Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-23 / 250. szám
« SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. október 23* Közeleg a határidő, minden erőt a vetésre! Vonják keményen felelősségre, akik hanyagságukkal akadályozzák a vetésterv teljesítését A Minisztertanács határozata értelmében a kenyérgabonavetést október 31-ig be kell fejezni. A vetést azonban a megye több községében nemcsak az esős időjárás, hanem a felelőtlenség és nemtörődömség is hátráltatja. Súlyos hibák fordulnak elő az elvetett területek nyilvántartásánál, a vetéstervek lebontásánál Mindennek az az oka, hogy a tanácsok dolgozói igen sok helyen nem ismerik a Minisztertanács és a Földművelésügyi Minisztérium vetésre vonatkozó rendeletéit, azokat nem tartják be, vagy ellentétesen hajtják végre, s valótlan jelentésekkel vezetik félre a felettes szerveket. Vétkes hanyagság Babócsán Az elmúlt heti ellenőrzés során Babócsa községben például kiderült, hogy a tanács a gazdák tervezett 1085 hold vetése helyett 1140 hold felbontott tervet jelentett, ezzel szemben csupán összeadási hibából 1007 holdat, tehát a tervnél 78 holddal kevesebb vetést bontottak fel az egyéni gazdálkodóknak. A községben 76 gazda még nem írta alá a vetésterv tudomásulvételét, igaz, még Megyénk 17 gépállomásának az idei fezön különösen nagy feladat jutott. Rajtuk, a gépállomás dolgozóinak szorgalmas munkáján áll jórészt, hogy milyen termést takarítunk be jövőre. Nagy az elmaradás az őszi szántás-vetésben, s alapos munkára van szükség, hogy gépállomásaink segítségével pótolják az elmulasztottakat. A gépállomások vezetőinek kommunista öntudatától, vezetőképességétől függ, hogy dolgozóik hogyan állják meg helyüket az őszi munkákban. Egyes gépállomások vajmi keveset tesznek a munkák meggyorsításáért. A Kaposvári Gépállomás dolgozik a leggyengébben. Kodó elvtárs nem érzj a felelősséget a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok kenyeréért? Úgyszólván minden egyes ( munkáiban a Kaposvári Gépállomás kullog az utolsó helyen. Megelégelhetnék végre, hogy mindig e szégyenteljes helyen álljanak. nem is értesítették őket. De sorolhatnánk még a babócsai tanács hanyagságát: az eddig befejezett vetés sincs nyilvántartva. Az október 10-i tíznapos jelentésükbe helytelen becslés alapján megállapított adatokat írtak és jelentettek. Ugyanígy hibát követtek el, amikor a termelőszövetkezetbe belépett dolgozók már elvetett területével nem emelték a tsz vetéstervét. Balatonkilitiben 10 gazdát nem értesítettek még a vetéstervről Itt is tévesen, rosszul adták össze a felbontott terv adatait. Helytelen tervfelbontás, hamis jelentések Marcaliban is hasonló hibák fordulnak elő a tanács hanyagsága miatt. A község vetésterve 1650 hold. A tanács 1500 hold felbontott tervet jelentett, ám mint az ellenőrzésen kiderült, mindössze 1321 holdat bontottak fel, 300 holddal kevesebbet, mint az előirányzott terv. Szöllősgyörök községben ugyancsak valótlan jelentést készítettek, s a tervfelbontást a mai napig 58 gazdával nem íratták alá. Annak, hogy a fonyódi járás közAz összes traktormunkákban az öt legjobb gépállomás: 1. tabi 56,7 2. karádi 55,5 3. tapsomyi 55,1 4. mernyei 45,4 5. lengyeltóti 44,5 százalékos tervteljesítéssel. Az öt legrosszabb gépállomás: 13. marcali 33,5 14. balatonkiliti 32,1 15. darányi 31,3 16. segesdi 30,5 17. kaposvári 29,5 százalékos tervteljesítéssel. A vetésben a három legjobb gépállomás: 1. karádi 1225 hold 2. tabi 1129 hold 3. balatonkiliti 1047 hold A vetésben ívtolsó gépállomások: 15. iharosberényi 255 hóid 16. segesdi 223 hold 17. kaposvári 177 hold ségei hamis jelentéseket küldenek, egyik oka, hogy a Fonyódi Járási Tanács elnökhelyettese, Jáger elvtárs helytelen utasításokat ad a tanácsok vezetőinek. Véleménye szerint a rovatokba a gazda megkérdezése nélkül, utólag kell bejegyezni a területet, s a dátumot is akkor keli beírni, amikor jelentést készítenek. Tűrhetetlen, hogy egyes tanácsvezetők, községi tanácsok felelőtlensége, hanyagsága akadályozza községeinkben a kenyér- gabona vetéstervének határidőre való teljesítését. Vonják keményen felelősségre a hamis jelentéseket küldözgető tanácsok vezetőit s azokat is, akik akadályozzák hanyagságukkal a vetésterv teljesítését. A felelősség azonban nemcsak a községi tanácsokat, de a Megyei Tanácsot és a járási tanácsokat is terheli, amelyek dolgozói elhanyagolják a vetésterv teljesítésének ellenőrzését. Közeleg a határidő, minden erőt a vetésre kell fordítanunk, s nem engedhetjük meg, hogy egyes tanácsi vezetők ilyen felelőtlenül, hanyagul foglalkozzanak a vetés, a dolgozó nép jövő évi kenyere biztosításának ügyével. Sajtóankét Somogyszobon Megyeszerte megindult a pártsajtó fokozottabb terjesztése. Pártbizottságaink, pártalapszervezeteink és a Somogyi Néplap kiadóvállalata ankétok szervezésével kívánja előmozdítani a pártsajtó megszerettetését a dolgozókkal. A Nagyatádi Járási Pártbizottság példamutatóan szervezi a pártsajtó terjesztését. Csütörtökön például jól sikerült Somogyi Néplap-ankétot szervezett Somogyszobon. A kedves műsorral egybekötött sajtóankét elősegítette, hogy a somogyszobi dolgozók jobban megismerjék a Somogyi Néplapot, s minél többen előfizessék a lapot. A jól sikerült úttörő-műsorból érdemes megemlíteni az általános iskola énekkarának sok tapsot kapott számait, a bátor szavalatokat. Do- henszky Klárikának volt a legnagyobb sikere, aki egy békeharcos verset szavalt. Gépállomásainkon a falu szeme Ébredjenek fel már végre a Kaposvári Gépállomáson AZ ŐSZI MUNKÁK GYORS ELVÉGZÉSÉVEL ELŐRE A NOVEMBER 7-1 VERSENY SIKERÉÉRT ló munkával utolsókból is lehetnek elsők — ezt bizonyítja a barcsi járás példája Megyénkben eddig 169 tsz, 447 tsz- tag, 173 község és 4251 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt kapcsolódott be és tett vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére indult versenybe. Egyes járásokban azonban nem fordítanak kellő gondot a versenyszervezésre, a verseny nyilvánosságát pedig általában gyengén biztosították valamennyi járásban; A csurgói járásban eddig csupán 80 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tett vállalást november 7 tiszteletére. Ez és a járás helyezése is mutatja, hogy az illetékes járási szervek keveset törődnek a verseny szervezésével. A betakarításban, vetésben egyaránt az utolsók közt van a csurgói járás. Hasonló a helyzet a kaposvári és a nagyatádi járásban is. A silózásban a tabi és a fonyódi járás kullog az utolsó helyen, de nem dicsekedhetnek valami jó eredménynyel a szántás-vetésben sem. Dicséret illeti a barcsi járás vezetőszerveit, hogy járásuk, amely korábban az utolsók között szerepelt a versenyben, most az első helyen halad. A többi járásnak is megvan a lehetősége, hogy előbbre, sőt akár az első helyre kerüljön. Ehhez azonban a járási és községi párt- és tanács- szervek jobb, odaadóbb munkájára, van szükség. Az őszi mezőgazdasági munkák, a begyűjtés és adófizetés együttes értékelése alapján a járások sorrendje a következő: Járás: összpontszám: Járási tanácselnök: 1. barcsi 1254 Mátyás József 2. siófoki 1234 Németi László 3. fonyódi 1204 Király Ferenc 4. marcali 1183 PaiDn Ferenc 5. tabi 1182 Tengerdi Imre 6. csurgói 1097 Vörös Gábor 7. kaposvári 1080 Suri Sándor 8. nagyatádi 1034 Sasvári Ferenc Bortermelők figyelmébe! Adókedvezményben részesülnek, akik pontosan eleget tesznek borbejelentési kötelezettségüknek A miniszteri rendelet értelmében köteles minden bortermelő a szüret befejezésétől számított hat napon belül a bormennyiségét az illetékes pénzügyőri szakaszhoz bejelentem. Rész-szüret esetén egy-egy rész-szüret befejezésétől számított hat napon belül kell a bejelentést megtenni. Bejelentéshez szükséges nyomtatványt a tanácsnál és a pénzügyőri szakaszoknál kaphat a termelő térítés nélkül. Az a bortermelő, aki pontosan eleget tett bejelentési kötelességének, 180 liter borra és a vele közös háztartásban élő minden 16 éven felüli családtagja után 50—50 liter borra adókedvezményt kap. A kedvezményes 'borforgalmi adó literenként 80 fillér, a tsz- és tszcs-tagok munkaegységére kapott -bor litere után 40 fillér. Aki pontatlanul jelenti be a bormennyiségét, annál a kedvezményt csökkentik, aki pedig elrejti bortermését, vagy elmulasztja a bejelentést, teljes mértékben elveszti a kedvezményt. Minden termelő igyekezzen saját érdekében eleget tenni a fenti követelményeknek; Táblák a verseny sikeréért Tab községben versenybizottságok alakultak, melyeknek az a feladatuk, hogy buzdítsák a dolgozókat a november 7-i versenyfelajánlásra. A bizottságok tagjai szabad estéiken elmennek a beosztott házakhoz, beszélgetnek igazdatársaikkal az eredményekről, a további munkákról, a. versenyről így aztán mindenki szívesen vesz részt a versenyben, mert tudja, hogy ezzel ás elősegíti az őszi munkák mielőbbi elvégzését. Nagyberényről, a tabi járás valóiban nagy, csaknem 2000 lakosú községéről szóljon a krónika. Ezúttal azonban egészen más céllal, mint ahogy azt megszoktuk a krónikák történetében. A n-agyborénvi eseményeknek nem akarunk emléket állítani, nem akarjuk megörökíteni e falu zavaros ügyeinek sorozatéit, de papírra kell vetni, hogy felrázzuk az alvó szerveket, az alvókat, akik szabad életiünk 10. évében felháborító- tó nyugalommal húnynak szemet a kulákok, a múlt kiszolgálói és egyéb ellenséges elemek tevékenysége felett. Sok, sok levél, panasz és segítségért kiáltás jutott el különböző helyekre a falu lakóitól, de ezek a panaszok mindeddig nem nyertek meghallgatást. mert egyszerű emberek írták (s ezek »megbízhatatlanok«), mert a leveleken nem találták meg a, helyi vezetők látitamozását. Végül a Szabad Néphez, a Megyei Párt- bizottsághoz érkezett panaszos levél, s ennek nyomán felfigyeltek elv- társaink a herényi visszáságckna. Nagyberény lakói úgy érzik, és meg is győződtek erről: a falu életét a tanács vezetőinek bizalmába férkőzött kulákok és volt csendőrök irányítják. Ezek előjogokat élveznek, ahol csak tudják, megrövidítik a becsületes embereket, a falu dolgozóit, akik építik ezt az országot, akik munkálják a földeket, kirekesztik mindemből, megfosztják jogaiktól... Vizsgálódásunkhoz ez a panasz s néhány meggyőző adat nyújtott alai- pot. Elindultunk hát a községbe, hogy végére járjunk a dolognak, s bizony az ellenséges elemek és a falu vezetői összefonódásának szövevényes útvesztőjében nehezebb volt eligazodni, mint a fáLu rendszertelen, zeg-zugos utcáin. Erről különben jóelőre meggyőzitek a tamáés vezetői is mondván: — Nincs itt semmi 'baj, de türelmes ember legyen, aki a panaszok végére akar járni, aki ki, akar deríteni valamit . . ; Egy díszes társaság Mi megpróbáltuk, s a »kósza hí- •rek«-nek nevezett panasz beigazolódott. Kezdjük hát a »szereplők« jellemzésével. A tanácstitkár, Mari- csek Ferenc apja kocsmával, jólme- nő hentesüzlettel rendelkezett, s a fiú — mint később beigazolódik — jó adag »üzleti szellemet« örökölt. Koiima Károllyal, a tanács elnökével nincs ennyi baj. öt »csak« befolyásolják a többiek, s ahogy a faluban mondják: a kisbíró az orránál fogva vezeti. így hát a tanácselnök is kevés érdemet szerzett az éberség, az önállóság és határozottság vizsgáján. A községi tanács alkalmazza még Tóth Károly kisbírót, aki a múltban a csendőrkalap kakastollával büszkélkedett és Török Gizella begyűjtési megbízottait, akinek 'apja a kupeekedés mellett j ólmenő kocsmájából, szódagyárából és 5 hold föl- decsfcéjéből »tengette« életét. Nos, ez a néhány adat már sok mindenre enged következtetni.... De nézzük csak a kiindulópontot. Tóth Károly kisbíró testvére, Tóth Imre szintén csendőr volt a javából, s jó bort kínáló pincéjében gyakran megfordulnak a tanács vezetői, a kulákok. sőt néha napján a járási tanács kiküldöttei is. Hogy miről folyik a szó borozgatás közben, ezt nehéz lenne kinyomozni. De valószínű, hogy nem a dolgozók ügyes-bajos dolgairól tángyalgatnak, inkább arról, hogy mit lehetne a törvény megkerülésével átjátszani a kulákok, a volt csendőrök kezére. Csalás, ámítás, a becsületes dolgozók kisent mizése Erre példa is adódik bőven. A tanács, vagy mondjuk úgy, a »iben- ferttesek« elhatározták* hogy árverés útján értékesítik a község tulajdonában lévő fákat. Igaz, ezt nem tették közhírré, de miért is tették’ volna, hisz a falu lakóinak semmi köze ehhez. Inkább megbeszélték maguk között, s a fa a tanács »dolgozói«, a kulákok és a volt csendőrök tulajdonába ment át. A csalás külön érdekessége, hogy a bevételből italozással egybekötött pedagógusnapot rendeztek és nem községfejlesztési célokra használták fel... Vagy kinek az érdeke volt, hogy Iker Istvánná 7 gyermekes anyát koholt vádak alapján leváltsák a tej- csarnokból és Tihanyi József büntetett előéletű volt csendőr feleségét bízzák meg a csarnok vezetésével? Nyilvánvaló, hogy nem Ikemé ftés nem a dolgozók érdeke kívánta így! Sőt, feltételezhető, hogy Maricsek tanácstitkárnak — éppen 'borozgatás közben — csendőr barátai sugalmazták e jogtalan cserét. A hupecvér nem válik vízzé Más egyéb is terhelné Maricsek Ferenc lelkiismeretét, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni. Az elmúlt nyáron például két hold »fekete« föld használata, miatt vonták felelősségre, de kétes mennyiségű földterületét ma is mással, Fodor Ferenccel műveltet!, ki tudja, milyen áron ... Maricsekben kétségtelenül felülkerekedett az örökölt »üzleti Szellem«, lamikor ÍHuszálr Lászlótól 450 forintot kért és kapott egy adásvételi szerződés elkészítéséért* Az ilyen és hasonló uzsarásfcodóssal jogosan haragította magára a falu né- ^t. Sok »érdekes« dolog került még felszínre a vizsgálódások nyomán, de ezek közül csak néhányat, a legjellemzőbbeket említjük. — Nagy János fculák vagy sem? — kérdeztük a titkártól. —• Igen — hangzott a válasz — pedig törölték ... — A tanácselnöknek más a véleménye. Négy-öt ember meghallgatása után azonban -kiderült az igazság. Nagy János 1953-ban köny- nyező szemmel kért igazolást az akkori tanácselnöktől, Makó Jánostól, mert fia csak akkor érettségizhet, ha igazolják, hogy nem kulák. Makónak megesett a szíve »szegény« kulékon, kiadta a papírt, s azóta Nagy ikulákot dolgozó parasztként kezelték a faluiban {Fia a -megértő segítség nyomán ma a siófoki OTP dolgozója.) De Maricsek titkár jelen volt a, történteknél, tehát felelős e kulákpártoiásért is ... És lóm, a régi rend kiszolgálói között a politikai vakság következtében még párttag is -akad. Horváth József csendőr volt a múltban — bár azt állítja, hogy csak szakács — s ma a helyi pálinkafőző vezetője. Büszkélkedik tagsági könyvével s közben kiderül, hogy 1953—54-ben 15 hónapig nem fizetett tagdíjat. Mint mondja: — Abban az időben sokat »kiszórtak« a pártból, megvallom, ezért féltem elmenni a taggyűlésre ... — Akkor félt, de ma, mint jól 'beépített ember, attól sem riad vissza, hogy népi demokrácia- ellenes kijelentéseivel uszítson. A kulákok nyugodtan élnek a faluban, inem zaklatja őket senki tartozásaikért. Győrfi kulák például 30 ezer forinttal tartozik az államnak, de a tainác-s vezetői még segítik is, hogy hátralékos maradjon,. Győrfi -Imre ugyanis eladta -ai házát vőjének, Tolnai Imrének, s az adásvételi szerződést a tanácstitkár készítette el (valószínűleg tetemes prémiumért!). A ház telekkönyvlteg most is a kuláké, de nem árverezik el törlesztésképpen, mert hót a vője megvette ... Nehéz eligazodni ezen a mesterkedésen, de hogy nem tiszta ügy, az kétségtelen, s a tanács ku- lákpártoló pdMtikójiát bizonyítja! Ugyanez a helyzet Kerti István 27 -hold szabadhídvégi (Fejér m.) »fekete« földjével is, melyért -— a tanács jóvoltából — több mint egy éve nem fizet adót és beadást. És van itt még néhány »bernien- tes« ember, aki a iborozgató társaság tagja, vagy éppen a -község dolgozóinak ellensége. Csapó Károly mentesített kulákfi ugyancsak csendőr famíliából származik. Ö is kétes mennyiségű földön gazdálkodik, _ s két leánytestvére a járási tanács dolgozója. Örökös Is'tvónné notórius feketéző üzérkedéseit szintén nem veszik észre az illetékesek. Lehetne beszélni arról-, hogy a falu 'haltórában 140 -hold »zug« tartalékterületen titokban kulákok gazdálkodtak, hogy az ellenséges elemek és a tanács összefonódása eredményeként nem megy a munka a Petőfi TSZ- ben sem. Ezek a példák önmaguktól i-s beszélnek, vádolják a volt csendőröket. kulák-ckaf és nem kevésbé azokat, akik szemet hánynak mesterkedéseik felett. Itt az ideje, hogy végre rendet teremtsenek az illetékesek. Felelősség, súlyos felelősség terheli a járási pártbizottságot és elsősorban insitiruktorát, Vajai elvtársat, aki ott él a faluban, s ahelyett, ho-gy csztályharcos szellemben, kemény kézzel véget vetne ennek az áldatlan állapotnak, maga is az ellenség karmai közé került. Felelős a . járási tanács és annak egyes osztályai, akik csendőrpértoló, kulákvédelmező vezetőkre bízták a falu irányítását, s nem vették észre idejében, hogy a nép ellenségei károkat okoznak a falu lakóinak, államunknak. Ilyen állapotok láttán nem lehet csodálkozni a becsületes emberek elkeseredésén, nem. lehet csodálkozni, hogy a hosszú idő óta titkár nélkül hagyott pártszervezet tagjai segítségért, ‘orvoisiHásérlti folyamodnak országos szerveinkhez ás. Maricsek tanácstitkár »tíz évet öregedett két év alatt«, s reméljük, hogy járási szerveink most segítségére sietnek, gondoskodnak arról, hogy a következő két évben ne öregedjen tíz évet. Kemény kézzel, osztályharcos szellemiben kell véget vetni a kulákok, osendőirök mesfterkiedóseii)-1 nek Nagyfoenénybem, hogy a becsületes dolgozók végbe nyugodt életet étjeinek, s gyakorolhassák alkot- - Hiányunkban biztosított jogaikat. J. B.
