Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

L. t ÍL'A G P ff. V L E TARJAI EGYESÜLJ E T E K l ,/0OSvAK Somogyi Néplap A még eredményesebb munka feltételeiről tanácskozott a megyei szakszervezeti nagyaktíva-értekezlet A Somogyi Néplap terjesztése — pártmunka «Noszlopi farkasai« A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 259. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. november 3. Hogyan gyorsítsuk meg a vetést? Már november elején tartunk és megyénkben az őszi vetésnek még jórésze hátra van. Egy percet sem lehet most elvesztegetni. Ennek el­lenére egyes vezetők még mindig kü­lönböző agrotechnikai kérdésekről vitatkoznak. Vitatkoznak azon, ves­senek-e a. nedvesebb talajba, vagy esetleg nem a legjobbnak ismert elővélemények után; várjanak, míg megszikkad a talaj, hogy géppel rá lehet menni, vagy pedig arra, hogy majd letakarítják a vetés alá kerü' lő földről a gabona előveteményé- . nek legjobban megfelelő kapáster menyi. Azonnal fel kell hagyni ez­zel a huzavonával! Minden percnyi késlekedés bűn a dolgozó nép, az or­szág érdekei ellen. Vessünk még akkor is, ha a vetés­re előirányzott terület letakarítatlan, vagy mélyebb fekvésű és nedves a talaj. Vessük be azokat a földjein­ket. amelyekről már lekerült az idei termés, még akkor is, ha az elővete- mény nem tartozik az úgynevezett jó elővetemények közé. Hogy a jövő évben milyen kenyérgabonatermé- sünk lesz, azt nem egészen az előve- temény dönti el. Az elővetemény esak egyike a termést befolyásoló té­nyezőknek, és a jelen körülmények között nem szabad ehhez mereven ragaszkodni. Egy a lényeges: az, hogy az elve­tésre kerülő föld megfelelő táperő­ben legyen. Ezt segítse elő a termelő is azzal, hogy még most ősszel hol­danként 80—150 kg szuperfoszfát műtrágyát munkáljon a talajba a vetés alá, valamint 20—30 kg péti­sót. A november elején tavaszi ár­pa után vetett búzából jobb termést várhatunk, mint a november dere­kán vagy végén kukorica után ve­teti búzából!. Számtalan gyakorlati példa bizonyítja, hogy a legjobb ke­nyérgabona vetési időszak szeptem­ber 10 és október 20 között van. Ha néhány napon belül elvégezzük az őszi gabonafélék vetését, sokat meg­menthetünk a jövő évi termésből. Az idő előrehaladottsága miatt számolnunk kell azzal, hogy esetleg kevesebb mag kel ki a várható rossz időjárás következtében, ezért kát. holdanként rozsból 100 kg-cn felül, Fleismann-búzából legalább 110, Bánkúti-búzábói iJedig legalább 120 kg magot kell elvetni Ezt indokol­ja az is, hogy az idei gabonatermés a gyakori nyári esőzés miatt vesz­tett csíraképességéből, s igen sok a esak 70 vagy 80 százalékban csírázó vetőmag. Az idei ősz sok csapadéka a vetési mélységet is befolyásolja. A mélyebb­re került vetőmag a sok eső hatásá­ra beiszaposodik, befullad, elrothad. Ezért tehát sekélyebben vessünk. Nincs időnk arra, hogy azt vitassuk: vessünk-e kézzel vagy megvárjuk, míg annyira felszikkad a talaj, hogy géppel rá lehet menni. Termé­szetes. hogy a gépi vetés előnyösebb. De most, amikor minden perc drá­ga, ott, ahol nem lehet géppel, min­den várakozás nélkül vessünk kéz­zel. Még akkor se várakozhatunk a vetéssel, ha a talajnak, illetve a magágynak egyik része esetleg túl nedves vagy sáros; vessük be azokat a területeket, ahol a talaj nedvessége megengedi, ne várjuk meg, míg az egész táblán felszikkad a talaj. Szívleljék meg a termelők ezeket a tanácsokat és haladéktalanul ves­senek, de szívleljék meg a falu kom­munistái is. és példamutatásukkal, nevelő, felvilágosító szóval mozgósít­sák a lehető legnagyobb erőt a vetés gyors befejezésére. Valamennyi fogaterő most csakis a termény letakarj fásban és a vetés­ben segítsen. A lehetőség szerint vegyenek részt a vetési munkában azok a falusi dolgozók is, akik bár nem a mezőgazdaságban dolgoznak — de idejükből erre is futja —, hogy Mindenképpen megvessük az alapját jövő évi kenyerünknek. Őszi őrjárat a nagyatádi járásban | A VETÉSRŐL ÉS A VEZETÉSRŐL A múlt héten ellenőrző brigád ke a községeit, amelyekben lassan haladt ellenőrző brigád tagjai: Gergő Sándor vezető és Balogh Lajos, a Statisztikai lek meg az elért eredményekről és a na! intézkedtek, segítettek. E héten a teiben teljes ütemben halad a munka, h lés. reste fel a nagyatádi járásnak azokat a vetés és a kapások .betakarítása. Az fcagronómus, Póhl István tervcsoport- Hivatal vezetője a helyszínen győzöd^ hibákról. Ahol arra szükség volt, azon- járás községeiben, termelőszövetkezet ogy november 7-ére befejeződjön a ve­A mikei Március 9 TSZ tagjai be fejesték a vetést, példát mutatnak a járásban A mikei Március 9 TSZ egész év­ben példát mutat a járás termelő­szövetkezeteinek. Időben végeztek a nyári munkákkal, időben hozzálát­tak az ősziek betakarításához, a ve­téshez. A vetés megkezdésekor fo­gadalmat tettek, hogy november 7- re teljesítik vetéstervüket. A tsz tagsága állta szavát: jóval a határ­idő előtt teljesítette kenyérgabona­vetéstervét. A járási, községi vezetők munkájáról, felelősségéről van szó. Mert ugye, ami a járásban, a községben történik, azért elsősorban a pártbizottságok, a tanácsok, a különböző állami szervek a felelősek. Felelősek-e a járási, községi vezetők a vetésben mutatkozó lema­radásért? Felelősek. De hogyan értelmezzük ezt a felelősséget? Úgy nem, hogy csak beszélünk róla, ígérgetünk ezt is, azt is, «-intézkedünk«, «utasítást adunk ki«, »megállapítunk«, »jelentünk«, s mindezt egy jóll fűtött iro­dában, az íróasztal mellett tesszük. Ez sem a pártiirányítás és pártve­zetés; sem ^tanácsok munkájának nem lehet a jellemzője. A párt- munka eleven, élő, a dolgozók között végzett munka, amelynek haté­konyságát mindenkor az eredmények igazolják. Hogy mégis találkozunk hibás, bürokratikus munkamódszerekkel, azt az alábbi példák is igazolják. Daru, Király, Knoll elvtársak így nem segítenek! Felelősségre vonják a vetést szabotáló kalákákat, spekulánsokat a A nagyatádi járás vezetőt több községben lepleztek le vetést szabo­táló kulákokat, s indíttattak eljárást ellenük. Tarahyban id. Fújsz Pál ku- lák és özv. Lovrencsics Miháiyné többszöri felszólításra sem voltak hajlandók megkezdeni a vetést. Id. Fuisz Jánost az ügyészségnek adták át, özv. Lovrencsics Mdhályné ellen pedig szabálysértés miatt indítottak eljárást. Segesden Tóth Samu Fe­renc kuláfc ellen indult eljárás. Mi­vel október 31-ig egy szem kenyér- gabonát sem vetett, 700 forintra büntették. Nagykorpádon Szécsányi Ferenc kulák ellen kellett eljárást indítani. Népünk kenyerére törtek — meg­érdemlik a büntetést a kulákok, spekulánsok. Miért nem vetették el a tartalék földeket? Nagyatád, Segesd, Kúntelep és Scmogyszob községekben' vontatot­tan halad a vetés. Különösen nagy a tanácsok felelőtlensége. Ugyanis a községi tanácsok tulajdonéban, lé­vő 20—20 hold tartalékterületből még egy holdat sem vetettek el. Ki­ről vegyenek példát a dolgozó pa­rasztok, ha maguk a tanács vezetői sem járnak az élen? Nagyatádon Pál József tanácselnök és Szabó János agronómus, Segesden Gyula Pál ta­nácselnök és Végh András községi agronómus, Somogyszcbon pedig Kiss József tanácselnök és Birkás János agronómus a felelős. Valótlan jelentések helyett lelkiismeretesebb munkát Otvöskónyiban Scmoigytúr termelőszövetkezeti községben elkéstek a vetéssel. Já­rási vezető emberek utaztak a faluba, hogy segítséget adjanak a he­lyi szerveknek a lemaradás félsz-ámolósára, a vetés meggyorsítására. A fonyódi járás felelős vezetői: Daru János elvtáxs, a Fonyódi Járási- Pártbizottság egyik titkára, Király Ferenc alvtárs, a járási tanács el­nöke és Knoll László elvtárs, járási agronómus mentek segítséget adni a községbe. , A felelős vezetők segítségében azonban nincs sok köszönet. Mind­hárman bent ülnek a tanácsházán és »segítenék«. De hogyan? Fenn­tartják a községi tanács dolgozóit a munkában. A termelőszövetke­zeti községben, pedig tenne tennivalójuk. Daru elvtársnak fel' kellene keresnie például a község kommunis­táit, s az ő példamutatásukkal' mozgósítani a pártcnkívüldeket a mun­kára. Kiirály elvtárs, a járási tanács elnöke felkereshetné a tanácstago­kat, elmondhatná, hogy a választott tanácstagoknak milyen köteles­ségük van a falu, a dolgozó inép iránt.. Az agronómus. Knoll elvtárs? Járhatná a határt, hol alkalmas a föld vetésre, s megmagyarázhatná a dolgozó parasztoknak, mennyi ve­tőmagot kell elvetni, hogy minden perc késlekedés most kár számukra, kór a dolgozó nép számára. 1 Persze mindezt az irodában nem lehet elvégezni, hanem kint a fa­luban, járva a házakat, a határt. Gondolkodjanak csak kicsit a fonyódi járás vezetői: adtak-e se­gítséget a Somogy túriaknak? Dolonecz elvtárs nem lehet nyugodt Az atvöskányi községi tanács ve­zetői a múlt héten valótlan adatokat szolgáltattak a járási tanácsnak a vetés állásáról. Balázs, János ta­nácselnök ugyanis azt jelentette, hogy a vetést befejezték. A járási ellenőrző brigád ötvöskónyiba is el­jutott és vizsgálatot tartott. A vizs­gálat során kiderült, hogy 59 hold­dal többet jelentettek, mint ameny- nyit elvetettek a községben. A gaz­dáknál is tartottak ellenőrzést és 7 gazdánál mintegy 50 holddal, keve­sebb vetést találtak, mint amennyit jelentettek. Budvig Gyöngy járási tanácstag, akinek pedig példát kel­lene mutatnia, azt jelentette a ta­nácsnak, hogy 5 hold kenyérgabonát vetett, s amikor a brigád felmérte a területét, 1300 négyszögöllel keve­sebb vetést állapított meg. Az ellen­őrző brigád 3 napos határidőt adott a tanácsnak, hogy a mulasztást pó­tolják és figyelmeztette Balázs Jó­zsef -tanácselnököt, hogy a jövőben becsületesebben dolgozzék. Nyugodt lehet-e egy községi tanácselnök, ha községében nem tel­jesítették a gabonavetési tervet? Nem. Dolonecz László elvtárs zákányi tanácselnök azonban mégis nyu­godt, kimutatásokat készít a tanacsházán. A gyékényes]', hangulat ő rá is kiterjedt: »Mi mindent megtettünk« — mondják Gyékényesen és Zákányban — »kidoiboltattuk, han goshíradón hirdettük, hogy a dolgo­zó parasztok vessenek«. Hogyan halad a vetés, mikor végeznek a ve­téssel. arra pontos választ nem tudnak adni egyik faluban sem. Mit kellene tennie Dolonecz elvtársnak? Semmiesetre sem kimu­tatásokat készíteni, hanem mint a község tanácselnökéhez illik ilyen nagy munka idején, járni a határban a dolgozó parasztok között, mozgósítani őket a betakarításra, szántásra, vetésre. A kimutatás ké­szítését pedig bízza az adminisztrátorokra, vagy hagyja nyugalmasabb napokra. * Az Egyesüli Királyság új magyarországi kcyeie átadta megbízólevelét A nehézségeket le lehet küzdeni Dobi István, a Népköztársaság -El­nöki Tanácsának elnöke szerdán, mk vember 2-án fogadta Leslie Alfred Charles Fry rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, Nagy- Britammiia és Észak«Irország, Egye­sült Királyság új magyarországi kö­vetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Sik . Endre, a külügyminiszter első helyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Marjai Jó­zsef rendikív-ülá követ és meghatal­mazott miniszter, a külügyminiszté­rium protokollosztályának vezetője. Vannak nehézségek? Biztosan vannak. De ezt tétlenséggel, bürok­ratikus intézkedésekkel nem lehet leküzdeni. Ha a járási vezetők el­utaznak a községekbe, akkor ne a tanácsházán «segítsenek«. Mert ha csak ennyiből ítélik ki munkájuk, ezt más módon is eintézhetnék. Pit egy körlevélben. Konkrét, hatékony segítségadás alatt azt értjük, ami­kor egy feladat végrehajtását a vezetők megszervezik, s úgy hagyják el a községet, hogy ott megindult a munka; s amiért odamentek, ami­ért kiszállási díjat vettek fel, azt a feladatot teljesítették. Köszörűjük a falusi munkára megyénkbe érkezett pártmunkásokat­A mai napon -bemutatott elvtár- saink közül hármain Scmogyból je­lentkeztek a falusi munkára felké­szítő kéthónapos tanfolyamra. Büki László elvfárs, a Nagyatádi Járási Pártbizottság instruktora, Dinnyés Ferenc elvtárs Balatonszár­szó MDP-titkára, Nagy István elvtárs pedig a Csurgói FJK dolgozója volt. Mindhárman örömmel vállaltak fa­lusi párimunkát, s a közeljövőben -már termelőszövetkezeteink megerő­sítésén, a tagok éle-tónek szsbbététe- ién fáradoznak. Fehér Imre elvtárs Budapestről, a Központi Statisztikai Hivatalból jött közénk, hogy felkészültségét, tu­dását egyik somogyi állami gazda­ságban gyümölcsöztesse. Mind a négy éivtársunknak, akik önzetlenül, se­gíteni akarással és áldozatkészséggel válSáílták megbízatásukat, e nehéz, de szép és megtisztelő falusi párt- .muinkát, sok sikert, eredményes munkát kívánunk. BŰNT KÖVETNEK EL A DOLGOZÖ NÉP ELLEN, AKIK MÉG MINDIG VÁRAKOZNAK A VETÉSSEL mmm. t le BÜKI LÁSZLÓ DINNYÉS FERENC FEHÉR IMRE NAGY ISTVÁN Megyénkben az őszi kemyérgabana- vetósruek csaknem egynegyed része még hátra van atomiak ellenére, hogy az idő má.r igen előrehaladt. Mindem percnyi késés mázsákban kimutatha­tó terméskiesést -jatentihei a jövő esépfésker Nincs okunk tehát a pi­henésre, nincs jogunk várakozni a vetéssel. Értsék ezt meg a nagyatá­di, a. csurgói és a tahi járás vezetői is, ahol a leglassabban halad még most is a kenyérgabona, vetése. De nem nyugodhatnak meg -a többi já­rásiban sem a vetésben étert eredmé­nyekéin. Minden erőt mozgósítani keE, hogy november 7-ét méltókép­pen', a vetésterv teljesítésével ünne­pelj ük. A járások sorrendje a kenyérgabo­navetésben: Járási tanácselnök: Király Ferenc Papp Ferenc Mátyás József Németi László Süni Sándor Sasvéri Ferenc Vörös Gábor Tenge,rdi Imre Járás: 1. fonyódi 2. marcali 3. barcsi 4. siófoki 5. kaposvári 6. nagyatádi 7. csurgói 8. tab;

Next

/
Oldalképek
Tartalom