Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

ÉJ I LAG PHOLET AK)AI EGYESÜLJETEKI ^POfeNjf^’ »A íckés termelési mát!« c. téma feldolgozásához Mi a véleménye erről a Városi Tanács lakáshivatala vezetőinek? A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BI ZOTTSÁGÁN AK LAPJA 1 XII, évfolyam, 270. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1955. november 17. feladatunk: vetés gyors belefezése Az utóbbi 'két napban meggyor­sult a vetés üteme a nagyatádi já­rásban, agy az utolsóról a hatodik helyre került a járás. Szégyenteljes a helyzet a . csurgói járásiban, amely nemhogy előbbre kerülne, mindig hátrább csúszik a vetési versenyben. Ennek oka, hogy a járás vezetői ke­veset törődnek a vetés szorgalmazá­sával. A vetések bejelentésével is ba j van, mert sokhelyütt nem köve­telik meg a pontos jelentést. Olyan nézetek is felütötték fejüket a csur­gói járásban, hogy a tanácsoknak nincs joguk fogatokat kirendelni ve­tésre vagy szántásra azoknak a se­gítségére, akik nem rendel keznek fo­gaterővel Többheiyutt az is megtör­ténik, hogy a vetésért felelős elvtár­sakat. egyszerűen visszahívják köz­ségekből hí va tálukba »különleges« elfoglaltságuk miatt. Vajon van-e égetőbb feladat most, mint a vetés? Gondolkodjanak ezen a csurgói, de a többi járás vezetői is. A l4-i értékelés alapján a kenyér- gabonavetésben a járások sorrendje: Járás: Százalék: Jelentve: Mezögazd. o. v.: Járási tanacsemoK: 1. fonyódi 100,5 yy,y Jani János Király Ferenc 2. siófoki «y,y yz Szabó László Nacjy Lajos 3. tabi «3,1 /4,y Deák János Tenqerdi Imre 4. kaposvári 77,5 56,2 Nézel Nándor Surl Sándor 5. barcsi bb,7 5b,y Feiqli József Mátyás József 6. nagyatádi Ö5,5 58,4 isaszegi József Sasvári Ferenc 7. marca 1 i 65.3 50,8 Tóth Mihály Kula József h. 8. csurgói b5,J 52,y Pallag András Vörös Gábcr Teljesítsük a kukoricabeadási tervet! Tegnapi szápunikban követeltük az 50 százalék körül megrekedt ku- koricabeadás meggyorsítását. A párt eligazító szaván okultak az illetéke­sek: egy nap alatt már 58,5 százalék­ra emelkedett a megye kukoricabe­gyűjtése. A közben megjavult idő­járás sem ad további kibúvót a be­adás halogatására. A 100 százalékos teljesítést az is sürgeti, hogy állatni hizlaldáinknak a rendes időben be­gük van. A dolgozó parasztság ezen felül a jó árat és kedvezményt biz­tosító szabadkukorica-szerződéssel jól jár. A kukorica begyűjtését a maga­sabb nedvességtartalom sem akaszt­ja meg. Ezért tehát napokon belül el kell érnünk, hogy megyénk kuko­ricabeadási tervét teljesítse, sőt túl­teljesítse: ezzel — közvetve — a vá­rosi dolgozókat több húshoz és zsír­hoz segítjük hozzá, adott minden cső kukoricára szüksé­A kukoricabegyűjtés sorrend} Járás: Ezázalék: Begy. hiv. vez.: Tanácselnök: 1. fonyódi 76,5 Győréi József Király Ferenc 2. marcali 68,2 Sifter Jenő Papp Ferenc 3. siófoki 60.9 Gajdos László Nagy Lajos 4. tiafoi 60.9 Kovács István Tengerd: Imre 5. kaposvári 60,8 Balassa Tibor Suri Sándor 6. nagyatádi 60,5 Borbandi Ambrus Sasvári Ferenc 7. csurgói 58 Horváth György Vörös Gábor 8. barcsi 51,4 Siszler István Mátyás József Ismét gyarapodott a kapolyi Szabadság TSZ A kapolyi Szabadság TSZ-ben a múlt szombati közgyűlésen újabb 5 dolgozó parasztot vett fel soraiba a tagság. Cs. Kovács István és fele­sége, Baranyai János és felesége 6—6 holdas dolgozó parasztok szívesen léptek a szövetkezetiek közé. Igaz, nem könnyen határozták el magu­kat; már hetek, sőt hónapok óta foglalkoztatta őket a belépés gondolata. Azt tartották: ők szívvel, lélekkel és nem félíábbal; akarnak a .szövetke­zethez tartozni, s nem akarták el hamarkodni ia belépést. Megörül­tek, amikor 'belépési 'kérelmükre a tsz tagsága egyhangúlag kimondta a »boldogító igent«. Ezen a gyűlésen vették fel a tsz-be és választották meg a tsz elnökének Ács Bajos eivtársat, aki a párt hívó szavára jelent­kezett falusi munkára. Ács eivtársat örömmel üdvözölte a tagság, hisz mint a Tahi Járási Tanács, szervezési osztályának dolgozóját, mér jól ismerték Bízik a tagság, hogy jó vezetőre táléit Ács Lajos elvtársiban, akit a párti küldött a kapcüyiákhoz, hogy segítse a szövetkezet felvirá­goztatását. A begyűjtési terv határidő előtti teljesítésével válaszolnak a bírálatra a somogysárdiak A Somogyi Néplapban olvastuk Öreglak község nyílt levelét, amely­ben bíráltai: .bennünket, a községi tanács vb-t és a 'begyűjtési hivatalt a begyűjtésben való elmaradás miatt. A bírálattal egyetértünk. Tojásból, tejből, napraforgóból és burgonyá­ból ugyan teljesítettük begyűjtési ter­vünket, de elmaradtunk a baromíi- és sertésbegyűjtésben. Jelenleg több mint 4-3 mázsa baromfival, 102 mázsa sertéssel tartozunk államunknak. En­nek oka az, hogy nem szerveztük meg a dolgozó parasztok körében a versenyt, nem szerveztük meg jól a munkánkat. Megfogadjuk, hogy a hátralékot a legrövidebb időn belül felszámoljuk. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy bevonjuk a dolgozó parasztokat a begyűjtési munkába, a notórius r.emteljesítőkkel szemben pedig al­kalmazzuk a törvényt, a helyszíni el­számoltatást. ígérjük, hogy begyűj­tési tervünket határidő előtt teljesít­jük. Szálapienka Mihály vb-elnök, Somogysárd Zárszámadás előtt a barcsi járás tsz-eiben Már több mint hét éve annak, hogy a Barcshoz tartozó Szilonics- ;pusztán nyolc család elindult az új paraszti élet útján. Mint a megyében mindenütt, a barcsi járásban is év­ről évre emelkedik azoknak a dolgo­zó parasztoknak a száma, akik a ter­melőszövetkezeti mozgalom felfelé ívelő útjára léptek. A tagok szorgal­mas munkája idén valamennyi tsz- ben szép eredményt hozott. Növeke­dett a közös vagyon, emelkedtek a termésátlagok, fejlődött a közös ál­latállomány, megnőtt az egy munka- kaegységre eső részesedés. Járásunk termelőszövetkezeti tagjai szorgalma­san dolgoztak egész évben. Most, a zárszámadások előtt is még teljes erővel folyik a vetés és betakarítás termelőszövetkezeteinkben. Az ara­nyospusztai Béke TSZ hatalmas táb­láin már zöldell a kora őszi vetés. Wéber Márton tsz-tag, aki négytagú •családjával dolgozik a közösben, megelégedetten számolt be eddigi munkájáról, eredményeiről. Elmond­ta, hogy pénzjövedelmük idén csak­nem 74 ezer forintot tesz ki. Boldo­gok, megelégedettek, mert látják: sokkal szebb az élet a közösben. A rinyaújlaki Uj Elet TSZ tagjai is ».milliomosok« lesznek az idei zár­számadás után. A tagság szorgalmas munkájának eredménye, hogy tsz-'iik a járás egyik élenjáró termelőszövet­kezete lett. Megelégedett a Bencsik- család is: 700 munkaegységük után mintegy 50 ezer forint értéket kap­nak az idei zárszámadáskor. JEKL1 IMRE tsz-szervező, levelező. A népjólét emeléséért, a szocialista Magyarország megteremtéséért HEGEDŰS ANDRÁS ELYTÁES ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓJÁBÓL Tiszteit országgyűlés! Képviselő elvtársiak! Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakot az or­szág politikai és gazdasági helyzeté­nek javulása jellemzi. A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének ez év márciusi és áprilisi határoza­tai, amelyeket az országgyűlés ápri­lisi ülésszaka és egész dolgozó né­pünk lelkesedéssel tett magáévá, új lendületet adtak a szocialista építés­nek, a gazdasági élet szinte minden területén. Erőteljes fejlődés indult meg az iparban — elsősorban a nehézipar­ban — .a javulás itt a legszembetű­nőbb. Az, ipart termelés első három- negyedéves tervéit 104 százalékra tel­jesítettük. A szocialista ipar az első három negyedévben 9,4 százalékkal' termelt többet, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. Különösen örven­detes az, hogy hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesí­tettük & munka termelékenysé­ge növelésének és az önköltség csökkentésének tervét. A minisz­tériumi iparban a munka terme­lékenysége a második és harma­dik negyedévben 6,6 százalékkal volt magasabb, mint 1954. hason­ló időszakában. Jelentős előrehaladás történt «me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­ben és a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében is. Túlteljesítettük a me­zőgazdasági termelés éves tervét, ja­vult az áHHonpolgárt fegyelem, dol­gozó parasztságunk túlnyomó több­sége pentosan eleget tett beadási kö­telezettségének és jelentősen megja­vult az állami saabodfeivásárlás is. Ebben az év-ben eddig 44 százalékkal több kenyérgabonát gyűjtöttünk be, mint az egész elmúlt éviben. Örven­detes fejlődés következett be az ál­lami gazdaságok, termelőszöveitkeze- tek gazdálkodásában és a gépáltamá- sek munkájában, és ez megterem­tette a lehetőségét a termelőszövet­kezeti mozgalom számszerű növeke­désének is; 1953-ban és 1,954-ben be­következett csökkenés után ebben az évben már több mint 50 OGO-rci nö­vekedett a termelőszövetkezeti csa­ládok száma. Ezek a számok nem egyszerű rész­eredményekről beszélnek, hanem pár­tunk egész politikájának -az Igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden tapaszta­lata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és április hatá­rozatai helyesek voltak, a jobboldali elhajlás ellen — amely pártunkban és államéleitiüinkben lábrakapott, és az 1654-es éviben már haladásunk ke­rékkötőjévé vált — múlhatatlanul szükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók Pártját, annak Központi Vezetősé­gét, amely, élén Rákosi Mátyás elv­társsai, ezt a harcot teljes határo­zottsággal, megalkuvás nélkül vezet­te és vezeti. (Lelkes taps.) Az eredményekkel, amelyeket eü- énbüink, korántsem lehetünk elégedet­tek, mert lassúbb a fejlődés, mint amilyenre lehetőségiünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszá­molni mindazt a lazaságot és fegyel­mezetlenséget, amelyet a jobboldali elhajlás okozott. Tisztelt országgyűlés! Ipari terme­lésünk műszaki színvonalának gyors fejlesztését nagymértékben elősegítik széleskörű és egyne hatékonyabb gazdasági és kereskedelmi kapesoia- taiink a baráti országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval. A baráti országok között nagy je­lentőségű új nemzetközi munka- megosztás alakul ki a népgazda­sági tervek összehangolás» alap­ján. Ez a munkamegosztás meg­felel minden részvevő ország ér­dekének. Egyrészt lehetővé teszi, hogy elsősor­ban azokat a termelési, illötőleg gyár­tási ágakat fejlesszük saját és a ba­ráti országok szükségleteinek ffigye- lembevéteilével, melyekre kedvező le­hetőségeink vannak, másrészt bizto­san számítihaissiuink a baráti országok­ra termelósüinikhöz' szükséges bizo­nyos termékek beszerzésénél Tisztelt képviselő elvtársiak! Pár­tunk III. kongresszusa az 1.955-ös feladatokat úgy határozta meg, hogy legyen ez az év a második ötéves terv előkészítésének időszaka. Mun­kásosztályunk, műszaki értelmisé­günk helytállásával, a párt- és tö­megszervezeti munka, valamint a gazdasági vezetés javításával ered­ményeket értünk el. Tovább kell azonban fokoznunk erőfeszítésünkéit az éves terv minden mutatójá­nak maradéktalan teljesítésére és túlteljesítésére, hogy a terme­lési terven kívül teljesítsük min­denütt a termelékenységi és ön­költségi mutatókat is. A gazdasági fellendülés egyik leg­főbb mutatója országunkban, mint mór említettem, az, hogy iaz iparban a munka termelékenysége az elmúlt félév alatt mintegy 6 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Ezen eredmény mutatója ,a javu­lásnak, de elbizakodottságra semmi okunk sincs, mert bár a munka ter­melékenységében az elmúlt évre jel­lemző csökkenést megállítottuk — az még mindig csupán 3,1 százalékkal haladja meg az 1953. évi szíiwoma- tat. A Központi Vezetőség november 9-i ülése rámutatott, hogy bár az iparban elért sikereink jelentősek, még távolról sem használjuk ki a munka termelékenységének növelé­sére, a technika jelenlegi színvonala mellett rendelkezésünkre álló min­den lehetőséget. Sok üzemünkben és gyárunkban, különösen a szénbá­nyászatban, a magas- és mélyépítés­ben, korszerű új gépek százait és lően. A Miniszteritanács, a Központi Vezetőség november 9—12-i ülésén hozott határozatának megfelelően, ia hibák kiküszöbölése érdekében min­denekelőtt az ipart termelés veze­téséinek ellenőrzését igyekszik meg­javítanál, s a vezetés fő feladatává, az ellenőrzési munka mellett, a ter­melés gyakorlati megszervezését, te­szi. 9 Az ipar vezetőinek biztosítaniuk kell, hogy az üzemekben takaré­koskodjanak a termelésben fel­használt anyaggal, különösen az importanyagokkal, félkész ter­mékkel és energiával. A takaré­kosságot gazdasági életünk egyik legfőbb törvényévé keli tennünk! Kemény rendet, munka- és terv- fegyelmet kell megvalósítani és az eddigieknél sokkal jobban kell véde­ni a szocialista tulajdont. Az éve» terv teljesítésében nagy jelentősége van a 20 budapesti üzem felhívása nyomán a terv határidő előtti teljesítésére indított munka­versenynek. Tisztelt elvtársak! Mindem lehetőség megvan arra, hogy iparunk gyors ütemben fejlőd­jék és a tenmelékeinység s az önkölt­ség színvonala tekintetében ne csak elérjük, hanem túl is haladjuk a leg­fejlettebb kapitalista országokban el­ért múltatokat. A mi politikai, tár­sadalmi és gazdasági rendszerünk fejlettebb, mint a kapitalistáké. Meg­győződésünk, hogy szocialista ipa­runk, dicső munkásosztályunk, mű­szaki értelmiségünk sikerrel birkó­zik meg az előttünk álló feladatok­kal. ' Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradiäktalanul teljesítsük a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi ülésének határozatát, a magyar ipar fejleszté­sének ezt a nagy jelentőségű harci programját. (Lelkes taps.) A mezőgazdasági termelés fellendítése és a tsz-mozgalom fejlesztése Az ipar műszaki színvonalának emelésével fokozzuk a termelékenységet Minden lehetőségünk megvan arra, hogy iparunk gyors ütemben fejlődjék ezreit nem használják ki megfeie­Tisztelt országgyűlés! A termelés jobb megszervezésével, ta munkafe­gyelem további megszilárdításával, anyagtakarékossággal, új módszereik, termelési eljárások szélesebbkörű be­vezetésével, a rendelkezésre 'álló gé­pek jobb kihasználáséval — tehát olyan rendszabályokkal, amelyeknek végrehajtása kizárólag csak tőlünk függ — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelékenységét és csökkenteni a termékek önköltsé­gét. Sok adat mutat arra, hegy nem járunk messze az igazságtól, ha ezt a lehetőséget — 'amely jelenleg ren­delkezésünkre áll, die amelyet nem használunk ki — a termelésnek mint­egy 15—20 százalékára becsüljük; olyan tartalék ez, amelynek egy évre vonatkoztatott összegéből, ha lakás­építésire fordíthatnánk, 150 000 lakást tudnánk építeni, azaz egy év alatt több mint öt olyan nagy várost, mint Miskolc. A műszaki szinvomal fejlesztése érdekéiben 'különös gondot fordítunk a gépgyártás fejlesztésére, mert tud­juk, hogy iparunknak ez az ága a gazdasági fejlődés motorja. Ezen áll, vagy bukók mind az ipart, mind a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek üteme. Ezért gépiparunk terme­lését az 1956-os népgazdasági tervja­vaslat szerint 15,7 százalékkal kí­vánjuk emelni. Iparunk fejlesztése érdekében már ebben az évben növeltük beruházá­sainkat. Az ez évi, beruházási tervet közel egymililiárd forinttal túltelje­sítjük, de az így kialakult, mintegy 10 mifiiárdos színvonal is alacsony, s nem ,biztosítja a népgazdaság kü­lönböző ágainak olyan gyors fejlesz­tését, mint amilyent elérni szeret­nénk. A jövő évben az ez évi tervnél 31 százalékkal többet kivárnunk be­ruházásra fordítani. Es lehetővé teszi iparunknak és mezőgazdasá­gunknak az ideinél gyorsabb ütemű fejlődését. Beruházásaink növelésének határt szab Q népjólét állandó emelésének követelménye és az a törekvésünk, hogy az elmúlt évekbe®, elsősorban 1954Jfcen megmövekedett külföldi adósságállományunkat jelentős mér­tékben csökkentsük. Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk vezető ága, az ipar mellett fölöttébb nagy jelentő­ségű hazánkban a mezőgazdaság fej­lesztése. Népünk növekvő szükséglete me­zőgazdasági termékekben, elsősor­ban kenyérgabonában, állati termé­kekben egyre többet kíván a mező- igazdaságtól, de külkereskedelmi ér­dekeink is azt követelik, hogy töb­bet, jobban és gazdaságosabban ter­meljünk. A Központi Vezetőség ez év jú­niusi határozatának megfelelően a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának olyan intézkedések megtételét tekintette, amelyek nagy­mértékben fellendítik a mezőgazda- sági termelést és egyben elősegítik a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. Sokoldalúan segítettük tenmelőszo- vetkezeteinket abban, hogy termelé­süket fokozhassák és — az állam iránti kötelezettségeik maradéktalan teljesítése mellett — a tagság élet- színvonala is mindinkább emelked­jék. (Folytatás c 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom