Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

V. HL ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége Kispajtásoknak, úttörőknek Mielőtt r függöny felgördült.. A negyedik negyedéves terv teljesítése komoly helytállást kíván a Textilművek minden dolgozójától A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 244. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1955. október 16, A zárszámadás is szolgálja tsz-eínk további erősödését, fejlődését A dolgosé nép kenyerének biztosításában nem tűrhetjük a felelőtlenséget / A Megyed Tanács elnöke az elmúlt napokban ellen­őriztette a vetéstervek teljesítését, és egész sor hiányos­ságot fedett fel. Egyes községekben nem íratták alá a gazdákkal a gabonavetéstervet, s így azok nem tudtak, mennyit kell vetniük. Egyes községek 'hamis jelentésekkel akarták a felsőbb szer­veket félrevezetni. Kaposförői 48 százialékos kenyér- gabonavetést jelentettek a járási tanácsnak, s amikor a Megyei Tanács felmérette a területet, megállapítot­ták, hogy mindössze 27 százalékra áll a község a vetés­terv teljesítésével. Ugyanitt 20 holdnyi ugar feltörését és bevetését mulasztották el, pedig a gépállomás is adott volna gépet, $ a vetőmag is ott áll a raktáriban. A községi tanácselnök és a mezőgazdasági előadó egy­másra hárítja a felelősséget. A községi agronómus azonban még felelősséget sem érez ezént a mulasz­tásért. findocson teljes zűrzavar uralkodik a vetéstervek körül Nem tudják, ki vetett, ki nem; 83 gazda nem írta alá a vetéstervet. De még azt sem tudják, hogy kinek mennyit kell vetni, mivel nem értesítették a gazdá­kat a vetéstervek felbontásáról. Súlyos felelősség ter­heli Kérdő Sándor mezőgazdászt, akit a Tabi Járási Tanácstól küldtek Andocsra, hogy teremtsen rendet a gabonavetés körül, ő azonban dolgavégezetlenül ott­hagyta a községet. Bolhán szintén egész sor hiányosságot tárt fel az ellenőrzés. Itt a tanács dolgozói önkényesen felkerekí­tették a dolgozó parasztok vetésjelentését, s valótlan adatokat szolgáltattak a felsőbb szerveknek. Mikén saját káraikra adtak rossz jelentést a község vezetői, mert a vizsgálat szerint nem 47, hanem 67 százalékra állnak a vetésterv teljesítésével. Mivel a községi tamácg elmulasztotta kihirdetni a dolgozó pa­rasztok között, hogy vetésüket három napon belül kö­telesek bejelenteni, csak azokat az adatokat tudtak számontartani, amelyről éppen tudomásuk volt. A Megyei Tanács a hibák elkövetőivel szemben fegyelmi eljárást indított A járási tanácselnökök közül Suri Sándor elvtár­sait, a Kaposvári Járási Tanács elnökét és Teogerdi Imre elvtársat, a Tabi Járási Tanács elnökét vonta fe­lelősségre a Megyei Tanács. A községi tanácsok elnökei közül Király Lajost, Somogyszil tanácselnökét, Karsai Józsefet, Andocs köz­ség tanácselnökét és Sóidra Antalt, Karád község ta­nácselnökét állította a Megyei Tanács elnöke fegye'L mi bizottság elé. , A vetésterv felbontáséiban mutatkozó fogyatékossá­gokért, a vetésben mutatkozó lemaradás miatt felelősség terheli a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságát, személyszerint Sási János elvtársat, az igazgatóság ve­zetőjét. Annak ellenére, hogy tudomásuk volt arról, mi­lyen hiányosságok vannak a megyében, nem tettek ha­tározott intézkedéseket a hibák kijavítására, de el­mulasztották az általuk kiadott rendeletek végrehaj­tásának ellenőrzését is. Abban ugyanis nem volt hiba, hogy utasítást, rendeietet nem adtak ki. Volt abból bőven, értekezletet is tartottak eleget. De súlyos hibát követtek el a kiadott rendéletek végrehajtása ellen­őrzésének elmulasztásával. Megelégedtek a papírjelen­tésekkel, nem néztek a jelentések mögé, hogy meg­felelnek-e a valóságnak. A Mezőgazdasági Igazgatóság­nak nagyobb felelősséggel kell ellenőriznie a kiadott rendjeletek végrehajtását, a járási és községi szervek munkáját. A megyei, járási tanácsok vezetői, a mezőgazdasági szakemberek sürgősen számolják fel a még meglévő hibákat, küzdjenek minden erejükkel, hogy október 25-re hiánytalanul teljesítsék megyénkben a gabona­vetéstervet. A járások sorrendje a gabonavetésterv teljesítésében: MEGÉRDEMELTEK A KITÜNTETÉST Járás: Százalék: Járási tanácselnök: Mezőgazd. o. vezető 1. Siófoki 58,9 Németi László Szabó László 2. Barcsi 52,6 Mátyás Józsief Feig! József 3. Tabi 52,2 Tengerül Imre Deák János 4. Marcali 50,6 Papp Ferenc Tóth Mihály 5. Fonyódi 49,8 Király Ferenc Jani János 6. Nagyatádi 44,1 Sasvári Ferenc Isaszegi József 7. Csurgói 38,8 Vörös Gábor Pal'lag András 8. Kaposvári 35,2 Suri Sándor Csutak Pál TUBL GYÖRGY, Som község tanácselnöke megkapta a «Begyűjtés kiváló dolgozója-« ki­tüntetést. Neki is jelentős része van abban, hogy községe elsőként került ki az augusztus 20-i begyűjtési versenyből. GYŐRÉI JÓZSEF, a fenyőd: járás begyűjtési hivatal- vezetője jól irányította járása mun­káját az alkotmány ünnepi begyűjtési versenyben. Nemcsak megyei, ha­nem országos viszonylatban is a fonyóda járás került ki győztesként a versenyből. Győréi elvtárs 'az egész versenyszakaszban példamuta­tóan megállta a helyét, fáradhatat­lanul dolgozott járása becsületéért. Megérdemelte a «-Begyűjtés kiváló dolgozója- kitüntetést. fi KUTASUK KIÁLLTÁK A PRÓBÁT Termelőszövetkezeteinkben meg­kezdődött a zárszámadás előkészíté­se. Gondos, alapos, körültekintő mun­kát kíván ez a tsz-ek vezetőitől, a tagságtól egyaránt. Az idei zárszám­adás bizonysága lesz annak, hogy mennyit erősödtek, fejlődtek egy év alatt tsz-eink. A szorgalmas munka eredményeként jó termést takarítot- itak be gabonából, s jó termés ígér­kezik kapósokból is. Nem ritkaság megyénkben az olyan tsz, ahol a munkaegység értéke meghaladja a 60—70 forintot. A somogyszenfpáli Béke TSZ-ben pl. 70 forintot ér egy- egy munkaegység. Tsz-einknek jól kell gazdálkodniuk jövedelmükkel, hogy tovább erősöd­hessenek, fejlődhessenek. Nem sza­bad megfeledkezniük az állam iránti kötelezettség, az adó, a gépállomási munkadíj, az esedékes hitelek tör­lesztéséről. Államunk hitelekkel, egyéb juttatásokkal továbbra is se­gíti a termelőszövetkezeteket, de ahol csak lehetséges, ne vegyenek igénybe újabb hiteleket, oldják meg a beruházásokat saját erejükből. Az egyéni gazdák előtt is vonzóbb az a termelőszövetkezet, amelynek kevés az adóssága. A somogyszentpáli Béke TSZ tagjai a jövő évben nem vesz­nek igénybe állami hitelt: addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. A szenyéri Uj Elet TSZ tagjai ugyancsak saját erőből létesítenek 25 holdon halastavat. Használják fel termelőszövetkeze­teink az állam-nyűj tóttá kedvezmé­nyeket. Kössenek szerződést minél több sertés hízlalásiára. Növeljék be­vételüket, a tagok jövedelmét halas­tavak, gyümölcsösök, szőlők, kerté­szetek létesítésével; mindez sok pénzt hoz a házhoz. A samogyszentpáliak például 10 holdas kertészetet és ha­lastavat létesítenek, fejlesztik állat­állományukat, a takarmányalapba is annyit helyeznek, hogy elegendő legyen az állatok takarmányozására. Kukoricát nem osztanak, meghagy­ják áz állatoknak, hiszen a háztáji­ban minden tagnak termett elegendő. A hízókért aztán sok pénzt kap a tsz. Kövessék a szenyériek Scmogy- szentpál példáját, tartalékoljanak ők is több kukoricát, mert így több ál­latot nevelhetnek. Ne feledkezzenek meg tsz-eink a szociális, kulturális alap biztosításá­ról sem. Ebből biztosítják a tagok kulturális szükségleteit, ebből segítik az öreg, rászoruló tagokat. Az egyé­ni gazdák szívesen lépnek be az olyan termelőszövetkezetbe, ahol messzemenően gondoskodnak az öre­gekről, a betegekről. A földjáradék kifizetésére is gon­doljanak termelőszövetkezeteinik: ok­vetlenül szerepeljen ez is a zárszám­adásban. A földjáradék kifizetésének elmulasztása sok termelőszövetkezeti tagnak szegi kedvét. Az alapszabály is kötelezően előírja a földjáradék fizetését. A szenyéri Uj Elet TSZ tagjai például 20 000 forintot bizto­sítanák a földjáradék kifizetésére. Sok mindent figyelembe kell ven­ni ahhoz, hogy jól előkészíthessék Isz-eink zárszámadásukat. Éppen ezért nagy szükség van most a já­rási tanácsok mezőgazdasági osztá­lyának, a gépállomások agronómu- sainak a segítségére. Sajnos, a Mar­cali Járási Tanács nemigen adott még segítséget ehhez a munkához. A sávolyi Szabadság TSZ még meg sem kezdte a zárszámadás előkészí­tését, mivel könyvelőjük csaknem két hete beteg, s nélküle nem tud­nak dolgozni. A járási tanácstól azonban nem kaptak segítséget. A szenyéri Uj Élet-ben, a somogyszent­páli Béke TSZ-ben sem voltak még egyszer sem a járási tanácstól. Ezek a tsz-ek is segítség nélkül, a maguk erejéből készülnek a zárszámadásra. Több segítséget várnak a marcali járás tsz-ei a járási tanácstól, a gép­állomások agronómusaitól, hogy idő­ben, jól elkészíthessék a zárszám­adást. Sok gonddal jár egy újonnan ala­kult tsz-iközség irányítása — mond­ja Sasvári János elvtárs, Kutas ter­melőszövetkezeti község tanácselnö­ke. — Kétféleképpen kell most irá­nyítani: «differenciáltan-«, ahogy a járási elvtársak tanítják —• mondja a tanácselnök. Az őszi munkákra, a betakarításra és szántás-vetésre a tsz-tagokat kell mozgósítani. Ezt a munkát ugyanis az új tagok már kö.- zösen végzik. A beadásra, a kukori- caiszerződéskötéisire pedig a volt egyéni parasztokat kell mozgósítani. A földrendezés, tagosítás is sok munkát ad. Perbe kell szállni az idő­járással is, mozgósítani a falu lakó­it, hogy ahol lehet, törjék a kuko­ricát, szedjék a cukorrépát, készít­sék a talajt a kenyérgabona alá. Nem könnyű bizony Kutason a vezetés dolga. Nem könnyű az öt mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tömörült kutasi dolgozó parasztok első léipése:inieki egyengetése. Érde­mes hát megnézni, hogyan dolgoz­nak a kutasi új tsz-ek tagjai, ho­gyan teszik meg az első lépéseket az új úton. Dolgos nép es a kutasi! Kutason eddig nem volt termelő- szövetkezet. A szomszéd községből, Nagykorpádról jutott el a híre an­nak, hogyan dolgoznak a Béke TSZ tagjai, mennyi a jövedelmük. Ami­kor aztán az egész falu a szövetke­zeti útra lépett, legnehezebben a közös munka megkezdése ment. Nyugtalan éjszakájuk volt az Új tsz- elnököknek, de még a község veze­tőinek is az alakuló közgyűlést kö­vetően. Azt határozták el ugyanis, hogy másnap reggel 5-kor befognak és a határban találkoznak. A tsz- elnökök már 5 órakor kint voltak. Hűvös volt a reggel, de meleg verí­téket törölhettek 'homlokukról; az elnökök, míg az utolsó fogat is a barázdába nem állt. Öröm volt néz­ni, hogyan láttak munkához, hogyan kezdett összekovácsolódni a tagság — mondta a tanácselnök. Nincs is okuk a panaszra a köz­ségi tanács vezetőinek. Jő dolgos ez a kutasi nép, nem sok biztatás kell neki. különösen most, hogy az öt tsz egymást akarja lepipálni a munká­ban. As asszonyok is kitessnek magukért Még a régi tsz-eknek is 'becsüle­tükre válna az a munkaszervezés, amelyet a kutasi új tsz-ekben ta­pasztalhatunk. Már az első napon megalakították a brigádokat — igaz, hogy ezek még nem olyan terület­hez kötött brigádok, de lépés azok felé. Az asszonyok kimondták: »Mi szedjük a burgonyát, a férfiak pedig szántsanak, vessenek.-« Aztán 11 na­pon át egyfolytában szedték a krumplit a kutasi asszonyok, szántot­tak, vetettek a férfiak. Vígan ment a munka. Az asszonybrigádok egy­mással vetélkedtek. A frissek a »lankadt« nevet adták annak a bri­gádnak, amely lankadni látszott a munkában. Tóth Jámosné, Nagy Fe- rencné, Kiss Sándorné, Németh Ilonka. Színezi Lajosné, Csík And- rásné meg a többi kutasi asszony megmutatta, hogy nem lesz panasz az asszonyok munkájára. De a fér­fiak munkájának eredménye sem le­becsülendő: 105 hold földbe elvetet­ték az őszi árpát. A Béke TSZ-ben már 10 hold rozsot is elvetettek. Ha nem akasztja meg munkájukat az eső, ma már minden gabonájuk a földben van. Segít a párt és a tanács A Nagyatádi Járási Pártbizottság nemcsak a szervezés idején, hanem a tsz-község élet indul ásónak első lé­pésénél is 'segítsége |L a<l Kővágó elvtárs, a járási pártbizottság első titkára személyesen beszélt a tsz-ek kommunistáival feladatukról, hogy mit kell tenniük a tsz-tagok nevelé­sében. A Megyei Tanács két mező­gazdászt küldött: Tamás László és Perusza László elvtársakat, hogy se­gítsék az új tsz-tagok első lépését, a nagyüzemi gazdálkodás kialakítá­sát Kutason. A járási tanács 50 000 forint épí­tési hitelt utaltatott ki a Petőfi TSZ-nek, melyből a közös állatállo­mány részére hoznak rendbe egy épületet. A községi tanács, amely­nek ezután már nem kétszáz egyé­ni gazdával, hanem öt termelőszö­vetkezettel kell foglalkozni _ min­d en segítséget megad az első lépé­sekhez, a tsz-ek felvirágoztatásá­hoz. A Segesdi Gépállomástól több segítséget várnak Három traktort küldött a község­be a Segesdi- Gépállomás. Ezek mun­kájában először nem sok köszönet volt. A tsz-tagok nem voltak meg­elégedve a szántás minőségével. Amikor aztán a mezőgazdászok el­lenőrizték a traktoristák munkáját, a kellő mélységet megkövetelték a szántásibán, megváltozott a tsz-pa- rasztok véleménye a traktorról. Szí­vesen vennék, ha küldene még gé­pet a gépállomás, de ne gumikereke­sét, mert az nem tud dolgozni a ku­tasi határban, hanem kormos trak­tort. Négy nap alatt be akarják fejesni a vetést Az eső itt is hátráltatta a mun­kát, de nem azért állnak szorgos emberek hírében a kutasiak, hogy meghátráljanak a nehézségektől. A dombos, homokos területen, ahol a talaj már szikkadtabb, most is szán­tanak, készítik a talajt a búza alá. Törik már a kukoricát is. ahol érett, s egymásután sorakoznak a cukor­répával megrakott kocsik a falu ut­cáján. A kukorica törését is brigá­dokban, közösen végzik. Idén nem hagyják lábon a szárt. sem, hanem törés után gyorsan betakarítják, silót készítenek belőle a közös állat- állomány részére. — Ha nem esik az eső, vasárnap már vethetünk — mondja Németh Ferenc elvtárs, ai Ady TSZ elnöke. — A vetőszámtást már elvégeztük, csak vetni kell Szorgos tagjainkkal négy nap alati be akarjuk fejezni a vetést. Meg is van a lehetőségük erre í kutasiaknak. Eddigi munkájuk az Igazolja: határozott lépéseket tettel előre az új életet jelentő úton. Horváth Járna

Next

/
Oldalképek
Tartalom