Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
Csütörtök, 1955. szeptember 22. SOMOGYI fliÉPLAP 3 Fejlődésünk beszédes bizonyítékaiból Egészséges műhelyeit, korszerű gépeik a Csurgói Vegyesipari KTSZ-bem----------------------—6-----------------:------------------------H ÚROM KOMMUNIST! - IGEN NAGY ERŰ Pártszervezet alakult Kisipari szövetkezeti mozgalmunk az elmúlt esztendők sőrém, sokat fejlődött. Áruik keresettek, szépek és jóminaségűek, szívesen vásárolják a dolgozók. Bizonyította mindezt a múlt hónapban megrendezett szövetkezeti kiállítás. Kisipari termelőszövetkezeteink évről évre több árut juttatnak el a vásárlókhoz. _ Ha összehascnlítjuk ktsz-eink 1954. félévi és 1955. félévi eredményeit, azt látjuk, hogy 8,2 százalékkal! jutott el több áru 1956. első felében a fogyasztókhoz, mint a múlt év hasonló időszakaiban. A múlt évhez viszonyítva emelkedett a termelői létszám ás. Azoknak a kis^ iparosoknak; a niagyrésze, akik 1953. és 1954. elején kiléptek a szövetkezetből, már vissza is 'tért azzal, hogy itt találja meg .boldogulását. Kisipari szövetkezeteink egyrésze — munkájától függően — korszerű gépekkel, egészséges műhelyekkel rendelkezik, minit pl. a Csurgói Vegyesipari Szövet-, kezet. M;int a képen) is látható, a férfi és a női szabóknál is korszerű, neonfénnyel világított helyiségben végzik •munkájúkat. A csurgói szövetkezet különbem is egyike a legjobb szövetkezeteknek megyénkben. Negyed- •évenként, félévenként számos terven, felül készített ruhával, cipővel látják el a vásárlókat. Augusztus havi tervüket is jóval a 100 százalék fölött teljesítették, 157 százalék volt havi átlagúit. Az elmúlt néhány esztendő alatt sokat, igen sokat fejlődött ez a szövetkezet. 1951-ben, az alakuláskor még mindössze 22 tagja volt a szövetkézéinek, ma már pedig 106-an varrnak. Nemrég új cikkek gyártását kezdték meg a csurgóiak. Női és férfi iégző-műbőrkabátot készítenék olcsó áron. Készítenek ott még szatén-esőkabátot is, ebből az országos szükségletek, tetemes részét ők iált- ják el. Mindezekért az eredményekért dicséret illeti a szövetkezet vezetőit és valamennyi dolgozójának keze munkáját. Különösen Hoffer Istvánt, a férfiszabók részlegéből, akinek teljesítménye állandóan a 200 százalék fölött van, a női szabók részéről Tóth Lászlómét, a cipészrészlegiből pedig a Borsos-brigádot. Sokat fejlődött a szövetkezet az esztendők során. Dolgozóinak egyrésze vidékről jár be. Épp ezért üzemi konyhát szeretnének lélesíteni, amihez a járási tanács VKG-cscportjának sürgős segítségére lenini^ szükség, olyanképpen, hogy engedélyezné az építkezési munkálatokat. A Hazafias Népfront-bizottságok a ísz-mozgalom fejlesztéséért A kaposvári járás községi népfront-bizottságai egyre jobban kivé- :sz:k részüket a Központi Vezetőség június 8-i határozatának végrehajtásából. Gadócs község népfront-bizottságának tagjai egyik ülésükön úgy döntöttek, hogy mindenekelőtt saját példájukkal segítik elő a tenmelő- szöveftkezeti mozgalom fejlődését, s ■csak azután kezdik meg az agitá- cióf, hogy dolgozótársaikat meggyőzzék a határozat s a közös gazdálkodás helyességéről és előnyeiről. Elhatározásukat tettek követték, s Ga- dácson ma már kivétel nélkül minden népfront-bizottsági tag a termelőszövetkezet tagja. A népfront-bizottsági tagok nem tétlenkedtek Somogyaszaló községben sem. Ök is csaknem kivétel nélkül a közös gazdálkodást választották, s ezzel bebizonyították, hogy hűek pártunkhoz, s lelkesen követik, segítik politikájának valóra váltását. Hasonló jó munkát végeztek Kőkút, Somogy geszti és Hemcse községek népfront-bizottsági tagjai is. Az ő példamutatásuknak és lelkes agitációjukinak jelentős része volt abban,, hoáy ezeket a falvakat termelőszövetkezeti községeikké avatták. Járásunk népfront-bizottságai merítsenek erőt az említett községek példájából. Saját elhatározásuk után a bizottság minden egyes tagja beszélgessen a még kívülálló dolgozó parasztokkal, hívja őket is a nagy családba, vezesse a falu népét, ismerőseit, szomszédait a szebb, boldogabb paraszti élet útjára. Gőgös Péter, a Hazafias Népfront-bizottság járási elnöke. Göndör elvtárs, így nem lehet jól cgitálni . . . Göndör Jenő elvtárs, a darányi pártszervezet igen aktív és lelkes harcosa, egyben a községi tanács elnökhelyettese. Igen sok köze van ahhoz, hogy a falu nemrégen termelőszövetkezeti községgé vált, ugyanis sokat látogatta a dolgozó parasztokat az agitáció során. Most is végzi az agitáoiót annál a kevés családnál, akik 'még nem gondolták meg magukat. Most már azonban kevesebb sikerrel. És ezért-) hető is. Ugyanis ő még mindig nincs ;a tsz-ben. Meg is mondták neki legutóbb, hogy sok igazság van szavaiban, de j obiján és szívesebben hallgatnák, ha ő maga is példát mutatna és mint tsz-tag látogatna el hozzájuk. Göndör elvtárs bizonyára belátja e megjegyzés igazságát és rövidesen aláírja a belépési nyilatkozatot. így biztosan követik őt, Csákvári János A leány őszintén válaszol min- den kérdésre, ügy beszél magáról, mintha más nem is lehetett volna, mint aki éjszakáit a parkokban kóborolva tölti, s futó ismeretségeidet köt a férfiakkal. Könnyelműen, gondolkodás nélkül vállalt pénzért ki tudja milyen megaláztatásokat, ahelyett, hogy mint a többi fiatal, becsületes, tiszta életet élt volna. De tán kényszerültje volt V. 1. annak, hogy ezt az életet élje? Maga ■mondja el a tagadó választ. Amikor a Textilművek leányotthonában lakott, fizetésen kívül otthont talált, bőséges élelmet kapott. Cserébe mindössze dolgoznia, tanulnia kellett, s becsülettel, tisztán élnie. A leányotthon fegyelmébe nem tudott beleszokni, A munkába sem. S később, amikor a 73,/4-es Építőipari Vállalathoz ment dolgozni — ott is a munkásszállóban kapott lakhelyet. Eleiemre sem volt gondja, bár méff nem is dolgozott, a vállalat megértő vezetői előlegezték számára az étkezési költséget, fiavonta kereshetett volna annyit, amennyiből tisztességesen megélhetett volna, anSlkül, hogy a Szombathelyen megkezdett erkölcstelen életmódot folytatja. Mindenütt megértéssel, segíteni akarással fogadták. Nem a munkanélküliség, az otthon hiánya, az éhség kényszere hajtotta az utcára. Előtte is, mint a ma fiataljai előtt, ott állt az út — dolgozni, beilleszkedni a dolgozók közösségébe, élni a mai fiatalok gondtalan, vidám életét. V. I. nem ezt választotta. Igaz, a Textilművekben ahelyett, hogy türelmes neyelni akarással foglalkoztak volna vele, m,unkára, becsületes életre próbálták volna szorítani — a könnyebb megoldást választották: elbocsátották az üzemből. A leány az építőipari vállalatnál kapott munkát, s amikor vonzani kezdte a régi élet, otthagyta munkahelyét és ismét a régi, züllött életmódhoz nyúlt. De hát ez volna az ő életértelme, életszemlélete? T\ISZ-tagkönyve ott fekszik dr. Mozsgai előtt az asztalon. A kiállítás dátuma egészen friss: 1955. július 18. Szinte önként adódik a kérdés: hogyan lehetett V. I. DISZ- tag, s ha már felvették a fiatalok szervezetébe, miért nem formálták jellemét, miért nem nevelték kom-} munista módon kommunista erkölcsre? V. I. azonban azt sem tudja, mit jelent a DISZ. Amikor az építőipari vállalathoz került, megkérdezték, akar-e DISZ-tag lenni. Akkor még senki sem ismerte a vállalatnál. Nem tudta, mi az a DISZ, de kapott egy belépési nyilatkozatot, hát kitöltötte. S most, hogy a bíró megkérdezi, tudja-e mi a DISZ, így válaszol: ‘■’■ügy gondolom, a DISZ a fiatalok szórakoztatására van-». Vajon nevelhette-e a Textilművek DISZ-szervezete V. I.-t, amikor tudomást sem vettek arról, hogy náluk van, s így azt sem tudták, milyen életet él. milyen úton jár. Nevelhette-e az építőipari vállalat DlSZ-szer- vezeie, amikor azt sem kérdezték, kicsoda V. I., tudja-e mi a DISZ, mi a célja. Egyszerűen, egyedül csak a taglétszám emelését tartva fontosnak, felvették maguk közé a leányt. V. I. DISZ-tag lett .— de csak formailag. DISZ-gyűlésen soha sem volt, azt sem tudja, mire. való. Pedig ha évekkel előbb kerül a fiatalok közösségébe, ha nevelik, ha foglalkoznak vele, együtt dolgoznak, szórakoznak a közösségtől idegenkedő leánnyal — V. I. feloldódott volna a múltból hozott sötét élmények alól: olyan derűskedvű, józanerkölcsű munkásfiatallá vált volna, mint a többi, mint jelenünk boldog fiatalsága. A DISZ Megyei Bizottságának képviselője is jelen volt a tárgyaláson. Nem hallgatta el, hogy ők is felelősek, hogy V. I. esete — még ha kivételes eset is —■ maradandó tanulság nemcsak az ifjúság vezetői, de a fiatalok számára is. De felelősek az intézetek nevelői is, akiknek módjuk és idejük lett volna V, I.-t visz- szatéríteni a bűnös élettől, akik becsületes, igaz embert nevelhettek volna belőle. [/ I. mégsem elveszett ember. • Igazságos és méltányos volt az ítélet, amit a fiatalkorúak bírósága hozott. Az egyévi börtönbüntetés büntető is, de elsősorban figyelmeztető és nevelő. A mi társadalmunkban nincs helye az ilyen életmódnak, ö.e mert fiatalról van szó, ez ítélet olyan, hogy nevelő is legyen. V. I. nevelhető volt s nevelhető még ma is. Nem. erkölcsi fogyatékosságban szenvedő; a múlt, a gyermekkori környezet, a nevelés hiánya tették bűnözővé. S bármilyen mélyre süllyedt, mégis megmenthető a társadalomnak, az igaz, becsületes emberi életnek. V. I. visszafordulhat a lejtőn. Egy esztendő múlva ismét visszatérhet az emberek közé, megtisztulva, hogy éljen s dolgozzék becsülettel abban a társadalomban, amely segíti, hogy felemelkedjék az élet igaz örömeinek, értelmének megismeréséig. Nagy Tamás a nagykorpádi Szabadság TSZ-ben TU Ívtársak, itt tenni kellene valamit, nincs idő a várakozásra. — Néma csendben hangzanak el a szavak, s valahogy a csend még nagyobb nyomatéket ad nekik, Ezt érzi az a három ember, aki a most alakuló pártszervezethez tartozik majd, ezit érzi a járási instruktor is, aki a párt előtt felelős ezért a községéit;. Mi is történt tulajdcnkáppein?. ■Négy ember gondolatában egymást kavarják az események: lassan három hete lesz, ihogy megalakult a Szabadság TSZ Nagykorpádon. Huszonhat család kérte ide a felvételét, jó dolgos, szorgalmas emberek mindannyian, s valahogy most mégis olyan nehezen akar megindulni a munka. Pedig a tagosítás egy-két napon, ‘belül1 befejeződik, tudják a Szabadságban is, melyik lesz a táblájuk, csak már éppen vetni kellene. Meg itt van a leltározás is, már be kellett volna fejezni ezt is, aztán még csak most kezdenek hozzá. Van, aki még azt is mondogatja, hogy nem kell az állatokat bevinni, hanem csak a tavasszal, mert így könnyebb lesz átteleltetni őket, így jut nekik takarmány, de a közösben miből teleltetik át? így okoskodnak néhányan, akik nem látnak tovább az orruknál. Vannak, akik tudják, hogy ez így nem lesz jó, de nem szólnak, hallgatnak, mert legjobb a békesség', meg aztán miért éppen mi szóljunk — gondolják. Valamit tenni kellene. Ez van a levegőben, ezt érzik a tagok is, hiszen olyan jól indult, olyan vidám volt mindenki, pedig akkor is tudták, hogy az állatokat a közösbe kell vinni, hegy közösen kell szántani, vetni, ahogy azt a Béke TSZ is csinálja már évek óta. Mert meg kell hagyni, azo'k jól értik már közösen a dolgot, olyan, szépen dolgoznak .együtt, mintha örök életükben ezt tették volna, pedig csak 3—4 éve alakultak. És még az új tagok is ... úgy kafezál az a Jónás Gáspár meg a többiek is, hogy öröm nézni. f deje, hogy a Szabadságban is történjék valami, lenne valami-*• erő. hogy azt a lelkesedést, ami a kezdetben annyira hatott az emberekre, most valahogy tovább vinné. Meg, volna valaki, aki megmagyarázná itt az embereknek azt, hogy az állatoknak a közösben a helyük már a télen) is. Hiszen magától értetődik, ha egyénileg lehet teleltetni azt az állatot, akkor át lehet a közösben is, még jobban, csak be kell vinni vele a takarmányt, aztán meg van oldva a dolog. Csakhogy valakinek mindig eszébe jut valami, tovább adja, meg az is tovább adja, aztán csak terjed. Kellene valami erő, ami ezt is megszüntetné ... Ezen töprengett már napok óta Kovács elv társ is, a járási instruktor, aztán szombaton sorra vette mind a tagokat. — Hány párttag is van a Szabadságban, nézzük csak: egy, a Tamás József, kettő, a Pálfi Piroska, három, a Varga Ferenc, Három ember... bizony nem sok, de ha azit vesszük, hogy három kommunista, az nagy erő, igen 'nagy erő. Három kommunista sok mindenre képes. így született! meg az elhatározás: pártszervezet kell a Szabadság TSZ-be, olyan ’ pártszervezet, amely segít majd jobban megismertetni az emberekkel az alapszabályzatot, segít ,a vezetőségnek a munkafegyelern kialakításában, a közös vagyon védelmében, egyszóval segít az emberek nevelésében. Mert ez kéllj hozzászoktatni az embereket, hogy most már nem az enyémről van szó, hanem a miénkről., .• Még aznap este felkereste Kovács elvtárs mindhármukat: mit' szólnak hozzá? Kell-e .pártszervezet ide a tsz-be? — Kell — ez volt az egyöntetű válasz, s megegyeztek, hogy hétfőn este megtartják az alakuló gyűlést. étfőn este fél nyolckor pontosan együtt voltak, itt volt az instruktor is, ő beszélt. Elmondta szépen sorjában, miért szükséges a pártszervezet megalakítása,- hogy ez az első lépés, s ez segít majd, hogy az a jó viszony, amely a szervezésben kialakult, most a munkában tovább fokozódjék. Aztán egyszerűen, kedvesen, mintha csak úgy beszélgetne, elmondott egy példát: Lábodon a Népakarat TSZ-bsn a tavasszal mindössze egy kommunista volt, a munka nehezen indult, akkor megkérdezték ettől a kommunistától: mit gondol, mit kellene csinálni? Egyszerű volt a válasz: ha én ne- kiállők vitatkozni a tagokkal, kisebbségben maradok, mert egyedül vagyok, én mást teszek. .. Tényieg. Másnap reggel egyedül ment szántani, egy-két nap múlva követték a többiek is, restelltek otthon, maradná, S hogy mi left a’ vége? Jóval idő előtt végeztek a munkával, így más tsz-nek is tudtak segíteni. Mindez egy kommunistától indult el, egy bátor, erős. embertől. Igen, így kell a Szabadságiban is, élére áldani a munkának, kiállni ' az igazság mellett, a szövetkezeti demokráciáért... s a gondolatok beleolvadnak az instruktor hangosan kimondott szavaiba .,. Egymás megbecsülése, ez nagyon fontos, minden embert a munkája után 'kell értékelni és bízni kell a saját erőben. A t'sz létrehozása csak az első lépés volt, a régi gondolkodás még nem tűnt el, a jelet máris mutatkoznak... És sorolja tovább a feladatokat is: a legfontosabb az őszi munkák megkezdése, ez közös érdek, hiszen a jövő évi kenyérről van szó; de itt van az ősziek betakar! apa is, meg a leltározás, az első lépcsőfok a közös vagyon kialakításához .. . T ássam, tagoltan beszél az instruktor, mintha minden szót úgy akarna bevésni az itt ülő emberek agyába, szívébe. Tudja, ‘hogy sok függ ettől a kicsi pártszervezettől, amely .most van alakulóban, hogy nekik is lesznek nehézségeik, de mégis már segíteniük kell a termelőszövetkezetet. —• A pártszervezetnek minden kishitűségét, .kétkedést okosan, meggyőző szóval kell elnémítania — folytatja az instruktor. — Harcolni kell a szövetkezeti demokráciáért, hogy a tagság határozata érvényesüljön, 'Az alapszabály szerinti működést követeljék meg már most, a leltározásnál és később is, mindig. A tsz vagyona a közösség vagyona, ezt védeni kell. így van, ahogy az instruktor mondja, így kapcsolódnak a beszéd fonalába mind a hárman. A munkának meg keli indulnia, s aztán egyenként ígérik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy mindenki erejéhez képest.; helytáll, kommunista módra... s hogy bírnak a Szabadság TSZ lagjalbar, mert becsületes, szorgos emberek, meg hogy közös erővel rövidesen sikerékét érnek el a munkában, mert szeretnek és tudnak is dolgozni. Bizakodnak, fűti ókét a lelkesedés, a tenniakarás, a lelkiismeretesség, a felelősség . . . Iigen. a felelősség, amiről ennek a .három kommunistának sohasem szabad elfeledkezni. Ez a felelősség kísérje munkájukban őket és ígéretük valóira váltásában, hogy ezt a kicsi, de lelkes pártszervezetet erősítik új tagokkal, tekintélyt, megbecsülést szereznek neki jó munkával. fis amikor Pálfi Piroska — hármójuk közül a legfiatalabb — felállít, s a szavakat kereste, hogy megköszönje a bizalmat, hogy titkár lett — a Szabadság Teipnelőszövetkezet párttitkára — a meghatottságtól akadozva jöttek tarkából elő a szavaik: mindent megteszünk, elvtársak, úgy, ahogy azt elvárják tőlünk. Vuesák Magda V----------------------------------------------------------------------j
