Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-10 / 264. szám
HL AG PROLET AKJ At EGYESÜLJETEK> ^gsníK*-’ Somogyi Néplap Néhány szó a »Szép Juhászné«-ról A pártok tatás tapasztalataiból Remekeltek a K. Dózsa fiatal ökölvívói MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 264. szám. Ara 50 FILLER Csütörtök, 1955, november 10. Kiszioet az őszi szántás-vetésbe! példamutató tsz-eknek és kizségekiek A Megyei Párt-VB és a Megyei Tanács VB szeretettel köszönti azokat a termelőszövetkezeteket és községeket, amelyek 'befejezték a vetést. Példamutató termelőszövetkezet i dolgozóiunkat, a községek dolgozó parasztságéit dicséret illeti, amiért lelkes, jól szervezett munkával az elsők között fejezték be a vetést. Köszönjük helytállásukat, derék munkájukat. Tsz: karádi Rákóczi, tsz-elnök: Keszthelyi Lajos; bedegkéri Uj Elet, Kolxmics Simon; somogyegresi Kossuth, Kovács Ferenc; foommyai Uj Élet, Pusztai János; samogymeggyesi Magyar Jövő, Fejes István; fiadi Lenin, Guzmik Lajos; zákány! Győzelem, Sifter József; zákányi alkotmány, Keresztes József; gyekényesi Szabad Ifjúság, Aracsi János. Élenjáró községek: Község: Táska, tanácselnök: Kovács József; Buzsák, Babina János; Szöllősgyörök, Teveli László; Szöl- lőskislak, Fehér Lajos; öreglak, Tapolcai János; Balatanmária, Magyar Imre. Befejezték a vetést Ságváron A Ságvári Községi Tanács VB örömmel jelenti a Megyei Pártbizottságnak, hogy az őszi kenyérgabonavetéstervet a község a tegnapi napon 100 .százalékra teljesítette. Kráj József né vb-elmök, Jóvai Lajos vb-ti tikár. Gépáílomási dolgozóink még áldozatosabb helytállására van szükség! Gépállomásaink között az őszi terv- tekjesítés’óem igen nagy eltérések mutatkoznak. Némelyik gépállomás már jóval túl jár az 50 százalékos terv- teljesítésen, mások pedig messze, az 50 százalék alatt állnak. Ebből is látható, hegy melyik gépállomás vezetősége szervezi és irányítja jobban a munkát, Gépállcmási dolgozóink áldozatos munkával segítsék elő, hogy megyénk termelőszövetkezeted és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai mielőbb befejezzék az őszi szántást-vetést és betakarítást. Megyénk három legjobb gépállomása: Gépállomás: Tervteljesítés: 1. Karádi 63,9% 2. Tabi 63,5% 3. Tapsonyi 61,8% Gépá llomá sigazgató: Pásztor János Körmendi József h. Ferenczi Lajos agr. Megyénk három közepesen dolgozó gépállomása: 9. Csckonyavisontai 43,2% Dániel János 10. Csurgói 43 % Csöndör Lajos 11. Iharostaerényi 42,9% Alseez Sándor h. Megyénk három hátul kullogó gépállomása: 15. Marcali 36,3% Takács András 16. Segesdi 34,7% Wittmann József 17. Kaposvári 34 % Kodó Kálmán Háalífidlék nélkül fejezzük foe a kenyérgabona vetését A forradalmi műszak alatt a szántás-vetésiben elért eredmények tovább növekedtek. Összesen 4 és fél százalékkal emelkedett a megye vetéstervének teljesítése. Az idő továbbra is igen kedvező, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink s egyéJ lírás: 1. fenyőéül 2. siófoki 3. tabi 4. csurgói 5. marcali 6. barcsi 7. nagyatádi 8. kaposvári örömmel jelentjük megyénk vezetőinek, dolgozóinak, hogy gazdaságunk november 7 tiszteletére tett fogadalmát teljesítette, befejezte az nileg gazdálkodó dolgozó parasztijaink további erőfeszítésedre van szükség, hogy most már mielőbb földibe tegyük a kenyérgabona vetőmagját. A tegnapi értékelés szerint a járások sorrendje a következő: Mezőgazdasági osztályvezető: Jani János Szabó László Deák János Pallag András Tóth Mihály Feig! József Isaszegi József Knézel Nándor őszi vetést. Az Őszi mélyszántással is úgy igyekszünk, hogy 10 napon 'belül befejezzük. Csontos Gábor Csombárdi Állami Gazdaság Köszöntjük hős traktoristáinkat, a forradalmi műszak győzteseit A Tabi Gépállomásnak 35 gépe 400 hold földet munkált meg a november 7 tiszteletére indított forradalmi műszakban vasárnap és hétfőn. Dicséret illeti a gépállomás vezetőit, a jó teljesítésért pedig a traktoristáit. Nagy megbecsülést szerzett a forradalmi műszakban végzett áldozatos és eredményes munkájával Gíidó János, aki 19, valamint Sándi Mihály és Sárdi Lajos, akik 16—16 normálhold talajmunkát végeztek el 2 nap alatt. Köszöntjük a hős traktorosokat és újabb munkasikereket kívánunk nekik. Teljesítették nsvemher 7-re tett fogadalmukat a csombárdiak Miért utolsó a vetésben a kaposvári járás? A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság értékelése alapján az őszi ga- ibcmaneműek vetésében a kaposvári járás az utolsó helyen halad. A lemaradás igen súlyos. Az értékelés szerint a járás dolgozó parasztjainak mindössze 18,7 százaléka jelentette a vetés 'befejezését. Ha más nem, ez is szemet szúrhatott volna a járás vezetőinek. A valóság ugyanis az, hogy a 'kaposvári járásban nemcsak a munkák haladnak lassan, de rossz a jelerutőszolgálat is. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság háromtagú csoportja ellenőrzést végzett a kaposvári járásban és megállapította, hogy a községi tanácsok nem adnak pontos jelentéseket, félrevezetik a felsőbb szerveket. A vetési munkálatokról szóló jelentés egyáltalán nem tükrözi a valóságot. Sem a járási tanács, sem a községi tanácsok nem hajtották végre a Megyei Tanács rendeletét a naponkénti jelentőszolgálatróL A járási tanács egyetlen esetben sem ellenőrizte a vetést. Somogyjéd községben pl. a tanács szerint a 365 gazda közül eddig csak 6 gazda fejezte be a vetést. A valóság azonban mást mutat. A bejelentési kötelezettséget sem követelték meg, elmulasztották a vetési terv felmérés alapján való ellenőrzését is. Ezért fordulhatott elő az, hogy Edde községben Keresői József dolgozó paraszt 1523 négyszögöllel kevesebb területet vetett be, mint amennyit a tanácsnál 'bejelentett. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság kiküldötteinek' kellett ezt a hibát felfedni és intézkedni, hogy a gazda teljesítse vetéstervét. A ■tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hegy a kaposvári járás lemaradásában nagyon közrejátszik a valóságnak meg nem felelő adatszolgáltatás. Nem kis felelősség terheli mindezért Suri Sándor elvtársat, a járási tanács elnökét, aki nem követelte meg a községi tanácsoktól a Megyei Tanács rendeletének végrehajtását. De felelős a járási pártbizottság kollektívája is, hiszen nap mint nap kinn jártak a községekben, mégsem tettek meg mindent a hibák felszámolására. A járási tanács legsürgősebb feladata, hogy szüntesse meg a lemaradást, teremtsen rendet az adatszolgáltatás terén, sürgősen fejezzék be a járásukban az őszi vetést. A somogytúri új tsz megszilárdításának első lépése a közös munka megszervezése A somogytúri. Uj Somogy TSZ- ben bizony megkéstek a vetéssel Miosit is ott áll két vetőgép kihasználatlanul, csupán csak egy Zetor vet és 5—45 fogait fogasol, holott még szerény számítás szerint is 40—45 fogat 'naponta kinn lehetne a közös munkán, ment van f ogaterő is, meg embers munkaerő is annyi, ameny- nyi kéH. De vessünk talán; egy pillantást az előzményeikre. Somogytúron három-négy 'hónappal ezelőtt még csak egyénilleg gazdálkodó parasztok éltek, nem mintha nem hallottak votoa akár a népnevelőktől, 'akár a község vezetőitől vagy az újságból, a rádióból eleget ,a termelőszövetkezet előnyéről, de a belépésben mindenki a másikra vári, senki sem akart az első lenni. Végül is aztán á község néhány szegényparasztja vállalta a kezdeményező szerepet, megalakították az Augusztus 20 TSZ-t, nemsokára mintegy válaszképpen alakult egy tisztán középparasztokból álló termelőszövetkezet Uj Somogy néven, s végül egy harmadik, Uj Barázda néven. Néhány napig 'aztán nem történt semmi különös, az egyik este azonban az Uj Somogy meg az Uj Barázda vezetőségénél 'beszélgetés közben szóbakerült, hogy mi lenne, ha egyesülnének. Éppen ott volt a' járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Jani elvtárs is, akinek megtetszett a gondolat, és másnap minden alaposabb előkészítés nélkül összehívták mindhárom tsz tagságát, hogy megbeszéljék az egyesülést. A tagok meglepődtek, sokan hallaná sem akartak az egyesülésről; olyan hangzavar keletkezett, hogy csak a járási pártbizottság titkárának — aki szintén jelen volt — sikerült némiképpen lecsendesíteni az embereket. Az egyesülésbe azon,ban nem mentek bele. Néhány nappal később mégis sikerült nyélbeütni a dolgot a vezetőknek, s a kedélyek is lecsillapodtak, így ,a három termelőszövetkezetből egy alakult, amely az Uj Somogy nevet vette fel, ahol! 193 család, 263 taggal, 1632 hold földöm választotta a társas gazdálkodásit. MIÉRT VETNEK EGYÉNILEG A TSZ-TAGOK? S mivelhogy a dolog szeptember végén—október elején történt, most már az lett volna az első teendő, hogy mozgósítsák a családokat a közös vetésre meg a betakarításra, a mozgósítás azonban elmaradt. Köziben odaértek a tagosítók. Addig nem lehet közösen vetni, míg a tagosítás be nem fejeződik — mondogatták a tsz-tagok, és hozzáláttak egyénileg a vetéshez saját földjeiken. Többek között egyénileg vetettek Szenes István, Kiss István. Kisis Gyula közép- parasztok, Gadányi Lajos kisparaszt és még sókan. A termelőszövetkezet és a község vezetői ebbe igen helytelenül beleegyeztek és ha szavakban nem is helyeselték, de 'nem 'akadályoztak meg, hogy a tsz-tagok egyénileg vessenek. Pedig már a tagosítás dis befejeződött és 440 holdban megállapították a tsz vetéstervét. Senki sem gondolt azonban arra, hogy létrehozzák a termelőszövetkezet munkaszervezeteit, a brigádokat, hogy felelős vezetőket állítsanak a munka élére, akik határozottan megkövetelik a tagoktól a közös munkában való részvételt. MEGGYŐZÉS HELYETT MEGNYUGVÁS AZ ÍGÉRGETÉSEKBEN Amikor már a közös tábla elvetésére kellett mozgósítani, akkor is a könnyebb megoldást választották, A járás , vezetői: Király, Jani, Jáger elvtársak, akik segíteni voltak kinn, meg a község vezetői meglátogatták a tsiz-tagokat, hogy »Jani bátyám, meg Pisita bátyám, holnap reggel jöjjenek vetni« —• aztán miután megkapták a választ, hogy »majd megyünk«, vagy hoigy »majd meglátjuk«, egy házzal továbbálltak, hogy ott is elmondják ugyanezeket. November 8-án pl. a tanácstitkámő korán reggel felkeresett néhány családot, hogy menjenek fogasaimig így többek között Locheréket, Nemeseket, Vámadiékat, Vajdáékat, akik többségükben meg is ígérték, hogy ott lesznek — azonban mégsem mentek el. Kelemen Gyulámé, akihez a községi tanácselnök látogatott el, nagyhangon arra hivatkozott, hogy az ő ura beteg, nem tud dolgozni, de azt elhallgatta, hogy a vője — aki termelőszövetkezeti tag és akivel egy háztartásban él, erős, munkabíró, egészséges ember — máért nem megy a közösbe dolgozni. De ilyen formában nem is lehet mozgósítaná a közös munkára; a közös munkában való részvételt szervezni kell, ha szükséges, össze kell hívni estémként kisgyűléseket és magyarázni a parasztoknak, mit jelent, ha kikésnek a vetésből, elmagyarázná, hogy az alapszabályzat megköveteli a közös munkát, hogy a tsz-be való belépés éppen azt jelenti, hogy ezután, közösen kell dolgozni, szánr tani, vetni, nem pedig egyénileg, ahogy most is teszik, hogy az ilyen fegyelmezetlenséggel megsértik a termelőszövetkezeti demokráciát. Persze nemcsak olyan emberek vannak az Uj Somogybán, mint az említettek. Vannak becsületes, a közös munkát lelkiismereti ügyüknek tekintő emberek, még pedig nem is kevesen, mint pl. Naszári János, Kiss Lajos, Szabados Lajos és Ferenc, akik elsőnek akasztották az ekéjüket a közös táblába. De ott van Nagy Ferenc. Nagy János, Lócher György, özv. Kelemen Józseffé és még mások äs, akikre még a legnagyobb rosszindulattal se lehetne azt mondani, hogy kivonják magukat a munkából. De vannak olyanok is, akik bizony még feléje sem néztek a közösnek, mint Kiss Ferenc, Vass Lajos, Kardos József és még jóegypáran. MIÉRT EZ AZ IDEGENKEDÉS A KÖZÖS MUNKÁTÓL? Miért van az, hogy olyan emberek, akik kát hónappal ezelőtt teljesen önként aláírták a tsz, belépési nyilatkozatot, most mégis egyénileg vetnek? Máért engedik meg ezt a község vezetői, a tsz vezetői és miért engedik meg azok a járási vezetők, akik már hetek óta a községben tartózkodnak? Miért nem juttatják el: a termelőszövetkezet tagjaihoz az alapszabályzatot megismerés végett? Hiszen a tagság nagyrésze még nem is olvasta az alapszabályzatot. Hogyan akarnak ©nélkül dolgozni? Hogyan akarják ©nélkül közös munkára szervezni a tagságot? Miért nem segítenek a közgyűlés összehívásában, hogy a kezdeti bajokat időben orvosolják? Miért csak a meghívókra támaszkodnak egy köz,gyűlés megszervezésében? Nem látják, hogy a meghívó csak holt papír, hogy csupán papírral mozgósítani egy közgyűlésre nem lehet, mert az olyan eredményt hoz, amilyet már hozott is két héttel ezelőtt, amikor a 263 tagból mindössze tíz jelenít meg. Most aztán, hogy közösein is, meg egyénileg is vetnek, a községi: tanácsnak még csak körülbelül sincs tiszta képe iámról, hogy mennyi az elvetett terület a községben. Senki nem jelenti, hogy mennyit vetett el, a tanács meg nem szorgalmazza különösképpen, hogy jelentsék. Megelégszik azzal, hogy a múlt héten kiisisé meggyorsult a munka, sőt még vasárnap és hétfőn is dolgoztak. Szombaton 36 fogat volt kinn a közös táblán, hétfőn nyolc holdat elvetettek. Ez rendben van, de mi a véleményük arról a községi vezetőknek, hogy keddien már csak 5 fogat volt látható a tsz tábláján, pedig még több miint 50 hold vetése van hátra. Erősebb és sokkal határozottabb intézkedésekre van szükség, A termelőszövetkezet intézőbizottsága sem ül össze, ráhagynak mindent Waiter elvtársra, az elnökire, aki igen értelmesein gondolkodó középparaszt, akinek vannak termelési tapasztalatai és igen bízik a tsz jövőjében, de aki néhány hónappal ezelőtt mégiscsak 15 holdon gazdálkodott, és akiinek most több mint 1500 holdon kell a gazdálkodást irányítania. Ez bizony 'egyedül nem megy. Nemcsak Walter elvtárs, hanem az intézőbizottság mindéin tagja felelős azért, hogy milyen munka folyik a termelőszövetkezetben,, hogy a tagok hogyan tartják be az alapszabályt, de a tsz minden tagja, mind a 263 felelős azért, hogy mennyire sikerül megszilárdítaniuk tsz-ükeit, hogy miilyen eredményeket tudnak már az első gazdasági évben felmutatni. SZÜKSÉG VAN TOVÁBBRA IS A POLITIKAI MUNKÁRA Tizennyolc párttag van a tsz-iben, de még külön nem alakult pártszervezet, ez is hiba. A párttiitkár, Berta István elvtárs az Uj Somogy meg-- alakulása ót,a rendkívül sokat dolgozik, minden erejét laitbaveti, hogy a tisz már kezdetben eredményt mutathasson fel, az ő erőfeszítése azonban egymagában kevés, kell oda az egész pártszervezet, minden párttag munkája, ereje. Most is éppen olyan szükség van a párttagok példamutatására, Szabados Feremcére, Molnár Feremcóne meg a töbibiekére is, mint korábban a belépésnél. Most is ugyanúgy, vagy talán még jobban szükség van a politikai felvilágosító munkára, mint két hónappal ezelőtt. Ne gondolja egyetlen járási kiküldött se, egyetlen községi vezető se, hogy a belépési nyilatkozat aláírásával az új tszttagok szakítottak mimdenneil, ami régi, mindén szokással, ami évtizedeken keresztül végigkísérte őket, ’hogy megszűnt bennük mindem olyan, érzés, amely előbbre- valómak tartja az egyéni érdeket a közösnél. Szó sincs erről. Ez még idő kérdése, de hogy mennyi idő szükséges ehhez, abba van beleszólása a járás vezetőinek is, a község vezetőinek is; mindenekelőtt a tsz pártszervezetének és minden becsületes tsz-tagmiak, aki felismerte, hogy a közös ügy előtabrevaló az egyéninél. Már pedig addig, míg az alapszabályit nem ismerik a tsz tagjai, amíg a munkaszervezeteket létre nem hozzák, amíg a közös vagyont ki nem alakítják, amíg a tsz pártszervezet állandóan napirenden nem tartja a rendszeres meggyőző politikai munkát, addig ilyesmiről nem lehet beszélni. Vucsák Magda
