Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-11 / 291. szám

Vasárnap, 1955 december 11. SOMOCY1 NPPf *v 5 AZ ELTŰNT KAPITÁNY — Új színes szovjet film — l 1 1 i 1 IZGALMAS, kalandokban bővel­kedő új színes szovjet filmet mutat be a .Vörös Csillag fi'imszínház de­cember 15-íől 18-ig. Az e'tűnt kapi­tány c:’mű filmet NyikoJáj. Csukov- szkij elbeszélése alapján, dolgozták fel filmre. A történet a Nagy Honvédő Há­ború utolsó éveiben játszódik le Ez első képekben egy talpraesett, bátor kislánnyal ismerkedünk meg, aki ,:a tengerparti városika utcáin szalad ibarátinőjéihez. s aztán együtt keresik fel régi játszóhely ükét az öböl part­ján A nap különösen izgalmasnak ígérkezik a kislányok számára. Li- diáéknál egy súlyosan sebesült ten­gerész keres menedéket a németek •elől, akik elfoglalták az öböl túlsó partját A sebesült utolsó szavaiban azt üzeni valami ismeretlen Korol - kovnak, hogy amikor fellángol a tűz. »0« ott lesz az öbölben Lídia elha- itározta, hogy fényt derít a különös szavakra. Hazafelé menet ismét ér­dekes dolognak lesz tanúja. A szom­széd kislányt,. Máhyát meglátogatja apja két barátja, Korolkov hadnagy és Makarics fed élzetmester, apja baj társai, s az elejtett beszélgetés­ből megtudják, bogy Mámya édes­apja, aki az öbölben cirkáló vadász­hajó kapitánya volt — e'tűnt. Ami­kor a vendégek elmennek, Kátya megígéri barátnőjének, ihogy megke­resi édesapját MÁSNAP Lídia és Kátya felkere­sik a vadászhajó ideiglenes parancs­nokát, Korolkovot, s elmesélik a se­besült tengerész utolsó szavait, ami­nek a hadnagy nem tulajdonít sem­mi jelentőséget. A vadászhajó ismét kifut az ellenséges tengeralattjárók felkutatására, amikor az öböj. néme­tek felőli oldalán tűz lobban fél Ká­rtya észreveszi a fellángoló tüzet, s meglepetéssel uátja, hogy a fény ab­ból a bar lángból tör elő, ahol ő paj­tásaival a háború előtt játszadozott. A 'kislány előtt most mór minden 'Világos. Rohan a kikötőbe. A hajó a vihar miatt a part közelében cir­kál, e Kátya úszva közelíti meg. A matrózok és Korolkov most már ko­molyan fogadják a kislány szavait, | s tisztázódnak a tengerész utolsó 5 szavai: Ha feltargol a tűz, az e'len-| séses tengeralattjáró megjelenik az| öbölben. | RÖVID IDŐ MŰLVA a fedélzet-* ♦ mester, Kátya és a kislány kutyája» belopózmak az ellenség által meg­szállt területre. A barlanghoz érve a füstölgő tűz mellett egy tisztisap­kát találnak. Nincs idejük körülnéz­ni, mert a németek felfedezték őket A fedédzetmester gránátot dob a né­metekre, s mindketten kiugraniáik a barlangiból. A fedélzetmesternek si­kerül nagy ugrásokkal és a lejtőn legurulva megközeb'teni a megbe­szélt helyet; Kátya azonban majd­nem a németek kezébe ke­rül, de ;hű kutyája, Kalóz . kisza­badítja. A kislány és kutyája egy új barlangot fedeznek fel. Itt bújnak meg az ellenség elől, s a sö- télben rátalálnak a sebesült kapi­tányra, Mónya édesapjára. Hamarosan megdördülnek a fegy­verek. felzúginak a repülőgépek — a szovjet csapatok ellentámadásba mennek át, és kiűzik a németeket A tengerparti kisvárosba visszatér a békés, 'boldog élöt. Kátya, az örökké kalandkereső csitri büszkén és boi- doigan tér vissza az eltűnt kapi­tánnyal a felszabadult városiba. A FILMBEN különösen, a fiatalo­kat alakító Rumjanceva (Kátya), So­rina (Mánya) és Balgyina (Lidia' tűnnek ki. Gyermeki közvetlenség­gel alakítják a hazájukat szerető, leleményes, bátor, s ugyanakkor paj­kos kislányokat. A romantikus ka­landokban bővelkedő film bizonyos, hogy megnyeri a filmszínházak lá­togatói, de különösen a fiatalok .tetszését Téli reggel Gyönyörű kövült kis harmatcseppek fehére fedi a fonnyadó zöldet, csak a fenyő áttetsző, könnyed ... a tobozai ezüsttel szegettek. Csöpp csengők! Mint várom, hogy szélnek.... hosszú nyakán a borzoltszőrü szeme* ... Köré szállnak a seregélyek és az akácok közelebb hajolnak. ... De semmi, csak vatíludak messze... és a fagyott keréknyom pihés partján egy levél vergőd a dér karján, tölgylomb könyörög a gallynak: eressze. Lenn a völgy, mintha a markába lehelne az ember; pára, tompa koa... Kútgém rikolt és galamb röpköd, tömzsi kémény a föstfarkát csóválja. KÓSA ISTVÁN. Somogyi &it Qjuda&tittíi Apám iskolába járása Gyermek-apám az iskolába cipőtlenül járt, rongy-ruhába: meleghez lába nem szokott, ha fájt a fagy rácsungatott — könny mégsem ülte bús szemét, sírhatta volna életét... ruhátlan, árva életét... MOLNÁR JÓZSEF BÁJ-GUNÁR Két kályhacső. Egy bársony zeke. A zekére művészhaj borul s a haj, dús hullámokkal tele. Fodrász szülte e hullámokat és e pomádés Herkulesen szabő-vattázta Izom dagad. Papagáj adta a színeket, mi a nyakán és lábán virít, s zipzár villog zsebei felett. Szent Habakuk! Miféle szerzet? Miért e-jelmez, álhaj, illat, derékban lötyögő lebernyeg? Hisz’ ez mind az ésszel szemben áll. Csak egy helyénvaló, mit kapott ízes népadta név: Báj-gunár! Flóris József. Színpompás művészi meghívóka vitt a posta az ország minden részé be a napokban. Fedőlapján, ősi ma gyár motívumokból összeállított so mogyi tükrös díszeleg. Arról ad hírt. hogy a Somogy megyei Népifegyütte „december 19-én .Budapesten So- | mogyi Estet rendez. Az orszá- j gőg hírű együttes ismét a fő; ♦ városba utazik, hogy a so­♦ mogyi népi kultúra legszebb hajtésai­♦ bóil összeállított csokorral ajándékoz Zza meg a közönséget. Mindez nagy i feladatot ró a vezetőkre, az ónekkar- S ra, zenekarra, népi -íánccsoportra | egyaránt. Az együttes tagjai azonban ismerik e feladat jelentőségét és lel­kesen, fáradhatatlanul készülnek a nagy bemutatkozásra. Lendül a munka országunkba’, Búgnak a gyárak. Szánt a gép, millió kéz Sürög áldva ... Vidám, eleven dallamok szűrődnek ki az együttes próbaterméből. Röppen a nyirettyű, sír a hegedű, száll az ének. Bartók-, Kodály-feldoilgozások, somogyi népdalok követik egymást. Egyék szebb, mént a másik. Aztán vá­ratlanul eéihaü az ének, megszűnik a zene. Tíz perc szünet. Kanyar József, az együttes mű­vészeti vezetője fáradt, hiszen alapo­san igénybevetfe őt is a próba, de lelkesen -beszél december 19-ről. — Egyedülálló, a megye együtte­seinek történetében, hogy egész estét betöltő, önálló műsort rendezhetünk a fővárosban. Büszke rá az egész együttes és alapos munkával készü­lünk. Aztán elmondja, hogy milyen lesz majd a programúi. Már tizennyolca - dikán is szerepe’nek a Népművészeti Intézet által rendezett műsoron, me­lyet a Zeneakadémián tartanak meg Bartók Béla emlékének á’dozva. Ko- dá'y Zoltán 73. születésnapját ünne­pelve. Az esten ott lesz Kodály Zol­tán, Bárdos Lajos és a magyar ének­és zenei élet színe, v'rága. Műsoru­kat a rádió és a külföldi rövidhúlíó- mú adók is közvetítik. A Somogy me­gyei Népiegyüttes az esten az első rész zárószámát adja majd, Kodály Zoltán három népdalfeldolgozásával top a közönség elé. Ezután az együttesről többórás rádiófelvételt készítenek elsősorban táji népdalokból, továbbá Bárdos -Somogyi kalászok-« című szvitjéről és az akadémián előadott népdalok­ról. A. Somogyi Est megrendezésére 19- én kerül sor a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban. A Somogyi Estet Bartók Béla emlékéire, Kodály Zoltán 73. születésnapjának megünnep'ésére rendezik. A műsor e’tső* részét a két nagy zeneszerző műveiből állí­tották össze. Fodor András somogyi származású költő Bartók című verse után az együttes ének- és zenekara Bartók -Régi magyar táncok«, -Bo­lyongás«, Kodály -Esti dal1-«, -Akik mindig elkésnek«, -Marosszékd tán­cok«, -Kállai kettős« című művei kerülnek előadásra. A másod:k rész Takáts Gyula -Szép tájú Somogy« című iroda’mi bevezetőjével kezdő­dik, majd balatoni nótákat, a kis so­mogyi lakodalmast, a csoknyan roz- mairimgost és somogyi verbunkosokat és csárdásokat ad elő az ének- és ze­nekar. A Kaposvári TexkTművek tenresopontia is szerepei1 Csiikvár Jó­zsef koreográfus vezetésével. Utó1 só számként Bárdos: -Somogyi kalá­szok« című szvitet adja elő az ének­kar és a zenekar. — Szép műsoir, értékes műsor, nagy feladat elé állította az együt­test — fejezte be a beszélgetést Ka­nyar elvtárs. — Most xriár alaposan felkészültünk a nagy vizsgára és bí­zunk benne, .hogy újra dicsőséget szerzünk a megyének, öregbítjük együttesünk hírnevét és megismer­tetjük a fővárosi dolgozókat is me­gyénk gazdag kultúrkineseiível, me- ’yek a zsetocségtől az iharosi renge­tegekig, a Balatontól a Dráváig szü- eifek. Aztán tovább folytatódik a próba. Megszólal a zene és fölhangzik a szép somogyi népdal: seih, nincs annyi víz A Balaton tavaoan ... D. J. .Nem vagyak vörös! Nem vagyok vö- — Hát ő... nem is annyira laka- mekót maga kihasználta. Maga hasz- utána, azután egy .pillanatig tényé- Iában, hogy a javító olyan, mint a rös! — ordította sírva, de úgy, hogy rított... mert én... mündig ott vöt- not húzott -belőle, maga dolgoztatta, réhez szorítja forró homlokát, majd többi iskola... — hüppögi keserve­a szomszédok összefutottak, .mert azt tam, ha ő a lakásban volt... —■ Az- magának lett volna kötelessége ren- a telefonhoz lép, azonnal hivatja a sen. — Én rajzolni akarok ... én -ta- hátték, hogy nyúzom. tán szaporán félre tereli a szót. — desen ruházni, eltartani. Vagy úgy kislányt. nulni akarok... A nevelőanyám azt A nő méiyet sóhajt: Kereskedőt akartam nevelni 'belőle, gondolta, hogy még az állam fizet , > mondta, hogy nem enged sehova... — Hát ilyen tiszteletlen, ilyen dehát buta hozzá. Az nem csapja be, magának azért, hogy maga m^g job- Jl af Pfrc ™ulva halk kopogtatas gondoltam, majd elvisz a rendőrség, szemtelen volt kérem... Persze, aki nem akarja, hát azt mondtam, ban 'kihasználhassa? Nem! Ennek vé- , hallatszik, azutan lassan nyi- aj^o,- neim csinálhat semmit!... A hogy az Ilyennek nem használ a jó ha nem akar az lenni, akkor egy ge! Ismerem én magukat! Ahogy vé- „ .f2 ^ .'tetov?'n ^^p a kis tanító bácsi is mondta... meg én is szó, fegyéem keúL, vasfegye’em! Na szakmát adok a kezébe!... Pedig ge a busás exportjövedetanének, a vol<:)s; Haja, mint mindig, most is a látom... hogy minden gyerek bol- •aztán velem jóval kezdett! Megtani- nem fűlt a foga ehhez a munkához, félpiac uralmának, a parasztok be- szorneben log, szürke szeme zavaros dog és elégedett, minden gyereknek tottam én! dehát mihez van ennek kedve? csapásának, a szállítómunkások és «»bog. Vézna, rosszul joga van tanulni, vagy azt csinálni, A vá'faiat vezető lehajtja fejét, nem — Miért? Mit szeretett volna esi- más alkalmazottaik agyongyötré&é- ltes^e uvik az ajtó amiit szeret! Nekem miért nincs jo­mer feltekinteni, ceruzája kusza, vo- máim? — érdeklődik a vállalat ve- nek, vége már ennek is! Maga in- m°S°tt, s nem mozdul. gom? A nevelőanyám meg azU maiakat firkál egy fehér papírlapra, zető. gyen cselédnek tartotta a neveltté- .77 Gyere közelebb mondja a mondta — ‘bőg fed újra a gyerek , ,s 'kissé reszket a haingja, amikor — Elég jó tanuló volt —. válaszol nyát. Akiket kérdeztem, vatomeny- vállalatvezető^ tegezőem, bizalmasan, hogy nekem nincs jogom mentő... »meggyőződéssel bólint: a nő lekicsinylőén —, amikor elvé- myien azt állítják, hogy sokszor ké- , íaisu!^ felrezzen a hangra, fu- néni engedi Hogy ve‘ ® ^ — Azt elhiszem... De eddig még gezte a nyolc általánost, a tanítója ső éjszakáig erejét meghaladó mun- vorosód'ik, s par lépést közelebb e tt egy gyere a J t. -. .. nem derült ki, miért olyan rossz a e.jött hozzám, és azt mondta, hogy kára fogta! Sem pihenésre, sem ta~ kislány — kérdezte tovább. taníttassam tovább a gyereket, mert nulásra nem hagyott időt neki. Ezen Az asszony áiszent borzalommal kiváló rajztehetség... En nem esi- túlmenően fe'háborítóan durván bánt forgatja tekintetét: mátok titkot belőle, erre én azt vele, üldözte, mint a családjukba -be» — Nem akarom, kérem, rossz szín- mondtam neki: furakodott« munkásnő gyermekét, ben feltüntetni, de hát kérdezni tét- — Nézze, tanító úr... ha a gyerek Hát most a kislány családja, a maga szett, hazudni se akarok: kóbongó, az én fajtám lenne, kitainíttattam által gyűlölt munkásosztály fog ezen­hazug! Hatszor!... Hatszor szökött volna én, ahogyan csak akor... ............ . m eg tőlem! Már ötéves kerá^n meg- az anyja fajtája ... firkálásra ... ilyen sem kötelezte, hogy tartsa a,gyér- kfaThtai te- A gyerek most először néz a sze­szökött! És tetszik tudni, mit hazu- szélhámoskodásra én nem tanitta- meket! Miért nem adta állama gon- . á - mz,he­dott akkor a rendőrnek, aki megta- tcm. I.gy is örök hálával tartozik ne- dozásba? Megmondom: azért, mert banCTon“ dia- ’ _ Én j . csak nyűg vagyok ., i* m aiga fáz esztendőn at ennek a gyér- En n0m loptam! Nem ioiptarn kenyérpusztífó — néz rá kételkedve ........ , . . semmit' — kinek kellek én? Hiszen nem is bal hasznot húzott. Az a hiheteft.en ,_ meg igazat_kéri az rokonom ... miért tartana? m erészség, ahogy maga kihasználta xvicnoa meg az; igazat _ $,zöv<mő voltam én ás simít ^ tönkretette ezt a evenmeket ért- ^“ny — mire kellett a pénz? Mat , fezovomo voltom _ en as — sxmix es torjHreteTte ezt a gyermeKet, ért ,-1 végig a gyerek haj an messzenezo lép. ő azt mondta, hogy igenis elveheti. Az asszony hozzá lép, két keze kö- A vállalatvezető boldogan szorítja zé fogja a kislány arcát, aki nem tud magához: a szemébe tekinteni, próbálja elfor- mi em volt igaza... _ magyaráz, dítami a fejét, de nem meri: ^ ' za szeretettel — a mi törvé­— Mondd, miért vitted el az in- nyeinket, ,a mi jogunkat senki nem get? — kérdi tőle szeretettől csengő veheti el... Majd megtanulod... De fúl gondoskodni róla. Magát ^nki ha^-.......................... u otthon nálunk... mert te az ón A kislány osszeszoritja szemet, be- szép, okos nagylányom leszel... látta? Azt, hogy az anyját 'keresi! kém, mert ipart adok a kezébe, nagy Pedig tudva tudta, mindennap fi- szó ez annak, akinek az anyja csák mekánytnak véréből, idegéből, ereje- gye’mezfettem, hogy meghalt az any- egy közönséges munkásnő volt! Ta- ja, rajtam kívül a világon nincs níttassa magig, -tanító úr, ha van hoz~ serakije! zá pénze. Erre a tanító azt m-orndta, Az asszonyból kifogy a szusz, ősz- hogy intézetbe helyezi a lányt. Per- szeku'cscflja kezét és hátradőlve, elé- sze, hogy nem engedtem. Amíg gedettem mondja: nagykorú nem lesz, addig ón paran­— Ezekután tessék elképzelni, mit csetok neki —.ezzel húsos, nagy ök- Mmíódfam én ve1«, hcigy eddig is fél­hető és természetes volt a múlt rend­szerben, de nálunk törvényellenes cselekedet! Nálunk fizetm kell érte. Érti? A maga neveltlánya lopott és nevelteirp! A vállalatvezető figyelemre sem méltatja az öndicséretet, -tovább kér­dez: —- Mondja csak ... miért tartja maga a neveltlányát a mosókexnyhá- iban? lét marokra facsarta — és adelig így ma§a a tolvaj! Taián cukorra lopott, a kezembeaa tartom! — így is lett... amihez magánál sohasem jutott, ta- A vállalatvezető hátra to1 ja a szé- -árt egy játékra, amivel magánál so­két, feláll. Hosszú, kínos csend után hasam játszott. Talán, egy tisztessé- megszólal: vettél belőle? A gyerek makacsul rázza a fejét: szemmel az asszony s úgy mondja, T- Semmit... Semmit sem vettem ^ a ^gdontobb érvét: - persze, , _ \ hogy rokonod vagyok... az édes­belole - lihegi fuldokló hangon. ^ csalódjából8y. Az asszony látja a kislány yegte- A ktalóny ránéz, elmosolyodik és len -kwlodesaf, s olyan reszyet, feUobogó SZOTetottel mondja: olyan fájdalom, olyan segíteni aka­rás önti el a gyerek iránt, akit sa­ját édesgyeirmekénék, maga vérének — Amikor megtudtam, hogy mem tanulhatok tovább, sírtam az iskalé­ges fehérneműre, ami magánál soha- JZ.J ZZ™2 vereng bain a tanító bácsi egy versiét mon­sem volt rajta. Maitok, a mUk faj- hogy tellSZOtalk a szeme kmy' dott, most eszem,be_ jutott... mert... rTöbbször figyeltem a ke,slányt az neveli a társadalmonkívülieket, __ Mmnö moo­u tcán, és vasárnap is, hétköz- a7 pi(vqp++e,w o^tolia az emberi fel- » - Mond meg, 'kislányom... nan is azt a bakancsot láttam a iá- eeseltteket, ^tolja az emberi tel- kéri majdnem sírVa. S mlnit mentő­nap is azt a oakancsot áttarn a la emo%edes útját! Nem sikerül! Ez a ,kötete, ke7ét szorosan a gvereik ke­ö/mjuvolu cfvArptk mfliradhat m.aiaáirtiáili! _____u.',________i,.'.________ A z asszony félfortyan: TTrt-.» AAr-.Hr ■bán, amit mindig vise’ni szoyou. gy-gj-e^ j-iem maradhat magánál! — Úgy -látszik, jóakaróim itt Egyetlen rövid kiskabótja és egy ócs- Az szavaknál a vállalatv-e­ís igyekeztek engem befeketítem!... ka szoknyája van. Látszik, hogy ott- felemeli a hangját, nem kiabál, Belül nem tetszett tóbná azt a mosó- bon nyírják a haját, azért olyan ren- a szá!ió hang mégis úgy hasít a konyhát! Be van rendezve, mint egy detfen a feje. nem beszélve a... _ csendbe, mint a tőr. A nő felugrik, kis szoba, még ká'yha -is van benne! A nő kidülledt szemmel figyeli, ^ reszkető hangon, szinte taj'tékoz­Nekem két szobám van, egy háló aztán .gúnyosan hasít közbe: va mondja: meg egy ebéd’ő, a politúros -bútoro- , — összeszűkítették a kereskedése- — yain még jog! Az árvaszék elán- kai még drága jó szü’erm-tő1 örököl- met, a-gyennyom-nak adóval, nem ke- .P7-j j tem. Ha kicsi korában beengedem a resek annyit a demokráciában, hogy Mert? — kérdi az asszony. — Mert úgy érzem idevaló _i. sut­togja a kislány vérpiros arccal. — Hogy van? — kérdezte az asz- szony meleg érdektodéssel. Csak a végét tudom —- vála­zére csavaria, s húzza-húzza köze­lebb magához, S amikor látja, hogy a gyerek nem mozdul, szinte önma­ga igazolására alig -tudja kinyögni: szolt a kislány lehajtott fejjel: — Nem igaz... te nem vagy rossz! »Ne rémítsen a sivatag, Te jó vagy! Csak most... Most az Túl rajta erdő van s patak, egyszer... mert valamire nagyon Csak menj. A Csillag elvezet«. ■kellett... elvitted ... de soha töb- — És ... és ... kiáltja a kislány hé... Te ezután az én kislányom robbanó boldogsággal — én úgy ér- Van jog! — bólint nyugodtan a vagy... Az én kista-nyom nem lop- zem, ez történt most velem is .. gyereket, mindent agyon rongált vol- 'lakkcipőben járassam! Miért nemad vállalatvezető. — Csakhogy ez a jog hat! _ mondta resvWő hangon — —Pontosan — válaszol az asszony na, meg aztárt én nem értem rá utá- néki az Jllam? Hiszen legdrágább a vörösé, nem pedig a magáé! megmondja, ha valamire szükségevan. szivárványos szemmel, és átöleli a ma takarítani Mcßt meg... tíz év kincsünk a gyermek... legfőbb ér- Maga egyetlen hivatalunkra sem hí- A kislány hangos gyerekbőgéssel gyerek vállát. után, már így szoktuk meg. ■'* az,^i , vatkozhat, minden hivatal a kis vö- az asszony vállára borul, alig tud 4 z ŐS7véfii napsugár beragyogja A va toátvezető összehúzza sze- A valalatvezeto szembe néz vele rösé! saSboz jutná: A °!^ mTd™ ziíát Tkét sndt- > és jeges nyugaTommal mondja. _Meoiiá-tüiii-i__vt-ániHa q nő fenve- ,, az "roae mi-naen zugai, a 1 . ... , . Megatiuk. koa ja a no fe ye — Nem vittem el az inget!—.'har_ világos fejet. Kintről autotülkolés,- Érdekes mondja vontatottan - A maga jovedémeből egy na- -getoen, aztan sarkonfordul es kiró- sogja tlil saját sfrás4t _ ott- Van! ha'latszik, a közeli es afcantás közben nem trongá-ia igyobb csa adót szépén el lehetne tar- hairi az irodából, s úgy^ becsapja az ott van... a fiókomban... Nem házak egyikéből kopácsolás, bontás össze^ (tani... ^Gondoskodni is fogunje a ajtót, hogy szinte -bededang az egész .akartam eladni! Én... én csak lot>n.i zaja Ebben a pillanatiban sem tör­A no szeme sarkából csak gyéreikről, abban njnjgodt lehet. De épület. akartam! Mert én javítóba akarok tént más, csak egy tégla kihullott felé egy sanda tekintetet: eddig neveltlányát, a testvére gyér- A vállalatvezető undorodva néz menni! Egy fiú azt mondta az isko- az ócska épületből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom