Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 10. szám
4 SOMOGYI yf.P1.4P Csütörtök, 1956 .január xZ. 5Káry Qános kalandjai A „TISZTA« HATÁRBAN Emígy keidé Háry: — A minap kint jártam kicsit körülnézni a téli határban. Egy szóig úgy igaz, ahogy elmesélem, nem láttam még ilyet se földön, se égen. Sok helyen jártam ám, s tépvén Nagyatádon azt hittem, szememre rászállott az álom. Pedig nem álom volt, igaz volt, valóság, levágták egy szálig ott a szárat, torzsát. A furfangos diák szörnyet prüsszente rá, de Háry ö beszédét tovább is folytató. Tiszta volt a határ, egy szál gazt se leltem, kukoricaszárt ott hiába kerestem. Prüsszentett a diák. persze, ő is járt ott, s nem azt, amit Háry, 6 egész mást látott. De a mi Hárynk csak folytató meséjét, s dicsérte Nagyatád tanácsát és népét. Csokonyavisontán egy olyan tanácsot találtam, amilyent még senki sem látott. Ott minden munkával végezlek időre, , a tanácselnök a pontosságuk őre. Meg is mozgatta ő valamennyi gazdát, s ott künn a határban még nyomuk se hagyták. Prüsszentett a diák, hogy majd beleszakadt, ilyen határra ő eddig bíz nem>, akadt. Háry tán álmodott, mikor ezt így látta, s behúnyt szemmel járt a szártól dús határba. Barcson, Vesén, Gigén — így folytatja Háry — Kukoricaszárt egy szálat sem találni. Közbeszól a diák: hiszen magam láttam, ott zörög még a szír szerte a határban. Kaposfő és Taszár — sorolhatnám tovább, Aszalót és Csurgót, Göllét és Attálát. Olyan község ez mind, sehol sincsen párjuk, a legtarkabarkább szártól a határuk. Régen lehetett ez — legyint erre Háry — nincs már ott egy szál se, megnézheti bárki. Párszáz hold lehet csak, hogyha mégis akad, s ilyen nagy határban ennyi kintmaradhat. Alig venni észre, magam se figyeltem, »globálisan« néztem, nem ily kicsinyesen. De ahol levágták — szól a diák halkan — otthagyták a tövet félméter magasan. Emígy kényelmesen felét lecsapdosták, és beteg derekuk meg se hajlították. Bőviben vannak a gazdák a silónak — kezdi újra Háry — s ne feledjem szómat; csupán egyet mondok, nem fecsegek sokat, népi láttam még sehol tisztább határokat. A furfangos diák egy szörnyet, prüsszentett, mert bizonyos: Háry ennyit rég füllentett. " i — nt »HÍREK* I Várható időjárás csütörtökön estig: Változó felhőzet, több helyen eső. Mérsékelt szél, enyhe idő. I Várható legmagasabb nap- _ pali hőmérséklet csüanuár | 12 3 F.rnő törtökön: északon 1—4, j délen 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló 5várható középhőmérséklet 0—plusz 4 í 'ok között. tvfoiduló 100 évvel ezelőtt, 1856. január 12-én irháit meg Ludevit Stur szlovák költő és J nyelvész. ® S P O RT _® I I Megyei Pártbizottság felhívása Somogy sportolóihoz, sportbarátaihoz \7öo\ művelődjünk, hol szórakozzunk^* Csiky Gergely fztnház: Kacsóh — Helgái: János vitéz. Este 7 órakor. Vörös- ?marty-bérlet. Meayei Könyvi--11»': Könyvkölcsönzés és ^olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. w Rippl-Rónai Muzeum: Kaposvár város ^történeti, ősrégészeti, somogyi pász'or- )művészeti, palóc nénművészeti kiállítás. TTIT-klub: Klubdélután. Megyei Tanács kisterme: »Ápoljuk ? nyelvünket« címmel a nyelvművelés /időszerű kérdéseiről tart előadást Papp jAntal gimnáziumi tanár. Kultúrotthonok: Textilművek: Szülők ^főiskolája. Pedagógiai előadás. ÉDOSZ: ÍKlubdélután. Könyvkölcsönzés és olva: jsőtérmi szolgálat. Illyés Gyula-kultúrott- jhon: Könyvkölcsönzés és olvasótermi ^szolgálat. Barcsi Móricz Zsigmond Járási Kultúrotthon: »Gyógyítható-e a rák?« címeméi ismeretterjesztő előadás. Előadó: )dr Fodor Tamás szülészeti főorvos. Mozik: Vörös Csillag: Zsongó melódiák. Johann Strauss »Denevér« című »operettje után készült színes német 5 film. KIOSZ Béke-mozi: 11 — 12-én 5, 7 9 Jórakor: Senki nem tud semmit. (983) Vidéki mozik műsora ^Siófok: Első szó 14—15 .»Csurgó: Gróf Monte Christo I. 14 —18 -Balatonboglár: Senki nem tud semmit £ 14 — ir> JBárcs: Mühlenberqi ördöq 14 — 15 Jlengyeltóti: Különös ismertetőjel 14—15 5Marcali: özönvíz előtt (16 éven felülieknek) 14—15 iTab: Fekete ház 14—15 slgal: Naqy kísértés 14—15 ^Nagyatád: Bátorsáq iskolája 14—15 — Korszerű cukrászda nyílik január 15-én Böhönyén. — »Olvasó ifjúságot« címmel' ifjúsági estet rendeznek január 20-án Barcson,. Előadó: Vértes György, a kuiltúrház igazgatója. MÉLTÓ OTTHONRA LELT A KULTÚRA KUTASON IS WOLTAKÉPPEN mór régebb ’ óta van kultúrház Kutason. Több mint egy éve, hogy a falu közepén roskadozó egyik ósdi épületet megkapták a kutasiak kultúrház céljaira. A község népe ennek is örült. Bármennyire is régi volt jó'volt; tetszett, mert mégis csak kultúrház volt. Társadalmi munkával átalakították úgy, ahogy lehetett. A nagyterem egyik végébe vetítőfülkét, a másikba kezdetleges színpadot építettek. Amikor elkészültek, örömükben — ahogy mondták ■— hétfalura szóló avatóünnepséget csaptak. Örömükbe azonban hamarosan üröm vegyült. Az épület ugyanis módfelett régi volt. Eleinte csak vékonyan szivárgott be az eső a roskatag tetőzeten. Később már minden résen szinte patakként folyt be a víz. Hamar megunták a kútasiak ezt az állapotot.' Egyre többen és gyakrabban vetették fel a kultúrház újjáépítésének gondolatát. Mindenekelőtt építkezési anyagra volt szükség. Amikor a kutasiak először meghallották, hogy az átépítéshez ötvenezer forintra lenne szükség, bizony kissé megrettentek. Hogyisne, hisz nagyon sok pénz az. De a ‘kutasiak keményebbkötésűek annál, semhogy lemondjanak elhatározásukról. A kultúrház átépítését pedig nagyon a fejükbe vették. Nem is csoda: híres népi együttesük nem azért próbál szüntelen, hogy műsorukat csak a szomszédos községekben mutassák be. Az otthoniakat is szórakoztatni akarják. Meg mozihelyiségre is szükségük van. A fiatalok hálózni is szeretnének. S a táncoslábú ifjak nem fémek meg akármilyen kis helyen. Erre a célra nagy terem kell. CV.EK A KÍVÁNSÁGOK ösztö- nözték rnindannyiukat, közülük is leginkább a községi pártbizottság csúcstitkárát: Kiss József elv- társat, a mindig szorgoskodó Piecskó Gyulát, a községi DISZ-titkárt s a Fekete-családot: a kultúrház-:igazgató Fékét énét és férjét. Fekete Kamiit. Községi tanácstól a járási tanácsig, járási tanácstól a megyei tanács illetékes szerveiig mindenütt megfordultak kérésükkel. Ha visszautasították őket az egyik helyen, a másik fórumhoz fordultak. Jártak szüntelenül, esüggedés nélkül á pénz után, míg fáradságukat végre siker koronázta: kaptak pénzt, s megkezdődhetett az építkezés. Amit tudtak, társadalmi munkával végezték el. Piecskó Gyula a községi DISZ-titkár például asztalos. Szaktudását az építkezés szolgálatába állította. A munkából a falu apraja-nagyja kivette részét. Dolgoztak a pedagógusok is a Fekete-családdal az élükön. Segítettek az úttörők, közreműködtek a DISZ-fiatalok. És végre elérkezett a nagy nap: január 8, a kultúrházavató ünnepség napja. Az avatóünnepély két részből állt: az első déltájt zajlott le. Ekkor adták át rendeltetésének az épületet. Az ünnepség díszelnökségében helyet foglaltak a községi pártbizottság és a járási tanács képviselői, a falu termelőszövetkezeteinek elnökei, a Kutas! Állami Gazdaság igazgatója, a községi tanács titkára. Nagyszerűen sikerült az ünnepség. A részvevők száméra feledhetetlenné vált minden mozzanata. A járási tanács népművelési csoportvezetője, Ferenczfi Sándor adta át a ikultúrházat. A kultúrházért Fekete Kamiimé, a kultúrház igazgatója mondott köszönetét. Egyben megköszönte az állam támogatását, a kutasiak önzetlen munkáját. Az ünnepséget az úttörő-kórus műsora zárta be. Az avatóünnepély második része az esti órákban zajlott le. A nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A közönség körében egyre-más- ra hangzottak el a tetszés megnyilatkozásai. A pillantások örömmel simogatták az új vetítőfülkét, a hófehér falakat, a vadonatúj színpadi függönyt, s a hatalmas, korszerű színpadot. Honfi István elvtárs, a Megyei Tanács Népművelési Osztályának vezetője meleghangú szavakkal köszöntötte a kutasiakat ünnepük alkalmával. Sok sikert kívánt a kuta- siaknak. A NÉPI EGYÜTTES két számá val is hatalmas sikert aratott. Először Móricz Zsigmondi Tej című színművét mutatták be. A Leánykérés című népi játékuk tapsvihart váltott ki a nézőkből. Megérdemelten arattak sikert kidolgozott színvonalas népi játékukkal, amely helyi gyűjtésű táncokból, népdalokból állt. A műsort bál követte. Kutas fiataljai, de az idősebb korosztály számos tagja is hajnalig ropta a táncot. Szántó István Könyvespolc Urban Ernő: Pirkadás (Szépirodalmi). »Apámnak s azoknak a szovjet és -magyar elvtársaknak, akiknek a személyében 1945 tavaszán először találkoztam a párttal« — olvashatjuk az ajánlást Urbán Ernő a napokban megjelent könyvében, a Pir- kadásban. S valóban, ez a mű épo- sza a pártnak, a kezdet leghősiesebb harcainak. A felrobbantott Rába-híd mellett fejszével a kezében pillantjuk meg először Biczó Andrást, a regény főhősét, amint a hídépítők 2000 főnyi tömege közepette a magányról panaszkodik. S amikor eb búcsúzunk tőle, a földosztás után, már megtalálja a helyét a kétségek a bizonytalanság és az önvád terhe alól. A regény elevenen, érdekesen, hitelesen mondja el annak a néhány napnak a történetét, atmely a' két történelemformáló pillanat: a felszabadulás és a földosztás között pereg le. Kitűnően idézi fel az író a nagy korszak forró hangulatát, lélegzetelállító iramát, izgalmas, érdekes epizódokban világítja meg a párt első nagy csatáit és sok szeretettel, gyengéd humorral formálja meg a csata hőseit. * * * Fekete István: Lutra (Ifjúsági). Kedves Elvtársak! A közelmúltban napvilágot látott a Magyar Olimpiai Bizottság felhívása a magyar sporttársadalomhoz. Ez a felhívás kérő szóval fordult a magyar sporttársadalomhoz, hogy ki-ki erejéhez mérten nyújtson anyagi támogatást sportolóink olimpiai küldetéséhez. A felhívás élénk visszhangra talált. A magyar sporttársadalom már most, az olimpiai év kezdetén élénk érdeklődéssel kíséri a Helsinkiben dicsőségesen szerepelt magyar sportolók készülődéseit az idei olimpiára. A Helsinkiben szerzett „16 aranyérem kötelez. S hiába választ el bennünket sok-sokezer kilométer Ausztrália fővárosától, az idei olimpia színhelyétől, a magyar sportközvélemény azt követeli, hogy minden esélyes sportversenyzőnk ott legyen az idei olimpiai viadalokon. Pártunk, kormányunk a kapitalista országokban el nem képzelhető hatalmas arányú segítséget nyújt sportolóink olimipai küldetéséhez. A téli olimpián való részvétel, a svédországi olimpiai lovasversenyeken való szereplés és a nyári olimpiai játékokon tekint' íves számú versenyzővel“ való felvonulásunk azonban igen hatalmas anyagi áldozatot követel. Ebből az áldozatból sokan szívesen vállalnak részt. Ki-ki tehetségéhez mérten. a maqa forintjaival is örömmel járul hozzá, hegy sportolóink zavartalanul készülhessenek a nagy világversenyre. hogy minden arra érdemesült sportolónk eljusson a gyári olimpiai játékokra, ahol meg kell védenünk a 16 aranyérem további tulajdonjogát. Somogyi sportemberek! A Magyar Dolgozok Pártja Somogy megyei Párt-végrehajtóbizottsága szintén kéréssel fordul hozzátok. Azt kérjük, hogy a városok és falvak lakói, a sport igaz barátai csatlakozzanak ehhez a felhíváshoz. Bizonyítsák be sportszeretetüket úgy. mint azt a K. Kinizsi Sport Kör tette, amikor a felhívás megjelenése után azonnal táviratban jelentette be, hogy ötezer forintot biztosít az olimpai költségekhez. Vagy kövessétek a Kaposvári Labdarúgó Játékvezetők Tanácsának példáját, melynek tagjai azt vállalták, hogy személyenként 2 —2 labdarúgó bajnoki mérkőzés játékvezetői díjét az olimpiai hozzájárulásra ajánlják fel. Már most, az olimpiai gyűjtés első napjaiban szép cső orba lehetne kötni a somogyi sportemberek sportsze- retetének megnyilatkozásait. Kövessétek ezeket a példákat. Ki-ki tehetségéhez mérten, jó szívvel járuljon hozzá anyagiakkal is sportolóink olimpiai küldetéséhez. Azt szeretnénk, ha' Somogy megye sportbarátai legalább öt olimpiai versenyző küldetését biztosítanák. Spcrtfcarátaink! A jó szívvel adott anyagi támogatásaitokkal segítsétek a magyar sportolók ügyét. Tegyétek lehetővé, hogy Melbourne-ben még dicsőségesebben ragyogjon a magyar sport fénye, mint 1952-ben Helsinkiben. Az MDP Somogy megyei Párt-végrehajtóbizottsága * * * (Felhívjuk a spert barátainak figyelmét, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság lapunkon keresztül is' tudtára adja majd a sport valamennyi barátjának az olimpiai gyűjtés módját. Annakidején közölni fogjuk azt a csekkszámlaszámot, amelyre az olimpiai hozzájárulást be lehet fizetni. Mármost felhívjuk a figyelmet, -hogy az Olimpiai Bizottság semmiféle egyéni külön gyűjtést nem rendez, s óva int mindenkit, hogy esetleg a gyűjtéssel szélhámoskodók áldozata legyen. Lapunkban rendszeresen közöljük a Somogy megyei gyűjtés eredményeit, és szívesen adunk helyt minden ezzel kapcsolatos véleménynek. Szerk.) Az 1955. évi megyei labdarúgóbajnokság .6 Nagyatádi Kinizsi Lutra, a magányos, öreg vidra kalandos élete, alkalmat ad az írónak, hogy a folyók, tavak, nádasok ál latvilágának, irodalmi — és természettudományosán is hiteles — írásával gyönyörködtesse az olvasót A kalandokban bővelkedő állattörté net során a halászok, vadászok éle tével is megismerkedünk. Hatvány Lajos: így élt Petőfi. II. kötet (Akadémia). A magyar iroda lomtörténet kiemelkedő eseménye Hatvány Lajos most megjelent így élt Petőfi című munkájának második kötete. A szerző ebben a kötetben Petőfi életét 1841-től 1844-i.g kísért nyomon a kortársak eredeti visszaemlékezésein, feljegyzésein s számos kortörténelmi dokumentumon keresztül. Ezek az írások beszámolnak Petőfi pápai diákéveiről, katonáskodásáról, vándorszínész-életéről, pesti szerkesztői tevékenységéről, ellenségeiről és jóbarátairól. Az évtizedeken át gyűjtött hatalmas anyag akadémiai kiadását számos eddig ismeretlen képes és írásos dokumentum élénkíti, s ezek még teljesebbé teszik az olvasók előtt halhatatlan költőnk életét és alakját. Hogy mit jelent egy gyengekezű sportköri vezetőség, azt a nagyatádiak példája ékesen- bizonyítja. 1954-ben a nagyatádi csapat amolyan szétzüllőfél- ben volt, s kishíja, hogy a nagymúltú együtles el nem búcsúzott a megyei I. osztálytól. 1955 tavaszán merőben megváltozott a helyzet. A Nagyatádi Konzervgyárra felépülő csapat élére új vezetők kerültek: Vojkovics István elnök, Horváth Miklós szakosztályvezető és a többiek. Az ő munkájuk nyomán egykettőre új életre kelt a nagyatádi labdarúgás. Az új vezetők — igen helyesen — legelőször is felszámolták azt az anyagiaskodó gondolkozásmódot, amely korábban uralkodott, s amely a Csapat szétzülléséhez vezetett. Munkájuk eredménye hamarosan megmutatkozott. Kialakult a Nagyatádi Kinizsi labdarúgócsapata, melyben az öreqek mellett szóhoz jutott néhány tehetr séqes fiatal- is, s a nagyatádi együttes -már a tavaszi idényben bebizonyította, hogy komolyan kell vele számolni. Számos szép győzelem jelezte, hogy feljövőben van a nagyatádi csapat. S az atádi együttes méltó ellenfele volt a legjobbaknak is. A Kinizsi pl. kénytelen volt döntetlennel megelégedni Nagyatádon. Az őszi idényben már jobban hullámzott a csapat teljesítménye. A siófokiak legyőzése, a Kinizsi II. ellen elért szép győzelem, majd a Dózsa kéivállra fektetése azt jelezte, hoqy megvan a képesség a csapatban, Hogy az idegenben tartott mérkőzéseken az atádiak nem nyújtották azt, amit valójában tudnak, az is azt bizonyította, hogy a csapatnak nem volt kellő tapasztalata. No és még valamit: azt, hogy a jó erőkből álló nagyatádi gárdának is csak játékos-edzője volt: Blcsáki személyében. A játékos-edzőt Illetően már korábbi beszámolónkban elmondtuk véleményünket. Nagyatádon is hasonló volt a helyzet. Ha Bicsáki nem kényszerült volna játszani a csapatban, minden bizonnyal nagyobb hasznára lett volna sportkörének. A csapat gerince adva volt: Horváth, Szabó, Dénes, Tátrai, Tálas, Simon, Frá- nyó. Fridrich, Kanizsai, Bicsáki, Sér- di II. Mellettük még szóhoz jutottak: Bujtás, Tungli, Vucskics, Kovács, Sár- di I., Pozvai, Köves és Farkas. A kiállítás sorsára egy nagyatádi játékos került: Bujtás. akit tavasszal a Siófok elleni mérkőzésen küldött le a pályáról a játékvezető. Még egy fegyelmezetlenség akadt, amely elhomályosítja a nagyatádiak 1955. éyi sikeresnek mondható szereplésének fényét. Az őszi idényben Nagyatádon sorrake- rült Balatoriboglár elleni mérkőzésre gondolunk. Emlékezetes, hogy ez a találkozó a befejezés előtt két perccel fel beszakadt. Mégpedig azért mert egy visszavont gól miatt a nézők tettlegesen bántalmazták a partjelzőt. Ez volt a múlt évi három pályabotrány egyike. Külön szerencséjük az atádiaknak, hogy nem került sor , pályabetiltásra. Három játékosuk azonban eltiltással fe lelt a bogiári mérkőzésen történtekért s ennek következménye lett. hogy Barcson a Traktor csapatától vereséget szenvedett a nagyatádi együttes. A csapatteljesítmény, bár hullámzó' volt, mégis jónak mondható. Az eredményesség annak tudható be, hogy igen Jó volt a nagyatádi csapat védelme, s támadósora is elég qólké- pesnek bizonyult. Két veszélyes góllövő is akadt a csatársorban. Kanizsai, aki 19 gólt rúgott, továbbá Bicsáki, aki . 12 gól szerzője volt. Utánuk Frányó és Sárdi következik a góllövőlistán. Az egyéni teljesítmények alapján Dé- nesé az elsőség. Ez a kitűnő iabdarúgó- 20 mérkőzésen játszott, s 15 ízben neve ott szerepelt a jók között. Nem egyszer a mezőny legjobbja volt. Kanizsai, Bicsáki és Horváth szintén főerősséget voltak a csapatnak. Az ő játéktudásuk talán kiemelkedik a többiek közül, de a rajtuk kívül szóhoz jutott labdarúgók is csaknem kivétel nélkül mind tehetséges, jó játékosok. Külön ki kell emelni Kövest, a fiatal kapuvédőt, aki a sérült Horváth helyét foglalta' el. s rögtön a mezőny legjobb játékát nyújtotta. Még a forduló válogatottjába is bekerült. Igen tehetségesnek ígérkezik a fiatal Vucskics is. Nagyatádon . elégedettek csapatuk 1955. évi szereplésével. És méltán. A bajnoki táblázat alsó régiójából az élmezőnybe feltörni nem kis feladat. A nagyatádiak azonban nem váratlan feltörésnek tartják az 1955. évben elért eredményt, hanem azt 1956-ban is rneg akarják őrizni. i Rajtuk áll, hogy ez így is legyen . .. Új vezetők a K. Szpartakusz élén A Kisipari Szövetkezetek sportolni akaró dolgozóit a K. Szpartakusz csapata tömöríti magába. Hogy milyen élénk érdeklődést tanúsítanak kisiparosaink a sport iránt, arra jellemző volt a közelmúltban megtartott vezetőségválasztó taggyűlésük. Nemcsak szépszám- ban jelentek meg a sport barátai, hogy meghallgassák Angyal István elnöki beszámolóját; hanem a hozzászólásokban is bebizonyították a sportköri tagok, hogy szívügyük a sport, a K. Szpartakusz eddiginél sikeresebb szereplése. Kitűnt a beszámolóból, hogy' a legeredményesebb munkát a tekézők végezték. Jól működött a sakk-szakosztály is. s a Szpartakusz sakkozója: László a megyei bajnokságon is megállta helyét. A labdarúgócsapat mérsékelt sikerrel szerepelt. Az Igen alapos elnöki beszámolót és a hozzászólásokat az új vezetőség megválasztása követte, melyen a tagság az arra legrátermettebb tagokat választotta még az elnökség soraiba. A sportkör- elnöke ismét Angyal István lett. Megkezdte edzéseit a K. Kinizsi , A K. Kinizsi NB Il-es labdarúgócsapata január 8-án Szeder István edző Irányításával megkezdte edzéseit. Az edzéseken már részt vett a leszerelt Zsoldos László és Pálfalvai, valamint a Bp. Kinizsitől' átadott Dérfalvi is. E játékosok már Kaposvárott dolgoznak. LEGÚJABB! Munkatársunk kérdést intézett Hegyi Gyuila elVtárshoz, hogy mikorra várható döntés az átigazolások ügyében. — E héten megszületik a döntés — hangzott az OTSB-elnök válasza. Balatonparton nagyobb területtel, lakható villát bérelnék. 300 négyszögöltől megfelel. Évi bérlet fejében 120—160 kg-os hízót adnék. Leveleket február 1-ig kérek. Szili. Ita, Dinnyeberki, hsz. 9., Baranya megye. (637) Egy darab mangalicahízó eladó. Hunyadi János u. 44. (638) Általános gépészmérnök elhelyezked- ne. Cim, a Kiadóban. (639) Hetes község Legeltetési Bizottsága február 1-re pásztort keres. (986) Dolgozó szülök gyermekének gondozását vállalom. Cím: Állami Hirdetőben. (987) Eladó nagyobb, új, világosbarna asztal, alsó asztallal, nagy fiókkal. Beloiannisz u. 31- délután. ______________(641) SOM OGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth Jánai Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka S. u. 7. Tel.: 15-11. Kiadóhivatali tel.: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: Hidas Jánoa