú>' vezetőségben végez­zenek pártmunkát Rendkívül fontos, hogy tovább tu­datosítsuk a párttagság és a párton- kívüliek körében >‘s a vezetőségvá- lasztá,s politikai jelentőségét. - mert ez felébreszti a párttagok felelőssé­gét e fontos pártesemény iránt. De több gondot kel! fordítani arra is hogy a fa'usi taggyűléseken aláno­sán e’rmezzék a kommunisták fel­adatait a tsz-ek fejlesztésében, az 1956-os adófizetési, hegyűité-i ter­vek *e' iesítésében Többet kell hogy foglalkozzanak a beszámolók a köz­ség belső életével, a közellátás kér­désével, a községfejlesztési tervek végrehajtásával, A helyi feladatokkal összekapcsol­va többet kell foglalkozni a tömeg­szervezetek munkájával is, és sok­kal többet a pártcsoporíok, az MT>P- csoportok, a népnevelők feladataival A vezetőségválasztás igen alkalmas arra, hogy új párt csoportokat hoz­zunk létre, a régiek munkáját fel­lendítsük, a népnevelőhálózatot fe1- frissítsük ' Helyes, ha a taggyűlése­ken ilyenértelmű pártmegbízatáso­kat adnak egy-egy elyiársnak. Járási páríb;zottságainknak pedig a még visszalévő vezetőségválasztó Taggyűlések segítése, ellenőrzése mellett most már gondot kelt fordí­taniuk az újonnan megválasztott pártvezetőségekre. Biztosítaniuk kell azt a segítséget, melyet azok az első lépéseknél joggal elvárnak, nrgy máris hozzáláthassanak a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtá­sához. A csurgói járásban fejlődik a tsz-mozgalom A csurgói járás párt- és tanácsszervei — a múlt év tavaszához hasonlóan — ismét sikerrel fejlesztik a tsz-mozgalmat. Különösen el­ismerésre méltó munkát végeznek a járás gépállomási dolgozói, akik a gépi munka előnyeinek magyar ázásával, a közös gazdálkodás számszerű eredményeinek ismertetésével agitálnak. Helyes a kommu­nisták módszere, hogy ismertetik a tsz-ek zárszámadásainak eredmé­nyeit, a tsz mintaalapszabályát, választ adnak a dolgozó parasztok minden kérdésére. Inkén és Somogybükkösdön működik most tsz-előkészítő bizott­ság, s több mint 70 család írta alá a belépési nyilatkozatot. További jó munkát, újabb győzelmet kívánunk a csurgói járás párt-' és tanácsfunkcionáriusainak, vigyék sikerre járásukban a tsz- mozgalmat. Somogybükkösdön már 45 család aláírta a belépési nyilatkozatot Somogytoükkösd népének, egyré- sze már évek óta a Szabad Föld Termelőszövetkezetben gazdálko­dj- dik. Az évek során sok nehézséget kellett leküzdeniük, s ma elmond- vj hatjuk, hogy a szövetkezet tagjai je végleg legyűrték a bajokat, egye­lj .nesbe hozták a szövetkezetüket, jít Jobban élnek, mint az egyéniek, x A múlt évi zárszámadáskor közös K akarattal tisztázták a régi adóssá- ift got, s az idén teher nélkül, ill „tiszta lairoai“ HeztítéH az ívet. Egyszóval az idei jó gazdálkodás­it sál megvethetik az alapját, hogy esztendő végére bőségesen ossza­nak terményt és pénzt a tagok ) munkaegységeire. Az egyénileg 4Í gazdálkodó dolgozó parasztok sze- y mében méltán elismerést nyert te­át hát a szövetkezeti gazdálkodás, a VJ tagság közös erőfesz’lése, s egyre Y többen követik a jé. példát. K Szaporodnakjmáf a belépési nyi­jrt látkozatöfc: Az'W.v'th -kiváló, példa-- ÍJ.' .mutató középparasztok szívében is K tért hódít a szövetkezeti gazdáiké­it dás, mint a 14 holdas Keller Fó­ti renc, a 15 holdas Biacs József és JjJ a 10 holdas Horváth József, akik i j már tagjai a nemrégen alakult •jj előkészítő 'bizottságnak. A falu ;)■ dolgozó parasztjai szívesen köve­it tik a jó gazdák példáját, hiszen azt akarják, hogy közös erővel, össze­fogással, a technika, a gépek fel­használásával gazdagabban terem­jenek a somogybükkösdi földek, hogy az egyénieknél jobban, boldo- igabban éljenek a szövetkezeti pa­rasztok. A tsz-előkészítő bizottság mim­ikájában ma már 45 dolgos család vesz részt, aikik 250 kh. földdel ren­delkeznek. A bizottság tagjai Kiss Ferenc elvtárssal, a községi ta­nács elnökével az élen fáradhatat­lanul járják az egyéni gazdák por­táját, szervezik a szövetkezeti mozgalmat. A népnevelőmunka során magukkal viszik a termelő- szövetkezetek m in t a alaps zabái yá t. Sok belépő dolgozó paraszt kéte­lyeire adnak választ, megmagya­rázzák a közös gazdálkodás elő­nyét. A jövedelemelosztás különö­sen érdekli a belépni szándékozó dolgozó parasztokat. Houv minél többen tegyenek a tsz-alaku'ó közgyűlésen... A somogybükkösdi dolgozó pa­rasztok — akik még nem írták alá ' a belépési nyilatkozatot -— köves­sék bátran az új útra lépő élenjáró gazdák példáját, hogy szombaton minél többen legyenek az új ter­melőszövetkezeti alakuló közgyűlé­sein. Sok sikert és jó munkát kívá­nunk a somogybüki:ósdieknek és azt üzenjük: lelkes, áldozatkész munkájukkal hozzanak létre erős, egészséges termelőszövetkezetet. László Lajost is várják a közösbe lakén Tegnapi lapunkban arról ír­tunk. hogy linkén 28 családdal tsz­előkészítő bizottság alakult.' Áz elő­készítő bizottság tagjai/ másnap már felkeresték azokat a gazdákat, akikre számítanak és okos szóval hívták őket magiuk közé. Rigó Jó­zsef 8 holdas, Papp Ferenc 8 hol­das, Hiti Jánosné, Hippán József, Harangozó István és Istvánná dol­gozó parasztok is csatlakoztak a 28 családhoz, aláírták a belépési nyilatkozatot. Végh János DISZ- ííatST *is az új útra lépőik között van. Úgy érezte, hogy neki, DISZ- fiatainak elsősorban példát kell mutatnia a belépésben. Most azon fáradozik, hogy szüleit és rokonait is meggyőzze a belépésre. Az előkészítő bizottság tagjai el­mondják: szívesen látnák maguk között László Lajos középparasz­tot, akinek belépésére a falu gaz­dái közül sokan várnak. László elvtárs járási tanácstag, a Hazafias Népfront-bizottság helyi elnöke. László elvtárs köztiszteletben álló ember, becsülik, szeretik gazdatár­sai, azért bízták rá a tanácsválasz- . fáskor a község ügyes-bajos dől- • gainak intézését is, azért válasz- j tották meg járási tanácstagnál:, ■ községi vb-elnökhelyettesnek. László elvtárs eddig mindig be- i esülettél helytállt, méltón képei- ■ seite a falu dolgozóinak érdekét. , Most, amikor a régi élettel való l szakításról van szó, most is rate- j kintenek a falu dolgozó parasztjai. , Várják tőle, hogy példamutató le- 1 gyem a belépésben, hogy vezesse a felemelkedés útján is dolgozó pa­raszt társait. Legközelebb már ar­ról szeretnénk beszámolni a So­mogyi Néplapban, hogy László elv­társ is aláírta a belépési nyilaik o- .zatot. Szerkesztőségünk postájából Meddig akarnak még szégyenkezni a nagyatádi járá a lábonálló kukoricaszár mialt? Köszönet Goto állatorvosnak . Termelőszövetkezetünk tagjainak és a falu egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjainak kérésére írtam ezt a levelet. A lapon keresztül is szeretnék megköszönni Gorő Sándor körzeti állatorvosnak, hogy oly fá- Tadhatatlanul, lelkiismeretesen vég­zi munkáját. A »mi« állatorvosunk kora reggeltől késő estig úton van, járja a körzetéhez tartozó községe­ket, termelőszövetkezeteket, segít, ahol baj van. A mi tsz-ünkbe is min­den héten ellátogat. Megnézi, meg­vizsgálja az állatokat; az állatgondo­zókat ellátja tanáccsal, hogyan ke­zeljék, etessék a beteg állatokat, ho­gyan előzhetik, meg az egyes beteg­ségeket. Az ő jó munkájának kö­szönhetjük, hogy termelőszövetkeze­tünk állatállománya szép és egész­séges. 131 kismalacból a múlt évben pl. mindössze kettő hullott el, a többit felneveltük. A szarvasmarhák­kal pedig nem volt eddig még sem­mi baj. Gorő elvtárs körzetében na­gyön ritka az állalelhullás. Mindig szem előtt tartja az állattenyésztés fejlesztéséről hozott minisztertanácsi határozatot. Termelőszövetkezetünk valameny- nyi tagja és az egyéni gazdák sze­retik. becsülik' Gorő elvtársai és kö­szönik fáradhatatlan, lelkiismeretes munkáját. Domes János levelező, a somodon Alkotmány TSZ tagja. A nagyatádi járásban igen tekin­télyes területen még mindig betaka- rítatlan a kukcricaszár. A somogy- szobi határban pl. nemcsak az »eldu­gott« határrészeken, hanem az or­szágút mentén is jócskán van még lábonálló kukorica- és napraforgó- szár. Úgy látszik, a tanácselnök, Kiss Ferenc elvtárs elfelejtette, hogy már nem 1955-öt írunk, hogy ideje volna most már felszólítaná minden késlekedő gazdát. A Nagyatádi Járási Tanács vonja felelősségre a munkájukat hanyagul ellátó tanácsi vezetőket. Nem enged­hető meg, hogy egyes tanácsi veze­tők semmibe vegyék a felsőbb szer-* vek rendeletéit, figyelmeztetéseit. A járási tanács fordítson nagyobb gon­dot intézkedéseinek végrehajtására. Akik már 1956-ra is rendezték húsbeadásukat A kaposfői gazdák rendszeresen teljesítik államunk iránti kötelezett­ségüket. Az új év első hetén 2300 liter tejjel, 450 kg baromfival, 30 kg tojással és 17 mázsa sertéssel kezd­ték meg idei beadásuk rendezését. A begyűjtési előadó: Bőgős Ferenc és helyettese: Léber János elvtárs a tanács tagjainak bevonásával rend­szeresen beszélget a gazdákkal, kö­zcsen állapítják meg a hízottsértés­éi egyéb beadás. ütemezését. A jó együttműködésnek köszönhető, hogy több gazda, köztük Kovács József és Reidom András már egész évi hús­beadását rendezte. FELLENDÜLT A KULTURÁLIS ÉLET MAGYAREGRESEN Magyaregres fiataljai, öregjei egy­aránt szeretik a könyvet, a mozit, a kultúrelöadásokat. Ilyenkőr télen több idejük van a szórakozásra. A sok fia-' tál tétlenül üldögélt eddig otthon, pe­dig örömmel tanultak, szórakoztak vol­na a knltúrotthonban.' Csakhogy nem volt kultúrotthon, nem volt, aki össze­fogta volna a fiatalokat. A falu peda­gógusai nemigen törődtek a fiatalok­kal. Az egyik idősebb parasztember megszánta a fiatalokat. Javaslatára megkezdték a kultúrterem építését, s esténként hol az egyik háznál, hol a másik háznál jöttek össze a fiúk, lá­nyok és 1 színdarabot tanultak. Musza István érdeme, hogy fellendült a kul­turális élet a faluban. Karácsonykor már színdarabot játszottak a fiatalok. Az előadáson részt vett a falu apraja, nagyja. Igen örvendetes, hogy a falu tsz- és egyéni dolgözö paraszt fiataljai közösen vesznek résfct a kultúrmunká- ban. A fiatalok tele lelkesedéssel, ak'a- rattal dolgoznak, a kultúrotthon építé­séhez azonban segítségre is van szük­ségük. A fiatalok kérik a pártszerve­zetet és a községi tanácsot, hogy tá­mogassák őket. Kérik a község két pedagógusát is. hogy kapcsolódjanak bele a munkába, segítsék a fiatalokat, hogy valóban élénk, mozgalmas kultúr­áiét bontakozhasson ki Magyaregreserr: Kaponya Ferenc levelező.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom