Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. december 25. A bandungi szellem a Közép-Keleten ÉRDEKESSÉGEK irmcn-onnan Az elmúlt hetek eseményei, Bulga­rin és Hruscsov delhi, namguni és .abuli útja Ázsiára irányították az ijságolvasók figyelmét. Nehéz dolga ■olt az utazás jelentőségét kornmen- áló újságírónak, meat való igaz, ammi túlzás sincs abban, hogy ilyacn történelmi jelentőségű ázsiai áltozásofckal állunk szemben, ame- yekmek hatáséit és következményeit na még távolról sem lehet teljesen elmérni. Azt azonban többszörösen s ki kell domborítani, hegy mind > változások rúgója az ázsiai népek itaredő öntudata és azt a legkézzel- oghatóbban a tavaszi bandungi ér- ekezlet határozatai, e 'határozatok­ra! megszületett ibandungi szellem ejezte ki. De Bandungban nemcsak kzsía képviseltette magát. A 29 cx- zág között ott voltak Afrika kor- nányainak küldöttei is. Ezért helyes, iá most e földrész felé fordítjuk tekintetünket, árunál is inkáb, mert t nemzetközi események is kíváma- ossá teszik ezt. Különösen a most /éget ért hét eseményei. Mi történt Jordániában ? Az egész nyugati tábort be- lálózó katonai rendszer a Közép- íeleten a legfoghíjasabb. Többesz- endős törekvéseik után sem sikerült sem az Egyesült Államoknak, sem AngMmaki paktumrendszeírükbe kényszeríteni az itteni országokat. Véhány hónapja ugyan Anglia, Tö­rökország, Pakisztán, Irak és Irán ■'észvételével megszületett a bagda- ii egyezmény (METO). De ennek tatásosságát ugyancsak gyengítette, rogy olyan országok, mini Egyiptom, Szfria és Szaud-Aráhia határozottan elutasított minden közeledést ehhez a rendszerhez. s Az imperialista katonai szövetsé­gek kovácsai a régi módszert, a ré­gi gyarmatosító elvet vélték a leg­célszerűbbnek alkalmazni elhatáro­zásuk keresztülvitelére. Divida Et ímpara — esed meg és uralkodj — sbből az elvből született meg az az angol taktikai lépés, hegy kiszakít­ják a három ellenkező ország közé beékelődött Jordániát, gazdasági presszóval behálózzák és ezzel meg­bontják a 'közép-keleti semleges tömb egységét. A kijelölt személy, akiinek felada­ta volt e tervet végrehajtani, ugyan­az a Gerald Templer angol tábor­nok, aki világszerte Malájföld hó­héra néven ismeretes. Templer Am- manba, Jordánia fővárosába utazott, előterjesztette feltétteleit. A további angol gazdasági segítség ára a csat­lakozás g. bagdadi paktumhoz Meg­buktatta a háborús szövetséget el­lenző, korábbi kormányt, új, neki megfelelő miniszterelnököt helyezett hivatalba és »jöttem, láttam, győz­tem« jelszóval 'távozott-. Itt lép azután, a színtérre az, ami az új nemzetközi életben és hozzá­tehetjük, a világtörténetemben: a bandungi szellem. A nép ,a történe­lem akciója — valljuk. És ezt már eddig is számos példával támasztot­tuk alá. Az alig másféimpilió jerdá- riai arafo nép azenban napjaink pél­dájával Igazolta e tétel helyességét. Többnapos tömegmegmozdulásck, át- ütébreiű tüntetések keresztülhúztak mindeh ’undorai :s washingtoni szá­mítást. Sztemsipazták már minden el­könyvelt nyugati győzelmet. A bagdadi paktum alig néhány órás új jordániad kormánya jclbblélre szendéről,t és ha még végérvényesen ham ás, az első ütközetben a nép diadalmaskodott. Bandung jelentősége E népgyőzelem után érdemes is, fontos is ismételten szemügyre venni, lényegében mi is a bandungi szel­lem és miért hoz fontos változást a világban. A bandungi határozatokat két alapvető tételükkel 'lehet legtö­mörebbem kifejezni. Az egyik annak leszögezése, hegy a nemzetek közötti kapcsolatokat a békés egymás mellé tt élés alapgondolataiból kiindulva kell rendezni. Ez a tétel elveti a nemzet­közi kápcsotatdk irányításának im­perialista módszerét. Az egymással szemben álló katonai tömbök szerve­zésének módszerét és helyükbe állít­ja azt, amit a tények parancsolnak Minden kormánynak megvalósítandó politikaiként a gazdasági és kulturá­lis, egymásra utaltságot és ebből kö­vetkezően a békés gazdasági és kul­turális kapcsolatok megteremtését. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy Ázsió és Afrika államai túl­nyomórészben gazdaságilag nagyon elmaradt országok és így a fentebb említettek még fokozottabb szükség- szerűségként jelentkeznek itt, mint bárhol másutt a világon. A másik tétel, amit a bandiungi ha­tározatok kifejeznek, egyenes folyta­tása az előbbinek. A 29 ország kor­mányküldöttei leszögezték, hogy a gyarmatosítás idejét múlta, elérke­zett az ázsiai ós afrikai népek önálló fejlődésre lépésének órája. Ezen az úton nem kis sikerekkel már megin­dult India és Burma, mcst kezd ne­kirugaszkodni Afrikában Egyiptom. Ennek a határozatnak a valóra vál­tása kihúzza a talajt az egész impe­rialista gyarmati rendszer alól. fSÜÜ Fontos új vonás Ha a bandungi szellem előidézte ázsiai és afrikai változásoknak még jebban a mélyére alkarunk hatolni, akkor feltétlenül figyelembe kell ven­ni még egy új, rendkívül fontos mo­mentumot. Érmek a térségnek az or­szágai függetlenségi harcukat nem ma kezdték el. Ezek a függetlenségi harcok azonban a múltban el voltak szigetelve egymástól. Ami 'természet­szerűen körülményesebbé is, nehe­zebbé is tette győzelmi lehetőségei­ket. Éppen a jordáníai események világítanak rá mindennél élesebben arra, hogy a bandungi gyarmatosítás- ellenes határozat nem 29 ország dek­larációjának egyszerű, mennyiségi összeadása volt, hanem a mennyiségi változás itt igazán komoly animőség’ tényezővé vált. Arra gondolunk, hogy amikor Jordániára a gazdasági1 se­gély megvonásával akartak nyomást gyakorolni, és így kényszeríteni a bagdadi paktumba, hárem arab or­szág —> Egyiptom, Szaud-Aróbia és Szíria — kormánya jetarikezett. Fel­ajánlotta, hogy noha neki is égetően szüksége lenne erre az összegre, Jor­dánia rendelkezésére bocsátja azt az összeget, amit eddig az ■ évi angol szubvenciók tettek ki. A gyarmatosí­tás-ellenes függetlenségi harcban a szolidaritásnak egy olyan példájával állunk itt szemben, ami eddig jó­formán egyedülálló a Közép-Kelet történetében. Ez a példa egyszersmind arra is rávilágít, mennyire 'képtelenek a szovjet »behatolásról-« szőtt nyugati nropagandamesék. Ha a Szovjetunió­nak van valami szerepe az új ázsiai és afrikai helyzetben — és helytelen lenne tagadni, hogy van szerepe —, akkor ez az, hogy a megvalósul szo­cializmus országa &ő példaként áll eme országok előtt. Pét diaként arra. hogy megoldotta az önálló gazdasági fejlődés problémáját, megoldotta a nemzeti kérdést, és több más olyan kérdést, ami a forradalom előtt ugyanúgy jelentkezett ott, mint most a függetlenség félé törekvő országok­ban. Hatásában tekintve ugyanez áll a népi Kínára is. Teljesen jogos tehát a jelenlegi ázsiai és afrikai helyzet láttán a Nyu­gat aggodalma. Teljesen jogos a New York Times vezércikkírójának nyug- talamkodása, áki felismerte, hogy Észak-Afrikán keresztül Egyiptomon, Szírián át Afganisztánig az esemé­nyeknek nem véletlenszerű láncola­tával találják magukat szemben, ha­nem nagyon is komoly, összefüggő je- tenségeíkikel. Nincs szükség különö­sebb jóstehetséghez, előrelátáshoz hogy a bandungi szellem további tér­hódítása még indokcíJbabbá teszi majd ezeket az aggodalmakat. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Bukarest (Agerpres). N. A. Buitga- nyín, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban válaszolt Chi- vu Stoicának, a Román miniszterta­nács elnökének arra a táviratára, amelyben köszönetét mondott a Szovjetuniónak az ENSZ-bein Romá­nia felvétele érdekében -tett erőfeszí­téseiért. »A szovjet nép és a szovjet kormány szívből üdvözli a román né­pet és a román kormányt abból az al­kalomból, hogy a Román Népköztár­saságot felvették az ENSZ tagjai kö­zé« — hangzik N_ A. BuClganyin táv­irata. * * * New York (TASZSZ). Az AP je­lentése szerint december 20-án este a kálkuttai amerikai konzulátus épü­lete előtt tüntetés volt tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok be­avatkozik más népek belügyeibe. A tüntetés oka Dullesnak a közelmúlt­ban Goáról tett nyilatkozata volt, eb­ben Portugália tartományának ne­vezte ezt az indiai területet. * * * Becs (MTI). A Szövetségi Tanács ülésén. Erich, a tanács elnöke röviden beszámolt az osztrák parlamenti kül­döttség szovjetunióbeli útjáról, mely­nek vezetője, volt. »Ez az utazás — mondta Frich — hozzájárult a két nép képviselői közötti személyes kapcsolatok helyreállításához. Barát­ságos beszélgetéseket folytattunk: emberek ismerték meg egymást és éppen ez mozdítja elő azt, hogy egyik nemzet megértse a másikat«. A Szövetségi Tanács elnöke még- egyszer köszönetét mondott a moszk­vai baráti fogadtatásért és bejelen­tette, hogy a jövő évben szovjet par­lamenti küldöttség utazik Bécsibe az osztrák képviselők meghívására. # * X­Peköng (Uj Kína). Cseng Ven-tien, a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterhelyettese és dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere pénteken délelőtt tartotta a kínai külügyminisztérium­ban harmadik megbeszélését. A megbeszélésen részt vettek a kí­nai kormány más képviselői és a né­met kormányküldöttség tagjai is. # * * Varsó (PAP) Szerdán, 14 tagból álló újabb hazatelepülő csoport tért vissza Lengyel országba Kanadából, Svédországból és a Német Szövetségi Köztársaságból. ^n^^-v-^wYy^rYVyirinnociooooOOPOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXiOOOOOOOOCOOOOOCJOOOO« Marokkó népe követel Képünkön: marokkói nők és férfiak jellegzetes vise­letűkben egy tüntető csoportot éljeneznek. A nap mint nap érkező északafrikai jelentések beszámolnak arról, hogy erősödik és terebélyesedik a nemzeti felszabadító mozgalom. Nincs Párizsban olyan újság, bármilyen nézetet valljon is, hogy na­ponta ne közölne újabb és újabb híreket a marokkói eseményekről. íme a francia sajtó egy-két jelentése.-A marokkói nép követeli az 1912-ben kötött szer­ződés hatálytalanítását, amely szerint Marokkó fran­cia protektorátus. A marokkói nép követelj egy olyan új egyezmény megkötését, amely elismeri Marokkó függetlenségét...«; »A marokkói hazafiak kijelentik, hegy a marokkói kormány legfőbb feladatának kell, hegy tekintse az ország teljes függetlenségének kiví­vását, beleértve azt a jogot, hogy Marokkó saját kül­politikát folytathasson ...«; »A francia dolgozók szo­lidaritást vállalnak azokkal a, fiatal katonákkal, akik megtagadják, hogy Vlszak-Afrikába küldjék őket a marokkói és algíri nép nemzeti felszabadító mozgal­mának elfojtására ...« Az Humanste jelentette, hogy a Párizsban állomá­sozó 93. francia gyalogezred katonái tiltakozó tünte­tést rendeztek Marokkóba irányításuk ellen. A 93. francia gyalogosezred katonáinak követelését támo­gatják a francia dolgozók) is. Amikor a katonák »Békét Marokkónak!« és »Haza akarunk menni!« jelszavak­kal végigvonultak a párizsi utcáikon, akkor a pári­zsiak csatlakoztak a tüntetéshez A Szajna megyei CGT szervezet küldöttértekezlete határozatot fogadott el, amelyben szolidaritást vállal a 93. gyalogosezred katonáival és követeli az ellenük foganatosított szank­ciók hatálytalanítását. HÁNY FOGA VAN A CSIGÁNAK? A burgandi csiga nyelve 200 somban 128 szarúniemű hamisfog­gal van 'befedve, azaz 25 600-zal. Így már érthető, miért tudja felfalni szűk börtöné­nek fáját. Másrészt lé­legzése olyan erős, hagy meg /tudja lobog­tatni egy gyertya lángját. Az utolsó francia kardnyelő Párizsban csak egyet­len kiamdnyelő van. 70 éves. minden nap .gya­korol Párizs terein. Egy röntgen-felvétel legutóbb megállapí­totta, hogy ez az em­ber valóban 'bélcsator­nájába mélyíti a kar­dokat, egészen a gyom­ráig. Nem áll fent te­hát semmiféle csalás és az orvosi testület élénken érdeklődik ez iránt a hihetetlen »te­hetség« iránt. U-gy lát­szik, hogy emésztő be­rendezése veleszületett tágulásáról van szó. CSODAHEGY KÍNÁBAN Kínában a Mei-Csi hegység kétségtelenül a világ legkülönösebb hegye. Ragyogó él :mk sárgaszínű, több mint 200 faragásokkal, szeb­i rokkái díszített bar- . Hangja van, és belső folyosói valódi labirin­tust képeznek. Hajdan bizonyára egy Budd­hának szentelt temp­lom vagy monaster volt, ma a művészet gazdag tárháza, ahova művészek és tanulóik járnák a csodák feltá­rására.. Ahol a betegek nincsenek biztonságban Az amerikai katonai ilégiközíekedés egyik léglökéses vadászgépe lezuhant egy kórház­ra Sheffield környé­kén, Nagy-Britaniniá- •ban. Egy beteg meg­halt. öt másik megse­besült. A pilótának si­került ejtőernyővel sértetlenül földet érni. Kegyetlen tél dühöng Észak-Európában és Amerikában Jó egy héttel koráb­ban köszöntött -be a tél számos európai or­szágban és Ameriká­ban. Több város már szenved gonosztettei miatt. Hamar és Aalesiund norvég vá­rosoknak nem volt ivóvize a fagy miatt. Ugyanez a helyzet Anglia északkeleti: ré­szén, ahol számos csap használhatatlan. Norvégiában, Ostobán december 11-ón a leg­nagyobb hideg volt az évben: 40 fek a zérus alattit. Koppenhágában nincs lógiközLiekedés, mart a repülök német repülőterekre tértek ki a köd miatt. Svájcban hiány mutatkozik az elektromosságban, melynek, a szárazság az oka. Az Atlanti­óceán másik oldalán szörnyű hófúvás söpör a kanadai prerákem. A hideghullám egé­szen a mexikói öbölig terjed. Készleges napfogyatkozást észlelteik Ceidombatn, melynek során a held eltakarta a napkorong kilenctized részét. A tünemény négy óra hosszáig tartott. EZEN NEVETNEK LONDONBAN Mint tudjuk, az ud­vari pletykák kizáró­lagos helyet foglalnak el a legtöbb angol új­ságban. Naponta meg- faláfhaJtó iltt 'nemcsak Margit hercegnő meg­akadályozott szerelmé­nek legutolsó részlete, de egy sereg kevésbé szenzációs tudósítás is: hogyan volt öltöztetve múlt csütörtökön a -kis herceg, milyen kalapot viselt pénteken reggel a királynő stb Edim- bourg hercegnő táplá­lékot nyújt ezen kró­férj elment megláto­gatni egy kórházat, mi sem kellett több, mint hagy az eseményt rész­letesen tárgyalják ' ej sajtóban. Lord Rosen­berg rhegütközve a herceg tevékenységén, szemére hányta, hogy «sokát »dolgozik«';, — Ostobaság! — felelte Edimibourg herceg — mégis csak kell tenni valamit, hogy eltöltsük az időd. Hogy mit tud ez a menyét? A menyét óriási hip­notizáló képességgel rendelkezik, melyet ar­ra használ fel, hogy foglyul ejtse áldozata­it. Ezt az órát nem teszik a kézre Amerikai tudósak atam-ingaórát gyártot­tak, de ,nagyterjedelmű mű alakja miatt nem lehet piacra bocsáta­ni. Most atem-karöra készítésén gomdölkod­nak. Nagy problémát jelent azonban az órát viselők megvédése a veszedélmes sugárzá­sok ellem. MIRE JÓ A HELIKOPTER A helikoptert leg­utóbb arra használták, hogy lefuttassa a zá­tonyról a meglehető­sen nagy űrtartalmú hajókat, amelyek a sziklákon, vágj' ho- mokzáfcanyolkon reked­tek meg. UT A CSILLAGOK FELÉ A mérnökök azt re­mélik, hegy legköze­lebb sikerül elkészíte­ni a rakéták csillagá­szati óravezetését. Ilyen módom a szerkezetet a rakétára fölszerelt te­leszkóp és fotócella segítségével irányítják, amelyek egy bizonyos csillagra (vannak sze­gezve. Ha a készülék eltér útjáról és a csil­lag nem lesz többé a cella mezőjében, auto­matikusan működésbe lép egy segédmű, hogy visszahelyezze azt a jó irányiba,. 4 millió kötet könyv7 egy pekingi könyvtárban Peking legjelentő­sebb ikcinytára 57 or­szággal, köztük Fran­ciaországgal és Indiá­val is könyvvásár,lósl szea-ződésekeit kötött külföldi könyvekre. A könyvtárnak jelenleg 4 millió kötet könyve van-, 1949-ben csak 1 millió volt. Gyorsasági kiállítás Párizsban Gyorsasági kiállítás nyílik Párizsban. Ez a kiállítási be fogja mu­tatni a gyorsaság meg­nyilvánulási formáit a világon: gyorsaság a természetben, emberi gyorsaság szárazfföl-1 dört, légi, vízi gépek sebessége stb. A kiállí­tás: egyaránt \ vássztar piUainttó.V 'í i is magá- banfoigk : a mozdonyok területén. Itt lehet majd látni a »Janc- guonu« gőz-automobilt, melyet 1880-ban szer­kesztettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom