Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-22 / 300. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1955. december 23. Végeiért az ENSZ közgyűlésének tizedik ülésszaka Néhány érdekes adat a megnövekedett ENSZ-rőL New York (TASZSZ). December 20-án befejezte munkáját az ENSZ közgyűlésének tizedik ülésszaka. A december 20-i ülést megnyitva Maza elnök bejelentette, hogy meg­ejtik a Biztonsági Tanács egyik nem állandó tagjának megválasztásával kapcsolatos szavazás 30. fordulóját. A szavazás eredményeként 43 szavazat­tal Jugoszláviát választották meg. A Fülüpszigetekre tizenegy szavazat esett. Egy szavazatot kapott Finnor­szág, egyet Svédország, 13 küldöttség tartózkodott a szavazástól, egy sza­vazat pedig érvénytelen volt. Mint­hogy a szavazástól tartózkodó kül­döttségeket úgy kell tekinteni, mint­ha nem is vettek volna részt ' a sza­vazásban, a szükséges kétharmados többség 38 szavazat volt. Ezután több küldöttség vezetője rövid nyilatkozatot tett. V. V. Kuznyecov, a szovjet küldött­ség vehetője megállapította, hogy a közgyűlés tizedik ülésszaka a nem­zetközi feszültség enyhülésének lég­körében ült össze. A tagfelvételi kér­dés megoldása kétségtelenül értékes módon elősegíti a nemzetközi együtt­működést és az ENSZ megszilárdí­tását. A szovjet képviselő ugyanak­kor rámutatott arra, hogy a közgyű­lés nem tett semmiféle új lépést a leszerelés, valamint az atom- és hid­rogénfegyver eltiltása kérdésének megoldása felé. A közgyűlésnek e kérdésben ho­zott határozata — mondotta Kuznye­cov — nem tartalmaz intézkedéseket a leszerelésre. A Szovjetunió tovább folytatja harcát a szovjet leszerelési programban körvonalazott nemes cé­lokért. Az emberiséget meg kell sza­badítani a háború átkától. A szovjet küldöttség vezetője rá­mutatott: el kell ismerni a kínai nép jogát arra, hogy elfoglalja törvényes helyét a közgyűlésben, sőt a Bizton­sági Tanácsban is. Szarka Károly követ, a Magyar Népköztársaság képviselője kijelen­tette, hogy kormánya már régóta kö­telezte magát az ENSZ-alapokmány- ban foglalt kötelezettségek teljesíté­sére. A 16 állam felvételéről létre­jött határozat — mondotta — „nagy lépés előre, amely világképviseleti jelleget ad nemzetközi szervezetünk­nek". Végül Maza, a közgyűlés tizedik ülésszakának elnöke beszélt. December 20-án, helyi idő szerint 12.48-kor, magyarországi idő szerint 18 óra 48 perckor az ENSZ-közgyűlés tizedik ülésszaka véget ért. Bata István honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a vietnami néphadsereg ünnepe alkalmából Nguen Van Ziap elvtársnak, a vietnami néphadsereg főparancsnoka, nemzetvédelmi miniszter Hanoi. A vietnami néphadsereg ünnepe alkalmából engedje meg, miniszter elvtárs, hogy a magyar néphadsereg harcosai, tisztjei, tábornokai és a magam nevében szívélyes üdvözle­temet küldjem a baráti vietnami nép­ivan Goanjak hadsereg báibomiok, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeitvédelmi államit tikára, BeJgrád. A jugoszláv néphadsereg ünnepe ajkaiméiból mind a magyar néphad­sereg (harcosai és parancsnokai, mind a magám nevében szívből jö­vő jókívánságaimat küldöm a jugo­szláv néphadsereg harcosainak, pa­hadsereg harcosainak és parancsno­kainak. Kívánom, hogy a vietnami néphad­sereg további sikereket érjen el harckészültségének növelésében, a vietnami nép és a világbéke érdeké­ben. Budapest, 1955. december 21. Baía István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. raincsnokaimalk és személy szerint önnek, államtitkár elivtárs. Kívánom, hogy a jugoszláv nép­hadsereg a jövőben! is erős támasza legyen a jugoszláv nép és a béke ügyéinek. Budapest, 1955, december 21. Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. MEGJELENT A PÁRTÉPITÉS DECEMBERI SZAMA A Pártépíitiss legújabb, decemberi száma közli a Központi Vezetőség határozatait az alapszeiwi vezetősé­gek, pártbizottságok és revíziós bi­zottságok beszámoltatásáról és ú.iiá- váliaszitásénM,, továbbá Várnai Fe­renc: Mozgósítsuk a dolgozóikat az 1958. évi vállalati tervek elkészítésé­re! . című írását, Szívós Péter cik­két A lisz-fejöes-ztés néhány tapasz­talata a püispökiladiáaayi járásban cím­mell. A Pártépítésben a többi között megjelenít még Papp Károly—Peták Pál írása a bányász szakszervezetek munkájának néhány kérdéséről, Go- tyár Gyula cikke a rétsági járási párt-végrebajtóbizottság párttóktatásit lirányító munkájáról,. URÁLI DOLGOZÓK INDULTAK MAGYARORSZÁGRA Szverdlcvszk (TASZSZ). Szverd- lovszkból uráli munkások és alkal­mazottak nagy - csoportja indult el a Magyar Népköztársaságba. A szov­jet munkások és alkalmazottak meg­tekintik Magyarország több városát, megismerkednek az ország építészeti és történelmi emMkedvelL, a magyar dolgozók életével. Bata István honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a jugoszláv hadsereg ünnepe alkalmából Múlt szerdai hatá­rozatával az ENSZ- közgyűlés 60-ról 76-ra emelte a világszerve­zet tagjainak számát Az újonnan felvett 16 állam összlakossága 153 millió. A tagfelvé­tel számottevő eltoló­dásokra, vezetett az ENSZ összetételében. 1. Az újonnan fel­vett államok nagyobb része — ledből 10 — európai ország.. Ezek eigyüi'liesen 132 millió lakost képviseíinek. Eddig 16 európai or­szág volt az ENSZ- ben, kereken 400 mil­lió lakossal — a növe­kedés tehát ágén je­lentős. A 26 európai országból ia szocialista államok 300 millió la­kost jelentenek. Ma az ENSZ tagijainak egy- harmada európai ál­lam. 2. Je’entősen meg- növekediett a legutób­bi tagfelvételekkel Ázsia súlya is az ENSZ-ben Az eddigi 16 állammal szemben most 21-re emelkedett az ENSZ ázsiai tag­jainak száma. Ez a 21 állam 640 millió laikcefc l képviseli', Az ázsiai államok agy ré- :sze élesein imperiaito- taettlemes politikát kö­vet az ENSZ-feem is. 3. Négy afrikai ál­lam volt eddig az ENSZ-foeri\: Egyiptom 4 Ethiopia, Libéria és a Délafrikaí Unió. Ezekhez imast Líbiát is felvették. Az öt af­rikai ENSZ-álfam ösz- szesen 56 millió lakost számlál, míg Afrika összlakossága) megkö­zelíti a 180 milliót. 4. Amerikai mind a 22 áltatna már régóta tagja az ENSZ-nek. A két észak-amerikai és a 20 dél-amerikai ál­lam összesen 330 mil­lió lakost jelent. Az amerikai tömb súlya a tagfelvétel óta vissza­szorult az ENSZ-ben, Európa és Ázsia—Af­rika tört előre. * * * A 70 ENSZ-áltam ösiszlíaikcissága kereken 1400 millió. A Föld népességét viszont ma 2500 millióra becsülik. Az BNSZ<-íbtem tömö­rült országok tehát a Föld népességének mindössze 62 százalé­kát képviselik. Más szóval: az össznépes­ség 38 százalékának, több mimt 1 milliárd embernek még nincs képviselete az ENSZ- bem. Kik hiányoznak még az ENSZ-iből? Első­sorban a népi Kína, amelynek )hait|sziázmili- iió lakosa a Föld ls- (kosségámak majdnem egynegyede. De más nagy ázsiai országok is hiányoznak,j mint amilyen Japán, Korea, vagy Vietnam. Az ENSZ-ből hiányzó ázsiai országok össz­lakossága 730 millió, vagyis az ázsiai lakos­ság nagyobb felének nincs képviselete az ENSZ-ben. Az európai országok közül nem tagja az ENSZi-nek Svájc, va­lamint ,a két Német­ország — összesen 77 millió lakossal. Afri­kában több mint 120 millió ember gyarma­ti sorban él. Ezeket a népeket ma a gyar­matosító hatalmak — angolok, franciák, tó­gák, spanyolok, portu­gálok — »képviselik« az ENSZ-ben. A legutóbbi tagfel­vétel kétségkívül je­lentős lépés volt az ENSZ egyetemessége felé. De az egyetemes­ségről mindaddig niem beszélhetünk, amíg az emberiség több mint egyhanmadiámak íniines képviselete az ENSZ- foeh ÁTALAKÍTOTTÁK az angol kormányt Lenden (MTI). A szerdára virradó éjszaka bejelentették, hogy Eden angol miniszterelnök átalakította kormányát. Az átalakítás után a főbb változások a következőik: Buti er, ed­digi pénzügyminiszter, iiord-peesátór és az alsóház elnöke léit, helyére a pénzügyminisztérium élére Macmil­lan eddigi külügyminiszter került, akit Selwym Lloyd, eddigi hadügy­miniszter váltott fal. Az új hadügy­miniszter Walter Mencktan, eddigi munkaügyi miniszter és az új mun­kaügyi miniszter: Ja.in Macisod. A Daily Hónaid kijelenti, hogy »az új kormány nem jclbb, minit az elő­ző, hiányzik belőle a tehetség és az ötlet.« «•«WOTWMwaMMmummiitiom Olvassuk, tanulmányozzuk a párt folyóiratait ió és 3 jygoszlái ÍTASZSZ) Belgrádban befejeződtek a tárgyalások és egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság tudományos és műszaki együttműködéséről. Az egyezmény alapja a Moszkvá­ban 1955. szeptember 1-én aláírt jegyzőkönyv. Az egyezmény előírja, hogy a felek a, két ország tudomá­nyos és műszaki kapcsolatainak to­vábbi. fejlesztésére és szilárdítására törekedve kölcsönös tudományos és műszaki együttműködést szerveznek oly módon, hogy kicserélik tapaszta­lataikat és műszaki vívmányaikat az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdasági tevékenység más terüle­tein — beleértve a szabadalmak és a műszaki dokumentáció kicserélését — a két országban érvényben lévő törvényeknek megfelelően, továbbá a kölcsönösség alapján szakembere­New York. A New York Harald Tribune »UjaJbb megtört monopóli­um« címmel közölte Walter Lipp- maem cikkéit N. A. B.ulganyin és N. Sz. Hruscsov ázsiai látogatásáról. Lippmanni abból indul ki, hogy ezek­kel a látogatásokkal »a Szovjetunió a háború befejezése óta immár má- sodsacr töri meg azt-, amit mi eddig monopóliumnak tartottunk. Az első ilyen eset 194-9-ben volt, amikor a Szovjetunió megtörte az amerikai íitomfegyver-monppóliumot.« A cikkíró ezután azt fejtegeti, hogy a Szovjetunió most a viliágnak olyan részében »tör utat magénak«, ahol néhány hónappal ezelőtt az at­lanti hatalmak privilegizált helyzet­ben voltak. »Kellemes volna az a 'gondolat — veti fel: Lippmamin —, hogy a szovjet hadjárat csupán üres blöff és nincs más teendőink, mint­hogy kivárjuk a végét...« Akik így gondolkodnak, nem tesznek mást — fűzi hozzá —, »mint genddátaikat vágyaik után irányítják. Ez a vágya­kozás vezette gondolkodás részben abból származik, hogy a választási évben, amikor jól jönne az adók csökkentése, ,nem nagyon akaródzik új összegeket külföldi segélyekre fordítani, másrészt meg abból, 'hogy két, gyakornokokat és főiskolai hall­gatókat küldenek ki. A két ország szélesebbkörű kölcsö­nös együttműködése céljából a szak­emberek, gyakornokok és főiskolai hallgatók kölcsönös kirendelésével kapcsolatos kiadások fedezésére pa­ritásos elv szerint közös alapot léte­sítenek. A tudományos és műszáki együtt­működést szolgáló intézkedések ki­dolgozása és összehangolása végett az egyezmény alapján szovjet—jugo­szláv bizottság alakult. A bizottság legalább évente kétszer tart üléssza­kot, váltakozva Moszkvában és Belg- rádban. Az egyezményt szov-jet részről N. A. Szemlov. a gazdasági kapcsolatok főigazgatósága vezetőjének helyette­se, jugoszláv részről pedig Haszan Brkics külügyminiszterhelyettes írta alá. vonakodnak újraértékelni dipttemá- ciánfcat.« Lippmamn így folytatja: »Politi­kánk sajnálatos módon túlls'ágos'an messze ment abban, ahogyan azok­ban az országokban, amelyeket tá- mogiaitunk, a gazdasági segélynyúj­tást a helyi katonai erők növelésé­hez kötötte.« Liippmann rámutat: A Szovjetunió abban a helyzetiben van, hogy az mondhatja ezeknek az or­szágoknak : az Amerikával (kötött szövetségek nem téged védenek, ha­nem ellenem irányulnak — és rá­mutathat a semlegesség erényeire. Lippmamn azt írja: Számunkra az lesz az első kérdés, hogy eltanáll- junk-e, vagy egyezzünk^ meg a sem­legesség felé haladó irányzattal?, Amennyiben politikáink legfőbb cél­jául továbbra is a semlegesség meg­akadályozását tűzzük ki, akkor a Szovjetunió jár jobban. A Szovjet­unió nemcsak azt tudja nyújtani, hogy velünk versenyben juttatja tő­kéhez ezeket az országokat, hanem nem szólítja fel őket, hogy csatlakoz­zanak katonai rendszeréhez. Még ha mi több tőkét ás ajánlunk fel, mint ők, az lesz a benyomás, hogy az ő ajánlatuknak alacsonyabb ,a politikai ára.. A pártoktatás eszmei színvonalá­nak emelése megköveteli, hogy pro­pagandistáink és hallgatóink alapos felkészültséggel Vegyenek részt a tanfolyamokon. Ehhez pedig az szük­séges, hogy feldolgozzák a tananya­gok kötelező irodalmát, sőt a propa­gandista elvtársaknak a párt kötele­zővé teszi a javasolt irodalom tanul­mányozását is. De. ha elvtársaink még alaposabban akarják megismer­ni az anyagot, ha még otthonosabban akarnak mozogni a vitában, fontos, hogy rendszeresen tanulmányozzák a párt különböző folyóiratait, melyek segítségével még jobban elmélyül tu­dásuk, s így valóban elősegítik a konferenciák, a tanfolyamok maga­sabb színvonalát. Milyen segítségei ad a pártoktatáshoz? A Propagandista legutóbbi számát pl. igen jól fel tudják használni a „Marxizmus—leninizmus alapjai" tanfolyam hallgatói, akik az elkövet­kező két héten „Az imperializmus — monopolkapitaüzmus" című anyagot tanulják. A Propagandista elvi cik­ket közöl ezzel kapcsolatban a né­met imperializmus újjáéledéséről a második világháború után, és ugyan­csak ebben a számban ír a Propa­gandista a monopóliumok uralmáról a Horthy-Magyarországon is. A párt másik folyóirata, a-Páítépi- tés sok segítséget adott ahhoz, hogy az elméletet és a gyakorlati munkát összekössük. A Pártépítés novemberi számában pl. Németh Károly elv­társ cikket írt a pártszervezetek konkrét, operatív vezetéséről. Most, amikor közeleg a vezetőségválasztás, s amikor a pártoktatás foglalkozásain sok szó kell hogy essék a vezetőség­választásról, ezt a cikket hallgatóink jól felhasználhatják. Ugyanebben a számban Steiner Tibor elvtársnak elemző cikke jelent meg a pártokta­tási év megkezdéséről Komárom megyében. A cikk tanulságait So­mogybán is kiválóan fel lehet hasz­nálni. Pártmunkásaink számára nélkülözhetetlen a Pártélet Bizonyára értesültek már elvtár­saink arról, hogy 1956. január 1-től a két fentemlített folyóirat egyesül és Pártélet címen jelenik meg. A Párt­áiét rendszeresen megmagyarázza a párt és a kormány politikáját, fele­letet ad a pártmunkások körében fel­merülő elvi és gyakorlati kérdések­re, küzd a hibás nézetek ellen, segíti a propagandistákat oktató munká­jukban. Emellett ismerteti a pártélet időszerű kérdéseit a szervezési, az ágitációs és propagandamunka ta­pasztalatait. Pártmunkásainknak — köztük a propagandistáknak és a hallgatóknak is .—. nélkülözhetetlen segítséget jelent tanulásukhoz. Ezért pártszervezeteinknek külön gondot kell fordítaniuk arra, hogy elvtár­saink kezébe eljusson a pártnak ez a folyóirata is. A Társadalmi Szemle legutóbbi száma többek között jelen­tős segítséget ad a Szovjetunió Kom­munista Pártja története első évfo­lyamához, ahol a hallgatók a Párttör­ténet III. fejezetét tanulják. Részle­tes' elemző cikket közöl az első orosz forradalomról, és a forradalmi bal­oldal kialakulásáról a magyar mun­kásmozgalomban . Az Anyag- és Adat­szolgáltatás októberi számában á szakosított filo­zófiai tanfolyamok hallgatói kaptak segítséget a tanuláshoz. S mivel a filozófiát tanuló elvtár­sakról van szó, szükséges megemlí­teni, hogy a Társadalom- és Termé- szettudományQS Ismeretterjesztő Társulat filozófiai Szakosztályának kiadásában novembertől megje’ent a Filozófiai Értesítő, melyben rendszeresen megjelennek a oártoktatáshoz is segédanyagok. Sok filozófiai szakon tanuló elvtárs pa­naszkodott arról, hogy nehezen tudja megszerezni a megfelelő irodalmat, vagy fontos kérdésekhez nem talál irodalmat. Mindezeknek a problé­máknak a megszüntetéséhez segítsé­get ad a Filozófiai Értesítő. Természetesen a fent elmondottak csak kiragadott példák, hiszen hibát követnénk el, ha kategorikusan meg­állapítanánk, hogy a Propagandista csak a „Marxizmus—leninizmus alapjai" tanfolyamához ad segítséget, a Társadalmi Szemle pedig csak a Szovjetunió Kommunista Pártja tör­ténetét tanulmányozók számára író­dott. A párt -folyóiratainak a tanul­mányozása és felhasználása minden pártmunkás számára — beleértve a pártoktatás valamennyi propagan­distáját és hallgatóját — gyakorlati szükségszerűség. Azok az elvtársak, akik ismerik és munkájukban fel­használják ezeket a folyóiratokat, bi­zonyára nem is tudnának már meg­lenni nélkülük, különösen a propa­gandistákat segítik a helyes állás- foglalásban. Növelni kell a párt- folyóiratok előfizetőinek számát Ennek ellenére nem mondhatjuk ell, hogy a somogyi pártmunkások többsége hasznosítja azt a sokoldalú segítséget, melyet a párt folyóiratai­nak felhasználása jelent. Ezt bizo­nyítják az alábbi példák is: Somogy megyében az Anyag- és Adatszolgál­tatásra 59, a Társadalmi Szemlére ugyancsak 59 elvtárs fizetett elő. Ez a szám még akkor is rendkívül ala­csony, ha csak azt vesszük figye­lembe, hogy hány függetlenített párt­munkás van megyénkben, nem be­szélve a tömegszervezeti vezetőkről, állami, gazdasági vezetőkről és a pro­pagandisták nagy számáról. Kapos­vár városban pl. 62 „Marxizmus—le­ninizmus alapjai" tanfolyam műkö­dik, következésképpen csak' ennek a tanfolyamnak 62 propagandistája van, ezzel szemben Kaposvárott mindössze négy Anyag- és Adatszol*- gáltatás és 13 Társadalmi Szemle elő­fizető van. A siófoki járásban, ahol 33 „Marxizmus—leninizmus alapjai“ tanfolyam működik, Anyag- és Adat­szolgáltatásból egyetlen előfizető sincs. Társadalmi Szemlére pedig mindössze 7 elvtárs fizetett elő. Nem szükséges tovább bizonygatni, hogy a mi megyénkben bai van a párt fo­lyóiratainak olvasásában, felhaszná­lásában. A levont tapasztalatokból könnyű megállapítani pártszerveze­teink feladatait is: a vezetőségválasz­tások időtartama alatt sem szabad megfeledkezni arról, hogy az úi ne­gyedévben elvtársaink megrendeljék a munkáinkhoz szükséges folyóira­tokat. Különösen sokat tehetnek a terjesztés érdekében a propagandisták ha tanulás közben felhívják a hall­gatók figyelmét, hogy a soronkövet- kező tananyaghoz melyik folyóirat, milyen segítséget ad, de természete­sen felhasználásukban ők mutassa­nak példát. Ha sikerül megyénkben megjaví­tani a párt folyóiratainak olvasott­ságát, úgy ezzel párhuzamban emel­kedik ■ pártoktatásunk, pártmunkánk színvonala is. „ ÚJABB MEGTÖRT MONOPÓLIUM“ Walter Lippmann cikke a szovjet vezetők délkelet-ázsiai útjáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom