Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

t SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. november 2*. I *«** ;^iPíí'« UH iwwP»*f #*nífáf **» **«*?»* * á*«ri. *«.**r* A*. á>sycw*ti S3« «*•*» /éMmsísr &$v*'g. W<f*'*V S< gíí_«*í Kft«!?* jK«*.. . ?S ^ ‘ ?W tmmr r.X/ yf*» < S?«r4ssiA Ja/^í Iz^stE* J «WlSsá m»3 %*'*»**& ­A a>o%* *£»*»* |** ****** *«^)ZrZ% Wmmmk Mi les* ezután? Most, hogy a genfi konferencia konkrét megállapodások elérése nél­kül véget ért, szükségszerűen felve­tődik a kérdés: mi lesz ezután? Va­jon Véget ént a július óta tartott és világszerte mély megkönnyebbüléssel és őszinte örömmel fogadott genfi Széliem? Újra visszatérünk a 'hideg­háborúba, újra gyülekezni kezdenek a háborús fenyegetés sötét felüegei? E kérdésekkel reálisan, szembe keit néznünk. Reálisan azonban, csak úgy mérhetjük fel a genfi konferencia várható következményeit, ha előbb arra a kérdésre keresünk választ, hogy i .<.. j I miért nem sikerült konkrét megállapodásokra jutni a külügyminiszteri konferencián. Fölösleges lenne most elismételni a 'háromhetes érrtekezíltet vitáit. Rövi­den csupán ennyit: Az európai biz­tonság kérdésében a Szovjetunió ja­vaslatainak eredményéként valóban közeledtek az álláspontok. A nyuga­tiak azonban az európai biztonság kérdését alárendelték a német kér­désben kötendő megegyezésnek. Ezt a megegyezést pedig kizárólag oly alapon voltak hajlandók megkötni, hogy az egész Németországban tar­tandó választások után egész Né­metországot fel keli fegyverezni és hozzá keß kapcsolni az Atlanti Szö­vetséghez. Vagyis a nyügattiak azt követelték a Szovjetuniótól, segítse elő, hogy a német milátardzmust talp- raáliítsák, majd bevonják egy olyan katonai csoportosulásba, amelyet kezdettől fogva a Szovjetunió ellen hoztak létre. Ami a leszerelést és a tömegpusz­tító fegyverek eMttását illeti, kez­dettől fogva látható voBt, hogy a nyu- ,gátiak nem is törekednek kompro­misszum elérésére. Erről tanúskodik az a körülmény, hogy egyrészt saját korábbi javaslataiknak is hátat for­dítottak, másrészt csaknem kizáróla­gosan a leszerelés ellenőrzésének kérdését helyezték előtér,be, magáról a leszerelésről pedig csak mint má sodrangű problémáról 'beszóltok. Hátra marad végül a kelet—nyu gáti kapcsolatok kérdése. Elegendő egy futó pillantást vetni a nyugati javaslatokra és máris kiderül: e ja­vaslatok nem a két vdülág gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak szo­rosabbá tételét — vagyis minden po­litikai közeledés alapját kívánták megkönnyíteni, hanem az ellenséges propaganda »szabadságát«, a beha­tolás »vízummentességét« akarták biztosítani. Olyan tételek — pontosabban szól­va olyan fettételek — voüitak ezek, amelyeket a Szovjetunió saját érde­kében és Európa biztonsága érdeké ben nem fogadhatott el. Ma már ele­gendő értés üléssel rendelkezünk an nak megállapításához, hagy a nyugatiak eleve tudták, hogy álláspontjuk elfogadhatatlan. »Teljesen valószínűtlen — írta ’ a New York Herald Tribune-ban az egyik legnagyobb tekintélyű ameri­kai publicista, Walter Lippmamn —, hogy Dulles valóban azt gondolta, hogy a Szovjet elfogadja a mi felté­teleinket«. -A nyugati miniszterek — írja ugyanebben az összefüggésben •ez angol Manchester Guardian — ezt várták. Árra számítottak, hogy Molotov Németország és a leszerelés dolgában hajthatatlan marad __ a N yugat által előterjesztett biztonsági javaslatok komédiába illenek. Mac­millan és Dulles szerint az lenne a céljuk, hogy biztosítsák a Szovjet­uniót a felfegyverzett Németország támadása ellen. Csupán azt az üres ígéretet tartalmazták azonban, hogy »megfelelő eljárást fognak indítani«, s hagy igyekeznek majd segítséget szerezni az ENSZ útján«. Talán indokolni lehetne ezt, mint diplomáciai sakkjáték lépéseit. Túl­ságosan nyilvánvaló volt azonban, hogy egyáltalában nem voltak őszin­ték javaslataik és ezek keserű ízt hagytak 'hátra: A nyugati taktika háttere Ahhoz, hogy a nyugatiak Genfbem követett politákájának valamennyi indítékát felfedhessük, nagyobb táv­latra és még több értesülésre van szükség. Körvonalaiban azonban már móri is megrajzolhatjuk a nyugati taktika hátterét. Bizonyos, hogy a Genfben előter­jesztett szándékosan negatív nyugati javaslatok megszületésénél nem kis szerepet játszottak a júliusban vere­ségét szenvedett, de még mindig ele­gendő befolyással rendelkező hideg- háborús erők. A nyugati magatartás további és talán legdöntőbb összetevőit abban a körülményben kell keresnünk, hegy az amerikai, angol és francia vezető körök részben az előbb emlí­tett erők hatására, részben mert egész háború utáni politikájuk bizo­nyos stratégiai elképzelésekre épült, nem tudnak és a jövőtől való féle­lem miatt nem is mernek kirnozdul­ni az erőpoiitikára alapozott politikai elképzelések bűvköréből. Végül a nyugatiak genfi vitamód- szered, érvei és a nyugati sajtó gon­dosan összehangolt kísérő zenéje szükségszerűen azt a gondolatot éb­reszti minden figyelmes újságolvasó* iban, hogy a nyugatiak bizonyos ér­telemben »revansot« szerettek volna venni Genfben a Szovjetunión. Re- yansot cdy érteüemiben, hogy ellen­kező előjelűre próbálták fordítani azt az óriási visszhangot, amelyet a Szovjetunió legutóbbi lépései a nem­zetközi közvéleményben kiváltottak. Ezért röppentettek fel Géniből- olyan prapaigandisztikus kijelentéseket és kommentárokat, hogy »A Szovjet­unió hátbatámadta a genfi szellemet és -hogy a nyugati külügyminisztere­ket »megdöbbentette Molotov eluta­sító magatartása«. A döntő kérdés: valóban kudarcot szenvedett-e Genf szelleme ezen az értekezleten, valóban ered­ménytelennek bizonyult-e a tárgya­lások politikája? Határozott nemet kell mondanunk erre. Az, amit Genf szellemének nevezünk, mély realitá­sokba van beleágyazva: a nemzetkö zi erőviszonyok realitásába, a nem­zetközi közvélemény és a népek megegyezési akaratának realitásába. Ezt a két hatalmas erejű valóságot pedig nem változtathatja meg az a körülmény, hogy a külügyminiszte­rek ez alkalommal nem jutottak 'konkrét megegyezésre Európa nagy és sorsdöntő kérdéseiben. Hadd hi­vatkozzunk újra a New York Herald Tribune szemleírójára, Walter Lipp- noaimra: »Ha a genfi szellem azt je­lentette, hogy a mi feltételeinket fogják elfogadni, akkor természete­sen a genfi szellem halott. De a genfi szellem ebben az értelemben lényegében soha nem is létezett es veszélyes feltételezni, hogy így léte­zett. Az igazi genfi szellem annak az egyetértésnek -a következménye, amely azon a tényen alapul, hogy nem lehet háborúval fenyegetőzni és így nem szükséges félni olyan hábo­rútól, amelyben a nagyhatalmak vennének részt«. Vagyis, Genf csak állomás volt az egymást követő tárgyalások hosszú és fáradságos útján. Minden reális lehetőség megvan arra, hogy ez az űt élőbb vagy utóbb a kérdések konkrét megoldásához vezessen. A nemzetközi közvélemény tisztánlátá­sán és aktivitásán, a népek békekö­vetelő erején múlik, hogy ez az -előbb vagy utóbb« miikar követke­zik be. 1. Mesterséges hold, melyet a nem­zetközi geodetikus év (1957—58) alkal­mával bocsátanak fel. Földkörüli teljes útját 1 óra 24 perc alatt teszi meg. Haj­nalban és alkonyaikor szabad szemmel is látható lesz. 2. Motorkerékpárra fekve egy olasz versenyző 73 köbcentiméteres gépével elérte az óránkénti 398 kilométeres se­bességet. Egyébként csak a verseny kellős közepén alkalmazta ezt a pozíciót. 3. Ennek a fúrónak nincs vasa. csak ultra-hangokat bocsát ki, amelyek lyu­kakat vágnak bármilyen fémen. 4. Egy helikoptert állítottak a moszk­vai tűzoltók szolgálatába. Egy csoport tűzoltót tud elszállítani víztartállyal, tűzifecskendővel és teljés felszereléssel a tűz színhelye fölé. 5. A Keleti-Pireneusok tengerpartján A genfi tárgyalások sajtóvisszhangja BERLIN (ADN) A Neues Deutschland pénr iteki számárnak vezércikke ismét le­szögezi, hogy »a német. kérdés bé­kés megoldásának fő felelősségét a német hazafiaknak együttesen kell viselniük.« Elsősorban a német munkásosztály feladata, hogy szi­lárd akcióegységét helyreállítsa, s a rnllitarizmus ellen és a nyugaitoné- rnetországi demokrácia létrehozása érdekében széles népmozgalmat te­remtsen., Folytatnia kell a harcot — hangzik a vezércikkben — az össz- német Tanács létrehozása feltételei­nek megvalósításáért, amely végre­hajtja a német kérdés békés meg­oldáséban mutatkozó fontos és el­engedhetetlen feladatokat. »A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának nagy eszméit és »éktídalú javaslatait most Nyugat- Néme1' országban is tudatossá kell termi minden munkásban és béke- szerető polgárban, hogy ezáltal egész Németországban rohamosan fejlőd­jék a nemzeti front nagy mozgal­ma.« WASHINGTON (MTI). Az amerikai sajtóban ész­revehető az a kétféle irányzat, amely általában * megnyilvánul az Egyesült Államokban a nemzetközi helyzet értékelésében. A hideghábo­rús körök véleményét osztó poli­tikusok és sajtóorgánumok »genfi kudarcról« írnak és minden igye­kezetük arra irányul, hogy a Szov­jetunióra hárítsák a felelősségeit azért, hogy a három napirendi pont egyikében sem sikerült konkrét eredményre jutni. Mindamellett hangot kap az ame­rikai sajtóban az a vélemény is, hogy Gemfet nem szabad követnie a hidegháború felelevenedésének. Az Associated Press Getty sburgból, Eisenhoweer elnök jelenlegi tartóz­kodási helyéről beavatott források­ra hivatkozva azt jelenti, hogy az elnök -a genfi -kelet—nyugati tár­gyalások eredménytelensége ellenére al akarja kerülni a visszatérést a hidegháborúhoz.« PÁRIZS A Fraince-Soir genfi tudósítója azt írja, -hogy »illetékes megfigyelők véleménye szerint Molotov egyálta­lán nem szenvedett kudarcot a pro­paganda és a diplomácia terén. A Szovjetunió ezután kéthatalmi tár­gyalásokat kezd majd Kelet-, illetve Nyugat-Némejtarszággal, Angliával. Franciaországgal, sőt az Egyesült Államokkal is. Molotov sohasem sietett, tud várni. Várná fog addig, amíg a közvélemény nyomása kény­szeríti majd a bonni 'kormányt, hogy párbeszédbe 'bocsátkozzék Oroszországgal, ami állandó lidérc­nyomást jelent a nyugati diplomácia számára.« Ami a nyugati diplomá­ciát illeti, a Fraince-Soir leszögezi, hagy . »Dullesra Washingtonban valóságos vesszőfutás vár majd. Nem véletlen, hogy az amerikai saj­tó legnevesebb szemleírói nyugtalan- kodnak a jövő miatt, egyre-másra felemelik figyelmeztető szavukat és azt követelik, hogy változtassák meg a német kérdésben folytatott ameri­kai politikát.« A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének látogatása Szegeden A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak hazánkban tartózkodó küldött­sége pénteken Szegedre látogatott d.' A szovjet küldöttek. a pályaudvar­ról a városi tanács székházéhoz mentek, ahol a város lakosainak, az üzemek, hivatalok dolgozóinak, az egyetemek és iskolák tanulóinak sokszázas tömege meleg szeretettel, virágcsokrokkal fogadta őket. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiába érkezett Uj-Delhi N. A. Bulganyin. a Szov­jetunió Mirvisztertanácsárak elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tag­ja pénteken helyi idő szerint 14,30 órakor az indiai palami katonai re­pülőtérre érkezett — jelenti áz AFP. A szovjet vendégeket a repülőté­ren Dzsavaharlal Nehru indiai mi­niszterelnök és külügyminiszter, va­lamint Radhakrisman, az Indiai Köz­társaság aielnöke fogadta. Közlemény Brentano bécsi tárgyalásairól Becs (MTI). Az osztrák fővárosban közleményt... hoztak nyilvánosságra Brentano nyugatnémet külügymi­niszter tárgyalásairól A köztiemény szerint Brentano és FSigl osztrák küi- ügyminiszter »a szívélyes barátság légkörében tárgyalt és a 'tanácsko­zás Mindkét részről kielégítő ered­ménnyel zárult«. Hangoztatja a köz­lemény, hogy. Brentano a. 'tárgyalá­sok kezdetén megerősítette Aden­auer korábbi nyilatkozatát arról, hogy »a Német Szövetségi Köztársa­ság tiszteletben tartja és elismeri Ausztria önállóságát, függetlenségét A TIBETI PARASZTOK egy évezred óta minden évben meg- ünnéphk a »Wamgkus fesztivált« (ünnepség, melynek során jó aratást kívánnak). Ez a -tibeti naptár szerint szeptember 22-én történik, amii au­gusztus közepének felel meg. Képün­kön: Yamglelhsito Abtei Tourag-Ket Soung-ból (Lhassa-tól nyugatra fek­vő város) felvette ez alkatommal to- vasru'háját. a szardínia-halászat csak éjszaka tör­ténik, két nagy reflektorral ellátott csó­nakban. A fény odacsalogatja a halakat. Ezt hívják lámpahalászatnak. 6. Az uránium lelőhelyét most egy ifi méter magasságban repülő Geiger-féle számlálóval és regisztrálóval ellátót* helikopterrel kutatják. Ez lehetővé te­szi a nagyobb távolságok áttekintését és azonnal lehetővé teszi a próbafúrást. 7. Hogy kijöjjenek a földből a férgek, amelyek a táplálékot szolgáltatják, a szalonka az eső hangját utánozva cső­rével kopogtatja a talajt. 8. Sokáig nem tudták, miért vannak sárga, kék, vörös stb. csillagok. A csil­lagászok most már tudják, hogy a oaü- lagok hőmérsékletétől függ a színeze­tük. 15 éves és mér 2690 kg-os Négy napja állandóan ég a 9-es számú petrő- leumkút Haguzaban Ez a kora és sú’ya (Szicília). Yron Kiniey Börma-mak, egy ázsiói amerikai specialista, elefántnak, mely n.*n- akit a petróleumkutak dennap egyeosúiymu- tűzoltójóinak neveznek, látványokat végez a tegnap Texasből a párizsi Médrano-cir- helyszínre érkezett. kuszbam. A »mozi veteránja«, Tom Powers most halt meg 65 éves karában Kaliforniában. Ö volt a Skóciában bemuta­tott első hangosfilm sztárja. Karácsonyra készül Páris A l’Humanité közölte ezt a képet, arady Pá­rizs karácsonyra való .készülődésének egyik eseményét ragadja ki- Az egyik párizsi játék­áruházban bemutattak a képen látható játákhin- tát, amelyet ha nem használnak, össze tehet csukni és kis helyen is elhelyezni. Bizonyára ná­lunk is örömmel fogad­nák a gyermekes szülés: az ilyen összecsukható hintát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom