Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Péntek, 1953. szeptember 23.

OOOOOOOCOCXXXXXXXOOCOOOOOOOC)OOOCX>3000CXX»OOCXX)CXX>OCOOOOOOOOCODOOOOOOOOCXÍ^XXDCOOOOOOOCCOOOOCXXXDOOOOOC

I EGY MAGYAR FILM ÉLETET MENT

Wolfgang Neuhaus riportja nyomán

Az Érchegység erdőborította lankái felett olyan hirtelen kél fel a nap, -mintha -ma különösen sietne az embereknek fényt és mele- : get hozni. Lent a völgykatlanban hamarosan kibontakoznak Nieder- ;j schlema, a kis bányászváros körvonalai. A -vasútállomás kusza sín- j páráival és az aknatorony a hegy oldalon már tisztán látható.

Lent a föld mélyén, a 401-es keresztvágatban nagyot káromko- ; dik V/olfgang Abendroth brigádvezető. Éjfél óta egyetlen csillét :

: sem kaptak, és az aknafelügyelő sem -mutatkozik. Most már fél öt- j;

re jár az idő, -már a lómesternek is itt kellene lennie. Közeledik a ;j váltás ideje.

A brigádvezető újra végighalad a keresztvágaton és egyszerre ; meghökken. Valami maró szagot érez. Talán a hegesztők — gon- 1; dolja, de amíg visszatér négy társához, állandóan érzi a különös ; orrfacsaró szagot. j:

— Te, itt valami bűzlik — mondja egyik társának, aki nevetve ;i

válaszolja: — Előfordul... ! |

Ólomlábakon ;halad az idő. Amikor később még mindig nem, 5 jön senki, a brigádvezető nyugtalan lesz. Elindul végig a keresztvá- gáton. A maró szag egyre élesebb, egyre fullasztóbb. Nincs többé kétség: tűz van a bányában.

Abendroth visszarohan társaihoz: át kell törnünk a füstön. Vizes ; zsebkendőket, ruhákat az arc elé és indulás! — Egyikük széttépi mellényét és máris indulnak, egy más lámpáját fogva. Hősiesen küz- \ denek életükért, de egyszerre perzselővé válik a levegő. Közelednek a tűzfészekhez.

Vissza hát, oda, ahonnan már nem vezet út sehova. És a ful- : fosztó füst ott halad a nyomukban. Még egy-két óra és vége mindennek. Pedig holnap vasárnap van, már előre örültek, hogy jól ki- : alusszák magukat és este moziba mennek. A családdal. Vége. I

Amikor a. légcsövek is felmondják a szolgálatot, pontosan kiszá- míthatják: még egy félóra. S ekkor Herzog, az egyik bányász iMr- \ teleói felkiált: — Emlékeztek a magyar filmre? A 14 bányászra? • Gyorsan falazzuk be magunkat, hogy a füst ne érjen hozzánk...

A többiek nem látták a filmet, de szót fogadnak. Lázasan dől- goznak és mire a füst munlcahelyükhöz ér, szilárd falba ütközik. A j: § fal mögött öt ember kezd újra reménykedni. I;

... A filmben is így volt — meséli Herzog. — A 14 bányász be- \ falazta magát, aztán kimentették őket. Maga a miniszter vezette a \ mentési munkákat. A bányavezetőség is mindent megtett és nálunk is így lesz... \

— Emlékeztek, 1943-ban Dortmundban befalazták a bányászó- :

kát, akik még éltek, még jeleztek — vetette közbe az egyik. i

— Azt hiszed, a 401-est is befalazzák? — kérdezte egy másik.

— Dortmundban... j

— Hallgass már — szólt rá Ruder bányász. — Ez a kapitaliz- :

musban szokás. A mentési munka latok sokba kerülnek, hát inkább vesszen pár bányász. De mi nem ott élünk. Hát még mindig nem • tanultad meg, hogy nálunk a legfőbb érték az ember? Biztosan ki- mentenek bennünket.

; tje # !

— Már megint itt vagy?

— És le még mindig itt vagy?

Kurt Witter, a szakszervezeti bizottság elnöke erősen megszorít- : ja Walter Pilz élmunkás, egy ifjúsági brigád vezetőjének kezét. Va- sárnap reggel van és szombat haj nal óta egyik sem húnyta le a sze- mél. A fiatal bányász tegnap lent járt egy mentőcsoporttal, de a ; tűz útjukat állta. Azóta a bányav ezetőség más mentőcsoportokat is \ leküldött, hogy kerülő úton megközelítsék a 401-es keresztvágatot. Nem sikerült, valószínűleg '.eltév esztették az irányt.

Walter az éjszaka otthon járt. A felesége kisírt szemmel támadt • ;

: rá: '

— Lent voltál a bányában! :j

— Ne beszélj butaságot. ?

— De igen, tudom. Miért tagadod? Hát a gyerekekre nem gondőlsz? js

A bányász egy ideig hallgatott, aztán egyenesen felesége sze- ;í mébe néz.

— Jól ismerem a keresztvágatot, magam is ott dolgozom, öt era- j bér van lent és valamennyinek van gyereke. Ruder isfjföztük van. 8

— Ruder? ;í

Az asszony jól ismeri, sokszor ■»öltak eayütt. Szó nélkül elfor- 8

dúl. És a bányász gyorsan végigsimít a két gyermek fején, aztán § mintha reggeli váltásra menne, vidáman kiáltja oda az asszonyok- * nőik: Viszlát, Frieda. S máris siet vissza a bányába.

És most ismét itt áll. Kéri: engedjék le, hiszen ö ismeri a leg- 8 lobban a szerencsétlenség színhely ét. Rövid idővel később már ott 8 haladnak a 253-ason. V/alter agya lüktet. Csak most ne tévessze el. § A légvezetéken tájékozódik. S egyszer• csak nagyot dobban a szíve: § megvan a 401-es. Befordulnak a keresztvágatba és mennek, mennek a előre, míg egy falba nem ütköznek. 8

— Nincs tovább — mondja az egyik és máris vissza akar for- §

dúlni. De Walter nem mozdul. Tudja, hogy ez a fal nem volt itt. § Vagy mégis — eltévedt volna? De nem, nem lehet. Közelebbről jj

a,kar ja megvizsgálni a falat, de egy keresztberakott csille útját áll- : ja. Átmászik rajta s közben oxigéntömlője nagyot koppan a légvezetéken. És ekkor az egyik bányász felordít: ,

— Hallottátok? Kopognak.

— Álmodsz.

— Dehogy álmodok. Figyeljétek csak! :

És hamarosan világosan hallják a kopogást — a falon innen és

túlnan is. s

Ott bent öt bányász ölelkezik. . ;

— Ugye mondtam, hogy nem hagynak itt bennünket? — ismételgeti Wolfgang Abendroth, de szavát nemigen érteni, mert valamennyien beszélnek. A falon túl a mentőcsoport gázpróbát tart, csak aztán ver rést a falba.

— Mir-e van szükségtek?

— Csak égy lámpára.

Benyújtják a lámpát meg egy oxigéntömlőt.

Cm/c meg egy-két óra és fent lesztek. Nekünk most kifogyott az oxigénünk, újra fel kell mennünk, de mindjárt értetek jövünk.

És két órával később az öt bányász, aki két napot és három éjszakát töltött a bányában a halál küszöbén, ismét megpillantja a kék eget, a társakat, a családot.

így mentéit meg a magyar film öt bányászéletet. ‘ TOOOOC»OOOOCXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOOOC)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC »»"■ ■■■■ ■■■■■■ ■ .. . . -r

Paasikivi köztársasági elnök távirata K. J. Vorosilovhoz

Moszkva (TASZSZ). Paasikivi finn köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte K. J. Vorcsilovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéihez:

K. J. Viorcsilov úr őexcellenciájáinak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva.

Hazaérkezve őszinte köszönetét mondok önnek, elnök úr, és mindazoknak, akik elősegítették a Szovjetunióban tett látogatásom sikerét, azért aj szívélyes fogadtatásért és! örvendetes vendégszeretetért, amelyben

engem és a kíséretemben lévő személyeket részesítették moszkvai tartózkodásiunk idején. Ugyanakkor újból kifejezem önnek, elnök úr és az ön személyében a Szovjetunió kormányának köszönetemet azért a rendkívüli jóakar átért, amelyet tárgyalásunk idején szovjet részről Finnország iránt tanúsítottak. A tárgyalások eredménye becses mindkét fél számára és ékes bizonyítéka népeink igaz barátságának.

J. K. Paasikivi.

a Finn Köztársaság elnöke.

ÉRDEKES ESETEK LEVEGŐBEN

Irta: B. Tyihomolov, a Szovjetunió Hose

RÖVID

KÜLFÖLDI

HÍREK

Moszkva (TASZSZ). Szeptember 22-én elutazott Moszkvából a japán parlamenti küldöttség, amely Toku- taro Katamura és Maszaru Nomidzo, vezetésével a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására vendégeskedett a Szovjetunióban. A küldöttség hárem csoportra oszolva repülőgépen Helsinkibe, Varsóba és Pekingije utazott.

ZÁGRÁB

(MTI). A zágrábi rádió jelentése szerint A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese családjával együtt szerdán délután Zágrábiba érkezett. A pálya- údvarom Mikojaint és feleségét Vladimír Bakancs, a Horvát Szábor elnöke és felesége fogadta. Vladimir Bakarics szerdán vacsorán látta vendégül a szovjet vendégeket.

BERLIN

(MTI). Adénauer pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak szövetségi gyűlési csoportja egyöntetűen a moszkvai megegyezések elfogadása mellett foglalt állást. A parlamenti csoport tehát megszavazza a Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét.

LONDON

(MTI). A londoni rádió athéni jelentése szerint Cavendish Cannon, az Egyesült Államok athéni nagykövete lépéseket tett a görög kormánynál, hogy az haliassza el, vagy vonja vissza a ciprusi kérdésről az ENSZ elé terjesztett indítványát. A jelentés idézi KanallopuTusz görög miniszterelnökhelyettes és hadügyminiszter válaszát, amely szerint Szte- fanopuiosz görög külügyminiszter a görög kormány válaszát New Yorkiban, közvetlenül fogja közölni Dulles- szal.

Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban tett körútja után, szeptember 22-én visszaérkezett Moszkvába a francia parlamenti küldöttség, amelyet Pierre Setasiter, a francia nemzetgyűlés elnöke vezet.

Szeptember 22-én délelőtt N. A. Builganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja fogadta a parlamenti küldöttséget.

A megbeszélésen Joxe, Francia- ország moszkvai nagykövete is részt vett.

BELGRAD

(MTI). A belgrádi rádió jelentése szerint Joszip Broz Tito köztársaság: elnök szerdán Bállyén fogadta Estes Kefauver amerikai demokratapárt! szenátort, aki a belgrádi amerikai nagykövetség ügyvivőjének kíséretében érkezett Béilyére, Tito elnök az amerikai szenátort ebéden látta vendégül. Az ebéden jelen volt Alek- szandat • Rankoviics, a szövetségi végrehajtó tanács ailelnöke is. Kefauver szenátor szerdán délután Belgrádiból repülőgépen Bejrutba utazott.

ÉLELMES EGÉR

Sötét augusztusi éjjel történt. Monoton hangon zúgtak a motorok. Gépünk emelkedett. 5000 méter .. . Nehézzé vált a lélegzés. Oxigénálareot vettem fel, s kinyitottam az oxigén- pá'ack szelepét.

Gépem tovább emelkedett. Légzőkészülékem alól minden lélegzetvételnél pára csapott elő. A műszereket csillogó zúzmara vonta be.

Egyszer csak észrevettem, hogy valami mozog a műszertáblán. 'Bekapcsoltam a fülke világítását. Egy kis egér nézett velem farkasszemet a műszertábláról. Egyre közelebb húzódott félém, mellső lábaival közben buzgón dörzsölte az orrát. Lehajoltam hozzá, hogy közelebbről megnézzem. Az egérnek eszébe sem jutott kereket oldani. Ellenkezőleg, abbahagyta az orrdörzsölést, s élvezettel szívta be az elszökő kis éltető oxigént. Még közelebb hajoltam hozzá. Az egér megtapogatta mellső lábaival oxigénálarcomat, s felkapaszkodott rá. öt perc múlva már kezeslábasom prémigailériján ült, s bedugta orrát oxigénálarcom alá. Megtalálta a legmelegebb és oxigénben tegdú- saibö helyet! Nyolc óra hosszat ült galléromon, egészen addig, míg 3000 méterig nem ereszkedtem a géppel.

LEGYEK 4000 MÉTER MAGASSÁGBAN

Teheránban történt ez az eset. December volt, de rekkeinő hőség. Leszálláskor alig kapcsoltuk ki a mwy- terokat és nyitottuk ki az ajtót, legyek tömege árasztotta el a pilótafülkét. Csak úgy fékét élitek a függönyökön, majd az utasfülke bőrfoteljein ils. *Oirrunlkiaít,i fülünket tesíp- lék. Rongyokkal, seprűkkel hadakoztunk ellenük, ezrével söpörtük ki a fülkéből a iógytetemeiket... Mégis, amikor felszálltunk, néhámyszáz légy velünk jött potyautasként.

— Megálljaink — maradiam — lesz nektek mindjárt, csak emelkedjünk a hegyek fölé.

Átrepültünk a hegyek felett, alattunk a tenger hullámzott. A magasságmérő műszer 4000 métert mutatott.

— Nézd — mondtam a navigációs tisztnek. S kezemmel ihessegetni

Berlin (MTI). Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke szerdán este fogadta a Moszkvából hazatért kormányküldöttséget. Grotewohl miniszterelnök, Ulbricht és Nuschke miniszterelnökhelyettesek részletesen beszámoltak az államfőnek a német és a szovjet kormányküldöttségek tárgyalásairól, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatairól' kötött egyezményről. Válaszában Wilhelm Pieck a többi között hangsúlyozta:

A légy lustán szállt fel. Nem is repült. inkább csak cammogott. Nem tett jót neki a ritka levegő. Megnyitottam egy ablakszemet. A légvonat szempillantás alatt ellenállhatatlanul az ablak felé sodorta a legyet. Becsuktam az ablakot. A légvonat megszűnt, s a légy tehetetlenül hullt a szőnyegre. A navigációs tiszt undorodva elfintorította arcát és sietve kinyitotta maga előtt az ablaknyi lás l. A légy elunt a négykilométeres mélységben.

Kinyitottam a pilótafülke ajtaját, s az utasok újságokkal, kendőkkel héstsegették mind a legyeket a pilótafülkébe. A legyek engedelmesem szálltak arra felé, ott aztán elkapta őket az erős légvonat, s mire észrevették magukat, már kívüli is voltak, a végtelen űrben.

— No, ledobtuk az ejtőernyős osztagot! — tréfált a navigációs tiszt.

A RETTENTHETETLEN KECSKEBAK

Zuhanórepülést gyakoroltunk a határtalan kazah sztyeppék felett. Sehol egy élőlényt nem láttunk, csak a tűző napsütésben kiégett füvet, meg aszalódéit bokrokat, a szélben hullámzó árvalányhajtengert...

Egyszerre csak a messzeségben fehér foltok tűntek fel. Látjuk ám: vadfcecske csorda száguld előttünk. Kétmotoros gépünk zajától űzve szinte repültek.

Egyre közelebb kerültünk a csordához. Már csak néhány pillanat hiányzott, hogy utolérjük, amikor mintegy vezényszóra kettévált, s legyezősze- rűen oszlott szét a sztyeppén. Az óriási szarvakkal ékes vezérbak azonban nem futott meg. Megállt, megfordult, harcias pózt vett fel, bátran szembenézett a vélt ellenséggel.

A bömbölő szörnyeteg szélvészként süvített felé. A kecs.kébak azonban megfeszült, mint a rúgó, s amikor gépiink árnyéka elérte, felpattanj és szarvával nagyot döfött a .. . levegőbe.

Elsüvítettünk felette és gyorsan visszanéztünk. A deli, vitéz kecske- bak lábával a földet kaparta és értetlenül forgatta fejét: hová lett az ellenség? Mikor meggyőződött róla, hegy az ellenség »szégyenletesen megfutott-«, büszkén magasra emelte fejét és elszáguldott a csonda után.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői valóban történelmi jelentőségű egyezményt írtak alá Moszkvában. Ezzel a szerződéssel új fejezet kezdődik köztársaságunk fejlődésében és nemzetközi helyzetéiben.

Köszönetét mondok önöknek és a Szovjetunió kormányának a tárgyalásokon elért történelmi jelentőségű eredményért. A Moszkvában megkötött egyezmény nyomatékosan kidomborítja a német nép és a Szovjetunió baráti és testvéri viszonyát.

kezdtem a műszertáblán ülő legyet.

WilheSm Pieck fagadla a Meszkváh^ hazaiért kományhüldöuséset

Tanuljunk példamutató DlSZ-szervezeteinktőJ

A sziiiSsgfSrSki fiatalok Rimdeniiti ott vasnak, indánkéit segítenek

Először bizony kétkedve fogadtuk a hírt: vajon megfelel-e a valóságnak az a nagyszerű munka, arnaly- iyel a szöllősgyöröki fiatalokat jellemzik? Hallottunk arról, hogy jó DISZjszervezet működik a fiáluban, hogy kultúrcsopo-rtjuk nagy népszerűségnek örvend, s hogy csaknem minden fiú és lány részt vett a tsz- szervezésbem. Az is tudomásunkra jutott, hogy az utóbbi időiben igen sok fiatal állt a DISZ-tagak közé, hogy jól érezze magát, segítse a szervezet munkáját. De mindez kevés ahhoz, hogy meggyőzzön bennünket a számyrakapó hírek valódiságáról ...

Forgassuk csak vissza az idő kerekét néhány hónappal. S ha egy- egy pillanatra megállunk a szervezet életének fontosabb állomásainál, és felidézzük az eseményeket, módszereket, akkor hű képet festhetünk a DISZ szöllősgyöröki vezetőiről, tag.-' jajról, közös, nagyszerű munkájukról.

SEMMI SEM MEGY MAGÄTÖL

— Ne .gondolják — válaszolta kérdésünkre Baksa Gyuri, a DISZ-tit- kár —, hogy nálunk mások a fiatalok, mint a többi községben, s egy szóra megtesznek mindent, aimit a vezetőség akar. Nem! Nálunk is mindenért meg kell küzdeni...

Hogg csinálják ezt? Az elmúlt hó- napokDan bizony még Szöllősgyörökön is előfordult, hogy az akkori 40 —45 DISZ-tagból mindössze 8—9 fiatal jelent meg a taggyűlésen. A vezetőség mindent megtett: dobszóval, falragaszokkal, meghívóval és személyesen is kérték a fiatalokat, hogy jöjjenek, mert fontos megbeszélés lesz. Mindhiába.

A vezetők sokat gondolkoztak, s aztán egyszerű, de mégis célravezető megoldáshoz folyamodtak. A következő alkalommal is ugyanúgy hirdették a taggyűlést, mint máskor, de ezúttal zenekarukat iáültették a kultúrház elé, s a vidám zeneszó, a hangulatos dalok szárnyaló hangja odahívta, csalogatta a fiatalokat. S ha már ott voltak, könnyebb volt a vezetőség dolga. — Gyertek be egy kicsit — hívogatták őket —, megbeszélünk valamit, aztán táncolunk egy jót... — S a fiatalok mentek, így szoktatták hozzá őket a Díszhez, így szerettették meg velük az ifjúsági életet...

Taggyűléseik is jobbak, tartalmasabbak, mint másutt. Minden alkalomra keresnek valamit, ami színessé, élvezetessé teszi a fiatalok tanácskozását, s ez mindenkor örömet okoz nekik. Legutóbb például Gye- nes Annát, falujuk szülöttét hívták meg a taggyűlésre, aki már negyedik éve ösztöndíjas egyetemi hallgató a Szovjetunióban, s most nyári szabadságát töltötte itthon. A diszis- ták érdeklődve, izgatottan hallgatták, amint szovjetunióbeli élményeiről beszélt, az ottani fiatalokról, a komszomclisták életéről. S aztán elhatározás született meg bennük. Gyenes Anna segítségével kapcsolatot teremtenek majd . a Lomonoszov egyetem Kcmszomol-szervezetével. Levelezni fognak a szovjet fiatalők- kal és tanácsokat kérnek tőlük. A taggyűlések színes előadásai, érdekességei mindig lelkes hangulatot teremtenek s ez nagy elhatározásokra, tettekre buzdítja a fiatalokat. Ma már 90 tagja van a diszásták györöki táborának, s ez a szám bizonyíték; Bizonyíték arra, hogy .ahol a jól dolgozó vezetőség .kutatja és gondoskodik a fiatalok szórakozásáról, ahol változatos és vonzó az ifjúsági élet, oda mindenkor szívesen mennek a fiatalok. ,

SZÖLLÖSGYÖRÖK

TERMELŐSZÖVETKEZETI

KÖZSÉG

s ebben nagy része van. a fiataloknak is. A szervező munkát most is taggyűlés előzte meg. — Menjünk mi is szervezni — mondta a DISZ- titkár —, de először lépjünk be a tsz-be, aztán jelentkezzünk népnevelő munkára...

Baksa Gyuri és Kiss Pista, a szervezőtitkár még aznap este aláírta a belépési nyilatkozatot, s a következő napon Ráncsik Rózsa, Kovács Mánia és Koltai Péter vezetőségi tagok is csatlakoztak hozzájuk. Ez a példamutatás kétségtelenül nagy lendítőerő volt. Az új tagok, a fiatalok a pártszervezettől kérték beosztásukat, hogy részesei legyenek a nagy szervező munkának. Akadt olyan fiatal is, aki nem tudott a szervezésben részt, venni, de a vezetőségtől azért ők is megkapták a fel-