Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
Vasárnap, 1955. november 6. SOMOGYI NÉPLAP fl POtNAI LÁSZLÓ: Jláite, Imié, A Somogyi Néplap cikkpályázatára érkezett írás. Este volt. Csendesné a kis szakadt gyermakruihát foltozta éppen, amikor Marika' a 4 éves, göndönhajú, örökké mosolygószemű kislánya odasomtordáit melléje. Valamit kénnii akart, látszott az arcán. — Anyuka, mutasd a fényképeket, szeretném nézegetni azokat. Az asszony felállt, s megindult a szolba felé, hogy elővegye az évek óta féltve őrzött fényképalbumot — Nagyon vigyázz rájuk, nehogy összepiszkold, összegyűrd őket — hangzott a megszokott figyelmeztetés, amikor a felcsillanószemű (kislány kézéibe adta az albumot. Azt úgyis tudta, hogy a kislány, ha meglátja apja vagy édesanyja kópét, ujjongó lelkesedéssel, »ez itt apuka, ez itt anyuka« kiáltásokkal csókolja a képeket. Marika, örülve a változatos játéknak, érdeklődő arccal, -kíváncsi' szemekkel lapozgatott az albumban. Pedig, -hányszor átlapozta már, mégis mindig mint értékes zsákmánynak, úgy örült, ha kezébe kaphatta az albumot. Az anya fétezemévél a kislányt figyelte, miközben szorgosan öltögetett. A kislány azonban ma úgyiátszik, nagyon szófogadó volt, megelégedett a képek fürkészé- sével, az album lapozásával, egyetlen képet sem akart .kiszakítani az albumból, s még a lapokat sem gyűrte össze, S mag az asszony keze szaporán öitögetett, a kislány sokáig elidőzött az apa, az anya, nagyapa és nagymama képeiméi, -a rokonok ismerős arcánál. Az egyik -képnél hirtelen megállt. Értetlenül nézte a képen látható házaimt, s hiába, semmit sem tudott fcidkos- fcodm. Az anyjára nézett, az talán megmondja, mit jelent a kép. — Anyuka, miért nincs ezen a képen ,a házaknak teteje? Cseindesné hirtelen ölébeej-ti az inget, az asztalra teszi a tűt és hos-szan néz a kislányra. Közben emlékei (között kutat, $ egyszerre villan fel a múltból emlékében, az a szörnyű nap és az édesanyja, aki ott halt meg a tetőnélküLi házak között. Tizenegy esztendő nem tudja elhomályosítani az ilyen emléket. Átkarolja, s ölébeveszi’ a kislányt, maguk elé teszik az albumot, s az anya csendben! mesélni kezd: —- 1944. nyara volt, dúlt a háború. Június 30-án, pénteken történt. Anyuka és nagymama az udúarom a kora reggel kimosott ruhát teregette, amikor 9 óra felé felbőgtek a szirénák. Hogy mik azok a szirénák? Persze, te nem hallottad még őket. A szirénák jelezték, ha idegen repülők jöttek, mélyek bombákat dobtak le a házalóra, hogy azok összedőljenek, s az emberek és •a gyermekek meghaljanak. Az óvóhely, ahova ilyenkor el kellett bújni, messze volt, így hát a szirónabúgás -után, is ottmaradtunk az udvarén. Azt hittük, semmi baj se lesz. hiszen Kaposeizte^Ldne... várt eddig nem bombázták, az idegen repülők egészen eddig csak elrepültek a város fölött. A szirénázás után e-lnéptelieniedtek az utcák. De senki sem gondolt arra, hogy a várost ezen a napon bombatámadás éri. Alig ült el, a szirénák jajgató foúgá- sa, mikor a hirtelen csendet angol—amerikai bombázók ütemes moraja váltotta fel. Hatalmas kötelékek vonultak el a város felett; Fél tizenegy felé arra lettünk figyelmesek, -hogy a várostól északkeletre lógiharc folyik. A lövöldözés után nemsokára három vagy négy repülőgép alacsonyan repülve visszatért a város fölé és több bombát dobott le. Az egyik bomba idevágódott a mi udvarunkra. Összedöntötte a házunkat, minden, amit szorgalmas munkával gyűjtögettünk, odaveszett. A ház ránk borult, s én csak arra emlékszem, hogy két nap múlva a kórházban ébredtem fel. De aznap már el is temették az én, édesanyámat. Ö,í halálra nyomta az összedőlt ház. Nem messze a mi házunktól egy (kis- gyermek, akkora volt, mint most te, a négyéves Noé Lacika is áldozata lett a bombázásnak. Amire meggyógyultam, december lett. December másodikén a szovjet katonák felszabadították Kaposvárt. Pár hónap múlva vége lett -a háborúnak, És még kétszer sem virágoztak a fák, felépítettük új házunkat. Ez nagyoibb is, szebb is, mint a régi. Az asszony egy pillanatra elhallgat, s tovább lapoz az albumban. — De nézd csak ezt a képet! Megismered? A kislány szeme felcsillan, s már nevet is. — De meg ám, ez a mi óvodánk. — Igazad van, valóiban, ez a ti óvodátok. Az egyik lebombázott házból, ,a T-ainkovics-házból óvoda tett Itt már boldogan játszhattok egész nap az óvónóni felügyelete mellett. Csendesné -hirtelen másra tereli a beszélgetést. Fáj az emlékezés. — S mondd, mit tanultatok ma az óvodában, piciny lányom? — A lánc, lánc, eszterláncot — feleli komolyan a kislány, s a -másik perc-ben már jókedvűen -iliegeti- biltegeti magát, hogy bemutassa anyjának a táncot. Közben dúdolja a kis dalt: »Lánc, lánc, eszterlánc, esz- terlámei cérna . ..« Csendesné nézd-nézi a táncoló kislányt Észéibe jut, hogy valamikor őt is erre a táncra, erre a dalra tanította az édesanyja. S arra gondol, milyen -ckat is jelent, milyen sokat ér a -béke, amikor nem kell féltenie kislányát, családja, életét, a kis házukat a bombától, nem kell félniük a rettenetes háború borzalmaitól. S míg önfeledten nézi a kislányt, keze lassan köténye zsebébe csúszik. Előveszi zsebkendőjét, s lassan, észrevétlenül megtörld szemét. Nem akarja, hogy kislánya sírni lássa. Aztán visszateszi a zsebkendőt, ölébe veszi a kislányt, s még féltőén a szívéhez szorítja a kócos kis fejet, halkan a kislánnyal együtt dúdolja a kedves dalt: »Lánc, lánc, eszterlánc . ..« R hétköznapok hősei Szabadiban — Befejeztük a vetést — jelentette szerkesztőségünknek Mészáros Károly elvtárs, Szabadd község tanácselnöke. Nehéz veit, az időjárás nagyon akadályozta a munkát, de dolgozó parasztjaink hősiesen -küzdöttek, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. Hallgattak a párt tanácsára, s amit kisgyű'lésetoen elmondtak a kommunisták, a népnevelők, meghallgatták: éjszaka is szántottak, vetettek. Orbán Péter tanácsúig, a mezőgazdasági állandó-bizottság tagja éjszaka is szántott-vetetit, felesége világított viharlámpával az eke •élőtt, s Orbán elvtárs fáradhatatlanul szorította az eke szarvét. Benkő Ferenc 12 holdas dolgozó paraszt is vele együtt küzdött a mindennapi kenyérért, s példájukat követte az egész falu. November 7-én már nyugodtan ünnepelhetünk, mert becsülettel teljesítettük a dolgozó nép liránti kötelességünket — mondta Mészáros elvtárs. * * * S amikor ünnepi számunkban helyt adtunk a szabadiak hősi tetté•séget. Azt írtuk, hogy a község Í7 százalékra áll a vetésterv teljesítésében. Ezt az adatot a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága, illetve Zahcránszky József elvitárs agro- •propagandista szolgáltatta, s mint később rájöttünk, felelőtlenül. A járási tanács és egyéb vezető rzervek-ről szóló hímek, az az elismerés is vezetett bennünket, amelyet joggal kiérdemeltek a falu vezetői és dolgozói, ment az állami- fegyelemben is példát mutattak. Negyedik negyedévi adójukat 105, éves sertésbeadásukat 117,6, vágómarthabeadasu- kat 130,2, tojásbeadásukat 115,8, t-ej- beadásúfcat 100, burgonya- és napraforgóbeadásukat ugyancsak 100 százalékra teljesítették. A baromfibeadás teljesítéséből mindössze ó százalék van hátra és jó ütemben nalad a bab és a kukorica begyűjtése is. Mint Mészáros elvtárs jelenítette, kötelességtudó dolgozó parasztok a szabadiak, egyetlen büntető rendelkezésre sem volt sz-ükség. Olyan dolgozó parasztokat állíthat példaképül, mint Kum Ferenc, aki belépett, a termelőszövetkezetbe, de előzőleg mindemből rendezte állam irántj tartozását. November 7-én kedves ünnepség lesz a községi tanácsházán. A jó tir- kapaprikáshoz jó étvágyat, jó egészséget kívánunk a szabadi dolgozó parasztoknak. nagyatádi járás egyik tegpéldamula- tób'b, élenjáró községe, s vetéstervet már 92 százalékra teljesítette, tehát nem bírálat, hanem dicséret illeti a csökölyieket. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot arra kérjük, hogy végre a valóságnak megfelelő adatokat szolgák tasssnak a párt megyei lapjának. | itovemfeer 7 néven l 17 családdal, 32 taggal, 170 hold tőiddel üijtsz alakult Osokonyavisontán Jekli Imre eivtárs, a barcsi ja- j rás tsz-szervezője jelentette szerkesztőségünknek, hogy november 4-én este új termelőszövetkezet alakult Csokonyavisontán. 17 csa- I Iád, 32 taggal, 170 hold földdel a felemelkedés útját választotta. A tsz elnökének Józsa Sándor 15 hol- ; das kiváló gazdát választották meg. Megválasztották mindjárt a brigádvezetőt is Tóth József 15 holdas dolgozó paraszt személyében, akinek faluszerte jó híre van szép jó- szagairól, magas terméseredmé- ' nyeiről. Kovács József, Barta Gyű- > la, F. Madár István és a többi új ; tsz-tag ^ belátta, hogy a közös gaz- ; dálkodásban jobban gyarapíthatják tapasztalataikat, gazdagabb jövedelemre számítanák. A tsz-szervezésben, a felvilágosító munkában jelentős része van I Nagy József elvtársnak, a Csoko- nyavisontai Gépállomás párttitkárának, András József tanácselnök elvtársnak, a község kommunistái- < nak, népnevelőinek. A tsz-szervezés > tovább folyik a községben, s újabb családokat győznek meg a tsz-be való belépésről. Ebben nagy segítségükre van a Haladás TSZ, amely sok vihar után most már szilárdan áll és gazdag jövedelmet biztosít tagjainak. ; Sok sikert kívánunk az újonnan alakult csokonyavisontai November 7 TSZ tagjainak, a csokonyavison- I tai kommunistáknak, népnevelőknek. eoooooooooooooocooooooocooooooooooooooooooooooooooo — Élüzem-cmimel tüntettek ki hárem Somogy megyei kereskedelmi vállalatot. A Somogy megyei Népbolt, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat kapta meg jó munkája elismeréseként az élüzem-címet. — Népi tánc-tanioí.vamot rendez Kaposvárott, Siótokon és Nagyatádon a Megyei Tanács Népművelési Osztálya. Eddig csaknem 60 kul-túr- muTtkás jelentkezett a tanfolyamra. A Mezőgazdasági igazgatóság a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást adjon Lapunk tegnapi számában bírál- tegnap igazolták, hogy Csököly a tűik — helytetemü — Csököly közMO¥EMB EK 7 TISZTELETÉBE Vállalták — telj esitett éle Az adott szó kötelez. Aki becsülettel teljesíti adott szavát, az elismerést, dicséretet érdemel. Most azokat köszöntjük, akik november 7 tiszteiét éré teljesítették vállalásukat, dicsőséget szereztek megyénk munkásainak, -üzemeinek. „A forradalmi műszak legjobb dolgozója“ címet Kende Piroska nyerte el a Textilművekben A Textilművek fonónői nagy lelkesedéssel dolgoztak a forradalmi műszakiban. Közüi-ük is a legjobb volt Kende Piroska, aki elnyerte »a forradalmi műszak égj óbb dolgozója« címet. Ed,ismerést érdemelnek még Kovács Margit 123, Gál Rózsa 122, Szabó Magda 112, Markó Zsuzsa 112 százalékos teljesítményükkel, valamint Boila Jánosné, Varga Margit, Kocsis Irén és Konti Mária, a Textálművek példamutató dolgozói. Ötödször élüzem a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat Ismét ünnepelnek a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat dolgozói. A november 7 tiszteletére indított verseny eredményeként most ötödször nyerték el a megtiszteld élüzem-cimet. Harmadik -negyedévi tervüket 104,6 százalékra teljesítettéit, az önköltséget 5,9 százalékkal csökkentettek. Elismerést, dicséretet érdemelnek a vállalat dolgozói, kommunistái, vezetői. Küzdjenek továbbra is lelkesedéssel az éiüzem-cím megtartásáért, A DÄV dolgozói teljesítették vállalásukat A Déldunánfúii Áramszolgáltató Vállalat építési osztályának dolgozói vállalták, hogy faluvillamosítási tervüket december t-ig teljesítik. Ennek az volt a feltétele, hogy november 7-ig -befejezik Zala, Berzence községek villamosítását. A dolgozók teljesítették vállalásukat, így minden remény, megvan arra, hogy éves vállalásukat is teljesíteni tudják. Az építkezési osztály dolgozói közül dicséretet érdemelnek Pál fi, Lacza, Varga, -Moór és Ila e'vtársak brigádjai, melyek az említett községekben az építkezést végezték. A segédmun- kás-hrigádek közül- a Cink-, Matula-, Sárdi-, Kelemen- és Papp-bngád érdemel elismerést. A vidéki üzemvezetőségek dolgozói közül a siófoki üzemvezetőség Varga-brigádja teljesítette túl vállalását, 125 százalékos vállalásával szemben 145 százalékot értek el. 105,9 százalékra teljesítette a Barcsi Fűrészüzem harmadik negyedéves tervét Súlyos lemaradással küzdött a Dél- magyarországi Fűrészek -barcsi üzeme. A november 7-i versenyben bíztak az üzem dolgozói és vezetői, hogy az üzem -munkásainak lelkesedése, a tervek túlteljesítése pótolni tudja a lemaradást. A várt eredmény nem is maradt el. A verseny fellángolt, ,s a november 7 -tiszteletére indított nemes vetélkedés nyomán a harmatok negyedévet 105,9 százalékos 'tervteljesítéssel zárták. Köszönetét ás elismerést érdemel ezért elsősor- -ban S-tájjer Imre körfűrészéé brigádja, valamint Pálfi Imre és Völgyi -Ferenc brigádja. Kiemelkedő teljesítményt ért még el Runics József és Obiján Tivadar keretfűrészes dolgozó. Teljesítményük 137, illetve 130 százalék volt rendszeresen. Kiváló vállalat a Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Köszöntj ük a Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat valameny- nyi dolgozóját abból az alkalomból, ■hogy a »kiváló vállalat« címet elnyerték. Tudjuk, szívós, szorgalmas munkára volt szükség, amíg harmadik negyedévi árubeszerzési tervüket 111 százalékra és értékesítési tervüket 108 százalékra tudták teljesíteni, Csak az elismerés hangján tehet szólni arról, hogy 9 százalékos köl-tség- szint-csökken-tést értek el. Kiváló munkájukért köszöntjük Farkas Pál, Nagy Zoltánná, Bertalan Gyula boltvezetőket, Takács István, Zsinkó István-, Androsics István, Stami-ts János -eladókat, Apfel Lászlóné -trafik- boltkezelőt. Joggal érdemelték meg a »tkiváló dolgozó« címet Kedves ünnepségük alkalmából jó egészséget, jó szórakozást kívánunk. Kiváló építőmunkásokat köszöntünk A balaton-boglári kislakásépítkezésen dolgozik Márton István 6 tagú brigádja A brigád a november 7-i verseny-ben 234 százalékos tervteljesítést ért eh Sárdi István brigádja 223 százalékot teljesített. További jó munkát kívánunk Márton és Sárdi elvtárs brigádjainak. A balatonföldvári építkezéseké* Acs József és Váczi János kőműves brigádja érdemel dicséretet a -november 7 tiszteletére indított versenyben elért szép eredményekért. A Faipari Vállalatnál a Doma-brigád mutatott példát A forradalmi műszakban kiemelkedő teljesítmények születtek a Faipari Vállalatnál. A Doma-brigád napról íiapra fokozta teljesítményét, 167, 171, 180 százalékos teljesítmény -dicséri munkájukat. A Körtés fény ezőbri-gád 149, a Buzsáki- és Hor- váth-briigád pedig 150 százalékos teljesítményt éri el. A Doma-brigád érdemli a legtöbb dicséretet a vállalatnál, mert a vállalt 2 százalék helyett 3 százalékkal szárnyalták túl a sztahanovista szintet. „Az én családom is az Októberi Forradalom gyümölcseit élvezi* Uszítóhangú újságokból, hazug hírverésekből hallott először Barta Jenő az Októberi Forradalomról. Már nem is emlékszik rá, hogy mit, csak any- nyit tud, semmi jót. — Hazugság volt mind — mondja — s erről 1943-ban győződtem meg. amikor hadifogságba kerültem és 194b jq éltem a Szovjetunióban^ Akkor láttam mit jelentett az orosz nép életében a forradalom, milyen erős az a nép, amely a maga szép, alkotással teli életét védi. S mennyire más embereket ismertem meg ott. Az Októberi Forradalom gyermekeit, akik egy emberkent védték hazájukat. S ott láttam, mit tud alkotni egy szabad nép. S ma, amikor a magam és családom életével vetek számot, nemcsak 1945-re, sokkal előbbre gondolok. Az Októberi Forradalomra. 1946-ban meg nem gondoltam, hogy én is élvezni fogom a forradalom gyümölcseit. Most a feleségem tanít, jól keres, én sem panaszkodhatom fizetésemre, amit a Földművesszövetkezetnél kapok. De hat nem is ez minden. Sokkal több ^ az, hoqy én már elfeledtem, két kislányom pedig sohasem fogja megismerni a nyomort, a hajszolt munka utáni kimerülést, a pár filléres órabért, a félelmet, s azt a kort, amelyben nem vették emberszámba az embert. így keletkezik a valótlan jelentés Tapasztaltuk, hogy egyes községek vezetői, valamint a községekbe kiküldött egyes jáitási felelősök nem ismerik a betakarítási és szántás-vetési munkák állását, s felelőtlenül valótlan adatokat jelentenek a felsőbb szervekhez. A minap este, amikor Beneze János barcsi függetlenített párt- titkár elvtársiéi a vetési munkák állásáról érdeklődtünk, ezt válaszolta: — Barcson 80 százalékra áll a vetési terv teljesítése. Amikor azt kérdeztük, hány hold a község vetésterve és hány holdat vetettek el, bizonytalanul ezt mondta: — Nem tudom pontosam, hány hold a község vetésterve, de anyagit vetettünk, hogy megüti a 80 százalékot. Világos már ennyiből is, hogy Beneze elvtárs nem ismeri a vetési munkák helyzetét. Megkérdeztük tőle, miért van ez így, mire ő ezt válaszolta: — Nekem és a pártszervezetnek más feladatunk is van, nemcsak a vetés szorgalmazása. ■ Mi elhisszük, hogy Beneze elvtársnak és a pártszervezetnek a vetés szervezésén, irányításán kívül más feladata is van, s helyes is, ha, egy-egy főfeladat mellett elvégzik az egyéb teendőket is, az viszont egyáltalán nem kommunista községi vezetőhöz ülő, hogy az egyéb munkákra való hivatkozással el akarja hárítani magáról, a felelősséget, amely a legfőbb és legsürgősebb munkákban lévő hiányosságok miatt terheli.