Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-23 / 197. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. augusztus 23. Tizenegy éve szabadult fel Románia 1955. augusztus 23. Tizenegy ev­vel ezelőtt a Szovjet Hadsereg győ­zelmes előrenyomulása tette lehe­tővé, hogy a romániai hazafias erők, élükön a Román Kommunista Párt­tal, megdöntsék Amtomescu fasiszta diktatúráját. Tizenegy sikerekben gazdag év telt el azóta, s ez idő alatt Románia, a román népgazdaság hatalmasat fejlődött. A népi demokratikus rendszer ha­talmas, ugrásszerű fejlődést hozott a román nép életében. A régi, elma­radott agrárország fejlődő agrár­ipari Népiköztársasággá alakult át, független és szuverén állammá. Az 1944. augusztus 23-i felszaba­dulás után a román nép a békés építés ragyogó útjára lépett, meg­kezdte a gazdasági élet valamennyi ágának gyors fejlesztését. A népi demokratikus rendszert fennállásának első pillanatától kezd­ve a nép érdekeinek szemelőtt tar­tása jellemezte. A román gazdasági élet fellendü­lésének alapja a szocialista iparosí­tás és elsősorban a gépipar létre­hozása volt. A szükséges ipari be­rendezéseknek a múltban alig 1 százalékát állították elő belföldön. Ma már a kőolajipar öszes gépeit, a mezőgazdasági gépek túlnyomó több­ségét és sok fontos gyári felszere­lést a román ipar állítja elő. A népi demokratikus állam ha­talmas méretű .tömegművelődési, tö- megnevelési akcióhoz kezdett a vá­rosokban és falvakban egyaránt. Az írástudatlanságot már csaknem tel­jesen felszámolták. Az iskolák ka­pui megnyíltak a munkások és pa­rasztok fiai előtt, akik a múltban csak csekély arányban léphették át az iskolák küszöbét. Hasonlóképpen az irodalom, a művészet, a színház és a mozi a széles tömegek rendel­kezésére állnak. A Szovjetunióban járt jugoszláv parlamenti küldöttség visszaérkezett Belgrádba Moszkva (TASZSZ). A jugoszláv parlamenti küldöttség Vladimír Ba- karicsnak, a horvát Szábor elnöké­nek vezetésével augusztus 21-én Moszkvából repülőgépen visszauta­zott hazájába. Jugoszláv és szovjet zászlókkal feldíszített, központi re­pülőtéren a küldöttséget A. P. Vol­kov, a Szövetségi Tanács elnöke, V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács el­nöke, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és több más személyiség, valamint a közélet képviselői és D. Vidics ju­goszláv nagykövet búcsúztatta. A küldöttség elutazása előtt a re­pülőtéren Vladimir Bakarics rövid .beszédet mondott. Kijelentette, hogy a küldöttség tagjai számára ez a látogatás rendkívül kellemes és hasznos volt, majd köszönetét mon­dott a szovjet .népnek azért a me­leg és baráti fogadtatásért, amely­ben a küldöttség részesült. V. T. Lacisz, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa nevében mélységes megelégedését fejezte ki afölött, hogy a Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlés elfogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását és küldöttséget menesztett a Szovjet­unióba. A Szovjetunió népei névé­iben kérte, tolmácsolják szívélyes üd­vözletét Jugoszlávia népeinek és si­kereket kívánt Jugoszlávia parla­mentjének a nép javára kifejtett nagy munkájában. KEDVES KIS MŰKEDVELŐK Kedves eseménynek voltak ta­núi pénteken délután Kaposváron a Latinika Sándor utcai nagy bér­ház lakói. Az alkotmány ünnepé­nek tiszteletére az épületben la­kó gyermekek .műsort rendeztek. Az ötletesen készített alkalmi színpadon szavalatokkal, ének- és táncszámokkal szerepeltek és kö­szöntötték alkotmányunk