Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-11 / 265. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. november 11. Angol lapok a genfi értekezletről London (MTI). A legtöbb szerdai angol lap genfi jelentéseiben azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy veszélyben forog a genfi értekezlet sikere, a' genfi szellem is, s ezért a Szovjetunióra igyekeznek hárítani a felelősséget. Nem minden lap osztja' azonban ezt a nézetet. így a Daily Express vezércikkében a következőket írja: — A nyugati hatalmak azt mondják, hogy az egyesített Németország beléphet a NATO-ba, ha akar. A Szovjetunió nagyon jól tudja: ez hamarosan azt jelentené, hogy a fel- fegyverzett Németország Lengyelország határán, azaz a Szovjetunió kapujának küszöbén állna. A Szovjetunió nem bízik az ajánlott diplomáciai szavatosságokban. Mi a másik lehetőség? — veti fel a kérdést a továbbiakban a -lap. — Németországot kettéosztva tartani? Úgy látszik, igen. De vajon a német egység hiányát a Szovjetunió és a Nyugat közötti barátság akadályának keli-e tekinteni? Kétségkívül nem. Alig tíz évvel ezelőtt az angol közvélemény a lehető legerősebben követelte Németország feldarabolását. Bevim munkáspárti volt külügyminiszter végleg meg akarta fosztani Németországot . bárminő fegyvergyártása képességétől. A kettéosztott Németország bírálat tárgya lehet ugyan* de ez még mindig hasonlíthatatlanul jobb lenne, mint az egyesített, felfegyverzett, harcias Németország, amely tetHx szése szerint a Kelet vagy a Nyugat ellen használhatná hatalmát. A News Chronicle diplomáciai tudósítója hosszú genfi jelentésében megállapítja, hogy a helyzet nem kevésbé robbanékony lesz, ha a keletnémet állam megszűnése után a nacionalisták az Oderánál állnak majd, Lengyelországtól egy kőhaj ítástiyira. Molotov szavatosságokat követel, de a Nyugat azt mondja, hogy ha Németország nem csatlakozik a NATO- hoz, úgy nem lesz európai biztonsági egyezmény. Maga Dulles sem tagadhatná, ihogy a Nyugat által előterjesztett egyetlen biztonsági javaslat azon a feltevésen alapul, hogy az egyesített Németország belép a NATO-ba. Itt áll az értekezlet az első félidő végén. Az értekezletnek most a következő kérdést kell eldöntenie: vajon szükséges-e, hogy a német egység délibábja terelje el a figyelmet az európai biztonság elérhető látomásáról? Vajcn Németország további kettéosztottsága, bármilyen nehéz legyen is a német nép számára, túl magas ár lenne-e hosszú fegyver- szünetért a hidegháborúban és a fegyverkezési terhek általános csökkentéséért mindenki javára? A News Chronicle vezércikkében rámutat arra, hogy a Nyugat java- solta biztonsági egyezmény döntő mondata szerint »Az utolsó stádium sikkor lép hatályba, ha az egyesített Németország elhatározta, hogy belép a NATO-ba és a Nyugateurópai Unióba-«. Ezek a szavak csak azt jelenthetik és semmi mást: a szerződést attól teszik függővé, hogy az egyesített Németország azt teszi, amit a Nyugat kíván, belép a NATO-ba. Viszont azt is jelenti, hoigy ha Németország semlegességet választ, amihez az Eden-terv szerint teljes joga van, akkor a szerződés semmis és hatálytalan. 4 Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének bulgáriai látogatása Rusze (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének egyik része N. I. Beljajev vezetésével szerdiáin megérkezett Ruszéba, Bulgária egyiik legnagyobb ipari gócpontjába. A szovjet vendégek megtekintették a mezőgazdasági gépgyárat, majd a Bulgáriát és Romániát összekötő új Duma-hldiat. Ezután elátcgaittak a Szovjetunió segítségével épült pemiicil'lingyáriba. A szovjet pianlameinti küldöttség másik része látogatást tett Blago- jevgrád, Szamdainsziki és Petries városokban. Brentano megbeszélései a nyugati külügyminiszterekkel és a nyugatnémet pártok vezetőivel (MTI) A DPA hírügynökség jelenti, hogy Brentano nyugatnémet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésének befejeztével . megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. Dulles tájékoztatta Brentamot az ülés lefolyásáról. Brentano ezután fogadta a nyugatnémet pártok képviselőit. A hírügynökség értesülése szerint a csaknem kétórás megbeszélésen arról tárgyaltaik, felvegyék-e a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Brentano és a kormánykoalíció képviselői elutasították ezt a gondolatot) Szintén a DPA közli, hegy Brentano csütörtökön délelőtt Mointfeury- foan felkeres tee Pinay francia külügyminisztert. Megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtök délutáni ülése Genf (MTI). 16 órakor Macmillan törtök délutáni ülése. Az ülést a fe- elnökletével megkezdődött a genfi szerelés kérdésének szentelik, külügyminiszteri értekezlet csüA FRANCIA NEMZETGYŰLÉS SZERDA ÉJSZAKAI ÜLÉSE Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlésnek egész éjszaka tartó rendkívül zavaros vitája után, amelynek során a tervek, az ellentervek és ia módosító javaslatok egész lavináját vetették el, Faure miniszterelnök csütörtökön hajnali öt órakor alkotmányos formában felvetette a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlésnek a bizalmi döntésiben arról kell szavaznia, hogy ©Veti a további választási terveket és magáévá teszi a választásügyi bizottság javaslatát az 1951. évi választási törvény alkalmazásáról a liistakapc^olások nélkül. A bizalmi szavazásra szombaton délután kerül sor. MOLOTOV FOGADTA AZ NDK KÜLDÖTTSÉGÉT Genf (TASZSZ). V. M. Molotov november 9-én ebédet adott a négyhatalmi külügyminisztert értekezletre kiküldött NDK megfigyelő küldöttség tiszteletére. Az ebéden: megjelent Georg Handke, az NDK küldöttségének vezetője. Jelen volt az ebéden Van Ping-nan nagykövet, a Kínai Népköztársaságnak a Géniben folyó amerikai—kínai tárgyaláson résztvevő (képviselője is. Az ebéd után megbeszélés folyt. Megvitatták a genfi külügyminiszteri értekezlet első napirendi pontjának — az európai biztonság és Németország kérdésének — tárgyalásával összefüggő kérdéseket. MEGJELENT AZ UJ IDŐ 26. SZAMA A vezércikk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmává] vázolja a szocializmus tábora országainak bal- és külpolitikai eredményeit. G. Rozanovnak »Az idő próbája« című nagy cikke részletesen elemzi a különböző társadalmi rendszerű országok békés egységének formáit. L. Bezimenszkij, a lap különtudósítójia érdekes beszámolóban ismerteti a genfi külügyminiszteri értekezlet első napjainak eseményeit. Szumig Csimg-ling cikke Ázsia népeinek a békehaircbain betöltött szerepével és a békés egymás mellett élés közismert »öt elvével« foglal» kozik. J. Zsukovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának »Moszkva—Peking—Delhi« című írása nagy megjelenítő erővel vetíti elénk © három világváros múltját és jelenét, s méltatja a Szovjetunió, Kína és India közös bérharcát. Jena Effel, a világhírű francia karikaturista pompás rajzokkal illusztrált nyilatkozatában válaszol az Uj Idő szerkesztőségének kérdéseire, Janis Sudrabkalnis* Lettország népköltője pedig arról ír, milyennek látták a külföldi vendégek Szovjet- Lett országot. A »Nemzetközi élet« jegyzetei e héten az Egyesült Államokba, Franciaországba, Angliába és Szaud- Arábiiába viszik el az olvasót. B. Burkov, a Trud című moszkvai lap főszerkesztője részletesen beszámol jugoszláviai úti élményeiről. N. Letnyev pedig a moszkvai forradalmi múzeum termein kalauzolja végig az olvasót. A nemzetközi események krónikája zárja a 26. szám tartalmát. S. SZABÓ IBOLYA: VIRÁG PISTA OSZTÁLYFŐJE A Somoqyi Néplap cikkpályáza- tára érkezett írás. SELLÖ KARTARS gyors léptekkel!) marit ia gimnázium felé. Nem kellett volna sietnie, korán volt. de a gyorsasáig hozzátartozott a természetéhez. Vagy talán az öröm is hajtotta, hogy vágya teljesült, itt taníthat eibbeiti a városban, ebben a korszerűen felszerelt iskoláiban. Sellő fcartárs volt a legfiatalabb tanár aiz egész testületiben. Mégisi ő lett az I/B osztályfője. Harminckét fiút tartott számon a szívéiben 'és a fejében egyaránt. Legjobban a parasztgyerekeket szerette, ezek álltak legközelebb saját sorsához. Akadt közöttük egy, aki különösen kedves volt neki. Virág Pistának hívták s nagy barma szemével oly értelmesen nézett a viliágba. Sellő 'kartárs tehát biztos léptékkel haladt az iskola felé. Még megállt a sarki trafiknál cigarettát venni, azután egyetlen iramodlással beívelt a szélesretárt rácskapun. A tanáriban csak az öreg Szorna- házy üldögélt. Sellő nem szívlelte ezt a csupa-ilassűság 'embert, de azért a fiatalabbak tisztességtudásá- yai köszöntötte. Szomiaházy felnézett, bólintott, azután visszadugita orrát az előtte tornyosuló füzethalmazba. Sellő legszívesebben vidám fütyö- részésbe kezdett volna, de nem akarta bős szánt ami az öreget. Mégis* hogy jelét adja kellemes közérzetének, rágyújtott egy cigarettára és úgy lépett a könyvszekrény elé. A tanári könyvtár új kötetekkel bővült és Sellő keze most ezeket simicgaitta. Alig vette észre, hogy közben eljárt az idő, mögötte benépesült a szoba és megszólalt a nyolc órát. jelző csengő is. Az iskola hétköznapja megindult. Az igazgató egy pillanatra belépett a tanáriba, körülnézett, szinte egyszerre köszönitek össze, azután ment mindenki oda, ahova az órarend előírta.. Sellő fcantáns az I/B-be robogott, hogy magyar órát tartson. Először jött a felelés,- azután az új anyag magyarázósa. Sellő teljes lélekkel magyarázott. A vérében volt az irodalom és a nyelv szeretető. A fiúk őszinte érdeklődés,síel figyeltek reá. Eddig is szerették maigyaráziataiit, de ma különösen élvezték minden szavát. Mégis, 'Valami zavarta. Éppen Virág Pista volt figyelmetlen. Eleinte még szembenézett vele a gyerek, die azután mind lejjebb és lejjebb bújt, J az éőtile ülők háta mögé. Néha felnézett ugyan, de mindig újra visszahúzta magát. Sellőt bosszantotta a dialog. Nem szeretett rászólni senkire, de most nem várhatott tovább. Árnál! inkább sem, mert. Váráig Pista szomszédai is kissé mozgolódni kezdtek, össze .néztek és mosolyogtak. Nyilvánvalóivá vélt, hogy tiltott műveletek folynak ott, a hatodik pad alatt. — Virág! — szólt végre szigorúan. A gyerek meigrezzemt, felnézett és Sellő úgy látta, hogy valamit hirtelen elrejtett a fiókjában. — Mit csinálsz? — kérdezte és •alig tudta palástolni haragját. Bántotta, hegy éppen a. legkedvesebb növendéke zavarja meg az órát, no meg tisztába is akart jönni ezzel a gyerekkel. Szeretett volna odarohanni a hatodik pádhoz, szétszórni Virág Pista könyveit és megkeresni azt, amivel a fiú foglalkozott, de érezte, hogy ez nem lenne helyes. Teljesen nyugodt volt a haingja, mikor megszólalt:' — Virág Pista, én téged őszinte gyereknek ismerlek! Elvárom, hogy most is becsületes légy és idehozd azt, ami előbb a kezedben volt. DERMEDT CSEND FEKÜDT az osztályra. A pillanat drámai volt. Virág Pista elpirult, a szomszédai elsápadtak, a többiek ijedt kíváncsisággal néztek hátra. És Virág Pista valóban kivett valamit a padjából és elindüílt vele a katedra felé. Sellő érezte, hogy győzött. Akármilyen nehéznek is látszott ez előbbi helyzet, nem vált nevetségessé. S a gyerek á,s úgy látszik, becsületes, kész vállalni a következményeket. Virág Pista letett a katedrára egy kis rajzlapot és várt. Sellő kartács meglepetéssel ismerte fel a saját arcképét. Csak kis caruzanajz volt, de olyan döbbenetesen életihű, hogy elfelejtett feUlháhorodni. — Óra alatt figyelünk és nem firkálunk! — mondotta mégis szigorúan és vigyáznia! kellett, hogy el ne mosolyogja magát. Virág Pista zavartan ballagott vissza helyére. Látszott rajta, hoigy a rajzot sajnálta otthagyni, inkább visszavette volna és valami büntetést állott volna ki helyette. De Sellő nem beszélt büntetésről. Ott folytatta a magyarázatot, ahol elhagyta. Hangja nyugodtan csengett és betöltötte a termet. A kis Virág szomorúan nézett rá. a hatodik pádból, de Sellő elfordította fejét. Ezt szánta büntetésnek. A tanóra végét erős berregéssel jelezte a víllanycsengő. A tantermek ajtaja kitárult. Mintha folyók szakították vciina át gátjaikat, úgy hullámzottak a fiúk egymás hagyén-thá- tán kifelé. — Virág Pista, te itt maradsz! Beszédem van, veled! És Virág Pista lassú léptekkel ismét elindult a katedrához. Sellő megvárta, amíg valamennyien elhagyják az osztályt, akkor kezébe vette a lapot. Ha nem látta volna rajta a befejezettenséget, el sem hitte volna, hogy ez egy kisfiú keze- munkája. Mégis meLgkérdezite: — Te magad rajzoltad? — Igen — válaszolta Pista önérzetesen. — Nagy hiba volt, hogy óra alatt csináltad. Ezt igazán nem vártam volna tőled. LÁTSZOTT A GYEREKEN, hogy szeretné meg nem történtté tenni a dolgot, de ha már így adiódbtt, hált megadta magát sorsának. — Nincs egy szavad sem az egészhez? *— De igen... — bátorkodott neki a fiú. — Elnézést kérek, de a -tanár bácsit csak óra alatt rajzolhattam le. Ilyenkor a legkifejezőbb ... meg aztán mit szólt volna, ha megkérem, hogy modellt üljön nekem? .., Ez a magyarázat igazán meggyőző volt. Sellő is elmosolyodott. — És miért éppen engem 'szemeltél ki? Vagy már mindenkit lerajzoltál? — Tanár bácsi a második, akivel próbálkozom .. . Olyanforma arca van, mint az édesapámnak... — tette bozzá bizonytalanul. Sellő érezte, hegy megfogták. Virág Pista nem színészkedett, azt mondta ki, ami a szívén feküdt. És valóban ez volt az igazság. Hiszen ugyanaz a föld szülte őket, ugyanaz a küzdelem formálta ki. vonásaikat. Miért- is nie hasonlítana a. Virág Pásttá apjára? Éppen az lenne különös, ha nem hasonlítana. Sellő két kezébe fogta a rajzot és nézte. Nem értett nagyon hozzá, mégis tudta, vhogy (tehetséggel áll szemben. . — Tanulsz rajzolni? — kérdezte. — Nem. Bejáró' vagyok és a rajz- tanfolyamckat este tartják. Akkor meg már nincs vonatom. r Sellő figyelte a gyerek .arcát és. megsajnálta* A reggeli szerelvények csak úgy ontják magukból ezeket a sáros kis magyarokat, akik mér hajnalban kelnek és esőt, fagyot tűrve utaznak be tudásért a városiba. Onnét délután indulnak vissza, s még szerencse, ha világosban, hazajutnak, mert némelyik állomástól sokáig kell gyalogolni, míg az ember a faluba ér. És ekkor elhatározta, hogy segíteni fog Virág Pistán. Bár előbb még bizonyosságot kell szereznie, hogy valóban olyan tehetséges-e ez a gyerek, mint amilyennek ő gondolja. De azért nem árult el semmit az előtte várakozó rendzavarának. — Többé ne rajzolj óra alatt! Egy jó diáknak példát kell mutatnia! Ez a mai viselkedésed nem volt követendő példa, erezheted magad is! Virág Pista lehorgasztotta fejét. Sellő megsajnálta. Szerette volna magához ölelni ezt a drága kis gyereket, de hagynia kellett, hogy belássa hibáját. Mégsem bírta ki, hogy ne mondjon valami biztatót. — No és ha a városban laknátok, vagy ha felvennének a kollégiumba, akkor szívesen tanulnál rajzolni? — Én igen ... csak a szüleim nem akarják a kollégiumot. Akkor nem segíthetnék a ház körül... — Ahá, már értem... — bólintott. Azután fogta a rajzot és elindult vele kifelé. Virág Pista fájó szívvel nézett utána. A tanáriban Sellő óvatosan pillantott körül. Keresett valakit, akivel őszintén beszélhet. Meg is találta. — öregem, mit szólsz ehhez? — és tréfásan egy másik fiatal tanár elé nyomta a képet. — Remek! Ki rajzolta!? — Az titok... de érdekel, hogy ki yezeti itt a városban a délutáni rajz- tanfolyamat? — Benedek Géza festőművész. — Hol található ez az ember? — Azt már igazán nem tudom. De talán valaki más felvilágosíthat... És Sellő lelkesen kérdezett és még aznap délután izgatottan baktatott fel egy idegen iskola rajztermébe. A második emeleten nagy tábla hirdette a tanfolyamok rendjét. Belülről halk magyarázat szűrődött a folyosóra. Sellő kopogott és belépett. Egyszerre sok tekintet fordult feléje. — Elnézést kérek az alkalmatlankodásért ... Benedek tanár-kartár- sat keresem! Benedek már jött is. Érdekes fejű, szőke ember volt. Sellő örült a találkozásnak. Érezte, hogy ezt az embert ugyanazok az elvek és célok mozgatják, mint őt. Beszélgetésük rövid volt. Sellőnek úgy dobogott a szíve, mintha ő magáról lett vo'.na szó. Mintha az ő saját rajzáról mondták volna, hogy nem szabad parlagon hagjmi ezt a tehetséget. Másnap alig várta, hogy Virág Pistát maga elé hivathassa. De Virág Pista hiányzott. Érdeklődött egy másik fiútól, aki ugyanabból a faluból járt be, de ez sem tudott róla semmi biztosat. — Talán megfázott, sokat kell hidegben vonatoznunk — mondta a gyerek tétován. Csak akkor nézett nagyot mindenki, mikor tanítás után Sellő kartárs is -az állomásra sietett. Nem is ebédelt, néhány kiflit vett, azt vágta' zsebre és máris a vonatokat megrohamozó fiúk közé vegyült. A gyerekek udvariasan húzódtak félre, hogy helyet adjanak neki, de ő nem akart előre tömi. Megragadta annak a fiúnak a karját, akivel délelőtt beszélt. — Pajtás, veled utazom! Családlátogatást végzek a falutokban! Meghökkent szemek tapadtak reá. — Mit néztek? Ha a városi szülőket meglátogathatom, miért ne mehetnék el egy-két közeli faluba? — mondotta Sellő mosolyogva és beleharapott az egyik kiflibe. A VONAT HAMAROSAN INDULT és a sok kis diáktest ütemesen ütődött, egymáshoz. Fiúk, lányok szorongtak mindenütt. Akiknek nem jutott hely, azok a padok között álltak. Ismerték egymást valameny- nyien, ha nem is személyesen, legalább látásból. Együtt viselték el a mozdony köhögtető füstjét, a gyomrukat kongató éhséget és a téli hidegeket* Elszánt kis csapat volt ez. Legtöbbjük nem is tanult volna tovább, ha az átalakulások mérlege nem az ő javukra billent volna. De az ő javukra billent és most itt vannak. Aki nem fért el a kollégiumban, vagy aki közel lakik a városhoz, az bejár. Szinte észrevétlenül bukkant fel az első állomás. A kocsiban óriási zsivaj tört ki. A leszállók hangos lármával szökdélteik le a vonat lépcsőjén és vidáman intettek vissza a továbbutazóknak. A következő állomás megindította Sellő kartársat is. A zsibongó gyermeklhad vígan vágott neki a falu kocsiiútjának. — Merre laknak Virágék? Es ti merre? — kérdezte Sellő a mellette baktatokat. Mikor a Virág-portán 'bekopogott, meglepett arcok néztek reá. Egy pi- noSkötényes asszony jött elébe, szé- lesvállú, dúskeblű teremtés. Nem volt már egészen fiatal, de az élet így is meghagyott neki valami egészséges szépséget. Hát persze, hogy ő volt a Pista gyerek anyja. Elképedve vette tudomásul, hogy ez a komoly városi ember éppen őket akarja meglátogatni. —1 Hol van a Pista? — Lázas a gyerek... Hamar meg« fázik, nem bírja a huzatot a vonaton ... És Sellő már fogta is a Pista kezét, aki dermedten ült a dunnás ágyban. Azután elmondta, hogy miért jött. Pistát be kell adni a kollégium« ba. Akkor utaznia sem kell naponta, meg rajzolni is tanulhat. Mert hát tehetséges a gyerek, tudja-e az anyja, hogy mennyire tehetséges? Virágné csodálkozott, Pista lesütötte a szemét. Még tettek ellenvetést, hagy Pista dolgos kezére otthon isi szükség van, de Sellő nem hagyta magát. Pista segít majd nyáron, meg majd később, ha kitanult. És Pista hálás. Ha nem szégyellné, a könnye is kicsordulna. Késő este lett, mire Sellő kartárs lejárta a családokat. Kissé elfáradt a faluzásban, hűvösre is fordult az idő, de saját gondolatai vitték és melegítették. Mikor a vonat bedöcögött a kis pályaudvarra, már fürgén szállt fel, azután helyet foglalt egy ablak mellett. Most alig volt utas. Sellő nem törődött senkivel. A holnapi napra gondolt. Már készül; a hely a kollégiumban és lesz egy üres asztal a rajziskolában. És mindez Virág Pista I/B. osztályos tanuló részére! Előhúzta a rajzot is, amely még mindig nála volt és megnézte. Nem is fogja visszaadni, hiszen máris meggyűrődött a sok fogdosástoan. A VÄROS LÁMPÁI riasztották fel merengéséből Újult erővel ugrott talpra és szállt le a vonatról Útja az iskola előtt vitt el. A nagy sárga épület már sötét volt, de a mellette lévő kollégiumból fények és zajok csapódtak az utcára. Sellő kartács felnézett az ablakokra és elmosolyodott. Apák szoktak így mosolyogni, mikor a fiaikra igon« dóinak. !
