Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-29 / 280. szám
'‘totted 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mogyi Néplap A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség me gal aku' ás ónak 10. évfordulójára Nem rosszak a nagykorpád! fiatalok, csak érteni kell a nyelvükön ... Köszöntjűk a K. Kinizsi vezetőit, labdarúgóit! MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 280. szám. 4 KA >« »ILLEK Kedd, 1955. november 29. A begyűjtési terv teljesítése elengedhetetlen törvény A dolgozó nép akarata emelte törvénnyé a második ötéves terv első esztendejének nagy népgazdasági tervét. A szabad országot, a szabad népet, a szabad és jómódú életet biztosító munkás-paraszt szövetség mély eszmeisége vezette törvényhozóinkat e terv elkészítésénél és megszavazásánál. Különösen szép feladatot szabott a terv a mi jellegzetes mezőgazdasági tájunknak, azt, hogy a jövő évben az ipar segítségével megerősödött mezőgazdaságunk annyival több és olcsóbb terményeket termel és jószágokat nevel, hogy 1956-ban a belső szükségletre és export-célokra országosan 1,5 százalékkal többet gyűjthetünk be, mint az idén. Akik ezt a szép tervet meghozták, azok között ott voltak megyénk küldöttei is. Azért emelték törvénnyé ezt a nagyszabású tervet, mert ismerik az alkotó képességeit most már szabadon kifejtő somogyi népet. Tíz év óta könnyebben és bőségesebben teremnek a somogyi mezők Ezen a nyáron meg különösen nagy fordulattal dicsekedhetünk: 104 új tsz-szel bővült a magasabb termelékenységet biztosító szocialista mezőgazdaság megyénkben. De ha a természet felett egyre inkább úrrá lett az ember, s az idei gazdasági év különösen • bebizonyította, hogy a bő termés nem a természet ajándéka, hanem az emberi szorgalom eredménye — akkor miért nyomja annyi adósság a vállunkat? Öt hét van hátra, s ránk köszönt a második ötéves terv első esztendeje: de több ezer hátralékos még nem adta be azt, amivel a dolgozó parasztság viszonozná a munkásosztály, a város, az ipari üzemek hatalmas segítségét, November 24-én az idei évről még 15,3 száza'ék sertéssel tartoztunk. Kukoricából — mint a jószághíz- lalás .egyik legfontosabb alaptakarmányából — 21 százalékot tesz még ki az adósságunk. Jelentős meny- nyiségű baromfival, napraforgóval és burgonyával szintén tartozunk még államunknak. Márpedig ha ezt nem rendezzük, nehezen kezdhetünk hozzá ahhoz a nagy tervhez, melyet éppen a dolgozók megbízásából, a dolgozók érdekében emeltek törvénnyé a nép képviselői. Ha ezt a terhes adósságot nem tudjuk le, nehezen kezdhetünk hozzá a második ötéves terv becsületes teljesítéséhez, mint azt a legutóbbi, immáron hetedik »•mozgósító« értekezleten Homyák elvtárs, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezető ie is jelezte. Az alkotmány tiszteletére rendezett begyűjtési versenyen még országos dicsőség érte a megye szorgos begyűjtési és felvásárlási szerveit. Alig néhány hónapja, hogy a Megyei Pártbizottság a földműves- szövetkezetek munkáját is dicséretben . részesítette. Azóta a begyűjtés mégis megakadt. A felvásárlási szervek kevesebb szívvel, kevesebb lélekkel dolgoztak. A hetedik mozgósító gyűlés állandóan visszatérő panaszpontja éppen a helyzetet fel nem ismerő, ötletnélküli adminisztrációs tunyaság volt Mint Molnár elvtárs, a Siófoki Járási Tanács elnökhelyettese el- paszolta: Nehéz lesz a siófoki járásnak teljesítenie kukoricabeadási tervét, ha a kilenc tsz heterózis kukoricáját olyan aggályoskodással nézik az átvevő szervek, hogy végül már akkor sem veszik át a termést, ha a vetés sora görbe volt Balatonszemesen, Balatonkilitin és másutt a baroxnfibegyűjtők a hizlalt libákat és kacsákat azért adják vissza a termelőknek, mivel »vizes« a tollúk. Ez pedig a baromfiak tömésénél, hizlalásánál elkerülhetetlen! Kilitin egy tört szárnyú libát adtak vissza egy szegény asszonynak, pedig a tehetetlen jószágot éppen a túrakocsin érte ez a »szerencsétlenség«. Töreki-pusztáról meg a burgonyát szállították be három alkalammal is a termelők. Mind a háromszor visszaküldték őket! Mint a Begyűitési Minisztérium küldötte. Kacsik elvtárs több példával megvilágította: a kukorica tárolásával is sokhelyütt van baj. A Terményforgalmi nem biztosít elég munkaerőt. Pedig annak megteremtésében a Megyei Pártbizottsághoz, a Megyei Tanácshoz, a honvédséghez is egyaránt fordulhatna segítségért, A hátralékosok elszámoltatásában sok községi tanács nem tanúsít kellő erélyt. Fáznak az elszámoltatástól. Pedig a hátralékosokkal a hátralévő öt hét alatt másképp már aligha boldogulhatnak! Somogy ismét lehet a beadásban első, csak akarni kell. Mint Salamon elvtárs rámutatott, a határozatokból igen keveset valóravájtó értekezletek csak a tűrhetetlenül magas begyűjtési önköltséget növelik. A bizei tanácselnöknek például még ma sincs világos foga'ma arról, hogy mivel tartozik községe az államnak. Van olyan község, ahol a hangos híradóban tánclemezeket forgatnak, ahelyett, hogy a hátralékosokat kipeüengé-1 reznék, A tanács/ Ordacsehiben és néhány más községben nem alkalmazza a törvény előírásait a szerződést semmibevevő gazdáknál. Pedig az állam iránt hű termelőket, a beadásban élenjárókat joggal nyugtalanítja a hanyagok büntetlenül maradása. Adós fizess! — mondta ki a végső igazságot László István elvtárs megyei tanácselnök. A begyűjtési terv teljesítése elengedhetetlen törvénye népgazdaságunknak. Ahogyan a tabi járás az utolsók közül az első helyre került, ugyanúgy módja van minden járásnak bizonyságot tenni a munkás-paraszt szövetség mellett. öt hét van hátra az évből. De aki ez alatt nem hozza helyre régi mulasztásait, arra lesújt a törvény ereje. Aki a második ötéves terv első esztendejét »tiszta lappal« köszönti, jutalmat kap. A párt, a dolgozó nép igaz megbecsülését. 55 család, 72 taggal, 353 hold földdel lépett az elmúlt héten megyénk isz-eihe A legtöbb belépő a kaposvári járásban volt líAzl akarjuk, hogy miden család olvassa a pártsajtót Tsz-eiinfcben most folynak a zárszámadások, s egyre több tsz-iből jelentik, hogy az elmúlt évihez viszonyítva sokkal eredményesebben zárnak és legtöbb tagnak a jövedelme meghaladja a falu középpa- rasztjaiiét is. A tagok szép jövedelme láttáin új tagokkal erősödnek a szövetkezetek. Járási pártbizottságaink közül — mint az év elején — ismét a kaposvári és csurgói tesz komolyabb erőfeszítéseket új tsz-ek alakítására, a meglévők erősítésére., Többi járási', fc'ártbizottsáigainknalk! — hasonlóan a nyári nagy fejles ttésbez — fokozniuk kell a felvilágosító munkát, minél több dolgozó parasztot meg kell győzni —most már a tsz-ek zárszámadásainak számszerű eredményeivel is a közös gazdálkodás fölényéről. Az elmúlt héten legtöbb belépő a kaposvári járásiban volt. Itt 29 család, 34 taggal, 236 hold földdel választotta a felemelkedés útját. A répáspusztai Első Ötéves Terv TSZ versenyfelhívása a Somogyi Néplap terjesztésére A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság felhívással fordult a somogyi termelőszövetkezetek vezetőihez és í tagjaihoz a pártsajté, mindenekelőtt a Somogyi Nép- ,( ap terjesztése érdekében, s minden járás legjobb áf eredményt elérő tsz-ét 500 forint értékű könyvjutaloméban részesíti. A répáspusztai Első Ötéves Terv Teriim cl őszövetkezet vezetősége és pártszervezetének veze- megvitatta a felhívást és elhatározta, még ez , rendszeres agiíációs munkával elérik, hogy a, termelőszövetkezeti családoknak legalább 60 százaléka előfizessen a Somogyi Néplapra. — A Somogyi Néplap szinte nélkülözhetetlenné számadásokat nem rejtik véka alá, és a |vált valamennyiünk számára - mondotta Szántó János nepélyesek, meghívják az egyénileg dolgozó parasztokat is. ő ‘.lvíars, a termelőszövetkezet párttitkára ,1“ Valamennyi cikkfeleségből teljesítsék a begyűjtési tervet a barcsi járásban A barcsi járásban igen sok még a tennivaló, hogy (teljesítse a járás időre a begyűjtési tervét valamemy- nyii ciiktkféteségből A járás községeinek tervteljesítése között az egyes terményeknél, és állat-, állati termékeknél igen nagy eltérések vannak, s szinte valamennyi községére jellemző, hogy ha valamiből teljesítette a beadását, ‘ másból viszont elmaradt. A november 21-i értékelés szerint a barcsi járás 10 községének eredménye a következő: £ to o Község: o‘JS N U £ o s. ü o-ií 2 Begyűjt, megb.: Tanácselnök: <i> I w 03 * Barcs 67 47 69 Porkoláb Károly Kovács Gábor Babócsa 59 63 57 Köteles István Radios István Potony 32 55 54 Török György Kátai András Kálmáncsa 63 56 63 Anna András Vigh Józsefné Lakócsa 6b 63 90 Fucskár Pál Gál Pál Lad 74 55 93 Takács István Andik István Istvándi 90 34 61 Dudás József Pápics Vendel Szentborbás 81 39 108 Filip György Dórák György Patosfa 48 41 49 Krajnik Miklós Szabó Imre Vízvár 59 44 69 Varga Ferenc Horváth Sándor állandóan iájckoztat a megye, az ország legfontosabb eseményeiről, nevel, tanít bennünket. Ezenkívül elérjük — határozták el a vezetőség tagjai —, hogy minden családnak járjon valamilyen párísajtó. Az előfizetéseket egynegyed és félévre szer» vezzük, elsősorban saját példamutatáson keresztül — ígérték ott a vezetőségi ülésen. A tsz vezetősége egyben versenyre hívja a megye valamennyi tsz-ét a Somogyi Néplap előfizetőinek növelésére, a Mezőgazdasági Igazgatóság jutalmának elnyerésére. Miért kell megint bírálni a Kaposvári Gépállomást? A Magterm.eltető Vállalat jogosain panaszkodik a Kaposvári Gépállomásra, amiért 'nem ad cséplőgépet az aprómagvak csépléséhez. Kaposfüreden pl. 46 hóid szójabab termése vár cséplésre. A szójababtermelő gazdák igen nehezein várják már a gépet, mert míg nem kerül zsákba a szó ja,bab, a rossz időjárás következtében addig mindig ki van téve a. -ü’'§szé4ymek. Már pedig egy-egy mázsa szójabab ára 300 forint. Tehát tetemes kárt okozhatunk egy-két napi késéssel is, mind a termeteknek, mind a népgazdaságnak. Gondolt ak-e már erre a Kaposvári Gépállomás vezetői? ?? NEM A TERMÉSZET, AZ EMBER AZ ÚR ^ — Megjegyzés a sávolyt Szabadság TSZ terveihez — A minap a sávoly! Szabadság TSZ-ben jártunk. Szétnéztünk, beszélgettünk a tagokkal, s csupa öröm vofiif látni, milyen ibő termést varázsoltak elő földjeikből, s hogy gazdag hozamaikkal] milyen gondosan építgetik a szabad, jómódú életet. A hőn szeretett anya- földet azonban nemsokára befedi kánt a határban a hó. A tagok, a vezetők gyakrabban megfordulnak a tsz-iro- da duruzsoló kandallója mellett. S ha tavaly is előre megtervezték, melyik haitár-szögáetüfcből (milyen növényfajtával lehet kihozni a legtöbbet, s milyen állatnak mennyi és miféle jósaág- eleséget kéül megtermelniük: most már ismét főhet a fejük, ismét használhatják eszüket arra, hogy a hizton tervező emberi akarattal mi módon győzzék lé jövőre is a talaj, és éghajlat szeszélyeit. Hiszen a sávolyiak már tudják: »Nem a természet, az ember az úr!« Miből indulnak ká ezek a latolgatások, a jövő évi terv komoly megalapozása, a reális, valóra váltható tervek elkészítése? Miént rágják meg jóeflőre: miiből mennyit és hová vessenek, s milyen jószágnak teremtsék elő a (legjobban megkívánt takar- mányfóteségeket ? Abból, hogy már évek óta — amióta egyre jobban foéleszokniak a nagyüzemi tervgazdálkodás egész menetébe — tudják: kevés és rossz minőségű takarmányra kevés tejjel, kevés tojással, kevés zsírral és hússal válaszolnak az ál» tetők. Az abrakból és a szátestakarmányokiból annyit termelitek, hogy a kezdetben üres alakiban ma már 36 szarvasmarha, a kutricákban 143 sertés hozza a hasznot. Kezdetben egy csikajuk, egy rúgott borjújuk nem volt. Ma már 19 lovuk van. S amire a sáros őszökön kór volna a benzint pocsékolni —a gép- nyelő sarakon át a lovak húzzák iki a kőuta- kig a süppedő dűlőkön át a terheket. A borjakból szép tehenek nőttek. Azok már oílyan bőven csurgatják a tejet, hogy idén alig lett vége a kikeletnek, a tsz egész éves tejbeadásét már kora tavasszal teljesíthette./ Es a tervszerűség már beidegződötit a gondolkodásukba is. Csak egy jó példát erre! Tavaly magasra szökött a malac ára a piacon. A nem körültekintően gazdálkodó, hanem hübeiebatázs módjára haszonhajhászó gazdálkodókat az ilyesmi megtéveszti. Őket nem! A pilltenatnyi nagyobb haszonért a hízók elől nem etették el a takarmányt! A hízóiknak jutott is, maradit is: másfélszázat arasznyi vastag szalonnával, adtak át szerződésre áila- muniknak. Azóta a malac ára te is esett. Az öltem gondját azzal köny- nyítették, hogy a szerződéses hízók leszállításával kiszélesítették a központi hús- és zsír- készletet Az államtól — a piaci árhullámzástól függetlenül —• becsületes árat kaptak: ezzel meg a tsz tenmelésá biztonsága nőtt. De különben a gazdasági étet ösz- szefüggéseit így számba- vevő szövetkezet jól járt azért is, mert az a sok jószág bő trágyát adott. A jól trágyázott földek pedig magasabb hozamokkal viszonozták a szervestrágyát, a talaj tápeneje pótlódott. Ez abból is kiderült, hogy az idén a jól trágyázott cukorrépájuk dyan gyorsan beérő bő terméssel fizetett; hogy a Kaposvári Cukorgyár az innen kapott terméssel kezdte meg az őszön a cukorgyártást. Nem leszünk tehát ún- neprontók, ha az ilyen gazdasági összefüggéseket jól látó szövetkezetnek a jövő évi terv készítésénél valamit a figyelmébe ajánlunk. Valami olyat, amit ők nem vesznek számításiba. Van ugyanis 105 hold tőzeges földjük. Nincs hitük ebben a kincset érő láptatejban! Mi pedig itt vetjük fel tévedésüket. »A szocialista mezőgazdaságnak épp úgy nincs felső határa, mint az ipari termelésnek!« — mutatott rá erre az igiazségra már évekkel ezelőtt Rákosi elvtára. Ezt a tételt bizonyítja a lápos talajon csodákat művelő Naigybereki Állami Gazdaság és a Keszthelyi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet esete. Ott ugyanis ugyanilyen lapos talajon holdanként már régen elértek 500 mázsás takarmányrépa átlagtermést. Nem ritkaság a művelés alá fogott lápi talajon a húsz kilós káposztafej, a hat-nyolc- tíz kilós cukorrépatő sem. A hónaposretek két hét alatt megnő, s valósággal túrja ki magét a földből. Igaz, a gyom is nő itt. De azért van az agrotechnika, hogy a kultúrnövényekkel a gyomokat is legyőzze! A folytonosan kapált kukorica, cukorrépa is ilyen gyamélnyomó! És a műrétbe vetett pázsitfűfélék sem hagyják magukat! A műrét már az első években 50 mázsá- nyi jó édes szénát megterem. A műrétnek ter- mészetátateikító hatása is van. A Nagyberetei Állami Gazdaság máris megvetette a virágzó állattenyésztés atapját a füves vetésforgóba állított műrétak gazdag ta- karmánybázisával. A rétgyep a humuszfúvásit is megakadályozza, ezzel végleg lekötjük a Jápta- laj legfelsőbb, tegköny- myebb, laza részét is. A tőzeget, a »kotut« nagyszabású természetátaila- kító tervgazdálkodásával hamarosan a ba’aton- melletti ■ munkásüdülők éléstárává teszik anagy- berekiek! Miért nem kezd a 105 hold iápá talaján ugyanilyen gyorsan gyümölcsöző kísérletbe a sávo- lyi Szabadság TSZ? Hiszen már határaikban mérőszerszámaiikkal jónéhányszor megfordultak a pécsi vízimémö- kök is. Mire mentek a tőzeggel? Mit ígér itt a kotu? Milyen /terménynek ad jó ágyat? Mindez nem titok már. Váltsunk szót mindenkivé!, aki ebben a kérdésben otthonos, és a jövőre (mindig előre gondoló tsz-szel végre is komolyan szót tud érteni!... Erdős Jenő
