Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

H $ I 4 u r K U LEJ 4 ti JA t EG V E SÜLJ E T E K Túristák kalandjai A pártmunka a párttagok nevelésének legjobb eszköze A kulturális seregszemle körzeti bemutatói előtt magyar dolgozók PÁRTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁN A K LAPd A XII évfolyam, 276, szám, ARA 50 FILLER Csütörtök, 1955. november 24. 25 község kivételével megszűnt a burgonya forgalmi korlátozása megyénkben ß hátralékosok azonnali elszámoltatása tanácsaink nagyüzemi gazdálkodás fo!ényiriíltaeiús_kod{k ás begyűjtési megbizottaink legsürgetőbb feladata a somogyvári Szabadság ISZ zárszámadása is A Begyűjtési Minisztérium rende­let© ériélméibeni a Megyei Begyűjtési Hivatal a burgonya forgalmi korlá­tozását Csokanyavisonta, Potony, Tótújfalu, őrtilos, Pcgányszentpéter, Zákány, Gyékényes, Hajmás, Hedre- hely, Hetes, Kapcskeresztúr, Ma- gyanatád, Magyaregres, Simonfa, Töröcske, Vásnye, Zselickislak, Hor­vátkút, Nemesdéd, Nemesvid, Sze- nyér, Segesd, Somogyszob, Háromfa és Karód községek kivételével 1955. novemibar 22-én megyénk területén megszüntette. Az említett községek burgonyabe- gyűjtési tervük teljesítésében igen elmaradtak. Begyűjtési tervük tel­jesítése után ezek a községek is azonnal visszanyerik szabadpiaci értékesítési jogukat. Ez az utasítás nem érinti azt a rendéletet, amely szerint 10 mázsa vagy ennél nagyobb mennyiségű burgonyát vasúton, hajón, tehergép­kocsin és egyéb fuvareszközökön a forgalmi korlátozás megszűnése után is csak az elszállítás helye sze­rinti illetékes járási begyűjtési hiva­tal által kiállított egységes mintájú szállítási engedély alapján szabad szállítani. Magunk mögött hagyjuk a siófoki járást Válasz Gajdos elvtársnak, a Siófoki Járási Begyűjtési Hivatal vezetőjének n«íH levelére Egyetértek a levél tartalmával és elfogadom bírálatodat. A nagyatádi járás a begyűjtési tervek teljesítésé­ben eddig hátul kullogott. De mi­után a járási hivatal dolgozói elol­vasták leveledet, megfogadták: úgy' dolgoznak, hogy a nagyatádi járás ebben az évben az első három járás között teljesítse begyűjtési tervét. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy meg­követeljük minden termelőtől a terv maradéktalan teljesítését, és ahol valamely cikkféleségből hiány mu­tatkozik, ott más terménnyel telje- sittet jük, ugyanakkor pedig a notó­rius hátralékosokat elszámoltatjuk. Bebizonyítjuk, hogy a Nagyatádi Járási Begyűjtési Hivatal dolgozói is tudnak olyan eredményeket elérni, mint a siófokiak. Annak ellenére, hogy az adottságok a két járás kö­zött különbözők — nálunk nehezeb­bek — magunk mögött hagyjuk a siófoki járást ebben a versenysza­kaszban. Kérem a Siófoki Járási Begyűjtési Hivatal dolgozóit, adják át munka- módszerüket, hogy felhasználhassuk azokat. BORBANDI AMBRUS begyűjtési hiv. v. Mit vásárol a barcsi Vörös Csillag tagsága? Barcson a Vörös Csillag TSZ és a földművesszövetkezet között igen -jó a kapcsolat. Ez érthető is, hisz a tsz-tagok többsége Q földművesszö- vetkezetnefc is tagja. Bőven van munkája a földművesszövetkezet dolgozóinak, mert most a gazdag jö­vedelemiből sok mindent akarnak vásárolni a Vörös Csillag tagjai. 20 hálószoba-, 10 kombináltszaba-, 20 konyhabútort, 70 télákafoátot, 300 pár lábbelit, 20 rádiót és 50 kerékpárt rendetek meg eddig a föildműves- szöveíkezetben a tsz tagjai. A Barcsi Földművesszövetkezet igyekszik időben rendelkezésre bo­csátani a szükséges árut, hogy ez­által is erősítse kapcsolatát a Vörös Csillaggal. 200 SZÁZALÉKRA TELJESÍTIK SILÓZÁSI TERVÜKET A mezőcsokonyai Uj Elet TSZ tag­sága a silózással is jól példával jár az élen. A tervezett 300 köbméter silóval szemben már eddig mintegy 360 köbméter silót készítettek, s úgy számolnak, hogy legalább 200 száza­lékra teljesítik silózási tervüket: le- silóznak minden arra alkalmas anya­got, kukoricaszárat, répafejet stb. Igen visszahúzza begyűjtési ter­veink teljesítését az, hogy a Községi tanácsok, begyűjtési megbízottak nem élnek a törvény adta lehetősé­gekkel!: a hátralék*»oknál ritkán al­kalmazzák a 10 százalékos- feleme­lést, s az elszámoltatásról pedig szin­te teljesen megfeledkeztek. E hét két első napján a fonyódi járásban egyetlen hátralékost sem számoltat­tak el, de a marcali, kaposvári, nagyatádi, barcsi járásban is alig tettek valamit fi fontos és sürgős fel­adat végrehajtására. Járási vezető­ink gondoljanak arra, hogy súlyos felelősséggel tartoznak dolgozó né­pünknek a begyűjtési tervek telje­sítése -terén is. A járásokban a hátralékosok el­számoltatása hétfőn és Kedden a kö­vetkező százalékarányban történt meg: Járás: Százalék: Járási begyűjt, hiv. v.: Tanácselnök 1. siófoki 5,5 Kovács István Nagy Lajos 2. tabi 4 Kovács György Tengerdi Imre 3. csurqói 3,9 Horváth György Vörös Gábor 4. nagyatádi 2,6 Borbandi Ambrus Sasvári Ferenc 5. barcsi 2,5 Siszler István Mátyás József 6. kaposvári 2,4 Balassa Tibor Suri Sándor 7. marcali 0,9 Sifter Jenő Kula József h. 8. fonyódi — Győréi József Király Ferenc Eoljmak a zárszámadás előkészü­letei a Somogy vári Szabadság TSZ- ben. Az egész tagság nagy megelé­gedéssel látja: az idei zárszámadás gazdagabb lesz a múlt évinél. Tavaly még csak 27,21 forint volt egy-egy munkaegység értéke, idén 46 forint lesz. Érdemes volt dolgozni — tartják a tagok. Nagy Ferenc ed­dig 370, Fodor János 610, Hosszú György 483, Győréi Mária 200, Ra- boczki Katalin 220, Márton József- né 226 munkaegységet teljesített. A Fodor-család ez évi jövedelme csak­nem 40 ezer forintra rúg. Fodor né­ni egyízben szerényen megjegyezte: »Bennünket ebből a tsz-'bő! ki sem tehetne verni; egyetlen egyéni gaz­dával sem cserélnénk.« De így gon­Mást mutatnak a tények, mint amit hisznek a Fonyódi Járási Tanács vezetői A minap bíráltuk meg a fonyódi járás vezetőit, mert megpihentek habáraikon, nem mozgósítottak, a ■begyűjtésben hatralékosi ' termelők elszámoltatására. A figyelmeztetés úgy látszik, süket füleikre talált, ment a hátralékosok elszámoltatása még most sem indult meg a járás­ban. Pedig a megyei szervek is többször utasították már e munka szorgalmazására Király Ferenc elv- társat, a Fonyódi Járási Tanács el­nökét és Győréi József elvtársat, a járási begyűjtési hivatal vezető­jét. Talán úgy gondolják, hogy az ő járásukban már nincs mit tanná a ■begyűjtés terén? Ha ezt hiszik, ugyancsak tévednek! Hiszen csak Balaitonkeresztúron is egy sereg hát­ralékos van: 28 gazda hízottsertéssel, 35 gazda vágómarhával, 40 gazda tejjel, 45 gazda baromfival, 42 gaz­da kukoricával, 130 gazda naprafor­góval, 28 gazda pedig burgonyával adósa az államnak! És ebiben a köz­ségben másfél hónapja nem számol­tattak el senkit. Balatonberényben 200 'hátralékos van, de Rigó Lajos tanácselnök semmit sem tesz ezek elszámoltatására. Király elvtárs pe­dig nem hogy felelősségre venná a hanyag tanácselnököket, közömbö­sen tűri, hogy szemet hunyjanak já­ráséban a törvény megsértése fölött. Ideje tesz felhagyni ezzel a közöm­bösséggel! Mert hogy van tennivaló, azt az alábbi községek begyűjtési eredménye közti különbség is mu­tatja: Község: Hízottsertés: Baromfi: Kukorica: Begyűjt, megb. Öreglak 110 89 96 Jankovics Józsefné Szöllősgyörök 93 80 113 Paplogó Péter Táska 83 66 100 Balacskó László Lengyeltóti 100 100 99 Kenesei Géza Balatonszentgyörgy 122 70 61 Somosi József Fonyód 96 81 85 Szabó Imre Hollád 101 78 63 Bendi János Ba latonkeresztúr 109 66 94 Magyar Miklós Balatonberény 100 66 92 Király Gyula Látrány 84 82 97 Somogyvári János dolkodik a Szabadság TSZ egész tagsága. Nemcsak a tagok jövedelme, ha­nem a közös gazdaság is szépen 'gyarapodott az idén. Évről évre gaz­dagszik a nagy család. Míg négy-öt évvel ezelőtt 11—12 ezer forint volt a szövetkezeti alap, most meghalad­ja a 130 ezret ás. A szövetkezeti alap: 1950- ben 1951- ben 1952- ben 1953- ban 1954- ben 1955- ben 11 200 Ft 24 000 Ft 51 000 Ft 113 000 Ft 114 000 Ft 138 000 Ft A termelőszövebkezet idén alkal­mazott először nagyobb mértékben és megelégedéssel gépi munkát. Az­előtt vonakodtak a géptől, idén azonban már jóelőre gondoskodtak arról, hogy minél több munkát gép végezzen. Míg 1950-foen 290 hordom alkalmaztak gépi munkát, 1951- ben 320 holdon 1952- ben 570 holdon 1953- ban . 531 holdon 1954- ben 590 holdon 1955- ben 720 holdon vették igénybe a gépek segítségét. A tsz jó munkája ez évben sok kívülállóit késztetett gondolkodásra, aminek eredményeként mintegj’ 30 család lépett a Szabii !s ág-beliek közé. Székely Sándor alig egy hó­napja tag még, de már ő is részt kér a zárszámadásbő'. Már 26 mun­kaegységet teljesített. Szenyéri Lász­ló párhetes tsz-tag )5 munkaegysé­get szerzett. Mindezek a tények azt igazolják, hegy a semegyvári Szaoadság tagsá­gában, vezetőségében bízhat a város, bízhat egész dolgozó népünk, mer* bebizonyították, hogy a becsületes, közös munka erejével többszörösen felülmúlják az egyén; gazdálkodás eredményeit. Erről tanúskodik idei zárszámadásuk is. Ruda Gyula levelező. Hogyan harcol a munkás-paraszt szövetségért 78000 földmű vessző vetkezeti tag Somogybán? BESZÁMOLÓ A MEGYEI NAGYAKTÍVA GYŰLÉSÉRŐL ajánlott árát akkor is kifizeti, ha an­Az új falu életét formáló, meg­könnyítő szocialista kereskedelem hatalmas szervezete, a falusi föld­művesszövetkezetek megyénkben ma már 78 000 tagot számlálnak, s ta­nácsaink mellett a 1 legnagyobb tö­megszervezetnek számítanak. Az egy­ken szedett-védett holmikat, úgyne­vezett bóvli-árukat az istenhátame- igetti falvakra borsos áron rátuk­máló szatócs-butikok és cégéres ■kocsmák helyén most mér falusi áruházak, tiszta 'népboltok bő vá­lasztékban, becsületes áron tárják dolgozó parasztságunk elé szépen fejlődő 'iparunk áruit. Az italboltok pedig a munka utáni szórakozásra adnak módot. A földművesszövetke­zetek az egyre magasabb hozamokkal dolgozó tsz-ek termékeit s a réginél jobban termelő egyéni gazdák cik­keit nem szíre-szóra, kupeckedve ve­szik át, hanem a termékek előállítá­sára fordított munkát becsületesen viszonzó árakon, s továbbítják a vá­rosi lakosság folyamatos élelmezésé­re. Már messzi országokban is meg­ismerték a hazai földön és éghajlat alatt megtermelt, másutt el nem ér­hető árukat, gyümölcsöt, húst, jószá­gokat, amelyek komoly valutáris ér­tékekkel könnyítik meg még nehéz­iparunk fejlődését is. A földműves- szövetkezeseit felvásárolta nyersanya­gok — mint hazai, olcsó nyersanya­gok — segítik a hazai ipart. De a földművesszövetkezeteink felkereste mezőgazdasági termékek, a szerződé­ses alapon termelt javak államunk­nak a 'belső fogyasztásra is ibő tar­talékot nyújtanak. HOGYAN LETT A ZSELICSÉGBEN HÁROM TSZ-KÖZSÉG? Milyen szerepet tölt hát be ez a hatalmas szervezet az épülő szocia­lizmus céljainak valóra váltásában, az életszínvonal emelésében, a javak bő és olcsó megtermelésében és el­osztásában megyeszerte? A nagyaktíva-gyűlésen ezt a sok­rétű munkát annál több felől vilá­gíthatta meg Brachna János elvtárs, megjnei elnök is, mivel a földműves- szövetkezeti dolgozók nemcsak kor­mányzati kitüntetéseket, hanem már sztahanovista oklevelet is nyertek. Főleg azt .ismerték fel: a falu népé­nek a földművesszövetkezetí tagság olyan erős lépcső, amely egyenesen a termelőszövetkezetbe "visz. A Zse- licségben a földművesszövetkeze- tiek jó példája, felvilágosítá­sa .nj^cmén ma mái- 3 tsz-község van ezen a tájon. Homokszentgyöngyön például a tsz Berki József földimü- vesszövetfcezetii ügyvezetőit válasz­totta elnökül. Kovács Lajoisné >böhö- nyei földművesszövetkezeti igazgató- sági tag hároméves tsz-tagságának is szép gyümölcse van: 40 000 forintnyi munkaegységrészesedésből házat épí­tett. De mint — Brachna elvtáms sok, életből vett példával bebizonyította — a társas nagyüzemi gépesített .igazdá1 kodás felé vezető lépcső a fö!dmüvesszővétkezetd szakcsoport is. Ma mór 76 szakcsoport van. Akad köztük szőlő-, gyümölcs-, burgonya­termelő, állattenyésztő, méhész, mag- termelő szakcsoport egjraránt. 11 szakcsoport máris termelőszövetke­zetié fejlődött. A GYÉKÉNYESI DARÁLÓ ÜGYE Nem restellkedtek a bírálattól sem a jó eredményeket számbavevő gyű­lésen. A felszólalók a menetközben tapasztalt hibák kijavítására is rá­tértek, új és új oldalról világítottak rá a jobb megoldásokra. Ez az építő szándék sarkallta Ko­pácsi József andccsi tsz-párttitkár fel­szólalását. Elmondta, hogy a 9000 forintból felépült gombatenyészetük az első évbejt 90 000 forintot jövedel­mezett. Az a'másük is szépen fize­tett. Ha azoniban a földművesszövet­kezet fürgébb és élelmesebb keres­kedő, s az értékesítésben jobban melléjük állt volna, akkor 50 mázsa almatermésből nemcsak 10 mázsát tudtak volna városra küldeni. Németh István gyékényes]' függet­lenített párt titkár elv társ sem res­tellt© a nagygyűlés elé tárni, hagy-a gyékényes!: Győzelem TSZ a Csurgói Földművesszövetkezetnél másfél évig Ihevieiütetett; 18 000 forintot — 'haszta­lanul. Darálót akartak kapni ezért a jócska összegért. Az a masina azon­ban csak másfél év múlva jutott hoz­zájuk. De még ma sem jó. Szabó elvtárs, a kálmáncsai Szabadság TSZ párttitkára mondta, hogy az fmsz-től pompás burgonyarostát kaptak. Nagy hasznuk is van be­lőle: 50 ember munkáját helyette­síti ez az elmés kis szerkezet napon­ta. De szeretnének burgomya- szedőgépet is kapni. Márpedig a földművesszövetkezetek a me­zőgazdasági kisgépeik beszerzésé­vel, falura továbbításával ha­talmas feladatot töltheínének be. Azok a gépek a dolgozó embert még- inkább úrrá teszik a termelés ezernyi bonyolult folyamata felett: a gyors, bőséges, olcsó áru előállításához ad­nak nélkülözhetetlen fegjrvert. A SZERZŐDÉS ÉS AZ »ÁRESÉS« Az fmsz-do'gozók elfogadták a szo­cialista termelés érdekében elhang­zott bírálatokat. Haselbauér József fonyódi ügyvezető És a falu szükség­leteinek helyes felismeréséért és an­nak megfelelő áruk gyors ‘beszerzé­séért állt ki.. Központjukat bírálta amiatt is, hogy például a bélatelepi nyugdíjasok egyetlen üzlete sokáig egjredül több árut kapott, mint a fo­nyódi központ 13 boltja. Sovány György balatonbogiári ügyvezető szintén hangsúlyozta: lé­nyegbevágó nagy politikai feladatuk a tsz-szervezés! Ezért a dolgozó pa­rasztság tagjaiból álló felügyelő-bi­zottság és az adminisztratív dolgozók között szorosabb kapcsolat szüksé­ges. Néhol megesik, hogy a földmű- vesszövetkezeti adminisztrátorok az utcán nem ismerik meg a felügyelő- bizottságá tagokat. A fonyódi fmsz a meglévő tez-eket azzal is erősíti, hogy a leszerződött termékek meg­nak 'leszállításáig esetleg áresés kö­vetkeznék be a piacon. A nyílt szellemű, pártos 'bírálattól meg nem riadó értekezleten László István, elvtárs, a Megjtei Tanács el­nöke adott összefoglaló meghatáro­zást az fmsz-ek jelentőségéről. A me­zőgazdaság szocialista fejlődését, az egyre bővebb árutermelést és felvá­sárlást, a városi dolgozók zavartalan ellátását földművesszövetlcezeíeink- nek mind a 78 000 tagja sokoldalúan szolgálhatja! A kereskedelmi, gazda­sági jellegű tevékenykedés mellett tartsák szívügyüknek a sokágú' kul­turális, népnevelő munkát is — hang­súlyozta a továbbiakban László elv­társ -— 'hiszen nemcsak ipari, hanem a kulturális forradalom értékeit, a sok jó könyvet is elviszik a falunak. Adjanak egyre határozottabb szere­pet ifjabb és öregebb tagjaiknak: az egész falu gondolkodását át kell. itat­ni a szövetkezeti gondolattal. AZ 1050-ES RENDELET Ez a munkájuk azonban nem me­rülhet ki eszmei, elvi támogatásban. Az 1050-es minisztertanácsi határo­zat komoly feladata az, hogy az fmsz-könyvelők segítsenek a tsz- kanyvelőknek! Minél jobban szerve­zett a tsz gazdálkodása, minél napra­készebb a könyvelése, annál' bizto­sabban láthatják szorgoskodásuknak, beruházásaiknál?: kézzelfoghatóan je­lentkező hasznát. Számos felszólalás Varga Károly országgyűlési képviselő gondolatá'ban kristályosodott ki: az eddiginél na­gyobb lendülettel kell küzdeniük azért, hogy az új falu a tsz-mozga- lem .megerősödése révén egyre több és olcsóbb árut termeljen, bőven ad­jon nyersanyagot és élelmet a szo­cializmus biztos győzelméért harcoló iparunknak, a munkásosztálynak. A nagyaktiva-gyűlés az új felada­tokról ebben a széliemben a munkás­paraszt szövetség megerősítésére kö­ztit közös határozatot. • Erdős Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom