Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

Kedd, 1955. december 20. SOMOGYI NÉPLAP S BOLDOG JELEN, MÉG BOLDOGABB JÖVŐ — erről tanúskodik a gyugyi Április 4 TSZ zárszámadása A látszat és a valóság a zákánytelepi DISZ munkájában Az elmúlt hét végén a gyugyi .Április 4 Texmidőszövetkezet portá­lán nagy számiban gyűltek össze a szövetkezet tagjai. Eljöttek a község­ben lévő Győzelem TSZ dolgozói is ,a zánszámadó közgyűlésre. A hajda­ni nagybérlő volt kastélyának . osz­lopos termeiben gyűltek össze. Itt •voltak az általános iskola tanulói is. A várakozás idejét pattogó úttörő- .nóták, vidám népdalok tökölték ki, látszott a megjelentek arcán a su­gárzó öröm. Amikor Zalamek elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke, az elnökség tagjaival a színpadra lépett, elhal­kult a szó, a figyelő tekintetek az .emelvényre szégeződtek. Megtudtuk . Zalamek elvtárs sza­vaiból, hogy kis szövetkezetük — .amely ez év március végén 'alakult — becsülettel megállta a helyét. A 13 család szorgalmasan dolgozott, s az igyekvés sikerrel járt. A fonyódi járás termelőszövet­kezetei közül a legjobb ered­ménnyel zárt a fiatal szövetke­zet. Amíg a járás termelőszövet­kezeteinek átlagmunkaegység ér­téke 30 forint, addig -itt egy-egy munkaegység értéke 60,32 forint. Sokak előtt talán első hallásra hihe­tetlen ez az eredmény, de ha meg­ismerik a beszámolót, a tsz rövid történetét, világosan láthatja min­denki, -hogy ebben a szövetkezetben kemény harc, nagy munka közepet­te született meg a jó eredmény. Hogy mindenki tiszta képet alkot­hasson, elég megemlíteni azt, hogy egy-egy munkaegységre 6,54 kg ke­nyérgabonát, 1,65 kg árpát, 1,55 kg tengerit, 24 dkg cukrot, 0,06 liter ola­jat, 22 dikg diót, 88 dlkg borsót, 12 dkg szappant, 8,5 deci bort, 1,20 kg burgonyát és 8 forint készpénzt osz­tottak. A szövetkezetnek 11 lova, 15 fejőstehene, 8 hízóbikája, 2 növen­déküszője van. Fonódi eilivttórs, a tsz sertésgondozója jogosan büszke a szép sertéstörzsre. A szövetkezet 44 családot szám­lál, 304 hold területen gazdálko­dik. Az ősszel lépett be Szirátiee György, aki 'behozta gyönyörű állatállomá­nyát, felszerelését, és kivette a mun­kából is a részét. Egy hónap alatt 35 munkaegységet teljesített. Nem lehet panasz Major György, Komá­romi János új tagokra sem, akik az összes vetési munkában részt vettek. Jói megalapozottan mennek a tél­nek, mert takarmányszükségletüket bőven biztosították. Készítettek 160 köbméter kiváló minőségű silót. A tagok házatáján is nagy a megelégedés. Csuha József te­li értés 280, Deák József fogatos 241, id. Tóth Vendel szőlőművelő 297 munkaegységet szerzett. Az asszonyok a szövetkezet meg­alakulásakor veszekedtek, pörlefced- tek férjeikkel. Még olyan is akadt, aki azt mondta, hoigy elválik a fér­jétől. Ezek az asszonyok ma a szö­vetkezet legszorgalmasabb tagjai. Gondoskodnak a jövő évi s*ép jö­vedelemről is. Ezért állítanak be darálóit. Hamarosan megkezdik a g cmbatemyésztést, s a következő év­ben 8—10 hold szőlőit is telepítenek, így akarják gyarapítani amúgy is szép, 407 000 forintnyi szövetkezeti alapjukat, hogy gazdálkodásuk még bizitosítottabb, s a szövetkezeti tagok jövedelme még magasabb legyen. Gyugyot ezután nem úgy emlege­tik a fcinyódi járásban, hogy »el­megyünk Gyugyra búcsúra«, hanem »megnézzük a fonyódi járás legjobb tsz-ét«. Ruda Gyula levelező. Korszakalkotó újítás — 200000 forintért Három .emberről lesz szó. Kettő a háttérben mozog. Ök azok, akik irá­nyították, mozgattak a harmadikat ;a váíjláati igazgatót. Ez az igazgató 200 000 forintot kért azért az »ész- szerűsítésórt«, mert építendő üzeme részére az eredeti hely kijelölésénél jobb területet talált. »Ezért a kor­szakalkotó felfedezésért pénz jár« — duruzsolta az egyik. — Ezért az ötletért, komám, újí­tási díjat kapsz — mondta a 'másik — méghozzá komoly összeget. Jól jársz vele, még ha inem is feledke­zel meg rólam. És jöttek a -további óivek. Az új hely kijelölése igazán hasznos lesz az államnak, megéri, hogy kifizes­sék az ésszerűsítésért járó díjat. Meg hát a sole munka, vesződség, amit az új hely »felfedezése« okozott. Sze­gény igazgató egészen elérzékenyült. Variban, milyen önfeláldozó munkát végzett, amikör a Balaton mentén sétálva, hely után .kutatott. Es egy igazgató csak nem fog ingyen sétál­gatni a vízparton? Fizesse meg az állam! Hogy az igazgatónak köteles­sége az, hogy egy leendő létesít­ménynek a lehető legmegfelelőbb he­lyet biztosítsa? »Ugyan, ezt animá­lunk is így csinálják« — erősítgette az első. A pénz pedig nagy vonzóerő. Hát még ha százezreikről van szó! A ml igazgatónk is elfogadta hát a tér- vestal az újítási blanket tálcát, el­fogadta a helykijelölésre vonatkozó tervdokumentációk egy példányát es annak alapján beadta ésszerűsítés1 kérelmét í*ettes szervének. Ott azonban ebben az újításban csak azt látták újításnak, hogy akadt valaki, aki ilyen címen akarja herdiá’mi a nép vagyonát. Elutasították tehát a kérelmet. »Sebaj — mondta az egyik — azt azért el fogom intézni, hogy legalább prémiumot kapjál«. Nem tudta elintézni. Es most csodálkoznak, csodálkozik az igazgató és csodálkoznak az öt­letadók. Hogy még azt a csekély 200 000 forintot sem kapták meg. Pe­dig itt »csak« az állam pénzéről volt szó. Az pedig nekik igazán csáki- szalmája. L. K.-né A SZERKESZTŐSÉG POSfÁlÁBÓL Xét napot kocsikázhatunk az Üveg- és Porcelánértékesítö figyelmetlensége miatt A napokban értesítést kaptunk a Déldunántúli Üveg- és Porcelánér- ■tékesítő Vállalat kaposvári kirendeltségétől, amelyben közölték velünk, hogy a számunkra kiutalt 11 négyzetméter húzottüveget a siófoki '41. számú Népboltnak feladták. Amikor elolvastam az értesítést, gondol­kodni kezdtem, ugyanis sehogysem fért a fejembe, hogy miért küldték „a mi üvegünket a siófoki Népboltnak. Gondoltam, megkérdezem vala­kitől aki jobban ért a kereskedelemhez, hátha így van ez rendjén. Az illető ugyancsak nem tudott bővebb felvilágosítást adni, azt azonban ki- ■okoskodtuk, hogy azért küldték a mi üvegünket á Népboltnak, mert .azt valamelyik üzletnek ki kell utalni és majd az utalja ki nekünk. Ha ez így van, vajon miért nem utalták ki a helybeli földművesszövetkezei­nek. miért kell 80 kilométerre elmenni az üvegért? Hamarosan újabb értesítést hozott a postás. Ebben ez állt: »A részükre kiutalt ládaker- tész-üveget a fonyódi Népbolinak kiutaltuk«. Ezután már igazán nem tudtam, hogy mitévő legyek. Az egyik üveg 80 kilométerre, a másik 50 .kilométerre, ez azt jelenti, hogy egy lófogat és egy tsz-tag két napra ki­esik a munkából, mert egyik nap 80 kilométerre Siófokra, másik nap 50 kilométerre Fonyódra kell mennie <az üvegért. Szeretném megkérdezni ■•az Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat vezetőit, hogy szórakozásból csi- •nálják mindezt, vagy azt gondolják, hogy a termelőszövetkezeteknek -mindegy, hogy hol veszik át az üveget? BEKEFI LAJOS, a Somogyvári Szabadság TSZ könyvelője. Qjorkés tőién A Mecstekvidéki Boftv tető nagy érdeklődé- vidéki fehér, s'klósi forgalmi Vállalat pé- sük. fehér, szekszárdi ka­-csi Szent István téri Nem könnyű eldőli- darka... Még az ele- kultúrtermében va- teni, hegy melyik bor jón tartunk, a hatodik gyünk, Kurucsai Jó- a legjobb. Baka Béla, kóstolónál, amikor a zsef igazgató a magyar a Pécsi Vendéglátó Tolnia- megyei tanács­kor jó hírnevét mél- Vállalat igazgatója pél- tói Győrfi László, a tatja és megjegyzi, dául így vélekedik: kereskedelmi osztály hogy a forgalomba ke- — Az asztali fehér vezetője így szól: rüüt itóka rontotta ezt nagyon ízlik, de azért — Legjobban az as/~ a jó hírnevet. "... De nem szeretném mindig tali fehér és a mecsek- most ízleljék meg az ezt a fajtát inni... vidéki fehér ízlik nő­idéi termést!.. « Ezt a kommersz kém. Baranya, Tolna, So- borra éri, amely köny- A nagyközönség is megy és Zala megye nyű és 10 forint 70 fii- véleményt mond mától küldöttei is itt ülnek, lér a sön.tési ára. De kezdve, amikor a be- Hozzájuk is innen ke- vannak itt jobb borok mutatott 12 fajta bor rülniek a borok — ért- is, például a mecsek- kimérésre kerül. Az AKÖV sikerrel zárja működésének ötödik évét is Rövidesein működésének ötéves évfordulóját ünnepli a 23-as számú Autóközlekedési Vállalat. Igaz, nem ezen a .néven kezdte meg munkáját, a fejlődés során alakult Autóközle­kedési Vállalattá. Bizony még nagy jóakarattal sem lehetett vállalatnak nevezni azt a négy ^tócsát, mely 1949-ben munkához látott itt. Ónálló vállalatként csak 1950-ben kezdett működni. Ekkor már a kocsipark 23 gépkocsiból áillt. S azóta évről évre gazdagodott a vállalat. Van már esz­terga-, elektromos-, alkatrészfelújító műhelyük, akkumulátor töltőjük stib. Bővült a vállalat azzal is, hogy egy­beolvadt a MÁV AÜT kirendeltség­gel. Most, az 1955-ös esztendő végéin az AKÖV megyénk egyik legnagyobb vállalata. Ahogy nőtt a vállalat, nőttek fel­adatai is. Jelentős szerep hárul me­gyénk szállítási és utazási forgalmá­nak lebonyolításában az autóközie- kedésre. A vállalat dolgozóinak azonban nem kell szégyenkezniük. Eddigi eredményükről úgy lehet ítél- fii, éves tervüket túlteljesítik. A múlt évhez viszonyítva sokat javult a munkafegyelem is. Míg 1954-ben az. igazolatlanul mulasztók száma 58 fő volt, addig az idén ez a szám 15- re csökkent. A későnjövőkkel, a mulasztókkal szemben, ha már a szóbeli figyelmeztetés nem használ, szigorúbb intézkedéseket is alkal­maznak. így érték el azt, hoigy 1 év alatt az igazolatlanul mulasztók szá­ma több mint a felére csöfckehit. . É-v végére szép eredményt hozott áz esztendő elején beindított anyag- és szerszámtakairékossági mozgalom. A Gazda-mozgalom terén tett válla­lások értéke 118 000 forintot tett ki. Ezt a számot november végéig je­lentősen túlszárnyalták. A megtaka­rított összeg 276 495 forint vo’t. Ha­sonlóan szépen teljesítették vállalá­saikat a dolgozók á Kuznyecov, vagy­is a szerszámtakarékossági mozgalom során. Itt a felajánlások összege 2400 forintot tett ki, a teljesítés pedig meghaladta a 4100-at. E számok be­szédes bizonyítékai annak, hogy a dolgozók: műhelyieik és gépkocsive­zetők, takarékosan, felelősséggel bán­nék az üzemanyaggal és a szerszám­mal. Az Autóközlekedési Vállalat ez évben is jól oldotta meg feladatát. Ezért az ötéves évfordulón köszönet és . elismerés illeti a vállalat veze­tőit és minden egyes dolgozóját. Eddigi jó eredményeik és az újra csak növekvő feladatok arra kötele­zik az Autóközlekedési Vállalat dol­gozóit, hogy az 1956-os évben is jói dolgozzanak s szép munkariikereket érjenek el. Ehhez a feltételeket ts igyekszenek biztosítani. Tovább bő­vül a vállalat gépkocsiparkja, új gépkocsik, autóbuszok .kerülnek az Autóközlekedési Vállalat által. for­galomba. Két új műhelyrész is léte­sül. Gumiműhely, valamint egy ru- gckovács-műhelyt állítanak fel. A csurgói járásban az a hír járja, hogy a zákánytelepi DlSZ-szervezet a jók, sőt a legjobbak közé tartozik. Még a szomszédos községek ás, mint a jóindulatú szomszédok, arról tájé­koztattak 'bennünket, hoigy Zákány­telepen nagyszerű kulturális élet fo­lyik, jó a DISZ-szervezet, élénk a szervezeti élet, s a vezetőséggel sincs hiba. Nos, ha mindez igaz,” — igondcltuk —, altkor sok Csüngő kör­nyéki ifjúsági szeivezet tanulhat a zákánytelepiektől, ha elmondjuk ta­pasztalatainkat. Ám, egy kis hiba csúszott a szá­mításba. Kiderült, hogy a szervezeti élet, S általában a DISZ-munfca nem is olyan, kifogástalan, mint mondták, de hát a hibák is tanulságosak le­hetnek, hisz a közmondás is azt tart­ja: »más kárán tanul az okos«. Ez-, úttal azt szeretnénk, ha nemcsak má­sok, de a zákánytelepiek is tanulná­nak saját hibáikból. Jó vagy rossz a szervezeti élet Zákánytelepen! Erről bizony lehetne vitatkozni a szomszédokkal, bár valami igazuk nekik is van, hisz a diszistálfc kultu­rális tevékenysége .közismert a köz­ségben. A taggyűléseket is megtart­ják, a Petőfi iskola is működik,- még­is, sok-sok hibáról számolhatunk be De kezdjük csak az elején. Néhány 'hónappal ezelőtt 62 DISZ- tagot tartottak nyilván a szervezet­ben, s a járási bizottságon. . Hagy azóta miért csökkent ez a szám, an­nak csak Mikola Feri, a DlSZ-titkár a megmondhatója. Nem októberben kezdődött... ki tudja mikor? Csali októberben derült ki, hogy a nyilván­tartott tagok csaknem 30 százaléka időközben eltávozott a községből. Ekkor aztán hirtelen ét jelentettek az eltávozott tagokat, így maradtak 45-en. Tartanak-e rendszeresen taggyűlé­seket a zákánytelepiek? — De még mennyire — adja meg a választ Mi- kóla Feri. — Nálunk minden héten van taggyűlés, méghozzá csütörtö­kön. Itt aztán bátran vitába lehet száll­ni elképzeléseikkel. A DISZ-titkár arra hivatkozik, ha az egyik héten elmaradna a taggyűlés, az a szerve­zet szétforgóesolásához vezetne, mert elfeledkeznének a fiatalok arról hogy DISZ is létezik a telepen. Hát ezért tartanaik minden héten taggyű­lést. Távol áll tőlünk, hogy kifogásol­juk a fiatalok hetenkénti összejöve­telét, de merőben helytelen, hogy minden alkalommal taggyűlést ren­deznek. Ezzel unalmassá, megszokot­tá válik a taggyűlés, s nehéz elkép­zelni, hegy előbbre vinné a DISZ munkáját. Helyes, sőt követendő; hogy minden héten összehívják a fiatalokat, de akkor ne taggyűlést rendezzenek. Töltsék az estét szóra­kozással, játékkal, beszélgessenek a fiatalokat érdeklő dolgokról, tartsa-1 mák iklubdélu tárnokát, ifjúsági esté­ket, ezzel közelebb hozhatják tagjai­kat a DISZ-hez, vonzóbbá tehetik a2 ifjúsági életet. De térjünk csak vissza a 'taggyűlé­sekre. A szervezeti élet a DISZ szempontjából nem közömbös, hogy általában hányán vesznek részt a rendezvényeken. A , DISZ-titkár, s a többiek is azt mondják: körülbelül huszonnyolcam, harmincán. No, ez szép. Csakhogy más is kiderül a be­szélgetés sorén. Mégpedig az, hogy a taggyűlés részvevőinek többsége diák, akik nem tartoznak a 45 tagú szervezethez. Nem kifogásolnánk ezt sem, ha a helyi DISZ tagjai is eljön­nének. De a 45 fiatal közül alig ■ ta­lálunk tízet, -tizenegyet egy-egy tag­gyűlésen. Es ez már hiba. Okozója természetesén szervezési kérdés. Va­jén tudnak-e a fiatalok arról, hogy mikor lesz összejövetel? Hogyan ér­tesítik ki őket? A válasz meglepő.^ A titkár a postással közli, hegy mikor lesz taggyűlés és a postás értesíti a fiatalokat (ha értesíti ... !) De vala­hogy nehéz elfcépze’mi, hogy ha vál­lalta is ezt a »funkciót«, égy délután 45 fiatalt fel tud keresni. Nem he­lyes ez a megoldás. Miért nem bíz­zák meg azokat a fiatalokat az'érte­sítéssel, akik rendszeresen elijönnek a taggyűlésre? Vagy ha már postást kérnék fel erre, akkor küldjenek ki meghívókat a fiataloknak. Meg kell. szüntetni az egyszemélyi vezetést! Milyen taggyűlés lehet az, melyet nem előz meg a vezetőség tanácsko­zása? Mert Zákánytelepem úgyszól­ván nem is lehet vezetőségről beszél­ni. MtácoEa Feri így nyilatkozik: — Június óta nem volt vezetőségi ülés... De hát kinek is tartanám .. Nem jönnek el, még a taggyűlésre sem... Azelőtt, ha volt vezetőségi ülés, nem szólt egyikük sem, azt se mondták, hogy jó, vagy rossz, amit tervbe vettem... Hát akkor érde­mes? ..-. Feri tehát egyedül akarja vezetni a szervezetet. Sckat dolgoz'k, igyek­vő természetű, de hát nem megy, s ezen nem is lehet csodálkozna. Ha a titkárnak kéne minden munkát el­végezni, akkor nem lénne szükség súlyos lemaradás Tanulságos megfigyelni Tóth Ró­zsi, a szervezet gazdaságfeledősének kimutatását. A papír s a tények nem valami felemelő látványt nyújtanak Júniusiban 35 DISZ-béiyegből 20-at júliusban 62-ből 26-ot, augusztusban 160-ból 16-ot, szeptemberben 55-ből 15-öt, októberben 44-foől 1-et adott el a gazdasági felelős, s a novemberi 49 db bélyeget még hiánytalanul őr­zi tarsolyában. Tóth Rózsi módszere a következő- elmegy a taggyűlésre — ha értesítik erről s magával viszi a 'bélyegeket Könnyen elképzelhető azonban, hogy nem tudja minden fiatal ott megven­ni a bélyeget, s utána már senkit sem keres fel, hogy tegyen eleget kö­telességének. Ez az egyik hiba, ami szintén a vezetőség rossz munkájá­ból következik. De ha a taggyűlés résztvevői meg is vennék a bélyeget, -akkor sincs minden rendben, hisz a diszisták túlnyomó többsége nincs ott a taggyűlésen. S a gazdasági fe­lelős — ahogy ez most kiderült — nem tudja, hány DISZ-tag van a te­lepein, még sohasem látta a nyilván­tartást. (Vezetőségi tag!) Már pedig a fiatátok itt is, mint mindenütt, szí­vesen megvennék a ibélyeget. Tag­gyűlésen zúgolódott is egyik-másik .emiatt, de Ina a titkár nem reagált panaszukra, hogyan segített volna a névleges vezetőség?... Nemcsak ő.k, a járási DISZ b-zott- ság is felelős ezért. Ahogy Mikola: Feri mondja, a bizottság munkatár­sai még egyszer sem beszéltek arról, vezetőségre. De arra aztán igazán nincs szükség, hogy a szervezetnek csak papíron legyenek vezetői. És ez a _ fegfontasabb, amelyen sürgősen változtatniuk kell a fiataloknak. Bír­ják rá a vezetőséget, hogy-mindenben segítse a titkár munkáját, vagy ha ez sehogy sem megy, akkor olyan vezetőséget kell. választani, amely ■képes megoldani feladatát, s szívesen dolgozik a fiatalokért, a DISZ-ént. Mert ezekután már kétségtelen, hogy a vezetőség hanyagságából fa­kad minden, ami jelenleg még kifo­gásolható a szervezetben. Ezért hiá­nyos a megjelenés a rendezvényeken. ezért nem kezdték meg a fiatalok összeírását, ezért van a tagdíjfizetésben hogy a Megyei DISZ Bizottság fon­tos határozatot hozott a tagdíjfizetés rendezéséről. (Pedig (titkári értekez­leten is felhívták Mikola elv­társ figyelmét a súlyos lema­radásra.) így hát miért ne men­ne éppen olyan rosszul a tagdíjei- számolás, mint ezelőtt három hónap­pal? Hiszen senki sem követeli meg tőlük... Lehetne sorolni tovább azokat a hibákat, melyek akadályozzák a szervezet munkáját. Nem beszéltünk még a tagszervezés elhanyagolásáirólr a DISZ helyiségről, melyet ismét el­vettek a fiataloktól, a tagösszeírás- ról, melyet még mindig nem kezdtek meg Zákámytelepen ... Mindent összevetve azonban egy és csakis egy feladat áll a szervezet előtt: megjavítani a vezetőség mun­káját. Ahol rossz a vezetés, rossz a DlSz-murka is; de ahol lelkes fiata­lok, 'becsületes, áldozatkész vezetők segítik a titkár munkáját, ott (tartal­mas, vonzó ifjúsági élet bonrtákbzhat ki. És most erre kell törekedni a zá- kányfieíy?pi díszistáknak is. Kérjék fokozottabban a pártszervezet segít­ségét, kérjenek tanácsot Nyerges elvtársitól,, a pártszervezet titkárától, kopogtassanalk. be a pedagógusok aj­taján és minden lehetőséget kihasz­nálva fogják össze a falu fiataljait, hogy válóiban méltók legyenek hír­nevükre, s a szomszédos falvak el­ismerésére is. Jávori Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom