Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

Kedd, 1955. október 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 VASTAP 1955. október 15-e — a maga ne­mében — felért, egy kis honfoglalás« sál. Legalább is, ha a kaposvári színház történetéről van szó, joggal nevezhetjük annak. Úgy igaz, hogy .a mi »öreg« színházunk az építése óta eltelt. neigyvenegynéh árny eszten­dő alatt jónéhányszáz színésznek — befutott fővárosi, »nagy«-mak, ván­dorszínésznek — adott már szállást. De hajh, olyan válogatós szállásadó volt, hogy inkább üresen hagyta ásí­tani öltözőit, kongatni színpadát és nézőterét, semmiinitlhogy hagyta volna Thália vándor-munkásait végleg megtelepedni falai között. S aki maradt volna — mert ilyen is akadt — azt két egymásból fakadó nagy ck hajszolta tovább: a közömbösség és a pénztelenség. Mondják — s írják az akkori lapok — 1632-iben tizenkét ■pengő ötven filléres villanyszámlát sem tudtak kifizetni a színház pénz­tárából. A bemutatóra sötéten ásí­tott a színház nézőtere és színpada: kikapcsolták a színház épületét az . áramszolgáltatásiból. Igaz, az elő­adásra megjelent hét embernek amúgy sem tett volna érdemes ját­szani. Bizony, nem rontotta volna az ünnepi hangulatot, ha szombaton, a Megyei Tanács meghitthangulatú “díszközgyűlésén megemlékezték vol­na erről is. De azért ©nélkül is fel­villant a múlt az emlékezetben, hogy növelje nagyszerűségét a pillanat­nak, amikor egy hagyományos aktust felelevenítve' Mikecz János elvtárs, a Városi Tanács elnöke immár véglegesen átadta a színház kulcsát a kultúra munkásainak, színészeink­nek. A díszközgyűlés rövid üdvözlő beszédei szóltak arról, mit várunk a mi színházunktól, a színház művé­szeitől. Jó munkát, lók forró sikert kívántak a Városi és Megyei Tanács vezetői, a 'Népművelési Minisztérium képviselői. S az ünnepi gyűlésen mégy olyan elvtárs mellére került fel a »Szocialista kultúráért« kitün­tetés szép vörös csillaga, akik fárad­ságot nem ismerve segítették a ka­posvári állandó színház létrehozását, támogatták a színház dolgozóit mun­kájukban, az évadra való felkészü­lésben. Sugár László elvtársi, a szín­ház igazgatója a Népművelési Mi­nisztérium ismerő díszoklevelét kapta munkája jutalmául. A színház megcsimosodva, meg­szépülve várta este vendégeit a meg­nyitó díszelőadásra. Az előadás előtti ünnepi megnyitó ülésen a honvéd­ség, a DISZ-fiatalok, kis úttörők és a Somogy megyei Népi Együttes kö­szöntötték a színház művészeit, s kívántak sok sikert munkájukhoz. Elküldték üdvözletüket és jókíván­ságaikat az ország vidéki színházai, •a budapesti színházak, az Állami Népi Együttes, a Jászai Mari Szí­nészotthon lakói. A Romáin Népköz- társaság magyar színházától és Huszka Jenőtől is távirat érkezett. Kállai Gyula, a népművelési minisz­ter első helyettese, majd Sugár László elvtárs tartott rövid beszédet s tett ígéretet a színház művészei nevében 'arra, hogy híven szolgálják művészi munkájukkal a párt poli­tikáját. % % # A színház honfoglalása azonban még csak ezután, a Szép juhászáé előadásán következett. A szereplők felöltözve, izgatottan várják öltöző­ikben az előadás kezdetét. Vajon kiáll ják-e a próbát? Megnyerik-e a közönség tetszését, amelynek igényességéről annyi jót és rosszat hallottak ,a már Kapos­várott járt színészkolléigáiktól, A mai előadás dönti el, érdemesek voltak-e a bizalomra, a támogatás­ra, képesek-e feledhetetlen, ■ igazi művészi élményt nyújtani a közön­ségnek. A premier előtti feszültség, izgatottság most éri el a tetőpontját. Odakint zsúfolásig telt ház. kíváncsi embertcmeg várja az előadást, s most még a legtapasztaltabb színész is egy kis lámpalázat érez. A zenekar már Huszka bájos mu­zsikáját játssza, s az első jelemet szereplői az ügyelő jelzésére várnak. Elérkezik a nagy pillanat, lassan fel­gördül ia függöny, s a közönség elé tárul a Szép juhászné-vendéglő ud­vara, háttériben a budai hegyekkel és a Citadellával, Tavasz van, 1859. márciusa. Pár perc csupán, s Husz­ka dallamaitól, ,a szép díszletektől elragadtatott közönség máris ott érzi magát a koriban, amelyet a kör­nyezet és a cselekmény elébe vará­zsolnak. özvegy Szikszay Bálintné, a Szép juhászné-vendéglő gazdájának belé­pője után felcsattan a nézőtéren az első taps, amit csakhamar újabb tapsvihar kö­vet. Megérkezik Szoboszlay Dénes, s a jurátusokat új dalra tanítja: »Háremszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja...« Száll a dai. betölti a nézőteret, . belopja .magát az emberek szívébe, vérébe, is fel­dübörög a vasta.pstól a földszint, a páholysorok. Érik a siker, s a sze­replőkben, rendezőben lassan fel­oldódik a feszültség, a közönség is­métlést kér, s a tapsvihar nem akar dűlni. A fordulatos cselekmény magával ragadja a közönséget. Együtt érez a két fiatal szerelmessel, Brr se:- mayer Tódor patikus és helytartó- tanácsos lányával, Krisztinikával és Szép Rudolf tánc- és illemtanárral, kacag Breseűmayer Tódoron, Xavér gróf ügyefogyoftságán, izgatottan kíséri a titkos megbízással hazatért 48-as ihonvédszázados, Szoboszlay Dénes sorsát és szerelmét r'zv. Szik­szay Bálintné iránt. A felvonás vé­gén ismét feldübörög a taps, a függöny elé szólítja a szereplőket. Ekkor már biztos a siker, a Szép julhászné szereplői belopták magukat a közönség szívébe. A második és a harmadik felvonás csak fokozz,a a közönség lelkesedé­sét. A Breselmayer Tódort alakító Rassy Tibor, Szoboszlay Dénes szere­pében játszó Juhász Pál, a Szép jubászné gazdáját életrekeltő Barcza Éva, Kenessy Zoltán mint Szép Ru­dolf. Kovács Zsuzsa mint Knisztiuka s a többi szereplő játéka csupa szív és lelkesedés.' A második felvonás első jelenetében Rassy Tibornak, majd a második jelenetben Kovács Zsuzsának és Kenessy Zoltánnak zúg fel a nézőtér tapsa. Fábián Klára Huszka csodás boJerójának éneklésé­vel vált ki újabb tapsvihart. A haza és a szabadság szeretete, az élet és ,a szeretem szépsége áradt ezen az estén a Szép juhászné elő­adásából, s amikor a második fel­vonás végén lehullt a függöny, a kö­zönség ütemes, viharzó tapssal a vasfüggöny elé hívta a szereplőket, s a Szép juhászné szövegének író­ját, Kristóf Károlyt. A két felvonás közti szünetben a közönség itt-ott már dúdolta Huszka fülbemászó dallamait; a »Magyar lánynak ma­gyar legény a babája«, az »Oly szép 'az élet«, s a »Mindig mosolyogva nézd a világot« kezdetű dalokat. Kettős diadal ez : színészeink játékának és Huszka eperettmuzsikójánafc, ,a nyolcvan- éves zeneszerző mindig ifjú és friss dallamainak diadala. S felejthetetlen a jelenet, amely a harmadik felvonás végén játszódott le. Háromszor is elismételték a finá­lét, a villanyok már kigyulladtak, de a közönség nem .akart indulni. Felállva tapsolt, s ütemes tapssal kísérte a negyedszer és ötödször is megismételt dalt. Dübörgött a vas- taps, a kaposvári közönség ünnepel­te színészetek honfoglalását, a be­mutató előadást, az első, nagy sikert. Ünnepelte, köszöntötte Kaposvár el­ső, sikerrel bemutatkozó állandó színházát. Nem az ünnepi beszámoló, hanem az elismerő kritika írójáé a feladat, hogy számot adjon az előadás min­den feledhetetlen mozzanatáról, az operett szereplőinek felkészültségé­ről, játékáról. Kritika helyett egye­lőre álljon itt elismerésül: a szom­bati bemutató sikeres volt, s méltó honfoglalása színészeteknek ... „Párt és DISZ-propagandistáink legyenek méltók a párt bizalmára“ Ünnepélyesen nyitották meg a párt- és DISZ-oktatási évet a Textiiművekben F. hó 16-án, vasárnap este a Tex- filművek kultúrotthonában ünnepi -évnyitóra gyűltek össze az üzemi párt- és DISZ-aktatás propagandis­tái és hallgatói. Bevezetőként Dóm­ján Sándorné elvtársnő, az üzemi pártbizottság titkára üdvözölte a je­lenlévőket, majd megnyitójában az ■oktatás jelentőségéről, a propagan­disták és hallgatók nagyszerű, fele­lősségteljes feladatáról beszélt. — Propagandistáink hivatottak ar­ra, hogy megismertessék hallgatóik­kal a szocialista ideológiát és gyöke­restől kiirtsák a búrzsoá ideológia maradványait — mondta Domjánné elv-társnő. —‘ Sztálin elvtárs mondot­ta: »A marxista—teninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés ve­zérfonala«. Oktatásunknak tehát nem az a célja, hogy tételekkel tömje te­le a hallgatók fejét, hanem az, hogy biztos tájékozódást nyújtson dolgo­zóinknak, hogy az elméletet minden­kor alkalmazni tudják a mindenna­pi életre, a gyakorlati munka felada­taira. Domjánné elvtársnő ezután az if­júság hazafias szellemű neveléséről beszélt. A Bolsevik Párt oldalán har­coló Komszomol példájára hívta fel a figyelmet, majd befejezőként a kö­vetkezőket mondotta: — Propagandistáink ezután is jól készüljenek fel a foglalkozásokra, lelkesen, szívvel, létekkel, jó mód­szerekkel tanítsák dolgozóinkat a marxizmus—leninizmus tanításaira. Hallgatóink pedig segítsék úgy a propagandisták munkáját, hoigy min­denkor jól felkészülve, pontosan je­lenjének meg a foglalkozásokon, mert csak a szorgalmas tanulás, a mágasszínvönalú viták tehetik érté­kessé, gazdaggá politikai oktatásun­kat. Párt- és DISZ-propagandistáink legyenek méltók pártunk bizalmára. Hallgatóink használják fel a lehető­ségeket, váljanak pártunk és álla­munk nagyszerű harcosaivá. Előre az 1955—56-os oktatási év sikeréért! — fejezte be beszédét Dómján Sámdor- né. Az ünnepség további részében Pó- cza János elvtárs, az üzemi kultúr­otthon igazgatója »A Magyar Dolgo­zók Pártja jogos örököse és tovább- íolytatója nemzeti történelmünk ha­ladó hagyományainak« címmel tar­tott előadást, majd kultúrműsor kö­vetkezett. »A párt harca a munkás­osztály és a dolgozó . nép érdekeiért az elnyomás éveitől napjainkig« cí­mű előadást a kultúrcsöport szavaló! Ady- és József Attila-versekkel, az ének- és zenekar pedig mozgalmi in­dulok, forradalmi dalok tolmácsolá­sával tette még színesebbé, gazda­gabbá. A Textilművek párt- és DISZ- propagandistái, á politikai oktatás hallgatói az ünnepélyes megnyitó be­fejezéseként megtekintették a »Külö­nös ismertetőjel« című új magyar filmét. Gyorsítani kell a kukoricaszerződéskötés ütemét járásainkban Utolsó helyen kullog a csurgói és a kaposvári járás Vasárnap megyeszert© folyt a szerződéskötés, különösen ott, ahol a helyi szervek is mozgósították erői­ket. Elismerést érdemelnek a barcsi járás föidiművesszövetkezeíi és be­gyűjtési dolgozói a kukoricaértéke- sítési szerződéskötésben elért ered­ményeikért. Súlyos a lemaradás azonban a csurgói és a kaposvári já­rásban. E járásokban különösen a tanácsok és begyűjtési megbízottak hanyagolják el a munkát, csak a föMművesszövetkezetek és ,a Ter- ményforgSlmi Vállalat dolgozóira bízzák a szerződéskötést. A csurgói és ,a kaposvári járásban is megvan a tehetőséig .arra, hogy teljesítsék a kukaricaértékesítési szerződéskötés Járás: Tervteljesítés százaléka siófoki 72,2 nagyatádi 70,2 csurgói v 61,6 kaposvári 59 tervét, csak határozottabb munkára van szükség. A kaposvári járásiban Edd© község tanácsvezetői, a föld- művesszövetkezeí és a terménytől» gakni raktár dolgozói nem akarták, hogy járásuk miattuk maradjon te, ezért vasárnap mindén erőt mozgó­sítva — 50 mázsa híjám — teljesí­tették ;a fcukiorteaértékesítési szerző­déskötés tervét. Nem így tették Ka- poskéresztúrcn, ahol még több mint 300 mázsa hiányzik a terv teljesíté­séből. A kaposvári járás lemaradó községei kövessék az eddeiiek példá­ját, s á legrövidebb időn belül a ka- posvári járás is felzárkózhat az élenjáró járások közé. A lemaradó járások sorrendje: Járási begy. hiv. vez.: Gajdos László Borbandi Ambrus Horváth György Balassa Tibor PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A kádermimka néhány tapasztalata megyénkben A felszabadulás óta eltelt tíz év eredményeiben nagy szerepük volt a párt káderednek. A párt a proletár- diktatúráiban a kádereken keresztül irányítja az állami és tömegszerve- zeteiket. A politikát emberek való­sítják meg, tehát kádereken függ a sikere; egy állam sem tud megtenni vezetők, káderek nélkül, A III. párt­kongresszus által elfogadott módosí­tott Szervezeti Szabályzat is a párt­tag kötelességévé teszi a káderek helyes kiválasztását és elosztását: »■A párttag kötelessége, hogy bármely helyen, ahova a párt állította, követ­kezetesen hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szak­mai képzettségük szerint — kivá­lasztására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megsze­gése, a kádereknek baráti kapcsola­tok és rokoni kötelékek alapján tör­ténő kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való tartozással«. A szocializmus építésének alapve­tő feltétele tehát továbbra is a párt-, állami és temegszervezetek káderek­kel való állandó erősítése. Ezért tu­lajdonít pártunk Központi Vezetősé­ge olyan nagy figyelmet a járási pártbizottságek, a községi alapszer­vezetek és ,a falusi szocialista szek­torok pártszervezeteinek megerősí­tésére. Ezért fordult a párt felhívás­sal a városokban dolgozó kommu­nistákhoz, hogy jelentkezzenek falu­si pártmunkára. A párt felhívására jött legutóbb Budapestről megyénk­be a Karádi Gépállomás igazgatójá­nak Pásztor István elv társ. Torma István pedig a nágocsi Szabadság TSZ elnökének. De a közeli Hóna­pok során még sok elwrtárs jön So­mogyba párttitkámak, tsz-elmöknek, gépállomási igazgatónak, főkönyvelő­nek, mérnöknek, A budapesti elv­társak példamutatása során a me­gyei és járási vezető szerveikben dolgozó elvtársiak közül is sokan je­lentkeztek falusi pártmunkára vagy tértek vissza termelőszövetkezetük­be, községükbe. Horváth József elv- társ, a Ladi Gépállomás volt agro- mómusa visszament Visnyére ,a Nép­hadsereg TSZ elnökének. Csordás János elvtáns, a Somogy megyei FÜSZÉRT vezetője szintén, vissza­ment Nagyatádra a községi pártbi­zottság titkárának. Ez azonban még nem oldotta meg teljesen <a falusi pártmunka prob­lémáit. A továbbiakban szükséges a falura ment elvtár­sak nevelése, segítése. A falusi káderek nevelésében mindenek­előtt a járási és községi párt­bizottságoknak vannak feladata­ik. A Központi Vezetőség határozata — a kóderoszftiályok meglszünitetéséveli — már korábban lehetővé tette, Hogy a járási pártbizottságok veze­tői azokkal a kádereikkel foglalkoz­zanak, akik velük egy területen dol­goznak. De még mindig előfordul, hogy egyes vezetők panaszkodnak — pl. a Tabi és Fonyódi Járási Párt­bizottságon —, hogy nem érinek rá a káderekkel foglalkozni. Ezek az elvtársiak nem értik, hogy a káde­rekkel való foglalkozást ,a munká­val együtt kell végezni. A vezetőnek jól kell ismernie azt, akivel együtt dolgozik, ismernie kell képességeit, azt, hogy alkalmas-e a feladatok elvégzésére. Munka közben kell megismernie a kádereket, hiszen a párt poli­tikájának végrehajtása során mutatkozik meg, hogy mennyire önálló, képes-e feladatát meg­oldani. Itt válik nyilvánvalóvá, hegy ,a ká­derek szava mennyire egyezik tet­teikkel. A végrehajtás ellenőrzése tehát a káderek nevelésének 'igen fontos eszköze, dp az ellenőrzésnek nemcsak a fogyatékosságok felfedé­séiből kell állnia, hanem dicsérnie is kell, ;ha szükséges, és minden eset­ben segítőnek kell lennie. Csak így nőnek fel a jó káderek. Juhász Ist­ván elvtárs, a Marcali Járási,Párt- bizottság egyik titkára például kö­vetésre méltó módszereket alkal­maz a hozzá tartozó káderek meg« ismerésében és nevelésében, Aa instruktor elvtársiakkal rendszeresen! megbeszéli a párt- és kormányba tá« rozatofcból eredő feladatokat, hogyan kell megoldani azokat,, és ehhez mód­szerbeli segítséget is ad, munka köziben ellenőrzi a megbeszélt fel­adatok végrehajtását. Kinn a terü-i létén apró feljegyzéseket készít,- megjegyzi, hogy melyik instruktor« •nak milyen segítségre van szüfcsé« ge, s utána sürgősen intézkedik. Ezen kérészül dSs (figyelemmel M-i séri ©gy-egy elvtárs fejlődését. Előfordul még az is, hogy egyesi járási vezető elvtársák etoamáirko« dottam mondanak véleményt elvtár« sokról. Pedig rövid, két-három hét alatt nem lehet egy kádert mégis« menni, nem szabad munkájáról ázom* nal rossz következtetést levonni. Fontos buzdítani a kádereket, di« csérni első sikereiket, de érdeklődni kell személyes1 problémájuk iránt,- törődni kell kulturális igényeikkel is. Előtérbe kell állítani a káderek politikai és általános műveltségé­nek, szakképzettségének növelé­sét. Ezen a téren már van javulás me« gyénkben is. Több vezető funkcióban lévő elvtárs -tanul egyetemen,' főis« kólán, gimnáziumiban, ezenkívül az1 idei oktatási évben valamennyi füg« getlenítettí pártmunkás elvégzi az általános iskolát. A Közgazdasági Egyetemen tanul Vajai István elv-* társ, a Tahi Járási Pártbizottság instruktora, a Jogtudományi Egye« temen tanul Wiediermamn János elv« társ, a Megyei Pártbizottság politi« kai munkatársa, a Mezőgazdasági1 Technikumon tanul Hevesi János elvtárs, a Csurgói Járási Párt VB első titkára. A legfontosabb azonban a mar­xizmus—leninizmus elsajátítá­sa és annak a gyakorlatban való alkalmazása. Elvtársaink csak ennek segítségével tudnak fejlődni, lépést tartam. Az elméleti képzés érdekében pártunk hatalmas erőfeszítéseket tesz, .párt­iskolákat tart fenn, ahol elvtársa« inknak módjukban áll — alapkép« zettséigüktől függőéin — elsajátítani a marxizmust, teninizmust. A párt« iskolák mellett azonban a szerve« zetit pártektatósbam való részvétel is hozzájárul a pártmunkások marxis« ta műveltségének növeléséhez. Az a tény, hogy az idei pártofctatási év« ban. (megnőtt a (szakositioltti f Hozón fiai, a magyar párttörtóneti, az SZKP történeti és a. politikai gaz­daságtan! tanfolyamok száma, azt mutatja, hogy egyre több megyei és járási vezető funkcionárius képezi magát elméletileg magasabb fokon. Baj van azonban még mindig az újságolvasás, a folyóiratok olvasása, felhasználása és főleg a szépinodal« mi könyvek olvasása körül. Az elv« társak magylrjésze arra hiv,átkozik, hogy nincs ideje pl. szépirodalmi művet olvasni. Természetesein ez az indok nem fogadható el. A .munka jó megszervezésével jut bőven idő ol­vasásra is. Meg kell javítani járási párt- bizottságainkon a káderek egyé­ni ügyeivel való törődést is. Sok funkcionárius elnézi a liberaliz« must, a bürokráciát, vannak olyanok is, akik egyéni érdekeiket a pánt érdeke fölé helyezik. Az ilyesmi megengedhetetlen. Küzdeni kell a káderek magasfokú erkölcsi megszi« lárdításáért. A pártkádeireknek a magánéletben is fedihetettennek kell Lenniük, meg kell követelni a tisztái erkölcsű magatartást. Mindebből az következik, hogy járási pártbizott­ságaink vezetőinek nagyobb felelős« sérget kell érezniük a káderek elosz­tásáért, neveléséért, segíteniük kell őket állandóan munkájukban. Já­rási vezetőink tegyék magukévá azt a jelszót, hogy mindén a kádereken függ. Künn Anna, a Megyei Párt VB pol. munkatársa­Október 19, szerda: a párfoktatásl év ünnepélyes megnyitója A Megyei Párí-végrehajtóbizott- ság Agit.-Prop. Osztálya értesíti a politikai iskolák első évfolyamának és a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamok hallgatóit, bogy az 1955/56-os (pártoktatási !év ünnepé­lyes megnyitója október 19-én, szer­dán lesz az egész megyében. . Felhívjuk a propagandisták, ball« gatók és a pártvezetőségek figyel« mét a jó előkészítésre és pontos megjelenésre. MEGYEI PÄET- VÉGREH A JTÖBIZOTTS AG AGIT.-PROP. OSZTÁLYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom