Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-09 / 212. szám
1 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1955. szeptember 9. MI TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN ? Montgomery volt náci tábornokokkal tárgyal Berlin (MTI). A kölni rádió közlése szerint Montgomery brit tábornagy,' a NATO európai haderőinek helyettes ttfőparancsnoka csütörtökön Bonnba érkezett és meglátogatja Theodor Blank nyugatnémet had- ügyminisztert. Montgomery ezenkívül megbeszélést folytat Heusinger és Speidel Volt náci tábornokokkal. Az amerikai földművelésügyi miniszter nyilatkozata Párizs (TASZSZ). Benson, az Egyesült Államok Párizsban tartózkodó földművelésügyi minisztere szerdán sajtóértekezletet tartott. Nyilatkozatában megelégedéssel szólt a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdasági küldöttségeinek cseréjéről és hangsúlyozta, hogy az ilyen csere »hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és a béke megszilárdításához«. Tito elnök ebédet adott a görög királyi pár tiszteletére Tito elnök meghívására Jugoszláviában tartózkodik Pál görög király és Friderika ’királyné. A belgrádi rádió jelentése szerint Tito elnök szerdán ebédet adott a görög király, és királyné tiszteletére. Az ebéden Tito és a görög király pohárköszöntőt mondott. A koreai—kínai fél tiltakozása amerikai repülőgépek behatolása miatt Phenjan (Uj Kína). A koreai katonai fegyverszüneti bizottságban a két felet képviselő titkárok keddi ülésén a koreai—kínai fél titkára tiltakozást nyújtott be az Egyesült Államok repülőgépeinek augusztus havában elkövetett légi behatolásai ellen — jelenti Készemből a Koreai Központi Távirati Iroda. A véderő törvény elfogadása ellen foglalt állást az Osztrák Kommunista Párt Bécs (MTI). Az Osztrák Nemzeti Tanácsban a képviselőknek szerdán nyílt alkalmuk elsőízben állást foglalni a véderőtörvény tervezettel kapcsolatban. Az Osztrák Nemzeti Tanács ülésén a két kormánypárt képviselői a véd- erőtörvémy elfogadása mellet, az Osztrák Kommunista Párt szónokai pedig ellene foglaltak állást. Ernst Fischer kommunista képviselő felszólalásában azt hangoztatta, hogy a véderőtörvény alapján a haderő kikerülne a parlamenti ellenőrzés alól és valójában a kormány eszközévé válna. Hangsúlyozta, hogy az Osztrák Kommunista Párt az általános hadkötelezettség mellett foglal állást és szükségesnek tartja a semlegesség katonai védelmét. Éppen ezért demokratikus milícia felállítását követeli. Az Osztrák Kommunista Párt úgy véli, hogy a véderő kérdéséről népszavazáson kell dönteni, mint azt Ausztria legnagyobb üzemei is követelték. A vita az Osztrák Nemzeti Tanácsban tovább folytatódik. ,EZ NEM LESZERELÉS.. New York (TASZSZ). A Pennsylvania állambeli Yorkban megjelenő Gazette and Daily vezércikket közölt »Ez nem leszerelés« címmel. A vezércikk bírálja az Egyesült Államoknak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját. A cikk többek között ezt mondja: »Mindaddig, amíg Washington és az amerikai sajtó úgy fog beszélni Eisenhower tervéről, mint »leszerelésről«, a széles közvéleményt nemcsak tévedésbe ejtik, hanem félre is vezetik... Ez a terv ahelyett, hogy a leszerelést tűzné célul maga elé, azt a törekvést mutatja, hogy fenntartsa és megerősítse a fegyverzet jelenlegi szélsőséges színvonalát. Nincs tekintettel a hatalmas romboló hidrogónbcmbakészletek folyamatos felhalmozására«. A ciprusi helyset az eredménytelen londoni tárgyalások után Anglia továbbá azt javasolta, hogy (MTI) Anglia, Görögország és Törökország háromhatalmi értekezlete, amelynek feladata lett volna a cip-r rusi kérdés megoldása, szerdán véget ért anélkül, hogy a tárgyaló felek megegyezésre jutottak volna. A görög és török megbízott nem volt hajlandó elfogadni Macmillan angol külügyminiszter kedden előterjesztett javaslatait. Az angol javaslat értelmében Ciprusiban törvényhozó gyűlést hívtak volna össze, amelynek többsége választott tagokból állott volna. Néhány mandátumot a görög kisebbségnek tartottak volna fenn. A javaslatban tervezett »fokozatosan megvalósuló autonómia« nem terjedt volna ki a külügyre, a honvédelemre és a belső biztonság ellenőrzésére. a három érdekelt hatalom alakítson bizottságot. Ez Londoniban székelt volna és feladata lett volna ellenőrizni Ciprusnak az önkormányzat felé fejlődését. Görögország azt kívánta, hogy erről a kérdésről Ciprus népe dönthessen. A csütörtöki londoni lapok behatóan foglalkoznak a ciprusi kérdéssel. Általában sajnálkoznak afelett, hogy a Ciprus kérdésével foglalkozó londoni értekezlet sikertelenül fejeződött íbe. A konzervatív Daily Telegraph nyíltan követelte, hogy Anglia »folytasson szilárd politikát« és ne hagyjon kétséget afelől, hogy »Ciprus szigetén akar maradni és el fog fojtani mindenféle lázongást«. A lap PÁRIZSI ÉLMÉNYEK*) Beszélgetés Krompecher István professzorral A napokban tért haza Párizsból dr. Krompecher István profesz- szorj az orvostudományok doktora, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének igazgatója. Az Egészségügyi Minisztérium képviseleté^ ben részt vett a Párizsban, július 24. és 30-a között megtartott VI. nemzetközi föderatív anatómiai kongresszuson. Megkértem, beszéljen a kongresszus munkájáról, s párizsi élményeiről. Nagy sikere volt a magyar küldöttségnek Magyar küldöttség a háború óta most vett részt először az anatómusok ötévenként megrendezésre kerülő nagy találkozón. Az Akadémia részéről Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus és y Kiss Ferenc Kossuth-díjas professzor vett részt a kongresszuson, a kongresszus a párizsi új orvosi kar nyolcemeletes épületében tartotta üléseit. Negyvenhárom nemzet, ezer tudósa vett részt, s mintegy 400 előadás hangzott el. Az előadások tíz szekcióban folytak. A magyarok mindegyike tartott előadást. Törő Imre a csecsemőmirigy szövetélettanáról, Kiss professzor az agy vérkeringéséről, én az izü- letképzésről, a szövetek regenerációjáról tartottam előadást. Mindhárom előadásnak komoly sikere volt. Törő professzor filmje a két légjobb közt volt, s négyszer vetítették. Nekem is melegen gratuláltak az előadás után: köztük Zsdánov Sztálin-díjas szovjet professzor, a népi deszerint »csak az angol uralom bizto- ■ xx» 'xxorxxxxiccooocoocoooooo' yxxjoccooccocoocoooocxxxjorxxx sí that ja Ciprus szigetének stabáldtását«. Angol lapok a Kínai Népköztársaság kormányának jóakaratáról London (TASZSZ). Az angol sajtó kommentálja a Kínai Népköztársaság kormányának azt a döntését, hogy amerikai polgárok egy csoportjának engedélyezi a hazatérést az Egyesült Államokba. Több angol lap úgy értékeli ezt a tényt, mint újabb bizonyítékát a Kínai Népköztársaság kormánya jóakaratának és a nemzetközi feszültség további enyhülésére irányuló törekvésnek. mokratikus tudósok és nyugatiak egyaránt. Szép sikere volt ez népi demokráciánk, tudományos kutató munkájának. Ekkor történt meg az a már szinte nevetségesen naiv felvetés Giuseppe Levi szövettani professzor részéről, hogy lehet-e nálunk kísérletezni. Ez a naivság a hosszú hidegháborúra vezethető vissza, amikor a háborús propaganda elhitette, hogy nálunk ki van zárva a tudományos alkotó és kutató munka lehetősége. Az orvosi kar épületében, amelynek négyezer hallgatója van, sok személyes találkozásra, eszmecserére került sor. Párizsban sok a külföldi, elsősorban amerikai A kongresszus a francia politikai és tudományos körök érdeklődésének előterében állott. A francia egészségügyi miniszter részt vett a kongresszus munkájában. Párizs polgármestere vacsorát adott a kongresszus részvevőinek tiszteletére a történelmi nevezetességű Versa-illes-i kastélyban. Utána pedig a csodálatosan szép parkban fény- és hangjelenségek segítségével megelevenítették a kastéllyal kapcsolatos történelmi eseményeket. Például a napkirály végig megy a palota termein, Egymás után gyulának ki a fák közé elrejtett reflektor-csoportok, ugyanakkor a hangszórókból hallatszott a kopogás. Mindenki szinte látni vélte a lépkedő királyt. Bemutatták a Versailles-i kastély, ostromát. A váltogatják egymást a fényhatások. Egyik oldalról a királyi család izgatott hangja, a másik oldalról a testőrök riadója, harmadik oldalról a győzelmes tömeg mindent elsöprő, egetverő újjongása hallatszik. A történelem ■elevenedett meg szemeink előtt. Jártunk a világhírű múzeumban, ’a mefeéls! értékeiről híres Louv- re-ben. Láttam a Salome balettet. Meglepő volt a francia ’balettművészek merészsége mozdulatokban, öltözékben egyaránt. Igen forgalmas világváros Párizs, sok a külföldi, elsősorban az amerikai. A magyar orvostudomány az élvonalban Kellemes élményekkel megrakodva, .tér-> tünk haza. Megállapíthattuk. hogy a magyar tudományos kutatás színvonala miatt egyáltalán nincs okunk szégyenkezésre. Meleg barátság szálai szövődtek a magyar és külföldi tudósok között. Kicserélhettük tapasztalatainkat, eredményeinket, kölcsönösen tanulhattunk egymástól, Genf szelleme jótékonyan éreztette hatását a párizsi nemzetközi anatómus kongresszuson is. A tudomány magyar művelőinek feladata az, hogy eredményeinket továbbfejlesszék, módszereinket tökéletesítsék, hozzájáruljanak az orvostudomány hazai és nemzetközi színvonalának emeléséhez — fejezte be nyilatkozatát Krompecher István proíesz- szor. Juhász Lajos * (A cikket a Hajdú Szeptember 9: Bulgária nemzeti ünnepe A bolgár stép felszabadulásának II. étfordulója ÚJABB ÁRVÍZ INDIÁBAN (TASZSZ) A Hindustan Times jelentése szerint Orissza állam partmenti vidékein erős áradás van. A Mahamida-folyó elárasztott hatezer négyzetmérföldnyi területet, amelyen hárommillió főnyi lakos él. Négyszáz falu víz alatt áll. 200 000 ember maradt hajlék nélkül, 150 ember életét vesztette. A Szvadhinata című lap jelentése szerint Orissza állam több körzetében ugyanakkor igen nagyfokú aszály uralkodik, ennek következtében 4 500 000 acrenyi területen kárt szenvedett a termés. Az aszály okozta kár 5 900 000 embert érint. A LIG SZABADULT FEL 1878- ban Bulgária az 500 éves Ottoman elnyomás alól, a fiatal ország nemsokára a hazai és külföldi kapitalisták kanmaiba került. A kizsákmányoló burzsoázia nem törődött az ország felemelkedésével, a dolgozók jólétével, s így Bulgária iparilag fejletlen ország maradt, korszerűtlen, primitív mezőgazdasággal. Az áruló, népellenes kormányok két világháborúba is belesodorták Bulgáriát, ezzel hallatlan szenvedésnek tették ki a bolgár népet. A létszámra kicsiny bolgár munkásosztály kezdettől fogva vezetőereje volt a bolgár nép felszabadító harcának. Sztrájkok, tüntetések szervezése volt az a fegyver, amellyel a bolgár munkásosztály küzdött az elnyomás ellen. 1923-ban a burzsoázia nyílt fasiszta rendszert vezetett be, amely ellen 1923 júliusában és szeptemberében fegyveresen felkelt a bolgár munkásság és dolgozó parasztság. Harcuk azonban elszigetelt maradt, az állig felfegyverzett fasizmus legyőzte a felkelést. Az 1923. szeptemberi felkelést leverte ugyan a fasiszta diktatúra, de dicső emléke tovább élt a munkásak ős parasztok szívében. Nem hiába mondta Georgi Dimitrov: — 1923 szeptembere nélkül soha nem következhetett volna el 1944. szeptember. A Z EGYRE FOKOZÖDO elnyo- * * máshoz már kevés volt a bolgár burzsoázia ereje és ezért életre- halálra szövetkezett a hitleri fasizmussal. A hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát és napról napra jobban kifosztotta az országot. A második világháború legsötétebb óráinak egyikén, 1942. július 17-én, amikor a bolgár nép legjobb fiai is már-már elvesztették hitüket, az éterben megszólalt egy erős, tüzes hang: — Figyelem! Figyelem! Itt a Hrisz- to Botev rádióállomás beszél... A világuralomra törő őrült hitlerista terv veresége elkerülhetetlen. Az az áruló politika, melyet az ország jelenlegi urai folytatnak, azt jelenti, hogy a bolgár népet tudatosan a mélységbe taszítják, nemzeti függetlenségét megsemmisítik. A bolgár nép, a hadsereg és a hazafias értelmiség legfontosabb kötelessége ebben a pillanatban, hogy egy hatalmas Hazafias Arcvonalban tömörüljön Bulgária megmentéséért! Ez volt Georgi Dimitrovnak, a bolgár történelem legnagyobb alakjának felhívása. Ekkor kezdődött Bulgáriában a Hazafias Arcvonal megalapítása.' Az új antifasiszta szervezet bizottságai hamarosan behálózták az egész országot. A Hazafias Arcvonal bizottságai népszerűsítették a Hazafias Arcvonal programját, feltárták a németbarát propaganda hazugságait, leleplezték a hazaárulókat, a Gestapo és a fasiszta rendszer beisúgóit, megszervezték az üldözött hazafiak és családjuk anyagi és erkölcsi támogatását, segítették a partizán alakulatokat. A Hazafias Arcvanal zászlaja alatt a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a bolgár nép döntő harcot indított a hitlerista megszállók és a fasiszta diktatúra ellen. Hála a szovjet hadsereg győzelmeinek, ezt a harcot siker koronázta. 1944. szeptember 9-én a bolgár nép fegyveres felkeléssel kiragadta a hatalmat a kapitalista burzsoázia és a kizsákmányoló monarchoíasiszta kisebbség kezéből. A Z 1944. SZEPTEMBER 9-1 győ- ^ zelem új fejezetet nyitott meg a bolgár nép életében. A programot Georgi Dimitrov ezekkel a szavakkal szabta meg: — Ifjú népköztársaságunknak 10— 15 év alatt kell elérnie azt, amit más államok 100 esztendő alatt értek el. Ha ez nem sikerülne, nem valósíthatnánk meg azokat a nagy eszméket, amelyeket mint nép és mint kommunista párt tűztünk magunk elé. A feladatok óriásiak voltak, méltók egy felszabadult néphez. Mindenekelőtt az ország iparosítása volt a főfeladat. A felszabadulás előtt Bulgáriában körülbelül 5300 iparvállalat működött átlagosan 40—50 dolgozóval. Ezek az iparvállalatok nagyrészt könnyű- és élelmiszeripari gyárak, üzemek voltak. A felszabadulás után egész sor hatalmas nehézipari vállalat született, mint pl. a Sztálin vegyi kombinát, a Klement Vorosilov gyengeáramú berendezésék gyára, a Vsszil Kolarov erősáramú berendezések gyára, az Ernst Thälmann gyapotfonógyár, a penicillingyár, cellu- lózegyár, a Lenin kohászati művek, a Marx Károly szódagyár, stb. A régi ipari központok mellett olyan új iparvárosok keletkeztek, mint Dimit- rovgrád, Madan, Rudozem, Sztrasi- mir stb. Mindezek az eredményeik lehetővé tették, hogy a bolgár dolgozó nép az első 5 éves tervét 4 esztendő alatt teljesítette és az első 5 éves terv végén Vlko Cservenkov, a bolgár minisztertanács elnöke büszkén ’bejelentette, hogy Bulgária az elmaradott mezőgazdasági országból ipari-agrár ország lett. Nem feledkezett meg a népi hatalom a mezőgazdaságról sem. A termelőszövetkezeti mozgalom sikere következtében az ország mezőgazda- sági dolgozóinak több iránt 50 százaléka tömörült a közös gazdálkodásban az ország megművelhető területének több mint 60 százalékán. A mezőgazdaság gépesítése, a korszerű agrotechnika alkalmazása és a szocialista munkaverseny eredményeképpen az átlagos terméshozamok 30 százalékkal magasabbak, mint 1939. évben voltak. A BOLGÁR NÉP most második 5 éves tervének harmadik évén dolgozik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a bolgár dolgozó nép ezt az 5 éves tervét is maradéktalanul teljesíti. Újobb intézkedések a Mezőgazdasági Kiállításon a látogatók kényelmére Az elmúlt szombaton húzták fel árbocára a kiállítás lobogóját, öt nap tapasztalata azt bizonyítja, hogy az idei kiállítás gazdagabb, tartalmasabb a tavalyinál. Sokan azzal a kéréssel fordultak a rendezőséghez, hogy változtassák meg a nyitvatartási ylőt. A kérésnek megfelelően a Mezőgazdasági Kiállítást ezentúl csak este 9 órakor zárják. A látogatók kényelmét szolgáló újabb intézkedésekről Lázár József, a kiállítási iroda rendezési csoportjának vezetője a következőket mondotta: — Eddig lovasbemutatóink nagyrésze délelőtt volt. Mast ezeket áttettük délutánra. Naponta csaknem valamennyi érdekes számot ’bemutatjuk. A SIPKÁI HŐSKÖLTEMÉNY A BOLGÁR NÉP minden évben így sem haladta meg a 7000 főt, alig 2 3 héttel szeptember 9, Bulgá- amellyel szemben Szulejman pasa 40 000 főnyi hadserege állt. forradalmi tömeg meg-jmegvei Pártbizottság támadja a kastélyt, 'lapjából vettük át.) ria legnagyobb ünnepe előtt emlékezik meg a világhírű sipkái csata hőseiről. A bolgár nép hosszú harcot folytatott az 500 évig tartó török elnyomás ellen. Az utolsó felkelést 1876 áprilisában még vérbefojtotta az elnyomó feudális török birodalom, de a felkelés leverése után elkövetett kegyetlenkedések az egész haladó világ ellenszenvét és haragját váltották ki. A bolgár nép jajszavát legjobban a testvéri Oroszország népe értette meg. 1877-ben tört ki az orosz—-török háború. 1877. június 27-én lépte át az orosz hadsereg a Dunát. A bolgár nép mindenhol kitörő örömmel fogadta az orosz katonákat. Az orosz—török háború legkiemelkedőbb eseménye volt a Sipkaszorosban lefolyt ütközet. Itt az orosz Orlov és Brjanszk ezredek mellett bolgár önkéntesek is részt vettek a szoros védelmében. A védősereg még Augusztus 21-én a jól felfegyverzett török hadsereg megkezdte a szoros ostromát. Szulejman pasa mindenáron be akar tömi Eszak-Bulgá- ria területére, hogy serege egyesülhessen az ott csatázó Oszmán pasa és Mohammed Ali pasa seregeivel. Augusztus 23-án a védősereg helyzete kritikussá vált. A lőszer, élelem és ivóvíz erősen fogytán volt már, az egyre dühösebb rohamokat vezénylő Szulejman pasa már biztos volt győ- zelmében. ' A LEGVÁLSÁGOSABB pillanatban érkezett rpeg a csata színhelyére 205 lövész Radecki tábornok vezetésével. Jellemző a segítség sürgősségére, hogy a lövészek nem tudtak kellő mennyiségű lovat szerezni, ezért ketten, sőt hárman is ültek egy nyeregben. Szulejman pasa visszavonult, nem sikerült egyesülnie a török hadseregnek, és ezzel megpecsételődött az orosz—török háború sorsa, amely Bulgária felszabadulását jelentette. A sipkái csatában együtt harcoltak az orosz katonák és a bolgár önkéntesek. A közösen kiöntött vér pecsételte meg a két nép örök barátságát. A felszabadult Bulgária később az imperialisták karmai közé kerülve fasiszta rabságba esett. A bolgár hazafiak azonban rendíthetetlen harcot folytattak a német fasiszta megszállók és bolgár lakájaik ellen. Másodszor Bulgáriát a legyőzhetetlen szovjet hadsereg szabadította fel. Az orosz nép Bulgária kettős felszabadítója lett. A bolgár—orosz barátság bolgár—szovjet barátsággá változott, amelynek alapja a nemzeti függetlenség és szuverenitás. A SIPKA-SZOROS EMLEKE évszázadokig fog élni. Lelkesíti a bolA kislétszámú, de pihent segítség gár népet a szocializmusért és a bé- eldöntötte a Sipka-szoros védelmét, kéért vívott harcában. /
