Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
2 SOMOGYI NEFI Af Csütörtök, 1955, december 1. DUCLOS ELVTÁRS: Ä szét a francia népiek kell adni! A francia nemzetgyűlés bizalmi vitája Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés november 29-i ütésén Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt nem szavazhat bizalmat a kcmmányniafc. — Követeljük, bocsássák szabadon a le tartózta tottekart, az. Eszak- Afrifeátoan internáltakat, küldjék haza a behíveitt 'katonákat, akiket azért szólítottak zászlók álló, hogy háborút viseljenek az algériai nésp élten — hangoztatta Duclos. — Az algériai nép követeléseit; és jogait el kel ismerni. Követeljük a tárgyalások politikáját, mert egyedül ez felel meg Franciaország igazi érdekeinek, ez kell hogy felváltsa az erőszak politikáját. Duclos követelte, hegy a választásokat a lehető leggyorsabban 'bonyolítsák le és vessenek véget e téren minden mesterkedésnek. Követelte, hogy mellőzzék a személyre szóló kerületi választások csalárd és igazságtalan módszerét, amelyet úgy látszik a miniszterelnök végső fokon előnyben részesít. —■ ■ A magunk részéről mindent megteszünk, hogy meghiúsítsuk a választásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclos á‘" továbbiakban —, mert meggyőződésünk, hogy eljárásunkkal a demokratikus szabadságjogokat védjük. — Mindenképpen megtagadjuk a kormánytól, a bizalmat :— jelentette ki végül Duclos —, ment a jótentegi helyzetben a hózfeloszlatás lehetővé tenné, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek az előttünk lejátszódó mesterkedéseknek, hogy a szót a népnek adják és hogy pontot tegyenek egy kóros politikára. Ezt a politikát a lehető leggyorsabban fel kell váltani baloldali politikával, tehát a nemzeti függetlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védelmének és a szociális haladásnak a Politikájával. Ductos beszéde után Momsabent és Jeain Michel Flandin ©aiuilteista képviselők kijelentették: a kormány ellen szavaznak, mert nem értenek egyet észalk-afrikaá' és választási politikájával. Ezután Faure miniszterelnök több mint félórás beszédben igyekezett igazolná politikáját. • A miniszterelnök felhívta a többséget, tegyen áldozatkészségről tanúságot és legyen bátorsága ahhoz, hogy már most kitűzi a választások végleges időpontját. Az ülést ezután fölfüggesztették, majd megkezdődött a szavazás. A Faure-kormány a bizalmi szavazáson 318 szavazattal 219 ellenében kisebbségben maradt. A szavazás eredményének kihirdetése után összeült a minisztertanács, hogy a szavazás teremtette helyzetet megtárgyalja. Dulles nem gondolja végig, mit tess ... Walter Lipptnann cikke New York (TASZSZ). Walter Lipp- mam ‘amerikai publicista a New York Herald Tribune-ban élesen bírálja az Egyesült Államoknak az új ÉNSZ-tsgok felvételének kérdésében elfoglalt álláspontját. Kifejti, hogy az Egyesült Államok álláspontja »példa arra, hogyan lehet elveszííen: a presztízsét, a befolyást, hogyan lehet úgy eljárni, hogy országunk ostobának tűnjék, annál az egyszerű oknál fogva, hagy a, vezető emberek nem gondolák át, mi történik és mit cselekszenek-«. Amikor Kanada javasolta — folytatja Lippmamm —, hogy vegyék fel mind a 18 kérelmező országot, »a Szovjetunió, amelynek pedig nehezére esik elfogadni Spanyolország és Japán felvételét, hozzájárult ehhez-«. muzulmán képviselői megismételték elhatározásukat, hogy nem hajlandók a Soustel£ie-fé!e refcinmitervet megvitatni. A muzulmán képviselők hangUgyarakkor azonban Dulles és Lodge »határozottan fellépett Külső- Mongólia eilen«. (így nevezi Lipp- mainn a Mongol Népköztársaságot. — A szerk.) És így az Egyesült Államok »vált az egyetlen akadállyá Olaszország, Spanyolország, Japán és a többi ország felvétele szempontjából«. Uppmaipn hozzáfűzi, hogy ha az Egyesült Államok meghiúsítja a 18 ország egyidejű felvételéről szóló javaslat elfogadását, sikkor »az egész viliág megbélyegez bennünket«. »Ebibe a nehéz helyzetbe annál az egyszerű oknál fogva kerültünk — állapítja meg Lippmamm —, hogy Dulles és Lodge nem vett magának annyi fáradságot, hogy végiggondolja, mit tesz... « súlyozzák, hogy ők az algériai nép akaratának kifejezői. Legutóbbi határozatukban ki is je’ient ették: a nép nagy többsége az algériai nemzeti eszme híve. \ marokkói kérdés az ENSZ-közgvfílés politikai bizottsága előtt New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakán a politikai bizottság november 28-án a marokkói kérdést tárgyalta. Sukeiri, Szíria küldötte hangsúlyozta, hogy Bem Jusszeí marokkói szultán visszatérését csak kezdetnek ’ehet tekinteni. E lépést követően Franciaországnak be kell szüntetnie a megtorló intézkedéseket, fel kell oszlatni a koncentrációs táborokat és o'yan szerződést ke’l köpnie, amelyben é’ésmeri Marokkó szuverenitását és függetlenségét. Suko'ri harmincegy küldöttség nevében határozati javaslatot terjesztett elő a tárgyalt kérdésről:. »A közgyűlés —hamisaik a határozati javaslat — megvizsgálta a marokkói kérdést. Tekintetbe vette, hogy Franciaország és Marokkó között ebben a kérdésben tárgyalások 'kezdődnek. Kifejezi kielégítő megoldását, ezért elhatározza, hogy a napirendi pont további tárgyalását elnapolja«. A határozati javaslatot 49 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták. Feszült hangulatban nyílt meg kedden az algériai parlament újabb ülésszaka Az úgynevezett második koltegiuim J. Bros Tito elnök bessámolója Jugoszlávia Dolgosó Népei Szocialista Szövetsége ssövetségi bizottságának ülésén Belgrad (TASZSZ). A jugoszláv rádiójelentések szerint Jugoszlávia Dolgozó Népéi Szocialista Szövetségének szövetségi bizottsága november 27-én Belgrádban üllést tar- tett és megtárgyalta a gazdasági problémákat. Tito elnök beszámolójának elején arról beszélt, hogy a jugoszláv ipar és általában a gazdaság távlatai tervezésében bizonyos módosításokat kell tenni. Ez még nem jelenti azt — hangsúlyozta -—, hogy hiba volt a nehézipar fejlesztésére fordítaná a fő figyelmet. A nehézipar elsőrendű fejlesztésére azért volt szükség, hogy Jugoszlávia leküzdje az ipari fejlődésben mutatkozó nagy elmaradást. Most azonban a nehézipar fejlődése olyan fokot ért el, hogy létrejött az az alap, amelyen a jövőben lassabban és fokozatosabban lehet tovább építeni. Ez nem jelenti azt, hegy a nehézipart most kizárjuk az ország továbbfejlesztésének folyamatából. Most sírról' van szó, hogy az ipar fejlődése lassúbb és fctoozatoisaíbb legyen. A jövő beruházási politikája törődni feg azzal, hogy a beruházásodat elsősoibap a 'belső szükségletek kielégítésére, azaz a leggyorsabb belső fejlesztésre fordítsák. Mindenekelőtt az az ipar fog épülni és fejlői, amely jugoszláv forrásokból származó különféle myer,sanyagfajtá- krt dolgoz fel. A jövő gazdasági politikájának egyik fő feladata, hogy mezőgazda- sági termékek kivitele céljából új lehetőségeket kutasson fel. Az új jugoszláv gazdasági politika abból indul ki, hogy nem kell kizárólag új, nagy 'beruházásokra törekedni. A termelésben kevés eszközzel is lehet igen gyorsan elérni nagy eredményeket. Tito elnök arra is rámutatott, hogy ellenőrizni kell a ‘beruházásek felhasználását. Elítélte azt az irányzatot, hogy nagy és igen drága épületeket építsenek, különösen ott, ahol ez teljesen felesleges. Intézkedéseket kell tenni a gazdaságosabb építés céljából. Az idén nem kezdünk új, nagy létesítmények építésébe. Elhalasztjuk azoknak a létesítményeknek a nemrég megkezdett építését, amelyek a jugoszláv gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszán nem elengedhetetlenül szükségesek. Meghosszabbítjuk azoknak a létesítményeknek az építési határidejét, amelyek nagy összegeket követelnek és a tehető leghamarabb üzemlbehelyezzük azokat az objektumokat, amelyek építésének rövidesen be kell fejeződnie. Tito elnök szavai szerint ezek az intézkedések hivatottak könnyíteni a üg ószláv polgárok terhein, egyensúlyba hozni az ország fizetési mérlegét és biztosítani a gazdaság egyenletes fejlődését. Ezek az intézkedések nem lesznek tartós jellegűek. Nem változtatják meg a nehézipar további építésére és az energetikai 'bázis fejlesztésére irányuló jugoszláv politikát, mert ©nélkül ’em lehet megvalósítani a szocializmust. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomról - szólva Tito elnök kijelentette, hogy Jugoszlávia nem mondott le falun sem a szocialista termelési mód terjesztéséről. Azért nem, mert szocialista országnak nem lehet hét termelési rendszere — szocialista és kapiía’ista —, ha teljesen meg akarja valósítani a szocializmust, I+t arról van szó — mondotta Tito elnök —, hogy küílönféte eszközökkel fokozatosan lehetővé tegyük a meglévő jugoszláv szövetkezeteknek, hogy a lehető leggyorsabban jó oldalukról mutatkozzanak meg úgy, hogy vonzó tényezőt jelentsenek az összes olyan egyéni mezőgazdasági termelő számára, akik eddig még ”vv gondolták, hogy. a szövetkezeten kívül jobban lehet létezni és fejlődni. A szövetkezetek kapták azt a szerepet, hogy az egyénileg dolgozó parasztoktól felvásárolják a mező- gazdasági termékeket, ami a mező- gazdasági termékek belső piacának megszilárdítására irányuló erőfeszítések sorában fontos lépés előre. Az a vélemény, hogy ily módon a szövetkezetek fejleszthetik termelésüket. De a mezőgazdasági termékfel- vásárlás funkciója a mezőgazdasági szövetkezetek munkájában niem a lényeges. Elsősorban az a -hivatásuk, hogy a mezőgazdasági termelés fokozásának tevékeny tényezői legyenek. Tito elnök 'beszámolójának végén a jugoszláv külkereskedelem és belső piac problémáival foglallkozott. AZ EMBER SZÁRMAZÁSA M. F, Nyesztruh, a biológiai tudományok kandidátusa A pártoktatős hallgatói közül többen kérték, közöljünk cikket az ember származásáról. Ilyen kéréssel fordultak hozzánk többek között a balatonszárszöi Béke és a nagycsepelyi Kossuth TSZ-böl. A kérésnek szerkesztőségünk készséggel tesz eleget. Egy legenda szertefoszlik Majdnem száz évvel ezelőtt a Nyu- gat-Németországban fekvő Neatnder- ta! völgyében egy ásatásnál az agyagréteg eltakarítása közben egy emberi koponyadarabra és néhány más csontra bukkantak. A letet közelében tartózkodó egyik tudós tanulmányozná kezdte a csontokat. Észrevette, hogy a koponyafedél szokatlan alakú: a vastag szemöldök- csontú, erősen kiugró homlok a majomra emlékeztet. A koponya agy- velőt befogadó belső nagyobb térfogata azonban határozottan arról tett tanúságot, hogy ez csak emberi koponya lehetett. Abban az időben a tudomány és a vallás között parázs vita folyt az ember származáséról. Habár a tudósok 'gyakran bukkantak a földiben kőszerszámokra és a táboridzmiarad- ványokból eredő hamura és szénre, tízezer, sőt százezer évvel ezelőtt élt emberek csontjait igen ritkán sikerült találná. A biblia szerint -a világ csupán, körülbelül hét és félezer esztendős. Éppen ezért a több tízezer évvel ezelőtt élt emberfortmájú élőlény csontjainak felfedezése arról tanúskodott, hogy ‘az ősember sokkal régebbi időkben élt, mint amit a biblia meg- jételt és ez a tény megdöntötte az ember csodás teremtésének legendáját. Miről tanúskodik az emberi méhmagzat? Darwin, a kiváfó angol természet- búvár már a múlt század közepén beigazolta, hogy az ember nem ter- mészetfölötiti erőknek köszönheti származását, hanem az álilátviilág hosszadalmas fejlődési folyamatának. Az ember, éppúgy mint az- állat, on- dószálliál megtermékenyített egyetlen petesejt alakjában kezdi el életét. Valamennyi élőlény, beleértve az embert is, a távoli múltban közös őssel bírt. Énről tanúskodik az emberi méhmagzat, mely fejlődése folyamán ugyanazt az utat teszi meg, melyet az ember ősei megtettek. Az egyhónapos magzat a halra emlékeztet, ugyanis a nyak két oldalán néhány kopoltyúív helyezkedik el, melyek között kopoityúbarázdék vannak. A magzat testének ilyen felépítése alátámasztja Darwin tanítását, mely kimondta, hogy a szárazföldi áiíliatok vízi ősöktől származnak. Az egyhónapos magzatnak farka van, mely körülbelül nyolc-tíz fark- csigolya kezdeménye. Később a farok megrövidül, és maradványa famk- csomt formájában az egész etetem keresztül megmarad. A fankcsont négy-hat csigolyából áliL Ha a fanok nem változik át fairkcsonttá, akkor egyes esetekben huszonöt centiméter hosszúra is megnőhet. Tudósok sok olyan esetet írnak le, amikor a gyermekek farokkal születtek. A moszkvai egyetemi amitropcíó- giai intézet múzeumában látható az emberi farok igen ritka preparátuma, melyet 1890-ben J. J. Pjatnyic- fcij nevű orvos operált lie egy emberről. Az orvos az esetiről tanulmányt írt. A leoperált rövid farok szőrrel volt borítva. Belsejében mikroszkóp segítségével izomszövetet, idegeket és veredenj'eket lehetett látni. A tudomány három esetet ismer, amikor a farkcsont meghosszabbodásából kis csigolyákkal ellátott fejletlen farok keletkezett. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy az emberek ősei valaha jólfejiLett farokkal rendelkeztek. A hat-hét hónapos embriót rövid, puha, színtelen szőrzet borítja. A szőrzet nemcsak a törzsön és fejen, hanem az arcon és a fűlöm is megtalálható. Az emberi magzaton lévő bőséges szőrzet arról tanúskodik. hágj7 íávo’i őseánk épp olyan szőrösek voltak, mint a legtöbb emlősállat. A magzaton keletkezett szőrzet néha megmarad az egész életen át és erősen elterjed az ember testén. A rendkívül elterjedt szőrzetre kitűnő ;pélidával' szolgált Adriján Jevtjdhijev orosz paraszt, aki a múlt században a kosztromai karmánj’zóságban élt. Adriján Jevtyihájev arcát erősem benőtte a puha, hosszú szőrzet. A testen lévő szőr nem volt ilyen vastag. Adriján fiának, Fjodomak arca és teste hat centiméter hosszú selymes szőrzettel volt borítva. Az apát. és fiát 1873-bam moszkvai tudósok megvizsgálták. A moszkvai áVami egyetem antropológiai intézetének múzeumában megtalálható a két Jevtyi- hijewő! mintázott viaszíbábú. Természetesen az ilyen rendkívüli szőrzettel borított emberrel eteg ritkán lehet találkozni. Azonban vala- mennjd ember bizonyos mértékig szőrös és ez hasonlóságot mutat a ■majmokkal. A karon a szőr a válltól és a kézfejtől a ikönyck felé hated. Ebben nagy hasonlatosság mutatkozik a csimpánznál, igarriTlánál és más emberszabású majomnál fis. Legközelebbi ősünk: a kétlábon járA emberszabású majom A gerilla és a csimpánz hasonlít legjobban az emberre vaiáimernyi majomfajta közül. Hasonló a testi felépítésűk és életműködésük, vagyis ahogy a tudósok mondják, azonos anatómiai és fiziológiai sajátossé- gckfcail bírnak. Ezeknek a majmoknak nincs fankük, ujjal kan lapos a köröm, arcuk és fülkagyilójuk leginkább hasonlatos az emberéhez. A csimpánz kölytke nyolc-nyolc és fél hónapra születik és hathónapos koráig magatehetetlen. Húsz tejíoga nő, melyet tíz-tizenötéves korára elhullat és helyébe — éppúgy mint az embernél — harminckét állandó fog fejlődik. Ezek a majmok ötveri-hat- van esztendeig élnek. A csimpánz és a gorilla sokféle mozdutetia és idegműködése is hasonló az emberéhez, íven Petrovics Pavlov akadémikus laboratóriumában több kísérletet végzett csimpánzzal, melynek során az állat botot használt a magasban elhelyezett étel megszerzéséhez, ami jelentős ítélőképességről tett .tanúságot. Darwin beigazolta, hogy az ember valamennyi jellemző sajátossága az ásatag emberszabású majomtól való kifejlődés ' folyamata alatt keletkezett. A tudomány megtalálta az ásatag emberszabású majomfajta sok koponyáját, állkapcsát, fogát, csontját. A leggazdagabb leleteket az utóbbi évtizedekben Dél-Aínkában és Dél-Ázsiában találták. A csontok 'alapján a tudósok megállapították, hogy az ember legközelebbi őse a kétlábon járó emberszabású majom volt. Ez az ős hasonló volt a Dél-Aí- rikában talált australcpithecus ős- majemhaz. (Az »aiustira'opcthecus« szóösszetétel a latin »austnaiiis« — déli, és a görög »pitekosz« — majom szóból ered.) Agyvelejűk nagyobb és fejtettebb volt, mint mai rokonaiké. II munka teremtette az embert A tudósok arra is fényt derítettek, hogy miképpen éltek az ember ősei. Maradványaikkal együtt megtalálták nyűtek és egyéb álltatok széttört csontjait, amelyből az tűrik "ki, hogy ezek az állatok őseink zsákmányául szolgáltak. Őseink már nem erdőben laktak, hanem nyitott, száraz helyeken. Szervezetük alkalmazkodott az új természeti feltételekhez. Ezek a k;étiláfoon járó majmok a főidből különböző gyökereket, hagymákat szedtek ki. Csordákban élteik, mint a mai majmok nagy többsége. Botokat és köveket használtak az életem megszerzéséhez és a vadállatok elleni harcban. A tudósok az emberszabású ősmajom több fajtáját ismerték, azonban megállapították, hogy ezek közül csak az egyik fajta vcfit az ember őse. Ezt úgy magyarázták, hogy több mint egymillió évvel ezelőtt Dél- Ázsiában olyan emberszabású majmok éltek, melyek különösen jól al- toeí imazkodtak a földön való ótethez. Ez a majomfajta sokkal értelmesebb és .r.nkafJmazkodóképesebb volt á többinél. Még a fákon folytatott ólet idején ikezük és lábuk egész másképpen fejlődött: a kéz inkább a kapaszkodáshoz, a láb pedig — főteg a vastag, alacsonyabban fekvő ágakon valló — járáshoz idomult. A kétlábon való járás előnyösebbnek bizonyult, mert így a kezek szabadoikká váltak és őseink botokat és egyéb eszközöket használhattak élelmük megszerzésére. A munkaeszközök hosszas használata végül is arra vezetett, hogy ők maguk készítették szerszámaikat. Őseink a környezet hatása aüatt.t óriási fejlődésen menték keresztül. Az állat emberré változott. A társadalomban végzett munka és a sokféle szerszám elkészítése és felhasználása csupán az emberre jellemző. Az ember tevékenyen befolyásolja a környezetét, megismerkedik a munka folyamatával és ebben különbözik az állatitól, mély passzívan aláveti magát a természeti körülmények hatásának. Az állatvilág fejlődésében bekövetkezett hatalmas lökés teljesen új, társaslényt teremtett — az embert. Mondhatjuk azonban azt is, hogy a munka teremtette az embert. Milyen volt az első ember? A tudósok az ősember csontmarad- ványaiból következtetmak testük felépítésére és külső átekjukma. Az első emberek egyikének koponyáját több mint hatvan évvel ezelőtt Eugen Dubois holland tudós találta meg Jáva szigetén. Dubois ezt az embert; Páthecantropusnak nevezte eü, ásni majomembert jelent. A Pithecantino- pus agyveffeje lényegesen, nagyobb, mint például a csimpánzé vagy orángutáné. A nagyobb koponyatérfogatból arra tehet következtetni,
