Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

f? l LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ir A nyugati hatalmakon a sor, hogy engedményt tegyenek A pártmunka néhány tapasztalata a tahi járásban Becsületes munkát várunk minden kisiparostól A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 267. szám. ARA 50 FILLER Vasárnap, 1955. november 13. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (ELFOGADTA A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1955. NOVEMBER 12-1 ÜLÉSE) A Magyar Dolgosok Pártja Kősponti Vesetőségének ülésé A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége november 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizott­ságnak »-a politikai és gazdasági helyzet s a Párt feladatai«-ról szóló be­számolóját, melyet Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első tit­kára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámo­lót egyhangúlag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az »ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatai«-ról szóló je­lentést, amelyet a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs ter­jesztett elő. E napirendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudomá­nyos életünk vezetői nagyszámban vettek részt. Részletes vita után a Központi Vezetőség egyhangúlag megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szervezeti kér­déseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az országgyűlésnek Erdei Ferenc elvtűrs. íö'dműve'ésügyi minisztert a Minisztertanács elnökhelyet­tesévé, továbbá Matslcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megválasztását, cgybsn Ma tol esi János elvtársat — tekintve, hogy má? miuikat’rü'ctre kerül — a Központi Vezetőség titkárának tiszte aVn felmentette A Központi Vezető ég megválasztotta Kovács István és Egri Gyula elvtársakat a Központi Vezetőség titkárságának tagjaivá és egyben a KV titkáraivá. Budapest, 1955. november 12. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az első ötéves terv időszaká­ban 1950—1954-ig jelentős sikereket értünk el hazánk- szocialista iparo­sításában. Az ipari termelés 1954-ben 131 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben és 1938-hoz képest mintegy háromszorosára nőtt. Jelentős mér­tékben iparosodtak az addig iparilag elmaradt megyék és járások, továb­bá fokozódott az ipar koncentrációja, az ipari munkásoknak nagyüzemek­be való összpontosulása. Mindezek következtében az ipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében el­érte a 63,9 százalékot és a népi de­mokráciánk vezető erejét képező nagyüzemi munkásság száma jelen­tősen megnőtt. Iparunkban leggyorsabban fejlőd­ték a termelőeszközöket előállító iparágak: termelésünk 5 év alatt 188 százalékkal, a gépipar termelése 267 százalékkal növekedett. Ez megfelel a szocialista iparosítás követelmé­nyeinek. A nehézipar nagymértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki színvonala, korszerű munkaeszközökkel látták el a nép­gazdaság különféle területeit. Létre­jöttek a mezőgazdaság szocialista át­alakításának legfontosabb anyagi— műszaki feltételei, erősödött orszá­gunk védelmi képessége és növeke­dett népünk jóléte. A könnyű- és élelmiszeripar termelése öt év alatt ugyancsak jelentős mértékben, 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit minde­nekelőtt a szocialista termelési vi­szonyok létrehozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az ösz- szes termelőeszközök szocialista tu­lajdonba kerültek és az egész ipar­ban a szocialista termelés részará­nya eléri a 97 százalékot. Az ipari termelés 1955-ben is je­lentősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatá­nak végrehajtásával sikerült kikü­szöbölni az átmeneti megtorpanást, amely a jobboldali nézetek érvénye­sülése következtében iparunk és kü­lönösen nehéziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és ez évben elért ered­mények kétséget kizáróan igazolják a szocialista iparosítás politikájának, a nehézipar elsősorban való fejlesz­tésének helyességét. A szocialista iparosítás nagy ered­ményei mellett az iparban jelentős hiányosságok is vannak. Fontos Iparágak elmaradtak a korszerű tech­nika alkalmazásában és nem megfe­lelően használják fel a meglévő tech­nika lehetőségeit sem. Nagyrészt en­nek következtében sok területen; ala­csony a munka termelékenysége, ma­gas a termékek önköltsége s nem ki­elégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgazda­ság további egészséges fejlődésének biztosítására, s azért, hogy a máso­dik ötéves terv idején még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szükségesnek tartja ha­tékony intézkedések foganatosítását az ipar technikai színvoYialának gyor­sabb emelésére, a munka termelé­kenységének további növelésére, a termékek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minőségé­nek javítására. E feladatok sikeres megoldása megköveteli az ipar ve­zetésének megjavítását, a pártirá­nyítás színvonalának emelését, a dolgozók közti politikai munka haté­konyabbá tételét és a szocialista munkaversany fellendítését. I. AZ IPAR TOVÁBBI TECHNIKAI HALADÁSÁÉRT A munka termelékenységének ál­landó növelése a szocializmus egyik legfontosabb gazdasági törvénye. A munka termelékenységének emelke­dése dönti el a termelés növekedésé­nek és a népjólét fokozásának üte­mét. Ezért a Magyar Dolgozók Párt­ja mindenkor különleges figyelmet fordított a termelékenység növelését gátló akadályok elhárítására és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelékenység fokozása érdekében. A munka termelékenységének ál­landó növekedését a szocialista gaz­daságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével kell bizto­sítani. E követelményeknek megfe­lelően iparunk műszaki színvonala jelentős mértékben növekedett az első ötéves terv idején. Az új üze­mekben és a régi üzemek nagyrészé­ben sok korszerű .gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmánya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmények ellené­re azonban az elmúlt években az ipar műszaki színvonalának fejlődé­se háttérbe szorult a termelés nieny- nyiségi növekedése mögött és több területen elmaradt a technika világ­szerte végbement rohamos fejlődésé­től. A termelés folyamatainak gépe­sítése, az új .gyártási eljárások elter­jesztése, a korszerű gyártmányok be­vezetése nem halad kielégítő ütem­ben. Iparunk műszaki színvonalának viszonylagos elmaradásáért felelős­ség terheli ipari minisztériumaink, az Országos Tervhivatal és a Tudomá- nycs Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az aka­dályokat, amelyek a műszaki fejlő­dést gátolták, a kutatóintézetek mun­káját nem a legfontosabb feladatok­ra irányították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kutatás: eredmények gyakorlati alkalmazását, sem a külföldön, elsősorban a Szov­jetunióban és a népi demokratikus országokban elért műszaki és tudo­mányos eredmények hasznosítását. Az ipari üzemek vezetőinek nagyré­sze a megszokotthoz való ragaszko­dás, önelégültség, az újtól való ide­genkedés következtében nem foglal­kozott kielégítően az új technika be­vezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a tech­nika állandó előrehaladása nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozói­hoz intézett levele nyomán az üze­mekben és minisztériumokban szá­mos kezdeményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik magúkévá az új technika bevezetésének ügyét. Lét­rejött az országos műszaki fejleszté­si tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdön­tőbb féladatokat és biztosítsuk a fel­tételeket ezek végrehajtásához. A Központi Vezetőség — az el­múlt hónapokban az üzemekben tar­tott műszaki tanácskozások eredmé­nyeit is figyelembe véve — a követ­kezőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, miniszter­helyettesek, az ipari-igazgatók, az üzemi igazgatók és főmérnökök leg­fontosabb feladata, hogy a népgaz­dasági terv teljesítésének biztosítá­sával együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát s ezáltal is biztosítsák a munka ter­melékenységének gyorsabb növeke­dését. E feladat megoldásának alap­vető követelménye a nehézipar elsőd­leges fejlesztése és ennek alapján a termelési folyamatok komplex-gépe­sítésének széleskörű megvalósítása, a villamosítás és automatizálás kiter­jesztése, korszerű új gyártmányok bevezetése, a termelés technológiájá­nak állandó tökéletesítése. A terme­lés technikai színvonalának emelé­sét a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával, igen jelentős részben a meglévő tech­nika jobb kihasználásával, a meglé­vő üzemek korszerűsítésével és fej­lesztésével kell megoldani. 2. A munka termelékenységének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fejlesztését követeli meg. A gépipar műszaki színvonalának eme­lésére a szerszámgépgyártást lénye­gesen fokozni kell és új, korszerű géptípusokat kell előállítani. A for­gácsmentes megmunkálás kibővítését korszerű gépek, foghengerlőgépek gyártásának növelésével kell bizto­sítani. Iparunk értékes hagyományaira támaszkodva jelentősen fejleszteni kell a Diesel-motor gyártását. Foly­tatni kell a Ganz-típusú motorcsalá­dok, valamint a gépjárművek és trak­torok Diesel-motorcsaládjának kor­szerűsítését és sorozatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagyteljesítményű gázturbinák ki- fejlesztését. Meg kell szervezni a mechanikus, hidraulikus és elektro­mos átvitelű Diesel-mozdonyok soro­zatgyártását, elsősorban a hatszáz lóerős mozdonyét. Létre kell hozni a nagyiéij esítményű Diesél-elektromes mozdonytípusokat. Tökéletesíteni kell a motorvonatok és az elektro­mos mozdonyok üzemszerű gyártá­sát. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséhez szükséges technikai alap teljes megvalósítása végett nagy so­rozatban kell gyártani az ötvennégy lóerős lánctalpas és a huszonöt ló­erős univerzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a ku­korica és szálastakarmány-termelés komplex-gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csökkenteni kell a mező- gazdasági gépek indokolatlanul ma­gas önsúlyát. Korszerűsíteni kell _ a különböző elektromos motorok gyár­tását, bővíteni kell választékukat. Jelentősen fejleszteni kell a _ vegy­ipari gépgyártást, ki kell bővíteni gördülőcsapágy-termelésünket. A híradástechnikai iparban a fej­lesztést a vákuumtechnika és a mik­rohullámú átviteli technika terüle­tére kell összpontosítani. Meg kell oldani a televíziós képcsövek, az új novalcsősorozat, több korszerű nagy- adócső sorozat- és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sokcsatornás mikrohullámú rendszeréle,, az újtípu­sú frekvencia-modulált és televíziós berendezések, rádió nagyadó-állcmá- sok gyártását. Meg kell oldani a hír­adástechnikai ipar nagyfontosságú alapanyagainak hazai gyártását, korszerű színvonalra kell emelni a műszaki üveggyártást. Műszeripa­runk fejlesztésének előterébe az elektomikus műszerek, automatabe­rendezések és a komplett laborató­riumi felszerelések gyártását kell ál­lítaná. Az egész népgazdaság műszaki színvonalának emelése és a külke­reskedelem igényeinek kielégítése céljából a gépipar területén megkell gyorsítani a legkorszerűbb új gyárt­mányok kibocsátását. Az új gyárt­mányok tervezésénél nagy gondot kell fordítani az anyag, különösen az importanyag felhasználás csökkenté­sére, valamint az alkatrész szabvá­nyosításának és tipizálásának köve­telményeire. Olyan gyártmány-csa­ládokat kell létrehozni, amelyeken belül különféle méretű, teljesítményű és különféle célokra használható gé­pek nagymértékben azonos alkatré­szekből, szerelvényekből, szerelési egységekből épülnék fel. Tovább kell szélesíteni a sorozat- és szalagszerű gyártást, fokozni kell a felszerszámozást, a készülékezést, műszerezettséget és a nagyteljesít­ményű célgépek alkalmazását. Ki kell terjeszteni a termelékenyebb, kevesebb anyagot igénylő és olcsóbb megmunkálási és korszerű felületki- készítési eljárások, többek között a süllyesztés kovácsolás, a precíziós öntést, a porkohászat, a nagyfrek­venciás edzés, a fedettívű hegesztés, a széles és gyorsforgácsolás, a má­soló forgácsoló eljárások, az infra­vörös szárítás stb. alkalmazását. 3. A kohászat fejlesztése során biztosítani kell a hazai alapanyagok fokozott felhasználását, a fajlagos kokszfelhasználás csökkentését, a termelőberendezések jobb kihaszná­lását. az ércek hasznos összetevői­nek teljesebb kinyerését és a minő­ség nagyfokú javulását. Ezért üzem­be kell helyezni az ércdarábosító műveket, meg kell kezdeni a hazai vasércek dúsítását, az oxigénbefúvá- sos acélgyártást, növelni kell a hi­deghengerléssel előállított termékek arányát, fokozni kell a kohászati be­rendezések műszerekkel és mérő­eszközökkel való ellátását. Emelni kell kovácsoló iparunk technológiai színvonalát, el kell ér­ni, hogy gépiparunkban az alkatré­szek tömeggyártásánál fokozott mér­tékben alkalmazzák a korszerű ko­vácsolás! eljárásokat. A vas- és acél­öntödékben a homok megfelelő elő­készítésével, új formázási eljárások alkalmazásával, a technológiai elő­írások betartásával biztosítani kell, hogy a jelenlegi selejt aránya leg­alább a felére csökkenjen. Jelentő­sen növelni kell az öntödei munka- folyamatok gépesítését. 4. A szénbányászatban a feketeszén termelése fokozásával növelni kell a kohókoksz-gyártás hazai nyersanya­gát. A kitermelt szén átlagfcalóriájá­rtak javítására a feketeszén-termelés növelése mellett nagymértékben fej­leszteni kell a minőségi barnaszén- termelést. Fordulatot kell elérni a szénbá­nyászát gépesítésében. Fokozottab­ban kell alkalmazni a korszerű rob­bantási eljárásokat, mindenekelőtt a millszekundumcs robbantást és biz­tosítani kell az ezúton termelt szén felrakásának és elszállításának gé­pesítését. Jelentősen fejleszteni keli a kombájnokkal való művelést, meg kell oldani a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemek komp­lex-gépesítését. Fokozni kell a kor­szerű fejtési módok, elsősorban a frontfejtés alkalmazását. A kőolajtermelésben ki kell szé­lesíteni a korszerű termelési mód­szerek alkalmazását. Be kell vezetni a vízbesaj tolást, a turbinás fúrást. Növelni kell a fúrások sebességét. Jelentősen ki kell szélesíteni és korszerű kutató módszerek alkalma­zásával nagymértékben fejleszteni kell a geológiai kutatást. Komplex kutatást kell folytatni és ezen belül a rendelkezésre álló eszközöket min­denekelőtt olaj-, kőszén-, minőségi barnaszén- és érckutatásra kell össz­pontosítani. 5. A villamosenergiatermelést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy nö­vekedésének üteme meghaladja az ipari fejlődés ütemét. Jó hatásfokú erőművek létesítésével, a meglévő erőművek korszerűsítésével és ta­karékossági intézkedésekkel el kell érni a fajlagos szénfelhasználás lé­nyeges csökkentését. Erőműveinknél ki kell1 bővíteni az éllennyomásos hő­szolgáltatást. a ráfúvásos szénpor- tüzelésű kazánok alkalmazását. A 'hálózati villiamcsenergia veszteséget jelentősen csökkenteni kell Biztosí­tani kell szervezeti intézkedésekkel is a termelt energia gazdaságosabb felhasználását. 6. A Szovjetunió segítségével1 meg­építendő kísérleti atomreaktor fel- használásával elő kell készíteni ha­zánkban 'az atomenergia békés cé­lokra való hasznosítását, mindenek­előtt az első hazai atomerőmű létre­hozását. Jelentősen ki kell szélesíteni a rádióaktív izotópok ipari alkalma­zását. Meg kell*kezdeni az atom­technika kifejlesztéséhez szükséges műszerek és 'berendezések gyártását, illetve gyártásának előkészítését. 7. Hazai nyersanyagaink fokozott hasznosítása és a kémizélás széles­körű alkalmazása végett lényegesen növelni kell a vegyipar súlyát ipari termelésünkben. A kőolajipari ter­mékek, a hazai szenek és egyéb nyersanyagaink fokozott feldolgozá­sával lényegesen ki kell bővíteni a vegyipar hazai nyersanyagalapját A vegyipar fejlesztésének központi célkitűzése korszerű műanyagipar mejgferieim/téset Ezért 'elsősefciban a PVC, valamint a szintétikus műszá­lak nagyüzemi gyártását kell meg­szervezni. A fehértermék-kihozatal növelésére jetanítősiein fokozni kell a kőolaj knakkolással váló feldolgozá­sát. Növelni kell a műtrágya, nö­vényvédőszerek, valamint a gyom­irtószerek gyártását. A mezőgazdasági nyersanyagok helyett fokozottabban keli mestersé­gesen előállított anyagokat felhasz­nálni az alkohol és mosószer gyár­tásában. Ugyanakkor növelni kell a mezőgazdaság és ipar hulladékanya­gainak és a gyógynövények vegyipari feldolgozását. Fokozni kéül új, nagy­hatású gyógyszerek gyártását. Gyor­sítani kellll a vegyipari nagy folyama­tokat korszerű technológiai eljárá­sok és kisigópesítés megvalósításával. 8. Az alumíniumiparban nagymér­tékben növelni kell a félgyártmá­nyok és készgyéntmányok előállítá­sát. Nagyszilárdságú és korrozioálló alumínium ötvözeteket kell előállíta­ni. Növelni kell az aluminium fel- használását importanyagok, elsősor­ban réz helyettesítésére. Meg kell oldani a magnézium ipari előállítását hazai, nyersanyagból. Elő kell készí­teni a vörösiiszap komplex hasznosí­tásával —■ marónátron, vas és alumi- tiium kinyerés mellett — a titán elő­állítását. 9. A munka termelékenységének gyorsabb emelése céljából az építő­iparban mindenekelőtt nagymérték­ben ki kell szélesíteni az előregyár- tott vasbetonelemek alkalmazását. A lakásépítések gyorsítása és költ­ségeinek csökkentése végett a lakó­épületeknél rá kell térni a 'teljesen szerelésjeliegű építkezésekre. Korsze­rűsíteni kell a vasbeton-előregyártó üzemek technológiáját, nagymérték­ben tipizálni kell a gyártandó eleme­ket. A vasbeton-előregyártás mellett meg kell teremteni a könnyű-betonr 'oar, könnyű falazótömbök, fal és födémpanellek előállítását. Cement, üveg, farost és más hazai anyagok fokozottabb fehasználásával kell biztosítani — különösképpen az építés, a közlekedés és a bányászat területén — a fa fajlagos felhaszná­lásának csökkentését. Jelentősen ki kell szélesíteni a tí­pustervek alkalmazását. Növelni kell a legfőbb munkafalyama'tok komplex gépesítését. A technika fejlesztésével, az előkészítés megjavításával és a munka jobb megszervezésével lénye, gesen csökkenteni kell az építkezé­sek megvalósításának időtartamát Az építőanyagiparbain tovább kell folytatni az üzemek újjáalakítását. 10. A közszükségleti cikkek gyár­tásánál nagyobb mértékben kell al­kalmazni a korszerű technikát, a ter­melés automatizálását és műszerek­kel való ellenőrzését. A könnyűipar­ban ki kell szélesíteni a hazad alap- ányagbázist, elsősorban a műszál­gyártás kifejlesztésével és a szalma- cellulóze-gyártás nagymértékű nö­velésével. A könnyű- és az élelmi­szeriparban korszerű gyártási eljá­rások széleskörű alkalmazása révén ugyanazon nyersanyagból olyan jobb minőségű termékeket kell előállíta­ni, amelyekre az országnak szüksé­ge van. (A Központi Vezetőség határozatát lapunk keddi számában folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom