Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-08 / 237. szám
Szombat, 1935. október 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 A GYEREKEK ÖRÖKSÉGE TV/JT lelőtt a döntő szót kimondaná, sok családos parasabsmbar; százszor is elgondolja: mit hagy ■ majd ereikül a gyerekeinek, ha belép a termeűőszövet- : kezeibe? Beviszi a földjét, a jószágát, a gazdaságii felszerelését, de akkor mihez kezd1 majd a feiserdült fiú, az eladó lány? Mit tart a szüleiről, hogy közösbe adták a jussát? Hasonló gondok gyötörték Csokena József 19 holdas drávagárdcnyi középpamaisztot is. Azt belátta már, hogy jobb lesz a szövetkezetben, több lesz a jövedelme, különb a termése, s emberségesebb az élete, de még ekkor is egyre aa motoszkált a fejében». hogy ha belép, megfosztja fiát, unokáit jogos örökségüktől. Hogy Csokena Józsefnél maradjunk — hiszen az ő példájában Eckak élete, gondolkodása kifejezéiáp jut —, annak idején örökölt egypár hold földet,: s azon -vetette meg a lábát. Hétrét görnyedt az apja, és szakadásig dolgozott egész életében, hogy ráhagyhassa azt .a kis földet. Csak az a darabka föld tartotta össze . a családot, abba kapaszkodtak bele, különben a sivár nyomorúság pelyvaként szórta volna széjjel eket. Azon a parcellán kívül nem volt számukra hely széles e hazában ... Amikor Csoikcma József átvette apai örökségét, elszánta magát, hogy történjék bármi, ő több földet hagy majd az ivadékaira. Nekifeszitstte .széles vállát az élet palackjának, megszakadásig hajszolta magát. Kocsmát beiül nem látott, kugligolyót nem hajított, kártyát nem lapozott soha. Egy jó ruhát nem öltött fel. Minden fillérjét félrerakta földire. A szerencse is mellé szegődött, s így szerzett némi földét, a földhöz pedig egy kevés jószágot Közben felcseperedtek a öai, majd megszülettek az unokák. 1 Margit és Pista. Csokena József életét derűvel vonta be az aj tudat, hogy nem kell, őket a vakvilágra bíznia, Margitnak lesz hozománya, Pistának lesz mire háza- .sodnia. Egyszer csak megbolydult körülötte a falu, hódítani kezdett a termelőszövetkezeti mozgalom. Csokona József sem maradhatott ki a régi és az új étet vitájából. Egyre inkább érezte, hogy az ő sorsát is felkapja a szövetkezeti mozgalom forgószele. Józan ember lévén, hamar megértette, hogy személy szerint ő nem jár! rosszul., bal belép. De az a gond gyötörte, hogy mit (hagy majd Margitra és Pistára? rf^sőketna József gondjait és kétségeit mind a ^ mai napig sokan hordozzák. Ö már levetette ■ezt a gondot. Belépett a drávagárdcnyi termelőszövetkezetbe. Kisimította ráncait a meggyőződés, hogy az új élet, az épülő szocializmus más sorsot tartogat az unokáinak, mint amilyet ő régen — a maga módján — kigondolt számukra., Nem ugyanazt a falut, s még csak nem is ugyanazt a világot hagyja örökül maga után, mint amilyet ő vett át agykor az apjától. Drávagárdany (s még .ezernyi másik kis falu) ■ utcáin tengelyig dagadt a sár akkoriban. Alkonyat után mindiant elnyelt a kietlen sötétség. A házakban legfeljebb mécses vagy gyertya pislákolt. Tudatlanságban nőttek fel az emberek, s úgy haltak meg, hogy betűt alig láttak. Rossz vizet ittak és előbb ért el -hozzájuk a halál, mint az orvos. Nem ilyen most ez a falu. Drávagárdonyban is moziba járnak az emberek és villanyféniynél gyönyörködnek a népkönyvtár könyveiben. Csokonáéfcnál is tanárok keze alá. Artézi vizet isznak és telefonon hívják az orvost, ha szükség van rá. Szép kultúrházban keresnek szórakozást vasárnap. A mező, a határ is ú.i képet öltött. A Darányi Gépállomás traktorai, kombájnjai búgnak ott. Motoros fűkaszával vágjak le a rétet és vegyszerrel permetezve irtják a búzából a gyomot. A termés másfél- kétakkora, mint volt egykor. S ebben a változott világban mások az emberek, más az élet törvénye is. Régen, ez volt a törvény: kaparj kurta, neked is jut. Ember embernek farkasa volt akkor és nem számított tisztességtelen harcnak, amit a másik legázölásáért vívott az ember a maga jobb boldogulásáért. A paraszt vallóban csak abba a darabka földbe kapaszkodhatott, amely a nevén volt a .telekkönyvben. A föld volt a gazda, nem ez ember, kit fogva tartott a tengernyi gond, a fenyegetői válság, s az erősebbek szüntelen ostroma. TVf ás most az élet törvénye. A régit felváltotta egy tisztult, emberséges életrend, amely magasra emeli az embert, s őt állítja a világ középpontjába. Nem hagyja magára, nem tör az életére, nem fosztja meg örömeitől1, nem kényszeríti örökös és ádáz harcba a puszta létért. Amire egyvalaki gyenge, elég erős arra az egész társadalom. Ezt az új. világot örökli Csokona Margit és Pista. S ebiben1 az új világban tehetségük, szorgalmuk és akaratuk sz>erint boldogulhat- nak. Százszor és ezerszer különb örökség ez, mint amilyet a régi öregek hagytok fiaikra! Ök öröklik a termelőszövetkezetet, amelynek része az ő nagyapai örökségük ás. Méghozzá jobb termőerőben, s több gazdagsággal borítva, mint nagyapjuk idején volt. ők öröklik a nagyapai és a szülői házat, s minden személyi .tulajdonukat. S ha majd egyszer úgy döntenek, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe, megkapják a háztáji gazdaságot is. S ha Margit férjhez akar menni, nem azt. kérdi a vőlegény, hogy mi áll a neve alatt a telekkönyvben, hanem, hogy ió dolgos-e, megállja-e a helyét a közösségben? De ez is megtehet, hogy felsőbb iskolák, s majd1 a városi étet iránt vonzódnak a gyerekek. Tárva-nyitva áll előttük ez a lehetőség is. Nem az örökségen múlik, nem a vagyon-, s nem a föld teszi, hanem csakis a tehetség és szorgalom, hogy a tudásuk szerinti magaslatokig emelkedjenek. Ebben a hazában mindig s mindenki számára bő a lehetőség a boldogulásra — becsületes munka az ára. Csckona József, s rajta kívül még nagyon sokan meglátták ennek az új életnek a körvonalait, amikor nyugodt szívvel írták alá a nevüket a belépési nyilatkozatra. S hegy mennyire gazdag lesz az örökség, amit a gyerkekre hagynak, ezentúl is elsősorban rajtuk múlik. A gyerekek s az unokák veszik majd ét a földet: tegyük 'hát virágzóvá a mezőgazdaságot. Ölyan világban és olyan erkölcsi normák szerint éltnek majd, amilyet mi alakítunk: töltsük hát meg az életet új tartalommal, sók-sok emberséggel. Neveljük a gyerekeket arra, hogy a jószíwei, örömmel végzett munka nyomán a legsdivárabb kertek is kivirulnak. ÍVJ eleg emberi közösség, báztemságas élet, az em- bér szabad kibontakozásának végtelen tehetőségei, a szocializmus napsütése, gazdagsága: hát nem ezerszer több ez, mint néhány hold földből álló örökség? Horváth József (A Szabad Nép október 7-i számából.) •'villant Világít. Margit és Pista uj iskolába jár, szakA fejlett agrotechnika alkalmazásával vessük meg az alapját a jövő évi nagy gabonatermésnek Október elején járunk és itt az ideje, hogy a kenyérgabona vetőmagot a legrövidebb időn belül a földbe "tegyük. Sok szó esik a dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok között arról, hogyan végezzék az idei őszön a vetést. A csapadékos nyári időjárás és a kapások érésének eltolódása miatt ugyanis sok ^esetben i : : lj|£] változtatni kell az eddig szokásos talajelökészítós ás vetés médszerén. A dölgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeti tagoknak akarunk segítségeit nyújtani e cikkben foglalt 'javaslatokkal Sok termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban az elő ve tömények lekerülése után a földet csak egyszer tudják megszántam! Ha a talaj beérettsége és fizikai állapota megengedi, most már ne szántsuk mégegyszer a földet vetés előtt, mert ezzel csak a talaj biológiai egyensúlyát rontanánk meg. A szántás helyett alkalmazzunk fcúL tivátort, tárcsát, grubert. A dolgozó parasztok jól hasznosíthatják a többszöri fogasolást, vagy ha gyomra, mélyfekvósű a talaj, a kapálóekét. -Jól 'használható ez a művelésd rendszer a repce, borsó, len és a mák elővetemények esetében. A többi növény után, mint például1 a kukorica, lucerna, here, cirok, 10—15 centiméter mélységű .szántást végezzünk. A talaj előkészítésénél tartsuk szem előirt, hogy a já vetőmag gazdagon visszafizeti a befektetett munkát. Ne sajnáljuk tehát a fáradságot. A jó talajműveléssel a talajéletet segítjük elő. A művelés hatására a •tápanyagok tárolódnak a talajban, jha elegendő víz, levegő és a megfelelő hőmérséklet biztosítva van. Ha az elővetemény nem repce, lucerna, here, len vagy mák, ajánlatos a vetések alá műtrágyázni. Különösen fontos a káli- és a foszfortartalmú műtrágyák kiszórása, illetve talajba való dolgozása. Szu- perfoszffáliból (kataszteri heidankénjt 80—150 kilogrammot használjunk. Homok- és káliszegény talajokon mintegy 100 kilogramm 40 százalékos kálisó adagolása is ajánlatos. Pétisóból 50—60 kilogrammot szórjunk ki holdanként, hogy a vetések megfelelően megerősödjenek, mielőtt a tél beköszönt. Tavasszal 80—100 kiló pétüisót adjunk, ha vetéseink nem túlságosan buják. A vetést feltétlenül előzze meg a vetőmag tisztítása, csávázása. Ha a vetőmag tisztítását még nem végezték el, feltétlenül szelektorozni kéül az őszi búza és a rozs vetőmagot. A tisztítással rengeteg 'gyom- magot, szemetet, pelyváit távolítunk el a vetőmagból és így elejét vesz- szük annak, hogy a gyomokat mi magunk szaporítsuk. A kiszelektoro- zott gyommagvakat csak őrölt állapotban szabad takarmányozni. A vetőmag csávázásit minden körülmények között el keli végezni. Azzal a kevés költséggel, amennyibe a csávázás kerül, a -termés 1—20 százalékát menthetjük meg. Legajánlatosabb a nedves, egyszázalékos rézgálicos (Linhardt- féle) csávázás, amely igen megbízható és bevált. Lényege, hogy a kibélelt és a búzával megtöltött kosarakat az elkészített oldatban 10—15 percig ázni hagyjuk. A mag csírájánál található spórákat az oldat tönkre teszi. Az áz- tatásmál a vetőmag között lévő pelyva, szalma, üszogpuffancs az oldat tetején marad és így éltávolít— Sikeresen halad a mákgubó begyűjtése megyénkben. A barcsi ős a marcali járás már 100 százalék letett teljesítette mákgubóbegyűjtésJ tervét. Nem mozgósított jól a csurgói és a nagyatádi járás, 'ahol a tervezett mennyiségnek csak a felét gyűjtötték össze. hatjuk. A csávázott vetőmagot ponyván szárítsuk meg és néhány nap múlva feltétlenül vessük el A föld- művesszövetkezeti és vetőmagbcltok- ba:n — a szintén jól ’bevált — száraz porcsávázószer is kapható. Legfontosabb, hogy a száraz parzószert a vetőmaggal jól összekeverjük, hogy a mag egész felülete be legyen vonva poranyaggal. A terméseredmények növelésében nagyon fontos a vetési idő jó megválasztása. Hz október első felében vetett gabona ad legjobb termést. Ha ebben az időben vetünk, őszi búzából 90—100 kiló magot használjunk, rozsból pedig 70—90 kilogrammot. A vetőgép beállításánál! alkalmazzuk azt a jól 'bevált megoldást, hogy egy folyóméterre búzából 60— 65 szemet, rozsból 55—60 szemet vessen a gép. így érhetjük el a megfelelő sűrűségű mövényáhemányt. Ha későbben vetünk, ajánlatos a vetőmag-mennyiséget n|hány kilóval növelni A vetés mélysége az őszi búzánál 4—5, a rozsnál 3, homokon 5 centiméter között váltakozhat. Lehetőleg észak-dél irányiban járass suk a vetőgépet, mert így több napfény jut a növényekhez. A vetéskor a csatlakozó sarokra nagyon ügyeljünk, mert a rosszul csatlakozó vetéseknél a vetetten területen elszaporodnak az állati és növényi kártevők. Víztefutáscs területen a tejtő irányára keresztbe történjen a vetés. Ezzel megakadályozhatjuk a ita- lajlehordást. Minden gazda tartsa szem előtt, hogy a helyes és gondos talajművelés, az időben történő vetés az alapja a jövő évi nagy gabonatermésnek. — 20 nap alatt 269 fővel nőtt a földművesíszövetkezeti tagok száma a nagyatádi járásban. Ez a számadat is bizonyítja, hogy dolgozó parasztjaink megyeszerte bizalommal vannak a falu áruefllátását és értékesítési feladatait ellátó földművesszövetkezetek iránt. Mikor fejezi már be a barcsi kultúrház munkálatait a Megyei Tanácsi Építő Vállalat? A barcsi dolgozók sokáig nem felejtik el azt a szép napot, amikor az új járási kultúrházaí tlavatták községükben, A járásbeiiok régi vágya teljesült, létrejött kulturális központjuk. Az azóta eltelt háromnegyed év alatt pezsgő élet bontakozott ki ,a kulitúrházban. A gondos szemlélődő azonban az avatás után háromnegyed évvel furcsa dolgokat észlel. Ha jói körülnéz, megállapíthatja, hogy még nem kész a kultúrház! Igen, bármilyen meglepően hangzik is, így van, Hogyan történhetett ez? Nézzünk csak utána. Sok árulkodó tény, gondosan élrfakott írás mondja el a valóságot. Erről .beszél a kultúrház kötbérigény-bejelentése is, amely a Somogy megyei Tanácsi Építő Vállalatot vádolja. Méghozzá nagyon is jogosan. A barcsi járási kultúrház átadásának végső határideje 1954. december 31. veit. A (barcsiak már előre dörzsölték a tenyerüket, amikor az avatásra gondoltak. Aztán abbahagy ták a kézdörzsölést, mert bizony az avatásból nem lett semmi. Később méltatlankodni kezditek. A munkálatok azonban még ettől sem haladtak előre. Olyannyira, hogy csak februárban1 került sor az avatásra. Akkor is csak úgy, hogy a munkálatokat még mindig nem fejezték .be. Ügy látszik, a sziklából könnyebb vizet fakasztani... Sok, igen sók a hiányosság, Először is még mindig nem fejezték be a vízvezeték szerelését. Iigy nem működik a WC sem. Olyan épületben pedig, ahol százak és százak fordulnak meg, nem közömbös, hogy sem a vízvezeték, sem a WC nem használható. így történik meg aztán az a kissé humoros dolog is, hogy a szereplők, amikor az öltözőben le akarják mosni a festéket, egyszerűen bedugják a mosdókagylót és vödörszám hordják bele a vizet. Érdekes, ötletes megoldás, de kissé kezdetleges. Mennyivel egyszerűbb volna, ha a vízcsap nem csak díszként ragyogna, hanem -csoda« történne és víz is fakadna belőle. A hiányos hiány jegyzék Akad azonban egyéb is. Ez év márciusában az -üzembehelyezést lefolytató bizottság« hiányjegyzéket •készített. Szerepel benne a vízvezeték, de ott húzódik meg szerényen a bádogcsaftoma kérdése is. Olyan» egyszerű, apró kis tétel: -A. bádog- csatcima forrasztása nem kielégítő, pótlandó.« Sajnos, még ma is -pótlandó«. És ha a vállalat nem is .végzi el tervszerűen a munkát, az eső példát mutat. Nagyon :is tervszerűen esik és még tervszerűbben mossa le a vakolatot. A csatorna -jóindulatú«, utat engedi az esőnek. Mi lesz, ha eljön a téL? S mivel a hiányjegy- zéket napsütéses időbeni vették fel, a bizottság nem látta, hogy száz .helyen te csorog a tető. Mindez jó az esőnek, de a kultúrháznak nem nagy előnyére válik. A többit csak röviden. A rivalda védőrácsát nem szerelték föl, a hiányzó égőket nem pótolták, az ab- lakredőnyök még ma sem érkeztek meg, a tervben szereplő kerítést nem készítették el stb. Mii a következménye mindemnek? Az, hogy a kultúrház munkáját 'gátolja a sok hiba. Mit szól mindehhez a vállalat? A legegyszerűbb megoldást választotta, azaz nem szól semmit, A reklamációkat figyelemre sem méltatja. A barcsi dolgozók elég gyakran emlegetik a vállalat SMietéfceseifc.: Ment szép, szép, hogy van kultúrház, de a víznélküli, csorgótetős és egyéb hibával -megáldott« épület különösen télvíz idején nem igen alkalmas arra a célra, amiért létrehozták, hogy otthona legyen a kultúrának. A vállalat nem intézkedik. Kérelem, levél nem hatja meg. Az illetékesek gondoljanak arra, hogy hamarosan elérkezik az avatás éM) évfordulója. Milyen szép lenne, ha akkorra mégis .befejeznék a munkálatokat. Az évforduló ünnepségén szép kultúrműsort rendezne a járási kul- túnház vezetősége ennek örömére, s a kultúrcsoport hatalmas virágcsokorral ajándékozná meg a vállalat külön erre a célra kiküldött képviselőjét. D. J, Jelentékenyen bővült gépállomásaink gépparkja Megyénk termelőszövetkezetei ez év nyarán rohamos fejlődésnek indultak. Szeptember 4-ig 5670 család lépett az új termelőszövetkezetekbe, 34 611 kát. hold földterülettel. Mindez sürgetően követeli, hogy egyes gépállomások gépparkját — amely elégtelennek bizonyult a hirtelen meginövekedett feladatok ellátásához —• kibővítsük. Különösen nagy nehézségek mutatkoztak a Tapsonyi Gépálilómás körzetében, ahol az egy erőgépre jutó 'szántóterület meghaladta már a 300 kát. holdat, de hasonló nehézség mutatkozott a Se- gesdi, Iharosberényi és Ladr Gépállomás körzetében is. Nemesvid, Ne- mesdéd, Vese, Porrog, Somcgycsicsó termelőszövetkezeti községeink sürgették minduntalan a traktort. A Megyei Párt VB a felmerült nehézségek láttán azonnal kéréssel fordult a Központi Vezetőséghez, és sürgős segítséget kért Somogy megye új termelőszövetkezetei részére Az eredmény nem maradt el. A Gépállomások Főigazgatósága értesítette a Gépállomások Megyei Igazgatóságát, hogy a kért 50 darab traktort megadja. Mindegyik traktor .gumikerékkel és pótkocsival felszerelve hamarosan megérkezik megyénkbe. Gépállomásaink nagy örömmel szereztek tudomást pártunk gyors segítségéről. A Tapsonyi pl. 0, a Segesdi, Fonói, Iharosberényi Gépállomás 4—4 erőgéppel növelheti gépparkját, s ez jelentékenyen megkönnyíti az őszi munkák időbeni befejezését, az új tsz-ek megsegítését. De nem kisebb örömmel vették tudomásul az új tsz-ek tagjai sem a gyors gépi segítséget, hiszen ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a megkezdett ú] úton korszerűbb és eredményeseba gazdálkodás indúljicn meg. Az új termelőszövetkezeti tagok bíznak abban, hogy most már nem hiába sürgetik a gépállomásokon a gépi segítséget. Felhívás Móricz Zsigmond-levelek és dokumentumok gyűjtésére A Maigyar Tudományos Akadémia Móricz Zságmomd műveinek, levelezésének és a rávonatkozó dokumentumoknak kiadását indítja meg. A .munka teljességéhez szükséges, hogy a magánkézben, lévő Móricz-írásck, dedikált könyvek, levelek, valamint a kortársak megemlékezései is belekerüljenek a kiadásba. Ezért felkérünk mindenkit, akinek bartókiban Móricz Zsigiuionddafl! kapcsolatos bármilyen emlék van, közölje a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kéziratit árával.. (.Budapest, V., Akadémia u. 2.) A könyvtár az anyagot letétként átveszi vagy megvásárolja. Kérjük, hogy azok is jelentkezzenek, akik a tulajdonukban lévő leveleket, dedikációkat stb. nem kívánják felajánlani a könyvtárnak, és tegyék lehetővé, hogy a továbbra is tulajdonúkban maradó dokumentumokat a könyvtár a maga részére lefémyképeztesthesse. A gyűjtés célja a nagy magyar klasszikus író minden köziratának, emlékének őrzése, valapnint egy Móricz Zsigmomd teljes levelezését magábafogttaló kiadvány anyag- gyűjtésének támogatása. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Magyar Irodalomtörténeti Társaság
