Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

f SOMOGYI !\ÉPLAP Szerda, 1955. november 16. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés ülésszaka, ame­lyet a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján összehí­vott, kedden délelőtt megkezdte munkáját. A keddi ülésre eljöttek a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának hazánkba érkezett küldöttei N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titká­ra vezetésével. A szovjet vendégek röviddel 11 óra előtt érkeztek az Országház épületébe, ahol az ország- gyűlés elnöksége nevében Vass Ist­vánná és Nagyistók József, az ország­gyűlés aielnökei, valamint Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára fogadta őket. Az országgyűlés ülésén megjelen­tek a párt és a kormány vezetői: Ap­ró Antal, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Me­lds József, Rákosi Mátyás, Szalai Bé­la, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Miniszterta­nács tagjai. Hatalmas tapssal köszöntötték a képviselők és a megjelentek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a te­rembe lépő küldöttségét: N. M. Pe­igovot, a küldöttség vezetőjét, A. Sz. Boriszenkot, J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyutyint, P. P. Jermakovot, A. P. Zsuravljovot, L. Sz. Matfejevát, N. I. Szmimovot és V. N. Titovot, a küldöttség tagjait. Jelen volt az országgyűlés ülésén J. V. Andropov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete s ott voltak a szov­jet nagykövetség tagjai. Az ülésszakot 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége megkoszorúzta a gellérthegyi Szabadság-szobrot A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője: N. M. Pe­gov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és a küldött­ség tagjai kedden délelőtt megkoszo­rúzták a felszabadító szovjet hősök emlékére emelt gellérthegyi Szabad­ság-szobrot. A koszorúzási ünnepségen megje­lent Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tit­kára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyistók József és Vass Istvánná, az országgyűlés aielnökei és a poli­tikai élet számos képviselője. Jelen volt a koszorúzási ünnepsé­gen J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és a nagykövetség tagjai. N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének titkára, a szovjet parlamenti küldöttség ve­zetője Rónai Sándor, az országgyű- ’és elnöke és Madarász Ferenc vezér­őrnagy kíséretében ellépett az em­lékművel szemben felsorakozott dísz­őrség arcvonala előtt. A szovjet és a magyar himnusz el­hangzása után a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa küldöttségének tagjai J. V. Andropov nagykövet kíséreté­ben koszorút helyezett az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. N. Sz. Hruscsov beszélgetése a mezőgazdasági szervek vezető dolgozóival Moszkva (TASZ-SZ). N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára ez év november 14-én az SZKP Központi Bizottságá­ban beszélgetést folytatott a Szov­jetunió Mezőgazdasági Minisztériu­mának vezető dolgozóival és a szö­vetséges köztársaságok mezőgazda- sági. minisztereivel. V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere röviden beszámolt a Mezőgazdasági Minisz­térium kollégiumának ez év novem­ber 11—12-én megtartott kibővített üléséről, amelyen' a szövetségi köz­társaságok mezőgazdasági miniszte­rei is részt vettek. N. Sz. Hruscsov a beszélgetés so­rán felhívta a mezőgazdasági szer­vek vezetőinek figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági termékek termelé­sének növelése érdekében a lehető leggyorsabban ki kell küszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyek a gépállomások vezetéséiben, a kolho­zok további megerősítését célzó mun­kában, a tudományos intézmények­nek a termelés emelése érdekében kifejtett tevékenységében mutatkoz­nak. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy milyen fontos jelentőségű fel­adat a mezőgazdasági év eredmé­nyeinek mindenoldalú mérlegelése, a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatai­nak általánosítása és -bevezetése, a kolhozkádfaek képzése, a magterme­lés, különösen a hibridkukorica ve­tőmag-termelés megjavítása, a szarvasmarhák -mintaszerű teleltetése és az 1958-os tavaszi vetésre való szervezett felkészülés. Molotov és Dulles a keddi ülés előtt különmegbeszélést folytatott Genf (MTI). Mclotov és Dulles 01 külügyminiszteri értekezlet keddi ülése előtt megbeszélést folytatott a Nemzetek Palotájában. Az értekezlet kedd délelőtti ülé­sén Maom,illan angol külügyminisz­ter elnökölt. Elsőnek Molotov szov­jet külügyminiszter szólalt fel. Genfbe érkezett az Egyesült Államok bonni nagykövete Bonn (MTI). John B. Cáriamat, az Egyesült Államok bonná .nagyköve­te keddien reggel Genfibe érkezett. Előkészületek Jugoszláviában az első kísérleti reaktor építésére Belgrad (TASZSZ). A Tamjjiug hír­ügynökség jeleníti, hogy a vimcsal közelében {Belgrad közelében) Bo­risz Kidrics nevét viselő atomfizikai intézet befejezte az e&ső hazai kísér­leti reaktor építésének eDSkészüle- téiit. A -reaktort kísérleti célokra, vala­mint -ipari izotópok előállításéra használják majd. Kereskedelmi egyezmény Jugoszlávia és Lengyelország között (MTI) A belgrádi rádió jelenti: Nifccia Ninesevmek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tag­jának vezetésével jugoszláv gazda­sági kütdöittség tartózkodik Varsó­ban. A küldöttség megbeszéléseket folytatott lengyel {gazdasági ténye­zőikkel^ élükön Tadeusz Gede mi- nisaterelnökhelyéttessei. A tárgyalá­sok befejezése után, hétfőn aláírták az 1956. évi kereskedelmi árucseire- fcngafiomra vonatkozó egyezményt. A szakszervezeti vezetőségválasztás tapasztalatai megyénkben Atombombáktól eredő atomhasadási tórmékek megfigyelése a Debrecenben leesett csapadékban Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus nyilatkozata Debrecenben érdekés, sokrétű tudományos ku­tatómunkát végeznek az egyetem professzorai. Az egyik legérdekesebb megfigyelést dr. Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intéze­tének professzora és dr. Berényi Dénes, az egye­tem meteorológiai inté­zetének professzora vég­zi. Három és fél éve rendszeresen figyelik a légköri csapadék radio­aktivitását. Tudományos kutatómunkájuk során érdekes megfigyelésieket állapítottak meg. Erről adott nyilatko­zatot dr. Szalay Sándor neves atomtudós, Kos- suth-dójas akadémikus. — 1952. tavasza óta rendszeresen figyeljük a légköri csapadék rádió­aktivitását. Már az első megfigyelésekből kide­rült — mondotta dr. Szalay Sándor —, hogy a világ távoli pontjain végzett kísérleti atom­bomba-robbantások ra­dioaktiv termékeit az esőben Debrecenben is ki 'lehet mutatni. Ami­kor e -vizsgálatokat meg­kezdtük, a világiroda­lomban hasonló Vizsgá­latiról nem tudtunk. Újabban már több or­szágiban végeznek rend­szeresen hasonló vizsgá­latokat, sőt a kutató­munkába repülőgépeket is bekapcsoltak, azok­nak segítségével a ma­gas Jégrétegeikben végez­nek vizsgálatokat/ Elmondta Szalay pro­fesszor, hegy egy régeb­bi típusú atombomba robbantásakor óriási sú- gáíintenzMisú radioak­tív anyag szóródik szét a légkörben. A robban­tás utón egy héttel -a su­gárzó anyagok mennyi­sége 13 millió Curiet tesz ki, azaz hozzávető­legesen 13 millió gramm rádium! síugárziásávál mérhető össze. A rádió­aktív anyagok egy része elég gyorsan lébomlik, de még egy hónappal a robbantás után is több minit kétmillió Curie a sugárzó anyagok meny- nyisége. Éppen ez a nagy időköz beiszi lehe­tővé. hogy a Debrecen­be eljutott csapadékban kimutasthaitók tegyenek az atombombáktól ere­dő a-temhasadáei termé­kek. Évek óta tantó pontos megfigyelésekkel álüa-pi- tottuk meg, hogy az Egyesült Államok nyu­gati részén,, Nevad-álban robbantott kísérleti1 atombombák rádiáafctív anyagai már 5—8 na­pon foeiLüí jelentkeznek Debrecenben a légköri csapadékban. Földünk légkörében ugyanis 6000 méteren felül egy nagy sebességű, állandóan nyugatról keletire tartó légáramlat van, az úgy­nevezett sugár áram. Ez a légáramlat óránként hozzátevőleg 100 kilomé­teres sebességgel hozza el a mintegy 10 000 kilo­méter távolságban, rob­bantott atombombák rá­dióaktív termékeit. Meg- figyeHiéseiinlkhez tartozik, hogy az Ausztráliában robbantott Ibniit atom­bombák radioaktív anya­gai alig voltak -kimu­tathatók Debrecenben. Úgy látszik, hogy föl­dünk fezaki és délii felé­nek légáramlatai egy­mással eléggé keveset keverednek az egyenlítő tájékán. A Marshall-szigeteken végzett atombomba-rob­bantások hatása jóval későbben, átlag 3—4 hét' múlva jelentkezett váro­siunkban. Ennek a hely­nek Debrecentől nyugati irányban mért távolsága 28 700 kilométer. Szintén elég későn .jelentkezik a szovjet kísérleti atom­bomba-robbantások ha­tása is, mert ezek rá­dióaktív anyagai .az álta­lános myugat-kelelti szélánamlás miatt az egész Föld megkerülése után nyugat felől érkez­nek Debrecenbe. Az óriási távolság el­lenére a radioaktív anyagok mennyisége az esővízben, egyszer-két- szer különleges me­teorológiai körülmény miait elérte azt ,a határt, amelyet rendszeresen fo­gyasztott ivóvízben, még el lehet tűrni. Mivel ezek a robbantások tő­lünk igen nagy távol­ságban történnék, a ra­dioaktív anyagok semmi veszélyt nem rejtenek. Csupán a rendkívül fi­nom és nagy érzékeny­ségű korszerű atom- számláló berendezések­nek köszönhető, hogy a rádióaktív anyagokat az atombomba robbantásá­tól 10—20 ezer kilomé­ter távolságra észlelni tudjuk. Az észlelő be­rendezéseket a Debrece­ni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének dol­gozói házilag (készítették el. Ezekből a megfigye­lésekből, vizsgálatokból nagyon fontos ismerete­ket nyerhet a tudomány a légkör magas rétegei­nek áramlási tönvóny- seeírűiségeire vonatkozó­lag. A radioaktiv anya­gok mintegy jelzik az áramló lógtömtgek álltai! leírt pályát. Ha viszont egy rádió aktív esővízből lepárlás útján nyert ra­dioaktív anyagok sugár­zását hosszabb időm ár megfigyeljük, iákkor a sugárzás időbeli gyen­güléséből visszafelé meg , lehet állapítani azt, hogy mikor .robbantot­ták az atombombát. Az ■atombomba-robbantások segítségével tehát a me­teorológia egy új kuta­tási megfigyelési lehető­séget kapott — fejezte be nyilatkozatéit dr. Szalay Sándor egyetemi tanár. (A Hajdú megyéi Néplap november 13-i számából.) A szakszervezetek az elmúlt évek­ben különösen a munkások nevelésé­ben, a termelékenység emelésében és az önköltség csökkentésében igen nagy segítséget nyújtottak a párt­nak. A szakszervezetek jó munkája is elősegítette, hogy megyénkben ma már több élüzem van, köztük olyan, mint a Barcsi Fűrészüzem, amely öt­ször, és megyénk legfiatalabb üze­me, a Kaposvári Texti'művek, mely kétszei- nyerte el az élüzem címet. Több üzemi és mezőgazdasági mun­kás kapott sztahanovista jelvényt és »■kiváló dolgozó« kitüntetést, vagy részesült munkája eredményeként magas kormánykitüntetésben. Mind­ez azt igazolja, hogy megyénk szak­szervezetei becsülettel teljesítik a párt által rájuk bízott feladatokat. Az utóbbi időben azonban a szak­szervezeti vezetés színvonala nem tartott lépést fejlődésünkkel. A Csurgói Géipállomáson pl. a dolgo­zóknak csak 27 százaléka volt szak- szervezeti tag, mert a szakszervezet nem állt hivatása magaslatán. Ha­sonló példa több is van megyénk­ben. Figyelembe véve üzemi és szak- szervezeti _ bizottságaink munkájának eredményeit, felfedve hibáikat, most a vezetőségválasztás során mód nyílik arra, hogy a nem megfe­lelő vezetők helyett újakat vá­lasszanak, akik képesek arra, hogy megyénk munkásait mozgó­sítsák még nagyobb eredmé­nyek elérésére, az éves terv teljesítésére, túlteljesítésére. Augusztus elsejével megyénkben is megkezdődött a vezetőségek be­számol tatása és újjáváiasztiása. A szakszervezetek a párt vezetésével, a párt segítségével az első és legfon­tosabb feladatot jól hajtották végre: a dolgozók véleménye alapján olyan vezetőket javasoltak a szakszerveze­tek élére, akiket a dolgozók szeret­nek, akik képesek arra, hogy ered­ményesen irányítsák és szervezzék a szakszervezetek munkáját. Különö­sen jól dolgozott a MEDOSZ és a Helyiipari Dolgozók Szakszervezete. Eredményes volt a többi területi bi­zottság munkája is, kivéve a Köz- alkalmazottak és az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Területi Bizottságát; itt még most is vannak fogyatékos­ságok. A Közalkalmazottak Szakszer­vezeténél a hiba abból adódik, hogy a feladatokat kislétszámú aktívával a függetlenített apparátus akarja végrehajtani. Erre nem képes, így nem tud minden szakszervezeti bi­zottságnak jelentékenyebb segítséget nyújtani. X tanácsok és hivatalok vezetői sem segítik megfelelően a Közalkalmazottak Szakszervezetének munkáját. Az Orvosegészségügyi Szakszervezetnél az volt a fogyaté­kosságok oka, hogy Papp Júlia elv­♦ társnő kevés felelősséget érezve ezért j az igen fontos munkáért, éppen eb­ben az időben ment el hosszabb idejű szabadságra, magára hagyta a területi bizottságot, az egész szb-t ebben a nagy és fontos munkában. A pártbizottságok és pártszer­vezetek többsége a vezetőségvá­lasztások előtt taggyűlésen meg­tárgyalta a választással kapcso­latos feladatokat. í A Kaposvári Járási Tanács pártszer- ; vezetőben pl. a legjobb párttagokat [azzal bízták meg, hogy a szakszer­► vezetben végezzenek munkát. t A párt-végrehajtóbizottságok ré- [széről is mind több segítséget kap­► nak a szakszervezetek ehhez a nagy ► munkához. Különösen a Kaposvári [Városi és a Barcsi Járási Párt-VB ; munkája érdemel elismerést, mert az í elvtársak segítik a szakszervezeti ve­► zetőségválasztás előkészítését, be- í számolók elkészítését, részt vesznek [több vezetőséaválasztó gyűlésen, fel­► szólalnak, értékelik a szakszervezet ► munkáját és megszabják számúiéra [ a feladatokat. A többi járási párt­vb már kevesebb segítséget nyújt a [választási munkákban. A Kaposvári í Járási Párt-VB munkatársai pl. ed- [ dig még egyetlen vezetőségválasztó ► gyűlésen sem vettek részt. ► ► A Megyei Párt-VB részéről a ► szakszervezeti vezetőségválasztó [ taggyűlések ellenőrzésével meg­► bízott elvtársak is eredményes | munkát végeztek. [ Külön elismerést érdemel Rajta Mi- ! háiy és Gál Sándor elvtárs, akik se- Ígít ették a gyűlések megszervezését, ; beszélgettek az újonnan választott ► vezetőkkel, felszólaltak a taggyűlé­sen és módszerbeli segítséget adtak i az új vezetőségnek. A vezetőségi be- í számolók többsége mozgósít a ter- | melésre, dicséri, illetve bírálja az * üzemben, ‘hivatalban lévő eredmé­nyeket és hiányosságokat, helyesen szabja meg a feladatokat az önkölt­ség csökkentése fe a termelékenység fokozása érdekében. A Kardosfai Er­dészet vezetőségválasztó gyűlésén a dolgozók versenyre hívták a Nagy­berki Erdészet dolgozóit, igen sok helyen a beszámolóban ismertetik, hogy hol tartanak a vállalások tel­jesítésével, mire újabb felajánlások hangzanak el. A gyűléseken való részvétel, a dol­gozók aktivitása jónak mondható. E téren különösen a Pedagógus Szak- szervezet dolgozott jól, ahol a meg­jelenés 98—100 százalékos volt, de a többi tb és üb is jó munkát végzett, ahol a tagság 80—90 százaléka vesz részt a vezetcségválasztó gyűlése­ken'. A hozzászólások többsége az üzemben és hivatalban lévő problé­mákkal, a tervteljesítéssel, a munka­fegyelem kérdéseivel foglalkozik. A Kaposvári Nagymalom dolgozói pl. elmondták, hogy több újítás volt az üzemben, melyeket díjaztak is, de nem vezettek be. Bírálták a vezető­ség munkáját, hogy nem foglalkozik megfelelően a versenyszervezéssel, annak rendszeres nyilvántartásával, így a jutalmazást is nem minden esetben azok kapják, akik a legjob­ban megérdemlik. Az eredmények mellett azonban vaunak fogyatékosságok is: a vezetőségek beszámolója igen keveset foglalkozik a technika fejlesztésével, a termelés emelé­sével. Még mindig nem mozgó­sítanak megfelelően az éves terv teljesítésére, túlteljesíté­sére. Vannak ugyan eredmények a tag­létszám emelkedésében —• pl. a ME­DOSZ 200, a Pedagógus Szakszerve­zet 116 új tagot vett fel a választás idején — azonban ez igen kevés. Vi­szont a többi tb-k még ennyi új ta­got sem vettek fel. Nagyon gyengén javul a tagdíjfizetés, keveset mentek előre a szakszervezetek a szervezett­ség területén is. Több esetiben elő­fordul, hogy nem tartják be a szak- szervezeti demokráciát. A Siófoki Halászati Vállalatnál a tagságnak csak kis része volt a vezetóségvá- lasztáson, mégis megválasztották a vezetőséget. Most újra kell választa­ni. A gyűlések megszervezésében és a beszámolók elkészítésében sem kapnak elég segítséget az üb-k. En­nek következtében előfordul, hogy több helyen a gyűlések elmaradnak (bár ilyen nem sok van). Az a feladat, hogy a pártbizottságok és a tb-k fo­kozottan segítsék a beszámolók elkészítését, a gyűlések megszer­vezését, hogy azok sokkal többet foglalkozzanak a termeléssel, az éves terv teljesítésével, túltelje­sítésével, a munkafegyelem megszi­lárdításával. Adjon a választás újabb lendületet a v ersen y mo zga lomnak. Fel kell a vezetőségválasztás idejét használni arra, hogy emelkedjék a szakszervezetek taglétszáma, javul­jon a tagdíjfizetés, az üzemi és hi­vatali dolgozók szervezettsége. A szakszervezeti vezetők tartsák be a' szakszervezeti demokráciát, csak a dolgozók (többségének részvételével válasszák meg a vezetőséget, mert csak így tudja követni a dolgozók többsége a vezetőséget. A vezetőségbe fokozottabban kell bevonni a nőket és a fia­talokat. A hivatalvezetők és igazgatók nyújtsanak sokkal több segítséget a szakszervezeteknek a vezetőségvá­lasztás sikeres végrehajtásához. A pártbizottságok és pártszervezetek segítsék és ellenőrizzék a vezetőség­választások sikeres lebonyolítását, vegyenek részt a vezetőségválasztó gyűlésen és szólaljanak fel, mondják el, mit várnak az újonnan választott vezetőktől. Az elmondottak maradéktalan végrehajtása, a meglévő hibák fel­számolása a biztosítéka annak, hogy a szakszervezetek eredményesen el­láthassák az előttük álló megnöveke­dett feladatokat. Zajácz György, a Megyei Párt-VB pol. munkatársa. Megnyílt a trieszti kikötő kérdésével foglalkozó értekezlet Róma (MTI). Rómában hétfőn megnyílt a trieszti kiköltő kérdésével foglalkozó értekezlet, amelyen Olasz­ország, Jugoszlávia, Ausztria, Cseh­szlovákia, Magyarország képviselői, valamint a bonni kormány megfi­gyelője vesz részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom