Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. január 37. A Kínai Legfelső Államtanács ülése a mezőgazdaságiejlesztési program ügyében Peking (Uj Kína). Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság érőké szer­dán délutánra összehívta a Legfelső Államtam ács értekezletét az 1956— 1967. évi országos mezőgazdaságfej- iesztésd program tervezetének meg­vitatáséra. A tervezetet a Kcmmu- náista Párt Központi Bizottsága ter­jesztette elő. Mao Ce-áufflig az ülésen beszédet mondott. Megállapította, hogy az ország ez idő szerint a szo­cialista forradalom árjának emelkedő sz-kaszában van. A szocialista forradalom országos méretben nagyjából mintegy három további esztendő alatt fejeződik be — mondotta. A szocialista forradaOcm végre­hajtásában békés módszert követ­tünk — jéltentette ki Mao Ce-tung elnök. Kína körülményei között lehetsé­ges Volf békés módszerek — a meg­győzés és neyélés módszerei — út­ján megváltoztatni nemcsak a pa­rasztok és kézművesek egyéni tulaj­donát, szocialista szövetkezeti tulaj­donná, hanem a tőkés tulajdont is társadalmi tulajdonná. Mao Ce-tung elnök rámutatott, hegy az ország politikai helyzete alapvető változáson ment keresztül, A múlt nyár előtt sok nehézség állt fern« a mezőgazdaságban, de ma a helyzet lényegesen más. Sok, azelőtt gyakorlatilag kivihe­tetlennek tekintett dolog kivi- hetővé vált. Lehetséges vclit az ország etsó ötéves tervének hat áridő előt ti teljesítése és túlteljesítése. A mezőgazdaság fej­lesztésének a szocialista átalakulás és a szocialista építés fellendülésén alapuló 1956-tci 1967-ig terjedő or­szágos programjában kitűzött feladat megjelöli a mezőgazdasági termelés és a falusi munka fejlődésének — minit az egész ország parasztjai és mezőgazdasági’ ^dolgozói előtt álló célnak — lehetőségeit. A mezőgazda­ságon kívül 'különböző más mumka- ágaknak is 'gyorsan keli' nekirugasz­kodniuk, hogy meg tudjanak felelni a szocialista forradalom fellendülé­sével támadt új helyzetnek. Ugyan­akkor folytatni kell az egységes népi demckratiikus arcvcnai megszilárdí­tását és kiterjesztését minden ösz- szefogható erő egyesítése céljából. A kínai népnek össze ke'l fog­nia az egész világ népeivel is a béke fenntartásár?, irányuló tö­rekvésében. Mao Ce-tung 'beszéde után Liao Lu-jen, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága falusi munkával foglalkozó osztályának helyettes ve­zetője ismertette az 1956—67. évi or­szágos mezőgazdaságfejlesztési prog­ram tervezetét. AZ INDIAI KÖZT ARS iSAG KIKIÁLTÁSÁNAK HATODIK ÉVFORDULÓJA Delhi (TASZSZ). Az Indiai Tájé­koztató Iroda közli Nehru minisz­terelnök üzenetét., amelyet az Indiai Köztársaság kikiáltásának évfordu­lója alkalmából küldött. A minden ország iránt tanúsított békeszerető és baráti magatartá­sunkkal bizonyos tekintélyt vívtunk ki ,a széles nemzetközi porondon — hangzik az üzenet. — India nevét összekötik a Pancsa-Sila öt elvével, a nemzetközi magatartás és kölcsö­nös kapcsolatok elvével. Második ötéves tervünk küszö­bén állunk és reméljük, hegy ez a második ötéves terv hozzásegít ben­nünket, hcigy nagy lépést tegyünk előre célunk, a szocialista társada­lom felépítése felé. Jelenleg az államok átszervezése Indiában kizökkentette az emoere- ket egyensúly ükből. Ez önmagában is beszél azokról a nehézségekről, amelyek ránk várnak és azokról a bajokról, amelyekkel szembe kell száldnuník. Ha saját országunkban a helyes- úton haladunk, semmiféle külső tényezőtől nem kell félnünk. Áthat bennünket az a szándék, hogy szila,rdam 'haladjunk ezen az úton, megálljunk a saját, lábunkon és leküzdjük miniden olyan akadályt, amellyel szembetalálhatjuk magun­kat. Sok évvel ezelőtt fogadalmat tet­tünk, ihcgy- kivívjuk a függetlensé­get. Ezt a fogadalmat teljesítettük. Ezen a napon új fogadalmat kell tennünk: kivívjuk az egységet* egész India egységét és egész né­pünk haladását a szocialista társa­dalom felépítésének útján. Ez ter­mészetesein türelmet és együttmű­ködést követel. 'Kétségbevonhatatlan célunk az új, egységes India megteremtése, né­pünk életszínvonalának felemelése, hegy mindannyiuniknak egyenlő le­hetősége legyen a haladás elérésére. Ezen a napon ismét ígéretet kell tennünk, hogy minden erőnkkel har- colrmi fogunk é cél elérése érdeké­ben V. M. Molotov, G. K. Zsukov és I. Sz. Konyev elvtárs látogatása Zapotockynál, a Csehszlovák Köztársaság elnökénél Prága (TASZSZ). A. Zapotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke ja­nuár 25-én fogadta V. M. Moioto- vot, - Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettesét, a Szov­jetunió külügyminiszterét, G. K. Zsukcvot, a Szovjetunió marsallját, a Szovjetunió ^honvédelmi miniszte­rét és I. Sz. Konyevet, a Szovjet­unió marsallját, a varsói szerződéi­ben részvevő államok egyesített fegyveres erőinek - főparancsnokát, akik a varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó bizottságának ülésére ér­keztek Prágába. A fogadáson jelen volt V. Síroky, a Csehszlovák Köztársaság minisz­terelnöke, A Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köziponti Bi­zottságának első titkára, V. David, a Csehszlovák Köztársaság külügy­minisztere és I. T. Grisin, a Szov­jetunió prágai nagykövete. A francia nemzetgyűlés megválasztotta elnökségének tagjait Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés szerdán megválasztotta el­nökségének tagjait, Első aielnökké Hoger Garaudy kommunista kép­viselőt választották meg. Megfigye­lők rámutatnak ennek jelentőségére. Ez ,a tisztség azért fontos, mert Le Trcquar elnök betegsége, vagy egyéb akadályoztatása esetén Roger Garaudyi’a vár ennek az államjogi szempontból jelentős funkciónak a betöltése. A nemzetgyűlés Imegválaszfotta alaLnökeit, titkárait és questorait is. A nemzetgyűlés ülésén Le Troquer elnök bejelentette, hogy több sürgősségi javaslatot nyújtot­tak be, közöttük két kommunista s két szocialista javaslatot, amelyben a világi oktatás elvének teljes hely­reállítását követelik. Az MRP részéről Lecourt képvi­selő indítványozta, hogy a kérdés megvizsgálását halasszák el, mert mimdankelőtt a nemzetgyűlés ház­szabályait kéül megreformálni. Végül a kommunisták, a szocialis­ták, a radikálisok és más különböző képviselők 321 szavazattal az MRP pártiak, a pcujadeáisták és a füg­getlenek 263 szavazata ellenében elvetették az MRP javaslatát. A nemzetgyűlés pénteken tartja legközelebbi ülését. ÉRDEKESSÉGEK macg - onnan Japánban hatalmas hóviharok dúltak a napokban, és ennek következtében renge­teg sebesülés és kár, sőt haláleset is tör­tént. A legutóbbi ja­pán lapok íjmól sziá-i mólnak be. hogy félő, hogy 72 halász, j aki' már néhány ‘ nappal azelőtt eltűnt, a hóvi­har következtében éle­tét vesztette. Pierre Seghers kiadásában most jelent meg egy József Attila emlékkö­tet, mely a nagy ma­gyar író 50 költemé­nyét tartalmazza fran­cia költők tolmácsolá­sában. Az előszót1 Tris’an Tzara írta. Az idei «■prágai zenei tavasz« Mozartnak lesz szen­telve. Negyven hang­versenyt rendeznek a híres zeneszerző .mű­veiből. Ismeretlen az égen A Bruxeiles-i csü- lagvizsgáló intézet egy ik csillagász a gyors - mozgású tárgy jelenlé­tét fedezte fél a Mars és Jupiter között. Nem lehet még tudni, hogy egy új bolygóról van-e szó. Egy nizzai iskolában tüdőbaj támadta meg a tanítót és 26 növen­dékét. A hú óriási iz­galmat keltett a város­ban. A. fertőzés a rossz egészségügyi ellenőr­zésnek az eredménye. A NEW YORK-I CITY CENTRE SZÍNHÁZBAN bemutatták Shakes­peare Lear királyát. Az egésznek nem az az érdekessége, hogy a mű egyáltalán be­mutatásra került, ha­nem az, hogy a fősze­repet, Lear királyt Orson Welles, a híres színész és rendező ját­szotta. Welles egyéb­ként szerepét tolóko­csiból játszó 'ta, ugyan­is egyik bokája elvolt törve, a másik kifica­modott. A színész a darab egyik próbája közben törte el boká­ját, melyet gipszbe tettek, majd1 amikor sor került a bemutató­inál színész : törött) bokával játszotta el a király szerepét^ Ami­kor lement a függöny, Welles összeesett és ekkor ficamítóttá ki másik 'bokáját.' — így az újsághír. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy érthetetlen, szá­munkra, miért kell egy színésznek ftöirött .bokával játszani, s mi­ért nem tudják he­lyettesíteni? Vagy csu­pán a szenzációhajhá­szás kedvéért játszat­ták él Örsen Weles- szel a szerepet? — ír­ja a Daily Worker. A Szabad Európa rádió hazug állításai a léggömb hadjáratról Prága (CTK). Az amerikai »Sza­bad Európa« rádióállomás, amely a Csehszlovák Köztársaság ellen foly­tatott rágalomhadjárat céljából lég­gömböket indít Csehszlovákia légi- terébe, most azt állítja, hogy ezek a ballonok semmiféle veszélyt nem jelentenek s repülőgépek számára. Azt mondja, hogy a ballonok súlya »nem egészen egy kilogramm« és «csupán« egy-ihárom kg röpiratcit szállítanak. Hozzáteszi a »Szabad Európa« rádió, hogy a ballonok a légijáratok útvonalainál j|blen>tíáke- nyan nagyobb magasságiban száll­nak. A valóság — amint azt a cséhszfo- vák nép nagyon jól tudja — egészen más. A rágalmazó tartalmú léggöm­bök miatt nemcsak ismételten 'le kellett állítani az éjszakai repülő­járatokat, hanem előfordultak ese­tek. amikor csehszlovák állampolgá­rok élete és egészsége közvetlenül veszélyben forgott. Nagyon sok fényképfelvétel meg­győző bizonyítékát nyújtja e robba­nó ballonok igazi méreteinek és fel­szerelésének. A tartályt, amelyben a röpiratek függnek, nem kisebb, mint 15 méter átmérője léggömbök szállítják, a tartály szélére erősített röpiratcsomagok súlya 120—150 kg. Minthogy a léggömbök burka át­látszó, nagyon nehezen lőhet észre­venni őket a levegőben. Fokozza a veszélyt az a tény, hogy gyúlékony robbamó'gázzal varrnak telítve. A bal­lonok és a ráigarmazó röpiratok szét­szórására szolgáló időzített szerkezet 'amerikai gyárakban készül, ez kitű­nők a világosain olvasható »Made in USA« feliratokból. A rágalmazó röpiratek at a Szabad Európa ameri­kai rádióállomás alkalmazottai ál­lítják elő. A csehszlovák közvélemény köve­teli, hogy vessenek véget ezeknek a terrorista akciónak minősülő provo­kációknak. Ottowa (MTI) Minit az AFP je­lenti, Louis Saint Laurent kanadai miniszterelnök, az alsóház pénteiki ülésén bejelentette, hogy Kanada újabb rendelkezésig felfüggeszt minden hadianyagszállítást Izraelbe és Egyiptomba. Ma 37 esztendeje halt meg Ady Endre. Meoemlékezésül a Ha­zafias Népfront album-kiadvá­nyának, a »Hazádnak rendü­letlenül« című most kibocsátott könyvnek Ady Endréről szóló fejezetét közöljük. Azok a harcos, haladó fiatalok, akik közül néhány év múlva majd a há­borúellenes küzdelem és a forradal­mi szocializmus emlékezetes bajno­kai s vértanúi regrutálódnak, 1913 őszén zsúfolásig megtöltik az ötesz­tendős fennállását ünneplő Galilei­kor előadótermét. A széksorok kö­zölt egyszer csak izgatott zsongás reb­ben végig, fiúk s lányok szinte egy ütemre fordulnak az emelvény felé. ahol egy karcsú, kissé hajlott tartású férfi jelenik meg. Domború homlo­kának sugárzását egy makacsul be­lehulló hajfürt töri meg, erős járom- cscmtú, húsos szájú, halványbarna arcából feltűnően nagy, dióbarna sze­mek szórják delejes fényüket. Ahogy megszólal, fátyolos hangja lenyűgöz és megejt. »Szívemnek ifjú testvérei, elhoz­tam hozzátok szivemet, melyet meg- öregedéstől féltek s melynek kivált­képpen nem szabad megöregednie, s melynek az eltaplósodás ellen szinte tartozó orvosai csak ti lehettek ... « A fiatalok úgy érzik, hogy a szí­vük a torkukban dobog. Eljött közé­jük, együtt ünnepel velük az új idők új dalosa, a »Holnap hőse«, hét páratlan szépségű verseskönyv di­csőített és becsmérelt, magasztalt és megtagadott költője: Ady Endre, aki ■másfél évnek előtte, márciusi ünnep­ségükre az »Uj tavaszi seregszemle « rérforraló üzenetét küldte nekik. Mint lecsapó villám után csattanó égzengés, dördül fel a taps, midőn elhangzanak beszédének befejező sza­rni: «lf'ú szíretek öreg testvére most fiatalon dobog, s azt akarja, hogy ne szakadjon el soha tőletek, a fiatal­ságtól. az igazságtól, a forradalom­tól«. Az »ifjú szívek öreg testvére« — SS éves. Messze mögötte az érdmindszenti nádfödeles kúria a »hepehupás vén ADy ENDRE Szilágyban«, ahol a gyönge fiúcskát anyai remegéssel a fúvó széltől is óvná az »édes«, ahol a »hét szilvá­ja árnyékában« gazdálkodó Ady Lő­rinc, az évszázadoknak előtte kurta­nemessé koldusodon Ady-família régi-rangos őseit felidézve — szol­gabírói hivatalról álmodik elsőszü­lött fiának. Érzelemmé, jelképpé: versanyaggá párolódtak a nagykáro­lyi s zilahi diákévek, a debreceni jo­gászkodás. amiből »az acélheqyű ör­dög« minden szülői berzenkedés el­lenére csakhamar az újságíráshoz csábítja, a sajtó-inaskodás s a poézis kezdő sikerei, amik a »maradandó- ság városából« a »Pece-parti Párizs­ira«: Nagyváradra — a buzdító, ki­bontakoztató asszony: Léda szerelme felé és szerelmük szárnyain a való­ságos Párizsba röpítik.' iMielőtt az első rablóháború so­rompót ereszt az európai országok közé, Ady Endre hetekre, hónapokra, egész évre — hétszer megjárja a »Fény városát«, a polgári forradal­mak, az egyházsllenes, köztársasági és osztályharcos mozgalmak emléké­vel szentelt Párizst s éleiének min­den állomása benyomások, élmények, tanulságok garmadájával gazdagítja értelmét s végtelenül érzékeny ke­délyét. Az érdmindszenti szülőház, a zilahi kollégium ölén fogannak meg a nép forradalomnak, a kumckoimak, a. szabadságharcnak költeményeiben újraelevenedő s újnak álmodott alak­jai. Dózsa György unokája — a né­pért síró, bús, bocskoros nemes, az urak-papok dölyfét tűrő Esze Tamás komája, a magyar jakobinus, aki egyazon bánatnak dalolja a magyar, oláh, szláv nép bánatát, a paraszl- anya szülte Táncsics Mihály — egy eredendően a néppel érző, s mind világosabb szándékkal a népért küz­dő költői szellem megtestesülését. Es Erdmindszent, Zilah, Debrecen, Várad után —• kint Párizsban, kitágul előtte a látóhatár. Nyugatról jobban A,— lát haza, s utána hazulról is jobban lát szét a nagyvilágba: Nyugatra — s Keletre. Miken• az 1905-ös orosz forradalom hírei elérik, talán Ma­gyarországon mindenkinél jóslóbb lá­tással ezt írja: »Az orosz nép kép- zelhetetlen ereje képzelhetetlen szen­zációkat adott már s ígér még a vi­lágnak. És célhoz fog érni. Véren, roncson, iiszkön át diadalmasan ér el a trónig az orosz demokrácia. Eléri az önző úri kastélyt, a sanyargató gyárai, az el butító papi lakot, s a szívtelen kaszárnyát... A történe­lemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás .. . « * * * 1906-ban robban be a magyar iro­dalom elsekélyesedett vizébe a köl­tői hangját megtaláló Ady Endre kö­tete: »Uj versek«, s utána a kigyul­ladó világégésig évről évre a többi: »Vér és arany«, az »Illés szekerén«, »Szeretném, ha szeretnének«, »A Minden Titkok versei«, »A menekülő élet«, a »Magunk szerelme« és a «Kt látott engem?« Magyarország­nak e népforradalommal terhes évei­ben, mikor a munkásság erősödő tö­megharcai megrázkódtatják a ki­egyezés épületét, mikor a megmoz­dult parasztság felmondja a hűséget a kiszáradt, betokosodott történelmi pártoknak, mikor Áchim András, Ady parasztvezár-barátja a harc út­ját keresi, mikor a magyar kispol­gári értelmiség elsőízben kísérletezik önálló reformtörekvésekkel — Ady Endre: a demokratikus népforrada­lom viharmadara, nemcsak a magyar költészetnek, hanem a forrongások­kal vemhes polgári Európának leg­nagyobb XX. századbeli költőjévé növekszik. — Ha jön a nép, hé, nagyurak mi. lesz? — Rabló váraitokból merre fu-t — Hitvány hadatok? — Ha majd csörömpöléssel — Lecsukjuk a ka­put? — fenyegeti a »magyar ugar« népfojtogatóit, országrontóit Dózsa népének rettenetes, nagy dühével. De a függetlenségi harccal, szabadság- harccal egybekovácsolódott paraszt­forradalom harsonása vívódó lélek­kel hitetlenkedik a magyar paraszt­ság forradalmi lehetőségében, erejé­ben. A népforradalom vezetőjét für­késző tekintete a munkásosztály: a nagybirtokos-nagytőkés Góliátokat legyőzni hivatott »ezernyi parittyás Dávid« felé fordul. Még nem tudatos szocialista, de a megvilágosúló té­nyek fényiben a magyar proletár Ság­ban ismeri fel a nemzetmentő, Csák Máté földjét a nép hazájává formáló forradalmi osztályt. »Ami csak szép­ség s ami reménység — Mind ti vagytok a Tisza körül« — veti belé­jük megújult hitét, bizakodását. — »Veletek száguld, vív, ujjong a lel­kem — Véreim, magyar proletárok« — kiáltja és a vörös csillag múlha­tatlan ragyogását hirdetve, vörös je­leket látva »A Hadak Utjá«-n, ki­mondja >a szentenciát: »Itt van a nép, trónt ülni fog most — Ezer évig férge a rögnek — ítél a nép, ítélni fog — S ezerszer jaj a bűnösöknek«. * * * A nemzeti végromlástól való ret­tegés, a nemzeti megújhodásért való sóvárgás költője, a csak Petőfihez mérhető, mindenekfelett és minde­nekelőtt forradalmi köllő — szenve­délyes gyűlölettel, szinte ótestámen- tomi átkokkal korbácsolta a népet megrontó »gazemberek vadászó, nem­telen, puskás, bitorló úri társaságát«. S az »úri társaság« — az úri Magyar- ország: irók és politikusok, szinte fellépése eUő percétől kezdve selej­tes gúnnyal, bírómba durvasággal, visszautasítással, rágalommal, ledo- rongolással támadták bíráló, ostorozó és sokszor önmarcangoló költészetét. Verseinek merész képeit, újszerű ütemezését, tősgyökeres magyar szó­alkotásait és formai újításait csúffá akarták tenni, jelképességét érthe­tetlennek kiáltották ki. Személye és költészete körül, úgyszólván egész életén ál, ritkán elcsituló s ismét kettőzött vadsággal felviharzó, har­cok dúltak a népellenes maradiak és a haladó szellemű ifjúság s mun­kásság között. Amikor Ady a vilá­got vérbeborító háborút az ember gyalázatának bélyegzi, s zokogó két­ségbeeséssel kiáltva nem-et a gyilko­lásnak, o. vér áradatáért a mohó ara­nyat, a tőkét teszi felelőssé — fel­hördülnek a háború haszonélvezői, hazaárulónak becsmérlik és művei­nek koronája, életének utolsó kötete: > A halottak élén« csak négy esztendei szünet után, a háború utolsó évében jelenhetik meg. Ekkor már súlyos beteg. Költésze­te, mely 1915-ben kötött házasságá­ban meghitt érzelmek táperejévél felfrissülve — a forró, érzéki költe­mények özöne után hiteséhez írt csodálatos szépségű s tisztaságú sze­relmes verseket is virágzott — hir­telen sorvad él. A háború vége és az őszirózsás forradalom csak romló testében és roncs szellemében tud már örömet csillantani. A nemzedé­ke elé új szem,határokat táró nagy forradalmi költő a prole tárj orr ada - lom hajnalán sírba száll, s kit »cu­dar eladó, úri kevesek« ki akartak tagadni a nemzetből, kit az ellen- forradalom, hogy ki nem irthatott, hazugul ki próbált sajátítani — nap­jainkban lett csak teljességében a népé, amelyből valónak, amelyhez tartozónak szenvedélyes szerelemmel vallotta magát. Ifjú szívekben és mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű. örök virágzás sorsa már az enyém, Hiába törnek életemre, Szent, mint szent sir, s mint koporsó, kemény, De virágzás, de Élet és örök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom