Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-09 / 238. szám
Vasárnap, 1955. október 9. SOMOGYI NÉPLAP S Hogy minden fiatal élvezhesse a DISZ-élet örömeit —- Csak a tetejére! — Fogd le a kezét, Pista! —- Ej, hát nem hagyom ám magam ... Ha mindannyian idejöttök, akkor is én maradok felüli! —- Na* majd meglátjuk... ment hogy bennünk se káposztáié folyik ám! Hat fiú, hat vidám, kipirult arcú gyerek vetélkedik a nagy, terbélyes diófa árnyékában. Birkóznak. — Ki lesz a győztes? Ki a legerősebb? — harsogják nagy hangon, s már régi DISZ-tag (volna. Pedig nem az; három hónap óta kéri tőlünk a belépési nyilatkozatot, de még mindig nem vettük fel... —* Hát igaz, lehet, hogy találnánk még egy párat ,-— mondja elgondolkozva Horváth Tibi, dehát azok nemigen akarnak belépni... — Nem-e? — csap rá hirtelen Futó Árpi. —i A Bántó Kató is húzódozott, aztán amikor látta, hogy mit osimáíliunfci a DISZ-íben, mégiscsak közénk állt. Molnár János Pálfi István Imre Attila hol egy láb, egy kéz tornyosul a magasba, hogy aztán elkeveredjen a sok között. Úgy gyúrják, -gyömöszölik egymást a zöld pázsiton, mintha haragba lennének. Pedig csak játszanak ... — Majd én megmutato]m nektek ... — büszkélkedik Pálfi Pista. Feltűri az inge ujját és úgy odateremti Imre Attilát, mint a fahasábot szokta, -ha mérges. Hosszú percekig birkóznak a fiúk. Hajuk összeborzolódik, s -már alig lihegnek a fáradságtól. A jókedvű "dulakodásban-« egy szőke, bozontos fej emelkedik ki a gomoly-agból. Lerázza magáról társait, aztán komolykodó. erélyes hangion megszólal: —« Most már elég legyen ám! Gyerünk ide, a bekor tövébe ... Megigazítják ruháikat, fésülköd- nek, -rendibeszedik magukat. Molnár Jancsi — a szőkehajú — leül1 a bokor aljába, a többiek mellé telepszenek. Hatan vannak csak — a som-ogyszobi DISZ-szervezeit egy kis töredéke — de- ők a gerince, a mozgatói a szervezetnek. Jancsi kihasználja az alkalmat, hogy így együtt vannak, ió a hangulat is, hátha lehetne valami »nagyot« csinálni... — Gyerekek, mi lenne, ha felvennénk még egy pár fiút meg lányt a DISZ-be? — kérdezi hunoutkás mosollyal. — Nem lenne semmi — legyint egy barnahajú fiú. — Mit akarsz, hiszen már -mindenki DISZ-tag ... — Én is gondolkoztam már, hogy kit lehetne, dehát ha egyszer nincs, mit csináljunk? — Ezt Horváth Tibi mondta, a .kuitúrfelelős. — Ide figyeljetek! — szól a titkár. Ne mondjatok nekem ilyet... A múltkor Heff Marika is úgy jött el hozzánk az anyjával, hogy szeretne belépni. Mert azelőtt nem törődött vele senki ... Biztosan van még ilyen a faluban, csak meg kell keresni. Meg itt van az Imre Attila is. Ügy ül itt közöttünk, mintha — Te csak ne beszélj — viccelődik Szecsődi Pista. — Te mindig ott forgolódsz a Papp Magda körül, még májusfát is állítottatok neki, mégsem tudod behozni közénk? — Persze, mert összeveszett vele — toldja meg egy másik fiú — pedig a Magdát neked kell beszervezned .. . — Futó Ibolyát meg Szecsődi Pistára kell bízni, akkor biztos sikerű) — használja ki a kínálkozó alkalmat Imre Attila, — Adjatok nekem Is belépési ívet. Én két fiút, meg három lányt beszervezek a héten. Ha jól megy, még ma este hármat aláíratok ... — No, ez szép —- mondja a titkár — hát a többiek hányat hoznak közénk?-Néhány -pillanatig csend van-, aztán Futó Áipi is félbeszakítja a diórógesálást. Bizonytalankodva megkérdezi: —t Szerveznék én is, dehát kit? Mondjátok meg, akkor én is segítek ... — Terád bízzuk Pelőcz Gyuszit meg Orbán Pannit, elég lesz ennyi? — mondja egy vállalkozó. Árpinak felcsillan- a szeme: — Majd rajtuk kezdem .De -ugye, nem -haragudtok meg, ha találok többet is ... Erre már nem kell választ adni, hisz mindannyian az-t akarják, hogy erős DlSZ-szervezetük legyen, Iho-gy minden fiatal élvezhesse az ő kis közösségi életük nagy örömeit. — Engem se hagyjatok ám ki a sorból — szól Páif-i Pista* adjatok legalább három nyilatkozatot, aztán majd kérek még ... Imre Attila — akit a fiúk Totyak Jancsiinak hívnak, mert mindig hamar elpilled — most feltápászkodik a pázsitról, hunyorogva mosolyog: — Gyerekek, a Bécsi Olgáról el ne feledkezzetek! Igen helyes ki-s -lány, ő a falu gyöngye... Maid én beszélek vele. — Azt elhiszem.. . mondják nevetve a fiúk — de aztán nehogy panaszt halljunk rád! Jóízű, vidám nevetés tölti be a Futó Árpád No, Horváth Tibor Szecsődi István hiszen van itt fiatal — ujjong a titkár — ha jól megy, két héten -belül lesz vagy 15 új tagunk... — Hát annyi biztos lesz, csak beszélni kell a lányokkal. — A fiúkkal nem? — incselkedik a mindig vidám Szecsődi Pista, és s-ülitössapkáját feltolja a feje búbjára. — De ne mondjátok, hogy csak a lányokkal törődök, -hát adjatok két belépési nyilatkozatot, még egy fiút is beszervezek a Futó Ibii mellett ... A fiúk jóízűen nevetnek, azitáin hirtelen megakad a beszélgetés, elhallgat mindenki, imiirlth-a- valami' nagy dologban törnék -a fejüket. Horváth Tibi, tez a/ vasúta/s-sapkás fiú a távolba nézve töpreng. Bár az előbb még kardoskodett, hogy nincs, akit felvegyenek, most még-is először emeli fel a kezét: levegőt. A titkár, akinek pár hónapos működése alatt 52-re mőtit a DISZ-tagok szórna, újabb négy fiatal beszervezését vállalja, aztán megelégedetten dörzsöli -a tenyerét: — Hát nem gondoltam volna, hogy így fog menni... — mondja mosolyogva. — Jól van, fiúk, csak aztán betanítani ám az ígéreteket. — Ne félj, Jancsi, amit mi mondunk, az úgy is lesz — hangzik a válasz* s már bzedelőzködnek,1 indulnak a fiúk, várja őket a fin-om, megérdemelt vacsora ... — Holnap este megbeszéljük a vasárnapi szüreti mulatságot — mondja útközben a fiatal titkár. — Jól meg kell csinálnunk, mert -hiába, azért csak szívesebben jönnek közénk a fiuk meg ,a lányok, ha látják, hogy van élet a DISZ-iben ... Jávori Béla Juttassuk el minden dolgodéhoz a pártsajtót A Városi Párt-végrehajtóbizottság az üzemi és területi pártszervek agib.-prop. titkáraival- és sajtófeielő- seivei tanácskozott Oktober 6-án. A tanácskozás célja az volt, miként lehetne növelni Kaposvárott a pártsajtó példányszémát. Hogyan lehetne még -t-öb-b d-oOi^bzóhoz eljuttatni -a Szabad Népet, a Somogyi Néplapot, a Tartós -békét. A tanácskozás sok érdekes megállapítást tett. Kiderült, hogy ahol jó volt az agitáció, mint pl* a Vas- kombináitban, ott egyetlen hét alatt több-mint 60 új előfizetője lett a Somogyi Népl-apna-k. El is határozta az értekezlet, -hogy s-ajtóagitóciós hónapot indít Kaposvárott, melynek keretében a Somogyi Néplapnak 400, a Szabad Népnek 200, a Tartós békéért, népi demokráciáért! lapnak pedig 100 új előfizetőt szerveznek. 