Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-26 / 278. szám

Szombat, 1955. november 26. SOMOGYI NÉPLAP « BESZÉDES SZÁMOK megyénk dolgozó parasztsága életszínvonalának emelkedéséről; Húsz évvel ezelőtt, 1935«ben, So­mogy megye akkori területén 385 635 ember élt. Ebből 268 780 volt a me­zőgazdasági népesség (keresők és el­tartottak) száma. Ez az össznépesség 68 százaléka. Mintegy 90 ezret tett a föMbirtokkal vagy bérlettel nem rendelkezők száma. Ezek a nincste­lenek kénytelenek voltak cselédnek, zsellérnek szegődni a föidesurakhoz, ■ vagy szegődményes napszámosnak, részesaratómak menni a kulákokhoz De olyan is akadt közülük, akit sen­ki sem fogadott fel. így például . 1935-ben a megyében 2243 mezőgaz­dasági munkanélküli volt, olyanok, ■akik nem vettek részt az aratásban, tehát abban az évben teljesen ellá­tatlanok maradtak. Az ilyen mun­kanélküli nincstelenek pedig éhez­tek, vagy városokba költöztek és ott ipari munkásakká lettek, vagy —ki­vándoroltak az . országból. A múlt század végén Somogy megyéből évente 1200 dolgozó paraszt vándo­rolt Horvát-Szlavónorszáigba és Ame­rikába. A megye összes területe 1935-ben 1 159 312 kát. hold volt. Ebből esak- nem 40 százalék (445 926 kát. hold) volt az ezer ho’dniál nagyobb föld­birtokok területe, mindössze 190 mág­nás-család birtokéiban. Ellenben az összes földterületnek alig 9 százalé­kán (103 058 kát. holdon) a földtulaj- -domoEoknak 71 százaléka (75 823 gaz­da) öt holdnál kisebb birtokon gaz­dálkodott. Csaknem 43 ezer család jutott földhöz Felszabadulásunk után, 1945-ben megyénkben is felszámoltuk a nagy­birtokokat és 42 949 fö’digénylő csa­lád 1—15 kát. bold földb'rtokboz ju­tott. 1949-ben a megye egyénileg gaz­dálkodó parasztságának 57 százaléka 5—25 kát. hold földtulajdonnal ren­delkezett. Népi demokráciánk egy pillanatra sem feledkezik meg ki®- és középpa­raszti gazdaságaink fejlesztéséről, terméshozamuk növeléséről. De az új, gazdagabb termelési mód s vele az új, sokkalta gazdagabb, kulturál­tabb paraszti élet a szövetkezeti gaz­daságban szü otik. Megyénk mező- gazdaságában :';s bevezették a nagy­üzemi termelési módot: ma már So­mogy megye agrár földterületének 17,5 százalékán 300 termelőszövetKe- zet és termelőszövetkezetiJ- csoport működik, mélyek termésátlagai messze felülmúlják az egyénileg dol­gozó parasztok termésátlagait. A gép a dolgozó parasztság hu barátja lett 1935-ben mindössze 2809 traktor dolgozott az egész Dunántúlon: mind nagybirtokon és kulákgazdaságban. A dolgozó paraszt munkáját nem könnyítette, nem segítette a gép. Az elmúlt tíz év alatt dolgozó paraszt­ságunk mind szelesebb körben is­merkedett meg a mezőgazdasági nagygépek felbecsülhetetlen értékű segítségével. Megyénk gépállomásai az 1955. évi »nyári mezőgazdaság: munkák során már 684 traktorral, 65 kombájnnal, 89 aratóigéppel és 575 cséplőgéppel siettek dolgozó paraszt­ságunk segítségére. A Központi Statisztikái Hivatal Somogy megyei Igazgatósága a me­gyében reprezentatív módszerrel fi­gyeli meg parasztságunk életszínvo­nalának alakulását. A megyében 179 parasztcsalád hónapról hónapra közli bevételi és kiadási adatait teljes részletességgel. A családokat előze­tes szervezési terv szerint szervezték 'be a megye különböző részein étö termelőszövetkezeti, 1—8 kát. holdas kisparaszt- és 8—25 kát. holdas kö- zépparaszt-családok közül. I-gy az adatok alkalmasak arra, hogy a me­gye dolgozó parasztságának életkö­rülményeiről képet nyújtsanak. Az életszínvonal emelkedése a számok tükrében Az 1955. év áprilistól szeptemberig terjedő hat hónapjának átlagában a 179 család család-tagonkénti (kereső és eltartott) átlagos bevétele havon­ta 308 forint volt, míg a havi kiadás 277 forintot tett. így fejenként ha­vonta 31 forint készpénz maradt. A 743 családtaggal rendelkező 179 csa­lád jiavonia bevételének 23,6 száza­lékát élelmezésre, 24 százatokat ru­házatra, 1,7 százalékát fűtésre és vi­lágításra, 1,4 százalékát köz’ekedés- re, 8,3 százalékát lakberendezésre, 2,7 százalékát egószséigópolásra, 1 százalékát művelődésre, 15 százalé­kát adóra és társada'mi kiadásokra, valamint 18,5 százalékát vetőmagbe­szerzésre, kisgépekre, stb. költötte. Dolgozó parasztságunk életszínvo­nalának hatalmas emelkedését bizo-i nyitja az a tény, hogy a kiadások 24 (> százalékát (fejenként havonta 65 fo-i rintot) ruházkodásra, 8,3 százalékát J (24 forint) Jakberendezésre, 3,7 szá-J zalékát (10 forint) egészségápolásra 11 és kultúrára fordítják. f Dolgozó parasztjaink egyre inkább olvasó, mozi- és színházlátogató em­berekké válnak. A könyv is otthon­ra lelt falvaimktoan. Népkönyvtáraink, vándorkönyvtáraink száma egyre emelkedik. A községekben működő mozik állandóan megtelnek, százak és ezrek nézik az Akarni Faluszínház előadásait és jóleső örömmel 'látjuk, hogy mennyi dolgozó -parasztunkat vonzza a kaposvári Akarni Csiky Gergely Színház egy-egy előadása. Hogyan látják el feladatukat kisipari szövetkezeteink ? Közeledik az esztendő vége, mérlegre kerül a kisipari termelő­szövetkezetek munkája is. Hogyan látták el áruval a lakosságot? Mi­nőségi munkájukkal, az önköltség csökkentése révén hogyan gyara­pították szövetkezetüket? Kisiparosaink keze alól általában szép »mestermunkák« kerülnek ki, áruik keresettek a vásárlók körében. Megyénk ktsz-ei a nemrég tartott kiállításon bemutatták minő­ségi készítményeiket. De vajon mindig olyan kifogástalan minőségű, tetszetős áru kerül a vásárlókhoz, mint amilyent a kiállításon lát­tunk? Érdemes körülnézni kisz-einkben, milyen minőségű munkát végeznek. Változatosabb, bőségesebb táplálkozás t A megye legjobb kisipari szövetkezete A ktsz-ek közötti versenyben a harmadik negyedév folyamán a ►-Megye legjobb kisipari szövetke­zete-« címet a Talbi Vegyesipari Szövetkezet szerezte meg. Termé­kei, nek 96,6 százalékát közvetlenül a lakosság részére gyártotta Ne­gyedéves tervüket 102 százalékra teljesítették. Az általuk Készített cipővel, ruhával, télikabátokkal igen elégedettek Tab és a környe­ző -községek lakói, dolgozó pa­rasztjai. ' De dolgozó parasztságunk élet-tKTSZ, amelynek munkájára színvonalénak emelkedése élelmiszer-^ még nem volt kifogás fogyasztásán keresztül is lemérhető. Főbb élelmiszerek fejenkénti gyasztása egy hónap alatt: fo-i Megnevezés: iy85-ben 1955-ben rukor 0,85 kg 1,11 Kg Hús 1,08 kg 1,05 kg Zsiradék 0,40 kg 1.00 kg Tojás 4 ÖD 12 db Gyümölcs adat nincs 8,44 kg Tej 9,82 lit. 5,30 lit. Burgonya 8,20 kg 7,85 kg íalok (főleg bor) 0,48 lit. 0,84 lit. Ebtől a kis táblázatból látható, A divatjamúlt áruk ktsz-e Marcali leányai és asszonyai bizonyosam nem igen keresik a Marcali Fehérnemű KTSZ által készítet kötényeket, ruhákat, mert azok divatj,amúltak, ►-vásári mun­kák«. Felhívjuk a szövetkezeti vezetők figyelmét arra, hogy ta­lálékonyabbak, kezdeményezőbbek legyeinek. Választékos árut adja­nak a vásárlóknak. Több új fazonú cipőt szeretnénk látni Kétségtelenül jó minőségű, szép kivitelű árut ad megrendelőinek a Kaposvári Bőripari Szövetkezet. De kétszítményeik között kevés új fazont látunk a kirakatban. Nem szívesen vállalják a megrendelő által elképzelt fazont. Rendeléskor egy-kettőre az asztalra kerül a máinitaikönyv — válasszon a meg­rendelő azok közül. hegy tejen és burgonyán kívül mnn-J den élelmiszer fogyasztásánál emel-! kedés mutatkozik. A tejfogyasztás! csökkenése összefügg azzal, hogy al felszabadulás előtt erősen megfogyott J szarvasmarhaállományunk még nemi érte él a kívánt színvonalat, míg gozó parasztságunknak: nemes,ak az . eddigi jó'étet, hanem a jeleni egérnél^ még virágzóbb, kulturáltabb, gazda­gabb életet a nagyüzemi gazdálko­dás, a szocializmust építő népi de-i mokrácia biztosítja számára. i Ruh Györgyé \ Megelégedett a vásárlóközönség a Kaposvári Asztalos Kisipari Szövetkezet munkájával is. A ki­állítás után/ 10 hálószobára, 16 egyes szekrényre, 8 dib hárcmajtós szekrényre vettek fel megrende­lést. Jóminőségű munkájukat az ás bizonyítja, hogy immár három esztendeje készítenek exportra Ez nem fest jó képet hajóbútorokat olyan kiváló minő- a rpa^j ]\|{jszaki KTSZ ségben, hogy még egyszer sem esett munkájuk kifogás alá. Mind­ez köszönhető szakképzett dolgo­zóiknak: Horváth István gépelő brigádjának, Király József kár­pitosnak, a, Komlaniec-brigádnak, Zsalakó Lajosnak, aki egyike azoknak, akiknek a kézé alól a legjobb minőségű munka kerül ki. asztalos részlegéről 'bur.gonyafogyasztá® csökkenése arra ^ utal, hogy parasztságunk azt egyre inkább pótolja vitamimdúsabb zö;d'(|Megyszerte híres a barcsi cipő "őzeiékekkel és nagyobb kalórdájúi hússal. 1 A között adatok fényt vetnék pa-(( rasztságunk egyre javuló életkorú!-* (menyeire. Joggal mondhatjuk dől Barcs és környéke áruellátását segíti a Barcsi Vegyesipari KTSZ. Az általuk készített cipőnek me- gyeszerte jó híre -van. A tapasz­taltabb szakemberek szívesen se­gítenek ,a többieknek. Molnár Vendéi elvíárs, a szövetkezet el­nöke és Katz Rudolf műszaki ve­zető éberen őrködik szövetkeze­tük jó hírnevén. A Tabi Műszaki KTSZ asztalos részlegénél nines minden rendben a minőség körül. Nem is dicseked­hetnek a vásárlók, a megrendelők mindenkori elismerésével! Készí­tettek olyan konyhabútort, hogy mire gépkocsin a megrendelőhöz szállították, a festék nem ,a búto­ron, hanem a bútort takaró pony­ván voü/t. Természetesen a bútort vissza kellett szállítani és újra­festeni. Kétszeres szállítás, két­szeres munkabér, kétszeres anyag­felhasználás:. Semmiképpen sem csökkentette a szövetkezet ön­költségét és nem növelte a vásár­lók bizalmát. * * * Kisipari szövetkezeteink felada­ta, hogy az 1956-os évben még több, még jobb, még szebb kivi- ítelű közszükségleti cikkel lássák el megyénk dolgozóit. Az új termelőszövetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti megszilárdítása a nagyatádi járásban Járásunk területén ez év augusz­tusában és szeptemberében jelentős fejlődést értünk el a tsz-ek szerve­zésében. A régebbi 24 termelőszövet­kezet mind számszerűleg, mind szer­vezetileg megerősödött, emeGLett 18 új tsz alakult. Hat tsz-közsógümk van. Ezért a tsz-mozgalom tovább­fejlesztésével egyidejűleg a főfigyel­met az új és a régi tsz-ek politikai, gazdasági és szervezeti megerősítésé­re, megszilárdítására fordítjuk. A Központi Vezetőség határozatá­nak megfelelően úgy igyekszünk új tsz-einket megszilárdítani, hegy pél­damutatókká váljanak a még egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt. Nagy gonddal ügyelünk arra is, hogy tsz-eimfk számszerű fejlesz­tésével ne csökkenjen, hanem állan­dóan emelkedjék a mezőgazdasági növények terméshozama, az állati termékek mennyisége. Ezért azonnal hozzáfogtunk az új tsz-ek gazdasági megerősítéséhez, megszilárdításához. Hat leltározó bi­zottságot alakítottunk, melyek az új tsz-ek megalakulása után hozzáfog­tak a háztáji gazdaság kereteit meghaladó jószágoknak és gazdasági felszereléseiknek Jeltárbavételéhez és felértékelésiéhez. A leltározó bizott­ságok nem minden esetben végeztek kifogástalan munkát. Volt olyan 'bi­zottság, amelyet vissza kellett külde­ni ugyanabba' a tsa-foe, hogy a mun­kát becsülettel végezze el, mert többhelyen kinthagytak olyan fel­szerelést vagy jószágot, amelyet a isz-be be kellett volna vinni. Hoztunk létre olyan szakbizottsá­got is, amelynek az a feladata, hogy az új tsz gazdasági lehetőségeit fel­mérje, a közös állatállomány részé­re szükséges férőhelyeket biztosít­sa. A bizottság alkalmas épületek átalakítására a költségvetést elkészí­tette és a szükséges építkezési anya­gok kiutalására 'javaslatot tett. A rendelkezésre álló építkezési anya­gokat a járási tanács mezőgazdasá­gi osztálya az új tsz-ek között szét is osztotta. Igaz, hogy a rendelkezés­re álló anyagok nem fedezik a szük­ségletet, s emiatt is késik a közös állatállomány férőhelyének biztosí­tása. Ez az egyik fő oka annak, hogy még csak néhány helyen vitték ösz- sze az áljaitokat. Elleniben a takar­mányt, a burgonyát és a, kukoricát az új tsz-ek többségében egybevit- ték. Uj termelőszövetkezeteinkben főleg az őszi mezőgazdasági munkákat, de a betakarítási • munkák egy részét is közösen végezték. Több új termélőszövetkezietínek, mint pl. a magykerpádi új tsz-nek, a belegi Dózsának, a nagyatádi Bé­kének, a szabása Győzelemnek faj­tiszta sertés-törzsállatéltamányt jut­tatunk. Felhívtuk az új tsz-ek fi­gyelmét a szarvasmarha tenyész- törzs igénylésére is. Gépi beruházásokra 30 000 forintot adtunk az új tsz-eknak. Ebből az összegből vett a nagyatádi Béke egy db burgcnyafüllesztőt, egy db 12 ka- lapácsccs darálót, villanymotort. A segesdi Május 1 TSZ szintén 12 ka- Ciapácsocs darálót vásárolt villeny- motorral. Járásunk valamennyi régi és új tsz-e minőségi vetőmagot ka­pott. Uj tsz-eink tagsága mindenütt bevit­te a földje arányában a szükséges szekványminőségű vetőmagot, s ezt nemesített magért ki is cseréltük. Az új tsz-ek földterületére gépállo­másaink igyekeztek a szerződést megkötni. A Segesdi Gépállomás körzetében az új tsz-eknek 7110 kát. hold földjük van, ebből 4771 holdra már leszerződött a gépállomás. A Nagyatádi Gépállomás körzetében 5150 hold gépi munkára szerződitek eddig. Járásunkban az új és a régi tsz-ek őszi árpa vetésterve 1467 hold, el­vetettek 1489 holdat, 22 holddal töb­bet, mint amennyit a terv előírt. Tsz-eink kenyérgabona-vetésterve 4985 kát. hold, november 11-ig en­nek 75 százalékát teljesítették, de ez a szám azóta már lényegesen emelkedett. Uj tsz-eink szakmai segítését úgy igyekszünk megoldani, hogy a ‘ren­dé1kezésre álló agrcmómusokait egy- egy tsz-községbe küld'tük. A tsz-feilesztés eredményei pa- rancsolóan követelik, hogy újabb szakemberekkel, agronómusek- kal segítsük a tsz-eket, ezért még legalább 15—20 agnenó- musra van szükségünk. Felkértük a régi tsz-eket, hogy adjanak mód­szerbeli segítséget, tapasztalataikat adják át az új tsz-eknek. Több régi tsz ezt vállalta is, azonban csak né­hány tartotta be ígéretét. A csökö- lyi Béke, a láibodi Béke, a nagykor­páéi Béke, a fülecspusztai Kossulh és a rimyabeseinyői Győzelem ad se­gítséget az új tsz-eknek. Felkértük az áltomi gazdasági szakembereket is, többségükben ők is értékes segít­séget adnak. Az új tsz-ek őszi munkájának megjavítására irányítottuk gépátto- másaink fiigyeimét. Gépállomásaink igyekeztek is megadni a szükséges; gépi segítséget, a rendkívüli esős időjárás azonban sok helyen napo­kig akadályozta, hogy a gépek meg- féleő munkát végezzenek. Uj és régi tsz-eink őszi munkájá­nak megjavítására társadalmi segít­séget szerveztünk, egyrészt felső ta­gozatú iskolásoktól, másrészt üze­meinktől és a honvédségtől kaptenk Segítséget a burgonya, és a kukori­ca betakarításához. Járási székhelyünk üzemei és vállalatai a tsz-ek őszi munká­jának meggyorsítására mintegy 280—300 főnyi munkaerőt bo­csátottak rendelkezésre. Ezek a dolgozók lelkesedéssel vál­lalták a munkát. Tsz-eink számszerű továbbfejlesz­tésén és gazdasági megszilárdításán kívül nagy gondot fordítunk a poli­tikai felvilágosító munkára is. En­nek köszönhetők eddig elért eredmé­nyeink. E munkákban sok párt- és gazdasági funkcionárius emelkedett ki, die eredményt csak úgy tudtunk elérni, hogy ,a helyi párttagságra, a tamácstagságra, a BISZ-re és az MNDSZ-re támaszkodtunk elsősor­ban. Nagy segítséget adtak üzemi dolgozóink, elsősorban a Fcnalgyár, a Konzervgyár, továbbá a gépÉJo- más és az állami gazdaságok dolgo­zói. A tsz-szervezésisel egyidőben az új tsz-ekben hozzá­fogtunk a pártszervezetek létrehozásához. A tizennyolc új tsz-ből eddig tizen­négyben aleikult meg a pártszerve­zet Egyrészt ott, ahol a községi pártszervezetekből a tsz-foe léptek, másrészt rendkívüli tagok felvételé­vel teremtettük meg a pártszervezet megalakításának feltételeit. Két új, két régi tsz-foen és kát I, típusú tsz-ben nincs még pártszervezet, de ezekben is folyamatban van a párt­szervezetek létrehozása. Tsz-eiinikben 247 párttag és 22 tag­jelölt van. Pártszervezeteinket to­vább erősítjük a termelőszövetkeze­tekben úgy, hogy * az új tsz-vezetőségi tagokat és a legjobb tsz-dolgozókat rendkívü­li tagként felvesszük a pártba. Nagy gondot fordítottunk arra is,' hogy tsz-tagjaimk megfe&elŐ politi­kai oktatásban vegyenek részt. Je­lenleg hat tsz-ben van politikai is­kola, 120 hallgatóval.-Marx izmus—leiniinizmus alapja i« tanfolyam 13 tsz-ben, 1,90 hallgató­val indult. Alig van járásunkban olyan tsz, ahol ne volna pártokta­tás és a tsz-taigck egy része ne járna oktatásra. A tapasztalat az, hegy tsz-einkben az oktatás jól indult. Többhelyütt olyan tagok is megje­lentek a politikai foglalkozáson, akiket előzőleg nem vontak be. A nagykorpáéi Béke TSZ-bsn utólag öt tsz-tag kérte felvételét a tanfo­lyamra. Tsz-eink számára biztosítottuk a legjobb propagandistákat. A járási párt- és tanácsvezetők közül kilenc tsz-prapagamdista. A többi propa­gandista a gépállomás és a község legjobb vezetői közül került ki. Tsz-községeinfcben és ,a nagyobb tsz-etabein a tél folyamán öt előadás­ból álló előadássorozatot fogunk tartani,. A közös gazdálkodás fölé­nyéről, a mintaalapszabályzatról, a közös tulajdon védelméről és gya­rapításáról szólnak az előadások. Eddig 11 tsz-ben alakítottunk DISZ-szervezetet, ezek taglétszáma 193 fő, és 10 tsz- ben DISZ-csoportot, taglétszámuk 55 fő. Tsz-einket a kulákság igyekszik megkörnyékezni és furfangos módon beférkőzni. Nem egyszer a távoli rokoni kapcsolatot is felhasználják arra, hogy bekerüljenek a közösbe. Ez -történt pl. a benézi Kossuth TSZ-ben is, ahol a tagság egyrésze a járási párt-vb-hez fordult, hegy hat kulákot felvehessenek a terme­lőszövetkezetbe. a járási párt-vb megmagyarázta, hogy milyen helyte­len ez az álláspont. A nagykorpádi tsz-ek taggyűlésen ugyan nem mer­ték felvenni a kulákokat, de a te- gok szép csendben maguk közé en­gedték őket, és együtt dolgoztak ve­lük. A járási párt-vb észrevette ezt és megtette a kellő intézkedést. A kulákok természetesen már : nem dolgoznak a tsz-ekben. Mindez ar­ra figyelmeztet -bennünket, hegy az osz-tályellenség nem nyugszik bele sorsálba, igyekszik a tsz-be bejutni, hogy belülről romboljon. Termelőszövetkezeteinkből 15 tsz-elnököí e hó 25-evel négyhó­napos elnökképző tanfolyamra küldtünk, hogy a tavaszi munkákat már jobb felkészültséggel tudják szervezni, irányítani. A járási párt-vb véleménye, hogy az új tsz-ek szervezésén kívül az eddig megalakult termelőszövetkeze­tek szervezeti és politikai megszilár­dítása a biztosítéka annak, hogy pártunk célkitűzéseit, a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, dolgozd népünk javára minél előbb sikere­sen megvalósíthassuk. Kővágó Gyula, “ a Nagyatádi Járási Párt-VB első titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom