Somogyi Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

Szerda, 1955. augusztus 24. SOMOGYI NÉPLAP 3 m AVATÓ-ÜNNEP IHAROSBERÉNY, SOMOGYGESZTI. SZENYÉR, RINYABESENYŐ J Az ifjúság közötti munka megjavításáért mm termelőszövetkezeti községekben »... Somogy indította meg a világ új rendjét« — így kiáltott fel 1919 rügybontó gazdag tavaszán Móricz Zsigmond, aki Somogybán járt akkor, hogy krónikása legyen a »valóságos csodának«, az első somogyi termelőszövetkezetek születésének. Es Somogybán most is­mét szárbaszökött, gazdag virágzásnak indult a közös boldogulás gondolata. Somogyország térképén, a szelidlankájú dombok, virágzó mezők rajza között egyre szaporodnak, mint piros virágok, az új emberi életet jelentő vörös foltok, nemcsak a termelőszövetkeze­tek, de az új termelőszövetkezeti községek is. Gyönyörű virágok, bimbók, amelyek lassan beborítják Somogyország egész térképét, betakarnak minden fehér foltot, hisz egyre többen értik meg, — ahogy Móricz írta: »Az emberi élet virágzásának boldog korsza­kát«. ■Jóleső, szívet melengető érzés arról hallani, hogy alkotmányunk évfordulójának ünnepén a mi Somogyunk számos községében ket­tős ünnepet ültek, ismét szaporodtak, nőttek az új termelőszövetke­zeti községeket jelentő vörös foltok, s hogy egyre többen unták meg az apró, széttagolt földeken való tengödést, s az okos szavak­ra hallgatva beléptek a termelőszövetkezetbe. Iharosberényben, So- mogygesztiben, Szenyéren, Rinyabesenyőn a dolgozó parasztok nagy része eljegyezte magát a közössel, s a menyegzőt augusztus 20-án vagy 21-én ülték meg. Feledhetetlen ünnep Iharosberényben S valóban, az iharosberényi ün­nepség is olyan volt, mint egy me­nyegző. S az előzmények is. Bizony, ■sokáig tartott, amíg az érvek, az okos szavak hatottak -az eleinte sza­bódé emberekre, amíg végül kezüket .nyújtották, aláírták a ‘belépési nyi­latkozatot. Tulajdonképpen már ez volt az eljegyzés, s követték ezt a tervezgetések, mi lesz a tsz-ben, ho­gyan kezdik az új életet? 21-én, vasárnap délután avatták szövetkezeti községgé Iharosberényt. Ahogy egy menyegző egész életre •feledhetetlen, annyira feledhetetlen ünneppé vált ez a nap a község la­kóinak életében. Kicsinosították, tisztára seperték az új tsz-tagok „portáikat s előkerült az ünneplő ru­ha, s az arcokra is kiült az ünnepi boldog izgalom hangulata. A régi és az új termelőszövetkezeti tagok most már együtt lépegettek, együtt indultak el a kastély udvara felé. Be jöttek a még kívülállók is, •érdeklSdve, kíváncsian, hogy aztán ma, vagy holnap ők is odaadjanak a többség mellé, a termelőszövetke­zeti ‘tagok közé. S az inkei oáró volt kastélyának parkjában egy pillanat­ra feléledtek a múlt keserű emlékei, a hajdani megalázott cselédek, bére- ;sek arra emlékeztek, hogyan ülte meg gőgösen a kastély és úra év­tizedeken keresztül a szíveket, lel­keket, hogyan alázta s zsarolta meg őket a múlt, a bárók, a földes­urak világa. S a boldog tsz-parasz- tok emelt fejjel, egy kis győzelem­érzéssel szívükben léptek be a kas­tély udvarára, lepték el a park fü­vét. Örömmel .üdvözölték a vendége­ket, az elnökség tagjait, a Megyed Párt-végrehajtóbizottság tagjai közül Tóth István elvtársat, a megyei el­ső titkárt, Pankász Ferenc elvtársat, a pártbizottság titkárát, Szőke Pált és Suri Károly elvtársakat, a párt vb ■osztályvezetőit. Üdvözölték Nagy Árpád elvtársat, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának vezetőjét és Körtési Gábor elvtársat, az SZMT elnökét, a járási és községi párt- és tanácsvezetőket. A járási pártbizottság titkárának, Hevesi János elvtársnak szavaira fi­gyelt mindenki. Igen, valamennyien büszkék arra, hogy községük szö­vetkezeti község lett. S méltók is lesznek e névre: Iharosberény szö­vetkezeti község. Elgondolkoztatóak voltak a járási párttitkár szavai. Igaza van, mennyi megoldásra váró feladat van még, milyen sok munka kell althoz, hogy Iharosberényre úgy tekintsenek szer­te a megyében, mint példaképre. S hogy a közös munkában mindenki megtalálja a számítását, mindenki­nek becsülettel kell dolgoznia. Ha eddig becsülte a földjét, a jószágot a dolgozó paraszt, akkor most száz­szorta jobban becsülnie kell, vi­gyázni rája, mert az mindnyájuké. S ami a kívülállókat illeti — igaza van Hevesi elvtársnak — úgy kell rájuk nézni, úgy kell velük beszél­ni. foglalkozni, mint a jövő tsz-pa- rasztjaival. Az életindulás küszöbén a Kapos­vári Csiky Gergely Színház mű­vészei, s az immár híressé vált me­gyei népi együttes köszöntötte mű­sorával az iharosberényi új tsz-tago- kat, az új szövetkezeti községet. A kastély teraszán megjelent a népi együttes zenekara, s a -Szocialista kultúráért« jelvénnyel kitüntetett Tóki József vezetésével tüzesritmusú verbunkosokat játszott. Hálás, elis­merő tapsviharral köszönték meg az iharosberényiek a népi együttes mű­sorát, s ugyanilyen forró sikere volt Rohonczi Mária népdalainak, Gábor Mara vidám zenés magánszámainalc Juhász Pál Rákóczi megtérését éne­kelte, Bodolai Piroska operett rész­leteket adott elő a hálás közönség­nek. Márk Judit szavalataival, Bán Tamás humoros dalaival nevettette meg az iharosberényieket. A közön­ség sokáig ünnepelte a szereplőket, akik eljöttek hozzájuk, hogy műso­rukkal köszöntsék, szórakoztassak az új útra lép» iharosberényieket. Feledhetetlen, forró hangulatú es­te volt. S az iharosberényiek nem feledik ezt az estét, élet indulásuk első, gyönyörű ünnepi estéjét. Az arcokon, a szemekben ott csillogott a ki nem mondott, de mégis sokat- ígérő fogadalom: méltók leszünk a szövetkezeti község névre, mél*ók, hogy ezt az estét nyomon kísérje a közös sok nagyszerű győzelme, s még több feledhetetlen, ünnepi es­te. Az új élet győzelme Somogygesztihen A kaposvári járásban alkotmá­nyunk ünnepén ismét szövetkezeti községet avattak. Somogygesztihen is megvalósult a gondolat, amit 1919-ben Somogybán elindítottak: az összefogásnak, a közös boldogulás­nak gondolata. Akik 1953-ban meg­inogtak, most azok is kérték vissza­vételüket. Somogygeszti a kommu­nisták meggyőző szava, az Uj Ba­rázda eredményes, vonzó gazdálko­dása hatására szövetkezeti község lett. Az Uj Barázda TSZ hatesztendős, egyidős, alkotmányunkkal. Hat esz­tendő, mennyi munka, mennyit ered­mény van e hat év mögött! S a jö­vő? Az még szebb' Mennyi szép terv vidámítja fel, teszi bizakodóbbá az arcokat, ígéretesebbé az eljövendő esztendőket nemcsak a régi, de a most belépettek előtt is. Az Uj Élet TSZ és az Augusztus 20 I. típusú tszcs előtt is szép jövő áll. Erről a jövőről, a közös munka elérhető gyü­mölcseiről beszélt a figyelő tsz-ta- goknak és kívülállóknak Horváth Já­nos elvtárs, a Megyei Párt VB tagja 20- án este a zsúfolásig megtelt mozi- helyiségben. S' az avatási ünnepélyre összegyűlt emberek előtt kirajzoló­dott a szavak nyomán a jelen való­sága és a jövő gazdag ígérete. Mi­lyen gyönyörű jövő áll a község előtt, a termelőszövetkezeti parasz­tok előtt, ügy megnőtt a tsz-ek föld­je, hogy egy nap nem elegendő ah­hoz, hogy bejárjuk határait. Az alkotmányról, a hatesztendős­ről, jelen és jövő életünk törvényé­ről is szó esett. Nemcsak az évfor­duló kedvéért, de azért is, mert « termelőszövetkezeti tagok előtt ma már tisztán .áll alkotmányunk pa­ragrafusának megvalósulása: a Ma­gyar Népköztársaságban a legmesz- szebbmenően támogatják a dolgozó parasztság szövetkezéseit. Mindkét ■tsz s a tszcs tagjai is beszélhetnek erről a támogatásról, a párt és a kor­mány segítségéről. Régi haragok, sértődések több em­bert még távoltartanak a tsz-től, de lassan ezek is közelednek. Hozzájuk szólt Horváth János elvtárs, amikor arról beszélt: tegyék félre a régi ha­ragokat, most valamennyiük egyéni és a közös, a nagy országos érdeklői van szó. És Somogygesztihen, a Ka­posvári járás új szövetkezeti közsé­gében ma már egyre több a kinyílt- szemű ember, akik érzik, látják Mó­ricz Zsigmond szavainak igazságát: >-El fog jönni az idő hamarosan, hogy a kisgazdák maguk fogják kér­ni, hogy birtokukkal bocsátkozhassa­nak a szövetkezetbe. Majd 'látni fogják, hogy a szövetkezeti tagok, akik nekik mindig koldusok voltak, jobban élnek, mint ők, szebb és egészségesebb lesz a lakásuk, lesz fürdőszobájuk és villanyvilágításuk, lesz ruhájuk, ellátásuk, kaszinójuk, újságuk, könyvük, iskolájuk ...« Igen, ez így igaz. Somogygeszti- ben is szaporodnak az emberek, a kinyíltszeműek, a gondolkodók, akik hallgatnak a kommunisták, a tsz-tagok meggyőző szavára, s jön­nek az igaz élet, a közös munka, a termelőszövetkezet felé. A város és falu barátsága, együtt­működése nyert kifejezést az ünne­pi ‘beszédet követő kultúrműsorban. Az Arany utcai Téglagyár kultúr- csopcrtia közösen a Zalka Máté lak­tanya honvédéivel ünnepi műsorral szórakoztatta a szövetkezeti község lakóit. Lelkesen megtapsolták ének­számaiért a fiatal Ellauer Istvánt, Sós Tibor honvédét táncszámáért. S a somogygeszti tsz-tagok, régiek és újak, együtt a kívülállókkal, akik azonban egyre közelebb kerülnek a tsz-hez — hajnalig táncoltak, örül­tek, szórakoztak, ünnepelték az új, a jobb győzelmét a régi felett Ünnepet ültek augusztus 20-án Szenyéren is A község dolgozó parasztjainak nagyrésze itt is elindult a felfelé ve­zető úton, belépett a termelőszövet­kezetbe. Pallag András elvtárs, a Marcali Járási Tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezetője köszöntötte meleg szavakkal a szövetkezeti község dolgozó parasztjait. Itt is resztvettek a kívülállók is és együtt a termelőszövetkezeti tagokkal ün­nepelték a község nagy napját, tap­soltak az őrtüosi kultúrgárda vidám műsorának. Rinyabesenyőn új lapot írnak a község történetében Emlékezetes ünnepet ült vasárnap Rinyabesenyő dolgos népe. Közsé­gük földterületének hagyrészén, a dolgozó parasztok többsége aláírta a belépési nyilatkozatot, Rinyabesenyő szövetkezeti község lett. Az avatási ünnepségen Mészáros Gézáné elv­társnő, a Nagyatádi Járási Pártbi­zottság titkára üdvözölte a község lakóit, az új tsz-tagokat, s kívánt eredményes munkát, újabb győzel­meket a termelőszövetkezeti tagok­nak. S szaporodnak Somogy térképén a tsz-községek Somogyország, ahogy 1919-ben, most ismét kitárja magát az új éiet lehetőségeinek. Erősek, egyre győz­hetetlenebbek lesznek termelőszövet­kezeteink, s gazdagabbak, jobbmódú ak az új útra lépők. Az 1919-es példa, s a szovjet kolhozok példája valósággá válik Somogybán. Kö­szöntjük az új szövetkezeti községe­ket és sok sikert, eredményes gaz­dálkodást kívánunk nékik. Móricz Zsigmond, az igaz, az írott szó har­coshangú krónikásának szavaival köszöntjük őket, s üzenünk e- sza­vakkal a még kívülállóknak is: »Jobb, tisztább, emberhez méltóbb életet akart a főid munkása; és ha megérti, hogy azt a jobb élecet ‘in­kább megkaphatja . ,al szövetkezeti termelés révéin, akkor nem kell ne­ki az őt és az országot nyomorúság­ra ítélő kis földdarab.« Iharosberény, Somogygeszti, Sze- nyér és Rinyabesenyő példája köve­tésre méltó, s bizonyos, hogy So­mogybán — méltón 1919 hagyomá­nyaihoz — egyre többen követik e példát. így válik valóra Móncz jö­vendölése Somogybán, ahol 1919- ben elindították a világ új rend­jét, s ahol »most kezdődik az igaz, boldog emberi élet.« Szabás tsz-község less Szabáson egyre élénkebben foglal­koztatja a szövetkezés gondolata az egyénileg dolgozó parasztokat. Szö­vetkezeti tagok, pártmunkások be­szélgetnek a gazdákkal a szövetke­zés előnyéről, s a felvilágosító szó­nak van foganatja. Az elmúlt két hét alatt 45 dolgozó parasztcsalád Alkotmány néven új termelőszövet­kezetet alakított. A már meglévő termelőszövetkezetekbe 19 család lé­pett be. Most már arra készülnek a szabásiak, hogy a jövő vasárnap ün­nepélyesen termelőszövetkezeti köz­séggé avatják falujukat. A marcali JB ülése A Marcali Járási Pártbizottság tagjai az elmúlt héten megvitatták a Központi Vezetőségnek az ifjúság közötti munkáról szóló határozatá­nak végrehajtását. A pártbizottsági ülést áthatotta annak tudata, hogy az ifjúság neveléséért minden kom­munista felelős. A beszámolót Ju­hász István elvtárs, a járási pártbizott­ság pártépítő titkára tartotta. Töb­bek között megállapította a oeszá- moló, hogy az elínúlt félév alatt olyan DISZ-szervezetek, melyek ko­rábban szétesőben voltak — pl. a somogyzsitvai — életrekeltek, meg­erősödtek. A DISZ Petőfi-iskolák színvonalasabbak lettek a járásban. Az elmúlt hetekben 800 fiatal lépett az ifjúsági szervezetbe és több köz­ségben a DISZ második otthona már a fiataloknak. A közelmúltban 30— 35 diszista lépett a tsz-be, Nemes- déden és Libickozmán néhányan szüleiket is magukkal vitték. A gépállomási fiatalok is kitűnnek, a Marcali Gépállomáson az ifjúsági brigád teljesítette elsőnek a tervét. A beszámoló azt >s megállapította, hogy a járási pártbizottság és a párt- szervezetek nem segítik megfe­lelően az ifjúság munkáját. A járási párt vb kevés segítséget adott a DISZ járási bizottságnak az alapszervezetek irányításához, s e hiba még hatványozottabban jelent­kezik az alapszervezeteknél. A ta­nácsok is mind anyagi, mind erköl­csi támogatás terén keveset tettek az ifjúság érdekében, Ezután a beszámoló megállapítot­ta, hogy az iskolai év befejeztével a pedagógusok zömének látóköré­ből kiesett a DISZ. Nagy fogyatékos­ság az is, hogy a járás ifjúságának mindössze 24,6 százaléka DISZ-tag. Van olyan tsz, ahol a feltétel megvan, még sincs DlSZ-szerve- zet. Pl. Sávoly, Somogyszentpál. Fenn­áll még a járásban az a szektáns nézet is, hogy a DISZ-nek csalt a szervezeten belül lévő fiatalokat kell nevelni, ez akadályozza a kívülálló fiatalok közeledését a DISZ-hez. Végül a beszámoló foglalkozott a fiatalok eszmei-politikai nevelésé­nek kérdéseivel. Irányt mutató fel­adatokat szabott az MNDSZ, MÖHOSZ, Népfront számára. A beszámoló és a határozati javas­lat feletti vitában sok, tanulságos dolgot mondtak el a felszólalók. Kiss Zoltán elvtárs kéthelyi peda­gógus elmondta: Kéthelyen a fiatalok társadalmi munkával hoz­ták helyre saját helyiségüket, több napig dolgoztak ott, bevezették a villanyt, rendbehozták a padlót, be­szerelték a rádiót. Gramofont, leme­zeket vásároltak, a -pénzt ehhez ma­guk teremtették meg. Elmondta azt is Kiss elvtárs, hogy már sokkal igényesebbek a fiatalok a tisztaság­ra is, a falra írást tettek, melyen arra -figyelmeztetnek, hogy a ciga­rettahamut ne a padlóra, hanem a hamutárcába verjék. A fiatalok meg­alakították a maguk kis tsz-ét azon a földön, amit a község egyik kulák- ja nem művelt meg. Nemrég beszél­ték meg, hogy a silózási versenyben js részt vesznek. így sokkal 'könnyebb a fiatalok be­vonása a szervezetbe, mert látják, hogy állandó tanulási és szórakozá­si lehetőségeik vannak a DISZ-ben. A kéthelyi DISZ-szervezet helyisége minden este hangos, a fiatalok má­sodik otthona lett. Gaál József elvtárs, a sávolyi ter­melőszövetkezet párttitkára arról beszélt, hogy főfeladat a falusi fia­talokat a tsz-munkába bevonni. Náluk a tavaszi növényápolásban és az aratásban is a lányok és a fiúk jobban dolgoztak, mint akárki más. A tsz egész tagsága elismeri, hogy a fiatalokat munkájuk után megbecsülés illeti. Ennek ellenére a tsz-ben mégsincs DISZ-szervezet. Nincs helyiség, ahol össze tudná­nak jönni, pedig a fiatalok maguk is érzik a szervezet hiányát Rövi­desen elkészül azonban 16 kislakás tsz-családok számára, akkor feltétlen biztosítanak helyiséget a fiataloknak — mondotta Gaál elvtárs. Ezután kérte a járási pártbizottságot: adjon segítséget, hogy községük őszre kapjon olyan fiatal pedagógust, aki segíteni tud a DISZ-nek. Beke József elvtárs, a járási ta­nács titkára önkritikusan megálla« pította, hogy a tanácsok részéről kevés segítséget adtak a fiatalok« nak. i— Mi csak kértünk segítséget a fiataloktól — mondotta — a siló« zásnál, s egyéb munkáknál. Majd arról beszélt, hogy a tanácsok ezen­túl támogatják a fiatalokat anyagi« lag és szervezeti munkában is. Szabó István elvtárs, járási DISZ« titkár arról beszélt, hogy a járás fiataljainak politikai nevelésében, jelentős lesz az a 24 Petőfi-iskola, mely az ősszel indul. A propagandas« ták zöme pedagógus, akik szívvel« lélekkel tudják nevelni a fiatalokat. Arra kérte a pártbizottság tagjait* hogy a pártoktatás mellett a DISZ« oktatásban is segítsenek. Elmond­ta, hogy nagy elmaradás van a tagszervezés­ben. Scmogyzsitván pl. köze! 300 fiatal van, akit a DISZ«be lehetne foglal­koztatni, de mindössze csak 23 tag­ja van a helyi szervezetnek. Most a DISZ járási bizottságnak az a terve, hogy a cséplés ufán a DISZ« szervezetek vezetőit összehívja, ezenkívül agronómusokat és más gazdasági vezetőket is meghív, s kö­zösen megbeszélik, hogy mit kell tenni a fiataloknak az őszi munkák sikere érdekében. Tavaly kb. 700 köbmétert silóztak a fiatalok a já­rás területén, most ennél jóval töb­bet akarnak. Elmondta, hogy a lá­nyok DISZ-be való bevonására az MNDSZ-szel közösen varrótanfo« lyamot szerveznek. Gelencsér Ferenc elvtárs, a böhö« nyei tanács elnöke arról beszélt, hogy kevés fiatal van a DISZ-ben. Elmondta, hogy a község egyes ve« zetői (pl. a posta vezetője) akadá­lyozzák, hogy a fiatalok a DISZ-be járjanak. A posta vezetője, mikor megtudta, hogy postán dolgozó fiatal lett a DISZ-titkár, felfüggesztette állásából különböző okokra hivat­kozva. (Helyes lenne, ha a községi pártbizottság ennek azonnal utána nézne. Tűrhetetlen ilyen módon aka­dályozni a fiatalok munkáját.) A vitában felszólalt Suri Károly elvtárs is, a Megyei Párt-végrehajtó­bizottság agit.-prop. osztályának ve­zetője. Márfi elvtárs, a MÖHOSZ járási titkára javaslatokat tett a fiatalok hazafias nevelése elősegíté­sére. i A 'beszámolóból és a vitából egy­aránt megállapítható, hogy a járást pártbizottság tagjai felelősségük tu­datában készültek a pártbizottsági ülésre. Minden bizonnyal munkáju­kat a gyakorlatban siker koronázza. Az egyik felszólaló javaslatára ha­tározatot hoztak, hogy a pártbizott- ségi tagokat külön megbízzák egy- egy területen az ifjúsági munka se­gítésével. Szólni kell azonban a pártbizottsági ülés fogyatékosságáról is. Kevés szó esett a DISZ-íagdíj fizetésről, pedig ez igen fontos, hi­szen a fiatalok hovatartozását mu­tatja. Volt bizonyos túlzás a felszóla­lásokban a pedagógusok nevelőmun­kájának értékelésében; mintha az ifjúság neveléséért elsősorban a pe­dagógusok volnának a felelősek, mintha -tőlük függne elsősorban a fiatalok politikai nevelése. A peda­gógusok sokat segíthetnek — nem­csak a fiatalok, az öreg pedagógu­sok is -», de az ifjúság neveléséért elsősorban a párt, a kommunisták a felelősek és segíteniük kell ebben a tömegszerveknek is, minden álla­mi, -gazdasági vezetőinek. A pártbizottsági ülés második na­pirendjeként Juhász elvtárs bejelen­tette a pártbizottság tagjainak; hogy Illés Dezső elvtársat, a járási pártbizottság első titkárát a párt hároméves pártfőiskolára küldi, he­lyette Kisdeák József elvtársat küld­te Marcaliba, aki most végezte el a kétéves pártfőiskoílát. A járási párt- bizottság tágjai Juhász elvtárs be­jelentését elfogadták. Kisdeák elv­társ megköszönte a pártbizottság tagjainak bizalmát és ígéretet tett, hogy minden tudását a párt ügyé­nek szenteli. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom