Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

Kedd, 1955. szeptember 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 SMOKK- ».SC Verőfényes napsütés... Délelőtt tíz óra. A nagy­atádi napközi otthon, kis lakói vidáman játszadoznak ■új otthonuk udvarán. Gond nélkül, nyugodtan élnek itt a .A nagyatádi napközi otthon leánytanulóinak egyik csoportja. Mögöttük Zala József elvtárs, az otthon vezetője. .mosolygós arcú fiúk, lányok, kacagásuktól, datelásuktól ■harsog a játszótér... »Nándi bácsi«, a községi tanács titkára örömtől sugárzó szemmel figyeli őket. Régi terve valóravált, s ■most megelégedett. A tanács három év után szép és minden szükséges berendezéssel felszerelt épületet .adott a gyermekeknek. A 60 iskolásgyerek, úttörő- pajtás — az otthon lakód — itt tölti szabadidejét, itt tanulnak -a következő napra. Képzett nevelőik ügyelnek ‘fel a gyerekek munkájára, segítenek a tanulásban, magyarázón aik, oktatnak, támogatják az iskolai munkát. A tanulók kényelmes elhelyezést kapnak. Tanuló­szoba, játékterem, gyönyörű faburkolattal ellátott-.ebédlő, sok-scik játék, 140 kötetes könyvtár áll ren­delkezésükre, s a napközi már valóban második ottho­nukká vált. önálló gyermeki,arnács működik az otthonban. Ök ügyelnek a rendre, tisztaságra. A napközi otthon igaz­gatója, Selmeczi Maidós. elvtárs naponta felkeresi az otthon vezetőjét, Zala József elvtársat, aki -nagy oda­adással, szeretettel végzi munkáját, s mindig megbe­szélik, hogyan lehetne rnég szebbé, még otthonosabbá tenni a napközi lakóinak életét. így az iskolával is jó. közvetlen a kapcsolat, s ennek hatása a gyermekek tanulmányi eredményein is észrevehető. Az otthon sok kiváló tanulóval, dicsekedhet. Harsá- nyi Mária VIII., Vághv István VII., Mészáros Éva, Selmeczi Zsuzsa V., Dani Ilonka V. osztályos pajtá­sokra méltán büszke a napközi. A nyár folyamán, 40 fiú és lány egy hétig nyaralt a balatenszárszói üdülőben, s gyönyörködött a magyar tenger szépségeiben. Szép és örömteli életet élnek itt az úttörőpajtások. Jelszavuk: »Jótanulás,sai hazádat szolgálod«, s, ők meg ás fogadták, hegy jó eredményekkel viszonozzák ,álla­munk gondoskodását. Boldog itt minden gyermek, de boldogok a szülők is. Nyugodtak, mert tudják: míg ők dolgoznak, gyermekeiknek van második otthonuk, ahol tanulhatnak, s neve’őik vigyázó szemmel ügyelnek egészségükre, munkájukra . .•. Pedagógus DISZ-csoport alakult Csurgón A pedagógus pártszervezet a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a Csurgói Járási DISZ Bizottsághoz, hogy ,a fiatal nevelők régi kívánsága szerint alakítsa meg a pedagógusok DlSZ-csoportját. Szabó elvtárs, a DISZ JB titkára ezután megbeszélésre hívta össze a fiatal tanárokat, tanítókat és óvónőket, s röviddel később, szeptember 14-én megtartották a DISZ-csopont alakuló tagigyűlését. Ez alkalommal 5 fiatalnak, adták át ünnepélyesen a lila színű tagsági könyvet, két pedagógus kérte felvételét, s a régi DISZ-tagokkal együtt megalakult a 14 tagú DISZ-csoport. A fiatal pedagógusok elmondták, hogy az egyetemről, főiskoláról kikerülve megszűnt ;a kapcsolatuk a DISZ-szel, s most sokat várnak az ifjúsági szervezettől. Szép elképzelé­sek, tervek születtek ezen ,a taggyűlésen. A fiatalok mindenekelőtt elha­tároztak, hogy legfőbb céljuk tagjaik marxista—leninista műveltségének emelése lesz. Ezenkívül a kultúr- és sportmunlkában, nevelés és szer­vezés terén sok segítséget adnak majd a község DlSZ-szervezeteinek. Nagy lelkesedést váltott ki a fiatalokból ai női röplabdacsapat és a DISZ-- énekkar létrehozásának terve is. A DISZ-csoport vezetőjévé egyhangúlag Bárdi László gimnáziumi tanárt választottál!:. | Sok sikert, eredményes munkát kívánunk megyénk első pedagógus DISZ-csoportjának. November 7-én kezdődik az ifjúság 1955—56. évi kulturális seregsz emléje Csizi Mária és Marsányi Mária Vili. osztályos pajtások az otthon kertjében kémiát tanulnak. Mészáros Éva V. osztályos pajtás érdeklődve figyeli őket, A Somogy megyei Tanács VB Népművelési Osztálya, a DISZ So­mogy megyei Bizottsága és a SZOT Somogy megyei Tanácsa az 1955— 56. évre meghirdeti az ifjúság kulturális seregszemléjét. Benevezni le­het ének-, zene-, népi tánc-, színjátszás, báb-, rigmus-, népi együttes-, szavaló-, szólóének-, szólótánc-, hangszerszóló- és felolvasó-számokkal; A benevezéseket október 15-ig kell beadni a városi, valamint a járási ta­nácsok vb népművelési csoportjaihoz. A bemutatás időrendje: Helyi bemutatók: november 7-én, körzeti bemutatók: december 25- től január 20-iig, járási bemutatók: január 20-tól március 20-ig, megyei bemutatók: március 20-tól április 2C-ig; j A legjobb eredményt elérő csoportokat jutalmazzuk: I. díj: 1200 fo­rint értékű ezüst serleg, II. díj: 500 forint értékű ajándéktárgy, III. díj: 300 forint értékű ajándéktárgy. Somogy megyei Tanács VB népmű­velési csoportja, a DISZ Somogy me­gyei Bizottsága, a SZOT Somogy me-, gyei Tanácsa. GépóÜomási DiSZ-fiatalok a silózási verseny sikeréért ÉPÜL, SZÉPÜL VÁROSUNK, KAPOSVÁR Jsrtunkban-keltünkfcen szinte ész­re sem vesszük, hogy mennyivel gaz­Gépállamásaink DlSZ-fiataljai lelkesen kiveszik részüket a silózás fontos munkájából. A legtöbb gépállomása DISZ-fiatal benevezett az or­szágos silózási versenybe és szorgalmasan igyekeznek, hogy becsülettel helytálljanak. Legjobb eredményt eddig a Tabi Gépállomáson dolgozó Gadó Béla ért el, aki 202 köbmétert siiózott. A Balatonkiliti Gépállo­máson dolgozó Tóth József DISZ-fiatal 150 köbméter silótakarmányt ké­szített. ' Reméljük, hogy DISZ-fiataljaink továbbra is megállják helyüket az országos versenyben és jó munkájukkal hozzájárulnak állatállományunk takarmányellátásának biztosításához. ,, j ■ ■■■■ ............................................................................................ É rdemes sertéshizlalási szerződést kötni dagodott, .gyarapodott varasunk. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy hol itt, hol ott építenek valamit. Az el­múlt néhány esztendőben jónéhány létesítménnyel * gazdagodott varo­sunk. Sok, sok millió forintot fordí­tottunk különböző új építkezésekre, bővítésekre, átalakításokra, amelyek mind, mind a dolgozók jobb és szebb ■életét hivatottak szolgálni. Az el­múlt esztendők során pl. 4 és félmillió forintot fordítot­tunk Kaposvárott csak új laká­sok építésére, 114 boldog lakó költözhetett be új la­kásába. Szebb lett városunk külső képe az­zal is, hogy a Kertészeti Vállalat eb­ben az esztendőben több utcát par­kírozott. A jövő évben pedig mint­egy 80—85 ezer forintos költséggel rendbehozzák a Jókai-ligetet, s újra kedvelt sétahelye lesz a város dolgozóinak. Az üzemek, ipari vállalatok leg­többje is új beruházásokkal gazda­godott, A Gépjavító Vállalat új sze­relőcsarnoka rövidesen kész lesz. Ez mintegy 2 millió forintos beruházás­sal készül. 1956—1957-ben újabb 2 millió forintot ruháznak be. Ezt az összeget gépi berendezésekre és tá- rolószínek építésére fordítják. A Mélyfúró Vállalat la, közel­múltban 1 millió forintot ruhá­zott be, jövőre újabb 500 000 forintot fordíta­nak különböző építkezésekre. A Tejipari Egyesülés 3 miiyó fo­rint értékben építkezett, illetve szer­zett be újabb gépeket. A második ötéves terv folyamán újabb egymillió forintot fordítanak építkezésre, új gépekre. A Téglagyári Egyesülésnek ez,ideig 3 millió forint volt a beruházása. Az elkövetkező esztendőkben újabb 5 millió forintot kapnak, éhből 2 mil­liót szociális és jóléti beruházásokra fordítanak. Városunk kereskedelmi hálózata is bővült az elmúlt 3—4 esztendő so­rán. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnak 3 évvel ezelőtt csupán 4 boltja volt a városban. a múlt év végéig a boltok! száma 37-re emelkedett. Hasonlóan fejlődött a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat is, melynek 1950-ben 23 boltja volt, 1954 végéig a boltok száma 34-re emelkedett. A Déldunántűli Áramszolgáltató Vállalat milliós beruházásai sokhe­lyütt szereztek örömet, tették köny- nyebbé a munkát. 1950-től 6 850 000 forintot fordítottak gé­pek beszerzésére, műszerekre, a közvilágítás bővítésére, új veze­tékek építésére. A következő három esztendőben újabb 1 millió forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, a közvilágítás bő­vítésére. Mindezeken kívül figyelembe kell venni az új kutakat, hidakat, járdá­kat. melyek szintén többezer ' forin­tos költséggel készültek az elmúlt néhány esztendőben, s amelyek mind a dolgozók jobb, szebb életét szol­gálják. A dolgozó nép állama a jövőben :s új létesítménnyel gazdagítja vá­rosunkat. A második ötéves terv ke­retében új húsüzem épül, valamint kenyérgyár a jutái úton, melynek napi termelése 4 vagon kenyér lesz. A Minisztertanács nemrégiben megjelent határozata a szerződéses sertéshízlalásról élénk visszhangra talált megyénk dolgozó parasztjai körében. A sertéshízlalás után járó kedvezmények olyan véleményt vál­tották ki, hogy érdemes sertéshízla- lásra szerződést kötni. A szerződéskötésben a legjobb eredményt eddig a kaposvári járás­ban érték el, ahol az Állatforgalmi Vállalat dolgozóinak munkája nyo­mán két nap alatt 687 sertésre kö­töttek szerződést. Jó munkát végez­tek az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségének dolgozói és a követ­kező községek felvásárlói: Kulcsár Sándor felsőmocsoládi körzeti felvá­sárló, aki két nap alatt 167, Nyári József magyaratádi felvásárló, aki 162, Németh Miklós mennyei felvá­Taikács János szantgáloskéri, Nyú­lás Károly magyaratádi 10 holdas gazda, Deák Kálmán magyaratádi 4 holdas és Gerján Józsefné osztopáni dolgozó parasztok is azért kötöttek sertéshizlalási szerződést, mert meg­győződtek arról, hogy érdemes. Ta­kács gazda 5 sertésre, Nyúlás Károly 8, Deák Kálmán 7, Gerjánnó pedig 4 sertés hizlalására kötött szerződést. Lassan halad azonban) a szerződés- kötés a csurgói és a nagyatádi járás­ban, ahol eddig mindössze 4 (!), illet­ve 37 sertésre kötötték szerződést. Pedig ezekben a járásokban is meg­van minden adottság ahhoz, hogy minél több gazda szerződjön sertés- hizlalásra, csak a községi tanácsok­nak és az Állatforgalmi Vállalat át­vevőinek kellene jobban szorgalmaz­niuk .e munkát, s tudatosítani a gaz­dákkal a szerződéses hizlalás előnye­it. KUTASI »LAKODALOM« sarló, aki 1H2 sertésre köttetett szer­ződést. 5 Hegyei Tanács ipari Osztálya az sisak tizeit fai az ipari oszfályok TTimepi hangulat, derűs jókedv, ^ vidám, mosolygós arcú em­berek solcasága jogadta vasárnap a Kutasra érkező látogatót. Nagy ün­nepre, »lakodalomra« készült a fa­lu népe. Az utcákon sürgő-forgó emberek, a diadalkaput építő fiatal diszisták, az ünnepi ebéd konyha­művészei, és az úttörő pajtásoktól az öregedő, nagybajúszú bácsikig mindenki részese akart lenni az új élet ajtaján belépő dolgozók nagy­szerű ünnepének. Győzelmet, minden régit s el­avultat elsöprő győzelmet hirdetett a díszkapu felirata, s győzelmet su­gárzott a felhők mögül előbújó vö­rös napkorong. Ezen a napon avat­ták termelőszövetkezeti községgé Kutas népének szeretett otthonát.1 ök lakodalomnak nevezték el ezt az ünnepet, melyet csak egyszer tar­tanak az életben, s melynek ese­ményeit, emlékét soha el mm hal­ványuló aranybetűkkel jegyezték fel a tsz-mozgalom történetének könyvébe. A menyegző nászna­gyainak — a tsz-elnököknek — ka­puján kora reggel úttörő pajtások csoportja kopogtatott be, s kedves, meleghangú szavakkal,, dallal, vi­rággal köszöntötték az új közössé­gek családfőit... Kutason pezsgett az élet, minden­ki boldog volt és vidám. A délelőtti avatóünnepség lelkes hangulata, a délutáni szórakozás, játék ezernyi színes sokfélesége, az apró gyerme­kek önfeledt kacagása, s a felnőt­tek, az új tsz-tagok boldog jövőt váró, derűs arcvonása mind, mind oly maradandó, s lenyűgöző élményt jelentett... A beszédtéma mindenütt egy volt. Mindenütt az új családokról, az öt termelőszövetkezet kezdeti lépései­ről folyt a szó, s az emberek be­szélgettek, terveket szőttek, s latol­gatták: mit hogyan lehetne okosab­ban, gazdaságosabban megoldani, hogy jövő ilyenkor már az ő ter­méseik is a közös munka fölényét hirdessék. Németh Ferenc, az Ady és Tóth József, a Petőfi TSZ elnöke Kővágó elvtárssal, a járási pártbi­zottság titkárával és Sasvári elv­társsal, a járási tanács elnökével beszélgettek a jövőről. Mások egy­más között vagy vendégeikkel cse­rélték ki gondolataikat, s elképze­léseik, eddig is tapasztalható mun­kaszeretetük, határtalan lelkesedé­sük máris nagy reményekre jogosít. z esti díszelőadás híre csak­nem 600 embert csalogatott az állami gazdaság szabadtéri szín­padához. Megmozdult az egész falu, s mindenki türelmetlenül várta sa­ját községük országoshírű népi együttesének műsorát. A színpad plüssfüggönyén felirat díszelgett: »Éljen termelőszövetkezeti közsé­günk!« A hatvantagú együttes lel­kes taps közepette felvonult a szín­padira, s Puskás Erzsi úttörő pajtás ajkáról felcsendült a köszöntő vers: ...Éljenek boldogan, mi most azt kívánjuk, Legyen bőségesen boruk és búzájuk. Hogyha összefogva, dolgos kéz a kézbe ősi szorgalommal, békességben élve, Kitartó munkával dolgozunk mindnyáján, Továbbra is elsők leszünk a járásban. Szavai nyomán felzúgott a taps, az »éljen«, s e megható, lelkes pilla­natban a szereplők gyönyörű virág­csokrokkal halmozták el a közönsé­get. Aztán megkezdődött a misfélórás műsor, s az együttes táncainak sok­színű forgataga, a. fiatalok derűs mosolya, szívből jövő tánca szinte lenyűgözte a közönséget. A leány­tánc, a gyermekek népi játéka, a szavalatok, az úttörők rigmusa, énekkara, Kiss Emmi és Spingár Jóska derűs életkedvet sugárzó In- cselkedője s az est fénypontja, a »Kutasi farsangolás« sok, sok örö­met, vidám percet szerzett a község boldog lakóinak ... A műsor után megkezdődött • ’ az igazi »lakodalom«. A ze­nészek hegedűjének húrjain fel­csendültek a legszebb magyar da­lok, népi énekek, táncszámok, s fiatalok, öregek, leányok és fiúk, asszonyok és férfiak a késő éjszakai órákig boldogan, önfeledten ünne­pelték az új élet győzelmének fe­ledhetetlen, nagyszerű ünnepét. J. B. A Megyei Tanács Ipari Osztálya az év elején csatlakozott a Baranya megyeiek versenyfelhívásához és vállalta, hogy a felügyelete alá tar­tozó ipari üzemek százalékos terme­lését, valamint a termelékenységet tovább növeli. Az első negyedévben a megyei ta­nácsok ipari osztályainak versenyé­ben a Somogy megyei osztály a ha­todik helyet szerezte meg magának. Az osztály dolgozói úgy vélték, hogy a második negyedévben még szebb eredményt érhetnének el, ha munkaijukat jobban meg,szervezik. Ecélból a második negyedév első napjaiban; osztályértekezleten beszél­ték meg az országos versenyben reá­juk háruló feladatokat. Megvitatták a párt Központi Vezetőségének már­ciusi határozatát, amely megszabta az ipari osztály feladatát is a ter­melékenység emelésében, .az önkölt­ség csökkentés ében. Ezen az osztály- értek ezleteh elhatározták, úgy végzik munkájukat, hogy ,a második ne­gyedévben az országos versenyben jobb helyezést ellhessenek el a ha­todiknál. A második negyedévben javítottak is eredményeiken: a megye nelyi- iparának termelése 11,4 százalékkal, a termelékenység pedig 5,5 százalék­kal növekedett az első negyedévihez viszonyítva. Az önköltségcsökkentés­ben is értek el eredményt. Ez idő alatt 1,4 százalékkal csökkent az ön­költség. Ezzel az eredménnyel az ipa­ri osztály a korábbi hatodik helyről a második helyre került, mellyel ki­érdemelte a Könnyűipari Miniszté­rium dicsérő oklevelét és a vele járó 3000 forint pénzjutalmat. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága a jó munkáért még külön 1700 forint ju­talmat adott az osztály dolgozóinak. 1 íésiyképpáiyázat határidejének mégitassxaitöítása A Képzőművészeti Alap Kiadóvállala­ta a képeslevelezőlap fényképpályáza­tot, melynek beküldési határideje f. hó 15-én járt le, 1955. november 1-lg meg­hosszabbítja. A pályázati feltételek változatlanul a következők: A pályázaton kizárólag 18x24 cm-es lágy, nyomdai reprodukcióra alkalmas kópiával lehet részt venni, melyeket 1955. november 1-ig a megyei, illetve városi* tanács népművelési osztályára kell beküldeni az egyes megyék, illetve városok területéről. A pályázat jeligés. A fotók hátlapján a helység, az ábrá­zolt hely, a műemlék adatai ráirandók — minden fotó hátlapjára a jelige is rá­írandó (zárt borítékban mellékelendő a pályázó neve és címe). A pályázat tájegységi beosztásban, hat városban —* Győr, Pécs, Budapest, Mskolc, Debrecen, Szeged — kerül bí­rálóbizottság elé. Ennek megfelelően 6 db I. díj á 500 forint, 12 db II. díj á 300 forint, 18 db III. díj á 200 forint ke­rül kiosztásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom