Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-28 / 24. szám

Szambát, 1956. január 28. SOMOGYI NÉPLAP 3 DISZ-FIATALOKAT AZ ÚTTÖRŐ-CSAPATOKBA PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * A DISZ Központi Vezetőség .XII. üléséneik -ha- tározata, majd a DISZ II. kongresszusa az. út­törő-munka egyik fő feladataként jelölte meg az úttörők DISZ-tagságra való felkészítését. Az úttörők DISZ-tagságra való előkészítésének igen fontos eszköze, hogy mindéin úttörőcsapat szaros kapcsolatát teremtsen a .'helyi DISZ -szervezettel — min­den úttörőcsapatban dolgozzanak fiatal diszisták. A DlSZ-fiatalok úttörőcsapatban, végzett munkája elő­segíti, hogy a pajtások megismerjék ifjúsági szövet­ségünk tevékenységét, feladatait, a helyi DlSZ-szerve- zet munkáját, életét. Ugyanakkor megkönnyíti a neve­lők munkáját is. A DlSZ-fiatal ck a pedagógusok "se­gítségével önállóan is irányíthatják a pajtások játé­kait, összejöveteleit, kirándulásait. A DISZ Központi Vezetőség, illetve a Megyei DISZ Végrehaj tó-bizctt-s-ág határozata alapján a megye úttörőcsapataiba május 1-ig lehetőleg minden osztály- hoz, illetve rajhoz egy fiatal ifi-vezetőt kell biztosítani. A határozat végrehajtása terén értünk el kezdeti eredményeket.' Kaposvárott pl. a csapatok többségében már dolgoznak DlSZ-fiatalok. A jövő hónapban meg­kezdik az ifi-vezetők képzését is. Kéthetenként össze­jönnek a fiatalok és elmondják tapasztalataikat, meg­beszélik módszereiket, a következő feladatokat. A csurgói I. sz. iskolában Hevesi elvtársinő, csa­patvezető szívesen fogadta a diszisták segítségét. Tóth Gizella DlSZ-fiatal két évvel ezelőtt még mint csapat­tanácselnök dolgozott a csapatban. Most, a VI. leány- osztállyal foglalkozik. A pajtások minden összejövete­lén részt vesz, együtt tbeszéli meg a pajtásokkal az út-1 törők jogait, kötelességeit. Kirándulásokat, mesejáték- délutánokat rendeznek közösen. Tóth Gizella részt vesz a pajtások egy-egy nagyabb munkájában is. El­határozták például, hogy a VI. osztály gyűjti az isko­lában a legtöbb fémet. Az elhatározás után közösen hajtották végre a feladatot. Jelenleg az I. számú is­kola legjobb fémgyűjtője a VI. osztály. Gál László DlSZ-fiatal megbeszéli a fiúkkal a Szabad Ifjúság egyes cikkeit A tahi DISZ-fdatalctk különösen az úttörő-próbázá- sok előkészítésében, végrehajtásában segítenek sokat. A leányok főzni, kézimunkázni tanítják a pajtásokat. A jó módszerek, eredmények azonban még nem álta­lánosak. A Megyei DISZ Bizottság határozatának vég­rehajtását nagyon megnehezíti, hogy a pedagógusok, nevelők nagy része fenntartással fogadja a fiatalokat. Sokan .arra hivatkoznak, hegy a faluban nincs olyan fiatal, aki alkalmas volna az úttörők közötti munkára. Vagy ha el is fogadják őket, nem foglalkoznak velük megfelelően, ezért sokaiénak elmegy a kedve a mun­kától. Minden faluban van olyan fiatal, aki szívesen végzi DlSZ-munkáját az úttörőcsapatban, különösen azok, akik nemrég még maguk is úttörők voltak. IIegy a DISZ KV határozatát megyénkben is maradéktalanul végrehajtsuk, Igen fontos, hogy a pedagógus elvtársaik megértsék: az úttörők DISZ-tagságra való e’ckészitésének .egyik nagyon fon­tos része a DISZ ifi-vezetőkkel végzett közös munka. Szalai Irén m. isk. titkár ’Tanulság tsz-eink számára A kasfély-osdombói Búzakalász TSZ a barcsi járás egyik leg­jobb adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezete. A falut köves-út szeli át, közvetlen a község tövében van a vasútállomás, a termelőszövet­kezetek terményeit rövid idő alatt elszállíthatják. A község az első öt­éves terv harmadik évében villanyt és vezetékes rádiót kapott. A köz­ségi szeszgyár évente két-három hónapon á|t_elilátja a termelőszövet­kezeteket szeszmoslékkal. A község sík, alacsony fekvése alkalmas bár­mely teirményféileség megtermelésé­re; főleg a vöröshere, lucerna sze­reti az itteni földeket. Ez biztosít­ja az állattenyésztés fejlesztését, a tsz-ek jövedelme biztos alapjának megteremtését. A ÍBúzakalász TSZ ,1952. telén ala­kult 250 kát. hold földön. 1954. ta­vaszán új vezetőséget választottak a tsz-ben. Az új vezetők azonban egyéni érdeküket előtérbe helyezve, a közös vagyon rovására, a tagság többségének megkárosításán dolgoz­tak'. A tsz vezetősége Nagy Mihály elnökkel az élen semmibe vette a tagság véleményét, javasla­tait. A tagok bírálatát az elnök visszautasította, egyedül az ő aka­rata érvényesült mindenben. A já­rási párt-vb és a járási tanács me­zőgazdasági osztálya többször figyel­meztette az elnököt, hogy rosszul gazdálkodnak, rosszul vezetik a szö­vetkezetét. Nagy Mihály azonban nem fogadta meg a jótanácsokat, azt mondogatta:, tisztában van ő a gazdálkodással és a tsz vezetésével, nem kell őt tanítani. Hogy önfejű­ségével milyen nagy kárt akozott a szövetkezetnek, az csak most derült ki. Igen sokan a tagok közül szerve­zetlenül, tervszerűtlen-ül dolgoztak. A nyáron több mint 500 mázsa szé­na ment tönkre. Az ősszel nagy­mennyiségű burgonya fagyott rneg kint a földön azért, ment a tagok ►-igen ráértek-« a 'behordással. Tere mészetesen ezt a szövetkezet minden tagjának a zsebe is megérezte. Tűrhetetlen állapotok uralkodtak a szövetkezetben. A járási párt-vb és a mezőgazdasági osztály újból fe­lülvizsgálta a tsz helyzetét. A tag­ság előtt feltárt:ák a vezetőség, fő­leg az elnök hibáit, és javasolták új vezetőség megválasztását. A köz­gyűlésen a tagság keményen meg­bírálta a vezetőséget és követelte leváltását. Uj vezetőséget választot­tak. Vajda Sándor elvtárs lett az elnök. Az a Vajda Sándor, aki minidig szí­vén viselte a szövetkezet gondjait, s akinek oroszlánrésze volt abban, hegy 1953. őszén nem oszlott fel a tsz. Nagy feladatok állnak az új veze­tőség előtt. A munkafegyelem meg­szilárdítása, a munkaszervezetek ki­alakítása. a termelési terv átdolgozá­sa, az állattenyésztés megjavítása, a háztáji területek rendezése mind, mind nagyon fontos feladat. De a tagság minden erővel támogatja az új vezetőség, munkáját. A leírtakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy jó ered­ményt, magas jövedelmet csak olyan tsiz-iben lehet elérni, ahol a vezető­ség szilárd és megingathatatlan, ahol mindenkor meghallgatják a párt javaslatait, végrehajtják a kor­mány intézkedéseit. Az új vezetőség a tagságra támaszkodva végezze munkáját. Jeki Imre, tsz-szervező, levelező. Ill!llllllllllllllllllll!llllll!!ill!lllllllllllllllllllllll!ll||||||||||||||!ll!ll!il!lllllilll, Tere-fere a meszesgödör körül.., Nagy homokbucka, meszesgödör, meszesláda, cserép meg állványfa tarkítja a Zrínyi u. 4-es számú ház udvarát. A homokban az udvar gye­rekei kitűnő játszótérre leltek. — Jaj, csak ne is jönnének azok a kőműves bácsik — sóhajtották es­ténkén:, amikor már lefekvésre járt az idő. De azok egy szép reggelen megjöt­tek. — Erős, megtermett emberek — mondogatták a ház lakói — pór nap ■alatt végeznek itt mindennel. A »mesterek« először nézegették a terepet. Ide is, oda is mutogattak... összejártak a padlástól a pincéig minden zugot... Ezzel az első nap el is ment. „ No, nem szabad rossz néven venni tőlük, hiszen ezt is meg kell csi­nálni, meg aztán hát minden kezdet nehéz. Majd holnap! Ez is eljött, már reggel 8 óra van. Az emberek pont nyolckor megjelen­nek a munkahelyen . .. Cigarettára gyújt az egyik ... követi a másik ... o. többi meg — ne sértsük meg őket — szépen körbeálltak és ... megtár­gyalták a tegnapi meg a ma reggeli eseményeket. Lassan elmúlt negyed kilenc. Már úgy látszott, hogy kifogytak az ér­dekes témából és hozzákezdenek a munkához. Egy kövér, piros svájci- sapkás bácsika már le is hajolt a kannához... A többiek? ... Nem ■ zavartatták magukat. A sors mindig gondoskodik valami érdekességről. Egy zöld lode­nes férfi jön feléjük. Kitágítják a kört, hogy az is beférjen. A piros­sapkás bácsika is megunta az egye­düllétet. No meg a jóízű kacagás is csiklandozta a fülét... Otthagyta a kannát a homokban és .. . neki is szorítottak helyet. Az óra mutatója már jól túlhaladt a kilencen. A zöldlódenes férfi is to­vatűnt. Ám "Szorgoskodóinknak« még mindig nem jött meg a kedvük, hogy nyelvük helyett kezüknek is hasznát vegyék. Azért akadt köztük egy serényke­dő. A pirossapkás ismét a meszesgö­dör felé tartott ... De az a folt a gu­micsizmáján! Hát nem a beszélgetők szemébe ötlött!! Megvolt az újabb té­ma. lehet szidni a Lábbeli Készítő Vállalatot... 10 óra ... A beszélgetők véglegesen kifogy­tak a szuszból. Kettő-három már babrál is valamivel. A többiek pe­dig őket nézik. Egyik-másik kritizált, a többiek meg ránevettek. A gyere­kek örültek, hogy tovább játszhat­nak a homokban. A lakók meg to­vább bosszankodtak... Vajon kinek van kára a tréeselés- r,öl? Hiszen a mait erős kanál mes­terei. teljesítményük után kapják a bért. — at — Sertésből teljesítik vágómarhabeadásuk 80 százalékát az öreglaki gazdák Öreglak dolgozó parasztjai egy­másután keresik fel a tanácsot, hogy a begyűjtési előadóval megtárgyal­ják az idei tervi elbontást. Eddig majdnem száz gazdával beszélték meg a ‘kötelezettségteljesítés idejét, mennyiségét. Ez alkalommal a gaz­dák túlnyomó része önként kéri, hegy vágómarhabeadási kötelezett­ségét sertésből rendezhesse. Ambrus József 10 holdas egyéni gazda, akinek vágómarhából 48 ki­lót kellene beadnia, sertésbőr telje- 's-íti, és a 48 kg helyett csak 24-et kell beadnia. így számolt Kauer György 8 holdas gazda is, amikor semakerült a tervtárgyaláson. 38 kg vágómarha-beadását sertésből rendezi és csak 19 kilót kell a begyűjtchely- -re vinnie. A többiek is hasonlóan tesznek majd. öreglakon a 132 mázsa vágó­marha 80 százalékát sertésből adják be a gazdák, s így ötven mázsával több 'hús marad háztartásukban,, ami a falu gazdáinak — 20 forintos kg-enkénti áron számítva — 100 ezer forint jövedelmet jelent. Február 12 — 19-e között megrendezik a „TBC elleni küzdelem heí“-et A tuberkulózis leküzdésében a felsza­badulás óta jelentős eredményeket értünk el. A TRC-s halálozás 1938. óta egynegyedére- csökkent. Jeten,-1' leg a TBC-gondozó intézetek 3800 TBC-s beteget tartanak nyilván, akiknek 40 százaléka fertőző, vaigy arra gyanús. Ezenkívül magas még azoknak a betegeknek száma, akik betegségükről még nem tudnak. A gyógyítás eddigi eredményei mel­lett igen nagy feladat elé állít ben­nünket az, hogy az újanniam meg- betagedettek száma álig csökken, A fertőzés, illetve a me-gbelegedés veszélye tehát írem kisebb. Ezértt a TBC elleni küzdelmet jelentős mér­tékben fokoznunk kell. A tuberkulózisnak, mint népbe­tegségnek a leküzdése túlnő az egészségügyi hálózat keretein. A tuberkulózis eCteni küzdelem ered­ményeinek továbbfejlesztéséhez és hathatós fokozásához ,a lakosság szé­les -rétegének felvilágosítása és -ak­tív közreműködése szükséges. Ezért a tuberkulózis ellen; küzdelemmel 'kapcsolatos fel világosító munkát széles társadalmi alapokra kell he­lyezni. Eminek biztosítására az Egészségügyi Minisztérium, a társa­dalmi szervek, a sajtó, a rádió be­vonásával a jövőben minden évben »TBC elleni küzdelem hetet« szer­vez, mely elsőikben 1956. február 12— 19-e között kerül megrendezésre. A ►►TBC elleni küzdelem hete« célja a lakosság széles körének -tájékozta­tása a TBC elleni küzdelemről, an­nak elért 'jelentős eredményeiről és további feladatairól. -Célja továbbá rámutatni arra, -hogy a TBC fertőző megbetegedés, de megelőzhető és gyógyítható, azonban leküzdéséhez a lakosság aktív közreműködése szük­séges. Dr. Molnár József Készüljünk fel a pártértekezletekre Ezekben a napokban -ülnek össze az üzemi, községi pártértékezletek, hogy meghallgassák a párí-bizott,« ság beszámolóját, megválasszák az új pártbizottságot és -a küldötteket a városi, járási pártértekezletekre. A küldöttek felkészülésétől-, aktiu vitásától függ, hogy az üzemi, közsé­gi pártértekezletek hogyan töltik be feladatukat. Ezért a pártszervezetek vezetőségeinek és az üzemi, közsé­gi pártbizottságoknak sem lehet kö­zömbös — sok m-ás munkájuk mel­lett — a küldöttek -készülődése. Mindenekelőtt segíteniük kell ezeket az elvtársiakat, hogy felszólalásaik­ban az egész alapszervezet- vélemé­nyét tolmácsolják. Ig-en helyes, ha az új pártvezetőség megbeszéli a pártértskezl-et küldötteivel, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés által hozott határozatok végre­hajtására milyen intézkedéseket tettek, vagy milyen jó elképzeléseik vannak azok megvalósítására. Ugyancsak he­lyes, ha a pártvezetőség ismerteti a pártért ekezlet küldötteivel, hogy a pártvezetőség milyen gyakorlati in­tézkedéseket tett a taggyűlésen el­hangzott bírálatok nyomán a hibák kijavítására. A pártértekezletek küldötteinek azonban arról is be kell számolni, hogy a pártvezetőség mellett a párt­tagság mit tesz a pártmunka felélén­kítése érdekében, Ez nagyon fontos, hiszen igazán jó pártéletről csak ott beszélhetünk, ahol a pártszerve­zet minden tagja részt vesz a pártszervezet munkájában Mindebből az a következtetés von­ható le, hogy a küldött elvtánsak- nak beszélgetniük kell az egyszerű párttagokkal is, kérjék véteményü- ket a pártszervezet, egyben saját munkájukról. Igen hasznos lesz, ha jó gyakor'ati módszereket ismertet­nek a pártértekezleten, olyat pl., hogy a pártszervezet hogyan köti össze a pártépítést a közelgő mező­gazdasági munkákkal. Sok pártszer­vezetben ezt már ügyesen megold­ják. Kiváló traktorosokat, tsz-tago- kát, vagy üzemi dolgozókat nópne- veliőmuinkával bíznak meg, vagy ép­pen .tejgjelöltf-elvé telnie javasolj ákl őket. Mindemellett, ha a küldöttek való­ban aktívan akarnak részt venni a pártértekez-Iet munkájában, akkor már előre arról is érdeklődniük keli, hogy mi a véleménye a pártszervezet tagjainak a pártbizottság mun­kájáról. És ha -abban fogyatékosságokat lát, semmiesetre sem szabad elhallgatnia. A hiba kijavítására irányuló bírála­tok, hasznos javaslatok csak emelik majd a- pártértekezlet színvonalát. Természetesen nemcsak a pártér- tekezieti küldötteinek -Vannak fel­adataik a pártértekezlet sikeréért, gondosan kell előkészíteniük azit a pártbizottság tagjainak is. Nekik is beszélgetniük kell a küldötteikkel^ segíteni kell felkészülésüket de nem szabad elfeledkezniük a Párt- értekezlet itechnikai előkészítéséről s-ern, hiszen annak sikere a küldöttek teljes számú részvételén, az értekez­let nyugodt lefolyásán is múlik. MEGJELENT A PÁRTÉLET ELSŐ SZÁMA Megjelent -a Magyar Dolgozók Pántja Központi Vezetősége új fo­lyóirata, a Pártépítés és a Propa­gandista egyesüléséből született Partéiét első, januári száma, a fo­lyóirat szerkesztőségi cikket közöl "A politikai szervező- és nevalőmun- ka egységéért« és "Az 1956. évi terv és a pártszervezetek feladatai« cím­mel Nemes Dezső az internacionaliz­musról, Kovács Sándor a munkás- osztály ' szakmai képzettségének nö­veléséről irt cikket. A Partéiét napi kérdései rovatban közli a folyóirat Szűcs Lajos: "A vezetőségválasztás a pártdemokrá­cia -fejlesztésének fontos állomása«, Vértes Imre—Garai Vera: "Használ­juk fel a téli hónapokat a falusi pártoktatás megjavítására« és Feke­te János: "A gépállomások gépjaví- tá-si terveinek teljesítéséért« -című írását. A népnevelők és propagandisták munkájához Görög László: "Az ipar területi elhelyezkedésének megvál­tozása -hazánkban«, Szatmári István: "A szocializmus építésének dicsősé­ges útján«, »A Román Munkáspárt II. kongresszusa« és Kenyeres Júlia: "A jobboldali szociáldemokraták ideológiája és politikája« című cik­ke nyújt segítséget. A pártmunka tapasztalataiból cí­mű -rovatban többi között megjelent Simó Géza: "A Klememit Gottwald- gyár pártszervezete a Központi Ve­zetőség novemberi -határozatának végrehajtásáért«, Kovács Sándor: "Színvonalas tájékoztatás a népneve­lőknek — eredményes agitáció«, Virágos Mihály: »A termelőszövetke­zeti mozgalom néhány kérdése a -bé­kési járásiban«, Horváth Jánosné: "Vándormadarak« és Radnád György: »A Magyar Dolgozók Pártja története budapesti u .tanfolyamainak tapasztalataiból« című írása. A Pártélet végül pályázati felhí­vást közöl a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége mellett mű­ködő Pártfőis-kolára való felvétel­re. Egy árvánhagyott tagjelöltkönyvecske Ott pillantottam meg a balaitcnisza-badi párttitkár íróasztalán. Félénken -bújt elő az iratcsomók közül. Hó­napok óta lapul itt el­hagyottan-, árván, pe­dig szeretné észre ve- tetná magát, felkiálta­ni: miért nem törőd­tök velem... Kinyitottam, az el­ső olda-l lila tintával írott -betűi egy mun­kásembert mulattak -be. Azt az embert, aki mit sem törődve-' kincsével’, születés-e piüülamiatától’ árvám- hagyta. Nagy Józ-seí. így hívják a könyv tulaj­donosát. -Balatonsza- badá lakos, Ádándcn dolgozik. Munkaveze­tő. Minden este haza­jár Szabadiba. Egy dátum ötlött szemem­be: 1955. május. Ak­kor lett tagjelölt Nagy József, s azóta fekszik ez a tagjelölt- könyvecske a párttit- kár íróasztalának mé­lyén. Vajon miárt? A másik oldalán-, a tagsági -bélyegek he­lyén nagy üresség tá­tong. Azaz, hogy még­sem. Az első kocká­ban van egy 5 forin­tos bélyeg augusztus­ról, Ezt Nagy József fizette be, anélkül, hogy -látta volna könyvét. Igaz, egy másik -bélye-g ás van ott, de szinte láthatat­lanná válik... A párt- titkár ragasztotta be, csak úgy jóindulat­ból .. . Sokáig néztem elme­rülve e pirostáblás könyvecskét. E-sz|e;m- be ötlöttek emlékeim Láttam már ifjú kom­munistát, aki nem szélű de kimen dha- tatlam öröm sugárzott arcán, amikor átvette tagkönyvét. Szíve lóié rejtette -boldogan,- büszkén, s olt őrzi, mint egyik lagifétteíe;- tebb -kincsét... Lát­tam, aki gyorsan- ki­szaladt a szobából, a folyosóin megállt, ott elővette és sokáig néz­te, simogatta szótla­nul ,a párthoztartozás j-elképét... Jó colt nézni őket, örülni örömüknek. Tud-tarrj, hogy igaz kommunis­ták -lesznek, akikre büszke a párt... De miért nem ilyen ember Nagy József is? Nem 'találkoztam vele, nem kérdezhet­tem meg tőle... De mégis. - Ért-het-ejtl-en! Hisz ő kérte, hogy párttag lehessen, hogy odatartozzon a nagy közösséghez,. a] k-q>mJ muniisták családjához, - akik a legszebb célért állnak csatasorba ... A párttitkár hívta, kérte, vegye át tag- könyvét. Nem jött-. Azt üzente, adják oda a lányának ... Milyen lebecsülése, elutasítá­sa a pártnak! Milyen feleiőttenség és nem­törődömség a párttá! szemben ... Mindez miért? Nagy • József talán csak saját érde­kéből kérte felvételét? Nem tudom. A párt- titkár várja őt. Azt mondja: szükségünk van minden párttagra. Úgy gondoltuk, majd csak megjavul, s át­veszi könyvecskéjén. Ha találkoznék ve­le, elhúznám a fele­dés, a nemtörődömség fátylát szeme eiől. Beszélnék vele, hogy magára eszméljen, hogy szivébe vésse ki­törölhetetlenül: sok-« kai, de sokkal na­gyobb megbecsülést érdemel a kis piros­fedelű tagsági köny­vecske ... J. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom