Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-18 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A »Dunántúl« jegyzetére Amit a somogygeszti I-es típusú tszcs-ről el kell mondanunk Fontos, előrelátó tervezést, nagyobb takarékosságot! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA-­Xii. évfolyam, 297. szám. AKA 50 Hl.LhK Vasárnap, 1955. december 18. Virágzó termelőszövetkezeteket Somogybán Kisgyalánban tsz-előkészítő bizottság működik Kisgyalánban a kommunisták, a ta­nácsvezetők felvilágosító szava és a környékbeli tsz-ek jó eredményei nyo­mán új tsz-előkészítő bizottság alakult. Az előkészítő bizottság tagjai eddig Vörös Sándor párttag 5 holdas, Farkas Józsefné 20 holdas, fiával és menyé­vel, Mérei Vendel 16 holdas, Rédei Ist­ván 8 holdas, ifj. Csima József és Hor­váth Sándor. Ezek a dolgozó parasz­tok most felvilágosító szóval hívják a többi dolgozó parasztot is az össze­fogásra, hogy mielőbb létrehozhassák a közös gazdaságot. A mosdósi Alkotmány TSZ eredményei vonzzák az egyéni gazdákat A héten újabb két család, Takács Lajos 6 holdas, Rózsa János 14 holdas kérte felvételét a tsz-be. A szövetke­zeti tagság szívesen fogadta őket ma­ga közé. 18 család kérte felvételét a göllei Lendület TSZ-be A göllei Lendület TSZ-ben az idén pár fillér híján 40 forint értékű jöve­delmet osztanak munkaegységenként, annak ellenére, hogy egy sor adóssá­got rendezett a tsz. A szövetkezés ere­jét látva, már újabb 18 család, 30 tag­gal, 200 hold földdel lépett a Lendü­let-beliek közé. Ezek közt van §zilasi István 10 holdas, aki másodmagával és Márkus Ferenc 8 holdas, aki harmad­magával választotta a Lendületben a boldogulás útját. Ebben az évben lépett a tsz-be, máris szép jövedelme van Fonódj István, a gyugyi Április 4 Termelőszövetkezet sertésgondozója ez év márciusában lépett a tsz-tagok sorába. Egymaga 268 munkaegységet teljesített. Jövedelme így is felülmúlja a legjobban gazdálkodó középparasz­tok jövedelmét. Osztaléka a követke­ző: 12 mázsa kenyérgabona, 3 mázsa árpa, 4 mázsa tengeri, 29 kiló szappan, 72 kiló cukor, 59 kiló dió. Disznóölésre, szilveszterre lesz bőven innivaló is, mert' borból is 230 liternyit vitt haza. A 2000 forint készpénzosztalékból ru­hát, cipőt vásárolnak. Szerényen szá molva Fonódi-család jövedelme 16 000 forintra rúg. Ez is bizonyítja: jobb a szövetkezetben. 253 000 Ft állattenyésztésből A bedegkéri Uj Élet TSZ-nek az idén mintegy 253 ezer forint jövedel­met hozott az állattenyésztés, amely egyik feltétele volt, hogy munkaegy­ségenként 55,56 forint értékű jövedel­met osztottak Elhatározták, hogy a jö­vő gazdasági évben a tehenek számát annyira növelik, hogy minden 10 hold földjükre egy tehén jusson, s a tej­termelés mellett a tenyészállat nevelé­sére is nagyobb gondot fordítanak. De több hízottsertést is akarnak eladni jö­vőre, mint az idén szabad áron. Jöve­delmük nagyobb részét az állattenyész­tésből akarják biztosítani. A kőröshegyi sxőlőtermelési szakcsoport hat hónap alatt több mint fél millió forint értékű forgalmat bonyolított le Megyénkben tizenegy szőlőtermelé­si szakcsoport működik, 401 taggal, több mint 500 hold területtel. Ezek közül a kőröshegyi a legnagyobb, amely 60 tagot számlál, s területe, el­éri a 130 holdat. A 11 szakcsoport év­ről évre jobb eredményeket ér el, s közülük többnek, mint például a köt­éseinek és a kőröshegyinek borkimé­rése is van a megye területén. Ország szerte ismert különösen a kőröshegyi szakcsoport bora. A kőrös­hegyi szakcsoport több mint félmillió forint értékű bort árusított el hat hó­nap alatt. A közös jövedelemből pince­felszereléseket és szőlőművelő eszközö­ket vásároltak a kőröshegyiek. Most a tél folyamán a kőröshegyi szakcsoportnak mintegy 40 tagja vesz részt ezüstkalászos tanfolyamon, amelynek előadója az ország szerte is elismert szakember: Pettenkoffer Já­nos, a Balatonboglári Szőlészeti Gaz­daság kutatója. Egv kiváló begyűjtési dolgozó és az országos ötödik hely Amióta Takács Antal »a begyűj­tés kiváló dolgozója« címet megkapta, napról napra javult mun1;,na A be gyűjtési megbízott legfőbb feladata az volt: érvényt szerezni a törvényeknek. Azelőtt Nagyatádon laza volt az álla­mi fegyelem, sok volt a Hátralékos. Ma már más a helyzet. A rnuiaszt'u-'kal szemben több esetben alkalmazta a törvényt: a 10 százalékos felemelést. Hogy csak egy példát említsünk, egyetlen nap alatt 500 kg baromfit gyűjtöttek be. A község teljesítette hízottsertés, vágómarha, tojás, baromfi tervét. A községek Között az országos versenyben az ötödik. Adósság nélkül kezdik az új évet a nagyberki adófizetők' Szép példa a pénzügyi tervek teljesí­tésében, hogy Nagyberki község ed­dig 98 százalékra el-geí tett adófize­tési kötelezettségének Pá" napon belül befizetik a hátralévő 2 százalékot is, s aKkor adósság nélkül, tiszta lappal kezdik az új évet. Igazat lehet adni Csonka elvtársnak, ;• tanács titkárá­nak, amikor azt mondja: »-Tőlünk, s i tanácstagok példamutatásától, a pénz­ügyi állandó-bizottság jó munkájától függ az adófizetés is. Nálunk behajtás, transzferálás nem volt ebben az esz­tendőben. A tanácstagoknak átadtuk a hátralékosok névsorát, elmentek hozzá­juk, így mindenki befizette adóját.« Igen, ez a jó munka, ez a sikerek titka. Érdemes követni. A tsz-tagok példájára az egyéniek is fizessék be a békekölcsönt Taszáron A taszári dolgozó parasztok közül még sokan tartoznak államunknak az általuk lejegyzett békekölcsön összegé­vel, pedig a rendezés határideje, de­cember 31-e erősen közeledik. Az Uj Élet TSZ 13 családja szép példával járt élen: valamennyien befizették e lejegyzett összeget. Példát vehetne róluk Molnár Miklós, Molnár István, Mi éktelenkedik A batéi határban sokfelé szégyen­kezhetnek még a lábonálló kukorica- szár miatt a gazdák. A betakarítás ha­tárideje ugyan három nappal ezelőtt már lejárt, de a tanács végrehajtó­bizottsága csak a csütörtöki határ­szemle alkalmával figyelt fel erre. A hanyag gazdákat azonnal felszólítot­ták és a mulasztók költségére munká­ba állítottak egy brigádot a szárvágás­ra. Jobbágy Ferenc, a MEZÖKER ag­Varjas József, Tiszperger János, akik még adósak nemcsak pénzükkel, de adott szavukkal is. Pedig az adott szó, az aláírás kötelez is. A tanácstagokra hárul az a feladat, hogy eljárjanak a dolgozó parasztokhoz beszélni velük hazafias kötelességükről, hiszen a köz­ség becsületéről, népi államunk iránti hűségükről van szó. a batéi határban ronómusa a dolgozó parasztoknak bi­zonyára arról beszél, hogy milyen nagy szégyen decemberben a betakarí- tátlan kukoricaszár, sajnos, önmaga is csak a kukoricát takarította be, de egy hold földjén még mindig ott dísztolen- kedik a szár. Szabó József, Ukös Jó­zsef, Földvári Péter, Tótfonai Jenő és a többiek hanyagsága hátráltatja a községet a mélyszántásban is. n termsüsziiyelkszBli mozgalom fejlesztésében 1955-ben elért eredményeink váljanak újabb sikerek forrásává fi Megyei Pártbizottság ülése A Magyar Dolgozók Pártja Somogy megyei Bizottsága pénteken, december 16-án és 17-én, a Pártoktatás Házában ülést tartott. A pártbizottság tagjai megvitatták a Somogy megyei új tsz-ek poli­tikai és gazdasági megerősítésének, a tsz^mozgalom továbbfejlesztésének feladatait. Ezt a napirendet Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártvégre- hajtó-byzottság titkára terjesztette az ülés elé. A második napirendet; — a Központi Vezetőség határozata a párt­vezetőségek és pártszervek újjávdlasztásáról — Szőke Pál elvtárs, a Me­gyei Párt-végrehajtóbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának veze­tője terjesztette az ülés elé. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Pankász és Szőke elvtársak ál­tal beterjesztett beszámolót. Pankász Ferenc elvtárs beszéde A Megyei Pártbizottság az év eleje óta eredményes munkát végzett a tsz mozgalom fejlesztésben, szervező, irá­nyító munkája nyomán Somogy me­gye országosan is kiemelkedő ered­ményt ért el. Ebben az évben december 5-ig 8660 család, 1471 taggal, 56 346 hold földdel választotta a nagyüze­mi gazdálkodás útját. 44 tsz-község alakult, amelyekben a fa­lu dolgozó parasztjainak több mint 75 százaléka a közös gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek fejlesz­tése során a termelőszövetkezetbe lé­pő családok kétharmada az újonnan alakult 104 tsz-be és egyharmada a már meglévő tsz-ekbe lépett be. A 104 új tsz közül 14 I.-es típusú tszcs. Hogy Somogy megyében a tsz-moz- galom fejlesztésében ilyen eredmé­nyeket értünk el, annak forrásait az alábbiakban határozhatjuk meg. Eddigi sikereink forrása A Megyei Pártbizottság 1953 ősze óta következetes harcot folytatott a meglévő tsz-ek politikai, gazdasági és szervezeti megerősítéséért. E munka eredménye különösen ebben az évben mutatkozott meg. A kedvezőtlen idő­járás ellenére a tsz-ek az idén búzá­ból 1 mázsa 60 kg-al, rozsból 1 má­zsával termeltek többet, mint az egyé­ni parasztgazdaságok. Ez rá. első év, amikor tsz-eink a kapások termelésében és az állat- tenyésztés fejlesztésében is meg­haladják az egyéni parasztok eredményeit. Ezen belül jelentős azoknak a tsz- eknek a száma, amelyek kiemelkedő terméseredményeket értek el, 3—4—5 mázsával termeltek többet, mint az egyéni gazdák. A barcsi Vörös Csil­lag TSZ-ben 530 holdas területen pl. átlag 14 mázsás búzatermést, 162 hold területen átlag 17 mázsa 20 kg-os ősziárpa-termést értek el. Az öreglaki Ifjú Gárda TSZ őszi árpából 20 má­zsás, rozsból 17 mázsás holdankénti átlagtermést ért el. Az egyre javuló gazdálkodás nö­velte a termelőszövetkezet tagságának jövedelmét is. Előzetes becslések sze­rint a termelőszövetkezetekben bői 35 kommunistát küldtünk tsz-el- nöknek. Az új elnökök többsége jól megállta a helyét. Számos »olyan pél­da van, mint a pusztakovácsi Dimitrov TSZ-ben, ahol Puskás elvtársat, a marcali járási tanács dolgozóját vá­lasztották meg elnöknek. A tsz az előző években mindig mérleghiánnyal zárt, a szövetkezeti tagok jövedelme alacsony volt. Puskás elvtárs jó mun­kája nyomán ebben a tsz-ben 1955-ben a szövetkezet kifizetett több mint 250 ezer forint régebbi adósságot, a szö­vetkezeti alapra 139 ezer forintot he­lyeztek, mégis a tagság egy munka­egységre eső jövedelme elérte az 52,30 forintot. Teglovics János juhász 650 mun­kaegységre 34 000 forintot kapott. Ebből azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy pártbizottságaink előtt változatlanul az a feladat áll, hogy a gyenge, vezetésre alkalmatlan szövet­kezeti elnökök helyett jó, szervezőké­pes, politikailag képzett, megbízható kádereket küldjünk. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű továbbfejlesztésére a III. pártkongresszus, majd a KV márciusi határozatának szellemében a Somogy megyei Pártbizottság az év elején megtette a szükséges intézkedéseket. A1 fejlesztés során sikerült elérni, hogy a pártszervezetek, a kommunisták, a tanács- és tömegszervezetek vezető funkcionáriusai fő feladatuknak a meglévő tsz-ek megszilárdítása mel­lett a számszerű fejlesztést tekintették. Nagy lendületet adott munkánk­hoz Rákosi elvtárs útmutatása, melyet a márciusi pártaktíván adott, amikor felszólalásával megerősítette a Somogy megyei kommunistákat, funk­cionáriusokat a szövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésében. A tsz-ek számszerű fejlesztésére — bár kissé megkésve — sikerült moz­gósítani a tsz-tagokat, felhívni a fi­gyelmüket a saját, a szövetkezetük új tagokkal való erősítésére. De még mindig jelentős azoknak a tsz-eknek a száma, ahol jelenleg is a befeléfordu- lás, az egyéni parasztoktól való elzár­kózottság tapasztalható. Vannak olyan helyek is, mint pl. a bolhói Ságvári TSZ, ahol még ki is számolták, hogy csak abban az esetben hajlandók be­venni új tagokat, ha a meglévő szö­vetkezeti alaphoz annyi készpénzzel járulnak a belépő új tagok, ameny- nyi jelenleg egy tagra esik. A párt- bizottságoknak a leghatározottabban fel kell lépniük az ilyen helytelen né­zetekkel szemben. Mozgósítsák a tsz- ek pártszervezeteit, hogy szívós, fel- világosító, nevelő munkával győzzék meg a tsz-tagokat, hogy az elzárkó- zottság a dolgozó parasztok elől, csak az ellenségnek kedvez. Gondoljanak arra tsz-eink, hogy a ma még egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok hol­nap a tsz tagjai lesznek. Helyes volt, hogy a Megyei Párt- bizottság a termelőszövetkezet fejlesz­tésében a párt és tanács vezetőinél, a tagságánál a példamutatást helyezte előtérbe. Megyénkben több mint 80 párt­titkár, 600 párttag, 800 tanácstag lépett a szövetkezetbe, példát mu­tatva dolgozó paraszttársaiknak. A szövetkezet fejlesztéséből eredmé­nyesen vették ki a részüket a DISZ, MNDSZ-szervezetek és a földműves­szövetkezetek. Sokat segítettek a gép­állomások is. Különösen elismerés il­leti a szövetkezetek megyei elnökét, Brachna elvtársat, aki a Zselicségben három termelőszövetkezeti község lét­rehozásában aktívan tevékenykedett, Kollár Rozália elvtársnőt, az MNDSZ megyei elnökét, aki Zalán több napot töltött és vezetésével a falu asszo­nyai Zalát tsz-községgé fejlesztették. A pártbizottságok abból az okból ki­indulva, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése idején élesedik a fa­lusi osztályharc, a kulákság nem nézi tétlenül a szövetkezeti mozgalom fej­lesztését, az éberség fokozására hívták fel a falusi kommunisták figyelmét. ■ Kommunistáink, népnevelőink le­leplezték a kulákok aknamunkáját, visszaverték az osztályellenség tá­madásait. Különösen ott kellett erőteljes felvilá­gosító munkát folytatni, a kulákok bomlasztó munkáját, rémhíreit lelep­lezni, ahol tsz-községek alakultak, mint pl. Iharosban. A párt erejét mu­tatja a kutasi példa, amikor az ellen­ség a tsz-ek bomlasztására rémhíre­ket terjesztett, az új tsz-tagok a párt­hoz mentek, hogy szilárdan kitartanak a szövetkezetben, követelik a rémhír­terjesztők felelősségrevonását. Kommunistáinknak továbbra is szí­vós harcot kell folytatniuk a kulákság, az osztályellenség bomlasztása ellen, elszigetelve őket a becsületes dolgozó parasztoktól, leválasztva tőlük, befo­lyásuk alól a középparasztokat. A hibákat kijavítva, előre újabb sikerekért az egy munkaegységre jutó jöve­delem a tavalyi 27 forinttal szem­ben megközelíti a 40 forintot ebben az esztendőben. Hasonlóan nőtt a közös szövetkezeti alap. Tavaly a szövetkezeti alap értéke 37 millió fo­rint volt, az idén 60 millióra emel­kedik. A szövetkezetek gazdálkodásá­nak eredményességéhez nagyban hozzájárult népi demokratikus álla­munk hathatós, rendszeres anyagi támogatása. Sokat erősödtek tsz-eink pártszerve­zetei. Ebben az esztendőben 95 tsz- ben alakult pártszervezet. A számsze­rű növekedés mellett jelentős azoknak a tsz-pártszervezeteknek száma, ame­lyek rendszeres pártpolitikai munkát végeznek és a pártszervezet helyesen mozgó­sítja a kommunistákat, a dolgozó­kat a közös munkára, a termelési tervek teljesítésére, túltel­jesítésére. Sokat segített a pártmunka megjavításában az, hogy a tsz-ek párttitkárainak a múlt télen és a ta­vasz folyamán kéthetes bentlakásos tanfolyamokat tartottunk. A tsz-ek politikai és gazdasági meg­erősödésére a KV határozatának megfelelően Budapestről 11, a megyé­A tsz-iejlesztés során követtünk el hibákat ;s. Ezek elsősorban türelmet­lenségből fakadtak. Nem vették figye­lembe egyes agitátoraink, hogy a régi, megszokott gazdálkodásról lemondani — amíg az újról nem győződött meg a dolgozó paraszt — nehéz. Ezt csak helyes érveléssel, türelmes felvilágosí­tó munkával tudjuk elérni. A türel­metlenség szerencsére nem jellemezte a Somogy megyei tsz-fejiesztést, de ahol ez felmerült, ott megtettük a kellő intézkedést. Ahogy a KV márciusi, júniusi ha­tározata megállapította, a fő veszély továbbra is a tsz-mozgalomban a jobb­oldali veszély. A fő tüzet tehát a meg­alkuvás ellen kell irányítani, de ugyanakkor fel kell lépni minden baloldali túlzással szemben. A Somogy megyei Pártbizottság­nak változatlanul is az a vélemé­nye, hogy a KV márciusi és jú­niusi határozatának szellemében erőteljesen tovább kell vinni a taz- mozgalom fejlesztését, bátran, a párt szövetkezeti politikájá­nak megfelelően, az önkéntesség elvé­nek szigorú betartásával. A párt-, álla­mi és tömegszervezetek munkájában központi feladat legyen a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Hegedűs elvtárs az országgyűlés legutóbbi ülé­sén a termelőszövetkezetek fejlesztésé­vel kapcsolatban felhívta a figyel­münket, hogy a tsz-mozgalmat a jö­vőben még erőteljesebben kívánjuk fejleszteni, ezért meg kell szüntetni a termelőszövetkezetek számszerű fej­lesztésének kampányjellegét. A ter­melőszövetkezetek fejlesztésének van ugyan bizonyos szezonjellege, ameny- nyiben a legalkalmasabb időpont rá az őszi munkák befejezése utáni és a ta­vaszi munkák megkezdése előtti idő. De amint a mi megyénk példája is bizonyítja, egész éven át lehet új tsz- eket alakítani, a régieket fejleszteni. Megyei pártbizottságunk is, de fo­kozottabb mértékben a járási pártbi­zottságaink bizonyos fokig lebecsülték az I. és II. típusú tszcs-ék szervezését, abból a helytelen gyakorlatból kiin­dulva, hogy a meglévő régi I. és II. típusú tszcsék nem az alapszabály szerint működtek, az ezekbe tömörült dolgozó parasztok lényegében egyéni- leg gazdálkodtak. Mivel az I-es típusú tszcsék külön gondot okoztak pártbi­zottságainknak, lemondtunk ezek szer­vezéséről. Természetesen továbbra is a legfejlettebb forma, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek szervezésére, fejlesztésére kell a legnagyobb gondot (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom