Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

Kedd, 1955. szeptember 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Előre megyénk mezőgazdasági újító- mozgalmának fellendítéséért Építőiparunk termelésének olcsóbbá tétele lehetetlen a technika állandó fejlesztése, tökéletesítése nélkül Megyénk mezőgazdasági újítómoz- galmának fellendítése céljából a Me­gyei Párt-végrehajtóbizottság és a Megyei Tanács VB a gépállomások, «állami gazdaságok és tsz-ek újítói­nak, sztahanovistáinak, élenjáró dol­gozóinak részvételével szeptember :9-én a Textilművek gy ülés termében értekezletet tartott. Az értekezleten elhangzott beszá­moló — amelyet Rajháti Imre, az •állami gazdaságok megyei főagronó- musa tartott — bevezetőben az újí­tások és találmányok jelentőségével foglalkozott. — Hazánkban minden ésszerűsítés, találmány, újítás az egész társada­lom, a dolgozók érdekeit szolgálja — mondotta Rajháti elvtárs, majd így folytatta: — Az újítókat, ésszerűsí- tőket megbecsülik, kitüntetésben, (pénzjutalomban részesítik érdem sze­rint. — Majd megállapította: még. igen sok a tennivaló az újítások ér­tékelése, elbírálása s főleg elterjesz­tése terén. fi gépi munka gyorsabb, jobb, olcsóbb A beszámoló helyes összehasonlí­tásokat tett a gépi és a kézi munka «között, melyek meggyőzően igazolják a «gépi munka fölényét és nemzetgaz- «dasági jelentőségét. így például: egy hold gabona kézierővel történő be­takarítása — beleértve az aratást, behordást, cséplést — összesen 266 ..forintba kerül, ugyanez a munka kombájnnal végezve egy holdon 17.3 forintos költséggel jár. Ha tehát kombájnnal avattatunk, holdanként '93 forintot «takarítunk meg, ami me­gyei viszonylatban óriási megtakarí­tást jelent. Egy «másik példa: Fogat­tal egy he'd középmély szántás költ­sége 101,46 forint, géppel csak 50,40 forint, vagyis gépi szántással holdan­ként több mint 51 forintot takarítunk <m^g, rom szólva arról, hogy a gépi talajelőkészítés legalább 2 mázsával nagyobb gabona-terméshozamot je­lent holdanként. Megemlítette a be­számoló, hogy megyénk állami gaz­daságaiban folyamatosan alkalmaz­zák a fedett tarlóképzést, ezzel növe­lik ‘a «talaj termőképességét. Rajháti elvtárs felhívta a figyelmet: töre­kedjünk arra, hogy minél kevesebbet forgassuk, mozgassuk a talajt, és az őszi vetések alá a vetőszántás he­lyett inkább tárcsával készítsünk magágyat, hogy a magnak jó, tömött talajt biztosítsunk. Arra is serken­tett a beszámoló, hogy jól szervezett munkával igyekezzünk időben meg­vetni alapját a jövő évi bő gabona- termésnek. Ériékes újítások állami gazdaságainkban A beszámoló utáni vita «több hoz­zászóláséiból kitűnt, hogy mezőgaz­dasági dolgozóinkban lelkes kezde­ményezési készség van, s hogy nincs semmi akadálya a mezőgazdasági újító,mozgalom fellendítésének. Jakoda Gyula, a Lábodi Állami Gazdaság gépcsoportvezeitője többek között elmondta: ők hat újítás, il­letve ésszerűsítés alkalmazásával mintegy 116 ezer forintot takaríta­nak meg idén a népgazdaságnak. Amint azt az újítási (kiállításon lát­tuk ás, igen értékes újítása a Lábodi Állami Gazdaságnak saját készítmé- nyű vegyszeres gyomirtója, amely 10 óra alatt 30 holdon irtja ki a gyo­mot, s holdanként 10,86 forintot ta­karítanak meg e gép munkájával, a .kézierővel, végzett gyomirtással szem­ben. A Lábodi Állami Gazdaság dol­gozói páros versenyre léptek a So- mogytamócai Állami Gazdaság dol­gozóival, az értekezleten pedig ver­senyre hívták a megye összes állami gazdaságait. Igen értékes újítást «mutatott be a Somogy,tarnócai Állami Gazdaság dolgozója, Fülöp István: egy egyete­mes kultivátorból két darab, Zetor- ra vagy Lanz-Bulldogra szerelhető háromfajta kaparendszerű hidrau­likus kuliivátort szerkesztett úgy, hogy 70 kg vasat is megtakarított. A különböző kapák minden különösebb szerelés nélkül válthatók a kuliGváto- ron, ahogy a «talaj minősége — homo­kos, középkötött, kötött talaj — megkívánja, s naponta 20—25 hold a .teljesítménye. Fülöp elvtárs még tovább tökéletesíti az újfajta kulti- vátert. Varga Istvánnak, a Nagybaráti Ál­lami Gazdaság dolgozój«ának újítása is nagy érdeklődést keltett. Varga elvtárs a burgonya-vetőgépre műtrá- gyaszórót szerelt, amely lehetővé te­szi, hagy a műtrágya pontosan a ba­rázdába, a burgonya mellé kerüljön. A bemutatott újítások, ésszerűsíté­sek, az értekezlet résztvevőinek lel­kes hangulata biztató ígéret arra, hogy a mezőgazdasági újítási mozgalom megyénkben is erőtelje­sebb lendületet veszi Hogy ez . így legyen, Fekete elvtársnak, a ME- DÖSZ kiküldöttének javaslatára úgy határozott az értekezlet, hogy külön­böző szervek ‘bevonásával rövid időn beiül létrehozzák a megyei újítási bí­zót t sálgot. Megyénk mezőgazdasági újítóinak első értekezlete igen hasznos volt, s bizonyára már most, az őszi mező- gazdasági munkák során is érezteti jó hatását. Újítani nemcsak a géassítfcsben és a nnvénftermslésben lehet Többet, sokrétűbben kellett volna azonban foglalkoznia az értekezlet­nek azzal, hogy milyen ok-cik miatt tespedt eddig a mezőgazdasági újí- tómozgailcm Somogybán, s e tespedés megszüntetésének módját pontosab­ban «kellett volna meghatározni. A beszámolókból, de a hozzászólások- ból is az érződött, mintha a mező,gaz­dasági újításokat, ésszerűsítéseket csak a «gépesítésben, növénytermelés­ben lehetne alkalmazni. Megfeled­keztek pl. az állattenyésztés«, állat­egészségügy s egyéb fontos terüle­tekről. Reméljük, hogy a gyakorlat­ban szélesebb körben kiterjed fi­gyelmük a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak, s igyekeznek ésszerűsí­téseikkel könnyíteni, termelékenyeb­bé, olcsóbbá tenni a munkát. Varga István elvtárs a Megyei Párt-VB részéről ígérte, hogy minden segítséget megadnak a megye 'mező- gazdasági újítóinak további munká­jához. De a többi szervektől is vár­ják a segítséget az újítók. Különösen sokat várnak a mezőgazdasági újítók a MEDOSZ-tól, az üzemi (bizottsá­goktól, a pártszervektől. Megyénk építőipara különösen az ötéves terv során sokat fejlődött. A nehéz fizikai munkákat gépesítették, földikiemelő-, kotrógép, szállító- és emelőgép, habarcskeverő-, betonke­verő-gépek könnyítik meg az építő­ipari dolgozók munkáját. Scmo«gyban is elterjedt az előregyártott elemek­ből való építkezés, fejlődött az épí­tőipar tervezése, kivitelező munkája. Mindez építőiparunkat korábbi kéz­műipari jellege helyett egyire inkább nagyüzemű gyáriparrá változtatta. . Bár a fejlődés igen naigymérvű, mégsem lőhetünk vele megelégedve. Pártunk márciusi határozata, a kü­szöbön álló második ötéves terv újabb feladatokat ró az építőipar va­lamennyi dolgozójára. A megnöve- kedett feladatoknak csak akkor tud­E téren még vannak hibák. Gaz­dasági vezetőink nem törekednek a jól bevált típustervek széleskörű népszerűsítésére. A legnyomósabb «érvnek a helyi építészet kialakult ha­gyományait hangoztatják. Ez he- «'«yes, de miért ne lehetne a munkás- lakások itípuistierveitlől kezdve egé­szen a kultúrotthonók tervéig e ket­tőt — a típustervet és a helyi épí­tészeti hagyományt, szokást — össze­hangolni? De továbhmenve: tipizálni kell az egyes szakipari munkákat is, mint az ajtó, ablak, válaszfalak, vil­lanyszerelés stb-t.. Ezzel kirekeszület­nénk a különböző tervezés szükséges­ségét, egyszerűsíteni lehetne a kivi­telezés módját. E módszer egyben előbbre segítené a különböző építési elemek előregyártását is, amely azon­kívül, hogy gyorsítja az építkezést, jelentékenyen olcsóbbítja is. Jelenleg a tervezés egyszerűsítését és általánosítását az egyes építtető tárcák akadályozzák, mimt például az Egészségügyi Minisztérium, amely megyénkben sok orvosi lakást, or­vosi és állatorvosi rendelőt épitter. Ezekre az építkezésekre már szintén vannak jól bevált típustervek, mégis ahány orvosi lakást és egyéb egész­ségügyi létesítményt építtet, annyi­féle a kívánság, illetve rendelkezés. nak eleget tenni, ha a technikát to­vább fejlesztik az építőiparban is; Éppen ezért fontos feladata minden vezetőnek, dolgozónak, hogy felis­merje a termelékenység, az önkölt­ségcsökkentés, építőiparunk terme­lésének olcsóbbá tétele lehetetlen a technika állandó fejlesztése, tökéle­tesítése nélkül. Az építőipar kivite­lező üzem. Függ az egyes építtető tárcáktól, közületektől stb. Nélkülöz­hetetlen tehát, hogy ,a vállalt mun­kák megkezdése előtt az építtetővel a legapróbb részletekig megállapod­junk a létesítmény elhelyezési, ala­ki és egyéb formájában, össze kell1 egyeztetni az eltérő véleményeket, hogy az esetleges későbbi elgondolá­sokból eredő bontásokat, változtatá­Furcsának tűniiik, hegy náluk nem számít 50—60 ezer forintos építkezé­si drágulás. E tervszerűtlenség kö­vetkeztében a már legyártott ajtó­kat, ablakokat át «kell alakítani, s «sz az építményben szerkezeti válto­zást idéz elő, ami végső soron költ­ségtöbblettel és határidő eltolódással jár. Vállalatainknak harcolniuk kellene a teljes vertikalitás (szákipari) meg­szervezésére, hogy az építkezés be­fejezéséhez szükséges szakipari gyártmányokat maguk állítsák elő; I«gy nem fordulhatna elő, ami a So­mogy megyei Építőipari Vállalat mesztegnyői építkezésén megtörtént, hogy az asztalos 1 szakipari készítmé­nyeket szállító budapesti vállalat késve szállítsa a megrendelést, s ez­zel lassítsa az építkezés befejezését; A teljes vertikalitás azért is célsze­rű, mert az összes szakipari munkák egy helyen történő előállítása ösz­tönzően hat a takarékosságra, mely­hez a dolgozók ötleteikkel, ésszerű kezdeményezéseikkel is hozzá tud­nak járulni. Az új technika széleskörű beveze­tése és elterjesztése azt is feladatul szabja vállalatainknak, hogy ahol csak mód van rá, mindenütt sokat elkerülhessük. A gazdasági vezetők népszerűsítsék a jól bevált típusterveket SZERKESZTŐSÉGÜNK POSTÁJÁBÓL A KIK nem válaszol... Lapunk augusztus 28-1 számában megbíráltuk a KIK Vállalatot. Az­óta több mint két hét telt el, de még nem kap­tunk választ, hogy mit tett a vállalat a hibák kiküszöbölésére, vagy legalább is mik a tervei ezzel 'kapcsolatban. A KIK nem válaszol, a ■dolgozók viszont annál gyakrabban keresik fel szerkesztőségünket leve­leikkel, melyek a KIK .felelőtlen munkáját, nemtörődömségét pana­szolják. # * * Az alábbi levelet nz .Ady Endre u. 20. sz. ház lakói írták: Házunkat a tavasszal •gondosan felmérték és megtervezték a szüksé­ges munkálatokat. Azt az ígéretet kaptuk a 'KIK-től, hogy' még. a nyáron elvégzik a tata­rozást. Július végén azt a választ kaptuk ércfex- lődésümkre, hogy a mi házunkat nem hozzák ■helyre. Pedig az épület sarka, amely az egész tűzfalat tartja, kidűlő- félben van, s így ve­szélyt jelent az ott tar­tózkodókra. A ház ké­ménye fél méterre el­hajolt, s a zsindelyeket is eltolta, úgyhogy az épületbe állandóan be- esiik az eső. Van még egyéb hiba is a házon, amely mind sürgős javí­tásra vár. A KIK azon­ban «úgy látszik, mind­ezzel nem törődik, hagy­ja, hogy még nagyobb hibák keletkezzenek, hogy még többe kerül­jön a tatarozás. Sürgős Intézkedést várunk a KIK-től még a rossz idő beállta előtt! ELNYERJÜK MI IS AZ ÉLÜZEM-CIMET A Somogy megyei Tatarozó Vállalat ebben az év­ben szeretné megkapni az élüzem-címet, Eredményeink alapján jogos ez a kívánságunk, a múlt’ hónapban azonban az üzem pártszervezete azt tapasztalta, hogy a munkáknál, különösen az ellenőrzésnél bizonyos lanyhulás, visszaesés tapasztalható. Ezért a pártveze­tőség értekezletre hívta össze az osztályvezetőket, hegy megtárgyalják a legfontosabb tennivalókat. A megbeszélésen 6 pontból álló javaslatot fogadtak el, és annak alapján máris megkezdték a munkahelyek szigorú ellenőrzését. A termelés )pártellenőrzése, a pártvezetőség gyors intézkedése nagy segítséget ad a műszaki és admi­nisztratív dolgozóknak. A hibákat időben kijavítják, így a vállalat eddigi jó eredményeit meg tudja tar­tani, sőt azokat — ígéretünk szerint — túlszárnyalva biztosítjuk, hogy a Somogy megyei Tatarozó Vállalat is •elnyerje a büszke élüzem-címet. Böröcz Ferenc, párttitkár. ESŐS IDŐBEN >IS JÁRHATÓ JÁRDÁT SZERETNÉNK KAPNI A Kossuth Lajos utcában és környékén; lakó dol­gozók nevében arra kérem az illetékeseket, hogy a Szabadság-park melletti járdát is hozzák végre rend­be. Ez az útszakasz aránylag igen forgalmas, s ha esik az «eső, olyan nagy a sár, hogy szinte lehetetlen a közlekedés. Annál is inkább időszerű volna a javítás, mivel jelenleg az úttestet «burkolják, s egyidejűleg ezt a munkát is «el lehetne végezni. Nádas József, Kaposvár. NE ZAVARJÁK A KÓRHÁZ BETEGEINEK NYUGALMÁT A kaposvári kórház tüdőosztályának betegei írták a következő levelet: Két igen szép jelmondat vált hazánkban közis­mertté: »-Legfőbb érték az ember« iés »Annyi «megbe­csülést embertársaidnak, amennyit magadnak is meg­kívánsz«. Sajnos azonban néha ezeknek éppen az el­lenkezője történik, mint Jazt az alábbi «eset is bizonyítja: A kaposvári kórháznak a Beloiannisz utca felőli részén éjjel-nappal, de főleg éjjel 20—24 között tűrhe­tetlen zajjal zavarják a kórház betegeinek nyugalmát. Különösen a motorosok és gépkocsivezetők azok, akik nem törődve, hogy kórház előtt haladnak el, teljes gázzal, illetve nyitott kipuffogóvaí száguldoznak. Sok­szor meg is állnak és negyedóráig, félóráig járatják a motort. Az éjjeli szórakozóhelyekről hazatérők is nagy zsivajt csapnak. Megkérjük a Somogyi Néplapot, has­son oda. hogy az illetékesek megszüntessék ezeket a csendhábcrításokat, hogy a kórház betegei nyugalmat leljenek. a betegek aláírásai. CIKKÜNK NYOMÁN Elfogadták Székely Antal újítását Lapunk! (Szeptembert l-i szaunában HEljfiefcvő újítások« címmel meg­bíráltuk a «Balatanmiagy- bereki Állami Gazdaság vezetőid Cikkünk. Nyo­mán, a gazdaság igazga­tója értesítette szerkesz­tőségünket, 'hagy Szé­kely Antal újítását el­fogadták és részéra az újítási díjat is kiutal­ták. a gazdaság vezető­sége ígéretet tett, hogy a jövőben lelkiismerete­sebben -kezelik az újítá- scikat. Ezután gyors in­tézkedésekkel fogják se­gíteni az újító bizott­ságot és fellendítik a gazdaságiban az újító mozgalmat. INTÉZKEDETT A MOZIÜZEMI VÁLLALAT A marcali m.ozilátoga- tók levélben panaszolták szerkesztőségiünknek, hogy kicsi a mozi, s sgy-egy filmet csak na­gyon rövid ideig játsza­nak. Szerkesztőségünk érdeklődésére a Mozi- üzemi Vállalat azt a vá­laszt adta, hogy az új marcali mozi, melynek mégegyszer akkora be­fogadóképessége lesz, mint a réginek, való­színűleg még ebben az évben elkészül. A vál­lalat; intézkedett. hogy/ addig (is a napi ©gy elő­adás helyett kétszer ve­títsenek. Az intézkedés eredményeképpen ' ez­után hetenként 900— 1000 emberrel többen lá­togathatják ai marcali filmszínházat, mint ed­dig. alkalmazzák az előregyártóit elemekkel való építkezést. Műszaki dolgozóink még idegenked­nek ettől, nem szívesen alkalmazzák ,az előregyártott elemekkel történő építkezést, pedig annak számtalan előnyét — gazdaságos, gyorsabb építkezés, minimális anyagpazarlás, nagyobb teherbírás — éppen nekik kellene megmagyarázniuk a dolgo­zóknak. Nem tettünk még eleget en­nek. népszerűsítésére. Nem elóg, hogy részben előregyártott födémgeren- •dáikkal dolgoznak — ugyanakkor a .mennyezetbéléseket a helyszínen zsa­luzzák be, ami rengeteg időt, fa­anyagot pocsékol el —, ahelyett a «helyszínein, kisebb téglákból előre le lehetne gyártani és minden kompli­káció nélkül beemelni. Rá kell térni az előregyártott falazó tömbök, fa- tető-szerkezetek betonelemekkel való (helyettesítésére, ami olcsóbb, tartó- sabb, tűzbiztosahb. A Somogy megyei Építőipari Vál­lalat cukorgyári építkezésénél meg­dőlt mindazok állítása, akik kétked­tek az előregyártott elemek tartóssá­gában, gazdaságosságában. A válla­lat a legmodernebb létesítményt ké­szítette el előregyártott elemekből; Most a vállalat vezetőin van a sor, hogy előregyártó üzemét megtartsa, és ellássa elegendő munkával. Fokozni kell a meglévő gépesítés kihasználását, korszerűsítését, különösen a szállí­tás, beemelés, felvonó- és különböző keverőgépek területén. Minden válla­latunk munkaerőhiánnyal küzd. Ezt elsősorban a meglévő gépek jobb ki­használásával «kell pótolni. S hogy ez zökkenőmentesen történjék, meg­felelő szakembereket kell a gépek kezelésére kiképezni, őket szerszám­mal, elegendő pótalkatrésszel ellátni. Emelni kell a kezelő, 'karbantartó és javító dolgozók szakmai képzettségét; ne fordulhasson elő, hogy e«gy épít­kezésen dolgozó három «gép «mellé há­rom embert «kelljen állítani, mert mindegyik csak egy «géphez ért. A technika növelésének egyik hajtóereje a Sztahanov-mozgaiom, amely megdönti a maradi, elavult szoikásokat. A Szabaraov-mozgalcm fejlesztésében is van még tennivaló. Előfordul, hogy még a sztahanovisták sem alkalmazzák a Sztahanov-mód- szereket,' többek között a gyorsfala­zás i módszer alig néhány helyen is­mert és alkalmazott. Ennek magya­rázata az, hogy a «műszaki dolgozók nem «követelik me«g az élenjáró mód­szerek alkalmazását — kényelmes­ségből, mert nagyobb figyelmet és előkészületet igényel «tőlük. Az sem közömbös például, hogy míg a régi, maradi falazásnál 9,80 forint órabér jár a kőművesnek, a «gyorsfátázásért 7,20 forint a fizetés. A feladat tehát adut van: «biztosí­tani az élenjáró módszerek bevezeté­sét és alkalmazását, különösen az élenjáró szovjet, építőiparunkban jól bevált módszereket, a gyorsfalazást, a gépi erővel történő vakolást, a komplex-brigádok szervezését. Biztosítani kell az újítások azonnali bevezetését. a munká'Sjavaslatok ' felkarolását. Ne csak az újítási megbízott feladata le­gyen az újítás bevezetése, hanem meg «kell valósítani a vállalat veze­tősége, üzemi bizottsága széleskörű, kollektiv ellenőrzését is. A technika fejlesztése céljából biztosítani kell a műszaki és termelést közvetlenül irányító dolgozók állandó szakmai továbbképzését, a dolgozók termelés fokozását elősegítő javaslatainak, fi­gyelembe vételiét, segíteni kezdemé­nyezéseik kibontakoztatását. Csak e fő feladatok figyelembe vételével, il­letve megvalósításával mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk me- gyénk építőiparában a technikai színvonal emelésére, pártunk célki­tűzésének megvalósítására. Varga György, az Építők Szakszervezetének TB-einöke:

Next

/
Oldalképek
Tartalom