születés­napját. A nézők lelkesen tapsol­ták meg a kedves kis műkedvelő­ket, köszönve a gyermekeknek a kellemes meglepetést. Egyformán sok tapsot kapott Réz Ági, egy budapesti kislány szavalatáért, Ár.bogás Anna, Szabó Kató, Biró Éva, Horváth Mária, Lukovics Zsuzsanna, Tihanyi Magda, Kiár Edit és Vali kedves szerepléséért. A közönség a két rendező, Ko­vács Ágnes és Réz Emma ügyes­ségét is tapssal hálálta meg. Em­lékezetes marad ez a néhány mű- sorszám, melyet a bérház lakói­nak gyermekei mutattak be. Mindnyájan nehezen fogják elfe­lejteni, hisz nem mindennapi ese­mény egy-egy szülő vagy apró gyermek életében a színpadi si­ker. A MI SZÍNÉSZEINK CSONKA ISTVÁN A kaposvári színház egyik legelfoglalitabb embere ma Csonka Ist­ván, a színház gazdasá­gi vezetője. Naphosszat sűrűn látni az utcán, amint az egyik hivatal­ból a másikba siet. Nem volt könnyű feladat »elfogni« egy néhány perces beszélgetésre, de mégis sikerült; s im, ezúttal mutatjuk be a lap olvasóinak. — Csonka elvtárs, úgy-e pénzügyi szakem­ber volt, mielőtt a szín­házi munkakörbe ke- / ' rült? — kérdezzük. Nevet. — Színész pi — Meggyőztek arról, ggjKp' ' hogy a színlházvezetés- ben van rám szükség. S nem bántam meg. A kecskeméti szerződés után szülővárosomban, Szegedre nevezték ki üzemiigazigaténiak. Per­sze, azért játszottam is. Sőt, a »kemény« gazda­sági munkát egyéb mű­vészeti tevékenységgel is enyhítem, titokban festegetek is a magam 'gyönyörűségére. Díszle­teket, jelmezeket is ter­veztem Szegeden és a Fatuszfnházbam. Sze­rintem jó, ha a gazda­sági vezető nemcsak 1 RÖVID KULTURÁLIS HÍ RE K Weimar (ADN). Thomas Mannak, Weimar díszpolgárának emlékére vasárnap ünnepélyt tartottak a wei- mari kastély fehértermében. Bayreuth (MTI). Wagner Richard két unokájának zárószavaival feje­ződött be augusztus 21-én éjjel a há­ború utáni ötödik Wagner-zenefesz­tivál. Varsó (TASZSZ). A PAP hírügy­nökség jelentése szerint a Lengyel Tudományos Akadémia mellett nuk­leáris kutatóiintézet létesült a mag­fizikai kutatások és az atomerőnek a népgazdaság érdekében való bé­kés felhasználása terén végzett ku­tatómunkák továbbfejlesztése cél­jából. OSSZ NÉMET KÜLDÖTTSÉGEK A SZOVJETUNIÓBAN össznémet szakszervezeti küldött­ség érkezett Moszkvába, amelynek tagjai tudósok, pedagógusok és diá­kok. Ugyanakkor a német gépgyártó­ipar össznémet küldöttsége is a Szovjetunióba érkezett. A küldöttség berlini, hamburgi müncheni, braun- schweigi, duisburgi, augsburgi és mülheimi üzemek munkásaiból és szakszervezeti funkcionáriusokból áll. AMERIKAI BAPTISTÁK A SZOVJETUNIÓBAN Nemrégiben vezető baptisták ér­keztek Moszkvába az Amerikai Egyesült Államokból. A baptisták a Szovjetunióban élő hívők vallási életét tanulmányozzák. Ifjúságunk feledhetetlen találkozója Siófokon (Folytatás az 1. oldalról) Vöröskeresztes sátor, csecsemőpihenő A pavilonokkal szemben elhelye­zett két zöldesszínű sátor sokaknak elkerülte a figyelmét. Míg kint sza­kadatlanul zajlott, kavargóit a szí­nes, pompázó forgatag, addig bent a sátorban apró gyermekek szundítot­tak, üldögéltek. A Somogy megyei Vöröskereszt állította fel ezeket a sátrakat. Ide hozták a szülők apró gyermekeiket, hogy fáradalmaikat kipihenve újult erővel élvezzék a vásár ezernyi örömét. A másik sá­torban elsősegélyhely volt. Kisebb karcolás és egyéb sérülés nem oko­zott 'gondot a látogatóknak, mert ott voltak az ügyeskezű vöröskeresz­tes aktívák, akik önként lemondtak a sok élményt nyújtó eseményekről, hogy hivatásukat teljesítsék. Tombola-láz ■— Kár, hogy nem ma van a sor­solás! f- Miért?-- .Képzeld, ha mi nyernénk a Pannóniát, holnap már azzal utaz­nánk a tihanyi motorversenyre ... E rövid párbeszédet két fiatalem­bertől hallottuk, de hasonló érdek­lődést tanúsítottak -az idősebbek is. Egy öreg bácsi büszkén mutatta a feleségének; — Nézd, vettem tom­bolajegyet. —< Aztán mit lehet nyerni vele? — kérdezte a néni. —? Pannónia motorkerékpárt... Ott, azt a pirosat. ■—• Csak nem te akarsz motoroz­ni? ■— kérdezte a néni enyhe rosszallással. *—i Nem én, majd jó lesz a gyerek­nek, ha leszerel..* S ahogy tovább mentek, azon ta­nakodtak: hogyan viszik haza a mo­tort, ha megnyerik. Ezen a napon többezer ember hajtotta álomra a fejét azzal, hogy vasárnapra boldog motortulajdonos lesz. De a többezer ember közül csu­pán egynek: Kovács Ferencnek, a Balatoni Halászati Vállalat gép- kocsikísérőjének kedvezett a sze­rencse. Hatalmas forgalom, ízléses pavilonok Szakadatlanul hullámzó tömeg járt, kelt a pavilonok között. Tíz­ezrek és tízezrek csodálták meg a vásár ízléses kivitelét, gazdag áru­bőségét. Volt ott minden, amit a szem és száj megkívánt. Hatalmas kocsikeréknyf sajt, hentesáru-he­gyek, kész ételek , étvágygerjesztő piramisa, csinos ruhák és szövetek. Minden, ami szocialista kereskedel műnket jellemzi, minden, ami élet­színvonalunk fejlődését igazé1! a. A vásárt nagy ; forgalom \ jellemezte, ötvenezer ember közül sók vásárló akad, s kevesen tértek haza üres kézzel. A kereskedelem már az első napon teljesítette kétnapos tervét. Játék, szöveti, kerékpár, gazdasági felszerelés cserélt gazdát és a boldog vásárlók ezen az estén elégedetten tértek haza otthonukba. Boldog fiatalok a Balatonon Másfélóránként sétahajó indult a Balatonra. A fiatalok és idősebbek ezrei vásároltak jegyet, hogy részt vegyenek ezen a szép élményeket ígérő kiránduláson. Mennyi öröm, mennyi vidámság halmozódott fel a hajó korlátái között! ^ marcali pa­rasztfiatalok, a Textilművek ifjú­munkásai és a tsz-ek fiataljai egy­aránt boldogan élvezték a kirándu­lást. Lágyan ringott a hajó, szebb­nél szebb tájrészletek 'bontakoztak ki a szemlélő előtt. Szólt a tangó- harmonika és vidám nóta röppent a hullámok felett. Érezték, tudták a fiatalok, hogy milyen jelentős évfor dúló augusztus 20-a, az a nap, me­lyen megszületett egy olyan alkot­mány, mely nekik is boldog, szép életet teremtett, mely reményteljes jövőt varázsolt az ifjúság elé. Las­san kúszott a hajó és valamennyi fiatal 'érezte, hogy az a szál, mely összeköti egymással őket, az üzemek és szántóföldek fiataljait, örök. széttéphetetlen. A hangulat kifogástalan A sok ember, a tömeg általában mindenütt vitára, veszekedésre ad alkalmat. Ezt várhattuk volna a ta­lálkozón is, amikor az egyik keskeny sátorutcában egy kézikocsi akadá­lyozta a forgalmat. Hatalmas tömeg hömpölygött mindkét irányba, s egyszerre megállt a forgalom. \ kö­zeli rendőr aggódva nézett körül minden pillanatban kitörhet a vihar lesz nagy veszekedést kiabálás, tolakodás... És csodák csodája mi történt? Egyszerre mindenkiből fel­szabadult jókedv, vidám kacagás tört elő, s a forgalmi akadály egy rossz szó, rokoni kapcsolatokra való emlékeztetés, tülekedés nélkül meg­szűnt ... Fények az éjszakában Gyorsan elsuhant a nap, mint mindig, amikor örömet, boldogságot rejt magában. Sötétség borult a víz fölé, sötétség lopakodott a község utcáiba. A pályaudvarom vonatok fütyöltek és indultak vissza, hogy magukkal vigyék az élményekben gazdag fiatalokat. Eljött az éjszaka. Mindig apadt a tömeg, egyre kevesebbem jártak az évszázados fák sötétbebújó lombjai alatt. Elszállt egy map, egy csoda­szép map, melynek emlékét fiatalok tízezrei őrzik még féltőn, ápolgat- va. Elszállt egy nap, mely ismét kö­zelebb hozta a somogyi falvak és a város dolgozóit, a szántóföldek és üzemek fiatal munkásait, mely még inkább elmélyítette a munkás-pa­raszt szövetséget. Sűrű sötét volt az éjszaka és a kavargó sötétségben láng gyulladt. Apró fénymyelvek kúsztak az ég fe­lé, majd fellobbantak az örömtüzek. És váratlanul tűzkígyó kúszott az égre, fönt a felhőkkel pajtáskodva szétpattant és milliónyi csillag hul­lott alá. önfeledt arcok, kíváncsi szemek fordultak az égbolt felé. És hullott, hullott a szikra, mint mese­beli aranyzápor, mint csodálatos csülagbullás. I Fények, diiatíialmasi fények hirdették, hogy örömünnep suhant el, a szép jelen, a boldog jö­vő, a felszabadult élet nagy ünne­pe, alkotmányunk születésnapja. És ezen az estén tízezrek, százez­rek ünnepeltek Somogybán. Minden arcon az öröm fénye égett, minden szív az örömtől dobbant és a ma­gyar tengertől a kanyargós Dráváig, Zseiicségtől az iharos! rengetegig piiros gyöngyszemek, örömtüzek gyúltak az éjszakában! voltam, pontosabban színész vagyok, pénzügyi—műszaki szakember, ha 1945-ben a szegedi postahivataliban művész is, jobban érti a színház dolgoztam, a vállalat színjátszóé so- sokoldalú munkáját. A számok mö- pcntját vezettem, s az 1948-as kul- gött sok minden rejlik: szárnál több túrversenyen mint színészt és ren- ember munkarendje, az egyes dara- idez-őt harmadmagamimal »felfedez- bök kiállítása, még az előadások sí­tek«, s mint hivatásossá vált volt kere is. munkás-színjátszó, így kerültem a — Egy utolsó kérdést: Hogy ke- zegedi színházhoz. Nos, azután a rijlit a kaposvári Csíki Gergely" szín- faluszínház megalakulásakor annak házhoz? színésze lettem, míg egyszer a mi- — Magam kértem áthelyezéseim nisztérium váratlanul kinevezett Szívesen dolgoztam a szegedi szín- Kecskemétre üzemigaagaitónak. háznál, de izgatott a nagy feladati- És maga, aki elsősorban mű- Kevés «"hff mondhatja el magáról, nogy egy uj színház alapításának a szara- -eszese. Mert mindennél jobban szeretem a színházat. M. J. vész, szívesen vállalta ezt zabb munkakört? BAN TAMAS Fiatal színész játékának tapsolnak az iharosberé- nyi dolgozók. Szerényen meghajol, kipirult arcán látszik, hogy jólesik a si­ker. Aztán lebben a füg­göny és más lép a színre. Bán Tamás, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művésze pedig máris az utazásra készül. Alig fe­jezték be az iiharosberényi szép ünnepen, a termelő­szövetkezeti község avatá­son ünnepi műsorukat, máris indulnak Kaposvár­mindig jobbat, mindig tö- y- kötetesebbet adjon a kö­zönségnek. Művészi tehet­sége és kitartó önképzése tette lehetővé, hogy 19 éves korában már ötven- szer játszotta a Tartuffe címszerepét. A somogyi dolgozók is megismerték és megszerették, amikor tavaly az Amerikai tra­gédia című színműben Stuart Finchley szerepé­ben kiváló alakítással ál­lította a néző elé a léhű­tő, imgyenélő amerikai ra> hogy az alkotmány ünnepének mii! iomosfiú figuráját, második napján ott is szórakoztas- Tartuffe és Stuart Finchley két sák a dolgozókat. Néhány óra múlva ellentétes szerep és Bán Tamás a kaposváriak tapsolnak Bán Ta- mindkettőt tökéletesen megoldotta; másnak, a Kossuth téren felállított S mégis, a színművészet melyik színpad előtt száll a kacagás, röp- ágában érzi otthonosan magát, me- pen az elismerés műsorszámai utón. lyik az a szerepkör, amely legin- Bán Tairnas fáradt, hiszen nehéz fcább csábítja? Erre a kérdésre mo- imunkát végeztek ezen a napon, de solyogva válaszol, boldog, mert mosolyt varázsolhatott —. Mindegyik. Szeretem a szín­ismét százak arcára, szórakozást művészet minden ágát. Örülök, nyújtott az élménytvágyó dolgozók- hagy Kaposvárra kerültem, mert mák. Fiatal még alig 22 éves, de bízom benne, hogy a drámától a már évekkel ezelőtt elhatározta, nagyoperettig minden szerepkörben !hogy életét a művészetnek, mások dolgozhatok. szórakoztatásának szenteli. Merész szándék! Bán Tamás azon­Tizenötéves korában szerepelt ban mór eddig ás 'bebizonyította, először, az egyik budapesti gimná- hogy érti a szakmáját, a legellenté- zium színjátszócsoportjában. Akkor tesebb szerepekben is jól megállja szerette meg a »deszkákat« és attól a helyét. Tud gyűlöletet kelteni ma- kezdte élethivatásának tekinteni a ,ga ellen, de más szerepekben aztán színjátszást. 18 éves korában főds- fergeteges ikafcagást képes kiváltani kölai végzettség nélkül szerződtet- a nézőkből. ték, olyan sokat ígért művészi fej- A fiatal, tehetséges művészt bi- lődése. Azóta állandóan játszik és zonyára hamarosan megszereti majd közben módjában állt a főiskolán a közönség.^ Remélhető, hogy egyfor- . „ , ima sikert er majd el a vigjatelcban, is tanu.m, mint evelezo hallgató. a fesz;jirt drámában, a könnyed ope- Szűntelenül képezi magát, hogy retekben. D. J. <04 keittjév T^riss, szőkehéjú, melegillatú cipó domborodik a szőttessel ta­kart tálcán. Kerekarcú menyecske áhitatos kézzel fogja, bízó mosollyal emeli a szétterülő napfény felé. Űj kenyér! A megujhodó élet fennséges pillanata, a biztonságos élet szívetmelegítő záloga! Harsonázó erő és legyőzhetetlen akarás együttes eredménye, a m/unka ütemén eggyéforrt emberek verejtéké­nek földből sarjadt aranya — új kenyér! Belenézek most a szemekbe: — oft pereg az élet megtesiülése fe­letti öröm, a szivárványhártyákon, — Belehallgatózom a szívekbe: benne lüktet a kaszák elmúlt pengése, malomkövek dobogása, kemen­cék lángjának sziszegése, ünneplő táncnak dobbanása — évezredek óta, időtlen időkig. Ünnepeljünk. Uj éleitünk örömét, fényeshéjú kenyerünk biztonságát, munkánk mosolygó eredményét. Gazdag Somogyország terített asztalához új vendégként ülünk, mi kaposvári színészek és áradó szívvel, boldog viszonozni akarással véd­jük meg az új kenyeret. MALONYAI EDIT. ■uaaaauBaaBaana1 MEGKEZDŐDÖTT TANKÖNYVEK ÁRUSÍTÁSA Az általános iskolai tankönyvek megjelentek és kaphatók, a közép­iskolai tankönyvek legnagyobb része már szintén beszerezhető. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az iskolaév kezdetétől négy-öt na­pon keresztül Budapesten 120 he­lyen, vidéken 250 helyen iskolai könyv-vásárokat rendez. A nagyobb iskolákban a tanulók helyszínen is beszerezhetik a könyveket. A falusi iskolákba már meg is érkeztek a szükséges tankönyvek, amelyeket a tankönyvfelelősnél lehet megvásá­rolni. BONN NEM ENGEDÉLYEZI A HIROSIMÁRÓL KÉSZÜLT FILM ELÖADÄSAT Nyugat-Németországbaai megtil­tották a »Hirosima gyermekei« című díjnyertes japán film előadását. Mint ismeretes, ez a film az atomfegy­verek tömegpusztító hatását mutat­ja. A haladó filmet sem nyilváno­san, sem zártkörű rendezvényeken nem szabad vetíteni. A Fémipari Dolgozók Szakszervezete erlangeni székhazában rendőri intézkedéssel gátolták meg a fűm vetítését. Ham­burgban elkobozták a film kópiáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom