Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

Szombat, 1955. október 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az őszi búza helyes és gyors vetése gazdag termést biztosít; BÚZAVETÉSI TANÁCSADÓ A búzavetőmag csíraképessége eb­ben az esztendőben gyengébb, ép­pen ezért fontos, hogy vetés előtt elvégezzük a csírázás i próbát, s an­nak eredménye alapján határozzuk meg, hogy mennyi magot vetünk kát. holdanként. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, 'hegy a búza vetőmagjának csírázása aránya 8—10 százalékkal kisebb, tehát az előző «években átlagosain felhasznált vető­mag-mennyiségnél Itat. heídankini mintegy 10 kilóvá! täfebei kell vetni. A csírázás! próbát a gépállomások laboratóriumaiban szakszerűen és díjmentesen végzik él a termelő­szövetkezetek és az egyéni gazdál­kodók részére is. Kevesen tudják, hogy van oiyan búzafajtánk, amelyből ezer szem “mag súlya 60 grammot nyom, de van olyan is, amelyikből ezer szem­nek mindössze 30 gramm a súlya. Ha mindegyik fajtából egyformán 120 kilót vetünk eigy kát. holdba, ak­kor a 60 grammos ezer magsúlyú 'búzából kétmillió, az apróbb szemű "30 grammos ezer magsúlyú búzá­ból pedig négymillió mag kerülne ■egy holdra. A vetőmag mennyiségé­nek a megállapításánál tehát nem az elvetésre kerülő vetőmag össz­súlya a fontos, hanem az elvetésre kerülő magok számát kell tekintet­be venni. Vetés előtt tehát számol­junk ki ezer szem magot és mérjük ■•azt meg. S a mérés alapján adagol­juk a vetőmagot, hogy minden hold­ra mintegy hárommillió szem búza­vetőmag jusson. Vetés közben is elmozdulhat a ve- főgép szabályozó szerkezete, éppen ezért munkaköebeni kend szeresen ellenőrizzük, hogy megfelelő sűrű-e a veíés. Ennek legegyszerűbb módja az, •hogy a vstőgép egy csoroszlyáját menetközben felemeljük és megszá- 'smoljuk, hogy egy folyóméterre hány szem mag esett. A 12 centiméteres ■normál sortávalságú vetőgép munká­ja akikor jó, ha egy espresyiya egy folyóméterre átlagosan 50—60 szem magot szór. Ha viszont valamilyen okból megkésünk a vetéssel, s a mag csak novemberben kerül a földibe, akkor 60—70 szám magnak kell folyóméterenként esnie. A 12 centiméter sortávolságra be­állított gépek után átlagosan egv- mástól két centiméterre bújnak kii a földből a kis csíranövények. Ugyamskkcir a széles sorközöket könnyen felveri a gyom. Az egyen­letes tenyész terület biztosítása, va­lamint a gyamosedás megakadályo­zása érdekében helyesebb, ha úgy­nevezett sűrűsoros gépekkel dolgo­zunk, amelyek 6—8 centiméter sor­távolságra vetnek. Ilyen gépelj azonban még nincsenek megfelelő sziámiban gépállomásainkon, éppen ezért —■ ahol van elegendő gép és munkaerő — vessük el a búzát ke- resztsorojsan. A sűrűsoros és a ke- resztsoros vetés egyaránt agy-másfél mázsa terméstöbblettel fizet kát. holdanként. A mag csak úgy csírázik, ha azt bizonyos vastagságú és tömődöttoé- gű nyers földiréteg taicarja. Általá­nos szabály az, hogy az aprómag­vakat sekélyebbre, a nagyobb mag- vú növényeket pedig mélyebbre vet­jük. A búza vetésméiysége 3—5 cm legyen. legyen. Ősszel minél későbben ve­tünk és , minél! nedvesebb a talaj, annál célszerűbb a sekélyebb vetés. Ha viszont októberben, száraz idő­járás esetén vetjük el a búzát, nyu­godtan aggathatunk súlyt a csorosz- lyákra, hogy a mag 5 centiméter mélyre kerüljön. Ennél azonban nem tanácsos mélyebbre vetni, mert a magban lévő tartatok táp­anyag (esetleg nem lesz elég ahhoz, hegy a csíranövány a föld felszíné­re kibú j hasson. Ha kukorica után vetjük a búzát, a talajelckészítés során fogassal húzassuk össze a talaj felszínére vetődött kukoricatöveket, és hord juk le azokat a tábláról. Ha erre nincs idő, úgy a frissen szántott kukaricsilóidéit lehetőleg tárcsával tömjük össze. A tárcsa nem szedi föl annyira a töveket, s a vetőgép; csoroszlyái nem akadnak fenn, te- J hát kevesebb mag, kerül a talaj fel­színére. Ha napraforgó után vetünk i búzát, úgy a napraforgótöveket a j szárral -együtt húzzuk ki a föld- j bői. Állandóan gondoljunk vetés köz­ben a csatlakozó sorokra, s rend- j szeresen eltenőrizzük, hogy minden cső pontosan vet-e. Altkor nem lesz csíkos a vetés, ha a j vetőigép első kerekét egészen ponto- ! san az előző forduló kiskerék csapá- i sálban vezetjük, s a vetőgép két szél- j ső csoroszlyája állandóan a két első I kerék nyomában halad. Erre különö­sen a traktorok után egymás melléj kapcsolt vetőgépek munkájánál kell j ügyelni. Ha menetközben valame­lyik cső eldugul vagy hiányosan vet, amint észrevettük, nyomban javít­suk ki a hibát. Azokon a táblákon amelyek 3—4 | évnél régebben kaptak istállótrágyát [ — vagy az elővetemény túlságosan I sok tápanyagot vett ki a talajból szórjunk a vetőmag alá műtrágyái. Erre. a célra legjobban megfelel, ha szemcsézett szuiperfoszfátot aduink a talajnak. De ha mines szem­csézett szuperfoszfátumk, jó a por- alakú szupenfoszfát is. A műtrágyát mindig olyan mélységbe munkál­juk bele a talajba, hegy az közvet­lenül a vetőmag alá kerüljön, hogy a fiatal növény gyökerei könnyen elérhessék és táplálkozhassanak be­lőle. Ha szuperfoszfátot, kálisót és pétisót szórunk ki búza alá, úgy a különböző műtrágyákat a kiszórás előtt néhány órával össze is kever­hetjük. Jövő évi bőséges kenyérellátásunk a szakemberek és a mezőgazdasági dolgozók lelkiismeretes munkájától függ. Éppen ezért az elkövetkező napokban, ha a talaj felszárad, tel­jes erővel lássunk hozzá az őszi bú­za magas termést biztosító helyes és gyors vetésiéhez. Színit (izmi 'd/n előtt Kaposvár történetében jelentős esemény, fontos kultúrtörténeti dátum lesz október 15-e. Ezen a napon nyitja meg kapuit a Csiky Gergely Színház. Teljesült a kaposvári dolgozók és a megye lakosságának jogos kívánsága, régi vágya, megszületett az első kaposvári állandó színház. Nagy .várakozással tekintünk színházunk működése elé. Város­szerte a közérdeklődés napról napra nagyobb és az igények is meg­növekednek. Tehát komoly, nehéz feladat vár színházunk minden dolgozójára, az igazgatóságra, művészekre és technikai munkásokra egyaránt. Színházunk ha jól akarja betölteni hivatását, nemcsak szóra­koztatója, hanem elsősorban nevelője kell hogy legyen a közönség­nek, a maga művészi eszközeivel, megelevenítéssel, jellemábrázolás­sal. Mit várnak dolgozóink, unit vár Kaposváir közönsége színhá­zától? Mindenekelőtt Vmagas színvonalú művészi munkát, a Szta- niszlavszkij által bevezetett kollektív művészi összmunkát, szocialis­ta-realista színjátszást. Azt várjuk, hogy művészi hirdetője legyen a színház a marxizmus-leninizmusnak, a szocializmus építésének, a párt, a dolgozó nép igazságának. A kulturális építés sok bátorságot és kezdeményezést követel a mi színházunktól is. Örömmel látom a színház műsorán a világ­irodalom és a szovjet irodalom klasszikusait, haladó magyar és új magyar drámai műveket. Persze jó operetteket is, mert szerintem helytelen és káros nézet az, amely megveti az operettet, azt a mű­fajt, amely legjobban vonzza a tömeget. Bár meg kell mondanunk, nem vagyunk hívei annak, hogy szirupos, lagyniataig, kispolgári ideológiát terjesztő operetteket játsszanak a mi népi demokratikus színházaink. Tudjuk, nem könnyű feladatra vállalkozott a kaposvári szín­ház együttese, de hisszük, hogy sikeresen megállják helyükéit; erre jó bizonyíték eddigi munkásságuk. Szívből kívánunk művészeinknek minél több forró, nagysikerű előadást és minél több nevelésben és szórakoztatásban gazdag, forró, nagysikerű színházi estét magunknak, városunk dolgozó népének. Hisszük, hogy színházunk betölti főhivatását, elősegíti a nagy mű építéséi, a szocializmus! győzelemre jutását. SOMOGYI PÁL XXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOCOOCXDOOOOOCXXX)OOOOOOOOOOOOOCDOOOOCKXXXXX)OOOCXXX30C)OOOOC«OC»000<XXXXXXXXXX)OOOOOP MÉGEGYSZER A GÁZOLÁSRÓL A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Vitathatatlan bizonyítékok Járásunk termelőszövetkezetei, egyéni gazdái .szép terméseredménye­iket értek el kenyérgabonából; kapásokból egyaránt. Énnek oka, hogy pártunk Központi Vezetőségének a .mezőgazdasági termelés fellendíté­séről szóló határozata óta dolgozó parasztjaink felelősségteljesebbem magabiztosabban fogtak hozzá a magasabb terméseredmények elérésé­nek biztosításához. Termelőszövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodási, •minden lehetőségét felhasználva igyekeztek és igyekeznek bebizonyítani, hogy sckikaH nagyobb lehetőségek vannak a közös gazdálkodás kerete­in belül a magasabb termésátlagok eléréséhez. Ezek közül csak néhá­nyat említsünk mag: a termelés gépesítésének nagyobb mértékű alkal­mazása, a talaj táperejének Éplalndő pótlása és fenntartása, szakszerűbb biztosításai» Iszerves műtrágya használatával, Igaz ugyan, hogy az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok is igényibe1 vették a gép segítségét és több műtrágyát isi használtak fel, mint az előző évben, terméseredmé­nyeik azonban termelőszövetkezeteink eredményeihez viszonyítva mégis jóval alacsonyabbak. Ezt a következő adatok világosan mutatják. A somogyudvarhelyi Ady Termelőszövetkezetben a búza 10,8, a rozs 13,9, az őszi árpa 11, a zab 9,3 mázsás holdanként! termést adott, míg az eigyénj gazdák átlaga búzából 6,8, rozsból 8,6, árpából 9,1, zabból 8,7 mázsa volt holdanként. Az iharosberényi Úttörő TSZ búzából 11,7, rozsból 10,5, őszi árpából 16,3, zabból 8,6 mázsát takarított be egy-egy holdról, az egyéni gazdák 8,7 búza-, 7,3 rozs-, 9,3 őszi árpa- és 8,2 má­zsás zabtermest értek el holdanként. Ezek az eredmények is vitathatatlanul bizonyítják a nagyüzemi ■gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Minden dol­gozó paraszt meggyőződhet arról, hogy a közös gazdálkodás biztos^ “gondtalan megélhetést, bol'dog életet teremt a tsz-tagoknak. Kovács János, * az Iharosberényi Gépállomás igazgatója. Jobb munkafeltételek között még több bánya-, iparl­és tűzifát tudnának adni a Zamárdi Erdőgazdaság dolgozói A Zamárdi Állami Erdőgazdaság­nak öt motoros fűrésze és egy agire- gátora van. E korszerű gépek jelen­tékenyein megkönnyítik a fakiterme- lést, szemben a régi, nehéz testi munkát igénylő favágással Hogyi milyen hasznos segítőtárs a gép, azt Bóka Gyula eilvtárs és brigádja mondja el, akik a pusztaszemes! védkerületben dolgoznak:. Négyen 10 óra alatt 50 köbméter bányafát fűrészeltek fel, ami kézi- erővel hat ember 3 napi munkáját igényelte volna. De a gép nemcsak a munka nehezét veszi le az ember válláról, a keresetet is növeli. Bóka elvtárs gépkezelő 10 óra alatt 68 forintot keresett. Korncz Mihály se­gédkezelő 60 forintot, a segédmun­kások pedig 51 forintot kerestek ■ugyanennyi idő alatt. Panaszolják azonban, hogy az erdőgazdaság ve­zetői nem biztosítják az egyenletes termelést. Az üzemanyagot pl a Pusztaszemestői 10 km-re lévő szán- tódi csemetekertiből hordják 20 lite­res kannánként. A baleset elleni vé­dekezésre sem fordítanak kellő gon­dot. Nincs memitSiáda, a gépkezelő­nek és a segédkezednek nincs vé­dőszemüvege! A szerződött munká­sok munkaruha-juttatását is sürget­ni keli. Ha a Zamárdi Állami Erdőgazda­ság vezetősége biztosítja a megfele­lő munkafeltételeket, még szebb eredmények elérésére is képesek a dolgozók, s több bányafát, iparifát adnak népgazdaságunknak, iparunk­nak, több tűzifát biztosítanak az or­szág lakosságának. A gyalogjárók testi épségére vigyáz a közlekedési rendőr Városunk megnövekedett forgal­ma — különösein hetipiaci napokon — óvatosságra inti a járművek ve­zetőit és a gyatogj-árókat egyaránt. A köziekedésrenidészisit a balesetek elhárítása végett szigorú szabályokat léptetett életbe a járművek vezetői számára, s jórészt erűnek tudható be, hogy csökkent a balesetek száma. A járókelőkre azonban nem vonat­kozik az új KRESZ. S ez észre is vehető, mert bizony Kaposvárott igen sok a szabálytalanul közlekedő gyalogos. A tegnapi hetipiaci napon várct'juink egyik legflotrigalmasabb pontját, a Petőfinteret szemeltük ki magunknak, hogy meggyőződijünk erről. Már a kora reggeli órákban nagy volt a forgatom. A vasútállomásról érkező őstermelők, a piacra siető háziasszonyok, a munkahelyükre igyekvő dolgozók százai haladtak keresztül a téren. Legtöbbjük sza­bálytalanul, A közlekedést irányító rendőr elvtársnak bizony gyakorta kellett sípjába fújnia. G. K. műsza­ki rajzoló is már a tér közepén ha­ladt, amikor a rendőr elvtóns sípja figyelmeztette. Közlekedési szabály- sértés miatt 5 forint pénzbírságot kellett azonnal fizetnie. Persze nem ő volt az egyetlen »-áldozat«. Az egyik sántosi paraszt asszony lányá­val együtt szintén a rendőr elvtárs karjaiba futott. Ök csak figyelmez­tetésben részesültek, mert feltételez­hető, hegy nem voltak tisztában a közlekedési szabályokkal. Mint jellemzőt említjük meg, hogy reggel fél 8-tól 1.2 óráig 55 ízben kellett Q bírságolás eszközéhez nyúl­niuk a szolgálatukat teljesítő rand- őröikmek, hogy a szabálysértők meg­tanuljanak az utcán szabályosan közlekedni. Jóval többre tehető azoknak a száma, akik ez alkalom­mal még »szárazon megúszták«. A megbírságoltak egyrésze zsör­tölődött. másrésze mosolyogva nyúlt zsebébe és — fizetett. Egyben azon­ban valamennyi megegyezett. Még ott! a helyszínen mindenki irájött arra, hogy a közlekedési rendőr sípjele a dolgozók érdekében szól. vigyáz a gyalogosok testi épségére! Mii, vidékiek először az újságokból és folyó­iratokból értesülünk egy-egy Új film 'bemu­tatásáról, s mire hoz­zánk jut, már össze­geztük vele kapcsolat­ban a pro és kontra véleményeket. Éppen ezért örömmel üdvö­zöltük most a Gázolás című filmet forgalma­zása harmadik hetében a somogyi mozikban- A film országosan nagy port vert fel, pe­dig nem nagy, a tár­sadalom egészére ki­ható eseményt mutat be, csupán egy gázo­lást Ennek kapcsán azonban a mai magyar társadalom egy olyan zugába világít be, ami­ről eddig nem sokat beszéltünk sem az irc- daiembam, sem a fil­mekben. a nagypoigár leányából taxisofőrré deklasszálódött Zen the Judltak világába visz el bennünket, ahová véletlen folytán oeté- ved egy fiatal bíró, Csanádi András, a mai értelmiség egy rétegé­nek képviselője, akire még hat számtalan múltból ittmaradt csö- kevény. Ezért sikerült Zenibe Juditnak a há­lójába ejtenie. Kapcso­latuk érdekesen ala­kul. Semmi kétségünk nincs afelől, hogy Csa­nádi szereti Juditot, de a n,ő részéről Csa­nádinak hazudott sze­relem néha Igaznak tűnik. Ha a film írói ezt még jobban érzé­keltetik, ha kicsit tar­talmasabbá formálják Judit alakját, a film tetőpontja — a tár­gyalás — sokkal inv káhb tetőpont tett vol­na. így — és ezt hiá­nyoljuk a filmben — a tárgyalás során ki­derül Zenthe Judit lényének alapvető vo­nása: a felelőtlenség, a »harc a szép másod­percekért« áletelv. A bírónak ezekutám nem jelent olyan komoly belső vívódást Judit elítélése, mintha a hősnő jelleme feltétem lezmé a jó út megtalá­lását. A bíró vívódá­sa éppen ezért nem egészen helyénvaló .mái', ia néző előre tud­ja Csanádi döntését. Hatásos és jól kidol­gozott a film mcindiani- valója: óvakodjatok a Zenibe Juditoktól, mert ők az élet min­den területén igázöl- nak. Sikerült a film­nek teljes mértékben érzékeltetnie ezt anél­kül, hogy túlzott és erőltetett magyarázko­dásba bocsátkozott volna akkor, amikor már úgyis értünk min­dent. Nemcsak témájában új a Gázolás, hanem felépítésében is. Fel­tétlenül észrevehető már a bevezető képek­nél1 az olasz—francia új realista filmek ha­tása. Ugyanez érvé­nyes a szereplők egy­szerű j áíékkal megol­dott alakításaira. Fer­rari Violettának töké­letesen sikerült! érzé­keltetnie a tartalom- nélküli, tetszetős kül­sejű Zeinthe Judit ön­ző gonoszságát. Egy­szerű, minden pá­toszt nélkülöző alakí­tás Rajz János Cser­mák bácsijai, kitűnő és elgondolkoztató Sütő Irén Gerlóczy Beája. Mindent összegezve: a Gázolás nagy alkotá­sa a neo-realizmus út­ján.' meginduló film­gyártásunknak. Köszö­net érte Vajda István­nak és Szász Péternek, a forgatókönyv írói­nak. Gertler Viktor Kossuth-díj as rende­zőnek, és köszönet a megyei fitofargalma- zásii szerveiknek, hogy legújabb magyar (fil­münket 'iliyefn bamisfr bemutatták a Somogy megyei filmszínházak­Bucsány György tanár, Csurgó. Nyolesxáx vagon nemesített burgonyavetőmagot kapnak a tsx-ek és egyéni burgonyatermelők A Földművelésügyi Minisztérium idén ősszel nyolcszáz vagon nemesí­tett vetőhurgonyát bocsát a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok rendelkezésére cse­reburgonyáért. Ezzel a termelőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a birtokukban lévő leromlott, gyenge termőképességű burgo­nyát egészséges, bőtermő burgo­nyával cseréljék ki. A megyei és a járást tanácsok már megállapították, hogy mely vi­dékekre terjed ki a csereakció és hogy iaz egyes vidékeken milyen fajta nemesített burgonyát lehet igényelni. Mámdieniütt azt a fajtát ad­ják ki az alkotóban, amely azon a vidéken a legjobb eredménnyel ter­melhető. A termelőszövetkezeiteknek igé­nyüket a járási tanácsok mező- gazdasági osztályán, az egyéni­leg gazdálkodóknak pedig a köz­ségi tanácsok agronómusánál kell bejelenteniük. Minden mázsa nemesített vetőbur­gonyáért egy mázsa szokvány étke­zési burgonyát kell cserébe adni. Minden termelőnek egyéni érdeke, hogy vetőburganyáját kicserélje, A csere előnyéről meggyőződtek már azok az egyéni termelők, akik a múlt évben nemesített vetőburgo- nyiát cseréltek és ezzel idén minde­nütt nagyobb termést érteik él, mint akik nem vettek részt a cserében. INGYEN CSEMETE A FATELEPÍTŐKNEK Az állami erdőgazdaságok ingyen facsemete-akciója- iránt már tavaly is meglepően nagy volt az érdeklő­dés. Csupán iaz egyénileg dolgozó parasztok mintegy 30 millió facse­metét kértek, s egyes fajtákból, mint az akác, nyárfafélék, az erdő­gazdaságok nem is tudták kielégí­teni az igényeket. Idén lényegesen több kis fát neveinek a csemete- kertekben, hogy minden kérésnek eleget 'tehessenek. Az erdőgazdaságok felhívják azo­kat a termelőket, akik lingyem fa­csemetét kémek, mielőbb iratkozza­nak fel a helyi tanácsoknál, vagy forduljanak közvetlenül a legköze­lebbi erdőgazdasághoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom