Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-03 / 207. szám
s SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. szeptember 3. INCIDENS TEXASBAN Az indiai lapok hasábjain nemrégen az Egyesült Államokból keltezett közlemény jelent meg, amely jogos felháborodást váltott ki a nemzetközi közvélemény széles köreiben. A közlemény elmondta, hogy augusztus 22-én, amikor S. Mehta, az Indiai Köztársaság Egyesült Államokbeli nagykövete rövid ideig Houston város (Texas) repülőterén tartózkodott, felszólították, hogy hagyja el a »fehérek« étermét és feleségével együtt menjen át a »színesbő- rűek« számára kijelölt helyiségbe. Ennek az esetnek az volt az indítóoka, hogy az étterem személyzete négernek nézte az indiai nagykövetet... Teljesen érthető, hogy az Indiai Köztársaság népe és a demokrácia alapelveit tiszteletben tartó más államok népei erélyesen elítélik a houstoni repülőtér alkalmazottainak magatartását. A »Hindustan Standard« című befolyásos delhi lap a houstoni incidenssel kapcsolatban így ír: »Bízunk abban, hogy az indiai nagykövet nem gondolja, hogy bőrének színe csökkentené személyes érdemeit. A másik félnek kell szégyenkeznie: Mehtát olyan kínos helyzetbe sodorták, amilyennek minden délázsiai és afrikai ember ki lehet téve, nem is beszélve az amerikai négerekről«. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma természetesen sajnálkozását fejezte ki az indiai kormánynak az eset miatt. A »New York Times« című lap igyekszik elleplezni, milyen kellemetlenül hatott a közvéleményre az indiai nagykövettel történt incidens és bocsánatkérő hangon így ír: »Országunkban fokozatosan egyre nagyobb erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a demokrácia hagyományainak megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki az emberek között«. Senki előtt sem titok, hogy a demokratikus tradíciók megsértése az Egyesült Államokban a maccarthyizmus politikájával függ össze. A nemzetközi feszültség enyhülésének időszakában, amikor — véleményünk szerint — a maccarthyizmusnak el kellene veszítenie a talajt lába alól — az Egyesült Államokban még mindig olyan esetek történnek, amelyek ellenségeskedést szítanak a népek között. Az éter megrögzött „hidegháborús“ bűnösei Az angol rádió (a BBC) néhány vezetője még most is csökönyösen vívja éterbeli »•hidegháborús« utó- védharcait. Nézzük csak, mit ír a BBC német nyelvű adásairól bizonyos Wilfred Byford Jones angol rádióhallgató a Times szerkesztőségéhez intézett és a lap hasábjai közölt levelében. ►►Minden reggel végighallgatom a BBC német nyelvű adását. Már régen helytelenítettem a »Névtelen levelek« és a »Két elvtárs« elnevezésű propaganda számokat, de most megrémültem tőlük. Amikor a közéleti személyiségek örömmel nyilatkoznak a kölcsönös megértés fokozódásáról, amelyet a legmagasabb szintű tárgyalások teremtettek meg, a BBC tovább is oroszellenes propagandával árasztja el Kelet-Német- országot. Ez történt ma reggel is. Ha az oroszok tennének ilyesmit, mi rögtön tiltakoznánk. Vajon mikor értjük meg, hogy a BBC haszontalan, sőt veszedelmes külföldi adásokra pazarolja pénzünket?« Úgy látszik, a »hidegháború« buzgó híveinek, ez esetben az éterháború híveinek nem tetszik a nemzetközi légkör enyhülése. Meddig várjunk, hogy az éterben is megszűnjék minden tevékenység, amely nem szolgálja a béke és a nemzetközi együttműködés erősödését?... Francia gyermekek nyaralnak Csehszlovákiában A csehszlovák-szász Svájcnak nevezett festői vidéken francia és csehszlovák gyermekek közösen töltenek felejthetetlen szép napokat. A gyermekek baráti körben hamarosan megtanulják a leggyakrabban előforduló francia és csehszlovák szólásmondásokat, amelyek áthidalják a nyelvi nehézségeket. A francia és a csehszlovák gyermekek együtt élvezik a szünidő ezer örömét, a fürdést, a játékot, a sportot. Ha esős az idő, különböző szakkörökben mérik össze tudásukat. — Gyermekeink sokáig nem fogják elfelejteni Csehszlovákiát és lelkesen mesélnek majd mindarról, amit itt láttak és átéltek. Mi újság a külpolitikában? londoni angol—görög—török tárgyalások London (TASZSZ). Hivatalosan .közlik, hogy a londoni angol—görög <[—török értekezlet szerdai ülésén ^Sztefanopulosz görög külügyminiszter tett nyilatkozatot és kifejtette a görög kormány álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjének, ezen belül Ciprus szigetének politikai és katonai problémáiról. A Reuter hírügynökség jelentése i szerint londoni diplomáciai körökében rámutatnak arra, hogy Sztefa- nopulosz »erélyes választ« adott Macmillan angol külügyminiszter keddi beszédére, amelyben azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Angliának meg kell őriznie fennhatóságát Ciprus felett. A görög kül- ^ ügyminiszter »egyértelműen kijelentette, hogy nem lehetséges semmiféléé meghátrálás Görögország ismere- (•tes álláspontjától, amely abban jut (^kifejezésre, hogy meghatározott idő- I1 pontra követeli Ciprus lakossága ön- i1 kormányzati jogának elismerését.« <|a hírügynökségi jelentés szerint úgy tudják, hogy Sztefanopulosz (•hangsúlyozta: A görög kormány kész (•továbbra is biztosítani . Angliának ^ciprusi katonai támaszpontjához vadló jogát, ha Anglia átadja Görögországnak a Ciprus feletti fennhatóságot. Egyezmény a jugoszláv és olasz kormány között Belgrád (TASZSZ). A Tanjug (•hírügynökség jelentése szerint a ^jugoszláv és az olasz kormány nem- Í régiben egyezményt kötött. Az egyez- ‘1 mény értelmében az olasz hatósá- jgok amnesztiában részesítik az olasz- 'iországi börtönökben lévő jugoszláv '(•nemzetiségű állampolgárokat, a jugoszláv hatóságok pedig a jugoszláviai (•börtönökben lévő ólasz nemzetiségű '(•, állampolgároknak nyújtanak amnesz- (•tiát. Az amnesztiát kapott állam- (• polgárokat kívánságuk szerint Olasz- (1 országba és Jugoszláviába hazatele- f pitik. Adenauer és munkatársai folytatják a közelgő moszkvai | nyugatnémet—szovjet tárgyalások előkészítését Berlin (MTI). A bonni külügymi- 'nisztérium protokoll-osztálya közölte, hogy Adenauer a két kormány képviselői között létrejött megállapodásnak megfelelően előreláthatólag öt napot tölt a szovjet fővárosban. A kancellár a tervek szerint szeptember 8-án, csütörtökön délután érkezik Moszkvába. A Szovjetunió és liNyugat-Németarszág képviselői pénteken délután tartják munkaülésüket. Ostromállapot Buenos Airesben Buenos Aires (MTI). A nyugati hírszolgálati irodák jelentése szerint az argentin képviselőház és a szenátus jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében elrendelik az ostrom- állapotot Buenos Airesben. A leszerelési albizottság csütörtöki üléséről New York (MTI). Az ENSZ leszerelési albizottságának csütörtöki ülésén Jules Moch, Franciaország megbízottja javasolta, hogy 16 állam képviselőinek részvételével létesítsenek fegyverkezést ellenőrző nemzetközi szervezetet. A londoni rádió értesülése szerint e szervezetben Moch javaslata alapján felvennék a biztonsági tanács 11 tagját, valamint néhány olyan állam küldöttét, amely államok jelenleg nem tagjai az ENSZ- nek. Sztrájk az Egyesült Államokban ■New York (TASZSZ). Az United ■Press hírügynökség jelentése szerint ai Chysler gépkocsi-részvénytársaság 139 000 munkása sztrájkba lépett. A sztrájk azért tört ki, mert sikertelenül végződtek a tárgyalások a részvénytársaság képviselői és a CIO kebelébe tartozó egyesült gépkocsiipari szakszervezet képviselői között. Egyiptomi újságíróküldöttség utazott Moszkvába Kairó (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának meghívására szeptember 1-én egyiptomi újságíróküldöttség utazott repülőgép pen Kairóból Moszkvába. * * * Winnipeg (TASZSZ különtudósító- jától). A szovjet mezőgazdasági küldöttség Saskatchewan tartományban töltött utolsó napján Swift Current városában tartózkodott. A küldöttek egyik csoportja a kísérleti állomást, a másik csoportja a »Matadör« szövetkezeti farmot látogatta meg. Anglia a genfi értekezlet után írta: V. Matvejev A GENFI ÉRTEKEZLET a »hi- ^ degháború« felengedéséhez vezetett: ez a véleménye Angliában az emberek túlnyomó többségének. Erről tanúskodott az a viharos taps, amellyel az angol parlament képviselői fogadták Eden miniszterelnök N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov jövő évi angliai látogatására vonatkozó bejelentését. A hivatalos angol ■körök örömmel üdvözölték az angol —szovjet hadihajók és katonai küldöttségek kölcsönös látogatásának lehetőségét is. Angliában ma sokat beszélnek és írnak a szovjet külpolitikáról, a szovjet életről, a szovjet kultúráról. Bz az idők jele. És ami a leglényegesebb, az angolok mindinkább tényekkel foglalkoznak, nem a hírhedt »vasfüggönyhöz« hasonlatos koholmányókkal. Egyre többen utaznak Angliából a Szovjetunióba és a Szovjetunióból Angliába. Csupán az utóbbi hetekben szovjet mezőgazdasági,» lakás- építési, filmgyártási és színházi küldöttség járt Angliában. Sztálingrád és Coventry küldött- ségcseréje után a birminghami városi tanács küldöttsége utazott a Szovjetunióba. Más angol és szovjet városok is terveznek küldöttségcserét. Számos angol parlamenti képviselő tölti szabadságát a Szovjetunióban, a Kínai Népiköztársaságban, az európai népi demokratikus országokban. A munkáspárti Hews Sz. Marsak szovjet drámaíró meghívására utazik a Szovjetunióba. Hews a múlt télen, Skóciában a Butus emlékünnepségeken .találkozott Marsakkal. Angliából egyre több túrista látogat a Szovjetunióba. A szovjet kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közti bizalom megteremtése céljából foganatosított Intézkedései hatalmas visszhangot keltettek Angliáiban, s ezeket a lépéseket az utóbbi időben az angol sajtó általánosságban pozitív hangnemben kommentálja. A Z ENYHÜLÉS nemcsak a kül- politikában, hanem sok ember tudatában is észlelhető. Jellemző ebből a szempontból LordJ Russel, a neves angol filozófus következő kijelentése: »Tudja — mondotta — újabban nyugodtan alszom, nem kínoznak már az atomháború lidér- cei.« AMIKOR LESZÁLL AZ EST írta: V. Sztrujev és G. Szinyelnyikov Ni yáron Moszkvában hosszúak és világosak az esték. A fővárosban már végétért a munkanap, a gyárakban és üzemekben megkezdődtek az esti műszakok, de az égboltot, a háztetők zegzugos vonalát még megvilágítja a lehanyatlott nap visszfénye. A színházak, mozik, parkok bejárata felett színes feliratok gyúlnak ki. A moszkvaiak megkezdik a pihenést. — Legszívesebben végighajóznék a folyón a Lenin-hegyig — mondja feleségének Vlagyimir Leonov, a »Kalibr«-gyár művezetője. — Nagyon kellemes az este. A moszkvaiak egyik kedvenc időtöltése, hogy a »folyami villamoson« esténként végighajóznak a Moszkva-folyón. A kis motorhajó végigsiklik a gránitba öltöztetett partok mentén, áthalad a magas hidak alatt, megkerüli a Kreml- dombot, s a rajta lévő nagyszerű építészeti emlékeket. A folyó ezüstje visszatükrözi a kigyúló városi fényeket. Balról a sétahajózók elé tárul a Központi Gorkij Kulturpark gyönyörű látképe, a sűrű lombok közt elterülő hatalmas vidámpark, majd távolabb a Lenin- hegy meredek lejtői. A gőzös a kikötőhely felé kanyarodik, ahol az utasok többsége rendszerint kiszáll, hiszen a Központi Park talán a moszkvaiak legkedvesebb pihenőhelye. Nyaranként több mint öt millió a látogatója. Mindenki megtalálja itt a maga szórakozását. A látogató tekintete nem tud betelni a több mint kétmillió ’különféle virág pompás látványával. A parkban, akinek kedve van, csónakázhat, felülhet a különféle hintákra, az óriáskerékre, ahonnét az esti főváros csodálatos képe tárul elébe. Vannak, akik a gorodki- és tekepályákat keresik fel, mások viszont inkább sakktábla mellé ülnek, hogy egy-egy szimultán keretében megmérkőzzenek valamelyik híres sakkozóval. Itt is, ott is felhangzik egy-egy gongütés, amely a nyári színházak és esztrád-színpadok előadásainak kezdetét jelenti. Sokan indulnak a 13 000 nézőt befogadó Zöld-színház felé, ahol a »Nyírfácska;« táncegyüttes szerepel. A moszkvaiak a Központi Parkon kívül szívesen járnak az Iz- majlovszkij- és Szokolnyicseszkij- parkba. Gyönyörű séták tehetők itt a nyílegyenes fenyőallékban, amelyek közt számos sporpálya látható. Egyébként az igazi sportrajongókat nem ezek a pályák, hanem a 80 000 férőhelyes DINAMO-stadion zöld gyepe vonzza. A stadion bejáratánál csaknem mindig találkozhatunk bosszankodó »szurkolókkal«, akiknek már nem jutott jegy a labdarúgómérkőzésre. Azok viszont, akik korábban kijöttek, már a lelátókon örülhetnek vagy bosszankodhatnak egy-egy hálóba lőtt labda miatt. Ezekben az esti órákban a főváros utcáin és terein is nagy az élénkség. Vessünk egy pillantást, mondjuk a Majakovszkij térre. Itt főleg a színművészet rajongóival találkozhatunk, egyesek az Obraz- cov-bábszínházba tartanak, mások az Operettszínházba sietnek, hogy megtekintsék Dunajevszkij »Arany völgy« című új zenés vígjátékát. A moszkvai filharmónia ka- ** púit szinte beborítják a színes plakátok. Különösen nagy az élénkség a Csajkovszkij-terme bejáratánál. — Nézd csak — mondja egy szőke lány kísérőjének — holnap a Német Demokratikus Köztársaság ének- és táncegyüttese vendégszerepei. Bizonyára érdekes lesz. — Meg is nézzük — válaszolja a fiatalember. Különben hozzánk, az üzemi kultúrpalotába is ellátogatnak. — Ajánlom, menjenek el a magyar operaművészek hangversenyére — kapcsolódik a beszélgetésbe egy tiszteletreméltó külsejű öregember. Ugyanezekben az órákban a Konzervatórium nagytermében a moszkvaiak lelkesen üdvözlik kedves vendégeiket — a jugoszláv művészeket. A moszkvai üzemek, gyárak és hivatalok képviselői a Művész Nemrég még az aggodalom és félelem hangulatában élt igen sok angol. Az aggodalmat és félelmet most derűlátás és bizakodás váltja fel. Erről nyilatkozott például Clement Davis liberális párti vezető a genfi atomerő-értekezlet befejezése után. Mind mondotta, ennek az értekezletnek az eredményei felülmúlták várakozásait és megmutatták, hegy reális lehetőség van a Nyugat és Ke, let együttműködésére ezen a téren, Ezekben a napokban London, egyik nagy filmszínházában béke- harcos filmet mutatnak be. Ilyen film bemutatása Angliában már önmagában véve jelentős esemény. »Ha felnövünk, meg fogjuk mondani, hogy nem akarunk embereket ölni, akik valamikor szintén tanulók voltak más iskolákban« — mondja a film egyi gyermek főhőse. És ez a film alapeszméje. »Genf szelleme« nem harc nélkül hódít teret Angliában. A folyó nemzetközi essménytek angol hírmagyarázatai ezt jellegzetesen megmutatják. A nemzetközi feszültség enyhülését üdvözlő hangok mellett elégedetlen és szkeptikus hangok is hallatszanak. De kétségtelenül kevesebb a pesszimista hang az optimistánál. Ezzel szemben az előbbiek a nagy hanggal próbálják elkenni azt, hogy kisebbségben vannak. FIGYELMET KELTŐ például a Spectator című folyóirat au-> gusztus 12-1 száma. Az augusztus 12-i szám első cikkében az áll, hogy »a helyzet jelenleg tökéletesen ugyanaz, mint Genf előtt volt«. De már a következő oldalon, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezletről szólva a folyóirat »jelentős előrehaladásról« ír. Harmadik oldalán viszont »katasztrófával« ijesztgeti olvasóit. Állítólag »katasztrófa« fenyegeti Nyugatot, ha a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulnak. Egyes javíthatatlan szkeptikusokról szellemesen állapította meg az ötmilliós példányszámban megjelenő ■Daily Mirror: »Hollók ülnek az olajágon« (az olajág a béke jelképe), visszakárogják az elmúlt jégkorszakot és hitetlenül forgatják fejüket. Ha megadatik a béke uralma, annak eljövetelében nekik biztosan nem lesz részük.« Az angol közvéleményt most élénken foglalkoztatják a 'genfi értekezleten mutatott irányban teendő toic joooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc i lépések \ gépipari szakszerve'“ zet folyóirata azt írja, hogy »mindekét félnek több ilyen lépést kell tennie.« A Manchester Guardian felhívja a 'nyugati kormányokat, hogy »ne maradjanak el a szovjet kormánytól a béketeremtés ügyében.« Gardner, az öntőmunkások szakszervezetének főtitkára a napokban kijelentette, hogy a genfi érte- :ezlet Anglia szempontjából különösen fontossá teszi a Kelettel való kereskedelem útjából az akadályok 'eltávolítását és a fegyverkezési hajsza megszüntetését. A Times augusztus 8-i számában megjelent egy onzervatív parlamenti képviselő levele, A képviselő, aki egyébként nagygyáros, felhívta az angol kormány: érje el. hogy a külügyminiszterek küszöbön álló értekezletén megegyezés jöjjön létre a Kelet és Nyugat közötti korlátozatlan kereskedelem felújítását illetően. A Z ANGOL KÖZVÉLEMÉNY látja, hogy Genf megnyitotta a »hidegháború« megszüntetésének útját. Az angol nép ezt örvendetes és reménytkeltő ténynek tartja. Egy fecske még nem csinál tavaszt, de a tavasz előhírnöke. A politikai időjárást sem egyes szkeptikusok és cinikusok csinálják, hanem a milliós tömegek, amelyek tudják, mit akarnak és eltökélt szándékuk, hogy győzelemre viszik »Genf szellemét«, a béke és az emberek boldogulása érdekében. Az IG Farben szerzi meg a nehézvíz-monopóliumot Nyugat-Németországban A »Neues Deutschland« rnajna- frainkfurti keltezésű hírben 'beszámol arról, hogy az IG Farben konszernhez tartozó Hoeoht Festékgyár RT megkezdte az előkészületeket nehézvíz előállításához. Ezzel a hírhedt IG Farben konszern, amely a második világháború alatt a német fegyverkezési iparban vezető helyet foglalt el, megszerzi az atomenergia előállításának monopóliumát Nyu- it-Németországban. — Gombnyomásra Szabályozható úgynevezett gyorsdarálók gyártását kezdték meg. Ez a daráló különösen a falusi háztartásokban lesz hasznos ;eszköz, mert lehet vele cukrot, mor- Izsát, kávét, mákot, kukoricát és más szemestakarmányt is őrölni. Színházban jöttek össze a baskír irodalmi és művészeti hét egyik estéjére. Fergeteges tapssal jutalmazták Szirtlanovot, a Baskír Autonóm SZSZK népművészét, aki a »Magányos nyírfa« című darabban mesterien játszotta a kolhozelnök szerepét. A Nagy Színházban Galina Ulanova, a híres szovjet balett-táncosnő lép fel Prokof- jev »Romeo és Júlia« című balettjében. Az Akadémiai Kis Színházban Laxness haladó izlandi író »Eladott bölcső« című darabját adják, a Központi Gyermekszínházban a »Szerencsés utat« című, a szovjet ifjúság életével foglalkozó előadásban gyönyörködnek a nézők. A főváros egyik központi utcájában találjuk az »Ermitage« kertet. A feléje vezető utakon muzsikát hallunk. Ma az vonzotta a kertbe a moszkvaiakat, hogy a le- ningrádi Miniatűr Színház »Láthatatlan ember« című új vidám műsorában fellép kedvencük, Arkagyil Rajkin. — Nézzük csak, Ivan Petrovics! Hát maga is itt van!? — üdvözli munkatársát 'Abroszimov mérnök, a postaügyi minisztérium dolgozója. — Szintén Rajikint akarja látni? — Nem, mi nem oda tartunk... Szomszédom most ünnepli ezüstlakodalmát, s úgy döntöttünk, hogy elüldögélünk egy kis vendéglő teraszán, a friss levegőn. — Ez sem utolsó dolog, jó szórakozást kívánok. A sok színházat, a szabadtéri színpadot, parkot, minden este megtöltik a pihenő moszkvaiak. Késő estig zajlik az élet a nyári esték fényében csillogó fővárosban. S amikor véget érnek az előadások, amikor a parkok, színházak, mozik és vendéglők bejáratai felett sorra kialusznak a fénylő feliratok, lassan elcsendesednek a moszkvai utcák. Az éjszaka azonban nem tudja lehunyni szemét, hiszen a város felett már derengeni kezd az új nap hajnala. Még néhány óra, s a szovjet fővárost újból betölti a munkanap zaja.