Somogyi Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-29 / 255. szám

Szombat, 1955. október 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 Jól sikerüli- műszaki könyvvásár a Kaposvári Texfilművekben A ©épek oldalán, folyosókon, 'a kultúrteremben és mindenütt, ahol csak megfordult az ember, ott látta Földi József plakátjait, melyek a műszaki könyvvásár megtekintésére hívták fel a dolgozók figyelmét. Ha pedig nem vetted volna észre a piialcátokat, az üzemi hangszórón keresz­tül; figyelmeztettek: fiamul;} az élenjárók tapasztalataiból! Vásárold és olvasd a szakkönyveket! Munkád könnyebb, jövedelmed nagyobb lesz! Kézről kézre jártak a röplapok is és mire elérkezett a vásár első napja, nem volt egyetlen dolgozó sem. a Texliilímű vakbein, aki meg ne hányta-vetette volna magában: milyen műszaki könyvet vegyek, me­lyikből tanulhatlak legkönnyebben vagy legtöbbet? A magyaros motívumokkal díszített gyönyörű előcsarnokban a kör­nyezethez méltó' díszes könyvsátor fogadta az üzem dolgozóit. A sátor­ban Földi József fáradhatatlan sürgö11-forgott és szorgalmasan szolgálta ki egyre-mósra érkező vevőit. Különösen műszakváltások idején éiémküllt meg a ^önyvsátor kör­nyéke. Még az éjszakai váltáskor is sokam állták körül a sátort és egy­másután váisérolták »A pamut kár tolása", »A fonás technológiája", ■~A gyűrűs fonógép szerkezete és kezelése", »A pamut, fonása« és a többi műszaki könyveket. — Ezekből a könyvekből igen sok fogyott — mondja Földi elv társ, mikor lélegzetvételnyi szünet állt be a vásári forgalomban. — Leg­többem a gyár Kossuth-díjas főmérnökének, Csepreghy Győzőnek a könyvét, a »Sztáhamw komplex-térv«-et vették meg. Ez a mű szinte kézikönyve lett az üzem dolgozóinak. — Soha ilyen érdeklődés nem volt még a műszaki irodalom iránt, mint most — számol be boldogan Földi eíbvitárs a vá;sár forgalmáról. — Mintegy 5000 fontot értékű műszaki könyv került a dolgozókhoz. — Kik vcltak a vevők? Mosolyogva válaszol: »Úgyszólván mindenki!« És már sorolja is a könyvvásáirlókait. A végnélkül! névsorból párat találomra feljegyzők: ILászIóvári László, a bérelszámolási csoport vezetője, Szűcs Lajos több­szörös sztahanovista esztergályos, aki Tömösi: »Gépjármű villamos hi­bakeresése és javítása« című könyvét és még két saákkönyvet vásárolt, Csepeii Erzsébet, a fceresztorsózók sztahanovistája, Jamitaifc Rózsa meós, aki 150 forint értékű műszaki könyvet vásárolt, Kovács Katalin íonó- nő, Galambos Attila technikus, Hortobágyi Gyula, az üzem kert^ze, aki a »Kerttervezés« című szakkönyvet vette meg. Minden dicséretet megérdemelnek Földi József és Cséfa.i Győző, a műszaki könyvvásár szervezői. Jó szervező és propagandamunkájuk ■eredménye ez a mindéin eddiginél jobban sikerült műszaki könyvvásár. Sokszáz dolgozó tanulmányozza most újonnan vásárolt szaikkönyveit. Az eredmények megmutatkoznak majd az üzem tovább javuló és emel­kedő termelésében. Wagner Miklós . :>OOOCOOOOOOOOCCOOOOOCCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXDf PART ES PARTEPITES SOMOGY! PÄL: TANULNI... (Lenin: tanulni.) Tanulni . tanulni . — A lazító tanok tanításáért vagy tanulásáért külön büntetés jár! Éspedig egyeszárka, sötétzár­ka, vas, duplavas, satöbbi! ... — durrogott a börtönigazgató, majd vésztjósló sárga szemére I végig­mért bennünket és tovább ment. Hallgattunk, tudtuk, hogy nem tréfál. A mi közös zárkánkban, amely az első emeleten volt, heten él­tünk. Köztünk a budapesti Szeke­res elvtárs volt a legképzettebb. A szigorú tilalom ellenére ettől kezdve minden este lámpaoltás után odakuporodtunk Szekeres agya köré és a sötétben hallgattuk halk, értelmes szavait. Lenin »Mi a teendő« című könyvét tanulmá­nyoztuk, melyet Szekeres könyv és jegyzetek nélkül adott elő. Napról napra nehezen vártuk az estét, valósággal szomjaztuk a lenini ta­nokat. Hitünk estéről estére erősö­dött. Agyunkban az ösztönös, kö­dös sejtelmeket a tudás világossága váltotta fel. A tanulással sokat kozkáztattunk. Jól tudtuk, mit jelent az egyes­zárka: napokig, hetekig tartó négy­fal közötti tartózkodást. Tudtuk, mi az a sötétzárka: kétlépésnyi hely lent a nyirkos pincesoron, ablak és villany nélkül, ülőhely, fekhely nél­kül, napi negyedkiló kenyéren és vizen. Tudtuk, mi az a vas és dup­lavas: éjjel-nappali bilincs a ké­zen, iábon, felsebzett kéz, telseb- zett láb ... Szekeres halk szavait agyunkba, lelkűnkbe véstük. — A tudás olyan fegyver — szokta mondani —melyet senki soha el nem vehet tőlünk. De nem adják ingyen, küzdeni kell érte: ta­nulni kell. Mindössze kilenc este hallgathat­tuk Szekeres elvtárs tanítását, mert egyik reggel darutolías katonák jöttek érte, láncraverték és elkísér­ték. Soha többé nem láttuk. Később megtudtuk róla, hogy a forradalom alatt Pesten a »Lenin­ijük« egyik parancsnoka volt. Es még azt, hogy a Margit körúti fog­házban Horthy tisztjei halálra kí­nozták. örökre emlékezetemben marad, nem felejtem e! soha első pártok- tatemat, ezt a szép szál, bátor, csillogó barna szemű embert... POOOOOOOOOC^XXOOOOOO'OXXXXXXDCOOCXXXXXXXXXXXXXJGOOOOC Hogyan javult meg a tag- és tagjelöltfelvétel gazdaságunkban? Elmondta: Drexler Árpád elvtárs, a Lengyeltóti Szőlészeti Állami Gazdaság párttitkára Új DISZ-szervezet alakult a Kaposvári Sertéstenyésztő Vállalatnál A Kaposvárt Sertésfeniyésztő Vál­lalat ifjú dolgozói 'Október 28-án ün­nepélyes keretek között DlSZ-szar- vezetet aiJafcítcittefc. A Városi DISZ Bizottság kezdeményezése során Ko­vács Miklós-e'vtárs fáradságot nem kímélő szorgalommal szervezte, hív­ta a fiatalokat, hogy^ a különböző teJlephelyek dfiszástéiit végre egysé­ges, összeforrott közösséggé ková­csolják. Fáradozását sálkar' koronáz­ta: szerdán este 35 DISZ-fiatal vá­lasztott vezetőséget a Sertéstenyésztő Vállalatnál. Az ünnepi taggyűlésen Szijjártó elvtárs, a pártszervezet titkára üd­vözölte az új szervezet ifjú tagjait, majd hasznos tanácsokkal látta el a fiatalokat. A Városi DISZ Bizott­ság kiküldötte, Kubaesika András elvtárs a bizottság kívánságát tol­mácsolta: hogy a "diszósták a terme­lésben, a politikai képzésben, tanu­lásban és kultűrmunkában egyaránt nagy odaadással vegyék ki részüket, ezzel Igyekezzenek elismerést, meg­becsülést szerezni új szervezetük­nek. A vezetőségválasztás után Kovács Miklós vezetőségi tag köszönte meg a fiatalok bizalmát, maid további támogatást, segítséget kért a válla­latvezetőktől — A vezetőség nevé­ben ígéretet teszek — mondta rövi­den —, hogy szervezetünk valameny- myi tagja méltó lesz ia párt, a válla­latvezetőség bizalmára. A taggyűlést meleghangú baráti beszélgetés, ünnepi uzsonna követ­te, ahol a fiatalok hosszan elbeszél­gettek 'térveiknőh elképzeléseikről. Elhatározták, hogy versenyt kezde­nek a termelőmunkában, megszerve­zik a Petőfi-islkdllát és a futball­csapatot, zenekart is alakítanak, 'hegy szórakoztatóvá, de ugyanak­kor tartalmassá tegyék az ifjúsági életet. Marosvölgyi Júlia Egy éve vágyóik a gazdaság füg­getlenített párttiíikára. Amikor az el­ső taggyűlést összehívtuk, ,a 36 tag és tag jelöltből miind'ösze 16-ain jelen­tek meg, így határozatot hozni a tag­gyűlésen nem tudtunk, d'e néhány fontos feladatot megbeszéltünk. Meg­egyeztünk a pártvezetősiéggell abban, hogy 2—3 hónapig nem tűzzük fel­adatul a pártszervezetek számszerű erősítését, csak ismerkedünk a párt­tagokkal, a pántankívülüieiklkei!, Ezt az időt felhasználtuk arra is, hogy olyan dolgozókat, akiknek éves 'szerződé­sük volt a gazdasággal, de pértszer- vezetileg nem tartoztak hozzánk, meggyőzzük a gazdasági pártszervezet­hez való átjelentkezés fontosságáról, így sikerült eiénni, hogy mindem tag­jelölteivé tel1 nélkül rövid idő alatt a párttagság 36-ról 48-ra szaporodott. Köziben a pártszervezet — tekint­ve, hogy függetlenített üb-etoöke nem volt a gazdaságinak — foglalko­zott a dolgozók szociális problémái­val is: védőétel, munkaruha, mun­kásszálló s'tfo. Ez azt eredményezte, hogy a dolgozók kéréseikkel, vélemé­nyeikkel mindgyakrabban fordultak a pártszervezethez. Még jobban fokozódott a párt iránti bizalom, amikor a párt- szervezet javaslatára a volt hor­thysta katonatiszteket és csendőr- tiszteket eltávolították a gazda­ságból. Ez aíkkoriban történt, amikor a köz­ponti Vezetőség júniusi határozata megjelent és feladatul tűzte, hogy él kell távolítani a giazdaságoikba befurakodott ellenséges', kártevő ele­meket és álszakembereiket. A pártszervezet tekintélye egyre jobban növekedett a dolgozók ellőtt, s rátérhettünk az alapszervezetslk számszerű erősítésére lis, A pártveze­téséig hárcmhómiaipcis munkatervet készített, melylben jelentős helyet foglalt el a tag- és tagijielöltfelvétlelL Ezenkívül a pártvezeitőség vezető­ségi ülésen időnként megvizsgált egy-egy munkacsapatot és megállapí­totta, hegy pl. a munkacsapat 30 tagja közül 10 alkalmas arra, hogy bizonyos időn belül tagjelölt le­gyen. Ezt a tíz dolgozót aztán beosz­totta párttagokhoz, akiknek az voilt a pártmegbízatásuk, hogy segítsék 'és neveljék őket 'úgy, hogy lallkalimiai- sak legyenek a tiagjelöltfelvételire. 'Párttvezet'ösé'gi ülést általában egy hónapban, háromszor tartunk. Gyakran külön napirendi pont­ként, de az egyéb feladatok kö­zött minden vezetőségi ülésen foglalkozunk a tag- és tagjelölt- felvétellel. vezetőségnek. Ezen a taggyűlésem, vették fél tagjelöltnek Tóth Sándor számító munkást és fiát, Tóth Fe­rencet, az állami gazdaság kiváló dolgozóját. Több fiatal dolgozó a DISZ ajánlatára lett a pánt tagjeSiölt- je, így többek .között Horváth Jó» zsef fogatas, Rámáin József és Rá­mán Gábor (testvérek), Takács Ist­ván és Czuppcm János fegatosok. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a tagjelöltfelvétel alapszervezete­inkben nem mechanikusan törté­nik; számos kérdés, hozzászólás hangzik el egy-egy felvétel el­bírálásakor. A szeptemberi taggyűlésen pl. a párttagság elutasította Jakabfd Ist­ván elvtárs tagfelvét©!® kérelmét, az­zal, hogy nem bizonyította be a hat hónap alatt, hagy érdemes a tag­felvételre és meghatározott időt szab­ták meg, hogy újra kérje felvételét. Az augusztusi taggyűlésem TönM János, egy idősebb elvtárs felszólalt és mondta azoknak a fiatal taigje- Kiteknek, akiket a taggyűlés akkor vett fel, hogyan kell megőrizni a párttagsági könyvét; felhívta fiata­lok figyelmét aura, hogy a Ikommu- nliistánialk a párttagsági könyve a legnagyobb kincse. így értük él, hogy tíz hónap alatt párttagságunk létszáma 48-ról 129-re növekedett. De most is van a párt- vezetőségmól három tegjelöltfelvéte- lii kérelem. Itt van pl. Torma Fe- reonéé — Termámé fiatalasszony, 1029-ben született, szőiőmuníkás. A békekölcsön jegyzés alatt dicséretes munkái végzett, a szakszervezet és az M'NDS'Z munkájában is részt- vesz; az önéletrajzában ezt írja: »még jobban ki .akarnom venni ré­szemet a munkából!!, ezért kérem fel­vételemet a Magyar Dolgozók Pánt­jába.« Vagy itt van egy másik fel­vételi kérelem: Harkány Lajos nap­számosé, ajánlói: Horváth Károly és SalBaii József, mindkettő együtt dolgozik vele. becsületes munkája után ajánlják tagjelöltnek. De szá­mos dolgozó van még gazdaságunk­ban, aki mindig közelebb kerül 'a párthoz. Egy példa erre: Vumcs Gé­zával a múlt évi békekölcsönjegy- zésfcor sokáig kellett beszélgetni, mire meggyőztük, hegy neki ás be­csületbeli fcöteíJesíS'ége békekölesönit jegyezni. Idén viszont már ő miaga is a népnevelők sorába állt, és az ő csoportja érte el a legjobb ered­ményt a békefeölcsönjegyzésben. A tagi elöitfelvétett, sikere gazdasá­gunkban a koMiefctív munkán alap­szik. A mi pártszervezeteiinkben — ezt bátran elmondhatjuk — Látogatás a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban Nemrégen, alig néhány évvel ez­előtt ©z a ter ület is a Balatont könül- •öfelő lóptenger része vottit. És ma, pár évvel később, solkezer holdnyi földjével, új, modem gazdasági épü­leteivel]] és felszereléseivel, kisvasút- jával itt terül el a Baliatannagybeire- ki Állami Gazdaság. Hatalmas táb­láin vidáman zöldéül a rozsvetés, répa- és ikápoisataföldjei vagomsizáimra ontják a bő termést, óriási legelőin az állatok ezrei legelnek. Az élet, a munka zajától' hangos á határ. A Bataitonnagybereki Állami Gaz­daság ma már az ország legnagyobb dohány- és kendertermesztő gazda­sága, Cukorrépateirmeiésben a máso- diik helyen all, kertészeti üzemegy­sége szintén a legnagyobb az or­szágban. A gazdaság főága mégis az állattenyésztés, mert adottsága en­nek felel meg legjobban. Az alig páresztendös hatalmas nagyüzemnek máris igen jelentős eredményei vsininaik. Föladatát azon­ban még ntelgyobbak. Hiszen a nem- régiein feltört földeket teljes órfié- kű kultúrtallajjá 'kell átalakítaniuk, meg kell valósítaniuk a terméshozam állandó emelésével párhuzamosain azt, hogy mindig otticsófaban 'termel­jenek. Nemcsak ipari üzemeinknek, hanem mezőgazda® ági nagyüze- meániknek is feladatuk a termelé­kenység állandó emelése, az önköűft- sóg rendszeres csökkentése. Mit tett és mit tesz a gazdaság ennek érdekében? Tudvalevő, hölgy a fejlett technika alkalJmazása a tor- mettiékemyság emeléséinek, az önkölt­ség csökkenésének legjobb, leghaté­konyabb módszere. A gazdaság an­nak ellenére, hogy kiváló szakembe­rekkel, fejűéit gépesítéssel rendelke­zik, mégis a megengedettnél drá­gábban termel, a teirméshozíam nem olyan magas, mint az az adott fel­tételek mellett elérhető voíllna. Mi­ért? Azért, mert a meglévő gépeket nem használják ki kellőképpein, ment láza a munkafegyelem, mert nagy a munkásvándortás és mert a talajt még nem sikerült teljes egészében kulibúrtaiajjá változtatni. Itt az utóbbinál is a tudomány, a technika fokozottabb alkalmazása nyújt lehetőséget gyors eredményre. A gazdaság vezetősége legfontosabb feladatának tartja a jövőben a gé­pek jobb és tervszerűbb kihaszná­lásét. Az önköltség alakulása külö­nösen a kertészetben igen kedve­zőtlen. Itt a nagyabb terméshozam eiérésére két új melegházat építe­nek és a jövő évben nyolc holdról harminc holdra növelik a kettős ter­mesztést. Ezzel meghosszabbítják a növények vegetációját, élettartamát, ami a nagyobb terméshozamot szol­gálja majd. Ugyancsak a gazdagabb termés biztosításéira ezer hold rozsot lóherével és lucernával vetnek feliül. Szovjet palántázégép, esőztelő öntözés, 2a!ajátalahitás Az önköltség csökkentésére ,a ker­tészetben szovjet pailántázógépeket alkalmaznak a jövőben. Két szovjet palámtázógép naponta tíz holdat eil- palántáz. Ezzel holdanként 700 fo­rint önköltségcsökkentést érmek el. Ugyancsak jelentős meigtiakalnítást eredményez majd az esőatető öntö­zés bevezetése. 200 holdon öntöző­ágyú végzi majd az öntözést. Ezek a módszerek nemcsak az önköltsé­get csökkentik, hanem egyben- eme­lik is a terméshozamot. Harcot in­dítanak a gyomok ellen. Repülőgé­pekről fogják a gyomirtó-szert per­metezni. Fokozottabban termelik majd a gyomirtó növényéket: a kendert és a hemefüves takarmányokat, Nagy gondot fordítanak a talaj át­alakítására. Az ekékre altalaj-liazítöt szerelnek, ezzel a tőzegeit ievegőseb- bé teszik, így könnyebben alakul át humuszos talajjá. A takarmány minőségének megja­vítására ai légszárítók számlát hatról tizenhatra növelik. Ezzel a széna to portóké 54 százalékkal magasabb lesz, minit a napom szárított szénáé, így azonos mennyiségű takarmány- ■nyal nagyobb tejhozamot tudnak majd elérni, A gazdaság munkáját, eredménye­it igen sok e-etben ,gátolja a mara- dliság, az újtól való félelem. A me­zőgazdaságban is van technológiai fegyelem, amit sokszor inem tarta­nak be. Az állattenyésztők pl. igen sokszor inem akarják megérteni, hogy az előírás szerinti ápolás, ta­karmányozás, almozás a sikeres ál­lattenyésztés feltétele. Ezért a 'gazdaság vezetősége foko­zottabb gondot fordít a dolgozók szakmai és politikai nevelésére. De jobb munkakörülményeket is akar a jövőben biztosítani dolgozói­nak, hogy ezzel is csökkentse a mun- kaeirővándorlást, szilárdítsa a mun­kafegyelmeit. Erőteljesen hozzálátnak a munikásliákások építéséhez. Jövőre száz csailédnak építenek családi há­zat, a következő ötéves tervben pe­dig 4C0 családi ház építését terve­zik. Tovább fogják bővíteni a gaz­daság szociális és kulturális létesít­ményeit is. Nagy, hatalmas eredmények az ed­digiek, nagyok és hatalmasak a jö­vő tervei, a jövő feladatai is. A Ba- iateinna'gybeireiki Állami Gazdaság. ,a lápból kinőtt óriási nagyüzem, a fel­szabadult éléit, a fejlődés számból u- makénit él, lüktet, dolgozik Átalakít­ja a lápot és az embereket. Langer Károlyné Emellett aura iigyelkszünik nevelni páirttitlkáriainkat, pártvezetőségi tag­jainkat, hogy ne csak vezetőségi ülésen, taggyűlésen, hanem a mun­kahelyen, az ebédnél és miniden jó alkalom felihaszmiálláisávial segítsék elő ezt a munkát. Erőfeszítésetek ham voltaik hiábavalók, erről ered­ményeink tanúskodnak. Ez óv jú­niusóiban 7 taigjelöltfellivételt bírál­tunk éli, többek között felvettük tag­jelöltnek Kál'di Jánost, aki az augusztus 20-i versenyben ,a »Ciegjohb fegatos« címet, versemyzászilót és >a veisiáiró 400 forint jutalmat nyerte el. Júliusban 8 tagjelölt- és 2 tagfel­vétel szerepelt napirendem. Az augusztusi taggyűlésien 12 tagjelöl­tet és 3 párttagot vettünk fel a párt­ba, köztük Vágréti Lajos aillartite- nyésztésii dolgozót és Veimen József szállítómunkást. Volmer 'elvtáirs nagy tekintélynek örvend a dolgozóik előtt, munkatársai javasolták a párt­szervezetnek itaigjelöOtfelvétalre. Szép’ temfoerben a békekölcsön jegyzést megelőző összevont taggyűlésen 11 tagjeKt- és 3 tagfelvételi kérelmet bíráltunk el. Ezen a taggyűlésen vet­tük fel többek között Bániint Lajos ácsot. Bálint elrvtárs igen jó mun­kás; a nyáron önként jetomtlkezett 'a politikai iskolára és a fila,talck ne­velésében is igen sokat segít a párt­a tag- és tagjelöltfelvétellel nemcsak a párttitkár, nemcsak a pártvezetőségi tagok, hanem a pártcsoportbizalmiak és az egy­szerű párttagok is foglalkoznak. Hadd említsek meg itt néhányat kö­zülük dicséretképpen: Cserei István aliapszervezeti titkár, S. Nagy Zoltán DlSZ-titkár, pártvezetőségi tag, Sza­bó József propagandista, Smida Mi- Áiály, Cziraki József, TuliL Irma párt- csoportbizalimiak, de rajtuk kívül ■még sok. elvtárs segít ebben a mun­kában. Végül önbíráliatképpen él kell mondanom azt is, hegy a tagijettöltek hevel'lása már nem halad ilyen terv­szerűen gazdaságunkbam, bár két­ségtelen, bcigy ezen la területem ás ér- fünlk el alőrehaliadást. Munikater- vüníkben, szerepeli, hogy időközön­ként a tagjelöltek egy-egy csoport­ját összehívjuk és a Szervezeti Sza- ^ bályzat ©gyes ponitjait megvitatjuk velük. A tiagijélölitek többségét be- vontuk a rnost megindult poliitikaá iskolákba. Ezenkívül intézkedéseiket teszünk airra is, hqgy a páritic®opoir- toik __ ugyanúgy, mint a tagjelölt- felvét©l előtt — most áis 'miunlicában neveljék ezeket a dolgozókat, hogy a határidő elteltével érdemesek le­gyenek a párttagságra. AZ ÚJ IDŐ 24. SZÁMÁRÓL A vezércikk ismerteti az egyes or­szágok közvéleményének a genfi szel­lem egy ideje nagyon aktivizálódó, »sírásóival« szemben kifejtett mind ke­ményebb ellenállásra utaló tényeket. Az »Uj helyzet — régi módszerek« című Figyelő-cikk a genfi külügyminiszteri értekezlet nyugati előkészületeivel kap­csolatban megmutatja a »nyugati stra­tégia« teljes képtelenségét s részlete­sen kifejti a nemzetközi- problémák reális megoldásának alapelveit. A »Nyilatkozatok« rovat közli Pietro Nenninek, az Olasz Szocialista Párt fő­titkárának kínai tapasztalatairól és Lord Stansgatenek, az. Interparlamen­táris Unió tanácsa elnökének szovjet- unióbeli élményeiről és az Interparla­mentáris Unió feladatairól szóló nyilat­kozatát. Korotkova cikke ismerteti a szovjet—iráni kapcsolatok történetét, s megvilágítja Iránnak a bagdadi katonai tömbhöz való csatlakozása folytán ki­alakult helyzetet, A. Kurov pedig Gö­rögországnak a nyugati hatalmakhoz fűződő viszonyát és a szovjet—görög kapcsolatok alakulását vizsgálja. I. Le­mül nagyszabású elemző cikke az an­gol labouristák legutóbbi értekezleté­nek eredményeit összegezi. A Külföldi sajtószemle« rovatban az egyiptomi kormánynak a Csehszlovákiá­tól való fegyvervásárlásra vonatkozó határozatát támadó nyugati. sajtókom- . mentárokkal és a kérdésnek az arab visszhangjával foglalkozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom