Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-15 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! “t ........---- -0 H ogy erőssé, szilárddá, virágzóvá váljanak a, nagyatádi járás új termelőszövetkezetei Mit tettek eddig a Kefeanyagkiké- szítő Vállalat kommunistái a KV novemberi határozatának megválón sításácrt A marcali sport védelmében A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xíí, évfolyam, 294. szám. ÁúA 50 t iOLOO Csütörtök, 1955. december 15. Az Agrártudományi Egyetem hallgatói segítik a tsz-ek tervkészítését A termelőszövetkezetekben most kezdtek hozzá az elkövetkező gaz­dasági év üzemtervétneik elkészítésé­hez. Tudnivaló, hogy az eredményes gazdálkodás alapja — különösen a nagyüzemi gazdálkodásnál — a jó tervezés. A terv készítése előrelátást, megfontoltságot és elsősorban körül­tekintő mezőgazdasági szaktudást kíván. A tsz-ek — bár tagjaik nem mezőgazdászok — nem tanácstala­nul, tájékozatlanul fognak hozzá a tervezéshez. A járási tanácsok me­zőigazdasági osztályai, a gépállomá­sok agrcinómusai segítik őket. Terv- tángya'ásakon már megbeszélték a jövő gazdasági év termelési tehető­ségeit s most javaslatokat és taná­csokat adtaik a tsz tagjainak, hogy gazdaságukat milyen irányban és milyen mértékig fejlesszék. Most, december elején újabb se­gítség érkezett a tsz-ekbe. Az Agrártudományi Egyetem IV. éves hallgatói háromhetes tsz- tervkészítési gyakorlaton vesz­nek részt. Ennek keretében Somogy megyébe is, eíáő ízben 19 tsz-foe, 25 egyetemi íjiaffigató érkezett. Többek között az igaíM Alkotmányba Szabó Edit agro- mómus, a ráksi Uj Életbe Göndör' László állattenyésztő, a répáspusztai Első Ötéves Tervbe pedig Hátsági Béla üzemgazdász hallgatók láttak hozzá komoly, felelősségteljes mun­kájuk elvégzéséhez. Az egyetemtől kapott feladat nem könnyű, de szép és megoldható. Mielőtt a hallgatók saját tervük elkészítéséhez hozzá­fognának — amelyet az egyetemen be kell mutatniuk — meg kell is­merniük a tsz gazdálkodásét, hogy a helyi körülmények ismeretéiben ala­pos segítséget nyújthassanak a tsz tervének elkészítéséhez. A legtöbb tsz-ben, így pl. a nagyberki Győző, a ráksi Üj Élet, az igaii Alkotmány, tahi Petőfi, kapolyi Szabadság TSZ- ekben is nagy szeretettel fogad­ták az egyetemi hallgatókat, s felismerték azokat a lehetőségeket, melyeket a hallgatók szaktudásából meríthetnek. Az egyetemi hallgatók munkájá­hoz a legmesszebbmenő támogatást is biztosították: megfelelő szállásról és élelmezésről gondoskodtak szá­mukra. Az Agrártudományi Egyetem a tervezési időszak alatt sem hagyja magára hallgatóit. Az egyetem két oktatója: Fekete László adjunktus .és Deák Gábor tanársegéd látogat­ják a halfigatókat, elfenőrz% mun­kájúikat, szaktanácsaikkal segítenek, ahol erre szükség van. A gyakorlati munka hasznos a lelkes, fiatal egyetemi hallgatók szá­mára azért is, mert jó kapcsolat ma­rad fenn az Agrártudományi Egye­tem és a Somogy megyei termelőszö­vetkezetek között, s ha elvégzik a fiatalok tanulmányaikat, már várja őket a mimika, amelyből most ízelí­tőt vettek. Kersák Jenő, a TTIT agrártudományi szaktitkára. 13 gépjavításban is mutasson példát a Tibi Gépállomás A Tahi Gépállomás élenjár a me­zőgazdasági munkákban. Igen sok segítséget ad a körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknek. ,Ennek bi­zonyítéka az is, hogy éves -taliajmun- ikatervét a megye gépállomásai kö­zött az elsőnek teljesítette. Ezért minden elismerést megérdemelnek. Az viszont nem szolgálja dicsősé­güket, hogy elmaradtak a gépjavítás­ban. A gépállomás nemrégen telje­sen új vezetőgárdát kapott, amely igen telkiismeretesen látott hozzá a gépállomás jó hírének megjavításá­hoz. De a vezetőség számos mulasz­tást örökölt elődjeitől. A nagy nyári munkák befejeztével a gépállomás volt vezetői nem készítették el a hi- . hafelvéteüd jegyzőkönyveket, nem igényelték' le megfetelő időben a gé­peikhez szükséges alkatrészeiket és most alkatrészhiánnyal küzdenek. Természetesen az új igazgató, ' Fé­lrenézi elvtárs megrendelte a hiány­zó anyagokat, de idő' kell ahhoz, mi­re az alkatrészek megérkeznek. Nem gondoskodtak megfelelő idő­ben e’egendő hozzáértő szakember­ről sem. Ezt is most kell pótolni. De az objektív okok mégsem ma­gyarázzák meg teljesen lemaradásu­kat. A helyzet ugyanis az, hogy a mai napig egyetlen erőgépet, egyet­len munkagépet sem javítottak ki. Mit kell tehát tenni, hogy a lema­radást pótolják? Tudvalévő, hogy a gépjavítást is szervezetten kell vé­gezni, ezért a legfontosabb feladat, hogy a meglévő erőt — a szerelő- és műhely-do’gszók nagyrészét — erre a munkára irányítsák. Addig is, amíg a hiányzó alkatrészek megér­keznek, a kevésbé hiányos erő- és munkagépeket javítsák ki. Ehhez haszná1 ják fel a helyileg elkészíthe­tő alkatrészeket. EGY LÉPCSŐFOKKAL FELJEBB Zselickisfalud útja a földművesszövetkezettől a termelőszövetkezetig * A múltban Zselickisfalud a külső szemlélőnek, odatévedit látoga­tónak nagyon kellemes, csaknem idillikus település­nek tűnt. De aki a falut körülövező hercegi erdő 15 ezer' holdas rengetegében fát vágó falusi kisembere­ket tél idején az erdő tövében meglátta, annak már nem keltett sokáig gondolkodni, hamar rájött: Zselic- kisfialud népe keményen meg dolgozott a min­dennapi kenyérért. A hercegi uralom árnyékában a kínlódó kisemberek telke is kopár lett: a családi örömtől, az emberi élet melegétől, á gyermekáldás­tól is megvonták magukat: egykéztek ... Újra van gyermekáldás! Ma ez az egykor liábnaállni nehezen tudó, a ma­ga szorengat-dttságáíból káláboíni nem tudó falucska nemcsak hogy liábraálit, fejlődött, szaporodott és gyarapodott, hanem a földhöz, nyugodt megélhetési­hez jutott. A falu ezen a nyáron már termelőszövet­kezeti község lett. A közösben a munkájuknak is jobb íze van. A munka igaz testvérisége fűzi össze őket, a munkáé, melyre egy ember kevés, s amely csak sokak erejéből valósulhat meg. A kisparaszti portók világa is friss liétit és vidám. A múltban egy-egy csa­lád otthonában a bölcsőt az »egyke«-gyermek felne­veléséig kellett ringatni. Utána a padlásra, lomok közé került a kedves kis alkalmatosság, Ma olyan nagy a gyermekáldás, hogy a régifajta fabölcsők helyébe .ragyogó lakknkoesik kerültek. Honnan éritek idáig? Azt Haraszti József, a föld­mű vessz öveik ezet igazgatósági tagja, laz jA.lkotmány TSZ egyik életrehívója tudja legjobban. »Hangya« (helyett — földművesszövetkezet! . — Fabölcső helyett — mondja — azért ring há­zainkban az a sok szép babakocsi, mert telik miből! S a földművesszövetkezet boltjában mindent megve­hetünk. Volt itt bolt a múltban is. Az a »Hangya«! Ott egy kis ecetet, cipökeinőcsöt, gyufát, sót árultak. Wünseher Ferenc vezérigazgatónak akkor odafent a Hangya központjában nem nagyon fájt a feje ezért, hogy a Zselics-ég -kis falvainak valami mumkaköny- nyitő gépet, ügyesebb szerszámfélét küldessen le. Hej, pedig a fcgáhozvert garasokból a kispara-szt szeretett volna néha napján legalább egy Tomka-kaszát meg­vásárolni! Híre-hamva sem volt errefelé... Most mosolygásra nyílt széles arccal kérdezi tőlünk: — Ugye, elvtárs, mutatós ruha van rajtam? Ez is innen való a mi boltunkból. Ingyenben van az egész öltözet. — Hogy-hogy ingyenben? — Elmondom a történetét. Tavaly vettem egy kályhát, egy eketaligát, egy -rádiót, egy lókapat. Any- nyit, amennyit most az Alkotmány TSZ-be behozott 7 hold földemhez meg birtam venni. De ha villany lett volna már a f aluban, akár egy -mosógépet is vá­sároltam voin-a az asszonynak. Errefelé sokat hallot­tam, mennyi mosógépet vesznek falusi parasztasszc- nyok a tafoi fö’dművesszöve'tkezetben. Ott már nem kell vörösre mosni a családanyáknak a tenyerüket nagymosás idején. A kötekedően jókedvű, tréfás beszédet megsza­kítjuk, mert még most sem értjük: honnan rajta az az »ingyen« ruha?! — Ja, igaz. Tavaly 6200 forint értékű vásárlásom után visszatérítésként ezt a kedvemrevaló öltönyt kaptam. Az Aikotmáhy TSZ elnöke, Jakab József hirte­len közbevág: — Az én feleségeim a minap Kaposvárott járt. A kirakatban meglátott egy szép téükafaótot. Be is ment á boltba. Megnézte azt a szép holmit színiéről is, fonákjáról is. Megjegyezte a szabását. Asszony-nyelven szólva -elleste a fazonját. S rögtön hazautazott Zse- lickisfa'udra. De nem vette ám meg. Értetlén nézésünkre aztán- ezt is megmagyarázza a tsz-elnök: — Eszibejutott, hogy a mi földművesiszövetkeze- tünkben is megkapja ugyanazt a kabátot. Ugyanab­ban a gyárban szőtték, ugyanabban a műhelyben szabták ezt is. Még a cérna is a miénk beinne. Nem a hercegnének, hanem a mi asszonyainknak gyártot­ták. S helyibe -hozzák. Bizony, itt veszi meg az asz- sz-cny. Az évi vásárlása már különben is szép sum­mát tesz ki, Év végéire ő is kap egy jó nagy, bő téli- szoknyára való visszatérítést. Pár pillanatkép az új faluról. » Zselickisfalud tsz-község lett ezen a nyáron. De tudjuk: nem könnyen. Amíg a múlt kötöttségeit, s annak ezerágú fonalait szertevágta a fejlődés-, azalatt az új világ, a biztos gyarapodás, a jobb megélhetés első lépcsőit a párt útmutatására a földművesszövet­kezet rakta életük aló. S amikor a párt a szövetke­zet fejlettebb formáját mutatta meg számunkra: minden földművesszövetkezeti tag belépett a termelőszövetkezetbe. A gyermekkacagástól vidám portákon énről beszél­nek a babakocsik, s a férfiak ágyafejénél a kisaszta­lokén található, földművesszövetkezeti »óra«, a me- zőg'azdaséigj jszakkönyvek. A föl-dművesszövetkeze- fekben vásárolt háromlevelű boronák, (permetezőgé­peik, ^ burgonyafőzők is erről szólnák. Meg a tsz is­tállójában az új lószerszámok. Erdó's Jenő SOMOGY BECSÜLETÉÉRT £ kükoricabegyűjtésbeft a nagyatádi és csisrgói, sertésbegyüjtésben a kaposvári és barcsi járásban kel! javítani a munkát A Megyei Begyűjtési Hivatal leg­utóbbi értékelésié szerint még min­dig 5,4 százalék hiányzik megyénk­ben a fcukcrieabegyűjtésii terv tel­jesítéséhez. A kukoricát mán; rég be­takarították ugyan a mezőről, meg­teltek a. magtárak is az idei bőséges termésből. Miért nem teljesítettük még min­dig a begyűjtési tervünket? — te­hetjük fel a kérdést. A tabi járás 121, a fonyódi és a barcsi 100 száza­lékon felül teljesítette tervét. Mi az oka annak, hogy a csurgói járásban a tervnek még 70 százalékát sem gyűjtötték 'be az állami raktárakba? Az ok a begyűjtőszervek és a ta­nácsok gyenge munkájában keres­hető. A kukorica a csurgói. járásbítn is bőségesen fizetett, de az illetéke­sek elfelejtik megmagyarázni a dol­gozó parasztoknak, hogy a jó ter­mésből elsősorban a beadást kell tel­jesíteni. Még ma, az esztendő utolsó heteiben sem lesznek sokat azért, hogy a lemaradást bepótolják. Nagyobb gondot ke1! fordítaniuk tanácsainiknak a hízottsertés-, ba­romfi- és tejbegyűjtés szorgalmazá­sára is, hogy az év végére .begyújt­suk a hátralévő mennyiséget. A járások sorrendje a legutóbbi értékelés szerint: Járás: Kukorica: Hízottsert.: Begyűjt, hiv. vezető: 1. fenyő di 103,6 * 106,9 Győréi József 2. t abi 121,9 94,7 Kovács István 3. siófoki 92,8 100,2 Gajdos László 4. marcali 96,1 95,9 Sifter Jenő 5. nagyatádi 88.3 99,4 Borbandá Ambrus 6. barcsi 100,9 84,8 Sászier István 7. kaposvári 94.2 90.9 Balassa Tibor 8. csurgói 68,4 94,6 Horváth György A Mernyei Gépállomás derék traktoristái dacolnak az idővel Az idő hidegre fordult, a földet el­borította a hó, a fagyott -talajon ne­hezebbé vált a munka a ráksi ha­tárban is. Az Uj Étet- TSZ földjein azonban nem állt meg az élet. Zá- becz-kii Lajos, Sebők József, a Mer- nyed Gépállomás lelkes traktorosai dacolva a -hideggel, az időjárás ne­hézségéivé!, gyors ütemben Szapo­rítják a barázdákat. De nemcsak a gyorsaság a fontos számukra, na­gyon ügyelnek a mélyszántás minő­ségére is, hiszen mindketten tagjai a szövetkezetnek, kettős érdekük te­hát a gyors és jó munka. Sebők Jó­zsef már túlteljesítette őszi .tervét. Zábeczkd Lajos is közel jár a 305 normálholdas taüajmunka-tervének tejesítéséhez. A szövetkezet tagjai is tudják, mi­lyen áldozatos munkát végeznek a traktorosok. Népi államunk szerető ,gondoskodással veszi körül -a nehéz munkát végző traktorosakat.' Nem­régiben rendezte a -gépállomás.; dol­gozók munkabérét és a té’i munka idejére meleg ruházattal, pufajkóval, haliinacsnzmával látta el őket. Zá- beczfci és Sebők elvtárs jó munká­val viszonozzák szövetkezetüknek, államuknak a róluk való .gondosko­dást. Addig nem nyugszanak, amíg a szövetkezetnek egyetlen talpalat-i nyi felszántatlan -területe lesz. Harc­ba szállnak az elemekkel és legyőzik azokat kemény akaratukkal, áldozat­vállalással. Megnyílt a mozgó atomkiállítás Szerdán; réggel 9 óra tájt már igen eleven volt a kaposvári vasútáBo- irmájs baloldali része. A két össze­kapcsolt, egymáshoz szerelt hosszú pullm-ann-kocsit körülállták az em­berei?;, s várták, hagy megnyitják a kocsi bejáratát és megtekinthetik a már napok óta hirdetett mozgó atcnnkiiáliítiást. Kilenc órakor a vendégek nagy- része elhelyezkedett a két kocsiban a kiállított tablók között. Sokan lent maradtak, annyian gyűltek össze a kiállítás megnyitására, hogy egy­szerre nem fértek el a két kocsiban. Az Országos Béketanács és a MÁV Politikai Főosztálya mozgó atom-ki­állításét a TTIT Somogy megyei Szervezete és a Megyei Békeiroda nevében Kerényi Frigyes tanár nyi­totta meg. Rövid beszédében vázolta -a -kiállítás célját, az atamiku-tatás ed­digi eredményeit s azt a két utat. amely emberiség előtt áll: atomháború — vagy atomvillanytelepek, az atomerő békés felhasználása? Be­szélt arról a harcról, amellyel a vi­lág bék-eszerető emberei — élükön a szovjet néppel — az atomfegyver e’itiltósáért, az atomenergia békés célokra való felhasználásáért foly- totraik. A vendégek hosszú sora ezután megtekintette a kiállítást, A két ko­csiban berendezett aitomkiállítás gazdag anyaggal szemlélteti mind­azt, amit az atomról tudni kell. Képeikben mutatja -be ‘megfelelő sor­rendben az energiaforrásokat, ame­lyek az ember szolgálatában állnak — az állati erőktől a gőzig, s ettől a vffilamosenergiáig, majd az atom lényegét ismertetik képekben. Be­mutatja a kiállítás az elektronok szerepét s azt, hagy az atommagban milyen óriási energiák rejtőznek, s milyen módon lehet ezt az energiát felhasználni. A kocsi egyik végében az atombomba mellett — ve-’e szem­beállítva az atom-villanytéep ma­kettjét — az atomv-iílanytelep mű­ködését vázlatosan bemutató kicsi­nyített géputánzatokat láthatjuk. A kiállítás legnagyobb része tudomány győzelmét, az atom felhasználását mutatja be. A szovjet atom-vililany- •telep képei, annak metszetei, műkö­dési elve, az -uránrudak képe több tablót töltenek be. Bemutatják azt is a kiállítás képei, hogy az atom­energiát milyen célokra használják fel a Szovjetunióban: az orvosi ku­tatás, a gyógyítás szolgálatában álló atomot úgy is megismerjük, mint az -ipar és a mezőgazdaság fejlődésének szolgálóját. Foglalkozik a kiállítás a magyar atom-viílianytélep felállítá­sának terveivel1 s az ehhez nyújtott szovjet segítséggel is. Az aí cmenergiia békés felhasználá­sa azonban csak egyik része a ki­állításnak. Véle szembeállítva a hi- rcsimai atcmbombarobbanéstól a hitírcgénbcmba-kísérleteikig bemu­tatják a 'képek azt is, hogy milyen rettenetes eszköz az atom a háborús uszítok kezében. De megmutatja a kiállítás azt az erőt is, -amely felsorakozik az atom- gengsztereivel szemben. Bemutatja a népek harcát a béliéért, a Szovjet­unió harcát az atom- és bídrogén- bem-ba eltiltásáért. A béke növekvő erőit érezzük a négy ' nagyhatalom tárgyalásait bemutató képekből, azt az erőt, amely megakadályozza a háború erőinek növekedését, egy újabb Hirosima előidézését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom