Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. október 5. MI TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN? As EJXSZ-höxgyűlés október 3-i délelőtti teljes New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés október 3-i délelőtti teljes ülésén tovább folyt az általános po­litikai vita. Unden, a svéd küldöttség vezetője megemlékezett arról a szovjet—finn egyezményről, amelynek értelmében a Szovjetunió visszaadta Finnor­szágnak PorkikaLa-Udd támaszpontot. Az ENSZ-alapofamány felülvizsgá­lása mellett síkraszálló egyes kül­döttek felszólalásaival kapcsolatban Undem az alapokmány felülvizsgálá­sa ügyében tartandó értekezlet el- len foglalt állást Véleménye szerint egyes küldött­el francia kormány lépése as enyhülés politikája ellen irányul Párizs (MTI). Az Humanité vezér­cikkében Pierre Courtade a többi között megállapítja: nem a moszk­vai látogatás elhalasztásával és a szovjetellenesség elvesnek újabb hir­detésével teszik majd lehetővé Fran­ciaországinak, hogy a világ ügyeinek rendezésében olyan szerepet játsz- szék, amilyet tud s amilyet kell is játszania. Courtade ezután felveti a kérdést, vajon a kormány lépése nem az enyhülés politikája ellen irányul-e? Valószínűleg igen — válaszol a kér­désre a cikkíró —, ha abból a gyor­saságból ítélünk, amellyel a kor­cinikus kihasználásáról? Nasszer egyiptomi minissterelnök besséde a kairói katonai iskolán Kairó (TASZSZ). Sajtójelentéseik szerint Nasszer egyiptomi miniszter- elnök október 2-án beszédet mondott a kairói katonai iskolán. .Beszédében foglalkozott az egyiptomi kormány­nak azzal az elhatározásával!, hogy fegyvert vásárol Csehszlovákiában!. Beszédében Nasszer miniszterelnök hangsúlyozta, milyen, óriási jelentő­séggel bír Egyiptomra nézve a Cseh­szlovákiával kötött fegyvervásárlási egyezmény, amely tisztán kereske^ delmi feltételek mellett jött létre. »Az a tény — mondotta Nasszer —, hogy most megkapjuk a ne­künk szükséges fegyvereket, for­dulópontot jelent Egyiptom tör­ténelmében,« »Most nagy zenebonát, csapnak a Csehszlovákiával kötött egyezmé- nyümk miatt. Sokat hallunk az állí­tólagos erő-egyensúlyról. Ez hazug fogás, aminek az a célja, hogy ellen­őrzés alatt tartsanak bennünket. Ök (a nyugati hatalmak. A szerk. megj.) nem kívánják az erők egyensúlyá­nak tényleges fenntartását, mim ahogy nem szívügyük az igazi béke ülésé ségeknek az alapokmánnyal kapcsa latos elégedetlenségét főként a vétó­jog alkalmazása idézte elő a tagfel­vételi kérdésben. Azt a reményét fejezte ki, hogy az ENSZ magáévá teszi az egyetemesség elvét és ha­marább befogadja soraiba a tagje­lölt államok többségét, mint az alap­okmány felülvizsgálása érdekében tartandó értekezletet összehívhatják. Huri libanoni küldött teijetentette, hogy Marokkó, Tunisz és Algéria né­peinek joguk van az önrendelkezés­re és teljes mértékben élniük kell ezzel a jogukkal. mány kiimesterkedte a moszkvai út elhalasztásának diverziós lépését s abból a sietségből, amellyel az ENSZ tekintélyét akarta csorbítani olyan hibák felfedezésével, amelyek­kel sem a mostani kormány, sem elődei nem sokat törődtek akkor, amikor a Szovjetunió automatikus elítéléséről volt szó. A diverzió azon­ban nem megoldás. Faure és Pinay nem megy Moszk­vába, de vajon megváltoztatja-e majd ez a marokkóiak és az algé­riaiak véleményét a gyarmatosítás­ról, az elnyomásról vagy nyomoruk sem. ők csupán ellenőrzésük és uralmuk alatt akarnak tartami ben­nünket. Tudják, hogy ha onnan kap­hatunk fegyvert, ahonnan akarunk, mi valóban a szó teljes értelmében szabadok leszünk ...« PÁRIZS (MTI) A marokkói helyzetet a spanyol marokkói, határ közelében lévő három francia helyőrség ellen intézett támadás, közép-atlaszi tör­zsek zavargása és a Casablancában elkövetett merényletek jellemzik. A párizsi sajtó jelentése szerint a kis francia helyőrségek- elleni támadások olyan méretekben folytak le, ame­lyekre a közelmúltban kevés példa volt. A demokratikus függetlenségi párt vezetői nyilatkozatot adtak a sajtónak és ebben hangsúlyozzák, hogy Bem Arafa távozása ellenére ,a marokkói kérdést egyelőre egye­dül Ben Jusszef Franciaországban való letelepedésével, kormányzóta­nács felállításával és egy olyan ma­rokkói kormány megalakításával le­het megoldani, amely kormány tár­gyalásokat folytathat a franciákkal. Nagy áresések a New York-i és a londoni tőzsdén New York (TASZSZ). Az AP hír­ügynökség jelentése szerint Október 3-án nagy áresésekre került sor a New York-i tőzsdén. A részvények ára átlag egy-hat dollárral esett. Az áresés a tőzsde valamennyi alapvető részvényfajtá­jára kiterjedt. Mindenekelőtt az acélipari és a gépipari részvénytár­saságok részvényeit sújtotta az ár­esés, így a General Motors, a Bet­lehem Steel, a Standard Oil Of New Jersey és az Unites States Steel részvényeit. Az AP hírügynökség londoni tudó­sítójának jelentése szerint október 3-án a londoni tőzsdén is nagyará­nyú áresések voltak, A tudósító rámutat arra, hogy a legtöbb vezető részvénytársaság részvényeinek ár­folyama esett. Moszkvába érkezett a luxemburgi parlamenti küldöttség Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására Október 3-án Moszkvába érkezett a Luxemburgi Nagyhercegség parla­menti küldöttsége. A küldöttség ve­zetője E. Reiter, a képviselőház el­nöke. Rajta kívül' a küldöttségnek hét tagja van. Már e hónapban fel akarják állítani a nyugatnémet hadsereg első alakulatait Berlin (MTI). A bonni hadügymá- nisztérium szóvivője hétfőin sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy a nyu­gatnémet hadsereg első alakulatai­nak tisztjeit és katonáit már októ­beriben »beöltöztetik«. A szóvivő hozzátette, hogy a nyugatnémet had­erő megszervezését »a genfi külügy­miniszteri értekezlettől függetlenül« a megállapított ütemben folytatják. ROMA (TASZSZ) Sajtójelentések szeriint sok olasz város lakosai tüntetésekkel tiltakoznak az ellen, hogy az Auszt- riából kivont amerikai csapatokat Olaszországba helyezik át. Vicenzá- bam, ahová már megérkeztek az első amerikai katonai alakulatok, a há­zak falán ilyen feliratok jelentek meg: »Menjetek haza!« Több római filmszínházban a 'békeharcosok röp­cédulákat osztogattak. A röpcédulák tiltakoznak az amerikai csapatok Olaszországba érkezése ellen. BUENOS AIRES (TASZSZ) Mint a La Náción című lap közli, néhány nap múlva újra megjelenik a La Óra, az Argentin Kommunista Párt hivatalos lapja, amelyet a Peron-kormány 1950 ja­nuárjában betiltott. SZOVJET ÍRÓK ELBESZÉLÉSEIBŐL Vaszja mamája Irta: Leonyid Lenes \iAGONJAVITO üzemünk nem- ” rég, néhány napon át úgy re­megett, mintha a hideg rázta volna. Természetesen nem az üzem reme­gett, hanem a vezetői. Még Pjotr Pet- rovics igazgató, ez a komoly, maga­biztos, higgadt ember is nyugtalanul fészkelődön karosszékében. S ami a legfőbb, mindez nem a hó­nap végén történt, amikor mindnyá­junkat mozgósítanak. A hóvégi haj­rá napjaiban az üzemi vezetők lázas tevékenysége megszokott dolog és senkit sem lep meg. Most azonban a hónap leözepe táján csendes, derült időben kerített hatalmába mindenkit íz izgalom. Pedig a riadalmat és hi­degrázást nem valamiféle ellenőrző bizottság okozta, hanem egy látha­tatlan anyóka, a mi szerelőnk, Vasz- '•a Gubkov özvegy édesanyja. Arról van szó ugyanis, hogy Vasz- a Gubkov mulatozni kezdett, ráka­pott az itókára. Az első alkalommal, Imikor nem jelent meg a munkáhe- yén, megbocsátottak neki. Második ilkalommal eltussolták az ügyet, a larmadik alkalommal azonban a le- lény az ivóban, ahol egy kis »áldo- nást« rendeztek a fizetés örömére, térni »zenebonát« csapott s bizony '.laposan megszégyenítette a munkás- imber büszke nevét. Ne részletezzük a dolgot, elégany- tyi, hogy Vaszja néhány társával '.gyütt a rendőrségen kötött ki. A fiút ’lőször el akarták zavarni az üzem­öl, de aztán megsajnálták, s nem ették ki a szűrét. Szergej Vaszilje- ncs szakszervezeti elnök (akit szív- téli jóságáért Szerjozsa bácsinak úvnak) javaslatára azonban úgy dön­töttek, hogy a fiú csúnya viselkedé­séről értesítik az édesanyját, Prasz- kovja Dmitrijevnát, aki a gyártól vagy száz kilométernyire békesség­ben éldegélt egy városkában. Amikor Vaszja megtudta, hogy anyjának megírják a dolgot, elsá­padt és mélyen megindulva rebegte: — Az isten szerelmére... ne írja­nak az anyámnak! Büntessenek meg, ahogy akarnak, csak... csak az anyámnak ne írjanak. Hiszen még ideutazik!... — Bár csak jönne! Legalább meg­tanítana a móresre! A levelet megírták és elküldték. HR ASZKOVJA Dmitrijevna, ' miután megkapta az üzemi levelet, valóban útrakelt. Egyik tá­voli rokonánál szállt meg. Eleinte semmit sem lehetett hallani felőle, de később elkezdődött a haddelhadd. Először Szerjozsa bácsi, a mi de­rék szakszervezeti elnökünk felke­reste Pjotr Petrovicsot, az igazgatót. Szerjozsa bácsi lehangolt volt, sze­mében szomorúság bujkált, az egész ember olyan megtépázottnák lát­szott, mint a galamb, amely az imént szabadult ki a macska karmai közül. — Mi van veled, elnököm? — Hej, nekem aztán tegnap ala­posan kijutott a jóból, igazgató! Mit kaptam én!... Még most sem tértem egészen magamhoz. Úgy lekaptak, hogy alig álltam a lábamon! — Hát ez is valami! Talán először történik meg veled? — Bizony, először. Saját bőrömön tapasztaltam barátom, mekkora erői jelentenek az asszonyok, különösen akkor, ha összefognak. —• Mondd el hát végre értelmesen, mi történt veled! Nem történt más, csak az, hogy Praszkovja Dmitrijevna elment Szer­jozsa bácsi lakására, megismerkedett a feleségével és az anyósával, meg­mutatta nekik az üzemtől kapott le­velet, s bejelentette, hogy fia, termé­szetesen megkapja a »leckét«, s »le­töri a szarvát-«, de, úgymond, »job­ban el kell mélyedni« a dologban. S ő, Praszkovja Dmitrijevna már el is mélyedt. — Elismerem, hogy az én Vaszjám hibás. Tőlem már megkapta a ma­gáét, s még később is szorulni fog! Rajta kívül azonban mások is hibá­sak. Ki hurcolja Vaszkát az ivókba? Krinkin mester! Ki tanította meg Vaszját arra, hogy felébe igya a sört meg a pálinkát? Krinkin mester! De­rék tanító, ugye? Most hát magyaráz­zák meg, miért »karolta fel-« ez a vén huncut a fiatal gyereket? Nem tudnak felelni? Majd én megmon­dom! Azért, mert a szakszervezeti bizottság mit sem törődik az ilyen káros dolgokkal. Azt ajánlom, hogy amíg nem késő, ti asszonyok zaboláz­zátok meg Szerjozsa bácsit, hiszen ti isszátok meg a levét, ha valameny- nyien elkezdik őt szapulni! WASZJA MAMAJA így szította ' fel Szerjozsa bácsi ellen a családi hangulatot, s amikor a szák­szervezeti elnök munkájából haza­tért, nyomban felfordult vele a vi­lág. — Ilyen önkritikát még soha az életben nem gyakoroltam! — ismerte be Szerjozsa bácsi az igazgató előtt. — Hárman támadtak rám egyszerre. Jobbról és balról a feleségem meg az anyósom rontott nekem, Vaszja mamája meg kettőjük között acsar­kodóit felém. Hej, azt hiszem, leve­lünkkel mi magunk hoztuk a nya­kunkra ezt a veszedelmet, igazgató! Pjotr Petrovics meghallgatta Szer­jozsa bácsit, elmosolyodott, s így szólt: I MUNKÁSELLENES RECEPTEK Mister Hulton, a Picture Post című angol folyóirat szerkesztője vagyonos ember. Ezért érthető, hogy elsősorban nem a munkások anyagi helyzete érdekli őt, hanem az, hogy az osztályához tartozók jó­módját ne érje semmiféle károsodás. Emiatt rendkívül bosszantják őt a sztrájkok. Felháborodásának kifejezést adott folyóirata hasábjain a »Mit tehet egy állampolgár« ... a sztrájkok megszüntetésére cí­mű cikkében. Ebben az írásműben megfelelő eszközt javasol e »csapás- leküzdésére. Talán bizony azt javasolja, hogy emeljék a munkások bérét? Szó sincs róla! Hulton úr gondolatai más mederben folydogálnak. Úgy véli, hogy sürgősen erős sztrájktörő szervezetet kell létrehozni. A derék szerkesztő azzal az ötlettel állt elő, hogy jól képzett ál- j lampolgárökjból létesítsenek megfelelő tartalékokat, amelyeknek tagjai szükség esetén mozdonyt vezethetnek, tűzoltók lehetnek stb. Persze a hatóságoknak készen 'kell állniuk arra, hogy katonaságot használja­nak fel a legfontosabb iparágak rendjének fenntartására. Ezenkívül természetesen az anyagiakról is keij gondoskodni a lelkes önkéntesek szánára. Röviden szólva, a katonaság együttműködve a jól képzett és fizetett sztrájktörőikkel — Hulton véleménye szerint — megoldhatja az angliai munkásmozgalom minden égető kérdését. A Picture Post szerkesztőjén ejc nagyon megtetszett a tanácsadói és reformátori szerep, s arra bűz (jítja a vállalkozókat, hogy teremt­sék meg a kiválasztottak kasztját, az új munkásarisztokráciát, amely­nek »különleges előjogai, szervezeti szabályzata és a törvényben meg­határozott különleges kötelessége:« vannak. Hulton nem áLi egyedül munkásellenes kirohanásaiban. A Times egyik olvasója, ahogy ez a közzétett levélből kiderül, szintén érdek­lődik e témakör iránt. A vállalati konfliktusok megoldásának elké­pesztően új módját ajánlja. A munkások sztrájkolni akarnak? Tessék, öltsenek fel egy karszalagot, rajta a felirattal: »En is sztrájkolok« és... folytassák a munkát! Ez »tö rvényes sztrájk« lesz és ugyanakkor erkölcsi kielégülést hoz a munkások számára, hiszen harcolnak jogai­kért. No, meg a vállalkozó sem veszít semmit. Hát nem idillikus ez?... 3WUqPCTX»UUUauUOOtXXWO»X<UUUUUUUUOOOC. TCOCXJOOOOCIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOCOOOOOOOCXXXXXX^ Színházunk művészei a Vas- és Fémipari Kombinátban Az Állami Csiky Gergely Színház művészed az október 15-i nagy be­mutatóra való készülődés közben arra is szakítanak időt, hogy benső­ségesebbé tegyék kapcsolatukat a város dolgozóival. Eddig is már több­ízben bemutatkoztak Kaposvár fcul- túrotthonaiban alkalmi műsoraikkal, ezúttal a város üzemeibe látogatnak el. Kedden délután a Vas- és Fém­ipari Kombinát dolgozóinak mutat­kozott be a színház több művésze. A rövid, de színvonalas műsor s a színészek és az üzem dolgozóinak ba­ráti beszélgetése biztató jele 'annak, hogy a város dolgozói és a színház művészei között kialakul az a baráti kapcsolat, amelyet a kölcsönösség szelleme hat át, s 'amely egyaránt javára szolgál a város kulturális életének és a színház munkájának. A Äfaskombinät dolgozói lelkesen megtapsolták Áglh Éva, Rohomczy Mária, Kendői Kis Jenő és Pólyák Zoltán szórakoztató műsorszámait, s az üzem dolgozói közül többen meg­fogadták, hogy rendszeres látogatói lesznek a színház előadásainak. A fellépő művészeknek sikerült emlé­kezetessé tenni a délutánt. A kom­binát dolgozói szeretnék, ha többször is meglátogatnák őket a művészeik. Ma délután a színiház négy művé­sze: Szenes Gizi, Pusztai Péter, Szép Zoltán és Hajdú Péter a Kaposvári Texitilművek dolgozóit látogatják meg, s rövid műsor keretében ismer­kednek meg az üzem dolgozóival. Indiai vélemény a francia küldöttség magatartásáról (MTI) A Times of számában foglalkozik Franciaország küldöttsége kivonult az ENSZ ülésteremből. A lap felveti a kérdést, »vajon sohasem lehet az ENSZ-ben hangot adni a jogos píN naszoknak pusztán azért, mert azok sértik az egyik nagyhatalom érde­valóan világosabban meg kell hatá­rozni, melyek a belügyi kérdésék — kizárva ezek közül valamennyi gyar­mati problémát. Amennyiben az ENSZ semmiféle körülmények kö­zött sem vitat meg olyan kérdésekét, mint Algéria problémája, létjogo- suitságáinak több mint felét elvesz­tette«. . keit?« A lap úgy véli, »nyálvan­India hétfői azzal, hogy — Mellesleg az anyóka nem be­szél ostobaságot. Kéresse csak ide Krinkint! Hívják a mestert, Krinkin megje­lenik. Komoran jön, mint a sötét fel­hő. Már a küszöbről kezdi: — Mindenben hibás vagyok, min­dent beismerek, tegyenek velem, amit akarnak, csak mondják meg Vaszja mamájának, hogy hagyjon békén! — Vagy úgy! Már téged is felke­resett? — De mennyire! Es nem is egye­dül! összeszűrte a levet férjezett lá­nyommal, mindennap beállít vele kettesben s kiszorítja belőlem még a lelket is! Honnan szedi ez a gyen­ge asszony azoka.t a parázsló szava­kat, amelyeket a fejemhez vág?! Nem bírom tovább! — S ezzel Krin­kin mester csaknem sírva fakadt. Másnap klubvezetőnk, a hórihor- gas Petusenko rohant Szerjozsa bá­csihoz. — Segítség! Gubková anyó rám­uszította a feleségemet, meg az uno­kahúgomat. Ócsárolták a munkámat. Azt mondták, hogy nálam, a klub­ban még a légy is megdöglik az una­lomtól! Vaszka Gubkov — mondták — kénytelen kocsmába járni.. Ezért hát megszívleltem a bírálatot, s átdolgoztam a munkatervet. Nézze meg és hagyja jóvá!... KÉIG TÁVOZOTT EL a klubve- ” zető, máris megjelent a le­gényszállás vezetője. Ö is bűntudato­san, lehorgasztott fővel jött. — Beismerem, a rámbízott legény­szállás rendetlen, nem otthonos. Biz­tosan ez az oka annak, hogy Vaszka Gubkov rossz útra tért. Intézkedé­seket tettem, kijavítom a hibát. Kiderült, hogy a legényszállás ve­zetőjét a nagyanyja szorította sa­rokba, akivel Praszkovja Dmitrijev­na Gubkovának szintén sikerült ba­rátságot kötni. Később aztán sor került Pjotr Pet- rovicsra, az igazgatóra is. Amikor az üzemből hazament, hallja, hogy a szomszéd szobában be­szélgetnek. Csendesen benyitott. Fe­lesége és édesanyja üldögélt együtt Vaszja mamájával, aki csengő, ked­ves hangon mondta: — En nem mentegetem a lókötőt, búcsúzáskor alaposan elpáholom, ha az igazgatóság és a pártszervezet se­gít, mert egyedül nem bírok vele. Hiszen akkora lajtorja lett belőle! De nektek, asszonyoknak is ... meg kell leckéztetni az igazgatót!... Hi­szen mindennek ő a feje; s minde­nért ő felelős. Az igazgató anyja erre így szólt: — Az én fiamat nem lehet meg­verni. Hiszen már negyven éves. Ne­hogy aláássuk a tekintélyét! — Nem kell őt megverni. Csak úgy szépen, szavakkal... Az igazgató felesége örömmel ka­pott rajta: j — Szavakkal? Azt lehet! Pjotr Petrovics lábujjhegyen szé­pen elóldalgott. Bement az üzembe> s csak éjszaka tért haza, amikor fe­lesége és anyja már aludt. Reggel pedig magához rendelte Vaszja Gub- kovot. — Mikor szándékozik hazautazni az édesanyád? — Ma akart, de már nem kapott jegyet a vonatra! — Szerzünk neki! Segítünk rajta! Gubkov fiam, gyerünk, gyerünk, kí­sérd csak ki szépen a vonathoz a mamát. AZ ANYÓKA elutazott. S kép- ™ zeljük csak, azóta az üzem- ben minden sokkal jobban megy, mint régen. Ha valami hiba akad mégis, az emberek így rémítgetik egymást: — Várj csak, hívom Vaszja marná- ját, majd az megmutatja neked! Természetesen, ez tréfa. E tréfá­ban azpnban nagy gondolat rejlik, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom