Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
Csütörtök, 1935. november 3. SOMOOY1 NÉPLAP <H Nem elég csak létrehozni, segíteni is kell az wj tsz-eket A siófoki járási szervek többet törődjenek az új tsz-ekkel A halat ons zabad i Szabadság TSZ nemrég alakult 17 családdal, 26 tag- agai, 330 hold földdel. Az új szövetkezeti tagok nagy szorgalommal végzik már a közös munkát: vetik a jövő évi kenyérnek váltót. A maiit vasárnap már (leszállt a ködös alkonyat, amikor ők még mindig a vetéssel szorgoskodtak. Ezen az egy na- gjon 8 hold búzát vetettek éli Hamarosan teljesíti a tsz egész vetéstervét Mindez azonban nem jelenti, hogy a Szabadságban nincsenek kezdeti nehézségek. Igen nagy hiba, hegy a teljesített munkaegységeket néni könyvelik. Ugyanis semmiféle olyan nyomtatványuk és könyvük nincs, amely a könyveléshez szükséges, ■már pedig könyvelés nélkül nem •működhet jól egy közös gazdaság. Hiszen így azt sem tudják ellenőrizni, hogy melyik tag mennyit dolgozott, s mekkora vagyona van a tsz- nek. A másik hiba, hogy még minidig nem 'készítettek leltárt arról, hegy melyik tag milyen jószágot és (gazdasági felszerelést visz a közösbe. Mindezért elsősorban a járási párt- és tanácsszervek a felelősek, de felelősség terheli Vörös Ferenc községi tanácselnököt is, aló a múlt vasárnapig — ideiglenesen — elnöke volt a tsz-nek. A siófoki járási szervek csak lát- szateredmétnyekre törekszenek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében? A balatonszabadi példától az következik, hogy megelégszenek a tsz 'étrethozásával, de azzal már 'nem törődnek, hogy a kezdő szövetkezeti parasztok hogyan indulnak éli az uj ütem. Pártunk nem ezt várja a siófoki járás vezetőitől, hanem azt, hogy ha létrehoznak egy új szövetkezetei, az alakulástól kezdve annak minden lépését szemmel kísérjék és segítsék. Többet törődjenek tehát a járási szervek a baliatónszabadi új szövet- kezetbeliefckel is, segítsenek nekik a nehézségek leküzdésében. Ezt várják a szabadi tsz-tagok és ezt várja a párt is ... Tsz-eink gondoskodjanak állataik zavartalan átteleltetésérol Termelőszövetkezeteink most vetnek számot évi munkájuk eredményeivel. Ez egyben számvetés a jövő évi tervezéssel’ is, mert az idei év •tanulságait leszűrve, jobb eredmények elérését tűzik majd maguk elé. TermelŐszövetkezetteink az állattenyésztés terén ebben az esztendőbem jobb eredményeket értek el, mint tavaly. Teljesítettnek látszik az állattenyésztési terv. Az egy tehénre jutó tejtermelés 5—600 literrel több, mint az előző évben volt. Javult a gondozás, takarmányozás és munka- fegyelem. Termelőszövetkezeteink tagsága a szálasltakarmányck betakarításával már a tavasszal és a •nyáron megtették az első inltézkedé- seket a közös állatállomány téli takarmányén áfására. Az elkövetkező napokat és heteket jól ki kell használni, hogy a közös állatállomány részére a téli időszakra szükséges szálas-, abrak- és egyéb takarmányokat biztosíthassák. Az állattenyésztés jövedelmezőségének fokozása megkívánja termelőszövetkezeteink vezetőitől és tagságától, hogy most vegye számításba .a meglévő állatállományt, a várható szaporulatot, nehogy zavarok álljanak elő az állatok téli takarmány- éllátásálban. Tsz-eink általiéban megfelelő mennyiségű szélasfakanmánynyal rendelkeznek. Nagyobb probléma mutatkozik azonban az abraktakarmányok szükségleteinek fedezésénél. Ennek többségét a 'kukorica adja. Ezért a kukorica betakarítása, a beadási kötelezettség teljesítése után elsősorban a közös állatállomány szükségletét kell biztosítani. A pénzbeli jövedelmezőség fokozása megkívánja, hogy a közös területen termelt takarmányokat) a tsz a közös áilatállománnyál értékesítse a termelékenység növelésén és a hizlaláson keresztül. Nagy lemaradás mutatkozik a siló- zásban. Tsz-einknek és gépállomásainknak a kenyérgabona vetési terv teljesítésén kívül igen nagy gondot kell fordítaniuk a silózási terv teljesítésére, mert a szarvasmarha- , és juhállomány számára nélkülözhetetlen a jó silótak ármány. Az egyéb, számításba jöhető takarmányok — pelyva, burgonya, takarmányrépa — gondos tárolását (prizmázás) most kell megoldani a szükségletnek megfelelően. Ha elegendő takarmányról gondoskodott a tsz, azt úgy ossza be a termésig, hegy az állatok erőbeni állapota és termelékenysége ne csökkenjen a tél folyamán. Czeglédi Lajos, állattenyésztési oszt. vezető. Anyám sóhajtott, hol rám, hol meg ■a' restellkedö kapitányra nézett. Látszott rajta, hogy tusakodik, nehezen szánja el magát. Nem is csoda. Az üvegben — ügyes kis metszett ilaska volt — rumot őrzött és csep- penként, cukorral szelídítve, csakugyan orvosságnak használta. Tífuszon esett át, csaknem belehalt, s ■mielőtt a kórházból kiengedték volna, a doktor ajánlotta neki. Igen, de nálunk, a mi községünkben, kincs volt akkor a rum! Civil csak suttyomban, méregdrágán juthatott hozzá. Minden készletet magának foglalt le, pótlékul osztogatta pribékjeinek a nyilas szá- monkérőszék. Hogy mit adott érte, nem tudom, de cirka féllitert mégis csak szerzett belőle anyám. Őrizte, zsugorgatta, hetente nézett más-más rejtekhelyét •neki, és akkor tessék: a fia, ez a hámori, szeles, meggondolatlan gyerek, fogja magát és kibeszéli. Hogy Jő rummal él, üveget dugdos, mutatni is sajnálja azt a semmi kis italt. — Ej, te rosszaság, te — mondta végül is —, hogy neked mindenbe bele köll ütni az orrod. A kredenc mögé nyúlt, kakumolt, tapogatott kicsit, és neheztelve, amiért »kibeszéltem« és orvosságától :fosztom meg, előhalászta a szegletes, inkább dísznek, mint fiaskónak beillő rumosüveget. Nevettem, rajta, de sajnáltam is. Igen, mert rum — mindössze féldeci talán — már csak a fenekén volt az üvegnek. Keskeny, rubintos gyűrű. Ívás helyett inkább csak csillogtatni való. — Neki adjam,? — tűnődött hangosan, és talán biztatást, rábeszélést várva anyám. — Neki adom! — mondta ki a döntést. — Nesze, fogadd jószívvel, én is úgy adom, váljék egészségedre, Iván kapitány. S adta, töltötte volna a rumot, de a kapitány nem engedte. A tífuszról, orvosi tanácsról mitse tudott, arról se, hogy anyám miért tartja olyan nagy becsben, s miért rejti minduntalan máshova a tömzsi, ügyes kis üveget, de látta, megérezte valahogy, hogy anyám szívességet tesz, sőt: »áldozatot hoz-«, amikor a semmi, a kupicányi rumot odakínálja neki. De tiltakozhatott. Ha addig nem tudta, hát anyám, iettleg mutatta neki, hogy győzős, akaratos, ellentmondást még álmában sem tűrő asszony. — Ide a bögrét! — mondta. — Orvosság ez, medicina, azonnal idd meg, kapitány. S a rumot, utolsó cseppig, az üveg nyakát is kifacsarva szinte, a hasas, kajlafiilü, párolgó bögrébe töltötte... * * * A történetnek csattanója is van. Csattanója bizony, még hozzá olyan, hogy leírni is restellné az ember, ha azon a viharos, hirtelen kinyíló tavaszon nem lettek volna gyakoriak a csodák ... A kapitány — úgy látszik pihenőben volt — nemcsak szállóvendégnek jött, kerek egy hétig maradt nálunk. S mikor útra kelt, mikor a szabadsága lejárt, úgy vett búcsút anyámtól, olyan meghatóan, hogy most is szívdobogva emlékezem rá. Földig hajolt, keze a mellén, mondani any- nyit mondott csak, hogy »szpasziba, tmamka, szpasziba«, megölelte, meg is csókolta anyámat, s ment, sietett, ahova a parancs szólította. S PÄRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS %£ A Somogyi Néplap terjesztése — pártmunka NOVEMBER 7 TISZTiíLETÉEE Forradalmi műszak a Baromfifeldolgozó Vállalatnál Üzemünk dolgozói november 1-én a munka megkezdése előtt röpgyűlést tartottak. Egyhangúlag határozatot fogadtak el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére forradalmi műszakot tartanak. A lelkeshangú gyűlésen mindjárt felajánlások is születtek. A vállalat dolgozói vállalták, hogy harcot indítanak a selejtszázalék csökkentésére és a teljesítményszázalék növelésére. Valenita Józsefeié, üzemünk egyik jó dolgozója felajánlotta, hogy Wirth Borbálának és Varga Magdolnának, akik eddig 69 százalékos teljesítményt értek el, átadja munkamódszerét úgy, hogy mielőbb elérhessék a 100 százalékos teljesítményt. Hasonló felajánlást tett Kecskés Endréné, Puspán Ádáminé, Sztar- csek Lászlómé, Farkas Imréné, Balázs Jámosné, Giba Józsefeié és Ambrus Ferenc. A járási ellenőrök megfogadták, hogy a kötelező és szabadtervüket 100 százalék felett teljesítik. A lemaradó községekben begyűjtési hetet szerveznek. A ládaszegező részleg dolgozói vállalták, hogy teljesítményüket 100 százalék fölé emelik. Molnár Lajosné és Papp Erzsébet csomagolok páros-versenyre hívták Németh Kálmánnét és Hosteczki Györgyimét. A Kaposvári Barcmfifeldolgozó Vállalat dolgozói tettekkel akarják megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját. — November 7 tiszteletére tovább bővült könyvtárhálózatunk. Megnyílt a Megyei Könyvtár 3. sz. fiókja Kaposvárott a Vörös Hadsereg útja 41. sziámii házban, 4. sz. fiókja a Széchenyi-városrészben Micsurin <Nyár) utca 1. szám alatt. A könyv- tánfiókok megnyitását a városrészek dolgozói és diákifjúsóga nagy örömmel fogadta. Veszélyeztette a közellátási — börtönei bűnhődött Egyévi és háremhómapi börtönbüntetésre, 1000 forint mellékbüntetésre ítélte a Kaposvári Járásbíróság Horváth Ferenc nagybajomi kulákoltij HorvéJth Ferenc termelési < kötetö- zettségeinek 'elmulasztásával) vészén lyeztette közellátásiunkat. Bér módjában állt volna sertést hizlalni, megfelelő sertés tartásáról gondoskodni, Horváth Ferenc sem 1953., sem 1954. és 1955-bem nem tett eleget sertésbeadási kötelezettségének, összes hátraléka meghaladta a 362 kilogrammot. Többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget beadási kötelezettségének, egyenesen megtagadta annaik teljesítését. A járásbíróság ítélete méltán sújtotta börtömbünte- ! tésisel a közellátási veszélyeztető ku- -lákot. Anyám sírt, integetett neki, s mikor a Papköz sarkán elfordult, köny- nyeivel küszködve mondta: — Itt volt, megszerettük, sohse látjuk többet... Pedig — legalább is ő — mégis csak meglátta. En már Pesten voltam, s csupán az otthoniak emlékezéséből tudom, hogy jóval később, május vége felé, valamelyik meleg, sűrűcsillagos éjszakán, megállt egy autó a házunk előtt, utasa kiszállt és révért az ablaktáb- lára: — Mamka! Mamka! — Ki az? — riadt föl anyám. — Iván kapitány! — Jóságos isten! Anyám kendőt kapott, kiszaladt... s az éjszakai vendégben sehogyse tudta fölismerni Iván kapitányt. Nem hát, mert díszben volt, teljes díszben! A fején, a megszokott kucsma helyett betyáros sipka, a mellén kitüntetések, s ami szintén újság volt: a háta mögött egy fiatal, ugrifüleis ordonánc. Nevetett, köszönt, s mint anya a pólyásbabát, egy kishordót ölelt. — Ez m,eg mi? — csodálkozott anyám. — Medicina — hunyorított rá Iván kapitány. Igen, medicinát hozott, egy egész kishordó rumot a messzi Becsből, ahol a városparancsnokságon szolgált ... * * * JJgye, így volt? Ugye, te is em- ^ lékszel még a »mamká«-ra, s a mamka hosszúranőtt »professzor■* fiára, te kedves, te huncut, te félig- rokon Iván kapitány ... ? Vannak emberek, akik el sem tudják kepeetoi életüket rendszeres sajtóolvasás nélkül. Manapság már nemi ritka az olyan dolgozó sem, aki fontosabbnak (tartja a reggeli újság- olvasást, mint a -reggelizés-t: ha kevés az ideje, inkább reggelijéről mond le, mint az újságolvasásról. Nagy László elvtárs, a Cs-o-konya- visontaá Gépállomás párttitkára például a következőképpen határozta meg a mindennapi sajtóolvasás jelentőségét, szükségességét: Reggel az első dolgom, hogy kezembe veszem az újságot, átböngészem és elolvasom benne a legfontosabb cikkeket, amelyek munkámmal1 összefüggésben vannak. Olvasás közben szinte megérzem azt, hegy mi a feladatom ma és mit kell termiem holnap. Ha például azt olvasom, hogy valamelyik községben még minidig lábon áll a kukoricaszár. vagy vontatottan halad a 'kukoricaértékesítési szerződéskötés, okvetlenül bemegyek a tanácsházára, fölkeresem a községi pártszervezetet és ifelhívom figyelmüket, vizsgálják meg, hogy nálunk nincs-e ilyen, jelenség, s ha van, azonnal intézkedjenek. Ha pedig egy párttaggyűlés jó vagy rossz tapasztalatairól olvasok, hasznosítom pártszervezetünk munkájában. A gépállomásokról, traktorosokról szóló cikkeket pedig azonnal megvitatjuk és a cikk útmutatásai szerint igyekszünk dolgozni. Az utóbbi időben számos olyan pártfunkcionáriussal, gazdasági vezetővel. egyszerű dolgozóval találkoztam, aki Nagy elvtárshoz hasonlóan vélekedett a sajtóolvasás fontosságáról, jelentőségéről. Az újság nem más, mint tanácsadó: az egyszerű embereknek megmondja, hogy mit kell tenni, a párt- és gazdasági vezetőknek pedig munkaterviil is szolgálhat, amely megmutatja a legfontosabb feladatokat, óva int a hibáktól, átadja a jó munkatapasztalatokat, bírálja a rossz munkamódszert, egyszóval fegyvert ad a kézbe a napi nehéz munka elvégzéséhez. A dolgozók tömegei mind jobban és jobban felismerik a sajtóolvasás jelentőségét, s minid1 többen lépnek az újságolvasók táborába. Pártszervezeteinkre, pártbizottságainkra igen nagy feladat hárul a sajtóterjesztésí munkában. A különböző pártlnpck terjesztése a pártszervezetek, a kommunisták munkájának igen fontos részét -képezi. A kommunisták és a pártonkívüli népnevelők feladata — a pártszervezetek irányításával —, hogy minél több munkás, dolgozó paraszt és 'értelmiségi asztaléra eljusson a magyar sajtó különböző terméke, amely hirdeti a párt igazát, néphez hű írásaival lelkesíti, mozgósítja a 'dolgozó tömegeket a soron lévő feladatok megvalósítására. Annál' könnyebben megy a munka egy területen, annál eredményesebben tudjuk vívni a szocializmus építéséért folytatott harcunkat, minél) több dolgozó kezébe jut el a napi sajtó, a Szabad Nép, a Megyei Párt- bizottság lapja: a Somogyi Néplap, a Szabad Föld és a Tartós béke. A sajtó nem más, minit kollektív agitátor, propagandista és szervező. Moz- gósítja a tömegeket, lelkesíti, szervezi őket a nagy feladjatok megvalósítására. Ezekben a napokban-, hetekben megyeszerte harcot indítottak pártbizottságaink, párta’apszer- vezeteink és népnevelőink a sajtó olvasótáborának -növeléséért, a terjesztés sikeréért. A Megyei Pártvégrehajtóbizottság a soron lévő feladatok között az elkövetkező napokra feladatul tűzte pártiszervezeteink elé, hogy minél több sajtóelőfizetőt szervezzenek). Különcéképpen me-1 gyed lapunk, a Somogyi Néplap terjesztésének fontosságára, olvasótáborának növelésére -hívta föl a figyelmet. Járási pártbizottságaink mér -többségükben megvitatták a Megyei Párt-végrehajtóbizottság saj tótén j-esz- téssel kapcsolatos határozatát. Egyes helyeken, mint pl. Nagyatádom és Barcson a járási párt-végrahajtóbi- zottságok agit.-prop. osztályainak már a munkatervében is ott találjuk a. sajtóterjesztési feladatokat, mint a pártmunka egyik szerves részét. Most párta1 apszervezeteiEkén, falusi és üzemi népnevelőinken a sor. Az ő jó felvilágosító munkájukra van most szükség, feladatuk az, hogy a dolgozók széles tömegeit, a dolgozó parasztokat, az üzenni munkásokat, az értelmiségieket, a sajtóolvasás jelentőségéről. Kiss József elv-társ, a kutasa pártvezetőség titkára elmondta, hogy 6 mindig szívesen foglalkozik a sajtói terjesztés munkájával, rn-eirt megi győződött arról, hegy ahova a sajtó jár, amelyik család rendszeresen öli vass-a az újságot, azokat sokkal könnyebb meggyőzni egyes feladatok végrehajtására, -sokkal könnyebb megértetni velük a párt politikáját,! Több esetiben tapasztaltam pártmumM kám során — mondja —, hogy elmentem e-gy-egy paraszt-családhoz, beszélgettem velük, igyekeztem meggyőzni őket a békekölcsön jegyzésről, s már az első -két-három szó után készségesen jegyeztek. Elmondták, hogy megértik, miről van szó, olvasták az újságban, s tudják, hogy mi* re ferdíti a az állam á kölcsönadót* pénzt. Viszont olyan helyeken, ahol neoi olvastak újságot, ahova nem jár a sajtó, ott már sakkal nehezebb volt a d-olgom, ilyen helyeken sok estét' el kellett töltenem. Ha most népnevelőink szép eredi menyeket érnek el, sok dolgozóit meggyőznek -a sajtóolvasás fontossá* gáról, sok dolgozó kezéhez eljuttat- jak a napi sajtót, alkkor könnyebb, eredményesebb lesz későbbi munkái juk, agitációjuk. Sokkal könnyebb olyan -helyeken agitálni, ahova az újság jár, ment a lap már -részben elvégezte ezt a munkáit. A népnevelők, amikor a sajtószer- vezési -munkát végzik, mindig gondoljanak arra, hegy amennyivel több újság jár községükbe, itsz-ükbe vagy üzemükbe, annyival szaporodik az agitátorok száma, annyival kömy- nyebb tesz munkájuk. Pártszervezeteink vegyenek példát a nagyatádi községi pártszervezetről. Itt a kommunisták és a népnevelők a Megyei Párt- végrehajtóbizottság határozata után nyomban nekiláttak a munkának és két hét alatt 11# sajtóelőfizetőt szerveztek, túlsúlyban Somogyi Néplapra. Tá- ranyban, Látódon, Somogyszobon sajtóankéttal', bensőséges ünnepséggel kezdték meg a kommunisták a sajtószervezésii munkát. Azóta mindhárom helyen, igen sok dolgozót nyertek meg a sajfóöivaisók táborának. A Nagyatádi Kézimiunkafcnalgyér- ban a pártszervezet titkára egyedül több minit 20 Somogyi Néplap-előfizetőt gyűjtött. Bencsik Isitvámné, a Nagyatádi Konzervgyár sajtófelelő- se 17 dolgozót győzött meg a sajtóolvasás fontosságáról. De sarofhat- nánk még így tovább azoknak a kommunistáknak és pártonkívüü népnevelőknek a nevét, akik lieüká- iameretes munkát végeznek, -becsülettel! -harccílmak, tórtme-gbíziatáisukj teljesítéséért, a Isialítószemvezésért). Általános tapasztalatunk az, hogy azokban a községekben és üzemekben, hivatalokban halad jól a Sajtó- szervezés, ahol -a pártszervezetek magukénak érzik a munkát, ahol a kommunisták és a népnevelők párt- megbízatásnak -tekintik ezt a feladatot. Pártszervezeteink vezetőségi üléseken, taggyűléseken foglalkozzanak a sajtószervezési feladatokkal-, vitassák meg az ezzel kapcsolatos eredményeket és hiányosságokat. Rendszeresen számoltassák be az e feladatokkal foglalkozó népnevelőket. A népnevelőknek munkaközben is adjanak segítséget, tanácsokat, jó módszereket. Pártszervezeteink vezetőinek, különösképpen párttitkáraánkinak mindenekelőtt arra is kell ügyelniük, hogy a pártvezetőségi tagoknak, az egyszerű párttagoknak és a népnevelőknek feltétlenül járjon a pártsajtó, mert munkájukat csak így tudják sikeresen végezni. Most elsősorban a Som,ogyi Néplap terjesztése a fő feladat, erre kell irányítani a népnevelők figyelmét. De ez semmi esetre sem jelenti azt, hegy más lapok, a Szabad -Nép. a Szabad Föld-, a Tartós Béke terjesztésével ne foglalkozzunk. Pártszervezeteinknek és népnevelőinknek mindenekelőtt azt kell látniuk, -hogy a sajtó terjesztésével pártmunkát végeznek, a párt, a nép igazságát hirdetik a dolgozók között. Az meggyőzs&fc íwir um udjub, ’^Megyei- Párt VB palát® munkatársa.