4— E feladatunkat úgy oldhatjuk meg — mondotta ki a -tanácskozás —, ha á pártszervezetek és a postás kézbesítő éLvfórsak megfelelő agiitá- ciós munkát végeznek. Néhány versenyválialás Is történt. A Vaskcmfoinét dolgozói -Nagy András elvtárssal az élen a Cukorgyárat szólították versenyre. Hevesi elv- társ, a Kaposvári Cukorgyár pártbizottságának titkára elfogadta a versenyfelhívást. De csatlakoztak a versenyhez sekan mások is . A, Nagy .Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére tehát nemes verseny indul Kaposvárott a pántsajtó terjesztésének sikeréért is. Postás kézbesítők a pártsajtó terjesztésének sikeréért Postás kézbesítőink lelkiismeretes szervező és meggyőző munkát végeznek azért, hogy a pártsajtó minél több családhoz eljusson. Legutóbb -több postás -kézbesítő vállalást tett, hogy a jövőben még -több előfizetőt szervez a párt lapjainak. WEISINGER JÓZSEF A csurgói postahivatal kézbesítői is jó szervező munkát végeznek Most felajánlották, hogy 18 Szabadi Nép, 16 Somogyi Néplap, 26 Szabad Föld előfizetőt szerveznek, A legjobb szervezők egyike Weisinger József. — 16 mázsa papírt gyűjtöttek egy hét alatt a Lábodi Földművesszövet- kezet dolgozói, akik. Simonira Sándor tervező munkája nyomán 200 százalékra teljesítették papírbe-gyűj- tésá tervüket. A gimnáziumok is készítsék fel fiataljainkat a szocialista építőmunkára Népi demokráciánk tíz évének eredményei között Somogybán is az egyik legszembetűnőbb fejlődést az általános és középiskolák számárnak növekedése mutatja. A nyolc osztályos általános iskola bevezetésével módot kaptak azok a gyermekek is az alapműveltség megsz^rzéfsérp, akiknek a múltban nem lett volna lehetőségük a négy középiskola elvégzésére. A nyo-lcosztályú általános iskola elvégzése nem csak lehetséges, hanem kötelező is. A továbbtanulni vágyó fiatalok előtt is óriási lehetőség nyílt. -Megyénkben ,a fel* szabadulás előtti három gimnázium és egy kereskedelmi iskola helyett tizennégy középiskola működik: hét gimnázium, Kaposvárott kettő, ezenkívül Csurgón, Siófokon, Nagyatádon, Marcaliban és Tabon. Továbbá különböző technikumokban, tanítóképzőben, óvónőképzőben tanulhatnak megyénk fiataljai. Mindez azt mutatja, hogy a középiskolások száma négyszerié több, mint a felszabadulás előtt volt. A technikumok, óvónő- és tanítóképzők gyakorlatilag iis felkészítik fiataljainkat élethivatásukra. Ezekről a középiskolákról ál-taláiban kevesen mennek egyetemre vagy főiskolára, a végzett növendékek többsége azonnal bekapcsolódik a -szocialista ép-ítőmunkába. A gimnáziumokról az a helytelen vélemény -alakult ki, hogy csupán egyetemi továbbtanulás számára készítik elő a tanulóifjúságot. Mondanunk sem kell, hogy mennyire hibás ez a nézet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy évről évre növelni kívánjuk a középiskolások számát, hisz ezt kívánja meg a technika fejlődése, az állami, intézményi, hivatali -munkakörök ellátása. Nem juthat el mindenki tehát a gimnáziumokból sem az egyetemekre, főiskolákra. Mi-é-rt szükséges ma ezekről a kérdésekről -beszélni? A középiskolás diákok és a szú* lők egyrésze lebecsüli az érettségi után a termelő és egyéb hivatali munkában való elhelyezkedést. A m-i társadalmunknak szüksége van sok orvosra, mérnökre, tanárra, de szüksége van technikusokra,, agiro- nómusofcra, jó szakmunkásokra csak úgy, mint jó könyvelőkre vagy más adminisztratív dolgozókra. Népi demokráciánkban a cél az — s erre a középiskoláknak kell felkészíteniük ifjúságunkat -—, hogy sokoldalúan képzett nemzedék nevelődjék , fel* amely szocialista építésünk* bármely területén megtalálja helyét. Éppen ezért beszélnünk kell arról', hogy középiskoláink — -nemcsak a technikumok, hanem a gimnáziumok is —- készítsék -fel fi-atallj-ainkat a szocialista építőmunkára-, arra, hogy az érettségi után — azok, akik nem mennek egyetemire — lelkesen vegyék ki részüket a termelőmunkából. A fentiekből -következik, ho-gy középfokú oktatásunknak az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a gyakorlattal, a termelőmunkával. A tanulóifjúság egyéniségének mindenoldalú fejlesztése ma középiskoláink légfőbb felad-ata. Mindennek hozzá kell jánulhda áhhoz, -hogy legyőzzük a szellemi éí fizikai munka fcöz-td eüllentétet, az1 a káros nézetet, amely lebecsülte aí érettségizett; fiatalok termelőmunká- ban való elhelyezkedését. A -gimnáziumokban különösen tudatosítani kell a diákok között, hogi értékeljék dolgozó népünk fizika alkotómunkáját, -hagy szívesen tanulj, an-ak és készüljenek jövend! munkás hivatásukra. »N-em képzelhetjük el .magunknak a jövendő tár sadalom ideálját —■ tanítj-a Lénán - az oktatásnak az ifjú -nemzedél termelőmunkájával való kapcsolat« nélkül.« Gimnáziumainkban, középiskoláinkban tehát az oktatás és a termelőmunka összekapcsolása az az út, amely lehetővé teszi az ifjú egyéniségének mindenoldalú fejlődését, a szellemi és fizikai munka közötti ellentét megszüntetését. A -munka megnemesíti az emfoe: erkölcsi érzéseit; megtanítja hogy gondosan bánjék a munkt tartozékaival, eszközeivel és -termé keivel; -becsülje a könyveket, a szel lemi és anyagi kultúra más tárgya it; tiszteletet, megbecsülést tanúsíi son bármely. foglalkozás dolgozó iránt. Megtanítja arra, hogy -gyűlő] je az ingyeinélőket és kizsákmányc lókat, a n-aplopókat, a kényeskede keit és a testi munkától idegenked-c két. Az iskolai munkában megvan ' lehetőség arra, hogy az oktatás össziekapcsolják a termeléssel. A te nul-ők erejüknek megfelelően társí dakni munkában vehetnek rész közireműködheitnek iiabcjrlátóriumak ban, műhelyekben, vagy kint a- fö dekán, a mezőgazdaságban. -Köv< tendő példát mutatnak ebben m< -gy-énk középiskolái számára a Ki posvári Mezőgazdasági Technikui növendékei, akik a kötelező gya-ko lati munkán kívül a kaposvári Sz-i badságzászló TSZ-ben 1500 műnk; óra végzését vállalták. Középiskola ink is követhetnék több általán« iskola példáját a Micsuriin-kerte létesítésében, a közhasznú társada mi munkákban. Azonban a leggyakorlatibb jellegű munkát is úgy kell megszervezniük a nevelőknek, hogy sikeres végrehajtásához szükség legyen elméleti ismeretekre. Ez -azért fontos, mert; még soksz- kísért az »ak-adérnizmus« kísérlet még olyan -tantárgyakban is, mint biológia* .fizika stb., amelyek els sorban alkalmasak a tanulók , pb technikai képzésére. Gimnáziumainkban, középiiskol inkban a nevelők feladata teh« hogy tudatosítsák a tanulókban s ezt a gyakorlatban valósítsák meg —hogy nem csupán az egy térni továbbtanulásra, hanem a ki vetlen termelőmunkára és az adm nisztráció számára is felkészíti ők az iskola. Horváth Jár <xxxxxxxoooocxoocx>ooc)Ooo(x>ooooooocxxx>ooocxxxxxxxxxxxxxxx>ooooüoooocx3^^ Műr oálaszietíani. . . — Csend legyen!... A lámpaoltás gyorsan röppenő hónap — s mint lamiért bementem a laboratóriumi csenddel jár! — hangzik fel estéről mondani szokás — kilépnek az élet- Aztán többször is bementem■ Else estére a megszokott, félig tréfás, fé- be. Nagy a gondjuk, hisz jövőjükről képzeled, milyen érdekes a labor tóriumi munka... S milyen sze De jó is lenne már!... S tudod hajol közelebb — érdeklődtem már... Ha jól tanulok, menni ft De te még nem mondtad, te ho> Farkas Ildikónak könnyű a dől- gondolod... ? —• Én fényképész leszek... Az szép ... Tán a legszebb ... Az igt lig komoly intelem... van szó, s a tét sokkal nagyobb, Sötétség borul az Április 4 utcai hogysem elhamarkodottan dönthet- le dny kollégium hálótermére. Tíz óra, nének. Oly sok út tárul eléjük, de elérkezett az alvás ideje. Még hal- mintha mindegyiknél kérdőjel áll- latszik néhány suttogóra tompított na, melyiken induljanak? beszédfoszlány, aztán az is elcsitul. A napos, mint aki jól végezte dől- ga. Érdekes szakmát tanult — öngát, megnyugodva indul a következő szorgalomból —: kelmefestő. Már hálószoba felé. Mehet, hisz innen otthon, a falujában is mondták ne- fényképezés művészet a javából. már csak az alvók egyenletes szu- ki, hogy ügyes, szépen dolgozik. Szeretek fényképezni, szogása hallatszik... Most itt a kollégiumban is dicséri Sárái Mária még csak harm Hogy miként kezdődött aztán újra mindenki kezémunkáját, az ízlése- dikoé, de már ő is választott: vart a sustorgás, arra másnap már ne- sen festett térítőkét, kendőket... nő lesz. Még másfél év az érelti hezen emlékeztek volna a lányok. Szereti a kelmefestést, alig várja giig, aztán elmegy tanulónak Innen is, onnan is felhangzik, nem már az érettségit, hogy végre min- KTSZ-be ... hangosan, hanem suHogón, épp, den Erejével munkához láthasson. A halkan zümmögő baSzélgetésn hogy hallhatón: Sokat, nagyon sokat dolgozik. A szó- a váratlanul belépő napos szava i — Én már választottam!... Any- bábán talán ő az, aki legelőször me- véget, nyira fura, és más számára első pH- rül újra az álom hívogató karjaiba. — Csend legyen végre!... Mt lanatban értelmetlen is ez a kijelen- Horváth Éva fojtott hangon szól mondtam már, hogy a lámpaólt tés, hogy az idegen, aki nem köztük, át ágyszomszédjának, Boskovics csenddel jár!.,, velük él, bizonyára csodálkozna. De Emíliának: Megszűnik a mozgás és a suttog ők érzik, mit jelent ez a néhány — Te sem alszol? — Már látja, fe- A ^ fey, fordulva újra aludni igi szó, mindnyájukat ugyanaz a kérdés lesleges volt a kérdés, ö is könyö-. feznek a lányok. Mind egyénle foglalkoztatja, hisz érettségi előtt kére támaszkodva gondolkodik. sebbé válik az alvók egyhangú : állnak. Közös a gond: a pályaválasz- — Mit szólsz hozzá? — folytatja begése. S utolsó gondolata most rr tás. suttogva — én laboráns leszek. Em- rsai:nem mindnek az: A szendergő, félálomból ébredő, lékszel? Meséltem már: amikor be- __ £n is választottam!. .; m osolygó vagy csodálkozó arcok teg voltam, néhány napig feküdnöm megértővé válnak. Még néhány kellett a kórházban. Ott egyszer va- SZÁNTÓ ISTVj