Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

« SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 23* Közeleg a határidő, minden erőt a vetésre! Vonják keményen felelősségre, akik hanyagságukkal akadályozzák a vetésterv teljesítését A Minisztertanács határozata ér­telmében a kenyérgabonavetést októ­ber 31-ig be kell fejezni. A vetést azonban a megye több községében nemcsak az esős időjárás, hanem a felelőtlenség és nemtörődömség is hátráltatja. Súlyos hibák fordulnak elő az elvetett területek nyilvántar­tásánál, a vetéstervek lebontásánál Mindennek az az oka, hogy a taná­csok dolgozói igen sok helyen nem ismerik a Minisztertanács és a Föld­művelésügyi Minisztérium vetésre vonatkozó rendeletéit, azokat nem tartják be, vagy ellentétesen hajtják végre, s valótlan jelentésekkel veze­tik félre a felettes szerveket. Vétkes hanyagság Babócsán Az elmúlt heti ellenőrzés során Babócsa községben például kiderült, hogy a tanács a gazdák tervezett 1085 hold vetése helyett 1140 hold felbontott tervet jelentett, ezzel szemben csupán összeadási hibából 1007 holdat, tehát a tervnél 78 hold­dal kevesebb vetést bontottak fel az egyéni gazdálkodóknak. A községben 76 gazda még nem írta alá a vetés­terv tudomásulvételét, igaz, még Megyénk 17 gépállomásának az idei fezön különösen nagy feladat jutott. Rajtuk, a gépállomás dolgo­zóinak szorgalmas munkáján áll jó­részt, hogy milyen termést takarí­tunk be jövőre. Nagy az elmaradás az őszi szántás-vetésben, s alapos munkára van szükség, hogy gépállo­másaink segítségével pótolják az el­mulasztottakat. A gépállomások ve­zetőinek kommunista öntudatától, vezetőképességétől függ, hogy dolgo­zóik hogyan állják meg helyüket az őszi munkákban. Egyes gépállomá­sok vajmi keveset tesznek a mun­kák meggyorsításáért. A Kaposvári Gépállomás dolgozik a leggyengéb­ben. Kodó elvtárs nem érzj a fele­lősséget a körzetéhez tartozó terme­lőszövetkezetek, egyéni dolgozó pa­rasztok kenyeréért? Úgyszólván minden egyes ( munkáiban a Kapos­vári Gépállomás kullog az utolsó he­lyen. Megelégelhetnék végre, hogy mindig e szégyenteljes helyen állja­nak. nem is értesítették őket. De sorol­hatnánk még a babócsai tanács ha­nyagságát: az eddig befejezett vetés sincs nyilvántartva. Az október 10-i tíznapos jelentésükbe helytelen becs­lés alapján megállapított adatokat írtak és jelentettek. Ugyanígy hibát követtek el, amikor a termelőszövet­kezetbe belépett dolgozók már elve­tett területével nem emelték a tsz vetéstervét. Balatonkilitiben 10 gazdát nem értesítettek még a vetéstervről Itt is tévesen, rosszul adták össze a fel­bontott terv adatait. Helytelen tervfelbontás, hamis jelentések Marcaliban is hasonló hibák for­dulnak elő a tanács hanyagsága miatt. A község vetésterve 1650 hold. A tanács 1500 hold felbontott tervet jelentett, ám mint az ellenőr­zésen kiderült, mindössze 1321 hol­dat bontottak fel, 300 holddal keve­sebbet, mint az előirányzott terv. Szöllősgyörök községben ugyancsak valótlan jelentést készítettek, s a tervfelbontást a mai napig 58 gazdá­val nem íratták alá. Annak, hogy a fonyódi járás köz­Az összes traktormunkákban az öt legjobb gépállomás: 1. tabi 56,7 2. karádi 55,5 3. tapsomyi 55,1 4. mernyei 45,4 5. lengyeltóti 44,5 százalékos tervteljesítéssel. Az öt legrosszabb gépállomás: 13. marcali 33,5 14. balatonkiliti 32,1 15. darányi 31,3 16. segesdi 30,5 17. kaposvári 29,5 százalékos tervteljesítéssel. A vetésben a három legjobb gép­állomás: 1. karádi 1225 hold 2. tabi 1129 hold 3. balatonkiliti 1047 hold A vetésben ívtolsó gépállomások: 15. iharosberényi 255 hóid 16. segesdi 223 hold 17. kaposvári 177 hold ségei hamis jelentéseket küldenek, egyik oka, hogy a Fonyódi Járási Ta­nács elnökhelyettese, Jáger elvtárs helytelen utasításokat ad a tanácsok vezetőinek. Véleménye szerint a ro­vatokba a gazda megkérdezése nél­kül, utólag kell bejegyezni a terüle­tet, s a dátumot is akkor keli beírni, amikor jelentést készítenek. Tűrhetetlen, hogy egyes tanácsvezetők, községi ta­nácsok felelőtlensége, hanyagsága akadályozza községeinkben a kenyér- gabona vetéstervének határidőre való teljesítését. Vonják keményen fele­lősségre a hamis jelentéseket kül­dözgető tanácsok vezetőit s azokat is, akik akadályozzák hanyagságuk­kal a vetésterv teljesítését. A felelősség azonban nemcsak a községi tanácsokat, de a Megyei Ta­nácsot és a járási tanácsokat is ter­heli, amelyek dolgozói elhanyagolják a vetésterv teljesítésének ellenőrzé­sét. Közeleg a határidő, minden erőt a vetésre kell fordítanunk, s nem en­gedhetjük meg, hogy egyes tanácsi vezetők ilyen felelőtlenül, hanyagul foglalkozzanak a vetés, a dolgozó nép jövő évi kenyere biztosításának ügyével. Sajtóankét Somogyszobon Megyeszerte megindult a párt­sajtó fokozottabb terjesztése. Párt­bizottságaink, pártalapszervezeteink és a Somogyi Néplap kiadóvállalata ankétok szervezésével kívánja elő­mozdítani a pártsajtó megszerette­tését a dolgozókkal. A Nagyatádi Já­rási Pártbizottság példamutatóan szervezi a pártsajtó terjesztését. Csü­törtökön például jól sikerült So­mogyi Néplap-ankétot szervezett So­mogyszobon. A kedves műsorral egy­bekötött sajtóankét elősegítette, hogy a somogyszobi dolgozók jobban meg­ismerjék a Somogyi Néplapot, s mi­nél többen előfizessék a lapot. A jól sikerült úttörő-műsorból ér­demes megemlíteni az általános is­kola énekkarának sok tapsot kapott számait, a bátor szavalatokat. Do- henszky Klárikának volt a legna­gyobb sikere, aki egy békeharcos verset szavalt. Gépállomásainkon a falu szeme Ébredjenek fel már végre a Kaposvári Gépállomáson AZ ŐSZI MUNKÁK GYORS ELVÉGZÉSÉVEL ELŐRE A NOVEMBER 7-1 VERSENY SIKERÉÉRT ló munkával utolsókból is lehetnek elsők — ezt bizonyítja a barcsi járás példája Megyénkben eddig 169 tsz, 447 tsz- tag, 173 község és 4251 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt kapcso­lódott be és tett vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának tiszteletére indult ver­senybe. Egyes járásokban azonban nem fordítanak kellő gondot a ver­senyszervezésre, a verseny nyilvános­ságát pedig általában gyengén biz­tosították valamennyi járásban; A csurgói járásban eddig csupán 80 egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt tett vállalást november 7 tisz­teletére. Ez és a járás helyezése is mutatja, hogy az illetékes járási szervek keveset törődnek a verseny szervezésével. A betakarításban, ve­tésben egyaránt az utolsók közt van a csurgói járás. Hasonló a helyzet a kaposvári és a nagyatádi járásban is. A silózásban a tabi és a fonyódi járás kullog az utolsó helyen, de nem dicsekedhetnek valami jó eredmény­nyel a szántás-vetésben sem. Dicséret illeti a barcsi járás ve­zetőszerveit, hogy járásuk, amely ko­rábban az utolsók között szerepelt a versenyben, most az első helyen ha­lad. A többi járásnak is megvan a lehetősége, hogy előbbre, sőt akár az első helyre kerüljön. Ehhez azonban a járási és községi párt- és tanács- szervek jobb, odaadóbb munkájára, van szükség. Az őszi mezőgazdasági munkák, a begyűjtés és adófizetés együttes értékelése alapján a járások sorrendje a következő: Járás: összpontszám: Járási tanácselnök: 1. barcsi 1254 Mátyás József 2. siófoki 1234 Németi László 3. fonyódi 1204 Király Ferenc 4. marcali 1183 PaiDn Ferenc 5. tabi 1182 Tengerdi Imre 6. csurgói 1097 Vörös Gábor 7. kaposvári 1080 Suri Sándor 8. nagyatádi 1034 Sasvári Ferenc Bortermelők figyelmébe! Adókedvezményben részesülnek, akik pontosan eleget tesznek borbejelentési kötelezettségüknek A miniszteri rendelet értelmében köteles minden bortermelő a szüret befejezésétől számított hat napon belül a bormennyiségét az illetékes pénzügyőri szakaszhoz bejelentem. Rész-szüret esetén egy-egy rész-szü­ret befejezésétől számított hat na­pon belül kell a bejelentést meg­tenni. Bejelentéshez szükséges nyomtatványt a tanácsnál és a pénz­ügyőri szakaszoknál kaphat a ter­melő térítés nélkül. Az a bortermelő, aki pontosan ele­get tett bejelentési kötelességének, 180 liter borra és a vele közös ház­tartásban élő minden 16 éven felüli családtagja után 50—50 liter borra adókedvezményt kap. A kedvezmé­nyes 'borforgalmi adó literenként 80 fillér, a tsz- és tszcs-tagok munka­egységére kapott -bor litere után 40 fillér. Aki pontatlanul jelenti be a bormennyiségét, annál a kedvez­ményt csökkentik, aki pedig elrejti bortermését, vagy elmulasztja a be­jelentést, teljes mértékben elveszti a kedvezményt. Minden termelő igyekezzen saját érdekében eleget tenni a fenti kö­vetelményeknek; Táblák a verseny sikeréért Tab községben versenybizottságok alakultak, melyeknek az a feladatuk, hogy buzdítsák a dolgozókat a no­vember 7-i versenyfelajánlásra. A bizottságok tagjai szabad estéiken elmennek a beosztott házakhoz, be­szélgetnek igazdatársaikkal az ered­ményekről, a további munkákról, a. versenyről így aztán mindenki szí­vesen vesz részt a versenyben, mert tudja, hogy ezzel ás elősegíti az őszi munkák mielőbbi elvégzését. Nagyberényről, a tabi járás való­iban nagy, csaknem 2000 lakosú köz­ségéről szóljon a krónika. Ezúttal azonban egészen más céllal, mint ahogy azt megszoktuk a krónikák történetében. A n-agyborénvi esemé­nyeknek nem akarunk emléket állí­tani, nem akarjuk megörökíteni e falu zavaros ügyeinek sorozatéit, de papírra kell vetni, hogy felrázzuk az alvó szerveket, az alvókat, akik sza­bad életiünk 10. évében felháborító- tó nyugalommal húnynak szemet a kulákok, a múlt kiszolgálói és egyéb ellenséges elemek tevékenysége fe­lett. Sok, sok levél, panasz és segítsé­gért kiáltás jutott el különböző he­lyekre a falu lakóitól, de ezek a pa­naszok mindeddig nem nyertek meg­hallgatást. mert egyszerű emberek írták (s ezek »megbízhatatlanok«), mert a leveleken nem találták meg a, helyi vezetők látitamozását. Végül a Szabad Néphez, a Megyei Párt- bizottsághoz érkezett panaszos levél, s ennek nyomán felfigyeltek elv- társaink a herényi visszáságckna. Nagyberény lakói úgy érzik, és meg is győződtek erről: a falu éle­tét a tanács vezetőinek bizalmába férkőzött kulákok és volt csendőrök irányítják. Ezek előjogokat élveznek, ahol csak tudják, megrövidítik a becsületes embereket, a falu dolgozó­it, akik építik ezt az országot, akik munkálják a földeket, kirekesztik mindemből, megfosztják jogaiktól... Vizsgálódásunkhoz ez a panasz s néhány meggyőző adat nyújtott alai- pot. Elindultunk hát a községbe, hogy végére járjunk a dolognak, s bizony az ellenséges elemek és a fa­lu vezetői összefonódásának szöve­vényes útvesztőjében nehezebb volt eligazodni, mint a fáLu rendszerte­len, zeg-zugos utcáin. Erről különben jóelőre meggyőz­itek a tamáés vezetői is mondván: — Nincs itt semmi 'baj, de türelmes ember legyen, aki a panaszok végére akar járni, aki ki, akar deríteni va­lamit . . ; Egy díszes társaság Mi megpróbáltuk, s a »kósza hí- •rek«-nek nevezett panasz beigazoló­dott. Kezdjük hát a »szereplők« jellemzésével. A tanácstitkár, Mari- csek Ferenc apja kocsmával, jólme- nő hentesüzlettel rendelkezett, s a fiú — mint később beigazolódik — jó adag »üzleti szellemet« örökölt. Koiima Károllyal, a tanács elnökével nincs ennyi baj. öt »csak« befolyá­solják a többiek, s ahogy a faluban mondják: a kisbíró az orránál fogva vezeti. így hát a tanácselnök is ke­vés érdemet szerzett az éberség, az önállóság és határozottság vizsgáján. A községi tanács alkalmazza még Tóth Károly kisbírót, aki a múlt­ban a csendőrkalap kakastollával büszkélkedett és Török Gizella be­gyűjtési megbízottait, akinek 'apja a kupeekedés mellett j ólmenő kocsmá­jából, szódagyárából és 5 hold föl- decsfcéjéből »tengette« életét. Nos, ez a néhány adat már sok minden­re enged következtetni.... De nézzük csak a kiindulópontot. Tóth Károly kisbíró testvére, Tóth Imre szintén csendőr volt a javá­ból, s jó bort kínáló pincéjében gyakran megfordulnak a tanács ve­zetői, a kulákok. sőt néha napján a járási tanács kiküldöttei is. Hogy miről folyik a szó borozgatás köz­ben, ezt nehéz lenne kinyomozni. De valószínű, hogy nem a dolgozók ügyes-bajos dolgairól tángyalgatnak, inkább arról, hogy mit lehetne a törvény megkerülésével átjátszani a kulákok, a volt csendőrök kezére. Csalás, ámítás, a becsületes dolgozók kisent mizése Erre példa is adódik bőven. A ta­nács, vagy mondjuk úgy, a »iben- ferttesek« elhatározták* hogy árve­rés útján értékesítik a község tulaj­donában lévő fákat. Igaz, ezt nem tették közhírré, de miért is tették’ volna, hisz a falu lakóinak semmi köze ehhez. Inkább megbeszélték maguk között, s a fa a tanács »dol­gozói«, a kulákok és a volt csend­őrök tulajdonába ment át. A csalás külön érdekessége, hogy a bevétel­ből italozással egybekötött pedagó­gusnapot rendeztek és nem község­fejlesztési célokra használták fel... Vagy kinek az érdeke volt, hogy Iker Istvánná 7 gyermekes anyát koholt vádak alapján leváltsák a tej- csarnokból és Tihanyi József bün­tetett előéletű volt csendőr feleségét bízzák meg a csarnok vezetésével? Nyilvánvaló, hogy nem Ikemé ftés nem a dolgozók érdeke kívánta így! Sőt, feltételezhető, hogy Maricsek tanácstitkárnak — éppen 'borozgatás közben — csendőr barátai sugalmaz­ták e jogtalan cserét. A hupecvér nem válik vízzé Más egyéb is terhelné Maricsek Ferenc lelkiismeretét, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni. Az elmúlt nyáron például két hold »fekete« föld használata, miatt vonták fele­lősségre, de kétes mennyiségű föld­területét ma is mással, Fodor Fe­renccel műveltet!, ki tudja, milyen áron ... Maricsekben kétségtelenül felülkerekedett az örökölt »üzleti Szellem«, lamikor ÍHuszálr Lászlótól 450 forintot kért és kapott egy adás­vételi szerződés elkészítéséért* Az ilyen és hasonló uzsarásfcodóssal jo­gosan haragította magára a falu né- ^t. Sok »érdekes« dolog került még felszínre a vizsgálódások nyomán, de ezek közül csak néhányat, a leg­jellemzőbbeket említjük. — Nagy János fculák vagy sem? — kérdeztük a titkártól. —• Igen — hangzott a válasz — pedig töröl­ték ... — A tanácselnöknek más a véleménye. Négy-öt ember meghall­gatása után azonban -kiderült az igazság. Nagy János 1953-ban köny- nyező szemmel kért igazolást az ak­kori tanácselnöktől, Makó Jánostól, mert fia csak akkor érettségizhet, ha igazolják, hogy nem kulák. Ma­kónak megesett a szíve »szegény« kulékon, kiadta a papírt, s azóta Nagy ikulákot dolgozó parasztként kezelték a faluiban {Fia a -megértő segítség nyomán ma a siófoki OTP dolgozója.) De Maricsek titkár jelen volt a, történteknél, tehát felelős e kulákpártoiásért is ... És lóm, a régi rend kiszolgálói között a politikai vakság következ­tében még párttag is -akad. Horváth József csendőr volt a múltban — bár azt állítja, hogy csak szakács — s ma a helyi pálinkafőző vezetője. Büszkélkedik tagsági könyvével s közben kiderül, hogy 1953—54-ben 15 hónapig nem fizetett tagdíjat. Mint mondja: — Abban az időben sokat »kiszórtak« a pártból, meg­vallom, ezért féltem elmenni a tag­gyűlésre ... — Akkor félt, de ma, mint jól 'beépített ember, attól sem riad vissza, hogy népi demokrácia- ellenes kijelentéseivel uszítson. A kulákok nyugodtan élnek a faluban, inem zaklatja őket senki tartozásaikért. Győrfi kulák például 30 ezer forinttal tartozik az állam­nak, de a tainác-s vezetői még segí­tik is, hogy hátralékos maradjon,. Győrfi -Imre ugyanis eladta -ai házát vőjének, Tolnai Imrének, s az adás­vételi szerződést a tanácstitkár ké­szítette el (valószínűleg tetemes pré­miumért!). A ház telekkönyvlteg most is a kuláké, de nem árverezik el törlesztésképpen, mert hót a vője megvette ... Nehéz eligazodni ezen a mesterkedésen, de hogy nem tiszta ügy, az kétségtelen, s a tanács ku- lákpártoló pdMtikójiát bizonyítja! Ugyanez a helyzet Kerti István 27 -hold szabadhídvégi (Fejér m.) »fe­kete« földjével is, melyért -— a ta­nács jóvoltából — több mint egy éve nem fizet adót és beadást. És van itt még néhány »bernien- tes« ember, aki a iborozgató társaság tagja, vagy éppen a -község dolgo­zóinak ellensége. Csapó Károly men­tesített kulákfi ugyancsak csendőr famíliából származik. Ö is kétes mennyiségű földön gazdálkodik, _ s két leánytestvére a járási tanács dolgozója. Örökös Is'tvónné notórius feketéző üzérkedéseit szintén nem veszik észre az illetékesek. Lehetne beszélni arról-, hogy a falu 'haltórá­ban 140 -hold »zug« tartalékterüle­ten titokban kulákok gazdálkodtak, hogy az ellenséges elemek és a ta­nács összefonódása eredményeként nem megy a munka a Petőfi TSZ- ben sem. Ezek a példák önmaguktól i-s beszélnek, vádolják a volt csend­őröket. kulák-ckaf és nem kevésbé azokat, akik szemet hánynak mes­terkedéseik felett. Itt az ideje, hogy végre rendet teremtsenek az illetékesek. Felelősség, súlyos fe­lelősség terheli a járási pártbizott­ságot és elsősorban insitiruktorát, Vajai elvtársat, aki ott él a faluban, s ahelyett, ho-gy csztályharcos szel­lemben, kemény kézzel véget vetne ennek az áldatlan állapotnak, maga is az ellenség karmai közé került. Felelős a . járási tanács és annak egyes osztályai, akik csendőrpértoló, kulákvédelmező vezetőkre bízták a falu irányítását, s nem vették észre idejében, hogy a nép ellenségei ká­rokat okoznak a falu lakóinak, álla­munknak. Ilyen állapotok láttán nem lehet csodálkozni a becsületes emberek elkeseredésén, nem. lehet csodálkoz­ni, hogy a hosszú idő óta titkár nélkül hagyott pártszervezet tagjai segítségért, ‘orvoisiHásérlti folyamod­nak országos szerveinkhez ás. Mari­csek tanácstitkár »tíz évet örege­dett két év alatt«, s reméljük, hogy járási szerveink most segítségére sietnek, gondoskodnak arról, hogy a következő két évben ne öregedjen tíz évet. Kemény kézzel, osztályhar­cos szellemiben kell véget vetni a kulákok, osendőirök mesfterkiedóseii)-1 nek Nagyfoenénybem, hogy a becsü­letes dolgozók végbe nyugodt éle­tet étjeinek, s gyakorolhassák alkot- - Hiányunkban biztosított jogaikat. J. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom