Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-02 / 258. szám
uu &ILAG rKVLETAKJAI EGYESÜL JET E K l ’MfÜä'*-1 Somogyi Néplap Szovjet javaslat a kelet—nyugati kapcsolatok kiterjesztésére és az ellenőrzött övezetek létrehozására Európában Hogyan teljesítik az üzemi kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket a Cukorgyárban? MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOOYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 258, szám. AHA 50 FILLER Szerda, 1955. november 2. r Evvégvi számvetés tsz-einkben Megyénk termelőszövetkezetei ezekben a napokban vetnek számot az 1954—55-ös gazdasági év munkájával, eredményeivel, hiányosságaival egyaránt. Mérlegre teszik: mennyit gyarapodott egy esztendő alatt közös vagyonuk, hogyan nőtt a tagság jövedelme, s milyen tanulságokat kell figyelembevenniük a jövő év tervezésénél. Az évvégi zárszámadás fontos határkő a tsz-ek életében, s nemcsak a közös vagyon felmérését és a tagok részesedésének elosztását jelenti, hanem számos tanulságot is ad a tsz-vezetőknek és tagoknak. Büszkén elmondhatjuk, hogy ebben a gazdasági évben nemcsak hogy nagy teret hódított a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben, hanem a meglévő és előbb még gyenge termelőszövetkezeteink megerősödtek, s a jobbmódú tsz-ek tovább erősödtek gazdaságilag is. A tsz-ek terméseredményei jóval túlhaladták az egyéni termelők termésátlagait, bebizonyítva a közös gazdálkodás fölényét a kisparcellás egyéni gazdálkodással szemben. Számos termelőszövetkezetben hangzott el mostanában, hogy »tiszta lappal kezdjük az új gazdasági évet«, vagyis rendezik mind az állami hitel- és egyéb tartozásaikat, mind a gépállomás és egyéb vállalatok iránti tartozásaikat, valamint a jövő évben már saját erőből fejlesztik tovább a közös gazdaságot. A magyaratádi Búzakalász TSZ-ben csaknem negyed- millió forinttal gyarapodott az idén az oszthatatlan közös vagyon értéke, s egy-egy munkaegységet 45 forintban számolnak el a múlt évi 30 forinttal szemben. Igaz, hogy ez a tsz a növénytermelési tervét mintegy 120 százalékra, teljesítette. Csak prémiumként kiosztottak az idén 129 mázsa búzát. Már az idén saját erőből 10 ezer forint beruházást eszközölt, s mindennemű tartozását rendezte a tsz. A jövő évben már teljesen saját erőből fejleszti közös gazdaságát a Búzakalász tagsága. Tsz-eink többségében nőtt az állattenyésztés hoza- ma, és a múlt évihez viszonyítva általában már több gondot fordítanak a tsz-ek a tenyésztői munkára. A tsz-ek közül számos olyan van, amely a közösben termelt abraktakarmányt nem osztja ki, hanem a közös állatállománnyal eteti fel, s így a továbbtenyésztés és hizlalás révén biztosítja a nagyobb jövedelmezőséget. A göllei Lendület TSZ-ben például csak 1 kiló kukoricát osztanak munkaegységenként, ugyanakkor két részben 70—70 db sertést hizlalnak a közösben a tavaszig. Hasonlóan a látrányj Alkotmányban is a tsz- ben termelt kukoricával a közösben hizlalnak sertéseket. E néhány példa is mutatja, hogy tsz-eink többségében ma már nem az az elv érvényesül a zárszámadásoknál, hogy »ami megtermett azt mind osszuk szét«, hanem gondosan leszűrik az előbbi tapasztalatokat és helyesen hasznosítják. Persze ennek az ellenkezőjével is találkozunk. A torvaji Táncsics TSZ-ben például még most is a tavalyi kukoricából osztanak ki a munkaegységekre, egész évben viszont soványan adták el a sertésszaporulat nagyrészét. Vajon az a tsz-vezetőség, amely hasonlóan gondolkodik, mint a torvaji, hogyan akarja tovább fejleszteni a közös állattenyésztést, a jövedelem egyik legfőbb forrását? Sehogy. S emiatt előbb-utóbb zúgolódik majd a tagság. Igen alaposan gondolkodjanak el tehát a zárszámadáskor a tsz-vezetők, s ha kell. többször is vitassák meg a tagsággal, mit hogyan tegyenek, hogy biztosíthassák a közös gazdaság további erősítését, a tagság jólétének növelését. Mert azzal még nem elégedhet meg egyetlen tsz tagsága sem, hogy most már jó módban él, gazdag jövedelme van. Tovább kell haladni a megkezdett úton s a mai jóban a holnapi még jobbra kell gondolnia a tsz-vezetőknek, tagoknak. A zárszámadások helyes megoldása nemcsak azon múlik, hogy a tsz-könyvelők alapos kioktatásban részesülnek, s a mérleget jól elkészítik. Igen fontos szerep jut itt a tsz-pártszervezeteknek, a tsz-ek kommunistáinak. Elsősorban nekik kell arra törekedniük — kezdeményezésükkel —, hogy úgy számoljon a tagság, hogy az a jövő évi eredmények, a közös vagyon gyarapodásának alapjául is szolgáljon. Amit csak tudnak, saját erőből ruházzanak be, de ha olyan beruházást akarnak eszközölni, amely ugyan igen gazdaságos, de saját erőből nem képesek, államunk készséggel segíti a szövetkezetét kölcsönnel. Minden tsz-ben el kell érni, hogy a beadási kötelességet mindenből rendezze a tagság mind a közös, mind a háztáji terület után, A tsz-ek és tsz-tagok mutassanak példát elsősorban az állami fegyelem betartásában. Az esedékes kölcsönök kiegyenlítése mellett a földjáradék kifizetéséről, a tagok által a közösbe vitt állatok és gazdasági eszközök esedékes részének kifizetéséről sem szabad megfeledkezni. Mindezt tartsák szem előtt a tsz-ek kommunistái, és politikai felvilágosító munkával magyarázzák meg a pártonkivüli tsz- tagoknak a helyes zárszámadás jelentőségét, állítsák őket az ésszerű, jó megoldás mellé. Ila így teszik, bátrabban és bizakodóbban nézhetnek tsz-eink az új gazdasági év elé. ŐSZI ŐRJÁRAT A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN A kaposvári járásban sem maradt visszhang nélkül az a felhívás, hogy »november 7-ig vessük el a kenyérgabonát!« A Járási pártbizottság a Megyei Párt-VB vasárnapi rendkívüli kibővített ülése után kiküldte aktíváit, legjobb pártmunkásait a járás községeibe, hogy szervezzék, ellenőrizzék a vetést. Az egész JB megmozdult e feladat végrehajtására s az első nap már ott voltak, ahol segíteni, bírálni kellett, serkenteni a kommunistákat. S a járás községeiben minden percet kihasználva folyik már a harc a vetés befejezéséért. Az eddeiek november 7-re elvetik a kenyérgabonát Az eddei dolgozó parasztokat dicséret illeti munkájukért. Eddig már 420 hold kenyérgabonát elvetettek, 80 hold van még vissza, hogy tervüket teljesítsék. Egyetlen percet sem hagynak elveszni. Ahogy felszedték a répát, nyomában már szántanak is és vetnek. Az eddeiek meg akarják tartani fogadalmukat: november 7-re mindenki elveti községükben a kenyérgabonát. Eljárást indítottak a vetést szabotáló kulák ellen Jután Juta községben sok még a tennivaló; az egyéniek hétfőig 50, a termelőszövetkezeti tagok 60 százalékát teljesítették vetéstervüknek. Fokozni kell a vetés ütemét, hogy november 7-re végezzenek vele. A községi pártszervezet és a tanács élére állít a munkának s kíméletlenül, felPatalomban « Patalomban a kenyérgabona 50 százalékét még nem. vetették el. A községi tanács nem mozgósít megfelelően, rosszul szervezi a munkát s ez érződik a község »eredményén«. A tanácson panaszkodnak, nem érkeznek be a nyilvántartó lapok. Persze, hogy nem érkeznek, amikor ki sem küldték őket, ott hevernek kilép a vetést szabotálok ellen. Lengyel Kálmán kulák például nemcsak a vetést tagadta meg, de másokat is arra akart rábírni, hogy várjanak még a vetéssel. Visnyei Gyulámé és id. Tamás József ugyancsak megtagadták a vetést. Igen helyes, hogy eljárást indítottak ellenük. Iszik a tanács töltetlenül a titkár asztalának fiókjában. A titkár elvtársnő, ugyanúgy, mint nyáron, az aratás idején, most is szabadságra ment. A fegnehezebb időszakban mindig így tesz, nyílván ez kényelmesebb. A vetéssel viszont nem érünk rá. Mozgósítson jobban a patalcmi tanács és a pártszervezet! „Nem tudom még, mikor vetek, de nem leszek az utolsó .. Gölle 40 százalékát teljesítette vetéstervének. Mire várnak a göllteiek? Szombatom taggyűlést tartottak a kommunisták, ahol foglalkoztak a vetés mielőbbi befejezésével. Volt olyan hozzászóló is, aki azt mondta: »Ráérünk, a november még visz- sza van. 1952-ben még decemberiben is vetettünk«. Az igaz, hogy 1952- ,ben késve vetettek, s ha ezt nem feledik el, azt se feledjék a göl- leiek, hogy 1953 nyarán a'ig 4 mázsás átlaguk volt a későn vetett kenyér- gabonából. Nem várhatnak tehát a gölleiek sem a vetéssel, sürgősen számolják fel lemaradásukat. Persze, nem is csoda, hogy a gazdák így vélekednek Gödében, amikor maga a tanácstitkár sem vetette el még négy holdját. Még vetőmagról sem gondoskodott. Amikor megkérdezték tőle, hogy mikor akar elvetni, azt mondta, nem tudja, de nem lesz utolsó ... Ez aztán szép példamutatás, szép verseny a tanácstitkárral az élen. A pártszervezeten a sor, hogy a tanács is megmozduljon egy kissé, s jobban szervezze a vetést. A kommunisták járjanak élen Gödében is a vetéssel', akkor lesz, akit kövessenek a gazdák, mert ha a tanácstitkárt követik, még decemberre sem végeznek a vetéssel... A somogyjádiak versenyben végzik a munkát Somogyiadon még vasárnap is dolgoztak a gazdák. A Lapályos részek nagyon sárosak, így a magasabban fekvő kukoricát törték le előbb s ott kezdték meg a szántást, vetést. A répát felszedése után nem szállítják be a faluba, hiszen ez időveszteséget jelentene, hanem az út mentén elvermelik, s azonnal megkezdik a szántást, vetést. Az egyéni gazdák közül 107-en vállalták, hogy e héten befejezik a vetést. A 107 'gazda közül sokan párosversenyben állnak egymással'. Követendő a semogyjá- diak példája. Néhány község csak, amiről a Kaposvári járásból képet adtunk, de nagyjából ez a helyzet az egész járásban. Vannak élenjáró községek, de sajnos vannak még elmaradók is. A járási pártbizottság és a járási tanács azonban úgy fogott e héten munkába, úgy mozgósítják a falvak dolgozóit, hogy munkájuk egyben ígéret is: határidőre tel Jesíteni fogják a kenyérgabona vetéstervét. Miért mad el a kuiorasznsásban a siófoki járás? A siófoki járásiban viszonylag a legjobban halad a kenyérgabona vetése, de korántsem mondható ez el az ősziek 'betakarításáról, mindenekelőtt a kukoricatörés- ről és a kukoricaszárvágásról. A siófoki járás vezetői nem gondoltak időben arra, hogy a vetés befejezését majd éppen az .akadályozza, hogy nem mozgósítottak időben. Furcsa dolog, ha egy járás az egyik munkában az élen jár, a másikban az utolsó helyen kullog, de így van ez, ha a járás vezetői nem elég tervszerűséggel dolgoznak, 'ha. a mimikáira való mozgósításból azt nagy- ják ki, ami tulajdonképpen a legnagyobb erőt képviseli, a pártszervezeteket. Mert eddig az volt a gyakorlat a siófoki járásban — és hozzá kei1- tenni: más járásban is —, hogy a gazdasági feladatokra csak a tanácsokon keresztül mozgósítottak. A tanácsok valóban felelősek az őszi munkákért, de a pártszervezetek fel- világosító munkáját, a kommunisták példamutatását, a községi tanács beszámoltatását a pártszervezeten keresztül figyelmen kívül hagyni vétek. A siófoki járás vezetői is — bár elég későn — rájöttek erre. Az elmúlt napokban aztán operatív intézkedéseket tettek a kukoricaszedés, a kukoricaszárvágás meggyorsítására is. A járási párt-végrehajtóbizott.ság huszonegy aktívát látott el megbízólevéllel; ezék az elvtérsak addig tartózkodnak a járás egy-egy községében, «míg ott a legsürgősebb őszi munkákat be nem fejezik. Az aktíváknak a községi pártszervezet segítése, a pártvezetőséggel együtt a kommunisták mozgósítása a feladata, az őszi munkákra. Felelősek azérí,, hogy a községekben felosszák az utcákat, területeket a pártvezetőségi tagok, a kommunisták között, s hogy a kommunisták minden alkalmas időt és helyet kihasználjanak árra, hogy a parasztokkal megértessék: minden munkára alkalmas perccel, mely kihasználatlanul múlik el, önmagukat, sőt az egész országot károsítják meg. Ha szükséges, kisgyűiéseket kell összehívni körzetenként, a becsületes parasztember megérti, 'hogy miről van szó, ha igyekeznek megértetni vele. Ezt 'bizonyítja néhány község példája. A balaton- kiliiti területi pártszervezet pl. taggyűlésen tárgyalta meg a vetés és a betakarítás helyzetét. Volt olyan párttag, aki megkérdezte, hogy miért szükséges ezt megvitatni, hiszen ez nem az ő dolguk. A pártvezetőség — helyesen — megmagyarázta, hogy az őszi feladatokra való mozgósítás bizony szorosan a pártszervezet feladatát képezi. A taggyűlés után a pártszervezet igyekezett a maga sajátos eszközeivel mozgósítani, az eredmény, hogy mind a két termelőszövetkezetben, a Rákócziban és a Dózsában is hozzákezdtek a kukorica- szár betakarításához, a silóaáshoz, sőt az egyéni parasztok is hordják már a .mezőről a kukoricaszárat. Sajnos, nem lehet hasonlókat mondani a járás községeinek többségéről. Sok termelőszövetkezetben egyszerűen nem vesznek -tudomást arról, hogy vannak asszonyok, termelőszövetkezeti tagok feleségei, leányai, akiket felvilágosító szóval bevonhatnának a kukorica- törésbe és a szárvágás munkájába. Nem mozgósítják a 'társadalmi erőket — pedig ilyenek is vannak, bizonyíték erre a Siófoki Vízművek példája, ahonnan szombaton és vasárnap kilenc, illetve hat. dolgozó segített a juti Alkotmány TSZ-nek a kukoricatöréében. A Siófoki Járási Párt-végrehajtóbizottság tett intézkedéseket, ezt tények bizonyítják, azonban az intézkedések még nem jelentik, hogy a feladatokat megoldották. Ha a járási párt-végrehajtábizottság a járás valamennyi kommunistájával együtt úgy akarja ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját, mint ahogy azt maguk elé tűzték, akkor alapos ellenőrzést keU végezniük a pártszervezetek munkája, s a pártszervezetekért felelős aktívák munkája felett. Nem szabad eltűrniük, hogy az aktívák a községi tanácsházán üljenek — várják, hogy elálljon az eső — az aktívák színhelye a községi pártszervezet helyisége legyen. Ide jöjjön a községi tanács elnöke és más vezetője beszámolni, ide hívják össze a kommunistákat, népnevelőket beszámolni. Itt szabják meg esténként azokat a feladatokat, melyeket másnap el kell végezni. Ugyanúgy, mint minden más munkában, most is a pártiszervezet tegyen a legnagyobb mozgósító erő, enéiküL siker a munkában elképzelhetetlen. Kösziintjük a falusi munkára megyénkbe érkezett pártmunkásokat Tegnapi számunkban hírt adtunk arról, hogy a műit héten ünnepélyes keretek között fogadták a Somogyba érkezett, falusi munkára jelentkező pártmunkásokat. Elhatároztuk, hogy bemutatjuk őket olvasóinknak, hogy valamennyien megismerjék új elvtársadnkat, akik kényelmet és egyéni érdeket háttérbeszorítva a közösségért, Somogy mezőgazdaságának felvirágzásáért vállalták a felelősségteljes falusi munkát. Ezúton is arra kérjük a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és gépállomásainak dolgozóit, hogy segítsék új elvtársainkat, akik most ismerkednek mag a falusi munkával. Tegyék lehetővé, hogy eredményes1 munikát végezzenek, s fogadják őket szeretettel, úgy, ahogy ők jöttek közénk. Ezúttal új elvtársaink egy másik csoportját mutatjuk be. VIROVECZ FERENC VARHEGYI ffiSTVÁN MAJOR LÁSZLÓ BERDÁLFERENC FERENCZ JÓZSEF