Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. szeptember 6. Szeretettel köszöntjük a párt hívó szavára a megyénkbe érkező elvtársakat JHi íjicu} a naqqaiLáqkan ? A Központi Vezetőség júniusi határozata után igen sok kommunis­ta pártmunkás és gazdasági vezető je'entkeze/tt vidéki munkára. So­mogy megyébe is többen jönnek: Róth Sándor elvtárs, a Szénbányá­szati Minisztérium főelőadója, Farkas Gyula elvtárs, a Növényolajgyár igazgatója, Torma István1 elvtárs, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatóhelyettese. Szeretettel üdvözöljük ezeket az elvtársakat megyénkben, és kívá­nunk nekik új hivatásukhoz sok sikert és eredményes, jó munkát. A7 ADN hírügynökség jelentése a Moszkvába utazó nyugatnémet kormányküldöttség összetételéről Berlin (TASZSZ). Az ADN hírügy­nökség jelenti, szeptember 4-én Bonnban közzétették a szeptember 8-án Moszkvába utazó kormánykül­döttség névsorát. Eszerint a Német Szövetségi Köztársaság kormánykül­döttségének tagjai a következők: Adenauer szövetségi kancellár, Von Brentano külügyminiszter, Globke államtitkár, Hallstein államtitkár, Blankenborn nagykövet, Grewe pro­fesszor, minisztériumi igazgató, Von Eokardt nagykövet, Reinhardt gazda­sági minisztériumi igazgató, Von Scherpenberg, a külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályának, Von Truetzschler. a külügyminiszté­rium keleti-politikai osztályának munkatársa, Mohr, a külügyminisz­térium pwrtokollosztályának vezető­je, Dvorak, a szövetségi sajtó-; és tá­jékoztató-szolgálat képviselője. Ezenkívül a küldöttséggel utazik Kotíh professzor, a kelet-európai in­tézet vezetője is. A szövetségi kancellár kíséretében lesznek még: Karl Arnold, a szövet­ségi tanács külügyi bizottságénak el­nöke, Kiesinger és Carlo Schmid, a szövetségi gyűlés külügyi bizottságá­nak elnökei. Elindult Moszkvába a nyugatnémet kormányküldöttség ÉRDEKES BÜNTETÉS Különleges bünte­tést vezetett be az angliai devonshirei közlekedési rendőrség. Mindazoknak, akik közi eke diri kihágást követnek el, 24 órát a városi kórház bal­eseti osztályán kell eltölteniük, hogy vé­gignézzék a közleke­dési balesetek áldoza­tainak * .beszállítását és az elsősegélynyúj­tást. CSÖKKEN ANGLIA ARANYTARTALÉKA Nagy-Britannia arany- és dollártartaléka) 1955. júliusában- tcArähbi 136 millió dollárral csök­kent. Július végén: Anglia arany- és dollár- tartaléka 2 544 milliárd dollár volt. Fokozódik a munkanélküliség Japánban SZOVJET FILMEK SIKERE A VELENCEI BIENNALÉN A 16. velencei filmfesztiválon a Szovjetunió 11 filmmel vesz részt. A megnyitást megelőzően díjazták a nemzetközi verseny keretében bemutatott legjobb dokumentum- és gyermekfilmeket. A gyermekfilmek nagydíját a Csehszlovák Köztársaságnak ítélték az Utazás a történelem előtti múltba című filmért. Ugyancsak első díjjal ,jutalmazták Dánia Ahol a he­gyek úsznak című dokumeotumfümjét is. A földrajzi filmekre kitűzött díjakkal Az Északi Sarkvidék szí­vében című szovjet filmet és a Mangbetu törzs című belga filmet tüntették ki. A Szovjetunió ezenkívül még egy első díjat kapott a Különös játék című, leg­jobbnak ítélt rajzos írükkfilmért. Az idei Biennálén 18 ország vesz részt összesen 33 játékfilmmel. A Szovjetunió három játékfilmet vitt Velencébe, az egyik a Muszorgszkij Bcrisz Godunov című operája nyomán készült film. A filmfesztivál szeptember 10-én fejeződik be a díjak ünnepélyes ki­osztásával. A zsűri kilenc filmművészből és kritikus­ból áll, ezek közül öt olasz, egy francia, egy cseh­szlovák, egy angol és egy amerikai. Szovjet zeneművészek utaznak az angol—szovjet barátsági hónapra Az angol—szovjet barátsági hónap alkalmából, amelyet a béke angol hívei novemberben rendeznek meg, totó neves szovjet zeneművész utazik Angliába. Leonid Kogan hegedűművész, Jevgenyij Malinyin fiatal zongoraművész és több más szovjet művész Anglia, Skócia és Wales több városában ad majd mű­sort. A szovjet művészek a többi között szólóhang­versenyeket is adnak a londoni Royal Festival Hall­Berlin (MTI). Vasárnap este 11 órakor a bonni pályaudvarról -kü­lön vonaton, elindult Moszkvába a nyugatnémet kormányküldöttség mintegy 100 tagja. A külon-vona-t a Német iDemdkratikus Köztársasá­gon és Lengyelországon át halad a szovjet határ felé. A bonni kor­mányküldöttségnek a nyugatnémet— szovjet tárgyalásokon közvetlenül részvevő 13 tagú vezető csoportja Adenauer 'kancellárral az élen, A sztrájkoló chilei munkások nem hagyják magukat megfélemlíteni New York (TASZSZ). Chilében augusztus 24-e óta tart az állami és egyéb intézmények munkásainak és alkalmazottainak sztrájkja. A sztráj­kolok száma kb. 50 000. A chilei kormány nem hajlandó teljesíteni a sztrájkolok követeléseit és megtorló intézkedésekkel igyek­szik megtörni a sztrájkot. A sajtó adatai szerint augusztus 31-én 3000 letartóztatás történt. A sztrájkolok a megtorló intézke­dések ellenére ragaszkodnak követe­léseikhez. Mint a United Press hírügynökség szeptember elsején közölte, a chilei dolgozók egyesült szakszervezeti köz­pontja felszólította egymillió tagját, hogy szeptember 5-én lépjen sztrájk­ba, ha a kormány addig nem jut va­lamilyen megállapodásra az 50 000 sztrájkolóval. csütörtökön délután két repülőgépen utazik Moszkvába. Szerdán, egy nappal Adenauer el­utazása előtt a bonni parlament kül­ügyi bizottsága rendkívüli ülésen vi­tatja meg a kormányküldöttség moszkvai tárgyalási programját. Adenauer kancellár hétfőn tájé­koztatta Heuss államelnököt a nyu­gatnémet kormányküldöttség számá­ra kidolgozott tárgyalási irányelvek­ről. A fonyódi járás teljesítette kenyér- és takarmánygabona begyűjtési tervét Tegnap este távirat érkezett szer­kesztőségünkbe, melyben Győréi Jó­zsef elvtárs, a Fonyódi Járási Tanács begyűjtési hivatalának vezetője örömmel jelentette: a járás 1955. évi kenyér- és takarmánygabona begyűj­tési tervét a cséplés befejezésével egyidejűleg 102,2 százalékra, szabad­gabona felvásárlási tervét pedig 133,4 százalékra teljesítette. E jó ihír alkalmából köszöntjük a fonyódi járás vezetőit, kommunistáit és valamennyi becsületes dolgozóját és további jó munkát, sok sikert kí­vánunk. Volt magasrangú katonatiszteket helyeztek vissza katonai tisztségbe Japánban Peking (Uj Kína). Sigemasza Szu- nada. a Japán Nemzetvédelmi Ta­nács igazgatója -pénteken tokiói saj­tójelentések szerint 9 volt táborno­kot és tengernagyot nevezett ki a tanács keretében tervezett katonai tanácsadó csoport tagjaivá. A ijapán munkaügyi minisztérium Fehér Könyvet adott ki, amelyből kitűnik, hogy a munkanélküliek szá­ma Japánban 1,954-ben elérte lat '710 000-et). Ez 1953-hoz viszonyítva 30 százalékos emelkedést jelent. A Reuter hír- ügynökség ezzel kapcso­latiban megállapítja, hogy ehhez a számhoz még legalább 6 millió olyan embert k-el-l -hoz­záadni, akik csak időn­ként jutnak munkához. ban. A belga közvélemény örömmel üdvözli a Szovjetunió részvételét a brüsszeli ipari kiállításon Az ADN brüsszeli jelentése szerint a belga köz­vélemény általános örömmel üdvözli, hogy a Szov­jetunió elfogadta az 1958. évre tervezett brüsszeli -nemzetközi ipari kiállításra szóló meghívást. A bel-ga lapok jeler|té&e' -szerint »a (belga külügyminisztéri­umban és a kiállítást előkészítő -kormánybizottság­ban nagy megelégedéssel fogadták a Szovjetunió döntését. Eddig a Szovjetunión kívül 31 ország 'je­lezte részvételét a kiállításon. A NYUGATNÉMET MUNKABÉREK MESSZE ELMARADNAK A TELJESÍTMÉNYEK MÖGÖTT GÖRÖG ORVOSOK A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet egészség­ügyminisztérium meghí­vására hét görög orvos, köztük az athéni egye­tem orvosi fakultásának három tanára, a Szov­jetunióba utazott. A gö­rög orvosok három hé­tig tartózkodnak a Szov­jetunióban, ahol a szov­jet egészségügyi intéz­ményeket -tanulmányoz­zák. Másfélmillió olasz kivándorló A második világhá­ború vége óta 1 500 425 olasz vándo­rolt ki hazájából. A nyugatnémet szakszervezetek kölni g-azdasá-g- tudemányi intézetének adatai szerint a nyugatnémet dolgozók munkabére egyre jobban elmarad a dolgo­zók teljesítménye -mögött. Az intéz-et -adataiból ki­tűnik, hogy a munkások munkateljesítménye egy év alatt 8,4 százalékkal -emelkedett. Ugyanakkor a bé­rek -nem tartottak lépést a teljesítmény -növekedésé­vel. A nyugatnémet dolgozók -bére már 22 százalék­kal marad el a növekvő teljesítmény mögött. NÖVEKSZIK A JUGOSZLÁV EXPORT KONTINGENSE A jugoszláv külügyminisztérium közlése szeriint Jugoszlávia 1955. júliusálban már több mint 5,7 mil­liárd dinár értékű árut exportált. A külföldre szállí­tott ipari cikkek értéke például 3,7 milliárd dinár volt — vagyis több mint 100 millió dinárral nagyobb, mint az előző év júliusában. A mezőgazdasági1 ter­mények -exportjában viszont csökkenés mutatkozott. Jugoszlávia, a tavaly júliusi kivitelhez viszonyítva 300 millió dinárral kevesebb, vagyis -1,7 milliárd di­nár értékű mezőgazdasági terményt exportált. Egy méterrel felemelik a Bajkal-tó vízszintjét Az épülő irkutszki vízierőmű-óriás gátja, amely a Bajkál-tóból eredő Angara vizét 30 méterrel maga­sabb szintre duz­zasztja majd, -a világ e legmélyebb tavá­nak vízsz,in-tjét is egy méterrel felemeli. Az irkutszki -vízierőmű két első -turbináját már a -jövő év végén üzembeheiyezik. A kanadai külügyminiszter Moszkvába utazik Az ADN ottawai hír­adása szerint Lester Pearson, kanadai- kül­ügyminiszter közölte, hogy "szeptember - 30-án indul -már jelzett útjára a Szovjetunióba. Dán lapok főszerkesztői utaznak a Szovjetunióba A TASZSZ szovjet hírügynökség (114 napos látogatásra ÍIhlívta meg a dán lapok főszerkesz­tőit a Szovjetunióba. Jugoszlávia hernyó-talpas traktorokat gyárt Kru-s-evác jugoszláv város »Október il4« gép­gyárában megkezdték hernyótalpas traktorok sorozatgyártását. A her- nyótaljpaís vontatók, amelyek teljesítménye 160 lóerő, a mezőgazda­ságban és építőmunká­nál egyaránt használha­tók. EGYRE TÖBB CSŐD HAMBURGBAN Az ADN jelentése szerint a hamburgi -bí­rósági végrehajtóknak 1955. második negyedé­ben 40 060 kényszervég­rehajtási üggyel kellett foglalkozniuk. Ez 865 esettel több, mint az előző íévn-sgyedben. . A hamburgi járás-bíróság a második! évnegyedben 70 391 maghaigyásos el­járást regisztrált. A cső­dök száma Hamburgban 66 volt — ez kilenccel több, mint 1955. első ne­gyedében. KISS ZOLTÁN: VIHAR A TARLÓN Elbeszélés A FELÁZOTT ÜTŐN nehéz ** dolga van a két lónak. Nya­kukon duzzadó erekben árad, lüktet a vér. Hátukról patakokban dől az izzadság, a feszesen tartott gyeplő nem enged, szorít a zabla. A tüde­jükből fújtató levegő habfehér taj­tékot szór az út göröngyeire. Mögöttük a súlyos gabonával meg­rakott szekér tetején Balogh János törölgeti baljával izzadt homlokát. Jobbjával keményen szorítja a gyep­lőt. — Na, kis lovaim ... Madár... Csillag... Nyugodjatok... „ Halk s féltő szavait elnyeli a lo­vak lábának cuppogása, s a szekér kerekeinek nyikorgása. A kerekek küllőit szalmával kö­tötte be János gazda, de még így is tengelyig süllyed a sárba. Nehéz az út hazáig. Ott mélyen alant a fa­lucska tornya integet hívogatón, amott balra a második utcából a füst, mely az 5 házának kéményéből száll a magasba. — Jó ebéddel vár az asszony! — A gondolatra összefutott a nyál a szájában. Már-már elsimulnak homloka gondteli ráncai, de a szekér döcce- nése szétkergeti ábrándjait. Aztán az a füstoszlop is nyugtalankodik. Hol a jobb, hol pedig a bal oldalát rejti el a portának. Ilyenkor aggódó pil­lantásokat vet a magasba, mert hát a lefelé csapódó füst nem jót jelent a gabonabehordás idején. Ki kívánná most az esőt? — Hó! Pihenjetek! — állította meg lovacskáit, amint végeszakadt a sá­ros dűlőnek. Maga is lekászálódott a szekérről, hogy megigazítsa a Csillag tartólán­cát, s míg lovai kifújják magukat, rágyújt. Alig hajította el magától a füs­tölgő cigarettavéget, máris útnak in­dult a kis szekér súlyos terhével. Ha a felborulás veszélye — mert eddig attól is tartott — megszűnt is, mardosó gondolatait a dohány gond­űző zamata sem tudta elkergetni. Szomorú ábrázattal szemlélte a megfeketedett gabonát, mely néhány héttel ezelőtt mint sárgán csillogó aranytenger bőséget, gazdagságot ringott. — Azoknak ez is sikerült — gon­dolta, miközben elismerő pillantáso­kat vetett a Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet már szépen zöldellő má­sodvetésére, mely üdén, a zöld szín minden árnyalatában ott csillogott a verőfényes szemközti domboldalon. * * * A JÓ EBÉD UTÁN újra útnak indult üres szekerén, hogy küzdjön az »életért« a sikamlós út­tal, a tikkasztó forrósággal szemben. Lovacskái fejüket lógatva ballagtak az egyre magasabbra emelkedő hegyi úton. Az első dörrenés, a vihar első hír­nöke ott kiáltotta vészes közeledtét fülébe, ahol délelőtt megpihent, ott, ahol meredek ívet vesz az út az egyébként lankás domboldalon a te­tő felé. Ahogy felért a kaptatón, egyre sű­rűbben zengett körötte a mindenség. Keszthely irányából jött a veszede­lem. A Balaton tükre, mely délelőtt még tündért színekben csillogott ott a mélyben, most komor, szürke színt öltött. Felületén pedig egyre sűrűb­ben kergették egymást a tajtékot há­nyó hullámok. A dombtetőre érve a lovak söré­nyébe is belekapott, s mint könnyű selyemszálakat lobogtatta az egyre erősödő szél. Balogh János arcára kiült az ag­gódás, melyet csak akkor váltott fel az ijedtség kifejezése, mikor a félig már megrakott szekér tetején állva — hova 23 éves fia nyújtogatta fel egyre sűrűbben a súlyos kévéket — érezte, hogy az arcáról aláhulló ve- rejtékcseppeken kívül hideg vízcsep- pek verik egyre sűrűbben a széltől és naptól cserzett kezefejét. Nem magát féltette, mégcsak nem is fiát, akit acélossá edzett a dolgos paraszti élet, no meg a néphadsereg­nél eltöltött két esztendő, hanem a föld és a munka közös gyümölcsét, a mindennapi kenyeret magukban rej­tő drága búzaszemeket. — Adhatod gyorsabban is! — Ezt inkább csak úgy megszokásból, félig- meddig magában mondta, éppen csak azért, hogy mondjon valamit, valami olyat, melyben nem szerepel a vi­har, vagy valami más istencsapás. Fiát nem kellett frissebb mozgásra buzdítani, hisz annyi kéve állt min­dig a szekér egyre magasodó sarkain gondos elhelyezésre várón, hogy ha Balogh Jánosnak négy keze volna is, ugyancsak igyekeznie kellene a ra­kodással. , Nem adták fel a küzdelmet... Éppen a nyomórúd lekötésével baj­lódtak, mikor lélegzetállító csattanás közepette megeredtek az ég csator­nái, s dőlt, szakadt, zuhogott az eső. Pillanatok alatt zúgó áradattá vál­tozott a hegyoldal. Mint megannyi fürge patak szelte át a falu felé lejtő tarlót a víz. A Kerek-hegy felöl, melynek közeli kúpja csak sejtette alakját, megindult az ár. Maga előtt terelt minden mozdíthatót: kidöntolt lszőlőkarót, gyümölcsétől megfosztott faágat, melyet az orkán hasított le törzséről... Balogh János arcán a fájdalom s a tehetetlenek kétségbeesésnek kife­jezése vert tanyát. Ott állt a magas­ban, a megrakott szekér tetején elő- redőlten, baljával a villanyélre tá­maszkodva, míg jobbkezével a vas­kos nyomórudat szorongatta oldalá­hoz. Körötte pedig recsegett-ropogott minden. A komor s a minden oldalról tor­nyosuló sötét felhők cikkázó vill&m- ostotaikkal váltottak egymással tűz­zel írt harsogó üzenetet. János gazda pedig üvegessé váló szemekkel nézte-nézte az iszonyú égiháborút, nézte, amíg bírta, majd egy váratlan pillanatban összeros- kadt, s arcát az ázott kévék közé te­metve elnyúlott a megrakott szekér tetején. Csak váltanak rándulásai árulták el, hogy a két világégést vé­gigjárt öreg paraszt sír, zokog, keser­vesen, vigasztalanul... Fia, Laci, ugyancsak hangtalanul, úgy állott a megtépázott szekér mel­lett, mint aki nagyon megrémült. Senki nem ismerte volna most fel benne azt. a kissé fellengős fiatal­embert, aki nem egyszer szállt szem­be saját apjával is, ha igazát vélte megsértettem Szereti az újat, az ész­szerűbbnek tűnőt. Látóköre széle­sebb, mint akár az apjáé. Keze kö­zött ég a munka. Nincs az a rábízott feladat, melyet akár otthon, akár a DISZ-ben meg ne oldana. Apja ti­zenkét holdnyi gazdasága éppen ezért szűk az ő számára. Esti, munka utáni beszélgetéseik alkalmával nem egyszer tanácsolta apjának, hogy szakítson a múlttal, az aprólékosságot kívánó és mégis ke­vés jövedelmet hajtó gazdálkodással. Apja azonban még mindig mereven ragaszkodik a régi élethez. Az örökös viták akaratlanul is ron­tották az apa és fiú érzelmi kapcso­latait, a meleg családi együttélés lég­körét. Egyre kevesebb közös témá­juk akadt. Ha Laci DISZ-beli vagy tsz-beli barátai munkájáról beszélt lelkesen, mint hideg zuhany hatott rá apja odavetett megjegyzése: — Hagyd el már, fiam! Már otthonából is kihaj­tanátok az embert ezekkel a téeszcsé- sekkel! Mindenki csinálja a maga dolgát! Egyik legutóbbi alkalommal tör­tént, hogy Laci egy ilyenfajta rend­reutasításra nem hallgatott el, ha­nem odavágta apjának: — Igaza van, édesapám! Minden­ki csinálja a maga dolgát! De remé­lem, az aztán már édesapámnak sem mindegy, hogy hogyan?! Az öreg Balogh nem tudta mire vélni fia ingerült szavait, felegyene­sedett székében, szúrós tekintetét fiára szögezve szinte ordította: — Te talán jobban tudnád? Tacs­kó! ... — Jobban! — robbant ki a SZÓ Laci ajkán. — Meg azok a sokat szi­dott »csészések« is jobban tudják! Az ő gabonájuk már rég a padláson van, biztonságban! A miénk meg ott feketedik, csírázik a tarlón!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom