Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

s SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. szeptember 3. INCIDENS TEXASBAN Az indiai lapok hasábjain nem­régen az Egyesült Államokból kel­tezett közlemény jelent meg, amely jogos felháborodást váltott ki a nemzetközi közvélemény szé­les köreiben. A közlemény el­mondta, hogy augusztus 22-én, amikor S. Mehta, az Indiai Köz­társaság Egyesült Államokbeli nagykövete rövid ideig Houston város (Texas) repülőterén tartóz­kodott, felszólították, hogy hagyja el a »fehérek« étermét és feleségé­vel együtt menjen át a »színesbő- rűek« számára kijelölt helyiségbe. Ennek az esetnek az volt az in­dítóoka, hogy az étterem személy­zete négernek nézte az indiai nagykövetet... Teljesen érthető, hogy az Indiai Köztársaság népe és a demokrácia alapelveit tiszteletben tartó más államok népei erélyesen elítélik a houstoni repülőtér alkalmazottai­nak magatartását. A »Hindustan Standard« című befolyásos delhi lap a houstoni incidenssel kapcso­latban így ír: »Bízunk abban, hogy az indiai nagykövet nem gondolja, hogy bőrének színe csökkentené személyes érdemeit. A másik félnek kell szégyenkez­nie: Mehtát olyan kínos helyzetbe sodorták, amilyennek minden dél­ázsiai és afrikai ember ki lehet téve, nem is beszélve az amerikai négerekről«. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma természetesen sajnál­kozását fejezte ki az indiai kor­mánynak az eset miatt. A »New York Times« című lap igyekszik elleplezni, milyen kellemetlenül hatott a közvéleményre az indiai nagykövettel történt incidens és bocsánatkérő hangon így ír: »Or­szágunkban fokozatosan egyre na­gyobb erőfeszítéseket teszünk an­nak érdekében, hogy a demokrá­cia hagyományainak megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki az em­berek között«. Senki előtt sem titok, hogy a demokratikus tradíciók megsérté­se az Egyesült Államokban a maccarthyizmus politikájával függ össze. A nemzetközi feszültség enyhülésének időszakában, amikor — véleményünk szerint — a maccarthyizmusnak el kellene ve­szítenie a talajt lába alól — az Egyesült Államokban még min­dig olyan esetek történnek, ame­lyek ellenségeskedést szítanak a népek között. Az éter megrögzött „hidegháborús“ bűnösei Az angol rádió (a BBC) néhány vezetője még most is csökönyösen vívja éterbeli »•hidegháborús« utó- védharcait. Nézzük csak, mit ír a BBC német nyelvű adásairól bizo­nyos Wilfred Byford Jones angol rádióhallgató a Times szerkesztősé­géhez intézett és a lap hasábjai kö­zölt levelében. ►►Minden reggel végighallgatom a BBC német nyelvű adását. Már ré­gen helytelenítettem a »Névtelen le­velek« és a »Két elvtárs« elnevezé­sű propaganda számokat, de most megrémültem tőlük. Amikor a köz­életi személyiségek örömmel nyilat­koznak a kölcsönös megértés foko­zódásáról, amelyet a legmagasabb szintű tárgyalások teremtettek meg, a BBC tovább is oroszellenes pro­pagandával árasztja el Kelet-Német- országot. Ez történt ma reggel is. Ha az oroszok tennének ilyesmit, mi rögtön tiltakoznánk. Vajon mi­kor értjük meg, hogy a BBC ha­szontalan, sőt veszedelmes külföldi adásokra pazarolja pénzünket?« Úgy látszik, a »hidegháború« buz­gó híveinek, ez esetben az éterhábo­rú híveinek nem tetszik a nemzetkö­zi légkör enyhülése. Meddig vár­junk, hogy az éterben is megszűn­jék minden tevékenység, amely nem szolgálja a béke és a nemzet­közi együttműködés erősödését?... Francia gyermekek nyaralnak Csehszlovákiában A csehszlovák-szász Svájcnak ne­vezett festői vidéken francia és csehszlovák gyermekek közösen töl­tenek felejthetetlen szép napokat. A gyermekek baráti körben hamaro­san megtanulják a leggyakrabban előforduló francia és csehszlovák szólásmondásokat, amelyek áthidal­ják a nyelvi nehézségeket. A fran­cia és a csehszlovák gyermekek együtt élvezik a szünidő ezer örö­mét, a fürdést, a játékot, a sportot. Ha esős az idő, különböző szakkö­rökben mérik össze tudásukat. — Gyermekeink sokáig nem fog­ják elfelejteni Csehszlovákiát és lel­kesen mesélnek majd mindarról, amit itt láttak és átéltek. Mi újság a külpolitikában? londoni angol—görög—török tárgyalások London (TASZSZ). Hivatalosan .közlik, hogy a londoni angol—görög <[—török értekezlet szerdai ülésén ^Sztefanopulosz görög külügyminisz­ter tett nyilatkozatot és kifejtette a görög kormány álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjének, ezen belül Ciprus szigetének politi­kai és katonai problémáiról. A Reuter hírügynökség jelentése i szerint londoni diplomáciai körök­ében rámutatnak arra, hogy Sztefa- nopulosz »erélyes választ« adott Macmillan angol külügyminiszter keddi beszédére, amelyben azt a vé­leményét juttatta kifejezésre, hogy Angliának meg kell őriznie fennha­tóságát Ciprus felett. A görög kül- ^ ügyminiszter »egyértelműen kijelen­tette, hogy nem lehetséges semmifé­léé meghátrálás Görögország ismere- (•tes álláspontjától, amely abban jut (^kifejezésre, hogy meghatározott idő- I1 pontra követeli Ciprus lakossága ön- i1 kormányzati jogának elismerését.« <|a hírügynökségi jelentés szerint úgy tudják, hogy Sztefanopulosz (•hangsúlyozta: A görög kormány kész (•továbbra is biztosítani . Angliának ^ciprusi katonai támaszpontjához va­dló jogát, ha Anglia átadja Görögor­szágnak a Ciprus feletti fennhatósá­got. Egyezmény a jugoszláv és olasz kormány között Belgrád (TASZSZ). A Tanjug (•hírügynökség jelentése szerint a ^jugoszláv és az olasz kormány nem- Í régiben egyezményt kötött. Az egyez- ‘1 mény értelmében az olasz hatósá- jgok amnesztiában részesítik az olasz- 'iországi börtönökben lévő jugoszláv '(•nemzetiségű állampolgárokat, a jugo­szláv hatóságok pedig a jugoszláviai (•börtönökben lévő ólasz nemzetiségű '(•, állampolgároknak nyújtanak amnesz- (•tiát. Az amnesztiát kapott állam- (• polgárokat kívánságuk szerint Olasz- (1 országba és Jugoszláviába hazatele- f pitik. Adenauer és munkatársai folytatják a közelgő moszkvai | nyugatnémet—szovjet tárgyalások előkészítését Berlin (MTI). A bonni külügymi- 'nisztérium protokoll-osztálya közöl­te, hogy Adenauer a két kormány képviselői között létrejött megálla­podásnak megfelelően előrelátható­lag öt napot tölt a szovjet főváros­ban. A kancellár a tervek szerint szeptember 8-án, csütörtökön dél­után érkezik Moszkvába. A Szovjet­unió és liNyugat-Németarszág kép­viselői pénteken délután tartják munkaülésüket. Ostromállapot Buenos Airesben Buenos Aires (MTI). A nyugati hírszolgálati irodák jelentése szerint az argentin képviselőház és a szená­tus jóváhagyta azt a törvényt, amely­nek értelmében elrendelik az ostrom- állapotot Buenos Airesben. A leszerelési albizottság csütörtöki üléséről New York (MTI). Az ENSZ lesze­relési albizottságának csütörtöki ülé­sén Jules Moch, Franciaország meg­bízottja javasolta, hogy 16 állam kép­viselőinek részvételével létesítsenek fegyverkezést ellenőrző nemzetközi szervezetet. A londoni rádió értesü­lése szerint e szervezetben Moch ja­vaslata alapján felvennék a biztonsá­gi tanács 11 tagját, valamint néhány olyan állam küldöttét, amely álla­mok jelenleg nem tagjai az ENSZ- nek. Sztrájk az Egyesült Államokban ■New York (TASZSZ). Az United ■Press hírügynökség jelentése szerint ai Chysler gépkocsi-részvénytársa­ság 139 000 munkása sztrájkba lé­pett. A sztrájk azért tört ki, mert si­kertelenül végződtek a tárgyalások a részvénytársaság képviselői és a CIO kebelébe tartozó egyesült gép­kocsiipari szakszervezet képviselői között. Egyiptomi újságíróküldöttség utazott Moszkvába Kairó (TASZSZ). A szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályának meg­hívására szeptember 1-én egyiptomi újságíróküldöttség utazott repülőgép pen Kairóból Moszkvába. * * * Winnipeg (TASZSZ különtudósító- jától). A szovjet mezőgazdasági kül­döttség Saskatchewan tartományban töltött utolsó napján Swift Current városában tartózkodott. A küldöttek egyik csoportja a kísérleti állomást, a másik csoportja a »Matadör« szö­vetkezeti farmot látogatta meg. Anglia a genfi értekezlet után írta: V. Matvejev A GENFI ÉRTEKEZLET a »hi- ^ degháború« felengedéséhez vezetett: ez a véleménye Angliában az emberek túlnyomó többségének. Erről tanúskodott az a viharos taps, amellyel az angol parlament képvi­selői fogadták Eden miniszterelnök N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov jövő évi angliai látogatására vonat­kozó bejelentését. A hivatalos angol ■körök örömmel üdvözölték az angol —szovjet hadihajók és katonai kül­döttségek kölcsönös látogatásának le­hetőségét is. Angliában ma sokat beszélnek és írnak a szovjet külpolitikáról, a szovjet életről, a szovjet kultúráról. Bz az idők jele. És ami a leglénye­gesebb, az angolok mindinkább té­nyekkel foglalkoznak, nem a hírhedt »vasfüggönyhöz« hasonlatos kohol­mányókkal. Egyre többen utaznak Angliából a Szovjetunióba és a Szovjetunióból Angliába. Csupán az utóbbi hetek­ben szovjet mezőgazdasági,» lakás- építési, filmgyártási és színházi kül­döttség járt Angliában. Sztálingrád és Coventry küldött- ségcseréje után a birminghami vá­rosi tanács küldöttsége utazott a Szovjetunióba. Más angol és szovjet városok is terveznek küldöttségcse­rét. Számos angol parlamenti képvise­lő tölti szabadságát a Szovjetunió­ban, a Kínai Népiköztársaságban, az európai népi demokratikus orszá­gokban. A munkáspárti Hews Sz. Marsak szovjet drámaíró meghívásá­ra utazik a Szovjetunióba. Hews a múlt télen, Skóciában a Butus em­lékünnepségeken .találkozott Marsak­kal. Angliából egyre több túrista lá­togat a Szovjetunióba. A szovjet kormánynak a nemzet­közi feszültség enyhítése és az álla­mok közti bizalom megteremtése cél­jából foganatosított Intézkedései ha­talmas visszhangot keltettek Angliá­iban, s ezeket a lépéseket az utóbbi időben az angol sajtó általánosság­ban pozitív hangnemben kommentál­ja. A Z ENYHÜLÉS nemcsak a kül- politikában, hanem sok em­ber tudatában is észlelhető. Jellem­ző ebből a szempontból LordJ Russel, a neves angol filozófus következő kijelentése: »Tudja — mondotta — újabban nyugodtan alszom, nem kí­noznak már az atomháború lidér- cei.« AMIKOR LESZÁLL AZ EST írta: V. Sztrujev és G. Szinyelnyikov Ni yáron Moszkvában hosszúak és világosak az esték. A fővárosban már végétért a munka­nap, a gyárakban és üzemekben megkezdődtek az esti műszakok, de az égboltot, a háztetők zegzugos vonalát még megvilágítja a leha­nyatlott nap visszfénye. A színhá­zak, mozik, parkok bejárata felett színes feliratok gyúlnak ki. A moszkvaiak megkezdik a pihenést. — Legszívesebben végighajóznék a folyón a Lenin-hegyig — mond­ja feleségének Vlagyimir Leonov, a »Kalibr«-gyár művezetője. — Na­gyon kellemes az este. A moszkvaiak egyik kedvenc időtöltése, hogy a »folyami villamo­son« esténként végighajóznak a Moszkva-folyón. A kis motorhajó végigsiklik a gránitba öltöztetett partok mentén, áthalad a magas hidak alatt, megkerüli a Kreml- dombot, s a rajta lévő nagyszerű építészeti emlékeket. A folyó ezüst­je visszatükrözi a kigyúló városi fényeket. Balról a sétahajózók elé tárul a Központi Gorkij Kultur­park gyönyörű látképe, a sűrű lombok közt elterülő hatalmas vi­dámpark, majd távolabb a Lenin- hegy meredek lejtői. A gőzös a kikötőhely felé kanya­rodik, ahol az utasok többsége rendszerint kiszáll, hiszen a Köz­ponti Park talán a moszkvaiak legkedvesebb pihenőhelye. Nyaran­ként több mint öt millió a látoga­tója. Mindenki megtalálja itt a maga szórakozását. A látogató te­kintete nem tud betelni a több mint kétmillió ’különféle virág pompás látványával. A parkban, akinek kedve van, csónakázhat, felülhet a különféle hintákra, az óriáskerékre, ahonnét az esti fővá­ros csodálatos képe tárul elébe. Vannak, akik a gorodki- és teke­pályákat keresik fel, mások viszont inkább sakktábla mellé ülnek, hogy egy-egy szimultán keretében meg­mérkőzzenek valamelyik híres sak­kozóval. Itt is, ott is felhangzik egy-egy gongütés, amely a nyári színházak és esztrád-színpadok elő­adásainak kezdetét jelenti. Sokan indulnak a 13 000 nézőt befogadó Zöld-színház felé, ahol a »Nyír­fácska;« táncegyüttes szerepel. A moszkvaiak a Központi Par­kon kívül szívesen járnak az Iz- majlovszkij- és Szokolnyicseszkij- parkba. Gyönyörű séták tehetők itt a nyílegyenes fenyőallékban, amelyek közt számos sporpálya látható. Egyébként az igazi sportrajongó­kat nem ezek a pályák, hanem a 80 000 férőhelyes DINAMO-stadion zöld gyepe vonzza. A stadion be­járatánál csaknem mindig talál­kozhatunk bosszankodó »szurko­lókkal«, akiknek már nem jutott jegy a labdarúgómérkőzésre. Azok viszont, akik korábban kijöttek, már a lelátókon örülhetnek vagy bosszankodhatnak egy-egy hálóba lőtt labda miatt. Ezekben az esti órákban a fővá­ros utcáin és terein is nagy az élénkség. Vessünk egy pillantást, mondjuk a Majakovszkij térre. Itt főleg a színművészet rajongóival találkozhatunk, egyesek az Obraz- cov-bábszínházba tartanak, mások az Operettszínházba sietnek, hogy megtekintsék Dunajevszkij »Arany völgy« című új zenés vígjátékát. A moszkvai filharmónia ka- ** púit szinte beborítják a szí­nes plakátok. Különösen nagy az élénkség a Csajkovszkij-terme be­járatánál. — Nézd csak — mondja egy sző­ke lány kísérőjének — holnap a Német Demokratikus Köztársaság ének- és táncegyüttese vendégsze­repei. Bizonyára érdekes lesz. — Meg is nézzük — válaszolja a fiatalember. Különben hozzánk, az üzemi kultúrpalotába is ellátogatnak. — Ajánlom, menjenek el a ma­gyar operaművészek hangverse­nyére — kapcsolódik a beszélgetés­be egy tiszteletreméltó külsejű öregember. Ugyanezekben az órákban a Konzervatórium nagytermében a moszkvaiak lelkesen üdvözlik ked­ves vendégeiket — a jugoszláv mű­vészeket. A moszkvai üzemek, gyárak és hivatalok képviselői a Művész Nemrég még az aggodalom és féle­lem hangulatában élt igen sok an­gol. Az aggodalmat és félelmet most derűlátás és bizakodás váltja fel. Erről nyilatkozott például Clement Davis liberális párti vezető a genfi atomerő-értekezlet befejezése után. Mind mondotta, ennek az értekezlet­nek az eredményei felülmúlták vá­rakozásait és megmutatták, hegy reális lehetőség van a Nyugat és Ke, let együttműködésére ezen a téren, Ezekben a napokban London, egyik nagy filmszínházában béke- harcos filmet mutatnak be. Ilyen film bemutatása Angliában már ön­magában véve jelentős esemény. »Ha felnövünk, meg fogjuk mondani, hogy nem akarunk embereket ölni, akik valamikor szintén tanulók vol­tak más iskolákban« — mondja a film egyi gyermek főhőse. És ez a film alapeszméje. »Genf szelleme« nem harc nélkül hódít teret Angliában. A folyó nem­zetközi essménytek angol hírmagya­rázatai ezt jellegzetesen megmutat­ják. A nemzetközi feszültség enyhü­lését üdvözlő hangok mellett elége­detlen és szkeptikus hangok is hal­latszanak. De kétségtelenül kevesebb a pesszimista hang az optimistánál. Ezzel szemben az előbbiek a nagy hanggal próbálják elkenni azt, hogy kisebbségben vannak. FIGYELMET KELTŐ például a Spectator című folyóirat au-> gusztus 12-1 száma. Az augusztus 12-i szám első cikkében az áll, hogy »a helyzet jelenleg tökéletesen ugyanaz, mint Genf előtt volt«. De már a következő oldalon, az atom­energia békés felhasználásával fog­lalkozó genfi értekezletről szólva a folyóirat »jelentős előrehaladásról« ír. Harmadik oldalán viszont »ka­tasztrófával« ijesztgeti olvasóit. Állí­tólag »katasztrófa« fenyegeti Nyuga­tot, ha a szovjet—amerikai kapcso­latok megjavulnak. Egyes javíthatatlan szkeptikusok­ról szellemesen állapította meg az ötmilliós példányszámban megjelenő ■Daily Mirror: »Hollók ülnek az olaj­ágon« (az olajág a béke jelképe), visszakárogják az elmúlt jégkorsza­kot és hitetlenül forgatják fejüket. Ha megadatik a béke uralma, annak eljövetelében nekik biztosan nem lesz részük.« Az angol közvéleményt most élén­ken foglalkoztatják a 'genfi értekez­leten mutatott irányban teendő to­ic joooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc i lépések \ gépipari szakszerve'“ zet folyóirata azt írja, hogy »minde­két félnek több ilyen lépést kell tennie.« A Manchester Guardian felhívja a 'nyugati kormányokat, hogy »ne maradjanak el a szovjet kormánytól a béketeremtés ügyé­ben.« Gardner, az öntőmunkások szakszervezetének főtitkára a napok­ban kijelentette, hogy a genfi érte- :ezlet Anglia szempontjából különö­sen fontossá teszi a Kelettel való kereskedelem útjából az akadályok 'eltávolítását és a fegyverkezési haj­sza megszüntetését. A Times augusz­tus 8-i számában megjelent egy onzervatív parlamenti képviselő le­vele, A képviselő, aki egyébként nagygyáros, felhívta az angol kor­mány: érje el. hogy a külügyminisz­terek küszöbön álló értekezletén megegyezés jöjjön létre a Kelet és Nyugat közötti korlátozatlan kereske­delem felújítását illetően. A Z ANGOL KÖZVÉLEMÉNY látja, hogy Genf megnyitotta a »hidegháború« megszüntetésének útját. Az angol nép ezt örvendetes és reménytkeltő ténynek tartja. Egy fecske még nem csinál tavaszt, de a tavasz előhírnöke. A politikai időjá­rást sem egyes szkeptikusok és ci­nikusok csinálják, hanem a milliós tömegek, amelyek tudják, mit akar­nak és eltökélt szándékuk, hogy győ­zelemre viszik »Genf szellemét«, a béke és az emberek boldogulása ér­dekében. Az IG Farben szerzi meg a nehézvíz-monopóliumot Nyugat-Németországban A »Neues Deutschland« rnajna- frainkfurti keltezésű hírben 'beszámol arról, hogy az IG Farben konszern­hez tartozó Hoeoht Festékgyár RT megkezdte az előkészületeket nehéz­víz előállításához. Ezzel a hírhedt IG Farben konszern, amely a má­sodik világháború alatt a német fegyverkezési iparban vezető helyet foglalt el, megszerzi az atomenergia előállításának monopóliumát Nyu- it-Németországban. — Gombnyomásra Szabályozható úgynevezett gyorsdarálók gyártását kezdték meg. Ez a daráló különösen a falusi háztartásokban lesz hasznos ;eszköz, mert lehet vele cukrot, mor- Izsát, kávét, mákot, kukoricát és más szemestakarmányt is őrölni. Színházban jöttek össze a baskír irodalmi és művészeti hét egyik estéjére. Fergeteges tapssal jutal­mazták Szirtlanovot, a Baskír Autonóm SZSZK népművészét, aki a »Magányos nyírfa« című darab­ban mesterien játszotta a kolhoz­elnök szerepét. A Nagy Színház­ban Galina Ulanova, a híres szov­jet balett-táncosnő lép fel Prokof- jev »Romeo és Júlia« című balett­jében. Az Akadémiai Kis Színház­ban Laxness haladó izlandi író »El­adott bölcső« című darabját adják, a Központi Gyermekszínházban a »Szerencsés utat« című, a szovjet ifjúság életével foglalkozó előadás­ban gyönyörködnek a nézők. A főváros egyik központi utcá­jában találjuk az »Ermitage« ker­tet. A feléje vezető utakon muzsi­kát hallunk. Ma az vonzotta a kertbe a moszkvaiakat, hogy a le- ningrádi Miniatűr Színház »Látha­tatlan ember« című új vidám mű­sorában fellép kedvencük, Arkagyil Rajkin. — Nézzük csak, Ivan Petrovics! Hát maga is itt van!? — üdvözli munkatársát 'Abroszimov mérnök, a postaügyi minisztérium dolgozó­ja. — Szintén Rajikint akarja lát­ni? — Nem, mi nem oda tartunk... Szomszédom most ünnepli ezüstla­kodalmát, s úgy döntöttünk, hogy elüldögélünk egy kis vendéglő te­raszán, a friss levegőn. — Ez sem utolsó dolog, jó szó­rakozást kívánok. A sok színházat, a szabadtéri színpadot, parkot, minden este megtöltik a pihenő moszkvai­ak. Késő estig zajlik az élet a nyá­ri esték fényében csillogó főváros­ban. S amikor véget érnek az előadá­sok, amikor a parkok, színházak, mozik és vendéglők bejáratai felett sorra kialusznak a fénylő feliratok, lassan elcsendesednek a moszkvai utcák. Az éjszaka azonban nem tudja lehunyni szemét, hiszen a város felett már derengeni kezd az új nap hajnala. Még néhány óra, s a szovjet fővárost újból betölti a munkanap zaja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom