Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

Szerda, 1955, november 2. SOMOGYI NÉPLAP S A munka újabb sikereivel köszöntik november 7-ét üzemi dolgozóink Volna mit írni a Balatomi Ma jósam Vállalat dicsőségtáblájára is A Balatoni Hajózási Vállalat ki­kötőjében pihennek már a hajók: a Beloiannisz, az Ifjú Gárda, a moto­rosok és a karcsú vitorlások. Csen­des a kikötő, úgy látszik, mintha minden kihalt volna, mintha már semmi munka sem volna itt. A ver­senytáblák is erről tanúskodnak. A sztahanovisták eredményeit feltün­tetni hivatott tábla üres. A másik két versenyítáblán sem találkozunk élenjáró dolgozók nevével. Néhány •megsárgult hirdetmény — június, július, szeptemberi keltezéssel — ’hirdeti, hogy elmúlt a nyár. Híre hamva sincs a munkának, a munka- versenynek —- legalább is a verseny- táblák szerint. Valóban ne folyna itt munka, len» ■dületes verseny — éppen november 7 előtt? Nem, ezt nem mondhatjuk! A 'brigádok versenyvállalását megtalál­juk a párttitkár és a műszaki veze­tő elvtársinál. Értékes felajánlások. A lakatosok pl. arra tettek ígéretet, .hogy a »Kefenx-ep, végzett lakatos­munkát november 25-e helyett már 15-re elvégzik. Az asztalosok novem­ber 25-e helyett 23-ána teljesítik vállalásukat. A Tóth festő-brigád is csatlakozott az asztalosok verseny- vállalásához. A Győrtfi ács-brigád arra tett ígéretet, hogy a »Csobánc« fedélzetén végzett ácsmunkán 106 százalékos átlagteljesítményt érnek el. S így sorolhatnánk sorba a vál­lalásokat, melyek teljesítésével pél­dát mutatnak a vállalat dolgozói. Vajon miért nem értékelik a tel­jesítményeket? Miért nem hirdeti a verseny tábla, hogy melyik az a bri­gád. amelyik már eleget tett novem­ber 7 tiszteletére tett felajánlásá­nak, vagy ki az ,a dolgozó, aki dicsé- retrernéitóan teljesíti ígéretét, avagy lök a lemaradók? Mohai eCivtárs, a párttá,tkár. Szét elv­társ, a műszaki vezető szerint még nem értékelhető a verseny, hiszen mind­össze tíz napja tették meg vállalá­saikat a dolgozók. A dekádért ékelés még nem kész, ezért nem lehet az élenjárókat kiírni a verseny táblára. De miént csupán tíz nappal ez­előtt kezdtek hozzá a november 7-i verseny szervezéséhez? Ment a verseny szervezését senki sem tartatta a maga ügyének. A ré­gi üzemi bizottság és üb-elnök azért nem, mert az új üzemi bizottsági vá­lasztáson úgyis másé lesz ez a tiszt­ség. A pártszervezet vezetésében ugyancsak személyi változás történt. A Hajózási Vállalatnál ezután lesz üb-választás. Ügyelni kell arra, hogy olyan elvtársak kerüljenek az üzemi bizottságba, akik szívügyüknek te­kintik a munfcaverseiny szervezését. Ne forduljon elő többé az, hogy egy ilyen nagy ünnep előtt, mint novem­ber 7-e, üresen tátongjon a ver­sen ytábla. Pedig volna máris miit ínná a di- csőségt’áiblára. Hőgye Lajosnak és Farkas Istvánnak pl. az volt a vál­lalása, hogy november 7-e előtt el­készítik a 'bej árainál, lévő blokk- óraházat. Szavukat megtartották. Ugyancsak teljesítette vállalását Da- mó Ágoston is. ígéretéhez híven rendbehozta a mosdót. Előrelátható­lag minden brigád., minden dolgozó beváltja adott szavát. November 7-ig pár nap van csu­pán vissza. Az ünnepre hirdessék a verseinytáblák a Hajózási Vállalat becsületes, szorgalmas dolgozóinak szép eredményeit, melyekkel novem­ber 7«ét, a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 38. évfordulójának nagy ünnepét köszöntik. Hivató eredménye!« a Textii- müvehften a forradalmi műszak első itapián A Texti’művefcben a forradalmi ■műszak első napján, hétfőn, kima­gasló eredményék születtek. Az üzem legjobb dolgozójaként ezen a napom Kende Piroskát köszönthetjük, aki­nek teljesítményszázaléka 133,8 szá­zalék volt. A liánccsévélőben Kende Piroskán kívül magas teíjesítmény- százalékot ért el ezen a napon Ko­vács Margit, Csizmás Teri. Azonban nemcsak a lánccsévélőben születtek szép eredmények. A gyűrűsfonó lel­kes fonónői is kitettek magukért. A dicsőségtáblára Kiss Gedeonná, Dénes Mária nevét írhatjuk fel 113,8, illetve 114,3 százalékos napi teljesí­téséért., Balaskó Magdának a nevével rend­szeresen az élenjárók, a példamuta­tók között találkozunk. A forradal­mi. műszak első .napján, is jól telje­sítette napi tervét. Az üzem dolgo­zói, a DISZ-fiatalc.k között élénk verseny folyik, hogy ki érdemli meg -majd a ’kitűzött céljutaimakat. A MARCALI SÜTŐIPARI VÁLLALAT TELJESÍTETTE ÉVES TERVÉT A megyei sütőipari vállalatok ne­mes versenyben vannak egymással, hogy melyik ér el jobb eredményt a tervteljesítés, a ftalkairékosság stb, terén. A Marcali Sütőipari Vállalat dol­gozói örömmel jelentették szerkesz­tőségünknek, hogy éves tervüket 101,2 százalékra teljesítették. Emel­lett mintegy 200 000 for,intőt takarí­tottak meg. A Nemzeti Bank jól mű­ködő vállalatnak minősítette a Mar­cali Sütőipari Vállalatot. A begyűjtési miniszter rendeiete a kukorica begy űj íés szabályozásáról A kukorica és a napraforgó törése, a burgonya .szedése az országban csaknem mindenütt befejezéshez kö­zeledik. Ezért a begyűjtési miniszter a törés és szedés megkezdésére elrendelt egyéni bejelentési kötelezettséget megszünteti. A rendelet szerint hátralékosnak kell tekinteni .azt a termelőt, aki a kukorica- és a napraforgótörés vég­ső határidejét követő nyolc, illetve a burgonyaszedés végső határidejét kö­vető három napon belül nem tesz ele­get az állam iránti kötelezettségei­nek >— beleértve bármely címen fenne álló tartozását, közte a kukoricáért,é- kesítési szerződésben vállalt kuko­rica átadását is. A kukorica átvételével kapcsolat­ban több helyen tapasztalható torló­dás a termelőket akadályozza a sür­gős őszi munkák elvégzéséiben. A be­gyűjtési miniszter ezért úgy rendel­kezett, hogy a termelők a kukorica vételjegy­zése és ellenértékének készpénz­ben való kifizetése mellett ké­sőbb is beszállíthatják a kukori­cát, ha vállalják az állam iránti kötele­zettség teljesítéséhez szükséges ku­koricamennyiségnek 1956. január 15-ig való tárolását, s ezt legkésőbb a törés végső határidejét követő nyolc napon ’belül bejelentik. Kulá- kcik és notórius nem teljesítők a tá­rolásra nem kaphatnak engedélyt. A vételjegyzett kukorica mennyi­ségét beszámítják a község begyűj­tési tervének teljesítésébe és figye­lembe veszik a szabadpiaci jog mag­adásánál. A vételjegyzett és kifizetett kuko­rica az állam tulajdona, azt a ter­melő fokozott gonddal köteles ke­zelni, .mennyiségileg és minőségileg hiánytalanul megőrizni és _ az át­v evő telep öt nappal előbb küldött értesítése alapján — az átvevő te­lepre beszállítani. (MTI) Kutas tsz-községben november 7-re befejezik a vetést Kutas község termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó paraszt­jai ezekben a napokban minden per­cet kihasználnak, hogy a kenyérga­bona vetését mielőbb befejezzék. A község öt termelőszövetkezete hétfőn 29 hold területen végezte el a ve­tést. A Kossuth TSZ 6 hold rozsot, az Uj Élet TSZ 8 hold búzát, az Ady TSZ 4 hold rozsot, a Béke TSZ 6 hold rozsét, a Petőfi TSZ 5 hold rozsot vetett el egy nap alatt. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hétfőn 7 hold rozsot és 3 kait. hold búzát vetettek el. A kuta- siak vállalták, hogy november 7-re mind ?. termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok befejezik a kenyérgabona vetését. DERESÉK SZÁMVETÉSE Halkan, egyenletesein duruzsol a tűz az új cserépkályhában. Kelle­mes melegség tölti be a szobát. A kilencéves kis Rózsiiba egész este a kéfecsempés kályha keiül sürgölő­dik. Boldog, ha rakhat a tűzre .;. Amint iki-Jdmyitja a kályha ajta­ját, gömbölyű arcocskáját beara­nyozza a parázs fénye. Édesapja a rádió mellől figyeli a szorgoskodó kis fehércselédet. Deres Lajos örül ’kislánya kedvtelésének... Amint befejeződött az esti híradás, lekat- tintja a rádió kapcsolóját, s halkan odaszól feleségének, aki az asztal mellett ülve kézimunkázik: — Nézd csak, milyen szorgalmas tűzrakó lett ez a gyerek! Deresné elmosolyodik s szerető te­kintetével végigsimogatja kislányát. .— Azt hiszem, bevál ez a kályha — szólal meg kis idő múlva az asz- szony. — Jó volt az a .prémium, mert legalább erre is futotta — mondja a férj. — Hát már ideje is, hogy kicse­rélhettük azt a régi vályogtűzhelyet. Az csak ette a tüzelőt és füstölt, de meleget nem akart adni. Mégolyán csúnya is volt itt a szobában — ma­gyarázza Deresné. — No hát azért előbb is jutott vol­na pénz kályhára ... ha az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ham köl­töd el azt a nyolcezer forintot —vá­laszol a férj enyhe szemrehányással. — Ugyan már, Lajos... amire el­költöttem azt a pénzt, az mind kel­lett ... És neked is vettem ruha­anyagot ... nem is akármilyet — feleselt vele az asszony. — Megtette volna nekem olcsóbb ruha is ... Nem volt nekem még Doha ilyen drága ruhám — erősítette igazát Deres Lajos. — Szóval, még magadra is sajná­lod a pénzt? — zsörtölődött tovább Deresné. — Persze, jártál te »cájg«- ruhában ünnepen is, amikor még másikra nem jutott. De most, ami­kor kerül jobbra, szebbre? Még megszólnának, hogy tsz-tag létedre nem jársz rendes ruhában. Inkább irigykedjenek ránk az egyéniek... A férfi nem szólt többet. Tudja, hogy az asszonynak igaza van. Na­gyot hallgat, majd papírt és ceruzát kerít elő, s számolni kezd. Kettőjük­nek 450 munkaegysége lesz zárszám­adásig. Munkaegységenként 5 kg ke­nyérgabonát, 1,25 kg árpát, 4 kg szénát, 1 kg kukoricát és 20 forint készpénzt osztanak a Lendületben. Évi jövedelmük a tsz-ben 22,5 má­zsa kenyérgabona, csaknem 6 mázsa ápra, 450 kg kukorica, 18 mázsa szé­na és 9 ezer forint készpénz. Ehhez jön még a prémium, ami szép sum­mát tesz ki. Hisz csak a ibonsópré- miuimiból 1700 forintot kaptak. A háztájiban pedig 30 mázsa kukorica, 6 mázsa burgonya és 2 mázsa fehér­bab termett. Tehát nem gond a két sertés raaghízlalása, a süldők meg a tehén eltartása. És még eladásra is jut a terményből. A tehén is szépen jövedelmez. Naponta 10 liter tejet adnak el literenként 3 forintjával.,. Már ez is majd ezer forintot hoz a konyhára havonta. Van tehát mire irigykedniük a göllei egyéni gazdák­nak. Erre gondol Deres Lajos, amint leteszi a ceruzát. Az asszony csak úgy féPlszemimel figyeli, vajon mit szól férje a szám­vetés után. ö már titokban többször is számolta: mit hoz ez az esztendő'* a közösben. Másképp nem is mert volna annyira költekezni. Nem is bír­ja tovább a hallgatást: — No, mi az eredmény? Még most is sajnálod italán a pénzt a ruháért? — A ruhámért nem sajnálom... de azért azzal a sezflon vásárlással ráértünk volna.... — mondja csen­desen a férj, majd hozzáteszi: —• Jó, ha van egy kis tartalék is a bukszá­ban. — Most meg a sezlon... —■ emeli fel hangját az asszony. — Úgy lát­szik, te mégsem jól vetettél számot. Biztosan kihagytad, hogy november 7-ig eladja a ’tsz a 70 hízót, ennek árából megint kapunk. Utána me­gint ennyi sertést fogunk hízóba, melyek a tavasszal kerülnek eladás­ra... Ugye, ezt kihagytad? — neve­tett az asszony. A férj is elmosolyodott, s csak annyit mondott: — Igazad van... A vita közben észre sem vették, hogy a kis tűzrakó elszendengett a kis székben a kékcscmpés kályha mellett... Szűcs Ferenc J^OOOOOOOCOOO°COOOOCXX»OOC^^ Jllifid djöitdi... J^éliután 2 óra. Műszakváltás. A Kaposvári Textilművek előtt és az üzemben nagy a sürgés-forgás. Az autóbuszok jönnek, mennek, hozzák és viszik a dolgozókat. Azok, akik a délelőtti mű­szakban dolgoztak, kifelé igyekeznek a gyárból, a délutánosok pedig befelé, hogy felfrissült erővel folytathassák a munkát. A dolgozók közül azonban sokan nem az üzem kijárata felé igyekeznek, hanem a politikai iskolára. Oda tart az állandó nappa­los II. .alapszervezet több kommunistája, és az üzemrész pártomkívüli dolgozói közül is többen — azok, akik eddigi munkájukkal, mia- gatiartásukkal kiérdemelték, hogy a. politikai iskola hallgatói legye­nek. A politikai iskola fél háromkor kezdődik, de már fél három efőtt öt perccel Somosikövi István elvtárs, a politikai iskola veze­tője jólesőein, elégedetten állapíthatja meg, hogy a politikai iskola 20 hallgatója közül nem hiányzik ,egy sem, mind eljöttek. Azt mondtam: elégedetten. S ez így js van, mert az a tény, hogy a politikai iskola mindem hallgatója — mind a 20 elvtáns — meg­jelent — méghozzá pontosan — a foglalkozáson, nem kis résziben az ő munkájának is az eredménye. Somosikövi élvtárs nemcsak azt tartja fontos feladatának, hogy minden második héten — mert kéthetenként tartják a foglalkozá­sokat — alaposan felkészüljön a politikai iskola levezetésére, a be­szélgetés irányításéra és a bevezető előadás megtartására, hanem azt is, hogy hallgatóival menet közhan dg rendszeresen foglalkozzék. Az első foglalkozás előtt — amelyet október 18-án tartottak — So- moskövi elvtárs meggyőzte hallgatóit a politikai iskolán való rész­vétel jelentőségéről és tartósságáról. Az első foglalkozás előtti hé­ten mindiem hallgatójával külön-küiön 'beszélgetett erről, sőt némelyik élvtárssal többször ds. A felvilágosító szónak meg is veit az ered­ménye, nem hiányzott a politikai iskoláról egyetlen hallgató sem. Azt (is meg kell mondani, hogy ,az elvtársak nemcsak ott voltak, hanem 'többségükben felkészülten jelentek meig ,a foglalkozáson, mert előre tanulmányozták az anyagot. Ezt egyrészt az tette lehetővé, hogy a pártszervezet időben gondoskodott a 'tananyagról és azt időben el is juttatta a politika; iskola haHgiatóihoz, Másrész Somos- kövi edVtárs nemcsak a megjelenés érdekében végzett felvilágosító munkát, hanem a felkészülés, az anyag tanulmányozásának fontos­ságáról is ’beszélgetett hallgatóival, ég tanácsaival segített a tanulás­ban. A jó felkészülés mutatója, hogy a politikai iskola hallgatói­1/1 mák zöme aktívan vett részt a 'beszélgetésben, több elvtárs — mint pl. Hortobágyi elvtárs is (a Textilművek kertésze), aki régóta él Kaposvárott — elmondta, hogy milyen volt Kaposvár és a város dolgozóinak élete az anyag során tárgyalt időszakban. így a (beszélgetés — az anyag megbeszélése — élénk volt, az elvtársak szí­vesen vettek benne részt, amint 'ezt maguk is elmondták a foglal­kozás végén. A foglalkozás értékelése során többen tettek helyes javaslatot arra, hogyan lehetne az anyagok tárgyalását, még színesebbé tenni Javasolták, hogy a következő anyag tárgyalására — »A Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulása és legfontosabb dMtézkedései« —> hív­janak meg olyan elvtársat, aki a Tanácsköztársaság idején Somogy­bán, illetve Kaposvárott tevékenykedett. A propagandista — Somos- kövj elvtárs — nagyon szívesen vette a javaslatot, s megígérte, hogy meg is valósítják. Azt is meg kell azonban mondám', hogy e Kaposvári Textil - műveklben sem minden politikai iskolán volt ilyen jó az első fog­lalkozás, nem (minden poöitüdajii iskolán jelenitek meg a hallgatók kivétel nélkül. Pl. arról ,a politikai iskoláról, amelyet Csípő elv- tárls vezet, többen hiányoztak, köztük Búzás Béla (segédművezeitő elvtárs is. A hiányzókkal a propagandista elvtárs beszélgetett és beszél­get, ugyanakkor a pártszervezet! és a pártbizottság is foglalkozott a hiányzókkal, s munkálkodik a fegyelem megszilárdításán) Egy másik hiányosság, hogy van oiyan propagandista is, aki »nem ér rá« foglalkozni hallgatóival» ami természetesen károsan érezteti hatását mind a megjelenésiben, minid magán a foglalkozásom is. Az így »előkészített« foglalkozáson a hallgatók »passzívak«, a »ibeszélge-i tés vantatóttá válik, iaz ilyen foglalkozás korántsem hat ösztönző­leg a politikai iskola hallgatóira. Összefoglalva a Textüműveikben folyó politikai oktatás eddigi tapasztalatait, azt mondhatjuk, hogy a propagandisták többsége ala­posan felkészül; rendszeresen foglalkoznak hallgatóikkal; a politikai iskolák többségén minden vagy csaknem minden hallgató megjelenik, s a foglalkozások azt tanúsítják, hOigy tanulmány ózzák is az anya­got. rj,i minden propagandista a jövőben is alaposan felkészül, ha állandóan foglalkozik hallgatóival, és ha a pártszervezetek továbbra is fontos feladatúknak tekintik a politikai iskolákkal — a fegyelmezett meigjelenéssieli — való törődést, akkor szép eredményt érhetnek el az oktatási év során.. Virányi István Az állami gazdaságok miniszterének utasítása a téli gépjavításra Az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- ési munfcagépjavítás végre­hajtására. Az utasítás többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak a javí­tási anyagot és az alkatrészeket folyamatosan úgy kall beszerez­niük, hogy a gépeket fennakadás nélkül, határidőre ki tudják ja­vítani. A gazdaságok birtokában lévő szántó-, univerzál- és vontató-trak­torok, valamint a tavaszi talajmun- kákhoz, 'növényápoláshoz,; sqálialstafi karmányok betakarításához szüksé­ges munkagépek javítását 1955. no­vember elsején kell elkezdeni, és 1956. február 25-ig be keüil fejezni. Az őszi szántást végző gépek javítá­sát úgy kell ütemezni, hogy a téli gépjavítás a mélyszántást ne akadá­lyozza. Az öntözés és az arasztó-s cél­jára szolgáló szivattyúk és azok haj­tóerőgépeinek javítását 1956. április 1-re. a nyári betakarító gépek (ara- tórcséplőgóp, szaHma(gyűj't(ő| kocsi, aratógóp, cséplőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. május 31-ig kell befejezni. A javítási munkák jobb megszer­vezése és .a szakmunkásak, trakto­rosok munkaerejének helyes elosztá­sa végett a gazdaságok javítóműhe­lyeiben mag kell szervezni a trakto­rok és a főbb munkagépek szakosí­tott javítását. Ennek érdekében trak­tor és munkagép típusonként há­rom-öt főből álló brigádokat kell szervezni, s a brigádokat az évi gép­javítás folyamán lehetőleg azonos munkában foglalkoztatni. A gépek kifogástalan műszaki át­vételéért a gazdaság főmérnöke, il­letve főgépésze felelős. (MTI) — Megemlékezést tartottak Micsu­rinról városunk több üzemében és Vállalatánál. . Többek között a ZÖLDSZÖV, a Terményforgalmi és az állami gazdaság dolgozói részé­re tartottak előadásokat. A megem­lékezéseken Micsurin munkásságá­ról szóló filmeket vetítettek. — Könyvkiállítást rendez a mér- ínyei kultúrdtlthoinibain a község DISZ«szervezete. A könyvkiállítás alkalmával műsort ad a . kulíúreso- port.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom