Somogyi Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

Kedd, 1955. szeptember 27. SOMOGYI NÉPLAP S Fejlődésünk beszédes bizonyítékaiból A Kaposvári Cukorgyár dolgozói kölcsönadott forintjaikkal is járul janak hozzá üzemük fej tőd éséhez Megyénk egyik legrégibb üzeme, a Kaposvári Cukorgyár is sokat fejlődött az ötéves terv során. Min­dem évben korszerűbb, tágasabb, egészségesebb körül­mények között kezdi meg a cukorrépa feldolgozását. Azok az emberek, ' akiknek a múltban né­hány hétre silány kenyeret adott, jól emlékeznek még arra, hogy milyen körülmények között dolgoztak, szo­ciális és kulturális létesítmények legminimálisabbja sem állt rendelkezésükre. S akinek az arca nem tet­szett a gyár tőkésurainak, egyik napról a másikra a kapun kívül találta magáit. Az elbocsátásban a leg­főbb szempont, a legfőbenjáróbb bűn az volt, ha a dol- . gozók szót mertek emelni az üzemiben uralkodó álla­potok, a munkások kizsákmányolása ellen. Ma a régi gyárra rá semt lehet ismerni. Állandóan bővül, szépül. Tavaly jelentős összeggel 250 személyes ebédlő épült az üzemben. Az ebédlőben fehérruhás felszolgálónak találaják fel az ízletes ebédet a dolgo­zóknak. A dolgozók tanulási és szórakozási lehetőségét is biztosítja a nép állama. A műszakiak részére ott van a jól felszerelt műszaki könyvtár kb. 250 kötet könyve, a kultúrotthonban pedig még tekintélyesebb számú szépirodalmi könyv áll ,a dolgozók rendelke­zésére. Ebben az évben kezdődött meg és rövidesen be is fejeződik a teljesen modem, új cukorraktár építése. A 600 vagon cukrot befogadó raktár öt és félmillió forintos beruházással épül. Előnye nemcsak az, hogy kétszeraikkora, mint ä régi raktár, s hogy teljesen tűz­biztos, hanem az is, hogy korszerű szellőzőberendezése hosszú időn át megóvja a cukrot a nedvesedéstől. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói nem felejtették el a sanyarú múltat, figyelemmel kísérik a jelent is. Számonitartják épülő, szépülő gyáruk fejlődését is. Erre is gondolnak ma, lamilkor az ország dolgozóival együtt forintjaikat kölcsönadják az államnak. Tud^ ják, hegy a kölcsönadott pénz a nyereményeken kívül a korszerűbb üzemben, az ebédlőben és a könyvtárban is testet ölt és növeli életszínvonalukat. (A képen az épülő új cuikcrraktár.) VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEKET SOMOGYBÁN Egy bét alatt 405 család, 682 taggal, 3326 hold földdel lépett a közös gazdálkodás htjára Legtöbb belépő ismét a kaposvári járásban volt Termelőszövetkezeti mozgalmunk hétről hétre erőteljesen fejlődik. A múlt héten 405 dolgozó parasztcsa­lád szakított ismét a régi, kisparcei- lás gazdálkodással és új útra lép­tek: a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A kaposvári járás pártmunkásai­nak, népnevelőinek fáradhatatlan, kitartó felvilágosító munkája isimét gyümölcsözött: a járásban 111 csa­lád, 183 taggal, 827 hold földdel vá­lasztotta a közös gazdálkodást. Na- gyobbarányú belépés Fonó község­ben volt, ahol új termelőszövetkezet alakult 83 családdal, 139 taggal, 691 hold földdel. A gigei Toldi Miklós Termelőszövetkezet 10 családdal, 18 taggal, 70 hold földdel gyarapodott egy hét alatt. A járás kommunistái, tsz-tagjai ne fukarkodjanak a szóval, továbbra is folytassák a felvilágosító munkát, hogy minél több kívülálló gazda megtalálhassa a boldogul,ás felé ve­zető utat. Tsz-községgé avatták Viszt — 96 családdal erősödtek a fonyódi járás tsz-ei A kaposvári járás után a fonyódi járásban volt nagyobbarányú belé­pés. 96 család, 193 taggal, 730 hold földdel választotta a közös gazdál­kodást a népnevelők okos szava nyo­mán. A járásban új termelőszövet­kezeti községet avattak vasárnap: Visz dolgozó parasztjai fogták meg egymás kezét, elindultak a szebb, boldogabb paraszti élet felé vezető úton. Egy termelőszövetkezetbe, az Uj Életbe tömörült a község lakói­nak közel 90 százaléka. Ä Gyugy- Béndek-pusztai termelőszövetkezet is 17 családdal erősödött a múlt héten. Tovább nőtt a barcsi és csurgói tsz-ek tagjainak száma is A barcsi járásban 49 család, 101 taggal, 649 hold földdel választotta a felemelkedés útját. A népnevelők, régi tsz-tagok fáradhatatlan népne­velő munkája Homokszentgyörgyön hozott eredményt, ahol új termelő- szövetkezet alakult 36 családdal, és ezenkívül a régi Kossuth és Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak létszá­ma is jelentősen emelkedett. Ho- mokszentgyörgyon közel áll már ah­hoz, hogy tsz-község legyen, csak az kéll, hogy okos szóval meggyőzzék a még kívülálló gazdákat is. A csurgói járásban 45 család lé­pett be a múlt héten. Fokozzuk az őszi mezőgazdasági munkák ütemét, vessük el minél előbb a kenyérgabonát Az őszi szántás-vetés még mindig igen vontatottan halad a megyében. Számtalan községünkben még nem fejezték be az őszi árpa vetését, holott ,a határideje már lejárt, és_ a gondos gazdák földjén — akik idő­ben elvetették — már zöldéül az őszi árpa. Községi tanácsaink mozgósít­sák a dolgozó parasztokat, hogy azon­nal vessék el az őszi árpát és kezd­jék meg a rozs és a búza vetését. A vetésterv teljesítését nagymértékben hátráltatja, hogy nagyobb mennyisé­gű kenyérgabonát kukcricaföldfoe vetnek. A kukorica érését meg lehet iycrsítianii azzal, ha levágják a cí­merét. Tudatosítsák községi tanácsa­ink ezt a helyes módszert a dolgozó parasztokkal, ezzel biztosítani tud­juk, hogy mindén község határidőre teljesíthesse kenyérgabona vetés­tervét. Pártszervezeteink, községi tanácsa­ink serkentsék a gazdákat, hogy a jó idő minden percét kihasználva igyekezzenek mielőbb földbe tenni a magot, mert ezzel jövő évi gabona- termésünk alapjait rakják le. Az őszi mezőgazdasági munkákban a járások sorrendje: Járás: 1. barcsi 2. kaposvári 3. csurgói 4. fonyódi 5. taibi 6. nagyatádi 7. siófoki 8. marcali Mezőgazdasági o. vez.: Feigli József Csutak Pál Rahag András Jani János Deák János Isaszegi József Szabó László Tóth Mihály íz élenjáró íz ési a répa a jövő évi ő 5 éves íerv ISZ-ten A répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet szorgalmas tag­jai ez év nyarán bőséges kenyérga­bonatermést takarítottak be: búzá­ból 11, rozsból 10 mázsát termeltek holdanként. De volt olyan táblájuk, amelyik holdanként megadta a 13 mázsa búzát is. S a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó termés, a magas fajsúlyú, kövérszemű búza ott termett, ahol bátran alkalmazták az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Megkérdeztük Szöllősi Ferenc elv- társat, a tsz elnökét, mondja el, hogy az őszön milyen agrotechnikai eljá­rások alkalmazásával vetik el az őszi kalászosokat. Szöllősi elvtárs a következőket mondta: — Mi a jövő nyáron sokkal gazda­gabb aratást akarunk, mint az idén. Igaz, az idei év terméséből is könnyű­szerrel tudtuk teljesíteni állam iránti kötelezettségeinket, s azon kívül bőven maradt a tagság ré­szére is, de jövőre még több kenyérgabonát akarunk adni az államnak. Egyrészt azért, mert ez kötelessé­günk az ország bőségesebb kenyér- ellátása érdekében, másrészt pedig azért, mert jó árat kapunk érte. Az idén is közel 50 ezer forint tiszta jö­vedelmet hozott az államnak el­adott kenyérgabonánk. A kenyérga­Ä Központi márciusi határozatának végrehajtásáról a fonyódi A Központi Vezetőség márciusi ha­tározata feltárta azokat az okokat, melyek a párt egységét bomlasztot­ták, és a legfőbb feladatul a jobb­oldali elhajlás elleni harcot szabta meg. A Fonyódi Járási Pártbizott­ság a pártalapszervezetekkel megvi­tatta a határozatot. Sikerült ;a párt­tagsággal megértetnie a jobboldali elhajlás elleni harc jelentőségét, si­került mozgósítania a tagságot a . párté,gység megszilárdítására. Ennek szellemében a járási pártbizottság helyesen járt el, amikor legfontosabb fel­adatának a pártszervezetek megerősítését tartotta. /Azok helyett a párttifkárok helyett, akik nem hajtották következetesen végre a Központi Vezetőség hatáno- . zatait, olyan elvtársakat állított, akik mindenkor biztosítják a helyi körülményeknek megfelelően a párt politikájának a végrehajtását. Ehhez hasonlóan a járási pártbi­zottság a termelőszövetkezetekben és más fontosabb területeken is káder- átcsoportosítást hajtott végre. Berdál elvtársat, a járási pártbizottság osz­tályvezetőjét az ordacsehi termelő- szövetkezet elnökének adta át, Szabó Ferenc elvtársat, a járási pártbizott­ság P. T. O. vezetőjét pedig Somogy- várra, a községi pártjszervezet tit­kárának engedte el. Á káderátcso- portosítás magávalhozta ,a szervezeti élet megj avulását. Sikerült elérni, hogy a pártszervezetk többsége rend­szeresen megtartja a pártvezető­ségi üléseket, taggyűléseket. Ezeken a gyűléseken konkrét hatá­rozatok születnek, s a határozat végrehajtásaiért felelős elvtársakat mind gyakrabban beszámoltatják. Ebből következik, hogy több párt­szervezet munkájában jelentős javu­lás tapasztalható, mind politikai, mind gazdasági téren. A szöllősgyö- röki pártszervezet pl. az utóbbi hó­napokban sokrétű munkát végzett. Az augusztusi taggyűlésen 12 tag­jelöltet vettek fel termelőszövetkeze­ti ós egyéni dolgozó parasztokból. Nagy gondot fordítottak a DISZ­szervezet megerősítésére is, a járás egyik legjobb DlSZ-szervezete mű­ködik Szöllősgyörökön; Mindez hoz­zájárult ahhoz, hogy Szöllősgyörök tsz-község lett és élenjár az állam- polgári kötelezettségek teljesítésé­ben., A Lengyeltóti Szőlészeti Állami Gazdaságban/ a pártszervezet szin­tén jó munkát végzett a tagjelölt- felvételben. A párttagok létszáma az, utolsó öt hónapban 38-ról 100 fölé emelkedett. A lengyeltóti és öregla­ki pártszervezet vezetősége rendsze­resen beszámoltatja a tanácsokban működő MDP-csoportokat, s elérték, hogy községükben egy dolgozó pa­rasztot sem kellett elszámoltatni. A párt- és a tanácstagok példamutatása magával hozta a többi dolgozó pa­raszt példmutatását is. Az előző évhez képest jelentős előrehaladás van az új pártokta­tási év megszervezésében. Különösen jó az, hogy sok termelő­szövetkezeti tagat, elsősorban kom­munistát vontak be ,a pártoktatás­ba. Javulás van a propagandisták kiválasztásánál is, műveltebb, ma­gasabb képzettségű propagandisták lesznek, mint az elmúlt évben. Az ilyen eredmények nagymértékben emelik a pártszervezetek tekintélyét a dolgozók előtt, legtöbb helyen el­ismeréssel beszélnek a pártszervezet munkájáról. A járási pártbizottság eredmé­nyei azon alapulnak, hogy a párt­bizottság tagjai, de különösen a titkárok nagy gondot fordítanak a KV határozatainak tanulmányo­zására és arra, hogy a pártfunkriomáriusok, az álapszervezeteik e határozatok szellemében dolgozzanak. Ez a forrá­sa annak, hogy a fonyódi1 járás hosz- szú ideje nemcsak a megyében, ha­nem országosan is jó hímevet szer­zett a begyűjtésiben és a mezőgazda- sági munkákban. Az eredmények azonban nem te­hetik elbizakodottá sem a járási pártbizottságot, sem az alap­szervezeteket, mart még jelentős hiány,osságok is találhatók a járásiban. Vannak alap- szervezetek, ahol még rendszertelen a pártélet, pl, Táskán, Balatonújla- kon nem tartanak rendszeresen tag­gyűlést. Van olyan alapszervezet, mint a buzsáki, a látrányi itsz-párt- szervezetek, vagy a Somogyvári Er­dőgazdaság pártszervezete, ahol ez évben egyetlen tagjelöltfelvétel sem volt. Ezért a párívezetősógem. kívül felelősség terheli a járási pártbizott­ság instruktorait is. Elsősorban ne­kik kell észrevenni az ilyen hibá­kat és megfelelő segítséget adni. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az instruktorok idejük nagyré­szét a jól dolgozó alapszervezetek- ben töltik, s emellett elhanyagolják a gyengébben működő pártszerveze­teket. Az a tény, hogy a járásban 22 olyan elvtárs van, aki több mint egy éve tagjelölt, arra enged kö­vetkeztetni, hogy a pártszerveze­tek vezetőségei helyenként meg­feledkeznek a tagjelöltek nevelé­séről, nem gondoskodnak arról, hogy meg­felelő feladatokat kapjanak, hogy 'be­bizonyíthassák: érdemesek a párt­tagságra. A pártszervezetek ilyen irányú munkáját állandóan ellenőriz­ni kell az inistmktoroiknak. Galácz 'elvtársitól, a járási pártbizottság egyik legtapasztaltabb instruktorától i;s sokkal következetesebb és lelke­sebb munkát vár a párt, több segít­séget keli ,adnia a körzetéhez tar­tozó pártszervezeteknek. Erre azért is szükség van, mert ,a hozzátartozó pártszervezetek pártépítósi munkája a leggyengébb, Galácz elvtárs körze­tében pl, két hónapja nem volt tag- jelöl,tfelvétel, de gyenge az agitáció is. Kétségtelen, hegy az 1955—56-os pártokfatási év előkészítése jobb a tavalyinál, azonban a propagandisták tanu­lásának ellenőrzése már nem megfelelő. A hibát súlyosbítja, hogy a JB ap­parátusának egvrésze sem kezdett hozzá a tanuláshoz, de felelősségre- vonás még nem történt. Elhanyagolt terület mind a pártbizottság, mind az alapszervezetek munkájában az osztályellenség elírni harc. A íonyo- di községi pártbizottság pl. eltűri, hogy ellenséges magatartású elemiek vezetőbeosztásban dolgozzanak. Né­mely falusi pártszervezetnél meg- nyogvó hangulat uralkodik, látván a gazdasági eredményeket, megfeled­keznek a falusi osztélyeilenség elleni harcról. A fentiekből kitűnik, hogy a Fo­nyódi Járási Pártbizottság sok ered­ményes intézkedést tett a KV hatá­rozatának végrehajtásáért, A meg­lévő hibák és hiányosságok azonban azt mutatják, hogy akad még bőven tennivaló, kü­lönösen a párímtmka tartalmi színvonalának megjavításában, a párttagság eszmei, politikai ne­velésében. A járási pártbizottság titkárainak, osztályvezetőinek is igényesebbeknek kell lenniük az instruktorok munká­jával szemben, ez hozza majd ma­gával, hogy az instruktorok is töb­bet 1 követelnek, meg és hatékonyabb segítséget adjanak az alapszerveze­teknek. A fonyódi járás pártszervezetei elé is nagy feladatot állít az őszi mun­kák időben és jóminőségben való el­végzése, az újonnan alakult termelő­szövetkezetek megszilárditása, fej­lesztése. Tovább kell fokozni a já­rásban a kommunisták példamuta­tását, és fokozni kell .a tömegek köz­ti pártpolitikai munkát. A fonyódi járás kommunistái nem egyszer bizo­nyították be, hogy tudnak harcolni és eredményeket elérni a párt- és kormányhatározatok megvalósításá­ban. A párt a továbbiakban is azt várja a járás kommunistáitól, hogy mind a pártépítő munkában, mind pedig a gazdasági feladatokban helytálljanak, hogy továbbra is öreg­bítsék járásuk jó hírnevét. Bánó Mária, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság instruktora. bona termelésére előírt vetésterüle­tei: minden körülmények között be­vetjük. A fő célunk azonban a ho­zam nagyarányú növelése, mivel ve­tésterületeinket egyelőre tovább nem tudjuk növelni. Középkötött talajun­kat igen kedveli a bánkúti 1201-es fajtájú búza. Ebből el lehet érni a 13—14 mázsás termést is íholdankéntj Szövetkezetünkben 202 kát. hold búzát vetünk. Ebből 184 kát. hol­dat keresztsoros an, a többit egyenes irányban, i mivel földünk minden része nem' al­kalmas keresztsoros vetésre. A búza alá különös gonddal választottuk ki az dőveteményeket; pár hold kivé­telével korán letakaruló növények után vetjük: borsó, lencse, repce, olajlen,, és a nyár folyamán széná­nak kaszált zabosibükköny és vörös­here után. Ezeket a földeket már kivétel nélkül kétszer megszántot­tuk úgy, hogy már csak a vetőszán­tás van hátra, ezt tárcsával végez­zük el. Búzaföldjeinket 1953 őszén és 1954 tavaszán istállótrágyáztuk. Ve­tés előtt holdanként 150 kg szuper- foszfátot munkálunk a talajba, A korai vetés egyik igen fontos előfeltétele a jó termésnek. Ép­pen ezért a búza vetését szep­tember 28-án kezdjük el és ok­tóber 10-ig minden körülmények között végzünk vele. így kellően megbokrosodva nem árthat neki a fagy. A vetőmagot már 'kitisztítottuk a gépállomás sze­lektorával. A szükséges Higosan csá­vázószert is beszereztük a csávázás- hoz. Egyetlen szem búzát sem te­szünk ia földbe tisztítás, fertőtlení­tés nélkül. Ez szintén igen fontos feltétele a jó minőségű búzaterme­lésnek — mert aki szemetes gabo­nát vet, gazt arat. A vetőmagból csírázási próbát alkalmaztunk, s a megállapításunk az, hogy kissé több vetőmagot kell holdanként elvetni a szokottnál, mert búzánk csírázóké­pessége nem 100 százalékos. A több vetőmag használata azért is szüksé­ges, mert az idén búzánk fajsúlya igen magas volt — 82-es — és a sze­mek teltek, kövérebbek az átlagos­nál, s így ,pl. egy mázsában jóval ke­vesebb szem van, mint a múlt évek­ben. S hacsak egy mázsát vetünk holdanként, mint szoktuk, akkor jó­val kevesebb szem kerül a földibe, mint amennyi szükséges. Búzánk túlnyomó többségét a gépállomás gépeivel vetjük el, összekapcsolt vetőgépekkel. A talajelőkészítés is gépi erővel tör­tént. Kiszámítottuk, hogy a gépi munka sokkal jobb és olcsóbb szö­vetkezetünk számára, mint a foga- tos munka. Pl. gépi traktormunká­val (két szántást, • egy tárcsázást és yetőgéppel való vetést számítva) hol­danként közel 30 forintot takarítunk meg, ami csak az őszi búza elveté­sénél is több mint 6 ezer forint meg­takarítást jelent. Ugyanezt a számí­tást megtaláljuk az őszi árpa veté­sénél és más egyéb, géppel végzett tálajmunkáknáJ is. A búza- és az ősziárpa-táblákat olyan gondossággal készítettük el, hogy azokon a gépi betakarí­tás teljesen zavartalan legyen. A barázdákat, a bakhátakat minde­nütt eltüntettük, hogy a kombájn- aratást egy percig se gátolják. 40 kát. hold - őszi árpánkat már földbe tettük. Itt, mivel a föld minő­sége kissé gyenge, a vetés előtt hol­danként 200 kg szuperfoszfátot mun­káltunk a talajba. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a kenyérgabona terméshoza­mát magasra emeljük, s jövő aratás­kor holdanként legalább egy mázsá­val több kenyérgabonát takarítsunk be, mint az idén. Wirth Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom